Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-20 / 38. szám

The Only Hungarian neivs­paper in Lehigh Valley. \ A magyarság érdekeit szolgáló független tár- { sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May 18, 1023, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.....................i . . $4.00 Official Organ of the II ungarian Churches and Societies of Iicth­­lehtm and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 38-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 SZEPTEMBER 20 Egyes száma ára 8 cent V' VILÁGTÜKÖR AZ EGYESÜLT NEMZETEK közgyűlése négy napi tárgyalás után a péntekről szombatra vir­radó éjszakán 60 szóval tiz el­len megszavazta az Egyesült Ál­lamok és 37 más tagállam által a Szovjet magyarországi fegyve­res beavatkozása ügyében java­solt ajánlást, melyet ehelyütt múlt héten egész szövegében is­mertettünk, (Hammarskjöld E. N. főtitkár nemrég figyelmezteti hogy a közgyűlés nem hozhat határozatokat, hanem csak aján­lásokat tehet). Azok között, akik a javaslat mellett szavaztak volt Burma, melynek kormányában, újabban erősebb befolyáshoz jutottak a szélsőbaloldali elemek. Meglépő volt, hogy végül a javaslat mel­lett szavazott, mert előzőleg, a vitában azt indítványozta, hogy az ajánlás az orosz fegyveres beavatkozás elitélése helyett csu­pán afölötti sajnálatot fejezzen ki. Irán előbb szintén a teljesen fo­gak nélküli javaslatnak, (mely­nek további enyhítését szinte el­képzelhetetlennek tartottuk) fel­­. vizezése mellett beszélt. — De utóbb megszavazta az eredeti ja­vaslatot. A javaslat mellett sza­vazott Israel is, noha Sobolev orosz fődelegátus a hosszú szó­noklataiban mindenáron azt akarta elhitetni, hogy ha a forra­dalom véglegesen győz, mihamar a fascizmus, nazismus tért volna vissza Magyarországon. Az arab államok közül Irak,Libanon, Jor­dánia, Marokko, Lybia és Sudan szavaztak a javasLi mellett, a " többiek tartózkodtak a szavazás­tól. A javaslat ellen csak a Szov­jet és csatlósai, valamint Jugosz­lávia szavazott. 1 ito megint be­bizonyította, hogy kritikus kér­désekben a Szovjet oldalán áll. Semmi kétség, ott lenne akkor is, ha fegyveres összecsapásra kerülna a sor Nyugat és Kelet között, akármennyire is fömi a Nyugat dollárokkal és hadi anya­­goákal. . . A szavazástól tartózkodtak: India, Indonézia, Egyptom, Finn­ország (vérrokonaink!), Syria (az Szovjet uj kijelölt áldozati báránya), Napal (a vörös Kina kis szomszédja), Saudi Arabia, Yemen és meglepő módon Cey­lon, amelynek delegátusa tagja volt az ötös vizsgáló bizottság­nak. Ceylon is tolódik balfelé és a delegátusa, Gunewardene a kor­mányától kapott utasítás szerint kénytelen volt semlegesnek lenni önmagával szemben. A néger ellenes fáj politikus dél-afrikai köztársasági kormány meg sem jelent, amikor a kom­munista Szovjet megbélyegzésé­ről volt szó. Igaz, hogy a megbé­lyegzés nem volt premier, csak repriz, felújítás -''és lényegben semmi újat nem hozott. Kiküldik Wan herceg sziámi külügyminisz­tert, hogy tárgyaljon Moszkvá­val, de a herceg maga is úgy nyilatkozott, hogy szavaiból ki­vehető, nem sokat vár ez utazás­tól. Gromyko orosz és Horváth magyar külügyminiszterrel már itt fog tárgyalni az E. N. szept. 1 7-én megnyílt uj ülésszaka alatt és akik hallották Sobolev fődele­gátus felszólalásait, határozottan hiábavalónak tartják, hogy meg­tegye a fáradságos utat. Sobolev előre megadta a vá­laszt. Beszéde a Iegcsékelyebb reményre sem ad alapot, hogy az utazásnak érdemleges eredmé­nye lehetne. Kádár kormánya, — nyilván moszkvai parancsra — kevesebb mint 24 órával a közgyűlési ha­tározat után, nyilatkozatot adott ki, mely szerint “Wan herceg, Hammarskjöld vagy bármely tisztességes nemzetközi személyi­ség csak mint magánszemély jö­het a kormánynak megfelelő időben Magyarországra, de nem mint az E. N. kiküldöttje, mert ez beavatkozás volna Magyaror­szág belügyeibe”. MÓD PÉTER magyar- és So­bolev orosz fődelegátus még a tárgyalás kezdete előtt hosszas beszédben tiltakoztak az ötös bi­zottság jelentésének tárgyalása ellen és az ismert nevetséges ér­veléssel, hogy magyar belügyről van szó, s jelentésnek és általá­ban a magyar ügynek a napi­rendről való levételét követelték, mint ami szerintük nem tartozik az E. N. elé. Hasonló értelemben akart felszólalni a csehszlovákiai delegátus (és nyilván a többi csatlós is), de Wan herceg, a közgyűlés elnöke egyszerűen el­­méllőzte kívánságát és elkezdte a jelentéshez hozzászólók felhí­vását beszédük megtartására. Cabot Lodge, amerikai fődele­gátus a Szovjettel szemben né­­melyütt gyengédnek mutatko­zott beszédében és többi közt odáig ment el, hogy kijelentette: “Mi nem Ítéljük el azokat akik cselekedtek, hanem magukat a cselekedeteket”. Mintha a csele­kedetek elválaszthatók lennének az elkövetőiktől! Lodge erősebb volt Kádár, az alárendelt csat­lós a cseléd elleni támadásban. Öt nem kímélte. Felsorolta min­den Ígéretét, amelyeket a forra­dalom alatt és közvetlen utána tett és aztán megszegett. Felhív­ta, enyhítse a terrort. £s mélyen hallgatott Yalta megszegéséről, ami minden szörnyűség ereden­dő oka volt. Nemcsak ő, de a szónokok legtöbbje teljesen elfeledkezett a yaltai egyezmény megszegéséről, holott a magyar ügy megoldá­sánál ebből kellene «..indulni, ha valóban komoly megoldás a cél­juk. * * * TÖBB SZÓT ÉRDEMEL a po­litikailag persze összehasonlithat­­lanul kisebb súlyú Írország dele­gátusának, Frank Aikennek a tárgyalás elején elhangzott fel­szólalása. Nyíltan megmondta, hogy az eddigi tizenegy “hatá­rozatnál" tapasztalt orosz maga­tartás után ettől az újabbtól sem lehet semmit remélni, ellenkező­leg e határozatok (ajánlások)óta a terror csak még jobban elhatal­masodott a magyar néppel szem­ben Szóba hozta Kruscsev köl­csönös kiürítési “ajánlatát" és célzott arra, hogy válaszolni vagy ellenjavaslatot tenni kelle­ne a rabországok érdekében. Láthatólag félénken nyúlt a kérdéshez és hangoztatta, tisztá­ban van azzal, hogy az amerikai haderő a NATO révén és a sza­badon választott többségi nép­akarat jóváhagyásával tartózko­dik az európai országokban, mig a keleteuropai diktatórikus kor­mányok a varsói paktumkötésnél nem kérdezték meg népüket. — Szeretné sugalmazni, ugvmond, hogy a közgyűlés legal'bb elv­ben foglaljon állást a kölcsönös kiürítés mellett. Konkrét javas­latot sajnos, nem tett. Elmondta, hogy a kölcsönös kiürítést úgy képzeli, hogy mind­két fél időről-időre egyenlő szá­mú kilométerrel vonná vissza csapatait, “Ahányat lépnek visz­­szafelé Nyugatra az amerikaiak, ugyanannyit menjenek vissza Ke­letre a Szovjet csapatok. Az első lépésnél csak néhány száz kilo­métert menjenek vissza. A máso­dik lépésnél megint néhány száz kilométert és ebbe talán már Magyarország is beleesne és igy. tovább". Beszéde szinte teljesen vissz­­hangtalanul veszett el a sorra felszólaló delegátusok szóarada­­tában. Némelyik úgyszólván élői­ből kezdte ismételni a forrada­lom leirását, mintha csak első­­izben volna napirenden a magyar ügy, nem pedig 12 edszer. Egye­dül az utolsó napon India dele­gátusa Arthur Lail foglalkozott beszédében Aiken eszméjével és kijelentette, hogy ez “a kölcsö­nös kiürítés a feszültség leépíté­sére vezetne és kivált javára volna a magyar népnek”. (Az indiai delegátus noha tar­tózkodott a szavazástól, inagysr pártolta a burmai felvizező ja­­| vaslatot. LJgy vélekedett beszé­dében, . hogy nem szolgálja a magyar nemzet érdekét, ha éles szavakban elitélik a Szovjetet. Felszólította Kádárt adjon több szabadságot a magyar népnek és bocsássa szabadon a politikai foglyokat. Sürgette a Szovjetet is, hogy segítsen jobb közviszo­nyokat teremteni Magyarorszá­gon. Persze a Szovjet és Kádár nem igazodnak India jámbor kí­vánságai szerint a bátorság pe­dig nem eleme a mai indiai ve­zetésnek . . . ) Anglia delegátusa azt mon­dotta, az E. N. elveszti becsüle­tét a világ szemében, ha nem tesz igazán valamit a magyar ügyben és hasonlóan kemény be­szédet mondott a francia delegá­tus is. Általában ezúttal sem volt hiány a szóbeli jóakaratban, de a tettek terén a cubai delegátus is csak odáig ment el, hogy gaz­dasági szankciókat követelt és azt kivánta, hogy az E. N. von­ja meg a diplomáciai elismerést a Kádár bábkormánytól. Mind­két követelés a Szovjet vétójoga folytán nem vihető keresztül, de nem is volna elég. Döntő ható­­erejű akciókra van szükség,^ ha komolyan akarnak segíteni ma­gyar nép és a többi a rabnépek nagy baján és ez, mint oly régó­ta Írjuk, csak akkor valósitható meg, ha Amerika és a mosti közgyűlésen oly éleshangu An­glia és Franciaország nem húzód­nak tovább az E. N. szoknyája mögé, hanem közösen, az E. N. - en kívül állítják élére Yalta meg­szegésének ügyét. BOLSEVIK SZÓSZÉKKÉ ala­­csonyitották le az E. N. közgyű­lését a Szovjet-blokk országai delegátusainak többnyire igen hosszú beszédei. Mód Péter és Sobolev háromszor is felszólaltak egy órás és majdnem két órás beszédekben.. De hasonló mó­don sokáig vették igénybe a tü­relmet Fehéroroszország s Ukraj­na külön delegátusai is (a Szov­jetnek három szavazata van, no­ha Fehérorszország és Ukrajna épp úgy nem külön országok, mint nálunk Florida vagy Kali­fornia), és valamennyi csatlós­kormány, még Albánia is szóno­kot állított. Beszédeik voltakép osztály­­harcos propaganda kirohanások voltak, nem pedig diplomaták hozzászólásai egy külpolitikai kérdéshez. Sok egyéb a szabad­­világra ártalmas célok mellett erre is jó a Szovjetnek az E- N. Régóta tudjuk ezt, de most az egymást követő s osztály gyűlö­lettel teli beszédeik sodrában mlönösen kirívó volt, mennyire nem bölcs dolog, hogy az E. N. ily kommunista agitációs beszé­dek felvonulási fóruma lehet. — Amerika azért járul mintegy 80 millió dollárral hozzá az E. N. fenntartásához, hogy ott a kü­lönféle rabnemzetek kommunis­tái őt és életrendjét szakmány­bán mocskolhassák, ellene és mindenki ellen gyalázkodhassa­nak és izgathassanak, aki nem kommunist és glorifikálhassák a kommunizmust? És ha mégcsak a 80 millió dollárról volna szó De a vétójogos E. N. tehetetlen­ségén, Szovjet kiszolgáltatottsá­gán megy tönkre az Igazság, s a szenvedő milliók és embermil­liók remenye egy jobb „ jövő után! Sobolev és társai hetet-havat összehordtak beszédeikben, hogy népmegváltásnak tüntessék fel a Szovjet és a kommunizmus igá­ját és Nyugatot megvádolhassak oly aggresszióval, amelyet, saj­nos nem követett el. . . Mindenáron azt akarták bizo­­nyitani, hogy a Nyugat rendezte meg a felkelést, holott — ha megrendezte volna, nem hagyta volna cserben! A Nyugat csak ébren akarta tartani a rabnépek kitartását, de nem volt és sajnos nincs is szán­dékában, hogy b« kell, § vpgs§ j fegyverekkél támogassa szabad­­■ ságuk kivívását. Ezért hatottak komikusán, mondhatni magyat ! szempontból tra»ikomikusan So bolev és Mód “leleplezései” a Free Europe, az amerikai bizal­mas hírszolgálat stb. októberi szerepléséről. Sobolev meg azt is állította, hogy Nagy Imre a budapesti amerikai követségtől kapott utasításokat a forradalom alatt s hasonló irányitó szerepe volt az angol követségnek is. Pedig a köztudott igazsáz, hogy Amerikát és Angliát meglepetés­ként érte a magyar forradalom, kinos és kényelmetlen volt sza­mukra és ha már kitört, azt sze­rették volna, hogy Nagy Imre ne menjen messzebb, mint ment Gomulka. Dulles most is Gomulkában látja a Vasfüggöny mögötti ész­szerű politikust, noha Gomulka alatt is kommunizmus van és igazi szabadság épp úgy nincs, mint a többi rabországokban. Dulles továblra is a "fokoza­tos önfelszabaditás" hamis ábrándjába ak»rja ringatni a szabad világ lelkiismeretét és az amerikai választókat, de aki megfigyelte az oroszok felkészült ségét az E. N. gyűlésen, aki hall­gatta Sobolevnek s az ukrán és fehérorosz delegátusoknak elva­kult és a kommunista célok kö­vetésében megingathatatlan be­szédeit, lthataa, érezhette, mily kába a dullesi remény, hogy a rabországi kommunista rendsze­rek valaha is örmaguktól, foko­zatosan annyira megenyhülhetné­nek, hogy polgáraik számára megnyílna a nemzeti és emberi szabadság útja! Ezek a beszédek újólag megbukettnak mutatják Dulles e gyermekded elgondolá- I sát, amelynél csak az a szánal­masan ügyefogvott “határozat" mondható , tel énebb nek, amelyet most tizenkéttedikként elfogadtak a Szovjet által sem­mibevett határozatoknak egy tucatra való kiegészítésére. Ér­tékükre el lehet mondani “a dime a dozen”, de mivel polgá­ri “erkölcsi erőt” reprezentálnak és a Szovjet számára ez “nem cikk”, lehet, hogy egy dimeot sem adna értük. . . A SZABAD magyarságnak nincs delegátusa az E. N.-ben. De a Rabnemzetek Gyűlésében a magyar - delegátus, Bessenyey György az E. N. közgyűlés kez­dete előtt újra megmondotta, hogy “kockázat nélkül nincs i semmi!" És fájdalom, nem nehéz megjósolni, hogy ez a bátortalan határozat is elődeinek sivár sor­sára fog jutni. “Kételkedem azon politika bölcsességében, — olvasta a Nyugat fejére e beszédében Bessenyey — amely a kockázat elkerülésének makacs törekvésé­vel az atom koexisztencia jelenle­gi veszélyteli állapotába juttatta a világot, oly egyre növekvő ve­szélyekbe, melyek összehasonlit­­hatlanul nagyobbak, mint a koc­kázatok, amelyeket a nyugati diplomácia mostanáig oly ügye­sen elkerült”. Valóban “sikerült” ügyesen elkerülni a kockázatokat. Cabot Lodge javaslata is elkerüli. . .De hol vannak az idők, amikor még az volt az amerikai külpolitika büszke elve, hogy “nincs félniva­lónk semmitől, csak magától a félelemtől”?! r. o. MAGYAR DIÁK A NE- MEGNYÍLT AZ E. N. UJ Az arkansasi kormány­zó törvényszegése GER EGYETEMEN Az African Methodist Episco­pal Church egyház által Allen­­ben (S. C.) fenntartott néger egyetem tanulmányi ösztöndíjai, szabad iskolalátogatást könyve­ket és ellátást ajánlott fel Tóth Endre 24 éves magyar diáknak. Tóth az óhazában filmgyári tech­nikus volt, mert osztályhelyzete miatt nem vették fel az egyetem­re. Résztvett a szabadságharcban és a kommunisták fogságába esett, de utóbb szabadon enged­ték s akkor guerilla csapatban vett részt. Nov. 1 9-én hagyta el Magyarországot és eddig Ver­­montban dolgozott egy bútor­gyárban . A néger egyetem a new yorki Institut of International Educa­tion felügyelete alatt áll, amely­nek egyik vezetője felvilágosí­totta Tóthot a déli fajpolitikai kérdésekről, de Tóth kijelentet­te, hogy ezek dacára is elfogad­ja a meghívást, ő lesz a néger­egyetem egyetlen fehér diákja. Az egyik nagy amerikai hír­ügynökség jelentése szerint egy south Carolina! állami főtisztvise­lő úgy nyilatkozott, hogy nincs törvény arra, hogy fehér ember ne járjon néger iskolába, de Tóth eljárása “beleütközik az ott meghonosodott szokásokba . ÜLÉSSZAKA Kedden nyilt meg az Egyesült Nemzetek uj ülésszaka a New Yorkban és valószínűleg karácso­nyig fog tartani. Dulles külügy­miniszter mindjárt az első na­pokban nagy beszédet mond a “leszerelésről” és egyéb aktuális világpolitikai kérdésekről, Gromyko orosz külügyminisz­ter repülőgépen érkezett meg 73 tagú kísérettel s a kiséretnek egy másik csoportja már egy héttel előbbi repülőgépen érke­zett meg. Gromyko kijelentette, hogy a leszerelési és nukleáris bomba kérdések a legfontosab­bak. A magyar és a syriai ügy­ről nem akart nyilatkozni. Az ülésszak folyamán a ma­gyar ügy újra napirendre kerül, amikor a Moszkvával való tár­gyalásokkal megbízott Wan her­ceg sziámi külügyminiszter meg­teszi jelentését útjáról. Gromyko újból sürgetni ki­­vánja a kommunista Kina felvé­telét. A korai felszólalok között lesz Horváth Imre magyar kül­ügyminiszter is, aki kirohanásra készül az E. N. ujább megbé­lyegző határozata ellen.-ooo-Adenauer győzött a né­met választásokon A szept. 15-i nyugat németor­szági általános képviselőválasztá­sokon Adenauer keresztény de­mokrata uniója a 494 mandá­tumból 270-et szerzett meg ma­gának. Az ellenpárt, a szociál­demokraták csak 169 mandá­tumhoz jutottak. A többi man­dátum kisebb pártok között osz­lott meg. A választás után Adenauer ki­jelentette, hogy “Nyugat Német­ország külpolitikája a követke­ző négy évre az Egyesült Álla­mok vezetése alatti Atlanti Szö­vetséggel való szoros együttmű­ködés lesz.” Washingtonban örömmel vették tudomásul Adenauer győzelmét és Eisenhower elnök személyes levélben gratulált.-000-­GAZDASÁGI VEZÉRKAR ALAKUL AZ INFLÁCIÓ ELLEN Makarios Amerikában Makarios metropolita, aki Cyprus szigetnek Angliától való elszakadása érdekében folyt politikai mozgalmak feje s akit az angolok egy évig internálás­ban tartottak, megérkezett az Egyesült Államokba. Egy hóna­pig marad itt és kijelentette, nem arról van szó, hogy Cyprus Angliához, Görögországhoz vagy Törökországhoz csatlakozzék e, hanem hogy megkapja önrendel­kezési jogát. Ö a Görögország­hoz való csatlakozás hive. GOMULKA UTÓNÁL Gomulka lengyelországi első párttitkár egy hétig látogatáson volt Titónál Jugoszláviában, de tárgyalásaikról nem szivárogtak ki részletek. Lyubljanában Tito és Gomulka együtt vettek részt egy nagy munkásgyülésen és Go­mulka magasztalta a Szovjetet, bogy “nagy hálával adósak ’ neki. Tito szótlan hallgatta. Belgrádi jelentések szerint Ti­to most teljesen támogatja Ká­dár bábkormányát. Támogatja a Szövetet az atombomba kisérle­­tek feltétel nélküli betiltása kö­vetelésében és elismerte Gomul­ka előtt, hogy Lengyelországnak véglegesen joga van azon német területekre, melyeket a háború alatt megszállt és jelenleg is bir­tokában tart. 80 MENEKÜLT MAGYAR ÉR­KEZETT JUGOSZLÁVIÁBÓL Szombaton 80 magyar mene­kült érkezett repülőgépen Jugo­szláviából New Yorkba. Mind­annyian előbb érkezettek hozzá­tartozói. Ez volt az első repülő­gép, amely közvetlenül Belgrád­iról hozott magyar menekülteket New Yorkig. Az Intergovernmental Migra­tion Committee adatai szerint szeptember első hetéig Jugoszlá­viából 10,023, Ausztriából pe­dig 145,293 menekültet telepí­tettek le 36 különböző ország­ban . Az ausztriai táborokban még 23,000, a jugoszláviaiakban pe­dig 6,500 magyar menekült van. Az év végéig valamennyiü­­ket más országban akarják lete­lepíteni, hogy a táborokat fel­oszlassák. JANUÁRBAN A KONGRESSZUS ÚJRA FOG­LALKOZIK A MAGYAR PAROLEEK ÜGYÉVEL Hivatalos adatok elismerik, hogy az 1947-49 évi átlagos! élettartási költségekhez képest a drágaság júliusban 20.8 száza­lékkal növekedett és augusztusra még kedvezőtlenebb eredményt várnak. Anderson, az uj pénzügymi­niszter közölte, hogy kormány­főtisztviselőkből “gazdasági ve­zérkart" alakítanak, amely az infláció kérdéseivel fog foglal­kozni és időről időre jelentést és esetleg javaslatokat fog tenni Eisenhower elnöknek az infláció ellen. A kormány ellenez min­den árszabályozást és erről to­vábbra «ein lehet wő, Eisenhower elnök szept. 1 1 -én aláírta a bevándorlási törvény kisebb módosításait tartalmazó törvényt és sajnálatát fejezte ki, hogy a kongresszus ezzel kapcso­latban tett számos javaslatát mellőzte és nem hajtotta végre a huszas évek kezdetének, de nem a mai időknek megfelelő kvóta elosztás megváltoztatását. Külö­nösen fájlalja, hogy a magyar szabadságharc után csak ideigle­nes vízummal, mint parolee be­jött 28,000 magyar menekült státuszát nem változtatták át végleges bevándorlásra. Francis E. Walter eastoni de­mokrata képviselő, a képviselő­ház igazságügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bevándorlási törvényben szüksé­ges reformok ezzel ki vannak meritve, további változtatásokra nincs szükség. Azonban a szená­tusban többen ellenaik siemben állnak ezzel a felfogással és Ja­víts new yorki dem. szenátor már most bejelentette, hogy a kongresszus januári újbóli meg­nyitása után javaslatot fog beter­jeszteni a törvény gyökeres mó­dosításáról. Különösen a magyar paroleek bevándorlásának hala­déktalan megadását kívánja. Walter úgy nyilatkozott, hogy a magyar ujmenekültek kivizsgá­lása javában folyik és mindenkit leellenőriznek, hogy megfelel e azon előírásoknak, amelyekre rendes körülmények között súlyt helyeznek, a bevándorlási vizűm kiadása előtt. Az eddig kivizs­gáltaknak, mondotta, 80 száza­léka antikommunistának bizo­nyult. New York államban, hir sze­rint, több mint száz ujmenekül­­tet deportáltak eddig, főként emiatt, mert elhallgatták kom­munista párttagságukat • Eisenhower elnök a múlt hét végén kihallgatáson fogadta Or­vai Faubus arkansasi kormány­zót, ki a little rocki high school tanévének megnyitásakor kive­zényelte a National Guardot. A Legfőbb Bíróság rendelkezése értelmében ebben az iskolában is meg kellett volna kezdeni, hogy négerek is járhatnak az iskolá­ba. A National Guard azonban azon a cimen, hogy rendzavarás történhet, hét néger gyermeknek megtagadta a bemenetelt. A szövetségi bíróság úgy ren­delkezett, hogy a négerek bebo­­csájtandók, de Faubus nemzeti gárdistái továbbra is elállják a bejáratot. Davies szövetségi biró emiatt szept. 20-ra maga elé idézte a kormányzót. Faubus továbbra is őrizteti az skolát, hogy a néger gyermekek ne mehessenek be tanulni. Az elnök és Faubus tárgyalá­sáról nem szivárogtak ki részle­tek. Hir szerint mindegyikük megmaradt eddigi álláspontja mellett. XII Pius pápa a little rocki események alkalmából újból ki­fejezésre juttatta a katolikus egy­ház ellenzését minden fajpoliti­kai megkülönböztetéssel és üldö­zéssel szemben, amelyet az egy­ház Isten elleni bűnnek tekint. Knowland pártolja a “Right to Work” ál­lami törvényeket Kaliforniában mint ismeretes, Knowland szenátor, republiká­nus vezető 1958-ban kormány­zóságra, 1960-ban pedig elnök­ségre pályázik. Feltűnést kelt, hogy Knowland állást foglalt a “Right of Work” törvényjavas­lat mellett, amely kimondja, hogy a- munkást nem lehet köte­lezni, hogy belépjen a unionba és emiatt nem vesztheti el mun­káját. Eddig 18 állam fogadott el ily törvényt, de közülük csak egyben, Indianában van nagy­számú union munkás. Knowland most pártolja a törvénynek Ca­­liforniában való elfogadását. Ellenjelöltje Knight eddigi kormányzó ellenez ily törvényt s a munkásság őt támogatja. — Eisenhower elnök eddig Hkerül­te, hogy ez állami törvényekről nyilatkozzék, de James P.. Mit­chell munkaügyi miniszter hely­teleníti azokat. Az Első Magyar Ev. Ref. Egyház aranyjübi­­leumi banketje Nagy ünnepre készül a beth­­lehemi Első Magyar Evang. Re­formátus Egyház. Fennállásának félszázados jubileumát méltó egyházi és világi ünnepségek ke­retében fogják megülni a lelkes hívők Nt. dr. Nyáry Miklós, az egyház uj, de máris nagyon sze­retett lelkésze vezetésével. A világi rész egyik kiemelke­dő pontja a vasárnap, okt. 27-én este félhét órakor a Windish Hallban (321 E. Packer Ave.) tartandó aranyjubileumi ünnepi banket lesz. A bethlehemi magyarság bi­zonnyal felekezeti különbség nél­kül fog résztvenni és osztozni re­formtus testvéreink ünnepi örö­mében. Meleg hangulatú ma­gyar találkozó lesz és különösen akik közelről látták az egyház­­községnek az évtizedek folyamár. végzett nemes és dicséretes val­lási és magyar munkáját, fognak eljönni, hogy megadják az elis­merést és tiszteletet az érdemes múltú egyháznak. Kitűnő magya­ros vacsora, neves szónokok és művészi énekszámok fogják al­kotni a bankett-estély gazdag műsorát. Részvételi jegy csak $2.50.. Ne mulasszuk el ezt az é!mény»serü e#télytl ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents