Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-13 / 37. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN v Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, Pi)., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................•. . $4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 37-ik szám 19 BETHLEHEM, PA. 1957 SZEPTEMBER 13 Egyes száma ára 8 cent KEDDEN összeült az Egyesüli Nemzetek külön gyűlése, heg > tárgyalás alá vegye a magyar szabadságharc ügyében kiküldőt! öttagú vizsgálóbizottság (Dánia, Ausztrália, Uruguay, Ceylon és Tunisia) jelentését. Mint meg­írtuk, ez a jelentés vajmi kevés újat mond. A Vasfüggönyön innen kihallgatott, rengeteg tanú egybehangzó előadása alapján megállapítja, hogy a forradalom önkéntes nemzeti felkelés volt s kitörésében a nyugati szövetsé­geseknek nem volt részük. Nagy Imrének nem volt szerepe az oroszok behívásában, az orosz beavatkozást Hegedűs Andr s akkori miniszterelnök és Gerő Ernő első párttitkár kérte. Ká­dárt és kormányát a november 4-i második orosz támadás ide­jén az oroszok erőszakkal he­lyezték hatalomba. A nép távol­állt a nov. 4-i támadástól és nem támogatja Kádárt. A vastag könyvet kitevő jelentés végkö­vetkeztetése ez: “A tömeges fegyveres beavatkozás, amelyet egyik hatalom követ el egy má­sik ellen azzal a bevallott céllal, hogy beügyeibe beavatkozzék ínégpedig ebben az esetben a Szovjet, világosan bebizonyoso­dott azon szándékkal, hogy feli­dézze az egész világ aggodal­mát”. A felkelés politikai jellegére nézve fel kell figyelni a jelentés e mondataira: “A forradalom tartama alatt kinyilvánított poli­tikai visszakövetelések legna­gyobb része világosan hangsú­lyozta, hogy a magyar politika felépítésének alapja a demokra­tikus szocializmus lenne, a társa­dalmi téren elért hódítások to­vábbra is érvényben maradná­nak, igy többi közt a földreform is. Egyszersem hangzott el olyan javáslat, hogy bármely, a hábo­rú előtti időszakhoz kötött sze­mély bekerüljön a kormányba.” Az orosz beavatkozás jogi kérdéséről ezt mondja a jelentés: “Bebizonyosodott, hogy Ma­gyarország területén kivül állo­másozó Szovjet csapatok, mind­járt az első beavatkozáskor mű­ködésbe léptek, viszont a varsói szerződésben nincs egy szakasz sem, amely megengedné azt, hogy Szovjet csapatok behatolja­nak az aláiró országok területé­re azzal a céllal, hogy politikai mozgalmak sorsáról döntse­­nek”. a gyár népet pedig az alapvető emberi jogaitól. b. A jelenlegi magyarország hatóságok megsértették a ma­gyar békeszerződésben biztosí­tott emberi jogokat és szabadsá­gokat. c. A jelenlegi magyar rezsiméi a Szovjet beavatkozás kényszerű tette fél a magyar népre. d. A Szovjetunió megsértette az 1949 évi genfi egyezmény­ben vállalt kötezettségeit. e. A Szovjetunió, ellentétben minden emberséges elvvel, ma­gyar állampolgárokat tömegesen deportáltatott a Szovjetbe. 3. Elitéli e cselekményeket és a közgyűlés határozatainak tar­tós semmibevételét. 4. Megállapítja, hogy a ma­gyar nép ily helyzete továbbra i; fennáll. 3. Véleményezi, hogv további erőfeszítésekre van szükség az E. N. Magyarországgal kapcsola­tos céljai megvalósítására, össz­hangban az E. N. charterével és a közgyűlés előző határozataival 6. Felhivja a Szovjetuniót és a jelenlegi magyar hatóságokat, hogy a jelentésben lévő bizonyí­tékok hatása alatt álljanak el a magyar nép elleni megtorló ren­delkezésektől, tiszteljék az alap­vető emberi jogok és szabadsá­gok gyakorlatát, gondoskodja­nak azon magyar állampolgárok­nak Magyarországra való vissza­téréséről, akiket a Szovjetbe de­portáltak és tartsák tiszteletben Magyarország szabadságát és po­litikai függetlenségét. 7. Elismerését fejezi ki a kü­lön bizottságnak és kéri álljon rendelkezésre azon célból, hogy folytassa a magyarországi hely­zet megfigyelését és szükség ese­tén tegyen jelentést a közgyülés­­nek. v 8. Felkéri. . .-t (a kiválasztott személyiség nevét később Írják be), hogy mint a közgyűlésnek a magyar kérdésben kiküldött kü­lön megbízottja tegyen olyan lé­péseket, amelyeket a különbi­zottság által megállapított té­nyeknek megfelelően jónak lát, hogy a közgyűlés határozatai sze­rinti célokat elérje s e törekvé­sei közben, ha kell tanácskozzék a külön bizottsággal és tegyen jelentést és javaslatokat a köz­gyűlésnek, ha annak szükségét látja. 9. Határozza el, hogy a ma­gyar ügyet a 12-ik közgyűlés ideiglenes napirendjére tűzi”. ne Moszkvába, nem pedig hogy élére állítsa a magyar kérdést, kár a repülőjegyért! Fogak nél­küli javaslattal ott sem fog elér­ni semmit, de még müfogakkal, — komcly retorzióval nem fe­­nyegeto, udvarias követeléssel — sem! A Times szerint washingtoni vezető körök is "ködösnek" lát-: ják, mit tehet egy ily kiküldött. ! Elhisszük, sót mégcsak ködösnek sem látjuk. Egyszerűen megalázó módon szaladnak Moszkva sze­kere után, hogy a végén itt áll­janak mégjobban megalázva. Moszkvától megcsufolva és még: nagyobb mértékben, kopett te-1 kir.téllyel. . * * * MINDENT EGYBEVÉVF, a Nyugat ugylátszik, szégyenli le­zárni a magyar szabadságharc ügyét, anélkül, hogy a legcseké­lyebbet is elérte volna és ezért elnyújtja az ügyben való látszat- 1 akcióját, »mely voltakép sem­mittevés. D: ugylehet, függő-en igyekszik tartani a magyar ügyet azért is, hojy alkutárgy legyen a Londonban meghiúsult, de New Yorkban rövidesen folytatódó fegyverkezés-leszállítási és a nukleáris fegyverek kérdésének rendezésére irányuló tárgyalások­nál, a “békés” együttlétezés lét­rejötte érdekében. Régi álláspontunk, hogy e “béke” nem jöhet létre, amíg a mai nagy .igazságtalanságok, többi közt Magyarország és a többi rabországok balsora, fenn­állnak a világban, mert ha ala­pozás nélkül a tetőtől kezdik építeni a “bike házát" a rabor­szágok szabadsága visszaadásá­nak, mint a jószándék bizonysá­gának jele nélkül, a Szovjet to­vábbi ryugh .tatlansága folytán mihamar ös v fog omlani. A “béke”, amelyet papírra Írnak, épp oly értéktelen lesz, mint volt a yaltai és mint — lesz ama fogatlan határozat is, melyet most készülnek meghozni a név/ yorki East Rivernél lévő üveg­palotában s amely a papirt sem fogja megérni, amelyre Írták. “Kockázat nélkül nincs sem­mi”. A Szovjet a másik kommu­nizmussal való szolidaritásában megkockáztatta, hogy a Nyu­gat esetleg beavatkozik. A sza-j bad világ hatalmai részéről hiányzik ugyanez a világnézeti szolidaritás az antikommunista magyar néppel, amely a legna­gyobb áldozatra is késznek bi- ' zonyult világnézetéért. j Ez a legszomorubb a kedden kezdődött E. N. tárgyalásban. Meg kellene lendítse a hitet a szabadságszerető emberekben, ha nem volna meg a remény, hogy Amerika egy napon rá fog ébredni e szolidaritáshiány, öngyilkossági veszélyeire és vég­re a sarkára áll. Épen a Nyugat passziv meghátrálása következté-_ ben fog meggyorsulni, szertele­nül mohóvá válni a moszkvai ét-, vágy és talán nem is vagyunk, ettől oly messze, mint némelyek í hiszik. . . It is later, gentlemen, than you think. r. o., i Social Security tudniva­lók munkaképtele­nek számára Cabot Lodge szerint “fegyveres beavatkozás nem segített volna Magyarországon” AMIKOR e sorokat Írjuk, az E. N. közgyűlésének fejleményei még nem ismeretesek, csupán az a határozati javaslat, amelyet Henry Cabot Lodge U. S. főde­­legatus terjesztett egy előértekez­­let elé, amelyre meghívták mind­azon tagállamokat, melyek an­nakidején megszavazták a köz­gyűlés ajánlásait vagy legalább is tartózkodtak a szavazástól. Csak a Szovjetblokk országait és Syriat nem hívták meg. A javaslat szövege a követke­ző: I« “A közgyűlés az 1957 jan. 1 0-i határozata értelmében, mely külön bizottságot rendelt ki, hogy vizsgálatot és közvetlen megfigyeléseket folytasson Ma • gyarországon és máshol, kihall­gatásokat tartson, adatokat gyűjtsön és kellő tájékozódást szerezzen, megkapta a magyar kérdésben kiküldött bizottság egyhangú jelentését és megálla­pítja, hogy a Szovjetunió és a jelenlegi magyarországi hatósá­gok semmiféle tekintetben nem nyújtottak együttműködést a kü­lön bizottságnak. Ennélfogva a közgyűlés. 1. Pártolólag jóváhagyja a külön bizottság jelentését. 2. Megállapítja, hogy a követ­keztetések, amelyekre a külön bizottság az összes rendelkezésé­re állt bizonyítékok kivizsgálása után jutott megerősítik, hogy a. A Szovjetunió megsértette az E. S. charterét, megfosztotta Magyarországot szabadságától és politikai függetlenségétől, a Hiá­nyuknak és utasításokat kérnek tőle". Az angol ellenvetések követ­keztében a fenti javaslatot utóbb úgy módosították, hogy a vizs­gáló bizottság működéséről szó­ló rész kimaradt. De a feloszlá­sáról sem lesz szó a javaslatban és igy a bizottság automatikusan folytatja működését, amig majd valamikor később a közgyűlés ki­mondja feloszlatását.” Ugyanak­kor — írja a Times későbbi tu­dósítása, — a javaslatot is né­mileg erősebb hangúvá tették, de lényegén mitsern változtat­tak”. • * • A LÉNYEG pedig az, hogy a javaslatnak újra nincs foga. — Mégcsak gazdasági szankciókkal sem fenyegeti meg a Szovjetet. Nem mintha ily szankcióktól várni lehetne, hogy a magyar felszabadulást eredményezhet­nék, de elmaradásuk világos je­le annak, mily nagy fokban himes tojásként kezelik az ügyet, ne­hogy kiélezzék a kérdést Pedig a kérdés kiélezése nélkül, a yaltai egyezmény megszegése jóvátéte­lének kategorikus követelése nél­kül az egész javaslat ezúttal sem egyéb Írott malasztnál, beleértve a verengző bosszúhadjárat, a ki­végzések, hosszú börtönbünteté­sek tömeg internálások beszün­tetésének kívánságát is, amelyre nézve szintén nincs foga a javas­latnak. Van e az E. N. tájékán olyan naiv ember, aki hiszi, hogy ha valamely “nemzetközileg tisztelt E. N. személyiség” elmegy Mosz­kvába, ottan “diplomáciai mo­dorban” bármily érdemleges eredményt képes elérni? A Szov­jet magartatása, Kruscsev ismé­telt nyilatkozatai, sajnos,e kérdés ben a reménység makuláját sem engedik meg. A javaslat hang­ja inkább engedékenységre, félszivüségre gyanús és csak­nem beletörődő; mintegy azt látszik mondani, hogy szűnjenek meg a kivégzések és akkor könnyebb lesz a lelkiismeretünk. Teljesen mellőzi a javaslat azL a felfogást, amelyet egy régi és! uj amerikásokból álló szervezet, I amely “nemzetvédelmi bizottság-! ként” nemrég alakult, szorgal-j mázott és amely hadiállapotot | állapított meg Magyarország és » Szovjet között sót ily értelem- | ben memorandumot is nyújtott át az orosz követség egyik tiszt­viselőjének. E mellőzés is mu­latja az erélytelen szellemet. Pedig a hadiállapot fennállásáról szóló nézet mellett igen helytálló érvek hozhatók fel. Az E. N. chartere nem ismeri a “proletár internacionalizmus”! fogalmát, amellyel a kommunis­­ta intellektuelek mentegetik az orosz beavatkozást, sok ezer ma- i gyár állampolgár lemészárlását \ és Budapest ágyúzását. Az oro­szok nem egy törvényes magyar kormányt segítettek meg beavat­kozásukkal, hanem egy bitorló bandát és pártklikkjét, amely épen Yalta megszegésével, erő­szakosan jutott hatalomra! A beavatkozás csak Yalta negszegésének véres betetőzése volt, a védtelen magyar nép el­len tiz éve viselt háborúnak fegy­veres tömegtámadássá fajulása. Szomorú, hogy az E. N. szabad országai e hadiállapot tényével szemben struccpolitikát folytat­lak és félő, hogy ez a gyávaság a Szovjet további, vakmerő ter­jeszkedési törekvései vérmes negnövekedésével fogja meg­bosszulni magát. . . “Diplomáciai modorral” fabat­kát sem lehet elérni a Szovjetnél, a lenini, stalini és kruscsevi vi­­águralmi kommunista célok meg rögzött hajszolóinál. ök erény­nek tartják a polgári világ meg­tévesztését, becsapását és a di­­iiplomácia utján nekik nem ad­­ját látják. Elvük az, hogy a loplomácia utján nekik nem ad­ni, hanem kapni, újabb szerze­ményekhez jutni kell. Ha az a "nemzetközileg tisztelt személyi­­jég" diplomáciai enyelgésre men-AZ ANGOL delegáció, irta a N. Y. 1 imes, egyetért a U. S.­­javaslattal, kivéve annak az ötös bizottság működése folytatásáról szóló részét. Ehelyet elégnek tartja, ha külön megbízott megy Moszkvába, hogy felhívjon az orosz csapatok kivonulására és a deportációk és kivégzések be-j szüntetésére. A U. S. a külön megbízott kiküldését szorgalmaz­za, de a Times szerint “nem ra­gaszkodik Hammarskjöld E. N. főtitkár kiküldéséhez és szeretné, ha valamely nemzetközileg tisz­telt személyiségre esne a válasz tás Wan Withayakon herceg ] (Thailand), a legutóbbi közgyű­lés elnöke került, mint ilyen, szóba. E megbízott a vizsgáló bizottságtól függetlenül, de vele párhuzamosan működne.” “Noha, — folytatja a Times — a megbízott szerepe beavatot- i tak szerint “ködös” volna, úgy hiszik a megbizott legalább ké-| pes volna arra, hogy a közgyűlés i véleményét diplomáciai modor­ban adja a magyar- és a Szov­jet- kormány tudtára. Ez talán elkerülhetővé tesz olyan helyze­tet, mint amely a múlt évben állt fenn, amikor Magyarország sem az E. N. megfigyelőit, sem Hammarskjöld főtitkárt nem akarta beengedni.” “Amerikai forrás szerint a ha­tározati javaslat nem találkozott i kifejezett ellenzéssel. Egyesek nyíltan bejelentették támogatásu­kat, mig mások közölték, hogy jelentést fognak tenni kormá­Henry Cabot Lodge, amerikai fődelegátus vasárnap a “Meet the Press” radio sajtókonferen­cián az újságírók kérdésére ki­jelentette, hogy "ha Amerika fegyveresen beavatkozott volna a magyar szabadságharcba, ez háborúra vezetett volna,ami nem lett volna segítség Magyarország számára". Amerika, úgymond a fődele­gátus, háború kivételével minden más módot hajlandó fontolóra venni, ami segíthetne Magyaror­szágon . A magyarországi kivonulás Azon kérdésre, hogy kölcsö­nös kiürítésekkel el lehetne e ér­ni, hogy az oroszok kivonulja­nak Magyarországról, Cabot Lodge azt mondotta, hogy ez a NATO megbontásával járna együtt, amire Amerika nem haj­landó. “Nem vagyunk hajlandók Oroszországot megjutalmazni ez­zel”, mondotta és megismételte a sokszor hallott érvet is, hogy a Szovjetnek csak a szomszédba kellene visszavonni csapatait, mig Amerikának a tengerentúlra. Nem lehet kizárni sem a Szovjetet, sem a csatlóskormányt Kijelentette Cabot Lodge, hogy Oroszországot nem lehet kizárni az E. N. -bői mert a char­ter értelmében az öt alapitó George W. Ervin, az allen towni kerületi Social Seourit 1 Hivatal igazgatója közli: A So cial törvény 1956 évi módosítá­sa értelmében 1957 julius óta munkaképtelenségi segély fizet­hető az 50 és 65-ik életévük kö­zött lévő, súlyosan munkaképte­len munkásoknak. Akik hat hó­nán vagy hosszabb idő óta mun­kaképtelenek és még nem je­lentették be igényüket, fordulja­nak azonnal a Social Security Hivatalhoz és kérjék a törvény szerinti munkaképtelenségi se­gély jogosultságuk megállapitá­­sát. Az igénylő a következő felté­teleknek kell megfeleljen: (1.) annyira munkaképtelennek kell lennie, hogy érdemben nem ké­pes bérmunkát végezni (2) a munkaképtelenség előtti tiz év­ben legalább öt évet kellett dol­goznia és (3) az utolsó' három évben legalább másfél évet kel­lett dolgoznia. A bérmunkási vagy önmagánál alkalmazotti minőségben végzett munkának Social Security alatt kellett áll­nia. Ötven éven aluli munkakép­telen munkások is jelentkezhet­nek és kérhetik Social Security nyilvántartási adataik ‘ befagyasz tását”, hogy biztosítsak igényü­ket a jövőbeli kifizetésekre. Igényjogosult munkaképtelen munkások, ha 195 7 december 31 előtt jelentik be igényüket, visszahatólag 1957 júliustól kap­ják meg a segélyt. Mindazon bérmunkások vagy önmaguknál alkalmazott (önál­ló) személyek, akik a Social Se­curity törvény alá tartozó mun­kában dolgoztak és most mun­kaképtelenek, forduljanak ha­ladéktalanul, személyesen, levél­ben vagy tefefonon a S. S. Hi­vatalhoz, 116 N. 8th Street, Allentown. Az “If You Are Dis­abled" könyvecske, amely a munkaképtelenek számára felvi­lágosítással szolgál, díjtalanul kapható. A hivatal telefonszá­ma HE 3-7418. A könyvecskét OASI 29 telefonszám alatt lehet kérni.--------------ooo-------------­MAGYAR KÁT. PAPOKNAK1 NEM SZABAD RÉSZTVENNI: A POLITIKAI ÉLETBEN j .-----------­XII Pius pápa megtiltotta ma­gyarországi katolikus papságnak, hogy papok ibárfily politikai ál­lást betöltsenek a Kádár hóhér­­rezsim alatt. A pápai rendelet egy hónapi időt ad azon papok­nak, akikre ez vonatkozik, hogy elhagyják állásukat. Többi közt néhány parlamenti képviselőről is van szó. A Pápa e rendelkezése fölötti érthető és méltó válasz a hóhér­kormány vérengző, kegyetlen bosszúhadjáratára. nagyhatalom nem zárható ki. Kizárások felett egyébként is a biztonsági tanács javaslata alap­ján a közgyűlés dönt és a Szov­jet már a biztonsági tanácsban megvétózhatná az ellene irányu­ló javaslatot. A Kádár bábkormány delegá­cióját, mondotta Cabot Lodge, nem igazolták az E. N.-ben, de a szeptember 10-i közgyűlésen, mely a magyar ügyet tárgyalja résztvehetnek. Az E. N. -bői va­ló kizárásuk nem lehetséges a Szovjetnek a biztonsági tanács­ban fennálló vétója miatt, de úgymond, az E. N. nem is kí­ván igazolási és kizárási ügyek­kel foglalkozni, mert “akkor egyebet sem tehetne, mint azt, hogy egyes tagországai ellen beadott ily természetű ügyekkel bajlódjék” . * A fődelegátust kikérdező új­ságírók, sajnos, nem firtatták közelebbről, j. miért gondolja, hogy “fegyveres beavatkozás nem segített volna Magyarorszá­gon". Pedig nagyon érdekes lett volna hallani az indokolást, hogy ahhoz amerikai és szabadma­gyar körök is hozzászólhassanak. De meg lehetett volna kérdezni azt is, hogy voltakép mi segít­heti hozzá a magyar népet sza­badsága és függetlensége vissza­­nyerésérez, ha még a fegyveres beavatkozás sem?! metországi választások alkalmá­ból. A Szovjet jegyzéket küldött Adenauer kancellár kormányá­nak, amelyben közölte, hogy német egyesítés csak az ő feltéte­lei alapján jöhet létre. A feltéte­lek között tudvalévőén Nyugat Németországnak a Nyugattal va­ló szakítása, “semlegesítése” és a keletnémetországi kommunista bábkormánynak az Adenauer kormánnyal való egybeolvasztá­sa szerepel. Mindez Nyugat Né­metország számára elfogadhatat­lan. Az Adenauer kormány hü- I vösen fogadta a jegyzéket és 1 orosz választási beavatkozás je­lét látja benne. VASÁRNAP KRITIKUS JELENTŐSÉGŰ VÁ­LASZTÁSOK LESZNEK NÉMETORSZÁGBAN rtoenauer győzelmi KUatasai erősödtek. Az összes németorszá­gi egyházak támogatják a kato­likus, 82 éves kancellár válasz­tási kampányját, mert a Nyugat­barát politika folytatását kíván­ják. A választásoknak igen nagy külpolitikai jelentőségük van, noha dr. Ollenhauer, a szociálde­mokraták vezére hangsúlyozza, hogy ha uralomra kerülne, nem szakítana a Nyugattal. Ollenauer kifejezetten azt is Ígéri, hogy győ zelrnük esetén feladják a szo­ciáldemokrata államosítási pro­­grammot és a magántulajdon alapjára helyezkednek. NT. DR. 0RDASS LAJOS PÜSPÖK ÜDVÖZLETE A Rutgers Egyetemen Col. Jack B. Dunn Hungarian Scho­larship Fund alap létesült, amely­ből hét menekült magyar diák részesül tanulmányi ösztöndíj­ban. Az alap pénzügyi fedezetére George Haydu, magyar szárma­zású new jerseyi gyáros (jobbol­dalon) az alaphoz adományaik­kal hozzájárult amerikai magya­rok százainak nevében ötezer dolláros csekket nyújtott át dr. Lewis Webster Jonesnek, a New Jersey University elnökének (baloldalon) . Colonel Dunn, Meyner kormányzó menekült­­ügyi bizottságának feje, aki a hét ösztöndíjat kieszközölte, a har­madik a képen. Az Ur nevével köszöntőm a szeretett Hittestvéreket! Jézus Krisztus Urunk követsé­gében második alkalommal já­rok Amerika földjén, a Lutherá­nus Világszövetség harmadik gyűlése alkalmából. Első uta mon, — 1947-ben — sorban meglátogattam gyülekezeteiteket és igy megismertem azokat az életföltételeket, amelyek között éltek és tanúja voltam annak, hogy miképpen ragaszkodtok őseitektől örökölt hitetekhez. Vágyakoztam újra találkozni Veletek. De mostani, rövidre szabott időm alatt lehetetlenné vált az a tervem, hogy újra meg­látogassalak. — Tudjátok, hogy a Lutheránus Világszövetség Ve­zetőségébe beválaszott és ezért az itteni tanácskozásokon részt kell vennem. Viszont magyar de­legációnk többi öt tagjával aug. 30-án újra vissza kell indulnom Hazánkba. Ezért tudom csak igy — néhány soros Írásban — ki­fejezni pásztor — szeretetemet Mindnyájatok iránt. Jól tudjátok, hogy Hazánkban az utóbbi időkben súlyos esemé­nyek történtek. Népünk és egy­házunk uj megpróbáltatásokon ment át. Szeretném egész Egyhá­zunk és szegény magyar népünk nevében megköszönni mindazt az együttérző és megsegítő szere­­tetet, melyet nekünk nyújtotta­tok. Isten áldjon meg érte Mindnyájatokat. Bucsuzásul Bibliánknak azt az Igéjét küldöm Nektek, me­lyet Isten sokszor életem igen ne­héz idejében adott. Máté Evan­géliumának 24-ik fejezetéből a 13-ik verset. “Aki mindvégik állhatatos az üdvözöl.” Tartson meg Isten titeket és utódaitokat állhatatosan szent hitünkben, mellyel itt a földön megállhattok, az örökéletben pe­dig Jézus Krisztus által üdvössé­get nyerhettek. Az Ur kegyelme legyen vele­tek! Kelt Minneapolisban, 195 7 augusztus 1 8-án. Szent Háromság utáni 9-ig vasárnapon. Szerető pásztorotok Dr. Ordass Lajos-ooo— Eisenhower az ACBM- ről és inflációról Eisenhower elnök a szept. 3-i sajtókonferenciáján nyilatkozott a Szovjet azon jelentéséről, hogy sikerrel próbált ki egy interkon­tinentális, irányitható löveget. Kijelentette, elveti a Szovjet azon állítását, hogy e löveg elá­­vulttá tette az amerikai légi erőt és Amerika külföldi támaszpont­jait. “Egy löveg kipróbálása és katonai fegyverként való alkal­mazhatósága között, mondotta, igen nagy távolság van". Az inflációról is nyilatkozott az elnök. Intette a vevőközönsé­get, hogy meggondoltan vásárol­jon, ne pedig nyakra főre. Ellen­zi az árak és bérek hatósági meg­állapítását, mert bízik abban, hogy ily rendelkezésre, melynek a kormány nem barátja, nincs HÉT ÖSZTÖNDÍJ MAGYAR MENEKÜLT DIÁKOKNAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents