Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-09 / 19. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Liter May IS, 1923, at tire Post Office at Bethlehem, Pa., irlir the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................. $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh V-f ügyében Vol. XXXVI. Évfolyam, 19-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁJUS 9 Egyes szám - ára 10 cent ANYÁK NAPJARA MEGVÉTÓZTA a Szovjet az Egyesült Nemzetek biztonsági ta­nácsának azon határozatát, mely szerint a sarkvidéki körzetben nemzetközi légi ellenőrzést való­sítanak meg. A javaslatot Gro­myko orosz külügyminiszter pa­nasza előzte meg, amelyben ki­fogást emelt az ellen, hogy ame­rikai repülőgépek, amelyeken hi­drogénbomba van, patroliroznak a Északi Sark tájékán, a Szovjet határ közelében. Dulles külügyminiszter Men­shikov orosz követtel folytatott tárgyalásaiban elismerte hogy amerikai repülők tényleg szoktak cirkálni a Sarkvidék táján, hogy váratlan orosz nukleáris támadás ne érhesse a U. S.-t és igé.te, hogy ha az oroszok elfogadják a javaslatot, a patrulirozás meg­szűnik. Hammarskjöld, az E. N. fő­titkára is felszólalt ennek érdé kében a biztonsági tanács ülésén. A hivatalból pártokfeletti főtit­kár ily szereplése ritkán szokott előfordulni, de ez is falrahányt borsónak bizonyult Sobolev orosz fődelegátus Moszkvából kapott utasításaival szemben, | noha egyedül a Sz«vjet volt n I javaslat ellen. Ez volt a Szovjet 83-ik vétója! az E. N. 1945-ben történt meg-1 alakulása óta. Franci?.ország j négyszer, Anglia * és a Nemzeti j Kiga 2—2-szer, Amerika egyet- I len egyszer sem élt vétóval. Kis statisztika, de nagyon beszédesen mutatja, mennyire nincs értelme együttülni a Szovjettel egy nem­zetközi "béke szervezetben” is' mennyire szükség van a mai ke­zet lábat guzsbakötő E. N.-hely­zet gyökeres megváltoztatására, i 3. Az Amerika által felépített szövetségi rendszerek, köztük a 15 államból álló Átlátni Egyez­mény (NATO) lerombolása. 4. A kommunista Kínának az U. S. általi diplomáciai elismer­tetése vagy Kina képviseleteként az E. N.-be való befogadása, ami által a kínai kommunistáknak Formosára való igénye támoga­tást nyerne. s 5. A nyugati árukiviteli tilal­­fak megszüntetése, amelyek meg­gátolják, katonailag fontos anya­gok és árucikkek bevitelét a Szovjet blokk országaiba. pék szabadságvágyát és azzal Moszkvának előbb utóbb szembe kell nézni. Moszkva szembenézett vele és tankjaival es mongol hor­dáival vérbefojtotta a magyar nép szabadságvágyát, anélkül, hogy a Nyugat csak a kisujját is megmozdította volna! Dulles fo­kozatos felszabadulással kecseg­teti a rábnépeket és ez úgy hat már mint a rabnép tragédia meg­csúfolása . . . A magyar nép soha, soha nem adja fel szabadságvágyát, ez iránt nincs semmi kétségünk, sőt nemcsak szabadságot, hanem jó polgári megélhetést is akar sza­badságban minden tisztességes dolgozó számára. Azok után, hogy áprilisban Kruscsev azt is kijelentette hogy bárhol bár­mikor, még a orosz kivonulás után is (amennyiben erre a kö zeli időben sor kerülne, amiben kételkedünk) történő felkelő kísérlet esetén újból bevonulná­nak az orosz csapatok és tankok, hogy uj vérfürdővel helyre állít­sák az elnyomást, —— igaz'n böl­csebben és nemesebben tenné Dulles, ba inkább nem is szólna a rabországokról, semmint hogy ily nyilvánvaló irrealitásokat mondjon, amelyeken csak bosz­­szankodni lehet! EGY SIR KÖZBEN a magyar emigráció­ban furcsa jelenségek figyelhetők meg. Mint már egy hónappal ezelőtt megjegyeztük itt, a szél­sőjobb feltámasztásának kísérle­te az, ami c* «sorté ágazó próbálkozások folynak arra, hogy a szabadságharcoso­kat közös nevezőre hozzák reak­ciós és annál is rosszabb szélső - jobboldali, korábbi dátumu emi­gráns csoportocskékkel. Szó sincs róla a szabadsághar­cosok között, sok derék, mérték­­tudó intelligens szociális és de­mokratikus individualista mel­lett vannak szélső baloldalra hajlók is, akiknek átneveléséie épp úgy szükség volna mint né­mely szélső jobboldaliakéra, akik azonban nem akarnak vál­tozni. . . De a kísérlet egyáltalán nem ily korszerű középút irany­­kialakitása felé folyik. Hetek óta látjuk, figyeljük, mi megy végbe,, mily álbölcs ravaszsággal és rész­ben elfátyolozva folynak ezek az “egységesítő’’ kísérletek. Vizet prédikáló és bort ivó háttéri po­litikai vezérek “az emigrációDan nincs helye magyar belpolitiká­nak’’ jelszóval csőditenek tábort saját belpolitikai céljaik számára, arra, hogy felszabadulás ese­tén hazatérve, újra meghosszab­bítsák az 1918-as világháborús összeomlás után negyedszázadra meghosszabbított feudális és ál­demokrata korszakot. Bevonták a szélső jobboldalt is és össze akarják keverni őket a szabadságharcosokkal, de az eredmény csak az lehet, hogy a szélső jobboldal kihasználva a kínálkozó alkalmat visszalopa­kodhatna az oly iszonyúan elját­szott erkölcsi és politikai posszi­­bilitásba, a közéletbe s aztán azokat tenné el elsőül további utjából, akik könnyelműen, gen­try gavallériával feltámadása út­ját egyengették. . . Vannak öreg politikusok, akik ősz korukra sem tanultak semmit. Vagy nem is akarnak tanulni, csak újból szerencsét próbálni, hazardírozni? Vájjon e kísérlet sajtóját, szer­vezői apparátusát stb. szintén a szélsőjobboldallal és a reakció­val, feudalizmussal annyira ellen­tétes szellemű Amerika, a wash­ingtoni külügyminisztérium által kreált Free Europe Inc. fedezi pénzzel ?! SOBOLEV fényegetődzött, ar­ra célozva, hogy Amerika sincs többé teljes biztonságban légi támadásokkal szemben. Utóbb Cabot Lodge amerikai- fődelegá­tus figyelmeztette, hogy támadás esetén Amerika sem volna tétlen és kijelentette, azt is, hogy a Szovjet vétója “fejbekólintotta a csúcstalálkozó eszméjét”. Dulles tragikusnak mondotta a Szovjet vétóját, de 1955-ben amikor az E. N. Chartere értel­mében, mint a fennállás óta tize­dik évben tenni lehetett volna valamit a vétójog, módosítására, nem tett semmit. Az E. N. to­vábbra is jó azoknak, akik nagy ügyekben, nagy elvekért való harc helyett szeretnek a háta mögé bújni. Lásd a magyar sza­badságharc ügyét. “Továbbra is szörnyű mere­dély szélén kell élnünk ”, — tette hozzá Dulles és ez természetesen csak póz volt. Az igazi helyzet az, hogy a Sarkvidék ellenőrzése ügyében meglehet egyezni, de az atomfegyverek kiküszöbölésében semmiesetre sem, araiig a Szov­jet kommunizmusnak a világura­lom a célja. Márpedig kétségte­lenül ez a célja, mégha tagadná is, de nem is tagadja. Clinton Anderson szenátor, a kongreszusi Atosmerő Bizottság rangidős tagja kijelentette ápr. 27-én hogy “az orosz gyalogsági erők oly erősek, hogy ha a nuk­leáris fegyvereket kiküszöbölik, a hatalmi egyensúly veszélybe kerülne.” Ezzel igazolta azok né zétet akik mint mi is, a kiküszö­bölést nem tartják “időszerűnek” — amig a Szovjet lélekzik. . . S ebből természetszerűleg követke­zik, hogy a nukleáris fegyverek kipróbálását sem lehet végleg be­szüntetni. El kell ismernünk, hogy Dulles is hasonlóan gondol­kodik erről. És a május 2-án a durhami (N. H.) egyetemen tar­tott beszédében helyesen foglalta öt pontba a Szovjet aktuális cél­kitűzéseit : 1. Tartós uralom a keleteuro­­pai országok (a rabországok) felett. 2. Németország kettéosztottsá­­gának -fenntartása vagy német egyesítés olyan feltételek alapján melyek az egész országot a Szov­jet táborába juttatják. ÉS AZT IS kijelentette Dulles, hogy a célok végzetes különbö­zősége dacára sem tartja kizárt­nak, hogy “gondos tárgyalások­kal némely olyan megegyezések jöhetnek létre, amelyek kölcsö­nös érdeket szolgálnak”. Nehéz ezt elképzelni, de D-ulles úgy látja, hogy "Amerika belemehel minden olyan megbízható egyez­ségbe, amely tisztességes alapon csökkentheti egy rajtütő avagy véletlen támadás veszélyeit és ugyanez áll a leszerelésre is,” De feltételezhető e megbízha­tóság, tisztesség a Szovjetről, amely oly súlyos szerződésszegé­seket követett el és a világnézeti alaptörvénye- nem a kölc'önös­­ség, hanem az egyeduralom, a világdiktatura ? Beszélt Dulles a rabországok­ról is, amelyek szerinte most megleckéztetik a Szovjetet azzal, ■hogy “állandóan, több független­séget kérnek”. Hivatkozott Ju­goszláviának Moszkvával 1948- ban történt szakítására, a ma­gyarországi szabadságharcra, va­lamint a lengyelországi és kelet­­németországi régebbi zavargá­sokra. De a jugoszláv eset külön ügy, mig Magyarország, Lengyel­­ország és Kelet Németország a Szovjettől megszállt országok! “Semmiféle anyagias vörös :ezsim, amely Moszkvára támasz­kodik, — mondotta Dulles — nem képes tartósan elnyomni a népek szabadságvágyát. A Szov­jet urainak előbb utóbb e -mez­telen tények szemébe kell néz­niük. Mitöbb jelek vannak arra, hgojr már most is ez a helyzet”. A szerinte “némileg mérsékel­tebb” Szovjet politikáról, amely Stalin halála után bekövetkezett, így nyilatkozott: “A Szovjetben most több személyi biztonság és gondolatszabadság van, mint bármikor az 1917-es bolsevik MINEK KELLETT ezt állíta­ni? Természetes, hogy ma ke­vesebb embert ölnek meg a Szovjet börtöneiben és haláltá­boraiban, mint az első másfél év­tizedben, amikor ember-milliókat, egész osztályokat irtottak ki. — Utővégre 40 év telt el és uj nem­zedék nőtt fel, amely már nem ismerte a régi (egyébként való­ban komisz és pusztulásra méltó) czári világot, az öregek pedig beletörődnek a helyzet remény­telenségébe és hovatovább el­mennek a halál egyetlen száz százalékos demokráciájába. . . Személyi biztonsága ma is csak annak van, aki befogja a száját és Zsukov, Molotov, Kaganovics és Shepilov se járnának másként, mint a Stalin alatti önállóan gon­dolkodni merők, ha nem ezt tennék. Gondolatszabadság ma is csak annyiban van a Szovjet­ben, amig nem érinti a rendszer lényegét és az uralkodó klikkfő­nökök érdekét. . . Leghelytelenebbnek azonban azt tartjuk, hogy Dulles úgy lát­szik időként még visszaesik a “fokozatos önfelszabaditás” ábránd politikájába, holott abból már illett volna végleg kigyó­gyulnia. Vagy ki is gyógyult, csak az amerikai választókat hitegeti effélével? Kivált az 1956-os magyar sza­badságharc óta anakronizmus olyanokat állítani, hogy nem le­het tartósan elnyomni a rabnó* EGY KÉP jelent -meg legutóbb a N. Y. Timesben és más nagy amerikai világlapokban. Grősz József érseket ábrázolja, amint “igen barátságosan” kezet szőrit a Budapestre érkezett Kruscsev­­vel. a magyar szabadságharc le­taglózójával Az ameri-.üi magyar lapcl 'kettőnek kivételé /el hallgatta! ; erről a kőről, legrr.élyeubei , azok, amelyek szerkesztői sajá múltjuk lenézésére leginkábí szoktak más olitikai ál’spintoi í lévőket multleli koilab ratorság i gal vádolni. .. A két nen hallgató lap közű I az egyik, a n:jv yorki antitotali j tárus hetilap igen tisztességes tárgyilagos g -ktus-al kényszer helyzetnék fo ja fel a mag aror szági egyháza, mai helyzetét. Nem is ihet kétség arról hogy Grősz esek, aki gerincesei viselkedett a rendszer bíróság: előtt és négj évet ült börtöné ben, csak Ifényszerhelyzetber mosolyog rá Kruscsevre. Nera feledte a nerrzét, az egyház é: hivők szenvecéseit, de, szerin tünk, igen ielyesen, a túlélési tartja a mai hgnagyobb köteles ségnek. A másik Ia>, a clevelandi hét újság, amelyrak szerkesztője : szabadságharc előtt azzal bolon ditotta olvasót, hogy béke é kiegyezés lehajséges a Szovjetté és e célra igei gyanús “Béke Li; gát” is szervezett, most felhor kan, hogy “2/j egyáhzi vezető köztük egy kitolikus és egy re íormátus püsjök” jelent mes Kruscsev fogadásán és hivatkoz va az emlitett fényképre. "Meg alkuvás az égisz vonalon Krus csev diktaturái|ával” cimü head iineos lapéli ojekében azt állítja hogy” az egyházfők kezdik : megalkuvást.” Megalkuvói e, amikor fegy­vert szegeznek az ember mellé nek? Nem ig.-jz, hogy megalku vas van az eiész vonalon é; nem annak, hki maga is alku dik azt. r í A nemzet élni akar. Túl akar ja élni a mci Időket és reménye szerint a kommunista uralmat is Mit csináljanak? Arra várjanak amig a Nyugat megsegíti őket? Láttuk, mint segít á Nyugat. . . A clevelandi öreg szerkesztő ii látta és "Béke Liga” ideája csu nyán megbukott a szabadsághar cot. leverő vérfürdővel és Krus csev azóta elhangzott nyilatkoza taival. . . Ne üljön most fel í magas lóra és ne Ítélkezzék, men erre idekint páholyban ülőknél nincs jogunk, különösen pedis nem annak, aki maga is alkull hirdetett. Minden könyebbség, amit as ottnomevóK KivivnaK niaguknaK az öroik nemzetnek vívjak ki, a2 örök nemzetet erősítik vele Lelkűkben semmit sem adtak ‘el, de teljes kiszolgáltatottsá­gukban nem leshetik, hogy Mac Millan Gaillard, Eisennower, iPulles vagy al^ár Vidovics, Z-kc és Dálnoki Veress vagy a külön télé emigrációs ‘ felszabadító bi zottságok” és képviseletek” mi­kor érkeznek meg a nukleáris telszabaditó hadakkal . . . Egy Hajszálnyival, sem működnek jobban együtt a rendszerrel, mini amennyire kényszerülnek. Bo­csássuk ezt meg nekik mi, akik itt ülünk a demokratikus Ame­rika boldog világának szabadsá­gában és biztonságában. Tes­sek elhinni, Isten is -megbocsajtja, nemcsak, mert a költő szerint ez a metersége, de mert Isten nem áll a zákó- vidovicsi “hősi élet­­szemlélet” a halál propagálás hanem az irgalom, a megértés, a szeretet, az Élet alapján! r. o, Valahol messze, Valahol régen, Megástak egy sirt Temető-szélen Fája elsüppedt, Hantja behorpacít. Ki nyugszik ottan Azt én tudom csak Én tudom csak. Nem jártam arra, De oda szélinek; Nem láttam soha, De rátalálnék. Valami titkos Erő él bennem. Az megmondaná Merre kell mennem Merre kell mennem. Te alszol ottan Édes jó anyám!. . . Kietlen gond kö>zt, Sivár éjszakán — Ha éltem sorát Meghányom vetem Hej, azt a sirt be Meg is könnyezem — De megkönnyezem! Kiss József Nixon segélyt kínált az uj argentínai rezsimnek A KÉPVISELŐHÁZ 13 HETI MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY MEGHOSSZABBÍTÁS MELLETT A washingtoni képviselőház­ban a republikánusok a déli de­mokratákkal szövetkezve lesza­vazták azt a demokrata párti in­dítványt, amely a fokozedó mun­kanélküliségre való tekintettel, a munkások is megkapták ^volna a a jelenlegi 26 héten túlmenően 1 6 héttel akarta meghosszabbíta­ni akként, hogy oly munkanélküli munkások si megk-apták volna a segélyt, akik arra nem voltak ed­dig jogosultak. A többköltség, mintegy másfél billió dollár lett volna és azt a demokraták javas­lata szerint a szövetségi kincstár­nak kellett volna viselnie. Ezzel szemben Eisenhower el­nök elfogadott javaslata csak 1 3 heti meghosszabbitást javasolt kizárólag az eddig is jogosultak számára és az államoknak a kincstár által e célra előlegezett összegeket több éves részletek­ben kellene visszafizetniük. A javaslat rövidesen tárgya- i lásra kerül a szenátusban is. Félnek az adóleszállitástól és tovább haboznak I Eisenhower elnök a legutóbbi sajtókonferenciáján korainak mi­nősítette azt a nézetet, hogy a munkanélküliség kérdésében már javulás állt volna be. Meany, az AFL—CIO elnöke újra jövedelmi adóleszállitást sürgetett. Mitchell munkaügyi mi­niszter is emellett van és Lyndon Johnson demokrata szenátusi vezető úgy nyilatkozott, hogy ha egyhamar nem találják meg a gazdasági visszaesés megszünte­tésének módját, nem marad más hátra miht az adóleszállitás. Junius 30-án lejár több luxus­adó (excise tax) köztük olyan árukra kivetett adók is, amelyek közszükségleti cikkek és voltakép nem jelentenek luxust. A kor­mány ez adók meghosszabbítását fogja kérni és várható, hogy a javaslat tárgyalása kapcsán a jövedelmi adóleszállitásról sok szó esik majd .a kongresszusban. A kormásny még változatlanul habozik, részben mert tanácsadói azt hiszik a nép az adóenged­mény folytán megtakarított pénzt nem bevásárlásokra használná fel, hanem megtakarítaná, mert arra számit, hogy a munkanélkü­liség tovább emelkedhet. Más­részről a tanácsadók óvnak az államháztartási deficit növelésé­től, ami együttjárna egy több billiós adó-elengedéssel. EISENHOWER KÖZVETÍT AZ ACÉLIPARI BÉR- ÉS ÁREMELÉS ÜGYÉBEN ? Nixon alelnök -május elsején Buenos Airesben résztvett Ar thur Frondizi uj köztársasági el­nök beiktatásán, amelyre azon­ban közlekedési akadályok miatt elkésve érkezett meg. Utóbb Frondizivel amerikai segélyről tárgyalt, amire Argentínának nagy szüksége van, mert Peron az elcsapott diktátor egészen zi­lált állami pénzügyeket hagyott hátra. Peron hívei, különösen egyes munkásvezérek, akik hatalmi po­zícióval bírtak uralma idején mozgolódnak. — Béremeléseket sürgetnek és Peron visszatérése megengedését kívánják.----------------000-----------------­A FRANCIA KORMÁNY­­VÁLSÁG -Gaillard francia miniszterel­nök alig néhány havi kormány­zás után az algériai kérdésben támadt nehézségei miatt lemon­dott. Kész volt elfogadni a U. S. közvetítését Tunissal szemben, amely elégtételt követel egyik városkájának francia repülők ál­tal történt bombázásáért, ami­kor is a polgári lakosságból több mint százan vesztették életüket. A képviselőház többsége azon­ban ellenezte az amerikaiak által ajánlott megoldást és az ülésen élesen támadták Amerikát, végül pedig leszavazták a kormányt. Coty elnök azóta több politi­kussal kísérletezett, hogy vállal­ják a kormányt, de eddig egyik sem volt képes többséget szerez­ni magának. A kedvezőtlen gazdasági helyzet nehezíti az autóipari szerződés tárgyalásokat Az autóipari kollektiv szerző­dés megújítása ügyében tovább folynak a tárgyalások, noha Walter Reuther elnök nem ki­­vánja azokat siettetni, remélve, hogy közben javulás áll be a gazdasági életben. Azon javas­latát azonban, hogy szeptember 1 -ig hosszabbítsák meg a szerző­dést, a három nagy gyár elutasí­totta, sőt a General Motors a szerződést májvs 29-ével lejáró­nak jönne jól, tekintve, hogy tette, nem hagyja, hogy a gyá­rak a uniont belesodorják oly sztrájkba, amely csak a gyárak­nak jönne jóit ekintve, hogy 850,000 eladat an autójuk van raktáron. Az első évnegyedről a General Motors a múlt évi első évnegyed 261 millió dollár eredményével szemben 184 millió, a Ford gyái 100 millióval szemben 22 millió, a Chrysler gyár 46 millióval szemben 16 millió nyereséget mutat ki. Az autó termelés oly alacsony, mint hat év óta soha. Detroitban, amelyet “a pangás fővárosának” nevezlek, minden hatodik munkás munka nélkül van és sokan csak részidőt dol­goznak. A union 1.3 millió tagja kö­zül mintegy 400,000 van munka nélkül és igy nem fizet tagdija­kat. Ily helyzetben a union érthe­­tőleg szeretné elkerülni, hogy «it;éjk;* kerüljön a sort A Christian Science Monitor napilap washingtoni tudósítója szerint Eisenhower a tanács­adói köréből' azt a javaSbatot kapta, hivja meg a Fehér Házba Roger Blought, a U. S. Steel el­nökét és David McDonaldot» az acélipari union elnökét, hogy “a munkabérek és acélárak újabb emelkedése elkerülhető legyen." Mint ímegirtuk, az acélipari munkások bére a három éves kollektiv szerződés értelmében julius elsején mintegy 91/> cent­tel emelkedne óránkérft. Várha­tó, hogy párhuzamosan az acél­gyárak tonnánként 6—7 dollár­ral felemelnék az acél árát. Szak­értők, akik a gazdasági helyzet további romlásának megakadá­lyozását szivükön viselik, azt sze­retnék, ha ez az áremelkedés el­maradna, mert tudvalévőén az ’ acél árának emelkedése kihat az úgyszólván az egész ipari térme­­lés áraira. Eddig sem McDonald sem az acélgyárak nem mutatnak hajla­mot az engedékenységre. Mitchell munkaügyi miniszter úgy nyilat­kozott, hogy a bérek és árak to­vábbi párhuzamos emelkedése semmikép sem kivánatos, de nem hive annak, hogy kormány be­avatkozzék az árak s bérek meg­szabásába. Általános érdeklődés várja, hogy Eisenhower elnök mire ha­tározza el magát: további sza­bad folyást enged e az árak és bérek növekedésének vagy pedig tanácskozásra hivja a union és a gyárak képviselőit, hogy gátat vessen a drágaság további növe­kedésének, a bérek és árak emelkedése körforgásának ? MÁJUS 11-IG LEHET ADAKOZNI A NAGYSI­KERŰ CATHOLIC CHARITIES GYŰJTÉSRE ! A Catholic Charities gyűjtő­­kampány fő-napja vasárnap, má­jus 4-én zajlott le a philadelphiai egyházmegyében. Zárónap most vasárnap, május 1 1 -én. A május 4-i gyüjtőnapon oly sikeres volt a házakban folyó gyűjtés, hogy az egyházmegyei eredmény valószínűleg meg fog­ja Icözeliteni a két millió dollárt, vagyis $400,000-rel meghaladja az 1.6 milliós kvótát. Northampton megyében az eddigi adatok szerint $31,642, Lehigh megyében $43,304 folyt be. Az egyházmegye tiz megyé­jéből máj. 5-ig összesen $1,626,- 000 volt a gyűjtési eredmény, de 71 egyházközség jelentése még nem érkezett be. Rév. Dániel B. Powell, a gyüj­­tőkampány 'körzeti igazgatója annál örvendetesebbnek tartja a sikert, mért tudvalévőén a Beth­lehem Fund Raising Coordinating Committee, a bethlehemi gyűjté­sek időpontját összeegyeztető bi­zottság a kereskedelmi kamara javaslatára nem támogatta a gyűj tőkampányt, azzal a tevés indokolással élve, hogy annak felekezeti jellege van. Father Powell ezzeL szemben újólag hangsúlyozza, hogy a gyűjtés eredményét felekezetre való te­kintet nélkül általános jótékony­­sági célokra fogják fordítani. — Közölte azt is, hogy a gyűjtésnek körzetünkből sok rászoruló fogja hasznát látni s hogy a közeljövő­ben aggmenház fog épülni kör­zetünkben. Aki még nem fizette be hoz­zájárulását, ne mulassza el azt legkésőbb vasárnapig, máj. 11-ig megtenni, hogy az eredmény mi­nél dicséretesebb legyen a nemes cél javára!---------------ooo---------------­U. S. ELVETI A RAPACZKI TERVET Az Egyesült Államok kormá­nya május 3-án értesítette a len­gyel kommunista Gomulka kor­mány .külügyminiszterét, Rapacz­­kit, hogy elveti az ő neve alatt szereplő tervet, amely szerint Lengyelország, Csehszlovákia és Németország mindkét része atomfegyverektől mentes terület volna. A tervet a Szovjet sugalmazta Rapaczkinak, aki csak előretolt figura az ügyben. Az oroszok egy csúcskonferencián, ha létrejön, elő akarják vétetni a tervet, mert elejét szeretnék venni annak, hogy Nyugat Németország atom­fegyverek birtokába jusson. --------------ooo---------------­EISENHOWER KANADAI LÁTOGATÁSA Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter júliusban több­napos látogatásra mennek Ka­nadába, hogy közelebbről össze­ismerkedjenek Kanada uj minisz­terelnökével, John Diefenbacher­­rel és bensőbbé tegyék a viszonyt Kanadával. Eisenhower beszél­ni fog a kanadai országgyűlés két házának közös ülésén is.

Next

/
Thumbnails
Contents