Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-07 / 6. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kntercd as Second Class Matter May 18, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, I’a., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and -Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam.6-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 FEBRUÁR 7 Egyes szám- ára 10 cent és lendülettel megy előre, hogy mielőbb utolérje a Szovjetet a távrakéták terén is és kellő erő­hatalmi helyzetben beczélhessen, tárgyalhasson, — ha annak iga­­izán van értelme. . . NAGY ÖRÖMHÍR négy hó­nap nyomot, bosszús hangu­lata után és nagy fellélekzések és remények áhitva várt pillana­ta, történelmi pillanat nemcsak Amerika, de az egész emberiség és jövője számára: 1958 január 31-én éjjel elindult útjára az el­ső amerikai mübolygó, az Ex­plorer vagy ahogy tudományos körökben nevezik, az Alpha 1958 s azóta 18,000 mérföld se­bességgel 114 percenként kerüli •meg földünket a világűrben. — Amikor e sorokat Írjuk, a rádión óráról órára hallani jeladását és ez örömmel tölti el szivünket. • * a A NAVY kínosan sikertelen Vanguard mübolygó kísérletei után ezúttal is Cape Canaveralon (Fia.) az Army tett próbát, hogy egy Jupiter C. távrakéta segitsé­­, gével a világűrbe lőjön egy •mübolygót és bizonyára minden­ki lelkesesen gratulál a tudósok­nak, kiknek e kísérlet sikere kö­szönhető. Eisenhower elnök elsőnek ■küldte el gratulációját és kijelen­tette, hogy a mübolygó révén szerzett kutatási adatokat a világ tudományos köreinek rendelke­zésére fogjuk bocsájtani. • Az Alpha 1958 előrelátható­lag évekig fog keringeni a föld körül, de már van hivatalos je­lentés, hogy rövidesen, talán már a legközelebbi napokban újabb mübolygót indítunk útnak. Találgatások folynak, nem a Navy által újból kilövésre élőké szitett Vanguard lesz e ez a mü­bolygó? Dr. Wernher von Braun, a né­met származású tudós, akinek vezető szerepe van a távrakéták fejlesztése körül, nagy sikernek mondja az első amerikai müboly­gót, de figyelmeztet, hogy az oroszok továbbra is nagy előny­ben vannak és legalább öt évre becsüli, amíg a nyomukba tudunk jutni. A közvélemény sokkal opti­mistább. Az a hit van elterjedve, hogy ha egyszer sikerült elindi­­tani egy amerikai sputnyikot, ez­zel a kontinensek közti távolsá­gon túli kilövés problémája meg van oldva és “a többi már nem oly nagy probléma". Ez persze tévhit. l j TJ A január 3 1 -érői február 1 -re virradó hajnali órákban a rádió- j nál iilő amerikai nén, mint mon­dani szokás, újból éledt, amikor az első reggeli hirek jelentették, hogy az Alpha 1958 elérte a vi-j lágürt és megkezdte hosszú pá­lyafutását. Az amerikai nép visszanyerte az elmúlt négy hó­napban megcsorbult önérzete tel­jességét é3 biztos az is, hogy az Egyesült Államoknak az utóbbi négv hónanban fagypont ala szállt külföldi tekintélye is óriásit emelkedett estéről reggelre. Sohasem féltettük Amerikát e négv hónap alatt és szembeszáll­tunk a csüggesztő tendenciákkal. Nem csak irtuk, de hittünk és . hiszünk is abban, hogy a Uncle Sam nyugodtan megüzenheti a bő-mellényü Kruscsev Nikitának, , hogy ami a sputnyikot, távraké­tát stb. illeti ‘‘vagyok olyan le- ! gény mint te vágok olyan rendet mint te". Tudjuk, hogy ez csak a kezdet, de hisszük: Uncle Sam nekigyüi­­között és ami technikai csodát a múltban produkált, semmi ah- , hoz, amit eztén fog most már produkálni 1 A szélső baloldal és a szélső jobboldal ezúttal is egymásra ta­láltak Amerika lekicsinylésében, kigúnyolásában, a Vanguard kí­sérlet kudarca fölötti csúfolódás­­ban, a kaputnikozásban, a mosz- j kvai Pravdától Marschalkó La- ; jósoknak különböző szabadföldi nyilaslapokba irt, féktelen A-me- . rika gyűlölő cikkeiig, nem is szól- | va a suttogó propagandáról... ] • • • NEGYEDSZÁZADDAL előbb, j de csaknem ugyanazon órában. < amikor elindult az amerikai boly­gó, 1933 január átkos ultimo- ] ján foglalta e! Hitler Adolf a né- j met kancellári széket és ment végbe a német országgyűlés pa­lotájának jelképes értelmű, titok­zatos felgyujtása. Elkezdődött Europa újkori történelme legszégyenletesebb szörnyfiguiájának, a magát földi Istennek képzelő, hibbant agyú félintelligens akarnoknak világ­­dulása, a "felsőbbrendü" német, birodalom “ezeréves” korszaka, amely csak tizenkét évig taitott, de tiz milliójával bővelkedett halottakban és feldúlt családi boldogságokban és az erkölcsi sülyedésnek korunkban már el­képzelhetetlennek hitt legálla­­tissabb, legbarbárabb mélypont­ját produkálta ártatlan nemzetek egész sorának lerohanásában és szolgaságba hajtásában, politikai­lag vagy faji szempontból nem tetsző emberek haláltáborokba küldésében, sőt milliójával való legyilkoltatásában. A második világháború világ­tragédiájának kirobbantása Hit­ler gigantikus bűne volt Stalin büntársi segédletével (Ribben­­trop-Molotov egyezmény). De tagadhatatlan, hogy felidézésé­ben Europa más nyugati államai­nak is részük volt az 1919-es Páris környéki békék feldiktált igazságtalanságai révén. Igaz, ha Németország akkor győz, még súlyosabb békét dik­tált volna. . . (A német követelések az oro­szokkal szemben az 1917-es bresztlitovszki béketárgyaláso­kon!) De ez nem mentesiti a | Nyugatot a felelősség alól, hogy imperialista diktátumokkal előre elvetette az uj világháború mag­­vát. Imperialista békeszerződések esetén eddig az volt a történelem törvénye, hogy a “Jaj a legyc­­zöttnek!" jelszavával területileg megrabolt ország amint újra megerősödött, talpra állt és reváns lehetőséget keresett. Ugy­­lehet, az atom- és hidrogén bom­bák, távrakéták, sputnyikok és ellen sputnyikok mai korszaká­ban, amikor a kölcsönös kipusz­­:itás veszélye áll fenn, a reváns le­hetőségek esély százaléka nagyon lecsökkent. Sőt az sincs kizárva, hogy csaknem egyenlő a nullával, leg ilább is abból a szempontból, rogy helyi háborúk atomvilághá- Dorukká fajulhassanak. Ameriká­­íak a koreai háborúba beavat­kozó kínai kommunistákkal izembeni, meggondolt politikája, tmely inkább elcsapta MacAr­­hurt, de nem bonyolódott világ­­íáboruba, iskolát csinált? • * * A MÁSODIK világháborúval ditler ad abszurdum vitte önis­­enitő názi imperializmusát és jó s, hogy elpusztult. Nazismusa lem volt egyéb mint mérhetet­­en hatalomvágy, világzsarnok­­iágra- törekvés, nem sokban különböző a Szovjet mai törek­véseitől, legfeljebb abban, hogy i Szovjet "osztályharcos” címen eszi ezt, mig Hitlernél a .mun­kásságnak semmiféle osztályhar­­os lehetősége, de még politikai oga sem volt, — akárcsak most i Szovjet államkapitalizmusá­én . . . Ha Hitler győz, a kereszt he­­yébe a horogkeresztet helyezte volna az oltárra és Europa népei íz ‘‘urnépi" germán faj rabnépei, egédnépei lettek volna. Magyar­­írszágtól elvette volna a Dunán- j ült, mert ott németek is laktak is elve az volt, hogy minden erületet Németországhoz csatól, ihol német származásúak élnek. !; k Szovjetet Hitler előbb a len- J i yel osztozkodással behozta Európába, aztán megtámadta. A j i ízovjet győzelme esetére cső-' i >örből vödörbe jutás fenyegette'] z európai népeket, de Europa >ecsületének megmentése meg- i ;övetelte Hitler és Európát a : sarnokság aljasság és emberte­­enség legpokolíbb örvényébe ta­­zitó nazismusa pusztulását! Nem osztjuk azt a nézetet, i tőgy Amerikának Hitler oldala- i • kellett voJne állni», mert i "Hitler a kisebbik rosszat jelen­tette”. Nem osztjuk azt sem, hogy "nem azt a disznót öltük meg, amelyet kellett volna". Mi azt hisszük, Hitler semtr.ivel sem volt kisebb rossz mint Stalin, sőt zsarnoksága talán még vadabb, kegyetlenebb súlyosabb volt, mert a kommunista országokban, ha valaki befogja a száját és robotól, nem történik semmi ba­ja, de Hitlernél halál várt- arra is, aki befogta a száját és hajlan­dó volt robotolni, ha származása vagy politikai múltja kifogás alá esett. . . Vájjon az uj világűr korszak hoz e egy jobb, emberibb vilá­got? A sputnyikok, távrakéták kisebbé teszik e a világot, kö­zelebb hozzák e egymáshoz a né­peket, embereket? Szeretnénk hinni benne, de félünk hogy nem egyhamar. . . f^MUSCSEV minski beszédé­nek most érkezett meg a teljes szövege Amerikába. A beszéd­ben nemcsak azt jelentette ki, hogy hajlandó a távrakéták ki­küszöböléséről tárgyalni, ha a Nyugat- hozzájárul az atomfegy­verek előzetes kiküszöbölésé­hez (a Szovjettől ajánlott meg­bízhatatlan ellenőrzési módszerek mellett) és ha Amerika meg­szünteti külföldi atombázisait, hanem azt is hangoztatta, hogy a rabországi stabusquoba való bele­törődés nélkül nincs értelme az államvezetői csuskonferenciának. Kruscsev ezt nem először mondta és tudvalevő,hogy Eisen­hower elnök e kívánsággal a yal­­tai egyezmény megszegésének jóvátételét szegezte szembe el­lenkövetelésként. Kruscsev Minskben idevonat­­kozóan többi közt a következő­ket mondotta: “Mit kivánnak Eisenhower és Dulles urak? Ta­lálkozni kívánnak velünk és ar­ról kivánnak beszélgetni, hogy a népi demokráciák oszlassák fel népi demokrata rendszerüket. — Nyilvánvalóan azt kivánja tő­lünk, hogy adjuk fel a szocialista rendszert és állítsuk vissza a ka­pitalizmust. Némelyek odáig is elmennek, hogy népmegkérde­zést kivánnak, szocializmust vagy kapitalizmust akar e az ország? — Egy nemzetközi értekezle­ten nem kivánju-k tárgyalni azt a kérdést, hogy ebben vagy abban az országban szocialista rendszer van, mert ezt a kérdést minden nemzet maga oldja meg úgy, ahogy jónak látja. — Természetes, hogy egy nem zetközi konferencián sok -kérdés felett történhetik megoldás, mindkét fél kívánságára. De ha csúcskonferencián pozitív ered­mény legyen elérhető, a status­­quot (a meglévő helyzetet) el kell ismerni. El kell fogadni a tényt, hogy a .világban kétféle állam rendszer áll fenn, kapitalis­ta és szocialista. — Ha a statusquot nem isme­rik el, ha a szocialista államokat ignorálják, önhatalmi jogaikat megsértik és belügyeikbe beavat­koznak, akkor természetesen tel­jességgel lehetetlen megegyezés­re jutni. Felesleges századszor is elis­mételni, hogy a yaltai egyez­mény, sőt a bekeszerződés é.tel­­mében a nép maga jogosult többségi szóval eldönteni milyen rendszert akar és Magyarorszá­gon és más rabországon a szocia­lista rendszert nem lehet, nem szabad tény adottságnak elfo­gadni, mert szerződésszegéssel és más infámis eszközökkel jött lét­re Kruscsev hamis és primi­­rabországokban. Kruscsev primi­tiv álláspontja semmivel sem lesz elfogadhatóbb, akárhányszor is­métli is, akárhányszor mondja a feketére, hogy fehér, az erőszak­ra, hogy népakarat és a diktatú­rára hogy demokrácia. . . Nem érdemes vitatkozni ve]e. Ehelyett örüljünk teljes szívvel, hogy Amerikának végre megvan a saját világ körüli útra képes mübolygójá és ezáltal a remény­nek, hogy Amerika újult erővel! NEM ILLIK eltulajdonítani a másét, tartja az erkölcsi közvé­lemény szerte a világon és ez vo­natkozik nemcsak az anyagi, de : a szellemi javakra is. Harag ne essék, amikor a rovatiró végül megelégelve » helyzetet és sze mérmetlenséget, szóváteczi, hogy rovata egyik másik fejezetét egyes nyugati, középnyugati és északkeleti amerikai magyar la­pok egyszerűen eltulajdonítják és mint a maguk eredeti cikkét köz­­lik. Noha a rovatiró a neve kez­dőbetűivel jegyzi a rovatot, a cikket többnyire névtelenül vagy mos kezdőbetűk aláírásával köz­ük, vagyis sem arra nincs hivat­kozás, hogy a Hiradóból vették át sem arra, hogy ki a szerző, — úgy hogy esetleg még r. o. tűnhetik fel plagizátornak. A rovatiró nem szoktá ügyeit a nyilvánosság elé vinni. Levele­­két irt. De még válaszra sem méltatták. Csak egyetlen "főszei­­kesztö" válaszolt — gúnyos, szemtelen hangon kérve ki a molesztálást. mert sok a dolga. Idegen toliakkal ékeskedő szerkesztő urak! Kíméletből nem írjuk ki az Önök és lapjuk nevét. De eljárásuk ellenkezik úgy a sajtó-etikával, a hivatásos újságí­rói erkölcsökkel, -mint "a mun­kás méltó az a bélére elvvel. A lapkiadás Magyar Amerikában nem könnyű vállalkozás, de az amerikai magyar újságíró is jog­gal tart igényt arra, hogy mun­kájából épp úgy láthasson anya­gi eredményt, mint a kiadó. Sem­miesetre sem L '.yes, nogy névbe­­tűivel jegyzett cikkét engedélye nélkül felhasználják a pénzért árusított újság kelendőbbé téte­lére ... A nyomdász nem szedi ki ingyen a lapot, a papirost sem szállitják ingyen és a posta sem viszi ki ingyen az újságot. Mié t csak az oly szűk amerikai ma­gyar lehetőségeken belül is poli­tikailag egészen szűk térre szőri-1 tott, független, hivatásos újság­írótól kivánnak potyát kereske-' delmi vállalkozásuk számára? j Még hozzá olyan formában, amely a lapjukkal szemben emel­hető plágium vád minden kellé­két kimeríti! S végül miért kell a rovatiró­nak azok előtt, akik a Hiradót és esetleg a cikket eltulajdonító, másik lapot is olvassák, abba a gyanúba, kerülnie, hogy az eltu­lajdonító lapnak titkos munka­társa, holott politikai Ízlése he­vesen tiltakozik ily látszat ellen? r. o. EGYPTOM ÉS SZÍRIA EGYESÜLTEK Kairóból jelentik, hogy Egyp tóm és Sziria február elsején egx állammá olvadtak össze és rémé Ük, hogy ez az aktus kezdete eg> államszövetségnek, amelybe vé gül a közel és távolkeleti, vala­mint északafrikai arab országo' is felcsatlakoznak. A szerződést Naszer egypto mi és Kuwatly szi-iai elnök Írták alá és hangoztatták egy arab fe­­deráció szükségét. Az uj állam neve ‘ Egyesült Arab Köztársa ság", lakóinak száma 28 millió. EI3Ö elnöke valószínűleg Naszer, mig alelnök Kuwatly lesz. Az or­szág semlegesnek hirdeti magát, de Naszernek és a sziriai hadse­regnek a Szovjettel való kap­csolatai közismertek. Egyes for­rások szerint a Szovjet keze is benne van a federációs mester­kedésekben, melyek egyik fő­kezdeményezője Sab.i Asaü, Sziria Szovjet barát miniszterel­nöke volt. Hir szerint a kis Yemen állam azzal a tervvel foglalkozik, hogy csatlakozzék. Lebanon, Jordán és Saudi Arabia nem Szovjet ba­rátok és kevés hajlamosságot éreznek a federativ egyesülésre. BULGANIN KILENC PONTJA: A VILÁGTÖR. TÉNELEM LEGNAGYOBB CSAPDÁJA! Elfogadása a Szabad Világ kapitulációjával, katonai öngyil­kosságával volna egyenlő. — A Szovjet nem haj andó a rab­országokról tárgyalni a csúcskonferencián, — Ujó.ag azt ha­­zudja, hogy a magyar nép akarata a kommunista rendszer. Eisenhower egy billiót kér szaktudósok nevelésére Eisenhower elnök múlt héten küldte el azon javaslatát a kon­gresszushoz, melyben négy év alatti, összesen egy billió dollár megszavazását kéri tudománj os intézetek, szak iskolák stb. fej­lesztésére, hogy számban cs te dásban utolérjük az oroszokat és tudományos és katonai felfedezé­seiket. A javaslat különösen mate­matikusok és vegyészek kiképzé­sére szán óriási összegeket. Tíz­ezer college ösztöndijat tervez, főleg olyanok számára, akik tu­dományos kutatásokkal kivánnak foglalkozni. Eisenhowernek már tavaly volt egy hasonló iskolaügyi javaslata, de nem ment keresztül a kon­gresszusban, mert Adam Clayton Powell new yorki néger demo­krata képviselő azt kívánta, hogy oly iskolák, amelyek néger diá­kokat nem fogadnak be, ne ré­szesüljenek a segélyből. Powell jgy nyilatkozott, hogy ez evber. is megteszi indítványát. uui^amii uiuöz. iiiiuiöZiLcre.noí j február 30-án válaszolt Eisen I hower elnök legutóbbi levelére melyben többek között megegye- I zést javasolt, hogy a világűrt ne lehessen katonai célokra használ­ni, továbbá, hogy az Egyesüli Nemzetek biztonsági tanácsábar ne legyen érvényes a nagyhatal­mi vétó, amikor országok egymás közti konfliktusának békés meg­oldásáról van szó, valamint a rabországi statusquo véglege ité se moszkvai követelésével szem­ben felvetette a yaltai szerző­désszegés jóvátételé, a rabnépek szabadsága visszaadásának kér­dését. Bulganin hajlandó a világ-üf katonai célokra való használata eltilását elfogadni, de ezt szá­mos feltételtől teszi függővé, köztük az atomkisé. letek beszün­tetésétől, továbbá az Egyesült Államok külföldi atombázisai feloszlatásától, amire Amerika tudvalévőén nem hajlandó. Bulganin a rabországi követségek fennállására hivatkozik. . . Az E. N. vétójog korlátozását elveti a jegyzék, úgyszintén a yaltai szerződésszegés jóvátételét is és arról tárgyalni sem hajlan­dó. Kifejezetten állítja, hogy Ma­gyarországon a nép akaratából áll fenn a kommunista rendszer, -— holott a nép többségének forradalma ezt, száz százalékosan megcáfolta ! A rabországok szabadsága megtagadására megismétli a jegyzék az eddigi elcsépelt álér­veket, megtoldva azzal az ujjal, hogy mit akar Amerika, hiszen követségeket tart fenn az e or­szágokban, amivel elismeri az azokban uralkodó kormányokat? (A Kádár kormányt és utód­ját Münnicht Amerika eddig sem ismerte el, de a követség to­vább működik Budapesten egy charge affairs (ügyvivő) vezeté­sével, — Amerika felé azon in­dokolással, hogy ha a követség működik, könnyebben lehet tá­jékozást szerezni mi történik az országban. — A többi rab­országokban azonban a követele is működnek (kivéve Bulgáriát). A kommunista kormányok elis­merését jelenti az is, hogy azokat felvették az E. N .-be.) A német egyesítésről azt mondja a jegyzék, hogy az a két német kormány ügyé és azoknak egymásközti tárgyalásokkal kell megoldaniok. Már nem beszél egyesült Németországról, hanem konfederációs államszövetségről a két Németország között. — Észreveendő az is, hogy a jegy­zék nem kölcsönös rabországi ki­vonulást kíván, hanem csak a megszálló erők leszállításáról be­szél. A Szovjet napirendi javaslata Bulganin levele határozott vá­laszt vár arra nézve, hogy Eisen­hower hajlandó e egy csúcskon­ferenciára? Elismeri, hogy a csúcskonferenciát diplomáciai tárgyalásoknak kell megelőznie, de semmiesetre sem hajlandó külügyminiszteri konferenciára. Ez nyilván Dulles külügyminisz­ter személye ellen irányul. Bulganin kilenc pontot ajánl a csúcskonferencia napirendjéül: _ I. az atom- és hidrogénbomba — kísérletek azonnali eltiltása 2. U. 3., Anglia és a Szovjet mond­janak le a nukleáris fegyverek használatáról. 3. Atommentes zó­na Középeuropában, 4. kölcsö­­lös meg nem támadási szerződés a NATO országok és a Varsói Egyezmény országai (a Szovjet és rabországai) között. 5. A megszálló csapatok számának le­szállítása Németországban és más európai országokban, 6. Meg* ígyezés hirtelen támadások meg­­gátlásáról 7 a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése, § a propa­ganda háború befejezése, 9. A közelkeleti feszültség megszünte­tése . E kilenc pont igazolja azt a felfogást, hogy a Szovjet a világ­­történelem legnagyobb csapdá­jába akarja beugratni a Nyuga­tot. Elfogadásuk a Szabad Világ kapitulációjával, katonai öngyil­kosságával volna egyértelmű! A Fehér Ház válasza A Fehér Ház nyilatkozata el­fogadhatatlannak mondja a ki­lenc pont legtöbbjét és további magyarázatokat vár, miért volna érdemes a csúcskonferenciát megtartani, nyitva hagyva ezzel az ajtót további tárgyalások szá­mára, nehogy úgy lássék, mintha Amerika eleve el akarná utasí­tani minden békekisérietet. Az amerikai mübolygó évekig marad a világ-űrben A január 3 I -én elindiiott Ex­plorer mübolygó zavartalanul folytatja körforgását a világ­űrben és a benne elhelyezett jelző készülék máris értékes ter­mészettudományos adatokat kö­zölt. A bolygot az Egyesült Ál­lamokban főleg csak a déli álla­mokban lehet látni. Az Explorer sokkal kise-ovi-és könnyebb, mint a két orosz sputnik, mindössze 30.8 font. Dr. Wernher von Braun tu­dós, akinek legtöbb érdeme van a sikerben, úgy nyilatkozott, hogy ez csak örvendetes kezdet, de fokozott munkatempó -mellett s öt évre van szükség, hogy mii­­bolygókban és missilekber. utol­érjük a Szovjetet. Az Explorer 200-—] 700 mér­­ö dnyi távolságban kering a föld eörül és nem tartják valószinüt­­ennek, hogv tiz évig is fog ke­­ingeni a világ-üiben.-----------------000-----------------­Horváth Imre külügy­miniszter halála Budapestről jelentik, hogy Horváth Imre külügyminiszter hosszas betegség után 5 7 éves korában elhunyt. Horváth már Kun Béla idején, -mint ifjúmunkás résztvett kom­munista mozgalmakban, majd 1 920-ban földalatti szervezkedé­sért letartóztatták, két évvel ké­sőbb pedig az első világháború­ból Oroszországban rekedt fog­lyok fejében kicserélték. Rákosi Mátyással, tért vissza 1945-ben és egyideig moszkvai követ volt. Múlt évben New Yorkban részt­vett az Egyesült Nemzetek ülé­sén, amelyen a szabadságharc ügyét tárgyalták és beszédében támadta a szabadságharcosokat.------------------000----------------­STASSEN PESNSYLV ANI AI KORMÁNYZÓJELÖLT AKAR LENNI Washingtoni jelentés szerint Harold Stassen, a State Depart­ment leszerelési tánácsadójának a közte és Dulles külügyminisz­ter közti nézeteltérések miatti le­mondása küszöbön áll. Hir sze­rint a pennsylvaniai republiká­nus kormányzó jelöltségre pá-J lyázik. Az előválasztási jelöltsé­gek benyújtásának határideje' rnirciu« 17, I Állítólagos szovjet csa­patcsökkentés Ma­gyarországon A szovjet kormány hivatalo­san közzétette, hogy 1958-ban 300,000 főre akarja csökkenteni a szovjet csapatok létszámát. A létszámcsökkentés keretében 40,- 000 főnyi csapatot vonnának ki Kelet-Németországból és 1 7,000 főnyi csapatot Magyarországról. A Szovjet a létszámcsökken­tést azzal indokolja, hogy hozzá akar járulni a világbéke megerő­sítéséhez és a fegyverkezés csök­kentéséhez., Nyugati körökben a szovjet bejelentésnek semmi sú­lyosabb hatása nem volt. Rámu­tatnak arra, hogy a létszámcsök­kentés észszerű következménye a modern fegyverek bevezetésé­nek, másrészt a szovjet egyre na­gyobb munkaerőhiánnyal küzd, mert most jutnak katona köteles korba azok a korosztályok ame­lyek a háború alatt születtek és amelyeknek lélekszámú sokkal kisebb, mint a megelőző korosz­tályoké. A Szovjetunió most is titkolja fegyverben tartott haderejének létszámát. Nyugati becslés szerint a többször bejelentett csökkentés után még mindig 3 és fél 4 millió katona áll fegyverben. Magyar­­országon a 1 7,000 főnyi ’étszárn­­csökkentés, ha azt végre is hajt­ják, egyáltalán nem jelentős, mert még mindig nagyobb szov­jet hadsereg marad magyar föl­dön. mint az 1956-os forradalom e!SU volt; MITCHELL MÁRCIUSRA 4V2 MILLIÓ MUNKANÉLKÜLIT JÓSOL Az Egyesült Államok területén decemberben a munkanélküliek száma 3.4 millió volt. James Mitchell munkaügyi miniszter egy beszédében azt jósolta, hogy szá­muk márciusban 4—4.5 millióra fog emelkedni, de bizik abban, hogy az év közepén az üzleti élet újra felfelé vesz irányzatot. -------------ooo------------­KIVÉGEZTÉK FÖLDES GÁ BORT, A GYŐRI SZÍNHÁZ STÁRJÁT Földes Gábor színművészt, a győri színházi közönség ked­vencét, aki résztvett Győrött 1956 októberében a Dunántúli Nemzeti tanács megszervezésé­ben, budapesti jelentés szerint kivégezték Földes Gábort múlt év júniusában a győri kommu­nista törvényszék halálra Ítélte azzal a váddal, hogy részt vett Ávósok megölésében. Felebbezé­­sét az elnöki tanács elutasította és az Ítéletet végrehajtották. ----------------ooo---------------­w MEGHÍVÓ BETHLEHEMI EGYHÁZAK ÉS EGYLETEK NAGY­­BIZOTTSÁGA A közelegő halhatatlan már­cius 1 5 méltó megünneplésének jó időben való előkészítésre majd egyébb tárgyalást kivánó kérdé­sek megbeszélésére kérjük a Nagybizottságot alkotó egyletek <s egyházak képviselőit, hogy most jövő hétfőn, február 10-én este 7 órára a Magyar Házban tartan­dó gyűlésre eljönni szíveskedje­nek. Külön névszerinti meghívás az idő rövidsége miatt nem megy Testvéri üdvözléssel Elnökség

Next

/
Thumbnails
Contents