Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-21 / 8. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Knterűd ns Second Class Matter May 18, 192.1, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

■Mfta

Official Organ of the Hungáriám Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVI. Évfolyam,8 -ik szám

BETHLEHEM, PA.. 1958 FEBRUÁR 21

Egyes szám. - ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

IRAK ÉS JORDÁNIA IS EGYESÜLTEK

Irák s Jordánia államok egyesülésüket proklamálták a múlt héj ten.Ez nyilván ellenlépésként tör- j tént Egyptom és Szíria előző heti j [egyesüléséhez. Az uj egyesülés Arab Federációnak nevezi magát.

Az egyesülést a 22 éves Hussein Jordániái király és unokafivére, a 23 éves Faj'sal i áki király egyhetes tanácskozásai előzték meg Amman iráki fővárosban.

Mindkét király megtartja trónját és önhatalmuságát országaban. Faisal lesz a federáció feje, j de a kormány félig i.ákiakból, félig jordániaiakból fog állni és székhelye az év egyik felében, Irákban, a másikban Jordániában lesz.

Irak az egyetlen arab tagja a bagdadi egyezménynek és kérdé- j sessé vált, hogy Jordánnal való egyesülése után továbbra is tag ] marad e? ;

Saud saudi arabiai király, aki , rokonságban van úgy Husseinnel, j mint Faisallal egyelőre nem lép ( be az Arab Federációba. Erre , csak akkor kerülne esetleg sor, , ha Irak kilépne a bagdadi egyez- , ményből.

* * • (

Az Egyptom és Sziria közti . egyesülés Egyesült Arab Köztársaságnak nevezi magát. A két or- j szágban február 21-én “népiza- j vazás” lesz az egyesülés felett s valószínű, hogy utána Yemen ■ állam is becsatlakozik.

Naszer egyptomi diktátor el- i nők üdvözölte az irák-jordáni i egyesülést és azt a reményét han- j goztatta, hogy eljön a nap, ami- ] kor az Arab Federáció és az . Egyesült Arab Köztársaság , egyetlen nagy egységgé olvadnak 1 egybe. Mint ismeretes, Naszer- { nek álma az, hogy egy nagy t arab federáció vezére legyen. 1

i

, tással nem követelte, hogy a íyaltai szerződésszegés ügyét élére kell állítani és Ame.ikának abban a sarkára ke1! állnia. — Emellett kitartunk jma is, noha nem titkolható aggályaink vannak, hogy erre n legjobb időt már elmulasztottuk, meit nem használtuk ki Amerika atom monopóliumát, amikor a hidrogenbombának, sputniknak és távrakétának hire hamva sem volt a Szovjetben.

Örülünk, hogy a Bányászlap ■most ugyanazon a jogsze,üségi alapon követeli Yalta jóvátételét, mint mi mindig, mégha ez a követelés már nem is bir oly jó megvalósulási kilátásokkal, mint ha Amerika akkor állt volna a sarkára, amikor a Bányászlap még nem állt velünk egy alapon, hanem beszámithatatlannak mondta azt, aki Yaltától nem volt elragadtatva...

j övezetet, amely nem ellenséges sem az oroszokkal, sem a Nyugattal szemben" és hogy "Yalta, amikor létrejött, védőpalást, védősátor lett volna Magyarország számára is. Gondolkodó állam[féifiak nyomban átlátták volna, hogy a kölcsönös bizalom áldást és virágzást hozhatott volna.”

! Ugyan kérem, csak a vak nem látta, hogy mi a kommunisták [ : menetrendje attól kezdve, hogy mindjárt az elején a fegyveres hatalmat kommuni-.ta belügyminiszter kapta a kefébe és Réva> József, mint azt annakidéjén a K. M. Vasárnapjában kiszerkesztettem, már 1 946 jánuár 1 9- én azt mondotta s Kommunista Akadémián tartott előadásában, hogy ugyanazt aka.jók mint 1919-ben, csak lassabban, kevesebb á.dozattal, kevésbbé fájdalmasan. És akkor akad még valaki 1958-ban, aki e kommunisták jóhiszeműségét akarja elhitetni és úgy akarja feltüntetni, mintha a Nyugat hepciáskodása belehajszolta volna a kommunistákat a a kommunista rendeszer megvalósításába! Kit bolondit az urmagát vagy másokat? Csak magát, mert másnak a gyomra ezt a mégezett sületlenséget nem veszi be!

A cikk azzal végződik, hogy a ha most uj megbeszélések lesznek és "a nagy nemzetek újra visszatérnek ^Yaltchoz , akko: “mindegyik félnekf becsületesen j be kell tartania az Egyezségeket".

Hiszi a cikkíró, hogy a Szovjet tárgyalási utón visszatér Yal-| tához, holott az 1955 júliusi,

genfi csúcskonferencia előtt kijelentette, hogy a rabországok ügyéről nem tárgyil és azóta sokszor megismétel e ez állás pontját, 1956 október novem| berben összelövetíe Magyaror-|

I szágot es legyilkolta nepetiek' j ezreit, most -pedig Ki u*c. <. v Bulganin nem győzik hajtogatn ,

| hogy a statusquo elisme.ése nélkül nincs hidegháborús béke? | Alvajáró és 13 évet aludt, mint I újkori Rip Van Winkle vagy csak tetteti, megjátsza az alvajárót?

Propagandáját épp úgy elitéljük, mint a neonázikét és remél jük, hogy a szabadvilági magyarság közül senkisem dől be hamis érveinek. Az ilyen magyar szellemiségből nem kérünk, — nem, nem, soha! r. o.---------------------unó-----------------POLITIKUSOK UTAZÁSAI

Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára közölte, I hogy Moszkva meghívására a közeli hónapok folyamán hosz- ' szabb látogatásra Moszkvába utazik. Utazásának nemzetközi 1 politikai körökben nagy jelentő- I séget tulajdonítanak.

Adlai E. Stevenson az 1952- f 56-os kétszeri demokrata elnök- ^ jelölt európai körutat tesz és a nyár elején szintén Moszkvába utazik több heti tartózkodásra. ]

Churchill volt angol miniszter- ; elnök a Fehér Ház meghívására vendégségbe jön Washingtonba

160 MILLIÓ KOSSUTH BÉLYEGET BOCSÁT KI AZ AMERIKAI POSTA

Szeptemberre kerülnek forgalomba a 3 és 8 centes bélyegek— Evossuth születésnapján, országos ünnepségek keretében hódol az Egyesü.t Államok a magyar szabadságnak.

Nagy öxömet jelenthetünk lapunk olvasóinak. Lincoln Day alkalmából hozta nyilvánosságra az amerikai kormány nevében Arthur E. Summe field főpostamester, hogy Kossuth Lajos születésének ezévi fordulóját páratlan külsőségek között szándékozik megünnepelni. Ezzel amerikai magyarság régi óhaját teljesíti az Egyesült Államok postafőigazgatósága midőn belföldi forgalomban 120,000,000 darab 3 centes viteldíjemelés esetén 4 vagy 5 centes — külföldi forgalom céljaira pedig 40,000,000 darab 8 centes levélbélyeget ad ki.

Pontosan 156 évvel azután, hogy Kossuth Lajos a Zemplén megyei Monok községben megszületett, ez év szeptember 19- ikén 37,000 amerikai postahivatalban lesz kapható a kibocsátandó emlék bélyeg. A nagyalakú, I és 1/3 inch magas, 1 s 1^10 inch széles bélyeg mindkét névértékű változatában domborművű arany érem fogja ábrázolni Kossuth Apánk körszakállas képét. Nemzetiszin szalaggal átkötve lángol a szabadság fáklyája, fölötte e felirattal: Champion of Libe ty, Lajos Kossuth, 1802—1894 (Hivatalosan is elfogadták « “Lajos" keresztnevet!

A Kossuth bélyegek iránt máris széleskörű érdeklődés nyilvánult meg országszerte bélyeggyűjtő körökben. A Svájcból nemrég vásárolt Giori precíziós, sokszinnyomó préseken még a nyár folyamán megkezdik a diszkiállitásu bélyegek nyomását. — Egy-egy ivén vízszintes sorban nyolc, függőleges sorban hat bélyeg lesz — tehát összesen 48: mintha ez is az 1848-as szanadságharcra emlékeztetne . . . \merikai művészekből álló bízott lág választja ki az Amerikai Ma - j jyar Szövetség által rendelkezésé :e bocsátott Kossuth -képekből ízt, amelyről a mélynyomásu le nezeket készítik.

A Kossuth bélyegek kibocsátálát megelőző napon Richard M. \Tixon, az Egyesült Államok alelíöke részvételével és Arthur E. iummerfield országos főpostanester védnöksége alatt iinnepéyes fogadás lesz a postaügyi ninisztérium palotájában.

A NEW ÁRKI HÍRLAP is elővette Yaltát és cikksorozatban tér vissza reá. A cikksorozat inkább mint kuriózum és csodabogár érdemel említést és oly tótágas beállítású, hogy nem lehet szó és tiltakozás nélkül hagyni, nehogy a siemethunyás gyanújába essünk.

Azt állitja a cikk, hogy az oroszok egészen jóhiszemüek voltak a yaltai egyezmény ügyében, de — a Nyugat maga rontotta el a helyzetet azzal, hogy hidegháborút kezdett a Szovjet ellen. Ilyeneket mond:

“Már pedig Yalta mindebben ártatlan volt és mindmáig L félreértett meggyalázott s megbecstelenitett szűzként viselte a rágal ma közönét. Ma már kezdjük érezni, hogy ez a nagy alku, ez a gigantikus egyezség nem volt tévedés, nem volt baklövés. Egyszerűen olyan megállapodás volt, aminek betartása mindkét oldalnak messzemenő előnyöket biztosított volna, de mert a nagy vezérek mögött másod és harmadrendű emberek állottak, egyik oldal sem a távoli nagy célokat nézte, hanem mindegyik a közeli és azonnal elérhető helyzeti és propaganda koncok után kapott, még a másik oldal nyílt becsapása árán is” .

A N. H. úgy tünteti fel, mintha mindkét fél nem tartotta volna be az egyezményt, holott ez, ami a Nyugatot illeti, szememszedett valótlanság és társutasi buzgalomra gyanús.

A legelemibb politikai tájékozottsággal biró,józan ember is tudja, hogy a Szovjet a maga osztályharcos világuralmi céljai érdekében vitte keresztül az erőszak szalámi politikáját és a Nyugat néhány szó- és írásbeli tiltakozásnál és rádió propagandánál egyebet nem tett ellene.

A Nyugat nemcsak a magyar és a többi rabországok ügyében nem tett semmit, de a kínai ügyben is úgyszólván tétlen maradt s a koreai ügyben és azóta is a Kennan féle feltartóztatási politikán nem mentül. E sorok Írója már 1945 április 12-én az Amerikai Magyar Népszavában Rákosi budapesti bevonulása alkalmából "Rákosi és a demokrácia" címen irt cikkében hangoztatta, hogy "mindenki óriási tévedésben van, aki azt hiszi, hogy az a Rákosi Mátyás, aki 1926-ban a :eje felett a halálos ítélet Danokles kardjával Horthy birósá;a előtt kommunistának vallotta magát, most a háta mögött a /őrös Hadsereggel demokráciát ön csinálni Budapestre." S a Slewarki Hírlap cikksorozata nőst, közel 13 évvel később is :zt akarja elhitetni, dacára mind izon égbekiáltó legsötétebb ren lőrállami szörnyűségeknek, anelyek közben Magyarországon ejátszodtak!

* * *

AZT ÁLLÍTJA a cikksorozatfebruár 7-i cikke, hogy “Yalta :gy lózsaszinü államblokkot holott volna a Balti tengertől az igei tengerig, mint olyan védő j

MÁR CSAK 9,600 SZABADSÁGHARC UTÁNI MAGYAR

MENEKÜLT ÉL EURÓPAI TÁBOROKBAN

August R. Lindt, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának legújabb nyilatkozata szerint a szabadságharc utáni magyar menekültek közül már csak 9,000 él ausztriai, 600 pedig olaszországi táborokban.

Ausztriában mintegy 10,000 él táboron kívül, Olaszországban oedig 400. A régebbi emigránsok cözül magyar és más nemzetiségű még mintegy százezer van Európában és közülük mintegy 38,500 él menekült táborokban.

A szabadságharc utáni menetűitek letelepítését egy három és fél millió dolláros programra keretében reméli lebonyolítani a főbiztos.

j 1958 szeptember 18-ikán az Amerikai Magyar Szövetség kor- I mányférfiak és az amerikai ma! gyarság küldöttségeinek részvéte, lével magas színvonalú ünnepséget tervez?

Első Ízben történik ugyanis meg, hogy a mgayar nemzet szülöttjét abban a kitüntető megtiszteltetésben részesítsék külföldön, méghozzá a hatalmas U. S. A.-ben, hogy születése napját emlékbélyeggel teszik örökre feledhetetlenné.

Nem véletlen, hogy Lincoln születésnapján hozzá nyilvánosságra az amerikai posta a fentieket. A nagy Emancipátor ugyanis mindig őszinte hive volt Kossuthnak, akinek klasszikus angolsággal elmondott beszédeiből maga is idézett. A 160 millió amerikai Kossuth hélyeg ily módon kiválóan alkalmas arra, hogy a magyár szabadságtörekvésekre újból felhívja az egész világ figyelmét.

STASSEN LEMONDOTT, DE PENNA.-I KORMÁNYZÓ JELÖLTSÉGE NEM NÉPSZERŰ

Eisenhower elnök Thomasvillen, Pa., ahol jelenleg mintegy kéthetes szabadságidejét tölti, közölte, hogy Harold Stassen lemondott a State Department leszerelésügyi anácsadói állásáról, mert Pennsylvaniában republikánus kormányzójelöltül akar fellépni.

Az elnök sajnálatát fejezi ki a lemondás felett, de nem indorzálja Stassen pennái kormányzó jelöltségét. A lemondásra tudvalévőén Stassen és Dulles közötti politikai ellentétek vezettek.

George I. Bloom republikánus párti állami elnök szerint mindenki ellenzi Stassen jelöltségét. Hasonlókép nyilatkozott Nolan F. Ziegler harrisburgi polgármester és William E. Livengood, akik maguk is pályáznak republikánus kormányzó jelöltségre.

Stassen kijelentette, hogy a pennái pártvezérekkel szemben a népre fog apellálni.Kimegy a nép közé és olyan programmot fog hirdetni, amely oly sokat hoz, hogy biztosan megnyeri a nép tetszését.

Anglia bejelenti, hogy csoda rakétát talált fel, mely különbb mint az Amerikaiaké

Az angol kormány feb. 13-án nyilvánosságra hozta, hogy olyan távrakétája van amely közepes, de nagyobb táverejü, mint az amerikai rakéták és földalatti támászpontról lőhető ki.

Az angol légierőt Angliában készült hidrogénbombákkal szerelték fel és rakétákkal látják ei. Anglia az atomhajtásu tengeralattjárók ügyében együttdolgozik Amerikával.

Az angol rakéták között olyanok is vannak, amelyek repülőgépről a céltői jelentékeny mészsziségben is kilőhetők s aztán saját erejükből érik el a cél területet, úgy hogy a pilótától hajtott repülőgépnek nem is kell a célig repülnie.

Angol Fehér Könyv ötéves rakéta tervről

Duncan Sandys angol hadügyminiszter, Churchill egyik ve je Fehér Könyvet adott ki egy angol rakéta ötéves tervről, amely most van második évében. A Fehér Könyv figyelmezteti a Szovjetet, hogy a Nyugat támadás esetén, mégha csak a szokványos fegyverekkel is éri támadás, azonnal nukleáris fegyverekkel fog visszavágni, még pedig olyan külföldi támaszpontokról, amelyekről bármely cél a Szovjetben elérhető.

Hangoztatja a Fehér Könyv, hogy ha a Szovjet a sputnik rakétákkal nagy haladást ért is el,

ezzel “semmiesetre sem döntötte meg a katonai egyensúlyt”. A Szovjet unió könnyebben sebezhető nukleáris támadással, mint a Nyugat és “a Szovjetnek még évekre lesz szüksége, amig távrakétáit annyira tökéletesítheti, hogy a U. S.-ben lévő célpontokat érhet el” .

Az angol Feher Könyv kifejti, hogy a béke jelenleg a kölcsönös elpusztítástól való félelem egyensúly helyzete alapján fenntartható, de később széleskörű leszere • lesi egyezményre lesz szükség mindenre kiterjedő ellenőrzéssel, melyet egy uj világ hatóság lesz hivatva végezni.

Megállapítja még a könyv, hogy a Nyugat haderejének növekedése, amellyel e támadásokat elriasztani vagy megtorolni képes, arra készteti a kommunista államokat, hogy ne háborúval, hanem politikai subverzióval (bomlasztással), gazdasági eszközökkel és indirekt katonai akciókkal törekedjenek elérni céljaikat. E veszélyekkel, írja a könyv, számolni kell.

BYRD SZENÁTOR NYUGALOMBA MEGY

Henry Byrd, Virginia szenátor, a demokraták egyik vezető pénzügyi szakértője elérte 70-ik évét és januárban nyugalomba vonul. A republikánusoknak kevés a kilátásuk, hogy elnyerhetnék szenátusi helyét,

MIÓTA EISENHOWER elnö válszolva Kruscsev azon követe lésére, hogy csucskonfe.enci esetén a rabo:szági statusquc (eddigi helyzetet) fent kell ta: tani, felvetette a yaltai szerződés nek az oroszok által és többszc rősen elkövetett megszegése jc vátételét, a szabadvilági magya sajtóban kiújult a vita Yaltáró

A Magyar Bányászlak “Mé egyszer Yalta" cimü febiuár 13- cikkét sok mindenben aláírjuk kivált abban, hogy leinti a idevetődött nyilas csökevénye két, akiknek legkevésbbé vaj joguk Roosevelt emlékét bánta ni, hogy eladta Magyarországo Yaltában”.

Roosevelt szerintünk sem adti el Magyarországot Yaltában é igaza van a Bányászlapnak ab ban is, hogy azoknak, akik ezze leginkább agitálnak Amerikábai és másutt, nem minden Amerikí ellenes iz nélkül, egyáltalán nen illetékesek arra, hogy szemre hányást tegyenek Amerikának mégha arra igaz okuk volna is — aminthogy nincsen.

Miként a Bányászlap, mi r szivünkbe zártuk Roosevelt emlé két a New Deal politikájáért, z kisemberek iránti cselekvt együtérzéséért, a Social Seouritj és a többi szociális vívmány megvalósitásqért. Mitöbb azért, hogj Amerika tizenegy millió katonái mozgósított a huszadik százac legnagyobb szégyene, Hitlej Adolf és kannibáli nazismus, megdöntésére. Tudjuk, hogy a magyar nyilasok ezé.t gyűlölik legjobban Rooseyeltet, holott is mételjük, nekik van a legkevesebb joguk bírálni, hiszen a második világháborút Hitlerrel kollaborálva, esküszegéssel és eg> lelkiismeretlen, hiábavaló nemzetirtás árán közel fél évig to vábbfolyatták akkor is, amikoi Horthy végre belátta, hogy nincs értelme tovább véreztetni nem zetét és fegyverszünetet akart kérni. Utolsónak tartottak ki kannibál Adolf mellett és Jan Masaryk és Tartarescu a béketárgyaláson ezzel vitathatták el Trianon legalább valamelyes revíziójának igényét.

« * a

ROOSEVELT, mint jó amerikainak elsősorban az volt a célja, hogy a világháborút megnyerj«; tíz egész vonalon, tehát Hitlernek a pokolba küldése után a japánok ellen is, akik elég kemény ellenfélnek bizonyultak még akkor is, amikor Hitler pusztulása már biztosnak látszott.

A japánok szívósan harcoltak és Roosevelt katonai tanács adófölöttekép ajánlatosnak látták, hogy a Szovjet nem kell nyerni a Japán elleni háborúban való részvételre, hogy annál biztosabban remélhető legyen a mielőbbi győzelem, lehetőleg minél kevesebb amerikai életáldozattal. — Ahhoz is kevés kétség férhet, hogy Roosevelt egyik utógondolata Pearl Harbor után az volt, hogy már azért is megsegíti a Szovjetet, hogy aztán szükség esetén fegyvertársul hívja Japán ellen.

Roosevelt tehát egy nagyon érthető nemzeti önzés vezette, amikor mindenekelőtt azt nézte, hogy a Szovjet csatlakozqsát biztosítsa Japán ellen. Mint amerikainak és Amerika elnökének ez,

•— az amerikai közfelfogás szerint — legnagyobb, legelső kötelessége volt. S persze nem sejthette, hogy félév múlva használatra készen meglesz az első atombomba. . .

Nem lehet száz százalékos hibául felróni Roosevelttel szemben, hogy a magyar kérdés nem volt, mint nyilasaink utólag megkívánják, a központi kérdés Yoltában. Igaz, hogy Amerika, Anglia és a Szovjet az Atlantic Charterben nemzeti önrendelkezést Ígértek minden népnek, sőt Roosevelt meghirdette a Négy Szabadságot is minden nemzeti és emberi elnyomás ellen, köztük a félelem nélküli élet szabadságát á» ez ígéretek erkölcsi kötek lezettségét semmi sem szuntethet:- te meg.

a Ha azonban Roosevelt az >t amerikai nemzeti é.dek, a győr- zelem elsőbbsége alapján állt, >- [ezért legkevésbbé azok tehetnek >- szemrehányást neki, akik hasonló • ^helyzetben a gömbösi “nemzeti ír öncéluság" állítólag szent nevé- 1, ben ugyanezt tették volna, g | A Bányászlap csak ott ügyet-i I lenkedi el a dolgot, amikor azt , j kérdezi, honnan tudhatta Roose- ZjVelt, hogy Stalin nem fogja be tartani az egyezséget,mely szerint n a magyar nép maga választhatja i- meg életformáját és kormányát, t “hogyan látott volna Roosevelt a jövőbe?”

a * * *

3 MÁR BOCSÁNATOT kérünk,

I de Rooseveltnek és tanácsadóinak nem kellett volna túlságosan megerőltetniök a szemüket a jövőbe látással, hogy megszimatolják, hogy a Szovjet kommunista rendszert fog felerőszakolni azokban az országokban, amelyek egyoldalú megszállására módot nyer. Aki ismerte Lenin és követői kommunista világuralmi programra j at és látta évtizedeken át a nemzetközi kommu) . , ... , , nista mozgalom szívós es mono

törekvéseit, eziránt egy pillanatig sem lehetett kétsége. Hosszán ! lehetne ezt részletezni, de az ol, vasó nem szereti a tulhosszu cikkeket és a dolog amugyis elvitathatatlanul köztudomású.

Az Amerikai Magyar Népszava és a Katolikus Magyarok Vasárnapja hasábjain egész sor cikk "bén mutattam rá e veszélyre már a yaltai konferenciát jóval megelőző teheráni konferencia után. S a Fehér Háznak és tanácsadóinak ebben legalább oly világosan kellett látnia, mint a kis ujságiió’ | nak, aki Amerika magyar nemzetiségű kis lapjainak szerény munkása. Megírtam Yalta után a K. M. vasárnapjában, hogy hiba volt megbízni Sztálin Írásos Ígéretében, mert szinte holtbiztosra vehető, hogy Stalin mint “jó kommunista” nem lesz képes, sőt nem is akar ellentállni a páratlan históriai alkalom csábításainak, amely a Vörös Hadsereg által elfoglalt vagy elfoglalás alatt álló országokban a kommunizmus számára kínálkozik.

Bizony aggódtam és sopánkodtam kiváltkép, hogy még , csak a Roosevelt mégcsak az: lsem kötötte ki, hogy Magyarország Ausztriához hasonlóan négyhatalmi megszállás alá kerüljön , (aminek most Ausztria a kommunizmustól való mentességét és semlegességét köszönheti!) s ak- j kor a Bányászlap emiatt tébolydába való elmebajosnak nevezett egy első oldali cikkében. Sajnos, nem neki lett igaza. . .

• *

YOU CAN’T eat your cake [ and have it too. Ez az amerikai közmondás beigazolódott a háborús győzelem vonatkozásában is. Gyakorlatilag nem lehetett elérni, hogy a háború alatti nagy i erkölcsi Ígéretek teljesen megvajlósuljanak és Hitler Mussolini és a japánok veresége is előre biztosítva legyen. Nemcsak egy színházi előadás szereplőinek nem sikerül, hogy mindenkinek elnyerjék tetszését, a második világháború nagy és borzalmas drámája sem végződhetett mindenki számára happy enddel. — Furcsa, hogy ezt a happy endec azok követelik legbőszebber., akik véresre tapsolták a tényerü| két amikor Hitler Stalinnal szövetkezve elindította világuralmi háborúját a “hanyatló, romlott, feslett stb." Nyugat ráncba szedésére. . . Mi fájlaljuk, hogy Magyarország is a véres kerék alá került és ezért nem tudtunk hallgatni és nem tudtunk Yaltában : megnyugodni.

Ez a rovat a lefolyt tiz év alatt sohasem tette magáévá a nyilas álláspontot, hogy Roosevelt eladta Magyarországot Yaltában '

| és a magyar sajtóban senki ná-;:

jlunk messzebbmenő aggresszjvi- []