Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-30 / 22. szám

The Only Hungarian News­­paper in Lehigh, VaVey. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMIBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre ......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mat Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. er May 18, 1923, at the Post AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................. $5.00 Official Organ of, the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,22-ik szám BETHLEHEM , PA. 1958 MÁJUS 30 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR DE GAULLE ellen összefogott a francia kamarának csaknem valamennyi pártja és régen nem kapott francia miniszterelnök oly nagy szótöbbségű bizalmat, mint a De Gaullenal jóval kevésbbé népszerű, alig ismert Pierre Pflimlin keresztény demokrata uj miniszterelnök május 2U--in, a pralamentben és következő na­pon a szenátusban. Csaknem öt­szörös volt a többsége De Gaulle füveivel szemben és bár azóta némelyek elpártolni látszanak tőle, többi közt Antoine Pinay konzervatív egykori miniszterel­nök és nagykereskedő és Bidault, szintén keresztény demokrata párti volt .miniszterelnök és kül­ügyminiszter, aki 1945-ben De Gaulleval osztozott az ellentállás sikerében, a hatalom átvételben, — a halálos veszély a köztársa­ság, a parlamentarizmus és de­mokrácia számára nem annyira a parlamentben van, ahol az érte­lem fegyverei döntik el a hely­zetet. A baj az, hogy a hadsereg tá­bornokainak s más főbb tisztjei­nek nagyrésze DeGaullehoz húz s náluk van a fegyver, a fizikai erőszak eszközé. . . PFLIMLIN már bejelentette, hog yalkotmányreformot tervez, amelynek révén biztosítani akar­ják, hogy ne legyenek oly sűrűn kormányválságok, ne cserélődje­nek folyton a miniszterelnökök, ami nemcsak a belpolitikai vo­nalvezetés folyamatát gátolja meg, de árt az' őYszág tekintélyé­nek és más külpolitikai érdekei­nek is. Még nem ismeretesek a részletek, Pflimlin mily újításokat tervez a kormányok hosszabb életének biztosítására. Reméljük, nem olyanokat, amelyek a demo­krácia rovására mennének. Min­denesetre tény, hogy ez megold­ható anélkül is, hogy De Gaulle­­nek kellene átadni a közhatal­mat, — kivételes felhatalmazás­sal “kivételes feladatokra”, ki­vételes módszerek utján! “Az algériai kérdésben pedig nem sok különbséget látunk De- Gaulle és Pfiimlin álláspontjai között. Egyik sem tervezi, hogy miként az idők megkívánnak, teljes szabadságot adjanak Algé­ria benszülött népének, legfel­jebb olyan önként vállalt kapcso­latokkal Franciaországhoz, mint Indiáé s más egykori gyarmatoké az angol birodalomhoz. Miéit van tehát szükség arra, hogy okvetlen De Gaulle és senki más kapja kézbe a közha­talmat, miért hirdetik hívei és elsősorban a hadsereg generáli­sai közül sokan, hogy ő a francia Messiás és más senki sem képes helyreállitani Franciaország világ­­politikai rangját a régi dicsősé­gét, nagyságát, a "Gloire Francia országát?” Hazaszeretetből? Le­het, hogy részben abből is, de aligha tévednek akik nemis annyi­ra DeGaulleban, hanem a mögéje állt hataloméhes politikusokban és generálisokban a Soustellek­­ben és Salanokban látják a par­lamentáris demokrácia igazi ve­szedelmét, egy uralomra törő ci­vil és katonai klikk mesterkedé­seit, mely fürgén felkapaszkod­na De Gaulle hátán a hatalomba s aztán, ugylehet, idővel félre is tenné utjából, hogy fascista, su­per soviniszta kótyagosság ka­landjaiba .kényszerítse a francia népet, amely pedig az 1938 szeptemberi, Csehszlovákia miat­ti mozgósításnál, amikor nem akart “a Szudetákért meghalni” és később még döbbenetesebb, és tragikus formában bizonyítot­ta be, hogy nem harcban meg­halni hanem élni akar. . . (Tisz­telet az 1941 —44-es ellenállók­nak, a “macquiknak”, a vichyis­­tákkal, petainistákkal szembeni kivételeknek!) Miért akarnak e francia gene­rálisok kótyagos, soviniszta im­perialista ábrándokkal eltelt né-E et csinálni a franciákból, holott lilamuk * jé ás bőség*» polgári életmód kényelmei és élvei­­íelé vonzza őket? Az első világ­háborús békekötés utáni időből maradt fenn az adoma a francia fővárosba jött német tábornok­ról, ki pezsgőzés közben nekihe­­vülve azt mondotta francia kol­legájának: “Mi németek és önök franciák, ha összefognánk, , együtt meghódíthatnánk a vilá­­, got . Mire a francia generális ; őszintén megjegyezte: “Mi nem is akarjuk meghóditani a világot”. Az ilyen francia gene­rális jobban illene a mai hidro­­génbombás, távraketás világba, mint azon mai társaik, akik a na­­poleonizmus, Bonaparte ország­rabló imperializmusa emlékének kisértet- paripán szeretnének benyargalni a hatalomba. . . • * • IGAZÁN MŰVELT franciák kalandornak tartják Napóleont és nem büszkék reá, kivált nem amióta a túlsó oldalon Hitler megpróbálta megismételni impe­rialista világfalását és Oroszor­szágban épp úgy rajtavesztett j mint ő. Minek felerőszakolni. ' De Gaullet és az annyira idősze­rűtlen soviniszta imperialista nagyzási mániát, amelynek ma már komoly értelme nincs, nem lehet. Csak ugyanoly kudarcba fulladna, mint Hitleré, ha egyál- i talán adódna rá még lehetőség s ha a generálisok egyáltalán őszin- I tén gondolják s nemcsak a hata- I lom megkaparintás demagóg pro­paganda eszközéül használják a sovinizmust s imperialista ábrán­dok keltését? Még mindig nem javult el ez az öreg népgyilkos I rákét az atom és világűr kor­szakban? Nincs szükség katonai uralom­ra azért sem, mert Franciaország­nak amúgy is nagyobb világpoli­tikai rangja van ma is, mint közel mutjánál, nagyságánál és lélekszámanál fogva megérde­mel és többé kevésbbé elnézik neki a makacs, népirtó afrikai kolonializmusát. Franciaországnak a második világháború utáni évei nem a leg­­örvendetesebbek a demokrácia szempontjából, de a De Gaulle j uralmát követelő kiáltások nem í bizonyítják a demokrácia alkal­matlanságát. Ha a hadsereg nyo­mása vagy puccsa megszerzi De- Gaullenak a hatalmat, nem azért lesz mert a nép hűtlen lett a de­mokráciához, hanem mert a had­seregnek van ágyúja, tankja, re­pülőgépe és vannak felfegyver­zett katonai. Az egymást sűrűn váltogató kormányok éveiben a hadsereg valahogy kicsúszott a kormány kezéből. Teljes puccs esetén közbelépne e az angol szász világ, hogy a maga ágyúi, tankjai, repülőgépei, felfegyver­zett katonái, sőt atombombái és távrakétái fenyegetését helyezze szembe a demokrácia franciaor­szági bukása beláthatatlan kül politikai veszélyeivel? * « PFLIMLIN beszédet mondott a rádión május 23-án és hangoz­tatta, hogy a nemzet kisebbsége nem kényszerítheti fel akaratát a többségre., De alkotmányreform javaslata parlamenti tárgyalása megkezdését május 27-re ha­lasztotta el, holott ily helyzetben addig kell ütni a vasat amig me­leg. . . Pinay négy miniszterrel van képviselve kormányban, mégis mindinkább De Gaullehoz húz. Talán biztosabb garanciát lát benne a tőkés érdekek szá­mára, mint Pflimli'ntten vagy más parlamentáris demokratában? Talán többet vár egy esetleges Paris—Moszkva—Peiping szö­vetségtől, mint Amerikától, az angolszász világtól? Nagyon kérdéses, beválik e Pflimlin keztyüs kezű taktikája | az algériai puccsista tábornokok­kal, Salannal és Massuval szem­ben? Folyton követeket küld hozzájuk és magához De Gaulle- I hoz- holott Sálán és Massu a degalulleisták parlamenti vezető- I jével Soustellelel együtt még for- i radalmiabbak, inig ÍJigókb d«­gaulleisták mint kezdetben. Tel- I jesen átvették az uralmat Algéri­ában és már betelepedtek Korzi­­j ka szigetére is. Furcsa, hogy ! Pflimlin nem szállatta meg azon­­!nal Korzikát! Nem volt elég meg­bízható, katonája már e megszál­lásra sem? Sok a rossz omen. . . Nem tudjuk annak ta t.uk e a kommunisták magatartása meg­változásáról érkező hiresztelesé­­ket is? Múlt héten már szóvá tettük, hogy bizonyos szempont­ból meglepő, hogy a kommunis­ták résztvesznek a De Gaulle elleni parlamenti frontban, hiszen köztudomású, hogy De Gaulle | régi külpolitikai elgondolásai sokban innyére vannak Moszkvá­nak, mert jól illenek taktikájá­hoz. De Gaulle alig hogy 1 944-ben elfoglalta az amerikaiak által visszaszerzett francia közhatal­mat, Moszkvába sietett és utóbb úgy nyilatkozott, hogy Francia­­ország hid lenne a Nyugat és Ke­let között, amit csak úgy lehetett értelmezni, hogy különálló szere­pet akar játszani, valami samle-[ gességfélére törekszik Kelet és Nyugat között. Feltehető, hogy tovább is foglalkozik egy Páris és Moszkva közti szövetség gondo­latával és mindenesetre, ellenzi, hogy a németek erősen fel legye­nek fegyverezve. Emlékezetes, hogy annakide­jén az “európai hadsereg” és a német divíziók felállításáról szó­ló javaslatok francia parlamenti tárgyalása alkalmából olyan kije­lentéseket tett, amelyek igen ha­sonlatosak voltak azon orosz ál­lásponthoz, hogy Németország- i nak csak egészen kis hadereje legyen, olyan amely épen elégsé- j ; ges a belső rendje fenntartásá­hoz. Ha De Gaulle végül meg is | egyezne a Nyugattal, nagyon magas árat szabna érte, de való-, szinübb, hogy különállásra tőre-1 kedne és esetről esetre primadon­­náskodna, hogy előnyt sze.ezzen Franciaországnak. Francia sovi­niszta érdekből ez természetés­­nek is látszik, de Amerikának és j az individualista Nyugatnak ma nem olyan De Gaullera van szük­sége, aki csak Franciaország ha­talmi erősödési érdekeit nézi, ha­nem vállvetett fegyvertárs a .kommunista világuralmi célokkal szemben! * » * , KÉTHARMAD többség kelle­ne Pfimlin alkotmány modosito ! javaslatához, de olyan niren [ szállongnak, hogy Moszkva más | vonalat állapított meg a francia kommunisták számara, mint ame­lyet kezdetben követtek. A francia kamara május 15-i ülésén Jacques Duclos, a kommu- I nisták vezere a Pflimlin kormányt j | elfogadó beszédében még azzal | indokolta a 150 tagú parlamenti frakció igenlő szavazatát, hogy “a kommunisták mindig az ural­mon lévő kormányt támogatják“. (Hogy nem szakadt le a nagy csil lár erre a szédületesen képmuta­tó kijelentésre!) most azonban hir szerint azt állítják, hogy Pfliimlin alkotmány javaslata szükebbre szorítja a kévviselők jogait és ezért nem szavazzák meg. Nem tetszik nekik, illetve Moszkvának, az sem, hogy a ke­resztény demokraták, szociál de­mokraták és többen a mérsékelt polgári pártok közül “köztársasá­gi frontra” léptek a páriámentariz i mus, illetve a “negyedik köztár- 1 saság’’ megmentésére s abból őket kihagyták, nem mentek bele abba, hogy egy népfront embrió jöjjön létre velük. Valószinüleg azt jelenti ez, hogy a kommunisták nem szavaz­zák meg az alkotmányreformot, sőt az is lehetséges, hogy ellene fognak szavazni, mely eset q Pflimlin kormány azonnali buká­sát vonná maga után s ezt óriási I nyomás követné De Gaulle ha­talomba juttatására. Megismét­lődne franciában Hindenburg el­­j pökkí választásának balga kom­munista taktikája, amikor a külön jelöltjük tettel lehetővé, hogy Hindenburg győzzön és kinevez­ze Hitlert. Vájjon De Gaulle azzal fizet­ne e nekik, hagy nem oszlatná fel a kommunista pártot, mintegy baráti figyelmességül Moszkva iránt? Aligfea, mert a generálisok és polgári íascisták, akik cégérül használják De Gaullet (a reak­ció napjain! ban gyakran használ népszerű generálisokat klikk cél­jai cégérül. . . ) előbb-utóbb meg szüntetnék az ellenkező véglet pártját, sőt nyilván Tito, Franco és Nasser mintájára a kevésbbé szélsőséges ellenpártokat is. . . Egy fraticia+orosz szövetség nem is oly ellenszenves azoknak, akik félnek Németországtól, a názi világuralmi imperialLta ál­mok feltámadásától. De ameri­kai szemportból, az individualis­ta szabadság vi ága szempontjá­ból a franciák árulása, front gyengítés volna. De Gaulle talán vissza is riad­na ily perspektívától, de ebben sem vagyunk biztosak .mert tu­lajdonképen a párisi sajtó kon­ferenciáján semfnit sem árult el. terveiből, szándékaiból és csak nimbusza alapjáéi kérte a teljha­talmat. Bizony azt kért s csak ját­szott a szavakkal, amikor azt mondta, hogy nem tör diktatúrá­ra, de ugyanakkor jóváhagyta cs | támogatásáról biztosította az al­gériai generálisok puccsát. De Gaulle uralma tehát a par- 1 lamentárizmus és demokrácia szempontjából sötétbe ugrást je­lentene és arra, mint fennebb ki­fejtettük, nincs szükség. És ha | arra gondolunk, hogy kiknek 1 szolgál cégéiül, azt is mondhat-; nók, hogy ez vo na korunk sötét­beugrási rekord leistungja . . . * * * KÁR, hogy a francia demo- i kráciának nincs egy igazán nagy j államférfia e legkritikusabb tör-1 ténelmi napokban, amikor, annyi 1 minden forog kockán, mint eddig i csak nagyon ritkán. Sajnos, sok év óta más országoknak is ez a legnagyobb bajuk! A fráncia válság egyetlen de­mokratikus megoldása az volna, [ ha leszavaztatnák a népet De-1 Gaullet vagy a most megalakult “köztársasági frontot" akarja ej kormányon látn^? Erre senkisem I gondol Párisban? Talán tulkésö ^ re jár már az i<Jő? A demokrá­cia megmentésére, — s itt nem csak a francia demokráciáról van szó! —sohasem késő egy kisér let, amely a nép igazi akaratá keresi. r. o. NEM LESZ SEMMIFÉLE ADÓLESZÁLUTÁS Anderson pénzügyminiszter, a két párt vezetőivel folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy megegyeztek arra nézve, hogy a nagy deficit elkerülése céljából ebben az évben nem lesz sem jövedelmi, sem társu­lati, sem fényüzési adóleszáilit's. A junius 30-án lejáró társula­ti adókat (corporation tax) és “fényüzési” adókat jelenlegi mértékükben meghosszabbítják. Az utóbbiak között tudvalévőén egész tömeg olyan árucikk van, amelyek egyáltalán nem jelente­nek fényűzést, hanem közszük­ségleti cikkek, amelyere a hábo­rú alatt azzal vetettek ki “fény­üzési adót”, hogy megszüntetik, amint eljön a béke. Eisenhower elnök külön nyi­latkozatban közölte a kormány és a pártok közötti megegyezést a mai magas adók fenntartásáról. KORAI HÍREK A FRANCIA PARLAMENT KAPITULÁCIÓJÁRÓL De Gaulle bejelentette, hogy kormányt alakit, de a parlament bizalmat szavazott Pfiimlinnek. Stritch bíboros elhunyt Romában Sámuel Stritch chicagói bíboros érsek, aki egy hónap előtt Romá­ba ment, hogy a Vatikánnál ma­gas egyházi állást foglaljon el, de betegség érte utói s előbb jobb karját kellett leoperálni, aztán szélütés érte, hétfőn hosszas szen­vedés után visszaadta lelkét Te­remtőjének. A kiváló főpap tragédiája vi­lágszerte mélységes megillető­­dést és sajnálatot keltett, Ame­rikában pedig milliók, köztük egyházmegyei híveinek tábora gyászolják. HOGY LEHET PESTEN AUTÓT VÁSÁROLNI? A budapesti hivatalos lap kor­mányrendeletet közölt, amely szerint magánszemély a jövőben vásárlási engedély nélkül vehet — de csak használt személy gépkocsit. Uj személy gépkocsi vásárlásához továbbra is a mi­nisztérium vásárlási engedélye szükséges. ' A kérvényhez hatósági erköl-, esi bizonyítványt kell csatolni. | Ha valaki egy gépkocsit alkatré­szekből épit össze, ehhez a köz­lekedési minisztérium autó fel­ügyletének engedélye szükséges. Az illetőnek igazolnia kell, hon­nan szerezte a fődarabokat... Mint lapzártakor jelentik, ked­den éjjel a francia parlament 408 szavazattal 165 ellen bizal­mat szavazott Pflimlinnek és megszavazta fönn alkotmányre javaslatának napirendre tűzését. A szavazatok között 138 volt a kommunistáké, de Pflimlin nélkülük is több mint száz sza­vazattöbbséget kapott. A szavazás előzményei a kö­vetkezők: Hétfőn éjjel De Gaulle Párisban találkozott Pflimlinnél és Coty elnökkel. De Gaulle az­után visszautazott vidéki villájá­ba, ahol közleményt adott ki, mely szerint megkezdte a kor­mányalakítást alkotmányos ala­pon. Kedden délben a rádió és a világllapok headlinejei már azt hirdették, hogy De Gaulle átveszi a kormányt és Pflimlin lemond. Nem ismeretes, hogy De Gaulle a kormányátvételről szóló nyilat­kozatát Pflimlin és Coty elnök hozzájárulásával tette e meg? Egyes források szerint azért adta ki, hogy leintse Massu táborno­kot, aki kedd reggelre Páris fölé akart repülni ejtőernyőseivel, hogy elfoglalja a fővárost. Más forrás szerint De Gaulle néphan­gulat megtévesztésére adta ki a nyilatkozatot. Tény, hogy kedd délben Guy Mollet szoedem. helyettes mi­niszterelnök javaslatára kimondta a szoedem. párt, hogy semmi­esetre sem adja 97 szavazatát olyan javaslathoz, amelyet el kellene fogadni, hogy De Gaulle törvényésen kerülhessen uralom­ra Ugyanily állásponton van az ifjukeresztény párt (Pflimlin pártja) Mendes France pártja stb. és a kommunisták is, úgy hogy a De Gaulle törvényesité­séhez szükséges alkotmány mó­dosító javaslat nem kaphatná meg a kellő két harmad több­séget. Ugyanez a helyzet azon­ban Pflimlin alkotmány javasla­ta ügyében is! A kommunisták nagy politikai tüntető sztrájkot rendeztek ked­den. Az utolsó hírek szerint ha Pflimlin mégis lemond, az uj miniszterelnök Guy Mollet lesz. De minden bizonytalan, mert a hadsereg zöme De Gaulle mellett és a parlament ellen van s min­den perc kirobbanthatja a pol­gárháborút magában Franciaor­szágban is.-ooo-Aug. 1-től érvényesek a magasabb postadijak Úgy a képviselőház, mint a szenátus elfogadta a két ház egyeztetői által megállapított, végleges posta viteldij emelési javaslatot. Eisenhower elnök a hírek szerint nem fog élni vétó­jogával. A javaslat értelmében aug. 1 -tői a belföldi levelek viteldija három centről négyre és a légi postai belföldi leveleké hatról hétre emelkedik. Levelezőlapok ára két cent helyett három lesz. Emelik a másod és harmad­rendű üzleti és egyéb nyomtat­ványok és újságok viteldiját is. Ez azonban csak január 1-én lép életbe. A töYvény egyrészről enyhite­­ni akarja a 700 milliós évi defi­citet, másrészről hat százalékos fizetésemelést biztosit ( a posta félmillió alkalmazottjának. A JUNIUS HO 8-IKI MAGYAR NAP DEMOKRÁCIA VAGY “ELEG EGY OKOS EMBER” FRANCIAORSZÁGBAN ? Hétfőn tizenhét francia hadi­hajó elhagyta Malta kikötőjét és az algériai partok felé vette út­ját. A francia ^ormány jelenti, hogy ez a Földközi tengeri flot­ta még a parancsnokiága alatt áll. Parancsnoké , Pnilippe Au­­boneau admirális azonban átállt az algériai - felkelő degaullista tábornokokhoz. A flotta tulaj­donképen NATO hadgyakorla­tokat végzett a Molta körüli vize ken és azokat Félbeszakítva állt át a puccsistákhoz. De Gaulle hétfőn este vissza­tért Parisba és állítólag Coty el­nökkel és Pflimlin miniszterel­nökkel tárgyal. Már hirek szerint ez nem felel m£g a valóságnak. Állítólag a korrriány hívta Páriá­ba. Jacques Duclos kommunista vezér bejelentette a képviselő­házban, hogy kedden a CGT, a legnagyobb szakszervezeti köz­pont több mint 200,000 tag­ja, köztük a közmüvek munkásai általános sztrájkba lépnek. E lépést az alkotmányosság hí­vei inkább aggodalommal nézik, mert a. német Reichstag égésé­­hez hasonló fej emények lehető­ségétől félnek, oly helyzettől, amelyben a dekaullisták az or­szágnak a kommunizmustól való megmeotői szerepében lendül­hetnek a hatalomba. Pflimlin javaslatot tett a kor­zikai puccsisták és Soustelle, az Algériába menekült degaullista parlamenti vezér letartóztatására és bebörtönzésére, de a javasla­tot csak a korzikaikra nézve sza­vazták meg s azt is felvizezett tormában 395 szavazattak 150 ellen. A kormányban lévő négy jobboldali miniszter (Pinái embe­­íei) otthagyták miniszteri székü­ket és a degaullista frakció tagjai közé vegyülve nyiltan fraternizál­­tak velük. Pfimlin bejelentette a képvise­lőházban, hogy polgárháború fe­nyeget. A jobboldaliak látható közönnyel fogadták, hallgattak, sőt helyenként gúnyosan nevet­tek. (Pfimlin elzászi félnémet származású). Dél- Tomisában összeütközé­sek voltak francia csapatok és a tunisiak között, akiket azzal vádolnak, hogy az algériai sza­badságharcosokat segitik. — Bourgiba tunisi államfő panaszt tett az Egyesült Nemzetek bizton­sági tanácsánál. Megfigyelők értesülései szerint a puccsisták egymásközti jelsza­va: “Nem akarunk továbbra is amerikai csatlósok lenni." E de­magóg valótlansággal szemben Washington hallgat és csupán arra szorítkozik, hogy kijelentse, nem kiván Franciaország ügyeibe beavatkozni. Legalább is kifelé ez az álláspontja. . . Külföldi világlapok párisi tu­dósítói szerint De Gaulle a hét rége előtt a helyzet ura lesz Franciaországban. Szerintük a kérdés már csupán az, hogy Pá­ria vérontás nélkül Jut-« el odáig? Amint már eddig is, több Íz­ben közöltük a közönséggel, a Lehighvölgy s környéke magyar­sága számára a Bethlehem és környéke magyar egyházak, egyletek és klubbok Nagybizott­­sága 1958 junius 8-án d. u. 1 órai kezdettel Magyar Napot rendez a Willow Parkban. A Nagybizottság, mely a fentemlitett magyar szervezetek 2—2 kiküldött delegátusán ke­resztül, a Bethlehem és környé­ke magyarságát képviseli, ezen ünnepségével a már évekkel ez­előtt megrendezett és igen jól sikerült Magyar Nap nemes esz­méjét kívánja felújítani. Az összejövetel az oly hires magyar konyha remekein, kiváló müso­­lán és a Bakonyi zenekar igen jó magyar zenéjén kívül igen ma­gasztos magyar érdeket is szol­gál: egységbe tömöriterü és összeforrasztani a Bethlehem és környéke amerikai magyarságát a harmadgenerációs magyaroktól a legújabban otthont talált ma­gyarokig. A Nagybizottság tagjai, az elnökkel élükön már több hete, ezen családias, tartalmában ma­gyar, ünnepélyes, de egyúttal szórakoztató összejövetel meg­szervezésén fáradozik. A Nagy­­bizottság, mely szolgálta, szol­gálja és fogja a magyarság érde­keit, mélységesen meg van győ­ződve arról, hogy munkája nem hiábavaló és osztatlan érdeklő­désre talál azáltal, hogy minden magyar a család kicsinyje és nagyjával együtt részt vesz azon. Ez a Magyar Nap, első a Nagybizottság rendezésében az­zal, hogy még sokszor és hagyo­mányosan szeretné ugyanezt megtenni. A Nagybizottság a május 26- iki, azaz ma estéli ülésén a mű­sort véglegesen jóváhagyva le­rögzítette és a nagy érdeklődésre való tekintettel, már most, előze­tesen a magyar közönség tudo­mására adja, azzal a megjegy­zéssel, hogy a nyomtatott műsort junius hó 8-án a Willow Parkban, a bejáratnál mindenki kézhez kapja. A műsor az alábbi: M Ü SOR 1. Nt. Ormai János, a Nagybizottság elnöke, üdvözli a közönséget. 2. Amerikai és Magyar Himnusz. Énekli Teklics József, kisér’. Bakonyi István és zenekara. 3. Schaffer polgármester ur angol nyelvű üdvözlő beszéde. 4. Hanz Tériké szavalata. 5. Básckay Rudolfj az Amerikai Magyar Szövetség Főtitkára ün­nepi beszéde. 6. Forró József, Wass Albert. ‘A bujdosó imája’ c. versét szavalja. 7. Bodnár Gábor, a Magyar Menekült Cserkész Szövetség vezető tisztjének beszéde. 8. Teklics József énekszáma, kiséri Bakonyi István és zenekara. 9. Vidám jelent. (Szereplői meglepetést kívánnak szerezni.) 10. Pénzes József szavalata. 1 1. Tábor tűz. Bemutatják a New York és környéki magyar cser­készfiuk. Műsor bemondó: Szolga Miklós a William Penn kerületi felügyelője. A műsor d. u. 5 órakor kezdő­dik befejeztével a táncolni vá­gyók számára Bakonyi István és zenekara megnyitja a táncot és a nem táncolókat is igen kelleme­sen fogja szórakoztatni szép, magyar muzsikájával A Nagybizottság ezúton kéri mindazokat, akiknek magyar ru­hájuk van, magyar ruhában je­lenjenek meg. Viszontlátásra a Magyar Na­pon. SZOLGA MIKLÓS Sajtótitkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents