Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-18 / 3. szám

The Only Hunqarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit f szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1023, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 3-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 JANUÁR 18 Egyes száma ára 8 cent EDEN angol miniszterelnök le­mondott és Harold MacMillan "«olt külügyminiszter, legutóbb pénzügyminiszter lett az utóda. Eden betegséggel indoko’ja távo­zását és lemondott alsőh zi tág­­ságáról is de nem fogadta el a királyné ajánlatát, hogy a Lor dók FIáza tagjává és peerré (gróf) emeli. A Nasser suezi szerződésszegését követő angol­­lrancia katonai akció elindításáról nem értesítette Eisenhower el­nököt és ezért Washington azóta is görbe szemmel nézett reá. Jamaicai üdüléséből többször ajánlkozott, hogy meglátogatja az elnököt, de sikertelenül. Fur­csa jelensége a történelemnek, hogy Edent elejtette az angol ki­rálynő, talán az Angliának oly fontos, Washingtonnal való jobb együttműködés kedvéért. Állítólag Churchill és Lord Salisbury tanácsára járt igy el á királynő. Tény azonban, hogy Anglia két-három évvel ezelőtt Washington, pontosabban Dulles külügyminiszter tanácsára, hogy ne mondjuk, nyomására, vonta ki katonáit' a Suez csatorna őrvi­dékéről és Nasser önkénye után, Eden két hónapig kereste az ál­tala képviselt igazságot, a szer­ződésszegés helyrehozatalát az Egyesült Nemzeteken keresztül, mig végül rájött, hogy hiába ke­resi ott. Washington az F. N.­­ben együttszavazott a Szovjettel, támadónak bélyegezve meg Edent és Bulganin orosz minisz­terelnök megtetézte ezt egy tizen­két órás ultimátummal, amelyben roket fegyverekké] és oroszorszá­gi “önkéntesekkel” fenyegetőd­­zött. Erre Washington nem ha­bozott kijelenteni, hegy részéről Eden semmiféle segítségre nem számíthat az Egyptom e leni ak­ciójában, sőt sürgette, hogy Eden szüntesse be azt. Eden felsőbb utasításra meg is tette, de nem késett kijelenteni, hogy a tör­ténelem őt fogja igazolni. Eden nyíltan bevallott célja a magát a Kelet Hitlerévé íeljátsza­ni akaró, önkényeskedő Naszer egyptomi fascista diktátor meg buktatása volt, hogy utódjával aztán helyrehozattassa a suezi szerződésszegést. Dulles sem he­lyeselte e törekvését. Valami olyan megoldást tervezett, amely lenyeli Naszer önkényét. Bele akar nyugodni abba, hogy Nas­ser tizenkét évvel a szerződés le­járta előtt magához ragadta a nemzetközi olaj ellátás szempont­jából oly fontos csatornát. — Appeasement álláspontot foglalt el és Eden megbuktatására dol­gozott. Ez most sikerült. Nem Nasser, hanem Eden bukott meg, nem a bűnösnek, hanem a jogos vádlónak kellett letűnnie. * # * HA CHURCHILL is tényleg kívánta Eden menesztését, cso­dálkozni kell rajta. Eden az ő ol­dalán volt a harmincas években, osztotta másoktól rögeszmeként kezelt aggályait Hitlerrel szem­ben és amikor 1938-ban lemon­dott, Chamberlain miniszterel­nökhöz intézett levelében ezt ir­ta: “Kül és belpolitikai cselekvé­seink lényege az erély és bátor­ság kell legyen.” Churchillre nem hallgattak an­nakidején, amikor igen korán fi­gyelmeztetett Hitler veszélyessé- i gére, dé később teljesen elismen­­ték baljóslatai igazolódását és amikor eljött a legnagyobb ve i szjély órája, őt hívták az appease- i ment politikájával oly szánalma san levitézlett Chamberlain he- ] lyére. i Számos amerikai lap elparari­­tálja Eden politikai karrierjét, i mint amely most végétért. Nem ; mindig szerettük az angol politi- : kát és Edent sem, de ugylehet, ] Edén még visszatér, talán szin- i tén olyan körülmények között, ; mint annakidején Churchill. Hi- I szén Naszer csak egy előretolt ] sakkfigurája Moszkvának és i Washington chamberlainizmusa ) előbb-utóbb olyan embert fog1 i megkívánni az angol kormány 1 élére, aki tudja, hogy nem sza-I■ bad meghátrálni, mert ezzel csak! azt segíti e.ő, hogy a Szovjet fái az égig próbáljanak nőni. Eden menesztését azzal szépit­­getik, hogy nem Butler képviselő - házi elnököt, egy régóta emlege­tett utód jelö.tet tették a helyére. Butler nem helyeselte Eden suezi lépését, MacMillan azonban igen. MacMillan most kész Edenétől teljesen eltérő politikát folytatni és még a világháborúból jó ba­rátja Eisenhowernek s jól megfér Dúl essel is. Washington máris jelezte, hogy ha látogatóba akar jönni, az ajtó nyitva előtte. Mollett francia miniszterelnök helyzete nem ingott meg. A fran­ciák erősebben helyeselték a suezi akciót, mint az angol mérv­adó körök. Eisenhower szó nél­kül vette tudomásul Eden távo­zását és csak egészsége javulását kívánta, holott mindenki tudja, hogy nem ez volt az igazi ok. Egyptom persze örül, hogy meg­buktatta a nagy angol birodalom kormányelnckét. Ez sem sikerült eddig semmiféle kis országnak. Igaz, hogy Moszkva húzta a dró­tokat a háttérből. Kruscsev nem is mulasztotta el, hogy harsány örömének kifejezést adjon. De a történelemnek nincs vége. Még sok minden következik, mégpe. dig minél inkább elteszik a gerin­ces embereket, amelyekből a­­mugy, is oly kevés van korunk­ban, a világpolitika vezető he­lyein. . . Mit érhet ilyen körül­mények között az "Eisenhower doktrína”, amely figyelmezteti a Szovjetet, hogy Amerikával fog­ja szembetálálni magát, ha tá­madást kezd a Kczépkeleten5 Hát van szüksége fegyveres tá­madásra, amikor magunk köny­­nyitjük helyzetét, kirügatva azt, aki gerincet mutat vele szemben, csak mert mi a legnagyobb mér­tékben “békepártiak" vág unk é? a Szovjettől és eszközemberétől, Nassertöl ennek kedvéért min­dent zsebrevágunk, miként tétle­nek maradtunk a Szovjet ma­gyarországi aggressziójával szem­ben is? Eisenhower ismét Amerika vi­lágvezetői hivatását emlegette jam 1 6-i State of the Union be­szédében. De lehet e világvezetői livatást teljesíteni a békeakarat­nak szavakban és tettekben való julhangsujyozásával, egy világ­ban, amelyben annyi szörnyű gaztalanság áll fenn s egy olyan nrszág űzi szakadatlanul törtető latalmi játékait, melynek, Eisen­­íower saját szavai szerint is, a /iláguralom a bevallott célja? MAGYARORSZÁGON újabb véres harcok voltak, a forrada­lomnak nincsen vége. Jan. 11-én a csepeli vasmüvek tisztviselői és munkásai viaskodtak a rendőr­séggel és milíciával és orosz tan­kok is kivonultak a helyszínié. Egyes források szerint a halottak számra kettő volt, mások szerint négy vagy öt. A tisztviselők és munkások a tömeges elboesájtá­­sok ellentüntettek, de hiányol­ták a megígért fizetésemelést is és a Kádár kormány távozását követelték. Több más gyárban szintén há­­borog a munkásság és kivonult az orosz katonaság, hogy újabb forradalmi hudam kitörését meg­akadályozza. Egyetemi hallgatók újabb diákgyülést akartak össze­hívni. A kormány ismerve az egyetemi hallgatóknak a forra­dalomban vitt szerepét, letartóz­tatta nyolc vezetőjüket és a gyű lés megtartását nem engedte meg. Az antikommunista tömeges még a munkásság is, nem akar­nak megnyugodni. Ez a legna­gyobb mértékben érthető, hiszen Kádár programmja egyetlenegyet sem teljesit a fő kívánságaik kö­zül. Sem szabad választást, sem orosz kivonulást nem Ígér, hanem kegynek tartogatja, ha valakit nem tesz ki állásából. Háta mögött az orosz haderővel, újból élőiről kezdi a nép érzéseinek terrorral való elfojtását, mintha semmi sem történt volna. Újabb kivégzések voltak fegy-i verrejtegetes miatt es a statáriu­mot sem merik megszüntetni. Kádár a hét végén Moszkvába i volt parancs kiadáso^*. Kádár és moszkvai gazdái té­vednek, ha azt hiszik, hogy i magyar nép elfe ejti, mi ment végbe. Hiába szervezik újjá a politikai rendőrséget nagyi észt a régi hírhedt bandából, a régi fé­lelem megszűnt és haragosan sürgetik Kádár kormánya távozá­sát. A Nyugat segítségének el maradása sem tudja sorsukba va­ló be etörődésre bírni őket. Biz­tosra vehető, hogy az ipari élet nem egyhamar fog helvre l’ni a régi keretekben és különö en a bányászoknak a munkától való távolmaradása, amellyel a báb­kormány részben indokolni pró­bálja az e.bocsájtásokat érezteti hatását. A bányászoknak csak keve­sebb, mint a fele dolgozik, de hl Kádárt a Szovjet és a szomszé­dos csatlósok ki is segítenék szénnel és gyártási anyagokkal, a passzivitás és %zabotálás tovább­ra is széleskörű marad és aláássa az ország Gazdasági talpraál itása lehetőségét. A népnek nem kell az uj proletár diktatúra és 1 moszkvai ura’om és az egész vi­lágtól magára hagyatva, a saját életszükségletei elhanyagol 'sáva1 is küzd eliene. A Nyugat cserben­hagyta szabadsága ügyét, de ő nem hagyja cserben. Szomorú és szégyenletes látni e szolidaritás hiányt! * * » AZ EGYESÜLT NEMZETEK­BEN múlt héten “felmelepitet­­ték” a magyar ügyet, — mint Cabot Lodge amerikai fődelegá­tus mondotta beszédében, — “hogy a magyar nép lássa, nincs elfelejtve. . .” Más célja igazi ér­telme, cselekvő jelentősége, saj­nos, nem is volt. Újból módunk­ban volt hallani vagy harminc ország delegátusait, amint ugyan­azon szép frázisokat mondták a magyar szabadságharc vérbegá­­zolása feletti felháborodásuk ki­fejezésére, mint a amgyar ügyben eddig e.fogadott javaslatoknál, amelyek lényegben semmit semj lendítettek a magyar szabadság! ügyén. Nem fog lendíteni a mostani határozat sem. Kimondták, hogyj öttagú vizsgáló bizottságot külde- j nek ki, amely uj emigránsokat fog kihallgatni a magyar szabad­ságharcról, többi közt Kéthlyi Annát, Király Bélát és másokat, amire vajmi kevés szükáég van a magyar nép felszabadítása szempontjából, mert a lényeg amúgy is teljesen ismeretes, az oroszok jogtalan, tömeg- vé­rengző aggressziója kétségtelen és nem további szófecsérlésre, hanem cselekvésre volna szük­ség! A Kádár tankkormány sietett kijelenteni, hogy ezt a bizottsá­got sem engedik be Magyaror­szágra, de ez nincs is tervbevéve. A bizottság, amelynek egy-egy dániai, ausztráliai, ceyloni, tunisi és uruguayi delegátus a tagja, csak itt Amerikában és esetleg Európának a magyar határtól nyu gatra eső országaiban, főleg Ausztriában fog uj emigránsokat kihallgatni. Jugoszlávián kívül ezúttal is tartózkodtak a szavazástól: ín­dia, Finnország, Egyptom, Szíria, Jordán, Saudi Arabia, Afganisz­tán és Sudán. Egyptom, Szíria, Jordán, Saudi Arabia arab or­szágok és többé kevésbbé a Szovjettel barátkoznak. Afganisz­tán már félig meddig Szovjet csatlósnak számit, Sudánt pedig félvad emberek lakják s igy magatartása megmagyarázódik. De nincs mentség India és Finn­ország meghátrálására. Nem mentség a semlegesség, mert ehhez a semlegességnek semmi köze; ez kizárólag a nemzeti és emberi civilizáltság és tisztesség kérdése! Tartózkodott a szavazástól Cu­ba delegátusa is, az ő esete azon­ban más. Radikálisabb javaslatot (Folytatás a 2-ik oldalon) “DULLES VERTE AZ UTOLSÓ SZÖGET A MA- Megérkezett a 20,000-ik AZ ELNÖK ÓVOTT GYÁR REMÉNYSÉGEK KOPORSÓJÁBA” magyar menekült a j AZ INFLÁCIÓS írja a budapesti közhangulatról McCormack a Timesben. Camp Kilmerbe VESZÉLYTŐL John McCormack Írja Buda­pestről a N Y. Timesben, hogy a Stalin utat, azelőtt Andrássy utat, a Magyar Ifjúság utjává ke­resztelték át. Az üzletekben ke­vés áru Van, de é el niszerben nincs hiánj/. Szaké tők azt jósol­ják, hogy az élelmiszer sz' kében lesz májustól az uj terméfi \ A széniüány miatt mintegy sz zezer munkás vesztette el munkahelyét és sokan közülük az utcán ács <i0gnak, de nincs pén­zük vásárlásokra. A mintegy 8,000 megrongált lakásból ezret már félig meddig lakhatóvá tet­tek. A Józsefvárosban és Ferenc­városban az utcákon még ottfek­szenek a forrada’on törmelékei. A tizo'as záróra miatt a cigány­­zenekarok délben játszanak. A vendéglőkben este csak sietős ki­szolgálás van este: FIárom szin­­hóz és az Operaház kinyitott, de előadást csak délután tartanak. A legtöbb tnozi újra működik. A lakosság gyűlölettel áll szemben Kádár uj proletár dik­tatúrájával, de pesti akasztrófa­­^urro'ban most sincs hiány. Kü­lönösen nagy az elkeseredés a gyári elbocsájtások miatt. Egy kézről kézre járó ra's egy elbo­­csájtott munkást ábrázol, amint azon tűnődik, hogy enyém a gyár, miért bocsájtottam el ön­magamat?” MacCormack szerint legnép­szerűbb tréfás találós kérdés az, ame’y a mai és a nazik alatti 1 944-es Magyarország közti kü­lönbséget tudakol a s a váFsz az, hogy “ma mindenki zsidónak szá­mit”. Másít' '.kérdés: “Hallott:*, miben egyezett meg Kádár azf oroszokkal?". “Az oroszok ma-j radnak, a magyarok kivonulnak’ ! ügy titkon körözött karikatúra ajznak “Fegyverszünet" a cime ;s rajta orosz katon k láthatók, imint a tank elülső részén ebédj­üket költik el, mig két-három épésnyire odébb két magyar gyermek nyugodtan végzi el szük­­égletét. A budapesti nép humora tele ran gúnnyá . Látják, hogy Kádá1' )ünbakul használja Rákosit és áerőt, de tudják, hogy Kádár is sak úgy tarthatja fenn kormá­­iyát, ha megismétli Rákosi és, üerő terrorját. Azonban a kom-j nunista rendszer és az általuk negizlelt és többé feladni nem! kart szabadság közti szakadékot thidalhatatlannak tartják. Kádár ■ elyzete azonban, mondja Mc-! lormack, nehezebb, mint volt Iákosié, mert az oroszok akkor i német nazikat váltották le, mig nőst ők a gyűlöltek és semmi te­­lintéljőik nincs, mert a fo'rada­­om alatt tiz éves gyerekek vere­­;edtek e lenük. kiábrándult munkások is kisparasztok "A munkások, véli McCor­­nack, nem találták meg boldog­águkat sem a fél- feudális idők, sem az azokat követő nazismus alatt és meg akarták próbálni a kommunizmust. Megpróbálták és elvetették. A kommunizmus a fö.dmüvesekét sem tudta meg­nyerni; először bizalmat keltett a földosztással, de a kisparaszt azóta rájött, hogy csak azért ad­tak földet, hogy azt más formá­ban (kolchozok) megint elve­gyék.” Kádár csak az újjászervezett politikai rendőrsé re, továbbá arra a 100,000 kommunistára számíthat, aki állást kapott a rendszertől, végül azokra az in­gatag munkásokra és hivatalno. kokra, akik hajlandók belépni az uj kommunista pártba, hogy munka kereseteket biztosítsák. A Kádár kormány és a szabadság­­harc között az a külömbség, ál­lapítja me-r a mai pesti ember, hogy az előbbi mögött szervezett­ség van, de nincsenek tömegek, mig az utóbbi mögött tömegek vannak, de nincs szervezettség. A nyugati segítség A nagyszabású tudósítás igy fejeződik be: "Mióta november 11-én el­hagyni kényszerültem Budapes­­:et, a polgárság tudatára ébredt annak, amit akkor nem akart elhinni, ---- hogy nem várhat se­gítséget a N; ugattól. Dulles kül­ügyminiszternek a párisi NATO konferenciáról való visszatérése után Washingtonban tett kijelen­tése, amely szerint a Nyugat nem fog hasznot huzni a Szovjet csat­lós országaiban mutatkozó nyug­talanságokból és nem akarja szö­vetségeseivé tenni azokat, remé­nyeik utolsó koporsó szöge volt. De erre is találtak egy akasztó­­a humoros mondást: “Magyar­­országon csak kétféle beavatko­zás segíthet, — szól ez a mondás, — egy természetes és vagy egy :sodaszerii. A természetes az vol­na, ha Isten, a csoda pedig ha az ügyesü’t Nemzetek megsegítene oennünket”.-----------------ooo-------------— RICHARDS LESZ A KÖZÉP­­LELETI MISSZIÓ VEZETŐJE Eisenhower elnök bejelentette íz oroszokat kczépkeleti politi­­ájuk miatt megfenyegető beszé­­lében, hogy missziót fog kikülde­ti a középkeleti országok politi­­:ai és gazdasági viszonyainak ta­­mlmányozására, hogy eszerint issza ki a számukra előirányzott 100 millió dohár segélyt. A misz­­zió vezetője James P. Richards esz. Richardsot az elnök a kö­­épkeleti ügyekre tanácsadójául íevézte ki $20,000 fizetéssel. Richards dé karolinai demo­krata és ez év januárig 24 ■ven át volt congressman leg­­itóbb pedig a képviselőház kül­inrtri K í T ttod cr ■ó m o lr m olnnlza rr/n 1 f Give Them Hope for the New Year A N. Y. Post napilap hosszabb tudósitásban kifogásolja a Camp Kilmer berendezéseit. — : Helyteleníti, hogy a családokat | csak lepedő választja el egymás­­! tói és egy család számára csak I nagyon kevés hely jut. Kifogásol- I ja a barakkok egészségügyi és j fürdő berendezéseit is. A lap munkatársa a kérdéseire azt a választ kapta, hogy minden Eisenhower elnök Committee for Hungarian Refugee Relief bizott­ságának rendelkezései szerint tör­ténik, Lee C. Beebe, az elnöki bizottság alelnöke azonban ta­gadta ezt s azt mondotta, hogy a bizottság hatásköre csupán más hatóságok rendelkezései össze­egyeztetésére terjed ki. Az újonnan érkezett magyarok között van gróf Serényi Miklós, a nyi.asok egyik egykori leghan. gosabb vezére, aki tiz évet ült a kommunisták börtönében és a forradalom zűrzavara nyitotta ki számára a bö'tönajtót. Többi közt Serényinek tulajdonítják azt a nyilas időkben szállóigévé lett mondást is, mely szerint a ma­gyar állampolgárok bizonyos származási fajtájának tagjait megölni épp úgy nem bűn, mint ha az ember az ágyában polos­kát talál és megsemmisíti. A huszezredik magyar szabad­ságharcos menekült jan. 12-én érkezett meg a Camp Kilmerbe egy Lazák Ibolya nevű négy éves kislány személyében. Egyidejűleg megérkezett Bárdossy Pálné, Kende Klára, írónő aki a máso­dik vi.ágháDoruban dicsérő leve­let (citationt) kapott Eisenhower tábornok fővezértől, mert egy Magyarországon lelőtt amerikai repülőt fejtegetett, majd pedig segitette, hogy a határon elszök­hessen Jugoszláviába. A Gestapo agyonlőtte Bárdossyné férjét, ót magát pedig bebörtönözte. A Camp Kilmerből sok ma­­gya1' menekült már eltávozott, mert munkahelyet kapott. Az ottani lakásviszonyok miatt szá­mosán igyekeznek mielőbb el­helyezkedni. Eisenhower elnök má­sodik beiktatása Eisenhower elnök második el­nöki eskütétele vasárnap, január 20-án fog lefolyni. E napon az eskütétel csak “privát”, szükebb körben fog végbenni; a Fehér Házban rendelkezésre álló kevés hely miatt még a sajtó, rí dió és televízió képviselői sem vehetnek részt. A nyilvános inaugurációs ünnepség másnap, hétfőn fog ler folyni bállal és egyéb társasági eseményekkel egybekötve. A beiktató ünnepség még meg sem történt, de már jelent­kezik jelölt 1960-ra. Knowland republikánus szenátusi vezető közölte, hogy szenátusi mandátu­ma 1959 januárban lejár, de 1958-ban nem jelölteti magát új­ból szenátornak. Azt hiszik, hogy California kormányzói állá­sára akar pályázni, és aztán mint kormányzó 1960-ban, amikor | Eisenhower nem lehet újból je-, lölt, az elnökségre. Kormányzó­ként nagyobb kilátással vehetné fel a versenyt a jelö.ésért a szin­tén californiai Nixon alelnökkel, A statisztikák szerint sokkal több­ször választottak kormányzót elnökké, mint szenátort. California nehéz pontnak Ígér­kezik 1960-ra mert Knight je­lenlegi kormányzónak, aki ugyan­csak szemben áll Nixonnal, szin­tén elnökségi ambíciói vannak. A demokrata oldalon is már em­lítenek egy uj jelöld nevet, még­pedig Joseph Clark jr. volt phila­delphiai polgármester, uj szená­torét, aki még el sem mondta bemutatkozó beszédét a szená­tusban, de rendkívül tehétséges és nagystilü liberális demo­krata politikus hírében áll és Eisenhower elnök jan. 1 0-én a kongresszus két háza közös ülé­sén mondta el szokásos éveleji State of the Union beszédét. Ki­jelentette, hogy az országban I “sohasem látott tetőpontot ért el | a prosperitás”, mérsékletet kért azonban a gazdasági élet fő té­nyezőitől, a munkásoktól a bére­melési igényekben s a munka­adóktól s haszonkulcs dolgában, nehogy infláció következzék be. A kü politikában erős hadsere­­! set kíván, mert, úgymond, a kommunista világuralmi törekvé­sek még mindig fennállnak. A beszéd általános keretek között mozgott; egyes javaslatait a kongresszusnak kü dendö kü­lön üzenetekben fogja kifejteni az e’nök. A négerkérdésben nyu­galmat és megfontoltságot aján­lott. Az iskolák fejlesztése ügyé­­| ben megisméte’ni kívánja a ta­­valy a kongresszus által elvetett javaslatát, amely e célra segélyt kíván adni az iskoláknak, nem téve különbséget aközött, hogy alkalmazkodnak e a Legfelsőbb Szövetségi Biróságnak a faji kü­lön választ's ellen hozott hatá­rozatához vagy sem. A munkások felé szólt Eisen­hower következő mondata: “Ha egészségesnek akarjuk fenntarta­ni gazdasági életünket, a bére­­ni elkedéseknek és a munkás­ság más kedvezményeinek ész­szerű arányban kell állnia a ter­melékenység javulásával". — A munkaadóknak ezt mondotta: “Az iparnak el kell kerülnie a szükségtelen ár-emeléseket, külö­nösen a mai időben, amikor a kereslet oly sok téren nagyobb, mint a kínálat.” A beszédről az átlagos kon­gresszusi vélemény az volt, hogy nem tartalmazott semmi uj, ere­deti eszmét és meglehetősen szín­telen volt. Az elnök jan. 16-án terjeszd be a költségvetést, melynek összege mintegy 72 billió dollár. Ebből kereken 40 billió megy fegyverkezési kiadásokra. Adókedvezményeket nem Ígért az elnök és az április 1-én lejáró fényüzési adók (excise tax), va­lamint a társulati adók (corpora­tion tax) meghosszabbítását kér­te. Január 1 óta többet kell fizetni Social Secúrityre Az allentowni körzeti Sodal Security Hivatal (116 N. 8th St., Allentown) igazgatója, George W. Ervin közli, hogy január 1-től magasabb Social Security dijakat kell befizetni. Az emelkedés (4 százalék, vagyis ezentúl úgy a munkaadó, mint a munkás 2(4 százalékot fizet. Az önálló fog­lalkozásúak (“önmaguknál al­kalmazottak”) 3/8 százalékkal fizetnek többet, vagyis 3 3/8 százalékot az 195 7 évi keresetük után,amikor 1958 elején benyújt­ják 1 95 7 évi adóvallomásukat.Az 195 7 április 15-éig esedékes 1956 évi ad óva lomásnál tehát Social Secúrityre még az eddigi három százalékot kell befizetniök. A díjemeléseknek, mint meg­írtuk, oka az, hogy munkaképte­len rokkantak 195 7 júliustól kezdve már 50 éves koruktól jo­gosultak Social Security kifizeté­sekre. A hivatal kérésre ingyen küldi meg az 1956 évi módosítások is­mertetését és készséggel ad felvi­­lágositást minden Social Security HUMPHREY BOGART HALÁLA Humphrey Bogart, a legnép­szerűbb amerikai filmszínészek egyike vasárnap 5 7 éves korában torokrákban meghalt. Harminc éve szerepelt filmeken és világ­híre volt, mint elsőrendű drámai filmüvésznek. A magánéletben melegszívű ember volt, noha a filmen sokszor játszott gangste­­reket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents