Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-13 / 24. szám

The Only Hungarian News­­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undei the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,24-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 JUNIUS 13 Egyes szám - ára 10 cent DE GAULLENAK a kabinet megalakítása után első dolga az volt, hogy lerepült Algírba a puccsista generálisok és polgári szövetségeseik leszerelésére. Nélkülük nem nyerhette volna el a miniszterelnökséget és kivé­teles diktátori hatalmat, amely egyelőre fél évre szól, de már októberben feloszlatják a képvi­selőházat és újat választanak, amely niár a De Gaulle által mó­dosított alkotmány alapján fog tárgyalni, feltéve, hogy a nép­szavazás jóváhagyja azt. A nép­szavazást már ki is tűzték októ­ber 5-re. A negyedik köztársaság parla­mentje október 7-én nyilván utolsó ülését, saját requiemjét fogja megtartani. Hogy mindez simán mehessen ahhoz nem a kommunistákat kell megfékeznie De Gaullenak, ők nyugton vannak, nem sok vizet zavarnak. Moszkvával összhangban, De Gaullelal szemben a "wait and see’’ kül- és belpolitikai kivárás álláspontján vannak. A szélsőjobboldali ele­meket, fascista gyanús tiszteket leszerelni sietett De Gaulle Algír­ba. És egyben meghirdetni cél­jait Algir függetlensége kérdésé­ben. Mindkettőnek ügyében még korai volna sikerről beszélni. • * • A PUCCSISTA tisztekkel szem­­ben De Gaulle tréfát nem ismerő, barátságos, de erélyes hangot ütött meg az algiri találkozón. Kijelentette, hogy forradalmi cél­jaikat elérték és most már tér­jenek vissza a rendes kerékvá­gásba. Nem lehet, úgymond, min dennap uj forradalmat csinálni. Ez célzás volt afölötti nyilvánva­ló elégedetlenségükre, hogy a kormányba nem került be egyet­len szélső jobboldali ember sem s így zsíros állások dolgában sincsenek kifizetve. Salán tábornok, algiri főpa­rancsnok, a puccs legfőbb algiri főnöke helyén marad A rendbon­tó kapja a főfelvigyázói tisztet, felelősséget. És a többiek sem kerülnek eljárás alá, Sálán mellé polgári biztost iS fog kirendel­ni De Gaulle, tvoábbá algiri miniszternek is kinevezte magát a saját kabinetjébe, hadd lássak Sálán Massu és a többi táborno­kok, hogy többé nem babra megy a játék és most már fel kell hagyni az -önkénnyel, akár tet­szeni fog az a politika amelyet csinál, akár nem. Soustelle Delbecque és más, Algírba szaladt puccspártiak is hopipon maradtak egyelőre. — (Hire jár, hogy Soustellet követ­nek akarja Washingtonba kihe­lyezni De Gaulle, de senkisem tudja, hogy ez komoly szándéka e?) De Gaulle teljes lojalitást követel, kivált a katonáktól és rövidesen ki kell derülnie, beérik e azzal, hogy hatalomra segítet­ték De Gaullet vagy pedig to­vább akarják e követelni a jutal­mukat, a koncot a hatalomból. Talán tényleg arra is gondolnak, hogy fascismust vezessenek be Franciaországban. De Gaullenak még sok baja és kemény munká­ja lehet velük! • • DE GAULLE hatalomra ke­rülése egyelőre nem jelent uj napfelkeltét a fascizmus számára és fel lehet tételezni, hogy amíg ő áll Franciaország élén ily re­mények nem fognak beválni. De megtörtént az óriási veszélyeket magában rejtő, történelmi hiba, hogy a hadsereg terrorizálhatta a parlamentet, az összes civil veze­tőket s ez igen veszélyes prece­dens lehet, kivált ha idővel De Gaulle személye egészségi vagy már okiból háttérbe szorulna. . . _ A hadsereg kicsúszott a kor­mányhatalom kezéből és vele ki­­csuzott kezéből a puska, az erő­szak döntő eszköze, amely leg­többször hatalmasabb minden másnál. Rossz érzés, hogy a hadsereg fölébe kerekedhetett a parlamentnek, ha mindjárt De Gwtli« i« Mi »ki keiében a katonák vezetését. Róla sem lehet még tudni, hogy oroszlán­ként a demokrácia oldalán fog e állni ha kiéleződik a konfliktus a népképviselet és a hadsereg között? S ha egyszer visszavonul, le­het, hogy egy katona utódtól igen nehéz lenne visszaszerezni a hatalmat a népképviselet számá­ra! S ki tudja, az az alkotmány­reform amelyet De Gaulle a pal lament megkérdezése nélkül akar október 5-én megszavaztatni a néppel s amely közelebbről máig sem ismeretes, nem lesz e magá­ban is olyan, amely a demokrácia karrikaturájává teszi a francia parlamentarizmust mert nagyon szűk keretek közé szorítja a többségi népakarat érvényesülési lehetőségeit? Mindez a jövő rej­télye. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a new yorki magyar szélsőjobb hetilap reményei,hogy De Gaulle jelenlegi kabinetje csak átmeneti, mert uralomra jutás érdekében ily kezdeti kom­promisszumokat nem volt mód­jában elkerülni, de majd ki kell elégítenie a "többet kívánókat”, könnyen csalókának bizonyulhat­nak. De Gaulle nem igazodik a magyar szélsőjobboldali ittrekedt mohikánjainak vágyálmaihoz. És nem feledte, hogy a francia civil és katonai szélsőjobboldalon so­kan voltak vichyisták, petainis­­tálcr Hitler bábjai. . . • • a MÉG NEM TUDNI hová fej­lődik De Gaulle köztársasága, hiszen igazi küloolitikájának még semmi jelét nem látjuk, az pedig az egyénisége és múltbeli maga­tartása és nyilatkozatai ismereté­ben igen nagy kérdőjel. Egyelőre azt mondja, hogy respektálja Franciaország összes régebbi el­kötelezettségeit, igy a NATO- egyezményeket is. De ennek le­het időnyeres is a célja. Először az alkotmányreformot akarja végrehajtani és az algiri ké.dést megoldani s nyilván csak aztán akar sort keriteni Franciaország uj külpolitikai pozíciójának lefek­tetésére. Alkalmasint egy uj parlamenttel, amelyben nagy többségre számit és az algiri kér­dés megoldásával a háta megett, reméli majd nagyobb súllyal és tekintéllyel elindítani ezt az uj külpolitikát, tekintet nélkül a kér désre, hogy Franciaországnak a második világháborúból elég po­litikai és katonai presztízse került e ki ily külpolitikához. . . Ez az időpont egyelőre bi­zonytalannak látszik, mert nem tudni sikerül e megoldania az al­giri kérdést. Három napos algiri utján nagy ovációk központjában állt, de Algir több nagy városá­ban elmondott beszédei nem ta­lálkoztak osztatlan lelkesedéssel sem a francia telepesek, a mint­egy egymillió "colon”, sem a politizáló tisztek, sem a kilenc millió algiri moslemek túlnyomó részben függetlenáéget áhitó és negyedik esztendeje vérző töme­gei előtt. A colonok kiváltságos jogokat élveznek, amelyek ma már elé­vülteiknek mondhatók, de ezt nem akarják belátni. Hozzájuk képest a kilenc millió algiri moz­­lem csak másodrendű állampol­gár a saját hazájában. Kilenc millió mozlem választ egy 60 tagú gyarmati parlamentet és egy millió colon szintén hatvan képviselőt, a döntő szót pedig a francia gyarmatügyi miniszter mondja ki, természetesen rend­szeresen a francia colonok javá­ra, akiké minden jó állás, jó üz­let, közszállitás’ és egyéb vállal­kozási lehétőség. Nem kétséges, hogy a franciák­nak vannak bizonyos érdemeik Algir civilizációjában és fejlődé­sében, de ez nem ad jogot nekik az örökös kizsákmányolásra, ko­­lonizációs imperializmusra! Nincs aljasabb dolog mint egy országban jogtalamá tenni oly embereket akik azon a föl­dön «ülattek vagy fyarmtfcko. ruk óta ott éltek, iskoláikat ott végezték és az ország fiainak ér­zik és vallják magukat (és ez áll nemcsak algiri, de középeuropai vonatkozásban is) — de az odajött franciák kiváltságai, elő­jogai ellenkeznek azzal a demo­kráciával, amelynek glóriás né­peként oly előszeretettel dicsőid magát a francia nemzet. A colo­nok legtöbbje nem Algir földjén született, tehát régtől fogva böl­csen be kellett volna érniök az egyenjogúsággal, nem pedig ah­hoz ragaszkodniok, hogy minden jó kereseti alkalom és az ország vezetése az ő markukban legyen! Maguknak a colonoknak kel­lett volna kezdeményezniök a ki­váltságaikról való lemondást, az egyenjogúságot, de ehelyett meg most is szembehelyezkednek ily irányú tendenciákkal, sőt magá­val De Gaullelal is, aki pedig nem a függetlenségi jussát akar­ja megadni az algeri benszülött népnek,, hanem csak rájött arra, hogy a polgári jogegyenlőség to­vábbra nem tagadható meg. Három és fél évig kellett vé­­reznie az algeri benszülött nép­nek, hogy De Gaulle ki merje mondani az algériai városházak erkélyéről, hogy most az egyén­­joguság következik. Más francia j közéleti vezetőknek meg ezt sem volt bátorságuk eddig kimonda­­!ni, csak ragaszkodtak az impe­rialista uralomhoz az algiri ben­szülött nép felett, — ugyanazok a nagy demokraták, akik 1920- ban azzal darabolták szét az ezer­éves Magyarországot, hogy a nemzetiségeit függetlenség, önál­lóság illeti meg! | És azt is, amit De Gaulle mon­dott, hogyan mondta! Azt mond­ta, nem ismerek ezentúl mást Al­­: girban mint tiz millió franciát! A feltrancsirozott ezeréves Magyar­­országon soha magyar politikus nem mondta sem a szlováknak, sem a románnak, sem a szerb­nek, hogy nem ismerünk itt, ebben az országban mást csak magyarokat mindenkinek ma­gyarrá kell lenni! Hogyan gon­dolja De Gaulle, hogy három és fél évi háborús gvilkolás után beéri ennyivel az algir szabadság­­harc? Too little and too late. . . MÉG NINCS JELE KOMOLY FORDULATNAK A GAZDASÁGI HELYZETBEN Washingtoni hivatalos adatok szerint május havában az ország területen az állásban lévők szá­ma 64,061,000 volt, vagyis 1,154,000 fővel több, mint ápri­lisban. Ugyanezen adatok szerint a munkanélküliek száma májusban 216.000- rel csökkent és összesen 4.904.000- re rúgott. Ezt azon ban szezonszerünek tartják. — Azon körzetekben, ahol az ipari munkanélküliség a legérhezhe­­tőbb májusban 29,000-rel nőtt a munkanélküliek száma. Az acéliparban a május 31 - ével végződött héten 58.1 száza­lékos volt a foglalkoztatottság, szemben az előző heti 56.4 százalékkal. Ez már az ötödik, egymást követő hét, hogy az acélipari termelés némi emelke­dést mutat hétről hétre. (A N Y. Times jelentése szerint ez év első negyedében először történt meg, hogy a Szovjet és a kommunista Kína acéltermelése több voit, mint az Egyesült Államoké). Szórványos javulási tünetek dacára kevesen hiszik, hogy a gazdasági visszaesés hamarosan megszűnik. A First National City Bank havi beszámolója szerint “nincs jele annak, hogy a vissza­esésben igazi fordulópont állott volna be.” A Congressional Joint Econo­mical Committee komor képet fest az 1959 elejéig várható helyzetről. Optimista becslések szerint is, Írja, a munkanélküliség az idei télen öt millió felett lesz. Kevésbbé optimista becslések szerint pedig 1959 első negyedé­ben elérheti a hét milliót. A kormár,v azonban egyelőre nem mutat szándékot arra, hogy az eddigieken kívül külön intéz­kedéseket is tegyen a visszaesés megszüntetésére. Hitelek könnyí­tése, fokozott katonai rendelé­sek, közmunkák és a munkanél­küli segély kiterjesztése; ezek az eddigi segélymodóik. De adóle- I szállításokra eddig nem történt i lépés. A képviselőház múlt héten egy évre kiterjesztette a jelenlegi társulati és fényüzési (excise) adókat, miként az Eisenhower elnök kívánta. Rosalie Samley az uj HAROLD MacMILLAN Miss Lehigh Valley WASHINGTONBAN Magyar leány lett a Lehighvölgy 1958-évi szépségkirálynője. KRUSCSEV TITOT IL­LETŐEN IGAZAT AD STALINNAK Kruscsev a múlt héten Bulgá­riába látogatott el és Szófiában kijelentette, hogy Stalinnak iga­za volt, amikor Titot kizáratta a Kominformból. Ez teljes vissza­vonását jelenti mindannak, amit Kruscsev 1955 óta Titóval kap­csolatban tett vagy mondott; többi közt annak megtagadását is, hogy Jugoszlávia a maga sajátosságai szerint kívánja épít­heti a kommunizmust és ehhez minden országnak joga van. Kruscsev visszaérkezett Stalin­­hoz, akitől lélekben voltakép so­hasem távolodott el, cak alakos­­kodó szavakban. Ha ez igy megy tovább, nem sokára megint nagy fiú lehet Rákosi Mátyásból is, aki főként azon csúszott el, hogy Sztálin iránti cselédi szervil-itás­­ból bűnüggyé fújta fel Rajk Lász­lónak a titoizmussal való kacér­kodását és kivégeztette őt. Tito azzal válaszol, — jelen­tik Belgrádiból, — hogy megkez 1 te a Szovjethez húzók letar­tóztatását. Eddig több mint 50 személyt tartoztattak le, köztük egy volt minisztert, egy diploma­tát és egy ezredest. Az a vád el­lenük, hogy “kominformisták” vagyis a Sztálin és Tito közt 1 948-ban történt szakítás után is megmaradtak a Szovjet párt­ján. $ MOST SZOMBATON NAGY “FLAG DAY” ÜNNEPSÉG A LIBERTY HIGH SCHOOL STADIUMBAN TÚLSÓK VÉR folyt már ah­­hoz, hogy az algiri nép kiegyez­zék ebben és a De Gaulletól aján­lott Francia Északafrikai Federá­­ció eszméjében. , . A független­ségüket akarják, ezért ontották vérüket, áldozták annyián életü­ket és nem akarják, hogy nem benszülött franciák elvegyék előlük az állásokat, üzleteket, kereseti alkalmakat. Nem akar­nak többé gyarmati nép, szolga­nép lenni és igazuk van nekik és minden népnek, amely a szabad­ságot akarja akár Hitler, akár Sztálin és Kruscsev, akár Fran­ciaország bármely vezetője ra­gaszkodik ahhoz, hogy igájában tartsa őket! Mi nem tartjuk De Gaullet Franciaország megmentőjének, mint bókolói (és talán önmaga is). Úgy látjuk, hogy De Gaulle erénye csak az a természetes emberi és hazafiui tisztesség volt, hogy nem hodolt be a pe­­taini és lavali rothadtságnak, ge­­rinctelenségnek, hanem önérzete­sen elment Londonba és kijelen­tette, hogy Franciaország nem kapitulált Hitlernek “csak egy csatát vesztett, de nem a hábo­rút". Franciaország megmetője Amerika volt! És ezt illene De Gaullenak, azon időkre emlékez­ve, amikor Franciaország Hitler csizmája alatt vergődött, nem szem elől téveszteni sem most, amikor az algiri nép a szabadsá­gáért ontja vérét, sem majd ak­kor, ha ráér megalapozni Fran­ciaország jövendő külpolitikáját! A puccsista generálisok és az anyaországi imperalisták abban bizakodnak, hogy Algírt, a leg­gazdagabb északafrikai gyarma­tot megtarthatják a birodalom (Felytatái a 4-11» oldatos) A Bethlehem Lodge No. 191, B.P.O. Eiks közli Theodore P. Pidus elnök és John F. Bessemer és Róbert Roung társelnökök aláírásával, hogy az idei Flag Day zászló ünnepséget a North­ampton és Lehigh megyei állam­polgár avatásokkal kapcsolatosan tartják meg junius 14-én, most szombaton d. u. félhárom óra­kor a Liberty High School Stá­diumban. Az Elks elnökség a felavatan­dó 81 uj állampolgáron kívül meghívta azok barátait és roko­nait, valamint polgári és testvér­­segítő szervezeteik képviselőit is. Jelen lesznek mindkét megye prothonotáriusai, törvényszéki bí­rái, a polgárositó hatóság tiszt­viselői, a bethlehemi városi ta­nács, iskolaszék és kereskedelmi kamara tagjai. A főszónok Hon. i Earl E. Schaffer polgármester lesz. A műsort a WGPA rádióvonal d. u. félhárom órától kezdve : közvetíti. Az ünnepségre szere­tettel meghivják a közönséget. Az uj állampolgárok között több magyar van. Reméljük, hogy honfitársaink nagy számban fog­nak résztvenni ezen a szép haza­fias amerikai ünnepségen. A Lehigh Valley Dairy Audi­tóriumban kihirdetett jury döntés értelmében a Lehighvölgy 1958 évi szépségkirálynőjévé, a Miss Lehigh Valleyrvá Rosalie Sam­­leyt, a Pennsylvania State Uni­versity egyetem társadalom tudo­mányi szakos junior hallgatóját, Mr. és Mrs. Charles A. Samley lelkes magyar szellemiségükről ismert, népszerű honfitársaink (1714 Easton Ave., Bethlehem) 20 éves leányát választották meg. A kékszemü, szőke Miss Sam­­leynek ez alkalomból sok ün­neplésben volt részé, amelyért a mikrofon előtt mondott köszöne­tét az összes rokonoknak, bará­toknak és jóakaróknak, elsősor­ban szüleinek. Az ujságirók kérdéseire közöl­te, hogy feltétlenül befejezi tár­sadalomtudományi tanulmányait az egyetemen, hiszen e célra két éves állami szenátusi ösztöndijat kapott. Jelenleg a fejlődésükben el­maradt gyermekek részére, a State Collegében felállított intéz­ménynél, amely a Vörös Kereszt pártfogása alatt áll, végez önkén­tes segitő munkát. Titkos vágya a művészi balett tánc. Az összes táncokban rendkívüli jártasság­gal és ügyességgel bir. Szeretne művészi táncot tanulni George Balladhine világhirü táncművész tanár new yorki American School jában. Az estélyen előadott orosz matroztánc koereografiáját Miss Samley irta. A jury ülésezése al­kalmával számára feltett kérdé­sekre, szereti e a Rock and Roll táncot és hogy összeegyeztethe­­tőnek tartja e a házasságot a női karrierrel, ötletes, talpraesett vá­laszokat adott és sok tapsban volt része. A szépségkirálynői koronát Miss Lois McDonald, az 195 7 évi Miss Lehigh Valley a felállí­tott trónon helyezte Miss Samley fejére. Miss Samley részt vesz a junius 1 9-én tartandó Miss Penn­sylvania versenyben. Gratulálunk úgy neki mint Mr. és Mrs. Sam­­leynek, a bethlehemi magyarság érdemes tagjáinak, akik régi, igaz barátai a Hiradónak és minden jó magyar ügynek. Még sok örö­mük legyen kedves leányuk to­vábbi szép sikereiben! VÁLASZTÁSOK EURÓPÁBAN A belgiumi képviselőválasztá­sokon a keresztény szocialisták némi többséggel győztek és át­veszik a kormányt Van Accker szociáldemokratatói. A svédor­szági választásokon a szociálde­mokraták győztek és továbbra is kormányon maradnak. MacMillan angol miniszterel­nök junius 8-án Washingtonba érkezett, ahol Eisenhower elnök­kel és Dulles külügyminiszterrel folytatott tanácskozásokat egy esetleges csúcskonferencián tár­gyalandó kérdésekről. Kruscsev kedvezően válaszolt Eisenhower azon kívánságára, hogy szaktudósok elökonferen­­ciát tartsanak a nukleáris bomba­próbák beszüntetéséről. Eisen­hower Genfet, Kruscsev Moszk­vát ajánlja a tárgyalások szín­helyéül. Kruscsev nyilvánosságra hoz­ta, hogy a Szovjet nagyarányú áruhitel üzleteket, kívánna le­bonyolítani a Nyugattal, különö­­•sen az Egyesült Államokkal és Angliával. Most MacMillannal erről is tárgyalnak egységes ál-, lásfoglalás céljából. Kruscsev gépeket és nyersa­nyagokat akarna venni Ameriká­tól mintegy egy billió dollár ér­tékben. Eisenhower elnök néhány hó­nap előtt a Szovjettel való békés kereskedelmi érintkezés kívána­tos voltáról beszélt. Washington hivatkozik arra, hogy ezalatt készpénz üzleteket értettek nem pedig nagyarányú amerikai hitelt. Valószínű, hogy a kongresszus is fanyarul fogadna ily tervet, amely a Szovjet fejlesztéséhez nyújtana dollárhitelt, segédkezet. (Stalin a politikai végszavában is meghagyta, hogy kereskedelmi érintkezést kell keresni a Nyugat­tal, kivált Amerikával és nem kétséges, hogy ez is a “békés együttélés" jelszava alatti kom­munista világ aláaknázás egyik takarója volna.)---------------oo NÉMET BEN WASHINGTONBAN Dr. Theodor Heuss professzor, Nyugat Németország 74 éves köztársasági elnöke, aki azelőtt a "szabad demokrata párt” de­mokrata szárnyához tartozott, jun. 4-én államlátogatásra Wash­ingtonba érkezett. Ez volt az el­ső eset, a történelemben, hogy egy német államfő személyesen eljött az Egyesült Államok fővá­rosába. Heusst Eisenhower elnök fo­gadta a repülőtéren. Három na­pig volt Washingtonban. Részt vett a tiszteletére rendezett ál­lamebéden és beszédet mondott a kongresszus ülésén, hangoz­tatva, hogy "amerikai és német katonák soha többé nem fognak egymás ellen harcolni.” Heuss aztán 1 6 napos körútra ment az országba. Első állomása Philadelphia volt, ahol George M. Leader kormányzó fogadta, aki tudvalévőén régi német be­vándorló család leszármazottja. Suggestion: DO-IT-YOURSELF! MEGKEZDIK A KIHALLGATÁSOKAT A SOCIAL SECURITY MEGJAVÍTÁSA JAVASLATÁRÓL A washingtoni kép.viselőház­­ban Forand demokrata képvise­lő, a szenátusban pedig Prox­­mayer szenátor javaslatot nyúj­tott be a Social Security törvény megjavítása érdekében. Többi közt a havi Social Se­curity csekkek tiz százalékkal -való felemelését indítványozzák a drágaság miatt, továbbá ingye­nes orvosi és sebészeti gyógy­kezelést és összesen 120 napig terjedhető ingyenes kórházi és lábbadozó otthonban való ke­zelést, valamint a megengedett évi kereseti összeg felemelését. A House and Ways képvise­lőházi bizottság ellenzi a csekkek tiz százalékos felemelését. Ezt azzal indokolja, hogy a- bérfize­téseknél történő levonások na­gyobbak lennének. Egyes kisebb javitásokra azonban hajlandó a bizottság, amely junius 16-án két hétre terjedő kihallgatásokat kezd a javasolt módosítások szükségessége kérdéséről. Azt Hiszik. Hogy a bizottság el Vftnl M Ingyen« orvosi 4« kórházi kezelésről szóló pontot, de javítani fogja a munkaképte­lenségi törvényt. A szenátustól még ennyi javí­tást sem várnak. A szenátus pénzügyi bizottsága még nem tű­zött ki kihallgatásokat és munka­­programmja oly zsúfolt, hogy a közeli időkre ez alig várható. Az American Medical Assn. országos orvosszervezet propa­gandát kezdett a kongresszusi tagok (lobby) és a közönség között és az aggsági nyugdíjban részesülök ingyenes kezeléséről azt állítja, hogy az egészségügy államosítása Volna. Az AMA nagy pénzekkeKés összekötteté­sekkel dolgozik mindannyiszor, amikor veszély fenyegeti az or­vosi és sebészi számlák terén uralkodó anarchiát, amelyet a kisemberek milliói oly keservesen sinylenek meg, ha komoly beteg­ség 4r valakit a családban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents