Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 4. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGVAK—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICANIN ^it-hungarian in language PUBLISHED EVERY FRIDAY Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’'. Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,4-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 JANUÁR 24 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR YALTAT semmisnek kell tekinteni, mondta annakidején boldogult Taft szenátor mái 1948-ban, majd az 1952-es vá lasztási kampány idején és a szabadviiági magyar lapok közli! sokan, kivált a szélsőjobboldaliak szorgalmasan utána mentek, kórusban követelték, hogy a yaltai szerződést szét kell tépni, meg kell semmisíteni. Ez akkor jó demagóg jelszónak látszott számukra, olyannak amivel 'e lehet tromfolni, túl lehet licitálni a józanabb, komolyabb politikusokat és publicistákat. Ez utóbbiak arra az állás pontra helyezkedtek, hogy Yaltát nem megszűntnek tekinteni, hanem mint jogi alapot a rabországi erőszakok reparálása kikövetelésére kell felhasználni. Emlékszem mennyire görbe szemmel néztek arra az ujságiróra, aki ezt az álláspontot képviselte és csaknem kommunista társutasnak tekintették. “Már hogy képzelsz ilyen, — mondták komoly amerikai magyar közéleti emberek,— hogyan képzeled, hogy ilj-esmit le lehet nyomatni magyar lapban, hogy a yaltai szerződést fenn kell tartani. Szét kell jépni, mint szemét rongyot-” Oly nagy volt akkora h túlbuzgó demagógia terrorja, hogy nem egy helyen elolvasatlanul adtak vissza cikket, amely a yaltai szerződés fenntartását (és betartását) követelte. Ez a rovat mindig azt sürgette, hogy kormányunk állítsa élére a yaltai egyezmény betartását és j álljon a sarkára, akármennyi fed- j aésnek tette ki maga: egyes ! gözfejüek részéről. Sajnos, tiz évig kellett várnunk, amig beérni kezd ez a kivánság. Az 1956-os szabadságharc alapeszméje: a szabad választások semmi más, mint Yalta jogi érvényesítése, amit a józan, komoly emberek idekint mindig követeltek. És most Eisenhower elnöknek Bulganinhoz intézett válaszlevele követeli kifejezetten mint egy óriási jogsérelem egy hitvány szerződésszegés jogszerű reparációját, válaszul Kruscsev szemérmetlen követelésére, hogy a Nyugat járuljon hozzá a mai európai elrendezetlen elrendezés véglegesítéséhez, a statusquo fenntartásához. Nemes nemzetes és vitézlő emigrációs, túllicitáló honfiak! Talán még messze van, amig a yaltai jogsérelem reparációjának követelése elszántan szegződik majd a Szovjet mellének, de legalább egy jog-alap és remény alap! Képzeljek, ha Amerika önökre hallgatott volna és tényleg semmisnek jelentette volna ki az egyezményt! I imperializmus által feldiktált har madik Trianont és a többi európai rabországok balsorsát.... Eisenhower Bulganinhoz intézett levelében mint már vázoltuk, több más oly javaslat is van, amelynek elfogadására semmi kilátás nincs s a levél elsősorban válasz az orosz propagandára. Ily szempontból ügyesnek is mondható és szolgálja azt a célt, hogy huzzuk az időt, amig Amerika nyomába jön a 5z°viet távrakéta, atom tengeralattjáró és egyéb katonai fölényének. Ügyes abban is, hogy Kruscsev csúcskonferenciát sürgető beszédeire nem elutasítással felel, hanem követeléseket állít fel, tetteket kér és csak akkor hajlandó konferenciára, ha előzetes tárgyalások biztositják a sikerét. Genf kudarca után ez természetes is. És nevetséges volna bármit adni Kruscsev azon kijelentésére, hogy ha a Nyugat elismerné a rabországok statusquoját, akkor minden rendben volna, nagyszerűen meg lehetne férni egymással. Mi azt hisszük a statusquo véglegesítése adna aztán csak igazán vérszemet Kruscsevéknek. . . Hitler is minden önkényes országszerzési követelése kísérleténél sietett megnyugtatni: mindenkit, hogy ez a legutolsó követelése. . . Sokan jósolják, hogy a sok levelezésnek vége mégis a csúcskonferencia megtartása lesz még az év folyamán. Mi kevésbbé hiszünk ebben, amig a mai fegyverkezési arányok állnak fenn. De . ha Amerika a nyugateuropai or- | szágok kedvéért mégis belemen- I ne a csúcskonferencia megtartásába, hidegháborús béke ott sem jönne létre. * * * NEM JÖN LÉTRE a Free Europe Komité által szorgalmazott "magyar egység” és ez nem is baj. Többi közt, mert csak pártkoalició volna. Nem lehet együttmenni a Kéthly Szélig féle antidemokratikus szociáldemokratákkal, akik azt hirdetik, hogy a szabad választások alapján állnak, de diktatórikus gőggel jelentik ki, hogy "a régi polgári társadalmi rend soha többé nem állítható vissza Magyarországon.” És, sajnos, még mindig van nak oly irányzatok is a szabadvilági magyarok között, amelyek semmit vissza nemvont képviselőivel nemcsak, hogy nem leheT egységbe csoportosulni, de mentalitásuk ellenkezik az emberi erkölccsel is. . . Ellenkezik például az emberi erkölcscsel az is, hogy az egységbe bevegyék a Magyar Harcosok Bajtársi Közössege nevű alakulatot, amelynek amerikai főcsoportvezetője csak legutóbb is egy felekezeti álarcu szélsőjobboldali lapban reklamálta az egy- , ségbe való felvételüket. Ez alakulat legfőbb vezetője, hogy ne mondjuk führerje egyike azoknak, akik még most is erkölcsileg rendbenlevőnek tartják azt az esküszegő Hitler kollaborációt, ímely 1944 október 15 és 1945 április 4-ike között, teljesen feleslegesen és hiábavalóan, a magyar főváros és az ország lebombázására és több mint százezer katona és férfi-, nő- és gyermek civil pusztulására vezeteti , és amelyben maguk is számotte vő szerepet játszottak. j A szervezet némely prominensei, magyar tiszti kardbojt szolgálaton kívüli viselői ma i nyugdijat húznak a nyugatnémet államtól, vagyis pénzt kap- - rak egy idegen hatalomtól, mint- j ra csak a német csatlósság to- | vábbra is fennállna. . . i A “Kard és Toll Szövetsége" ;imen a szervezet vezetője leg- i bensőségesebb szövetségre lépett i i hitlerizmus legféktelenebb, ] izadista újságíró elmebajnokával, rki a szervezet lapja cikkei zömét Írja, ugyanakkor pedig mint- 1 ;gy húsz nyilas lapban folytat ] rlyan példátlanul elvetemült, ke- ; reszténytelen, népirtásra uszítást, i magyar Kovács Imrét is kollaboratorként pellengérezte ki. Nem titkoljuk, hogy némi elégtétellel hallgattuk Benes és társai e csepiilését, hiszen Benes volt egyik apja a népek demokratikus önrendelkezése jelszavával űzött szélhámosság révén alakult sok ifemzetiségü Csehszlovákiának, ez összecsalt országnak, amely kicsiny karrikaturája volt a Monarchiának. Nem felejtjük azt sem, hogy amikor Hitler megtámadta a Szovjetet Benes elsőül rohant Moszkvába, hogy a régi Csehszlovákia területi integritását garantáló sze ződésí szerezzen Magyaro szag ellen s atán önként odaadta a Kárpátalját az oroszoknak, majd 1948-ban Prágában beültette Gottweld kommunista vezé t a kormányelnöki székbe. Nem saj náljuk a román királyt sem. E sorok Írója mint újságíró jelen volt az 1918 novemberi aradi tárgyalásokon s látta az erdéKn j román vezérek ottani viselkedő aét (nemzeti öncéluság, oh) s so- ' hasem felejtheti. Mégis, mégis, akármennyire helyeseljük is Lewis titoista ellenes tendenciáját, egy óriási szépséghibáját nem hallgathatjuk el. Benest a Nyugat szörnven vizbenhagyta Münchenben és 1939 március 15-én.l amikor Hitle' szavát megszegve, lére hanta Csehszlovákia másik részét i\ Es vizbenhagyta Csehszlovákiát 1948 februárjában a kommunista puccs idején is, amiként viz,benhagyta Mihály román királyt is, épo úgy mint Nagy Ferencet 1947-ben Mindszenty biboros íercegpiimást' 1948-ban elősző: ís 1956-ban másodszor. . . Kedves Fulton Lewis, száz és izáz revíziós és nás Benes elleíes cikkem atr "et két földré:zen írtam '.iíí.*, -„.-német vagy mgol nyelven a tanú ar:a, hogy rém vérzik túlságosan a szivem :em Benesért, sem Mihálykáért. De mi volna ha a vizbenhagyotak hibája mellett talán észrevenlé a vizbenhagyókat, az okozat , nellett az okot is a történelmi I gazság szent nevében? A rabnepek ma valamennyien!' rgyanazon a siilyedő hajón van-| ak és ne higyje, hogy mostani | úrálata száz százalékosan jogos, /lindszenty mondotta: a vizbe uló ember nem üzeneteket vár. j Is ezt z indokolatlan fölényes- i :edést még kevésbbé! |; r. o. Amerika E. N. javaslata A MAGYAR BITORLÓ KORMÁNY ÁLLÁSPONT- a világ-ür ellenőrzéséről! JA MINDSZENTY ÜGYÉBEN Kiindulópont lehet a Szovjettel való kettős csúcskonferenciához. A washingtoni kormány javas latot készül terjeszteni az Egyesült Nemzetek elé, amely azt célozza, hogy a világ-ür ne lehessen katonai célkora felhasználható. Eisenhower elnök ezt már javaslatba hozta Bulganin orosz miniszterelnöknek jan. 12-én irt válaszlevelében. A javaslat a fellengösen hangzó “A világ-ür j ellenőrzése” címet fogja viselni I Nyugati diplomaták kételkednek, j hogy a Szovjettel külön szerződést lehetne kötni erről, me.t aj tárgyalások az egyezség ellenőr-| zése kérdésében alkalmasint épp 1 Jgy holtpontra kerülnének mint ' a nukleáris fegyverek ügyében j örtént. Más források szerint a világ-1 h ellenőrzésének kérdése kiin I dulási pontul szolgálhat a Szov-! íet és az Egyesült Államok kő- i zötti kettős csúcskonferencia számára, miután csak ők rendelkeznek távlövegekkel. Előzetes tárgyalások a moszkvai U. S. tövet utján kezdődnének. Nem ártják kizártnak, hogy ha a kettős csúcskonferencia ez ügyben étrejön, a többi ellentétek tárgyalására is sor kerülne a konerencián. Münnich helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy a biboros az éléte végéig az amerikai követségen maradhat, ha a Pápa és Amerika ezt a kérdés megoldásának tekinti. — Tiszteletlen, gúnyosan egyház ebenes hangon beszélt a Budapesten járt amerikai újságírókkal. | mint az emlitett, förtelmes múltú, de mitsem javult főcsoportvezető tette még most is, a? 195 7 októberi főcsoportvezetői körlevelében. A “magyar egységben” ily szervezetnek nem lehet helye. A keresztényi e. köles, az emberi tisztesség kizár Zákvóal, Marschalkóval való együttmenést. — Krisztus is csak a bűnbánó bűnösnek bocsájtott meg. . . És h keresztény erkölcs és emberi tisz tesség értelmében (a kettő ugyanaz), nem lehet megadni a felmentést annak az ame.ikai magyar funkcionárusnak sem, aki mint ezelőtt szemfüles újságíró, nem egy ‘baby in the woods’, nem egy “falusi kislány Pesten", hanem legjobban tudva, kit ajánl, mint ártatlan “veteránokat” támogatta magas amerikai helyen a szervezetet, melynek amerikai vezetője külön is oly közismerten borzalmas amerikaiatlan mujtu . . . Vannak esetek, amikor nincs helye megalkuvásnak. A krisztusi szellem, az emberi tisztesség próba esetei ezek. Ilyenkor az marad tisztább, aki nem siet mást megalkuvón tisztázni, ha egyéb okból nem, azért, nehogy a mosdatás művelete közben netán maga is be íröcskölődjék! « * * FULTON LEWIS JR., a Hearst lapok hires szindikálizált rovatirója és a Mutual WOR rádiovonalak kommentátora immár hónapok óta foglalkozik a Free Eurove Rádió müncheni osztályai leadásainak "éles bírálata » ’.. Ez osztályok tudvalévőén a rabországok felé sugároznak propagandát, többi közt Magyarország felé is, noha máig is fölötte kényes kérdés, milyen volt a Free Europe szerepe az amerikai fegyveres segítség Ígérete nélkül kirobbant 56-os magyar szabadságharc felidézésében... Mint már eyszer megemlékeztünk róla, leadásaiban mostanában titóizmusra étvágyat csináló hangok szólalnak meg a rabországok felé és Fulton Lewis méltán kifogásolja ezt. Igaza van, hogy nem szabadna, hogy amerikai adományozók, nagy gyáiak és kisemberek pénzén citoizmust prédikáljanak az amerikai életrend demokrácia és welfare kapitalizmus példáképül állítása helyett. De nincs is semmi értelme, mert Kruscsev vagy bármely utóda sohasem engedné ki a keze alól egyik rabországot sem Az utóbbi másfél év e tekintetben meggyőzhette a legnaivabb reménykedőket is. A Szovjet a kommunista hideg világforradalom Oberkommandójának tekinti magát és a novemberi 40 éves jubileumon a többi országok kommunista vezetői is elismerték, mint “a kommunista tábor fejét”, — kivéve Titot, aki azonban az utóbbi időben csendesebb lett és oly benyomást tesz, mintha lemondott volna a titoizmus exportálásáról. Talán őt is megszeppentette a földrészközi távrakéta és a Szovjet más hadászati előnye? ^ * * * LEWIS különösen a csehszlovák osztályra és annak főnökere ■v hires Pcroutkára haragszik. — Támadta a minap elhunyt Ripkát is, Benes benfentes tanácsadóját, mint kollaboratort, sót magának Benesnek hasonló buzgalmáról is jgy beszélt ahogy Benesről még soha nem beszéltek, angol nyelven, kivált nem Amerikában. A leghitványabb kollaborátornak öntette fel és Masarykot, Benes jngyilkossá lett vagy a kommunistáktól megölt külügyminisz:eret sem kímélte. Kollaboratoríak mondotta Mihály román excirályt is, akit annakidején néhai Wishiszky maga jött trónjáról elkergetni Moszkvából az orosz catonák százezreitől megszállt Romániába. Himpellér kolláboránsnak minősitette őket egytől sgyig, Peroutkát és többi ke*t a LEHETSÉGES, hogy Washingtonban tudjak, hogy a Szovjet úgysem fogadja el a levélben foglalt feltételeket 63 ezért merik javasolni. Mégis örvendetes, hogy már eljutottunk odáig, hogy Washington végre nevén nevezi a gyermeket; nemcsak a rabországok szabadságáról beszél általánosságban, de nemzetközi jogi fundamentumra helyezi a követelést. A világ lassan halad és szerénynek kell lenni a más atom-, hidrogén- és távlöveg korszak újszerű nehézségei közepette. Nem tudjuk, büszkék legyünk e a Teller Edékre, Neumann Jánosokra, magyar honfitársainkra, akiknek oly óriási részük adódott abban, hogy az atom és hidrogénbomba áldása vagy tragédiája szakadt az emberiségre. A nukleáris fegyverek nagyon nehézzé teszik egy uj világmészárszék, a harmadik világháború eljövetelét. — Talán Isteni Akaratból óriási gátat vetnek annak, hogy a népek újból egymást gyilkolják, de ugyanakkor óriásilag segitenek megrögziteni állandósítani a világban fennálló óriási igazságtalanságokét: az első Trianont, a másodikat és a maradék országcsonkot is erőszakosan kisajátított nemzetközi kommunista világnézeti 11 MAGYAR HARCA AZ ANGLIÁBÓL VALÓ KIUTASÍTÁS ELLEN Tizenegy magyarországi sza badságharc utáni menekült Bra ziliából egy teherhajó “feketi utasaként” Angliába érkezett.— Hat fehnőtt van kö-fctük, a töb biek egészen Tatai gyermekek Az angol kormány közölte ve lük, hogy távozniok kell az országból mert illegálisan jötte! be. Vonakodtak felszálni a vo natra és szembeszálltak a depói- Másukhoz kirendelt rendőrökkel. Kitépték -magukat kezeikbe dszöktek és bujkálnak. Nyomozásuk nagyban folyik. A menekültek Magyarországjól először Olaszországba mének és onnan vándoroltak ki Braziliába. Mindenkép vonakod iák visszamenni, -mert nem bírák a brazíliai kiimát és ezért jöt ek el onnan. tviult neten tizenegy amerikai jjságiró, köztük pennsylvániaiak s európai tájékozódó körütjük során három napig Magyarországon tartózkodott. Dr. Münnich Ferenc első miniszteielnök heyettes fogadta őket. Többi közt íz 1956 november 4-ike óta pc itikai menekültként a budapesti J. S. követségen tartózkodó Vlindszenty biboros hercegprímás ügye iránt is érdeklődtek, í/iünnich egy durva, blaszfémikus nyilatkozatban azt mondta íekik, hogy “Mindszenty addig :artózkodhat az amerikai követlégen, amig kedve tartj a, — és íztán a menyországba mehet. A liboros azé A van a követségen, nert a pápa igy akarja. Nem vagyunk diplomáciai összeköttetésien a pápával, de respektáljuk izemélyét. Nincs jogunk beavatkozni abba, kinek ad vendégjogot az amerikai követség." “Másrészről, mondotta Miinlich, probléma, hogy Mindszenty dhagyja az országot, mert ma;yar állampolgár". Szavai azon>an úgy hangzottak, mintha a tormány azt szeretné. hogy dindszenty hagyja el az országot. Ugyanakkor Münnich nem lagyott kétséget aziránt sem, ogy ha a Mindszenty elhagyná a :övetséget, azonnal letartóztat-Miinnich azt állitotta, hogy “Mindszenty . forradalom . napjaiban az egynázi birtokok viszszaadását követelte és emiatt nép szerütlenné lett a parasztság között, amely többé nem a régi tiszteletteljes hangon beszél róla.” AZ ELNÖK ELSŐ SAJTÓKONFERENCIÁJA A BETEGSÉGE UTÁN Automunkások rendkviili kcnvenicóán tárgyalják Reuther nagy port felvert javaslatait A United Autoworkeis of America szerdára január 22-ére rendkivüli konvenciót hivott össze, amelyen Walter Reuther elnök inditványait fogják tárgyalni. Az egyik inditványt már ismertettük, amikor január elején nyilvánosságra került. Esze-int a gyárak ikötelezzék magukat, hogy nyerességük tiz, szazálék fölötti részét elosztják és pedig felét a részvényesek, egyik negyedrészét az igazgatósághoz nem tartozó alkalmazottak kapják egy negyedrész pedig engedmények formájában a vevőknek jutna. Reuther csak a három nagy gyárnál „akarja ezt bevezettetni, G. M.-nál, Fordnál és Chryslernél. Mindhárom gyár elvetette az inditványt, mint amerikaiatlant és a tulajdoni jogokba ütközött. A közhangulatban is sok ellenzője van Reuther javaslatának és különösen fonák dolognak, tartják, hogy a haszonból olyanok részesedjenek, akiknek semmi kockázatvállalásuk nincs a termelt áruk értekesitési lehetőségei tekintetében. Hivatkoznak arra is, hogy a gyárak eddig is adtak alkalmazottaiknak bon-uso,kat, nyereség részesedést, de ez kizárólag az igazgatóság belátásától függött és sohasem képezte kollektiv szerződési tárgyalások tárgyát. Reuthernek egy másik indítványa azon esetre szól, ha az elsőt k gyárak nem fogadják el tárgyaláwa, ami biztosra vehető. Ez esetre Reuther különböző fizetés javítási igényeket állít fel a junius 1 -cn lejáró kollektiv szerződés megújítása kapcsán. A tárgyalások az igazgatóságokkal április elején fognak kezdődni. A anionban nem egységes a felfogás a nyereség elosztási javaslatról, de valószínű, hogy a konvenció az abban foglallak alapján való tárgyalásokra *3 felhatalmazást ad Reuthernek. ANGLIA MENEDÉKJOGOT ADOTT A 11 MAGYAR EMIGRÁNSNAK A londoni lapok cikkeinek hatása alatt az angol kormány megadta a menedékjogot a 1 1 szabadságharc utáni magyar emigránsnak, akik Braziliába vándoroltak ki, de nem birták az ottani kiimát és egy teherhajó “fekete utasaiként” Angliába érkeztek. A londoni rendőrség deportálni akarta őket, mire a menekültek kézzel lábbal tiltakoztak, majd elmenekültek, de újból letaróztatták őket. A londoni sajtó képekben muttatta ye a menekült -magyar férfiak és asszonyok harcát a rendőrökkel és a legnagyobb megbotránkozással Írtak az ellen, hogy ily megértés nélküli, bürokratikus bánásmódban részesítik a magyar szabadságharc utáni menekülteket. Ez bizta rá a kormányt a menedékjog megadására. A Labor _Party iá inf-ftrvftniÄlt . Eisenhower elnök január 1 5-én tartotta első sajtókonferenciáját legutóbbi megbetegedése óta. Egészségi állapotáról kijelentette, hogy enyhe szélütése után nem gondolt lemondásra, mert a saját és az orvosai véleménye szerint maradéktalanul el tudja látni feladatát. Inkább kibékül azzal, mondotta, hogy a költségvetésénél egy kis deficit legyen semmint uj adókkal terhelje Amerika népét. A gazdasiégi élet tekintetében bízik abban, hogy nem lesz hanyatlás, hanem fellendülés. Az oroszok távrakéta fölényét megállapító Gaither bizottság jelenését nem hajlandó nyilvánossága hozni, mert "akkor a jövőben magán csoportok nem vállalkoznának ily bizalmas feladatokra, márpedig erre szükség van." Cáfolta a híreszteléseket, hogy Dulles külügyminiszter beadta a lemondását és ő elvetetté azt. Kijelentette, hogy senki sincs akinek lemondását kevésbbé givánná, mint Dulleset. (Nincs bizonyíték arra, hogy Mindszenty ily értelemben nyilatkozott volna és Münnichnek a parasztságról tett kijelentése alkalmasint ön- és köz- áltatási kísérlet, valótlan propaganda.) Hngoztatta Münnich, hogy “a külföld nem tesz jó szolgálatot a bíborosnak, amikor amnesztiát sürget számára, mert a magyar kormány nem hajlik idegen országok sugalmazására vagy nyomására". (Kivéve Oroszországét. . . Szerk.) Kijelentette még, hogy születésekor katolikusnak keresztelték, de soha senki nem kérdezte tőle, hogy ez megfelel e a meggyőződésének és ezért 1 3 éves kora óta tájára sem ment a templomnak. Spellman biboros cáfolja Münnich állítását Münnich ez otromba kirohánása ügyében New Yorkban, a repülőtéren megkérdezték a távolkeleti körútjáról hazatért Francis J. Spellman biboros érseket aki visszatérőben Rómában járt és kihallgatáson volt a Pápánál. Kijelentette hogy a Pápát “csodálatos egészségben és kitűnő kondicióban” találta, majd amikor az ujságirók Münnich nyilatkozatáról kérdezék, hangsúlyozta: “Mindszenty Magyarországon maradásának semmi dolga a Pápával. Min:, "'ás rabc: -'-*i rosok es papok --ahhoz, hogy együtt maradjon népével. Nem hagyják el országukat, hacsak ki nem utasítják őket, mint a kommunista Kina tette a papokkal" . ADENAUER AZ ATOMFEGYVEREKTŐL MENTES KÖZÉPEURÓPAI ZÓNA TERVE ELLEN Adenauer nyugatnémet kancellár az oroszoktól javasolt csúcskonferencia ügyében azonosította magát Eisenhower elnöknek Bulganinhoz intézett levelével. A lengyel csatlóskormánytól kétségtelenül moszkvai sugalmazásra javasolt atomfegyverektől mentes európai zóna ügyében Adenauer kijelentette, hogy a tervvel élesen szemben áll, mert “ily zóna megteremtése a NATO és egyben Nyugateuropa és benne a német nép szabadsága végét jelentené.” A lengyel ajánlat szerint Nyugat és Kelet-Németországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában nem szabadna atom fegyvereket és távlövegeket tárolni. Dulles külügyminiszter, mint megírtuk, szintén ellenzi a lengyel javaslatot, amelyet azonban a német szociáldemokraták és az angol munkáspárt erősen támogatnak. AZ ACÉLIPARI LAY-OFF David J. McDonald, az acélmunkás union elnöke 125,000-re becsüli az ideiglenesen letett (lay off) acélmunkások számát és mintegy 20,000 csak részidőt dolgozik. A «union helyteleníti az elbocsájtásokat mert a nép vásárló erejét csökkenti. Változtatást sürget, mert “különben az egész ország fogja érezni a hátrányokat” . NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG Hivatalos adatokk szerint a munkanélküliség 1957 december végén 700,000 fővel nagyobb volt, mint 1956 végén. A munkanélküliek száma 3,374,000 volt. Februárban is emelkedés várható, KÉT IDŐSZAKI KONGRESZSZUSI VÁLASZTÁS PENNSYLVANIÁBAN Pennsylvániát eddig 1 7 republikánus és 1 1 demokrata képviselte a kongresszus képviselőházában. E héten időszaki választás lesz Westmoreland megyében, melynek congressmanje- Augustine B. Kelley (dem.) elhalálozott. Helyére John H. Dent, az állami szenátus demokrata vezetője pályázik jó kilááookkal. Leader kormányzó május 20- ra tűzte ki az előválasztást az egyik philadelphiai congressmanhelyre, amely Earl Chudoff demokratának felsőbb bírósági bíróvá történt kinevezésével üresedett meg. A demokrata jelöltség elnyerésére a legtöbb kilátása Robert N. C. Nix 5 7 éves néger ügyvédnek van. A kerület regisztrált választóinak közel két harmada demokrata és igy megválasztása valószínű,
