Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-23 / 21. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHE HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 11)23, at the I’ost Office at Bethlehem, Ra., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................. $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bt-ih­­lehcvi and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,21-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁJUS 23 Egyes szarna ára 10 cent FRANCIAORSZÁGBAN kri­tikussá fajult a helyzet. A három éve húzódó algériai rendcsinálás és a folytonos kormányválságok a politikától elkedvetlenedve visszavonult De Gaulle tábornok malmára hajtották a vizet és a múlt héten a tábornok nyilatko­zatot adott ki, amelyben tudtára adja a francia népnek, hogy haj­landó átvenni a közhatalmat, mert a mai állapot, “az állam lcalázása területeink (gyarma­taink) népeit elidegeniti, .had­erőnket bajokba sodorja, nem­zetünket eltéríti helyes útjáról és függetlenségünket is elkerülhetet­lenül veszélybe hozzá." A deklaráció kibocsajtására az adott alkalmat, hogy az Algériá­ban a szabadságharcosok ellen küzdő francia haderő főparancs­noka Sálán tábornok és egyik tisztje Massu tábornok kormányt alakították az algériai háború in­tézésére. Önállósították magukat a Gaillard kormány lemondása folytán beállt több hetes válság után megalakult Pfimlin kor­mánnyal szemben. De Gaulle tcljhatalfa érdekében emel­tek szót és csak De Gaulle kor­mányának hajlandók engedel­meskedni. A nyilatkozat napján azonban már biztosnak látszott Pfimlin az ifjukatolikus demokrata párt (M. R. P.) tagjának kormánya és De Gaulle úgy lehet megké­sett noha Párisban óriási a fe­szültség és a második világhábo­rú veteránjai és az aktiv tisztek között igen sok hive van egy, a folytonos parlamenti válságok­nak és az algériai tehetetlenség­nek véget vető, erőskezü De Gaulle diktatúrának. Vannak jelek, hogy nemcsak az Algériában lévő hadsereg, de a kontinentális haderő egy ré­sze is megbízhatatlan a kormány számára, sőt a rendőrségnél is sokan degaulleizmusra gyanúsak. Jacques Soustellet, a dega-ulleis­­ták parlamenti vezérét, aki ren­dőri felügyelet alatt volt, állitó­­lag a rendőrség szabotázsa hagy­ta megszökni Algériába, ahol át­vette Sálán és Massu kormányá­nak polgári vezetését. DE GAULLE újbóli fellépése egyesítette Pfimlinnel a parla mentaris elemeket a mérsékelt polgáriaktól a szociáldemokratá­kig, sőt a parlamentarizmus elle­nes kommunistákig, hogy “meg­mentsék a parlamentárizmust s köztársaságot és a DeGaulle ve­szedelem hatása alatt 461 szava­zattal 114 ellen felhatalmazást adtak Pfimlinnek oly rendkívüli állapot kihirdetésére, amely biz­tosítsa, hogy DeGaulle nem ke­rülhet puccsal hatalomra. DeGaulle eddig azon az állás­ponton volt, hogy nem csinál puccsot, hanem azt várja, hogy az alkotmányos tényezők felkér­jék erre a szerepre. A nyilatko­zat után visszatért Páristól 150 mérföldnyíre lévő villájába, de amikor e sorokat írjuk, a helyzet az, hogy hétfőn, május 19-én ismét Párisban lesz, hogy “sajtó­­konferenciát” tartson. Közben a haderő aktív és veterán tisztjei a Pfimlintól kiadott gyüléstilalom dacára gyűlést hívták össze Pá­­risba, amelyről még nem lehet tudni, hová fog fejlődni. Fran­ciaország legnehezebb napjait éli a második világháború óta. A Pfimlin kormány a rendkí­vüli felhatalmazás következtében azonnal 28 letartóztatást eszkö­zölt. A letartóztatottak között ’ van két tábornok is és kicserél­ték a vezérkar főnökét. Pfimlin az eréllyel egyidejűleg lehetőséget is akar adni Salannak 8 Massunak a visszakozásra s han | goztatja, hogy megtévesztették őket azzal a hazugsággal, hogy fel akarja adni Algírt. Pfimlin parlamentáris reformot is Ígér, amely a mai sok apró párt létét I alákötné. Párisban 50,000 főnyi karha­talom áll készen, hogy ha kell, palfáihllaoroban 1« megvédje a j köztársaságot. Pfimlin legalább is bízik benne, hogy ezt tennék. . . Nemely hírek szerint DeGaulle hajlandó köztársasági alapon is átvenni a kormányt, de kevesen hiszik, hogy hatalomra kerülve fenntartaná a parlamentáris de­mokráciát. Ezúttal úgy látszik, a kommunisták, akik 150 mandá­tumukkal a képviselőház legna­gyobb pártját alkotják, tanultak Hindenburg német államfővé va­ló választásából. Akkoriban a külön kommunista jelölt, Thael­­mann szavazatai segítették hozzá az elnöki székhez Hindenburgot a szociáldemokrata Wilhelm Marxszal szemben s Hindenburg aztán kinevezte Hittlert kancel­lárrá. Általában a német kom­munisták a Hitler kancellársága előtti időkben úgyszólván együtt­működtek a názikkal a demokra­ták és szociáldemokraták ellen. Okultak a kommunisták és megszavazták a rendkívüli fel­hatalmazást Pfimlinnek a dikta­túra hívei lefékezésére és az ed­dig húzódozó szocdemek a De- C»aulle deklaráció után azonnal beléptek Pfimlin kormányába, Guy Mollet mint helyettes mi­niszterelnök, Jules Moch, mim belügyminiszter. A kormány lé­nyegében keresztény demokrata és szociáldemokrata koalíció, amilyen több mint egy évtizede­­müködik Ausztriában. De Fran­ciaországba nugyanennyi év alatt mintegy húsz, különféle összetételű kormány váltotta egy­.másf . ELMÚLTAK AZ ELŐ­­VÁLASZTÁSOK NASSER MOSZKVAI Stritch hí bor nők újabb LATOGATASA Elmúltak a Pennsylvania ál­lami és helyi előválasztások. A körzetünkben a beteg Joseph J. Yosko újbóli jelölése Justin D. I Jirolanio ügyvéddel szemben és James O’Donnell jelölése a Ge­neral Assembly-be való jelölése Francis Bucchinnal szemben, volt a legnagyabb meglepetés. A bet,hlehemi demokrata je-öltek a következő szavazatokat kaptak városunkban: DEMOCRATIC U. S. Senator Leader ........................... | 3,669 Bowers ........................... 6,647 Governor Lawrence ..................... 12,282 Furman ........................... 5,326 Lavelle ........................... 1,980 Lt. Governor Davis J. F........................ 7,447 Davis J. M..................... 7,118 Culbertson ................... 2,948 Sec. Internal Affairs Blatt ................................ 11,350 Cannavino ........ 2,960 Ciletti .......................... . 2,543 Congress 15th Dist. Walter............................. 15,129 State Senator Yosko............................. 12.655 Jirolanio ..................... . 6,449 Pillsbury........................ 3,086 Assembly (Bethlehem) O’Donnell ..................... 2,623 Gahagan........................ 2,532 Bucchin ........................ 2,499 Green ............................. 674 ▼ ▼ W A FRANCIA HELYZET aggasztja Washingtont, mert De­Gaulle soviniszta, Franciaorszá­got akarja Europa vezető hatal­mául és a NATO ellen van, kivé­ve talán, ha annak vezetését tel­jesen kezébe kaphatja. Ugyanak­kor sokat foglalkozik francia­orosz szövetség eszméjével és mindenképen ellenzi, hogy Né­metország nagyobb arányuan fegyverkezhessék és az első euró­pai hegedűt játszhassa a világ­politikában ... A helyzet vérmes fantáziájú megitelői szerint az sincs kizárva, hogy ha DeGaulle katonai puccs révén jutna hata­lomra, az Egyesült Államok ka­tonai eszközökhöz folyamodna a puccs ellen, a francia demokrácia védelmében. . . A francia kommunisták maga­tartása fölötte érdekes, mert Moszkva talán jól tudna a bol­dogulni egy DeGaulle szövetség­gel, amely igyekezne véglegesi­­teni a német kettéosztottságot és amely nemcsak nagy veszélyt je­lentene a NATO létére, de sok­ban olyan uj hatalmi egyensúlyt teremtene Európában, amely be­láthatatlan következményeket vonhatna maga után úgy külpo­litikailag, mint a diktatúrák elő­retörése révén belpolitikallag is Meg kell jegyezni azt is, hogy a különféle nemzetiségű nazik között régóta él egy titkon dédfcb getett felfogás, amely a negyve­nes évek végén lett különösen népszerű köztük. Ez úgy szól, hogy Franciaországban előbb­­utóbb, mondjuk 5—6 év múlva, DeGaulle kerül hatalomra és az ő diktatúrája utat nyit a demo­krácia európai bukásának, a dik­tatórikus pártok feltámadásának Olaszországban és a többi szabad országokban, mindenekelőtt Né­metországban, ahol “a kulisszák mögött, a minisztériumi hivatalok árnyékában ma is a názi idők sok vezetőemberenék garnitúrája várja a maga uj idejének eljöve­telét” s Németország lesz a De- Gaulletől az osztrák nazikig ter­jedő uj európai fascista front ve­zetője. . . Mennyiben találó ez az elkép­zelés és prófécia nehéz előrelát­ni. Nincs kizárva, de nagyon va­lószínűtlennek látszik. Közbe jött a hidrogénbomba és a távrakéta. Sokaknak méltán nem rokon­szenves, hogy DeGaulle is gyar­mati kordában akarja tartani az algériaiakat, akik szabadságu­kat kövatalik. DeGaulle azt De Gaulle feltételei Kivételes hatalmat kér kivételes feladatokra, kivételes eljárási mód utján. hirdeti, hogy nem szabad to I vábbra is teketóriázni velük, ha ! nem ha nem hajlandók kiegyez ! ni, le kell törni szabadságvá van a francia nép egyrészéber semmikép sem szeretjük, aká: Hitler és Mussolini csinálta, aká; Stalin és Kruscsev csinálja eg> gyengébb néppel avagy DeGaulle csinálni szeretné. . . A szabadságharcos magyai nép nem lelkesedhet azért, am: Algériában három éve végbe megy! S épp úgy Amerika sem * • * NEM TÚLZÁS diplomácia Pearl Harbornak nevezni ami Nixon alelnökkel és kiséretéve Délamerikában történt, írja Walter Lippman, Amerika leg­tekintélyesebb közirója a N. Y, Herald Tribune republikánus fő­lap és számos más napilap hasáb­jain, ahol cikkei egyidőben s je­lennek meg. Nixon a caracasi gyalázatos kommunista orvtámadás utár nem hagyta el többé a követsé­get. A venezuelai katonai yunta vezetői ott keresték fel megbe­szélésekre s alkalmasint még nagyobb segély igényeiket is be­jelentették az Egyesült Államok­kal szemben. . . Utána Nixon és kísérete többszáz főnyi venezue­lai katonaság fedezete alatt ki­hajtatott a repülőtérre. Csütörtö­kön délben érkezett vissza Washingtonba és Eisenhower el­nökkel az élen a kongsresszus pártokfeletti delegációja üdvö­zölte. — 100,000 ember vonult ki s a szövetségi tisztviselők még arra is engedélyt kaptak, hogy hivatali munkájukat megszakít­sák és ottlehessenek a bevonulás­nál. A fogadtatás természetesen igen lelkes volt. A Nixon házas­pár az elnök oldalán ült az elnö­ki autóban. Igen hatásos volt. De túlzás lenne Nixon sikeréül megörökíte­ni ami történt. Az hogy nem szaladt el a perui és venezuelai csőcselék dühe elől, természetes volt egy férfi részéről, ha férfi. Elismerésre is -méltó, de még nem elég ahhoz, hogy, mint nem is kevesen teszik, most már biz­tosra vegyék e 1960-as elnökje­löltségét. Lippmannak igaza van, amikor nem Nixon hősiességére helyezi a fősulyt, hanem ezeket mondja: “Most, hogy az alelnök és neje már itthon vannak s az összes hivatalos sajnálkozások és bo­csánatkérések megtörténtek és elfogadtattak, legaktuálisabb kér­désünk az, hogyan következhe­tett be, hogy Nixonék ily kitöré­seknek lehettek kitéve? Bebizo­nyult, hogy az egész délamerikai tura-terv tévedés volt és olyan emberek készítették elő, akik nem tudták mi a közhangulat azon városokban, ahová az alel­nök elmegy. Ami történt, soha­sem szabadott volna, hogy meg­történjék és azoknak akik Dé­­amerikával való összekötteté­seink ügyében felelősek, helyt kell állniök a vádért, hogy telje­sen avatatlanul jártak el. Fontos hogy ezt a vádat vagy a szenátus külügyi bizottsága vagy még in­kább különösen hivatott polgári magánemberek bizottsága vizs­gálja ki. Tisztáznunk kell és meg kell szüntetnünk az okokat, amelyek e kudarcra vezettek. . . Ha ez nem történik meg, nincs kilátás arra, hogy e keserű tapasztalatok tanulsága hasz­nunkra váljék. Tudnunk kell, az utazás tervezői miért voltak oly tudatlanok annyi országról és arról mit kell tennie és mit nem kell tennie az Egyesült Államok alelnökének ha külföldre megy. Mielőtt bármit tehetnénk dél­amerikai helyzetünk javítására, azokkal kell tennünk valamit, akik ennyire elrontották azt a helyzetet.” • * * LIPPMANNAK igaza van még akkor is, ha igaz, amit Nixon mondott hazaérkezésekor, t. i., hogy ami Peruban és Venezuelá­ban történt ewk egy törpe ki* ZÁRÓJELBEN itt kívánunk foglalkozni a new yorki szélső jobboldali orgánum cikkével, amelyben «»-főszerkesztő Somody István azt írja, hogy az amerikai lapok headlinejai szerint -meg­kövezték a U. S. alelnökét. So­mody úgy látszik nem tudja a "stoned” szó pontos értelmét. A megkövezés agyonütést jelent, mig a “stoned” jelenthet csu­pán annyit is, hogy kővel dobál­ták meg. Azstán ezt írja Somody: “Megkövezték? És még nem dö­rögnek az ágyuk nem hullanak a megtorló bombák?” De mikor nem kövezték meg! Egyébként Somody ezúttal mértéket tart a kótyagositisban és idézi a szerajevői revolverlö­vések emlékét, amelyek “két emberélet kioltása következmé­nyeként lángba borították az egész világot j és végeredmény­ben a mai szörnyű helyzethez ve­zettek.” Némileg meglepetéssel olvas­suk ezt Somody tollából, mert az a kör, amelyhez az 1935- 45 közti időszakban tartozott és kétségtelenül még ma is tartozik, otthon, de még 1945 után ide­­kint az emirgációban is azt han goztatta hogy ja pesti újságírók (Folytatás a 2-ik oldalon)---------------ooo--------------­A JUPITER TÁVRAKÉTA SIKERE Május 18-ér^ jelentik a cape canaverali rakéta kísérleti telep­ről: Végre sikerült egy Jupiter távrakétát fellőni a világűrbe és négy és fél órá múlva a rakéta legfontosabb alkatrésze vissza­hullott a tengerbe, ahol meg is találták. Ez elsjőizben sikerült és szakértők szerint beláthatatlan jelentőségű az amerikai rákéták fejlesztése szempontjából. A Jupiter mos! az Amerikai leg­­különbb távraketája és az An­gliában és más európai országok­ban tervezett rakéta bázisokat Jupiter rakétákkal fogják ellátni. MÉG MINDIG KIVÉGZÉSEK BUDAPESTEN A budapesti j rádió máj. 1 6-i bemondása szerint négy halálra Ítélt szabadságharcost kivégeztek. Egyik Budapest környéki felkelő csoport fiatal vezetői, Pécs Géza, Balogh László, Gerei József és Békési Béla voltak a kivégzettek. Két másik vádlottat élethosszig­­lanra, tizet pedig egytől tizen­négy évi börtönre ítéltek. De Gaulle tábornok Párisban hétfőn tartotta nagy izgalommal várt sajtókonferenciáját, amelyen több mint 700 újságíró vett részt a világ minden tájának lapjaitól. Noha 1946 annakidején azért vonult vissza mert nem kapta meg azt a külön személyi hatal­mat, amelyet magának kért, most kijelentette, hogy nem akar diktátor lenni. Utalt arra, hogy már 67 éves, de egyben azono­sította magát Sálán és Massu tá­bornokok algériai puccsával. Hangoztatta, hogy átvenné a vezetést, ha “kivételes hatalmat kapna a kivételes feladatokra”, amelyeket végrehajtani akar és a parlmament részéről is “kivé­teles módozatokra” van szük­ség ehhez. Hogy ez alatt mit ért csak akkor fogja megmondani az illetékes tényezőknek, ha azok erre kérik. Az épület környékét, ahol De Gaulle beszélt 15,000 főnyi kar­hatalom őrizte. A kommunisták akik kezükben tartják a CGT-t, a legnagyobb szakszervezeti köz­pontot többhelyütt, főként a köz­lekedési eszközöknél rövid jel­képes figyelmeztető sztrájkot rendeztek. A szociáldemokráta vezetők tanácskozása megállapította,hogy De Gaulle azzal, hogy kivételes hatalmat kér, elveti az alkot­mányt. Egyes párisi lapok enyhén imák De Gaulle kísérletéről és kiemelik, hogy csak az elnök és a parlament jó meghívására vál­lalná el a hatalmat. Más lapok attól félnek, hogy De Gaulle csak kezdetben állna ez alapon, de később hadnagyainak nyomá­sa alatt diktátori szerepbe sod­ródna. De Gaulle visszautazott falusi otthonába és várja, hogy a par­lament állást foglaljon. EISENHOWER A GAZDASÁGI HELYZET JAVULÁSÁT JÓSOLJA Eisenhower elnök kedden este egy beszédében kijelentette, hogy a gazdasági pangás “lelas­sul” és uj fellendülést jósolt, ha a nemzet erői ennek érdekében közreemUködnek. Naszer egyptomi diktátor 1 8 na­pig a Szovjetben volt, ahol nagy ovációkai fogadták,tejben vajban fürdették, hogy kezessé tegyék további középkeleti politikájuk számára. Naszer azonban Tito példáját követve, olyan szerepre törekszik, hogy két oldalról is kapjon segítséget. A Suez csa­torna 82 millió dollárban ki­egyezett az angol—francia rész­vénytársasággal, amelynek még 1968-ig joga lett volna a csa­torna bérletére. Az összeget több évi részletben fizeti. U. S., Anglia és Franciaország a bankjaiban azonnal több száz millió befa­gyasztott egyptomi pénzt oldott fel a zárlat alól. Dulles külügy­miniszter is azzal kecsegteti Ná­szért, hogy a jövőben támogatni fogja csatorna építő terveit. A Naszer és Kruscsev a záró nyilatkozatban kölcsönös tásmo­­gatást fogadnak egymásnak; politikai céljaik tekintetében, de Naszer nem bocsájtkozik köze­lebbi részletezésekbe és nyitva akar magának tartani egy ajtót a Nyugat felé. Hir szerint Naszer nem is kap­ta meg összes kívánságai teljesité sét Moszkvában. De állítólag megígérték, hogy olcsóbb árakat számítanak Egyptomnak azokért a hadi gépekért, melyeket a Szovjet csatlósországai szállíta­nak neki. súlyos megbetege­dése Romában A Romában tartózkodó Sámuel Stritch chicagói biboros érseket hétfőn szélütés érte, amelynek folytán fél oldalán megbénült. Állapota rendkívül súlyos csak néha tud egyes szavakat mor­molni. Mint ismeretes, Stritch biboros azért ment Romába, mert a Pápa a Vatikán egyik magas állásába nevezte ki. De röviddel a megér­kezés után egyik karjában trom­bózis lépett fel és a kart le kellett vágni. A műtét után emberfeletti hősiességgel akarta tovább foly­tatni egyházi szolgálatát és egyiz­­ben már misét is mondott. Ha fel is épülne, kevés remény van, hogy szolgálatát folytathatná. Amerika népe mélységes saj­nálattal értesült a kiváló főpap tragédiájának újabb súlyos for­dulatáról és imádkozik felgyó­gyulásáért.-ooo-Lesz e adóleszállitás ? Eienhower elnök kijelentette a május 14: sajtókonferenciáján, hogy az üzleti élet megélénkitése céljára többektől javasolt jöve­delmi és egyéb adóleszállitás ügyében a döntés most már rövi­desen megtörténik. Washingtoni körök azt hiszik, hogy a jövedelmi adok leszállítá­sára aligha kerül sor, de junius jjU-an lejár a társulati adók (corporation tax) felemelése va­lamint lejárnák egyes fényiizési adók (excise tax.) A kongresz­­szusnak ezek fenntartása ügyében jun. 30-ig döntenie kell. A társ gyalás alkalmából előrelátható, hogy javaslatok lesznek a jöve­delmi adóleszállitásról is, de va­lószínűleg csak egyes fényüzési adók leszállítását fogják elfogad­-ooo-Meghalt Elmer Davis Elmer Davis híres amerikai uj­­ságiró és politikai iró meghalt 68 éves korában. A második világ­háború idején az Office of War Information főnöke volt. Mint rádió kommentátor is sok éven át működött és egyike volt a leg­­jozanabb és legtárgyilagosabb hir elemzőknek. Politikai iránya a jeffersoni értelemben vett, igazi demokrá­cia volt és ellenezte azt, hogy bárkit is csupán szociálpolitikai nézeteiért üldözzenek. Több ki­váló könyve, melyben e —»"e. mért szált sikra, őrzi e.........-ooo-UJABB VIZSGÁLATNAK VE­TIK ALÁ A FEHÉR kártyásokat 475 képviselő De Gaulle ellen 100 mellette A francia parlament, mint lapzártakor jelentik, 475 szava­zattal száz ellenében bizalmat szavazott Pfimlin kormányának és megadta számára a további felhatalmazásokat a rend bizto­sítására, beleértve Algériát is. — Pfimlin bejelentette, hogy az algériai puccsot békés utón re­méli likvidálni. Ugyanakkor azonban Algériában Sálán tábor­nok francia főparancsnok egy rádió beszédben újból kijelentet­te, hogy De Gaulle mellett áll. A parlamenti szavazást a De Gaulle elleni összefogás sikeré­nek tekintik, mert csak a degaul­­lista frakció és az adófizetés el­lenesek pártja (poujadeisták) szavaztak a kormány ellen. De megfigyelők szerint De Gaulle kudarca még nem tekinthető véglegesnek.-ooc-KRUSCSEV az automation BEVEZETÉSE MELLETT Kruscsev orosz miniszterelnök május 16-án nyilatkozott, hogy itt az ideje az automationnak (az emberi munkát mindinkább feleslegessé tevő, önműködő gé­peknek) a Szovjet iparba való nagyarányú bevezetésére. Egy ipa ri konferencián kijelentette, hogy az automationra való áttérést mindenekelőtt a fém-, vegyi-, és gépiparban, valamint a bánya­­iparban fogják végrehajtani. A képviselőház megszavazta, hogy a szabadságharc után ideig­lenes vízummal bebocsájtott mintegy 30,000 u. n. fehérkár­tyás “paroleek" státuszát végle­ges bavándorlásra változtatják át. A szenátus még nem tárgyalta a javaslatot. Az elfogadott képviselőházi javaslat értelmében minden fe­hérkártyásnak később közlendő időpontban jelentkeznie kell és újból felülvizsgálják, hogy meg­felel e az összes bevándorlási előírásoknak. Szóval a dolog kezdődik élűi­ről. Az akciót azzal indokolják, hogy sok bülügyi fogoly és nyilas elitéit a forradalom első napján kitört a börtönből és egyenesen Ausztriának vette útját, ahol azonnal jelentkezett bevándor­lásra. Azonkívül azt gyanítják, hogy kivált az első napokban, sok olyan kommunista is elmene­kült Magyarországról, akik nem bíztak abban, hogy a Szovjet nem fogja cserben hagyni őket. ANGLIA IS ELVETI A RA­­PACZKY TERVET Anglia május 18-án jegyzék­ben közöte a lengyel kommunista kormánnyal, hogy elveti Ra paczky külügyminiszter azon javaslatát, hogy a két Németor­szágban, Lengyelországban és Csehszlovákiában ne legyenek nukleáris fegyverek elraktározva. Amerika tudvalévőén már május elején elvetette a tervet azzal, hogy gyengítene Közép­­europa védelmét. A Szovjet azonban nagyon ragaszkodik a tervhez, amelyet Rapaczkynak sugalmazott és amelyet egy csúcskonferencia elé akar vinni. MÁSFÉL TONNÁS, UJ SPUTNIK A Szovjet május 15-én fellőtte a világűrbe a harmadik sputni­­kot, amely másfél tonna súlyú. Kruscsev egy beszédében gúnyo­lódott, hogy Amerika csak na-, rancs nagyságú mübolygókat kül­dött a világűrbe. Május 18-án a sputnik szabad szemmel is látha­tó vpjt a U. S, egyes részeiben. r | sebbség és n^m a lakosság zönn hangulatának kifejezése volt. j Vannak, akik a komm-unist; uszításon kivjil egyéb okokat i j keresnek a tüntetések magyará zatául, igy azt hogy Venezuelábó kevesebb olajat, Peruból pedi| kevesebb rezet importálunk min: azelőtt s kereskedelmi politikán! most általában kevésbbé igyek szik a délamerikai országoknak kedvében jájrni, mivel védlen i akarja a belföldi ipart és keres kedelmet, amely . annyi millic munkásnak ad kenyeret. S ezze' szemben a Siovjet azon van hogy fokozottabb kereskedelmi összeköttetéseket létesítsen ez or­szágokkal. Lsehet, hágy ez is közreját­szik, de a főokot változatlanul a helyzet propagandára alkalmas tüneteit kiaknázó kom tnunistr izgatásban látjuk. Csodalátos hogy erre a Szövetségek nem fi­gyelmeztették és a nemzetközi Intelligence Service, a külföldi bizalmas hirszolgálat sem állt hivatása magaslatán... És ismé teljük, amit már múlt héten ir­tunk, nef érdemes minden csip csup ország püccskormányát meg tisztelni Uncle Sam látogatásával. Igaz, hogy a mai venezuelai yun­­ta uralmát egy diktatúra előzte meg és a diktátor, Imenez állító­lag a U. S.-ben talált politikai ! menedéket, de a yunta sem vizsgázott még le a tiszta demo- i kratikus szándékéiról. Ame)ika 1 tartozna magának azzal, hogy I bizonyos distajicot tartson ön­maga és .a demokrácia szempont­jából nem szobatiszta kormányok között. . .

Next

/
Thumbnails
Contents