Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-07 / 23. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................ $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class latter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uder the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 23-ik szám-BETHLEHEM PA., 1957 JUNIUS 7 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A LONDONI “lefegyverkezési” tárgyalásokat vegyes érzelmekkel kisérik Amerikában, de a világ számos más pontján is A békevágy kétségtelen, kivált a nukleáris fegyverek miatt, de lehet e megbízni a Szovjetben, amely már annyi fontos szerződést szegett meg? A fegyverkezési verseny senkinek sem tetszik, de mindenki tudja, hogy a' kommunizmus világuralomra tör s Kruscsev maga mondta, hogy a kapitalizmusnak végső esetben fegyveres harcban akarják megadni a kegyelemdöfést. Nem lehet béke a világban, amig a kommunizmus céljai fennállnak. De minek is beszéljünk jövőbeli bűnös céljairól, amikor a múltbeli bűnei sincsenek jóvátéve? E jóvátétel, köztük a rabnépek szabadságának visszaadása nélkül igazi béke amúgy sem lehetséges. De nagyon kétes üzlet is volna bármiféle megalkuvás a Szovjettel akármennyire szeretnek is, ha atomháború veszedelme nem fenyegetné az emberiséget. ?Egy szerződés, amely az atom- és hidrogénbomba használatának kiküszöbölését mondaná ki, nem sokat érne, mikor a Szovjetről, a másik szerződő félről köztudomású, hogy megbizhatatlas. A haderők egyéb leszállítása esetére ugyanez áll. Hol a garancia, hogy a Szovjet valóban leszállítja a létszámot? Helyszíni ellenőrzés sem volna elég, pedig a Szovjet még erre sem nyilatkozott teljesen hajlandónak. És ha hozzájárul, — a lenini elv értelmében méltán áll fenn a gyanú, hogy titokban ki fogja játszani, hiszen Lenin szerint a polgári világot félrevezetni, becsapni, kommunista erény. Mi azt hisszük, a Szovjetnek eszeágában sincs bármit feladni a lenini és stalini világuralmi célokból és a londoni lefegyverkezési konferencián hangoztatott békebarátsága uj kelepcéket rejt magában a nyugati világ szamara. Az ellenkezője elhivésének feltétele több kellene legyen, mint F. D. Roosevelt elnök alatt volt, amikor Stalin látszólag feloszlatta a Kominformot. Az orosz gyarmatbirodalom- feloszlatása, a rabnépek szabadsága volna az egyedüli bizonyság arról, hogy a Szovjet feladta a világuralmi célokat. De erről a Szovjet hallani sem alkar. Kruscsev mondta, hogy akkor adják majd fel e célokat, amikor “a shrimp- rák elkezd fütyülni”. Mint annyiszor hangoztatjuk, nem visszaadni, hanem kapni és kapni akar. Mégpedig minél inkább redukálnánk a haderőket, annál hamarább, annál többet! * * * SZÓ VAN Londonban arról is, hogy Eisenhower ismeretes kölcsönös légi inspekciós javaslatát, amelyet a Szovjet oly sokáig furcsáivá utasított el, most hajlandó részben elfogadni. Ez csalogató csemeg akar lenni, de nem egy amerikainak hideg fut végig a hátán arra a gondolatra, hogy orosz bolsevik repülők keringjenek a feje felett és aligha más a nyugateuopaiak érzése is. Eisenhower ezt a javaslatot Genfben, az 1955 júliusi államvezető konferencián tette, amikor azt hitte, hogy a német egyesítés kérdésében meg lehet egyezni Kruscsevvel, aki állítólag némely kijelentésével felbiztatta e hiedelemre. Ma nem tudni, maga Eisenhower is nem e örülne < jolalaan, ha a Szovjet megmara It volna a javaslatát elutasító eredeti állásponton. Annyi kétségte- ] len, hogy Washingtonban nemcsak Radford admirális központi . vezérkari főnök, de sok más ve- ] zető ember is ellenezné a nukle- ; áris fegyverek feladását, hiszen , ezek nélkül a Szovjeté hadereje számbelileg fölényben volna és < tudjuk a második világháborúból, . tiogy a Szovjet vezetők nem áll- ] nak szigorúan az emberéletek le- ; lető kimélése álláspontján. . . t Jaj volna a világnak, ha ez a s Fölény bekövetkezhetne I Még az J általános “lefegyverkezési” egyez mény. A szeptemberben esedékes és Adenauer további vezetése szempontjából felette kritikus választások szempontjából Adenauerre kedvező ez a menetrend, de Washingtont is segiti abban, hogy elkerülje messzebbmenő haderő redukciós szerződés megkötését a német egyesítés ügyének elintézése előtt. Megmarad e ez álláspontja mellett, a német választások után, a jövő kérdése és természetesen igen sok függ attól is, hogy a 81 éves Adenauernek a szigorúan a Nyugattal való szövetség alapján álló koalíciója marad e továbbra is hatalmon vagy . a semlegességet hirdető szociáldemokraták győznek amely esetben egészen uj, a Nyugat nolitikája, de Europa szabad jövője szempontjából is sokkal aggályosabb helyzet állna elő. Adenauer beszédet mondott a kongresszus mindkét házában és többi közt “Isten előtt”, szinte "sküvésszerüen jelentette ki, hogy “Nyugat-Németország nem játszik semmiféle háborús gondolattal, még az egyesülés kivivására sem”. Sok minden történt a világban, milliók és milliók pusztultak el, mig most egy német kancellár hallathatta szavát az amerikai kongresszusban. . . Adenauer a beszédében, nem tudni mennyi őszinteséggel avagy aktuális politikai érdekből az európai egyesitési tervek bajno- ^ kának mutatta magát és mintegy túlhaladottnak jelentette ki a független nemzeti állam “_o!v ! sok vérbe és életbe került” gondolatát. Az "európai hazafiság" mellett foglalt állást, mint “amelynek eszméje különösen a német fiatalság között hódit tért". Beszélt arról is, hogy a Szovjet vétója megbénítja az Egyesült Nemzetek tevékenysé-1 gét. A NATO-ban Nyugat-Né- ■ metország résztvesz, de “kizárólag önvédelmi céllal”. .Majd vázolta a kommunista terror uralmat, amelyben a Szovjetzóna népe él, úgyszintén a németek békeszeretetét és sürgette az egyesítést. A rabországokról nem beszélt ! Az Eisenhower elnök és Adenauer kancellár által közösen kiadott, terjedelmes záró közlemény lefekteti a íentjelzett menetrendet és egyetlen mondatában megemlékszik a magyarországi szabadságharcról, de mindössze csak ennyit mond: “Az elnök és a kancellár nagy megütközéssel vettek tudomást a magyarországi kegyetlen Szovj et beavatkozás következményeiről. A magyar nép jogainak folytatódó elnyomása megnehezíti más népek számára, hogy valódinak fogadják el a Szovjetnek a békés együttélés iránt kinyilvánított vágyát.” Ez inkább alibi, mint békefeltétel . A Szovjet-zóna 1 7 millió laíossága omszkvai bábkormány alatt rabnépi sorsban tengődik, , De nem egyedül rabnép s a többi rabnépet, kivált a szabadságharcos magyarságot az “európai frazafiság” képviselőjének több, mélyebb szolidaritása illetné meg. De a szavak ma nem is oly fon:osak. Sajnos, a tettek minden oldalról hiányoznak. -És Adenauer rzon ünnepélyes kijelentése, hogy i németek még az egyesítés kedvéért sem fognának fegyvert, gyengiti a magyarságnak azon reményét, hogy a Nyugat egyszer négis beavatkozik. * * * DULLES külügyminiszter a egutóbbi sajtókonferenciáján kielentette, hogy a kölcsönös légi dlenőrzést az “első lépésnél” : )lyan területen szeretné megváló- ] itva látni, amelynél nincsenek j rolitikai problémák az ügyben. , ízt úgy magyarázzák, hogy ellen- j étben a Szovjet szándékaival, ] ízt szeretné, hogy az első lépésbe lémet területeket ne vonjanak ] >e, hanem főként a légeszakibb ddékeket, Kanadát, Alaszkát és s ban azt kiváljék, hogy a demái kációs vonal a Nyugat-Németoi szágot és a Sovjetzónát elválas2 tó határ és Csehszlovákia nyuga határa legyei. Úgy ebben, mir esetleges denilitarizált területe esetében a Nyugat és a Vasfűé gcny közti határvonalhoz ragasj kodik, amből újólag kitüni! hogy fenn ararja tartani a Va: függönyt, o.t ahol ma van fi nem gondol i német egyesítésre sem pedig a Szovj etzona vagy rabországok némelyike szabac ságának viszaadására, vagyi: hogy a Nyugit hadereje csökken tése ügyében Ily alku nagy, te gok feletti tatalma állandósításé ra törekszik. Amerika tj londoni javaslata még nem hották nyilvánosságra most folynál róla a tárgyaláso a szövetségesek között, de h: szerint Amerika az “első lépést’ minél kisebbnek szeretné látni Adenauer hazatérve úgy nyilatko zott, hogy énekig eltarthat, ami a német ügyjen létrejön a nag; négyes konlerencia, de, úgy mond. Washiígtonban azt a hatá rozott benyomást nyerte, hogy német egyesilés a^ főkérdés a Ke lettel fennálló ellentétekben’ . — Moszkva lapjai támadják Ade nauernek Eisínhowernél tett látó gatását és egjes, német szociálde mokraa lapok azt Írják, hogy a: egyesítés ügye semmivel sem ju tott előbbre, a washingtoni lato gatás és az utána kiadott bulletir csak választási trükk Adenauei győzelme ériekében. Ugylehet ebben igazuk is van. A német szociáldemokratái nemcsak külf olitikailag, de r kommunizált üzemek ügyében i: könnyebben tudnának egyezségr: jutni Moszkvával. A választáso kig tehát a Szovjet aligha fog valamit is temi az egyesítés érdé kében és utánuk csak akkor, ta olyan korm tv jön, amellyé .....- rt t ■ ’jyrehozni a “sem legesség", (a NATO-ból valc kilépés), valamint a SzoVjetzónr kommunista rendszerének Nyu gat-Németországra való kiterjesz tése ügyében, ami újabb nagy, ta Ián végzetes csapás volna a rab országokra. A szociáldemokraták győzel mének azonban eddig nem nag3 a valósziniisége, de ha Adenaue: győz, a Szovjet továbbra is ma sacsul el fog zarlcózni azelől hogy a keleti zónát az eddigi kö vetéléseinek teljesítése nélkül ki engedje a karmaiból. A neme szabad választás és egyesítés ügy« lkármily szükkörüen értelmezi ű «\denauer az európai hazafiassá got, minden valószínűség szerint rém választható Jtülön a rabországok ügyétől, akármennyire ii :örekves áll fenn erre úgy Adeaauernél, mint Washingtonban. * * * A TEMETŐBEN és a Szovjet igában nincs extrawurst (Gomul sa lengyelországi rezsimjét is beli engyelországi rezsimjét is beleírtvel) és Adenauer Nemetorszá gának egyesitési vágyai csak a •abországok szabadságvágyává ;gyütt vihetők sikerre, Németország nem érheti el célját a többek rovására. — Mindnyájan rgyanabban a félig már elsülyedl isónakban vannak és a mentésre répesek addig nem fekhetnak le. rmig a mentést végre nem hajották. A Nyugatnak akárcsak részleges leszerelése erkölcsileg, de gyakorlatilag sem időszerű. Nerr íelyénvaló, amig Europa rab elét fel nem szabadította. r. o NÉMETORSZÁG ES AZ ATOMFEGYVEREK k A nyugati kormányok hivatkoznak arra, hogy a világbékét í- ma már csak az atombombák kérj szenléte és a megtorlás lehetősége b- tudja megóvni. Ez a megfontolás is vezette a nyugatnémet kormányt :, is, amikor tárgyalásokat kezdett a az Atlanti hadsereg keretei kö- 1- zött taktikai atomfegyverek beve- 5, zetéséről. Nyugat-Németország i- 1 8 atomtudósa ez ellen óvást i emelt. Közös nyilatkozatban bejelentették, hogy atomfegyverek kéit szitésében nem hajlandók közi, I remüködni. A német kormány k részéről megállapították, hogy r Amerika csak másfél év múlva tudna Németországnak taktikai i. atomfegyvereket adni és hogj ” Nyugat-Németország okkor sem g lenne biztosítva az esetleges y atomháború súlyos következmé-j nyeivel szemben, ha ő maga az- ! atomvédekezésről lemondana. — a Adenauer kancellár a német J ;- atomtudósok delegációját tanács-:- , hozásra hívta magához, amelyen- a német külügyminisztérium és- a hadsereg képviselői tájékoztat- , ták a tudósokat a jeenlegi helyz zetről és a Szovjetunió készülő- déseiről. Néetországban számol-1 nak azzal, hogy az atomfegyver- i kezés kérdése a most kibontakor zó német választási harcnak egyik , központi problémája lesz, mert a nyugatnémet szociáldemokrata c párt ellenzi az atomfegyverek be- i vezetését, azt állitván, hogy s j atomháború esetén Németország 5 ( volna az 1 . számú célpont. Tilta- koznak az ellen is, hogy Nyugat - ! Németország földjén NATO- atombázisok legyenek. i Máj us 10-én a nyugatnémet 1 parlament elfogadta Adenauer in- ditványát, hogy atombizottságot > állitsanak fel és abba tudósokat, 1 j politikusokat és katonákat hivja-! nak meg a kérdésnek minden ■ | szempontból való megvizsgálásá■ | ra. A KÉPVISELŐHÁZ 2.6 BILLIÓT LEVÁGOTT A KATONAI KIADÁSOKBÓL A képviselőház jóváhagyási bizottsága 2.6 billiót törölt az uj költségvetés 33.5 billiós hadügyi kiadásai összegéből. Martin rep. képviselőházi vezető akciót inditott, hogy a Ház plénumában a republikánusok szavazzanak az eredeti összeg mellett, de mindössze annyit tudott elérni, hogy 313 millióval többet akartak megszavazni. A plénumban a múlt heti szavazásnál még ezt sem fogadták el, hanem egészében póváhagyták a 2.6 billiós hadügyi költségcsökkentést, noha Eisenhower elnök nyomatékosan figyelmeztetett, hogy a leszállítást az ország biztonsági érdekei fogják megsinyleni. Eisenhower azzal is az eredeti összeg megszavazására akarta szoritani a republikánusokat, hogy az 1958-as választásokon támogatni fog minden republikánus jelöltet, de ne várjanak igazán lelkes támogatást tőle azok, akik most ellenzéket játszanak vele szemben. Mint ismeretes egy uj törvény értelmében Eisenhower nem jelöltetheti magát harmadszor is elnöknek és ez a körülmény 1 HÍR tildy és BIBó letar- 1- TŐZTATÁSÁRÓL ,r j Meg nem erősített hírek sze- L J rint a budapesti hóhérkormány ! május 24-én letartóztatta Tildy Zoltán volt kisgazdapárti köztár [_| sasági elnököt, aki miniszter volt .t|Nagy Imre kormányában. ei Letartóztatták dr. Bibó István! s i is, aki szintén tagja volt Nagy _ I Imre kormányának. Nagy Imre ’ i mellett igen tevékeny szerepet ’ játszott a szabadságharc napjaigi ban és ügyeskedő, józan uj politikusnak tartották. A jelentés szerint 14 politikai rendőr rohanta meg rejtekhelyét, amikor elfogták.- is nagyon meggondolandó, hogj -Jaz atom- és hidrogénbomba- ki j sérletek egyidőre beszüntetendő! e, kivált hogy rádió aktivitású! i egészségügyi következményeirő- nagyon eltérőek a szakvélemé , nyék. Tény, hogy a három atomba talom közül mindegyik folytatjc- a kísérleteket. Névadóban Ame i rika próbált ki atombombákat a- múlt héten és Anglia megtette i második hidrogénbomba kisérle ; tét, az előző hetinél jóval puszta tóbb hatású bombával. A Szovje!- is állandóan tart nukleáris próbákat és Kruscsev azt mondotta a múlt hét végén, hogy olyan uj hidrogénbombájuk van, amelyel kipróbálni sem mernek, oly pusztító volna a hatása. A bomba mondotta, olvadást hozna a sarki jégvidékekre és a tengerek kilépve medrükből, elárasztanák e földet. Rémíteni akar, pedig Amerika sem alszik és mindent megtesz, hogy e téren és a missilek terén túlszárnyalja a Szovjetet. Egyik félnek sincsenek tüzetes adatai a másiknak nukleáris felkészültségéről s nem lehet tudni Amerika vagy a Szovjet felkészültsége félelmetesebb-e? De mindenki ismeri a Szovjet céljait és tudja, hogy Kruscsev semmit sem mond, ha nincs rá ravaszdi oka. A haderő leszállítás azt jelentené, hogy Amerika úgyszólván végleg belenyugodna a rabországok sorsába és a Szovjet más jogtalan előnyeibe, egyben pedig -megkönnyülne a talaj a Szovjet további imperialisztikus portyázásai, mesterkedései számára. . . A magyar szabadságharc tragikus cserbenhagyása után további lépés volna a Nyugat erkölcsi hanyatlása vonalán, ha megtörténne azon “első lépés , amelynek a most Londonban folyó tárgyalásokon esetleg létrejövő, kisebb jelentőségű egyezményt szeretik mondani. Szerin tünk az “első lépés”-nek a rabországok szabadsága visszaadásának kellene lennie és enélkül minden egyezmény a müncheni, indokinai és suezi appeasement meghatványozott folytatását, a Szovjet könnyelmű felbátoritását jelentené! Nem kétséges, hogy Kruscsev közvetlen célja, hogy a NATOT lej árassa, felbomlását vagy feloszlatását elérje és ezzel együtt mindazt, ami velejár, igy a világszerte fennálló amerikai repülőbázisok megszüntetését, amelyek száma nem kevesebb, mint 260 és bizonyos értelemben körülfogják a Szovjetet. Ez a reménye sohasem fog megvalósulni. Misem érthetőbb, mint hogy erről Eisenhower sem akar tudni. De nem e volna helyesebb a hosszas tárgyalási huzavonák helyett, melyekben Amerika amúgy sem igaz szivvel vesz részt s amelyek esetleges eredményeit maga is kétséges értékűnek tartja, előbb rendet teremteni és bármiféle mégoly csekély jelentőségű egyezményt is, a lényegi ellentétek, a rabnépek, köztük Kelet- Németország szabadsága előző helyreállításától függővé tenni? Örülünk, hogy a két nagy párthoz közelálló, vezető amerikai napilapokban oly vezércikkeket látunk, amelyek az egész ügytől való fáztukban, de nyilván a rabországok iránti jószándékkal is olykor hasonló álláspont felé hajlanak. Sajnos, nem képviselik elég eréllyel, szívóssággal és eltökéltséggel ezt az álláspontot. * * * ADENAUER nyugatnémef kancellár május második felében Washingtonban tett látogatása alkalmával olyan sorrend alakult ki, amely szerint előzőleg egy kisebb fegyverkezést — leszállító egyezség (“első lépés’) jönne létre “bizonyos bizalom jeléül” a Szovjet és a nyugati szövetségesek közt s ezt követné egy négyhatalmi államvezetői konferencia a német egyesítés ügyében és ha ehhez a Szovjet szabad választások alapján hozzájárul, csak akkor következhetne egy nagy és I mind bátrabbá teszi azon, főleg j a pártjuk konzervatív részéhez tartozó republikánusokat, akik közül nem egy Eisenhower hadvezéri népszerűsége segítségével, Eisenhower “frakk-szárnyán" jutott be a kongresszusba. A szavazásnál 140 republikánus szavazott az eredeti, 39 pedig a leszállított összeg mellett. A demokratáknál I I -én szavaztak az eredeti összeg mellett és 203- an ellene, noha Truman ex-elnök is egy nyilatkozatában nemzetvédelmi érdeknek mondotta a kért összeg megszavazását. A kongresszusban a költségvetés magassága miatt takarékossági hullám mutatkozik. A szenátus azonban még csak ezután fogja tárgyalni az ügyet s igy Eisenhower kudarca nem végleges. Egyes kommentárok a költségvetés csökkentésére irányuló kongresszusi akciókat arra vezetik vissza, hogy tekintettel az 1958- as választásokra, annyi levágás történjék, amennyi lehetővé teszi, hogy annak révén még a választások előtt jövedelmi adóleszállitást lehessen megvalósítani. Eisenhower tudvalévőén ellenzi a jövedelmi adók közeli leszállítását. KÉSZÜL A “TÉNYVIZSGÁLÓ” BIZOTTSÁG JELENTÉSE A SZABADSÁGHARCRÓL Az Egyesült Nemzetek által a magyar ügyben a semmittevés leplezésére és időhúzásra kiküldött u. n. tényvizsgáló bizottság most készül befejezni jelentését, amelyet több mint száz, Amerikában és Nyugat Európában eszközölt kihallgatás alapján szerkeszt meg. A bizottság öt kisországi E. N. delegátusból áll. A jelentés a szabadságharc lefolyásáról nem állapit meg uj tényeket. Rámutat arra, hogy azóta mily vad vörös bosszú terror dühöng Magyarországon. Fenntartja, hogy deportálások történtek a Szovjetunióba. A deportáltak számát 35,000-re teszi és adatai szerint főként diákok, értelmiségi vezetők és papok vannak köztük A bíróságok eddig mintegy 2000 szabadságharcos ügyében mondtak Ítéletet, köztük számos halálos Ítéletet is. Eddig nincs határozat arról, hogy a jelentés elkészülte után külön ülésre hivják e össze az E. N. közgyűlését. Sajnos, ezidőszerint semmi jele annak, hogy az E. N. további szép szavakon kívül mással is akarná segiteni a magyar ügyet. A Bentley képviselő és társai által kezdeményezett akció, amely abból indult ki, hogy az E. N.-en kívül, a kongresszus utján kellene cselekedni, a jószándéknál és annak kinyilvánításával iáró reklámnál nem jutott to-2,000 MAGYAR GYERMEK KALLÓDIK AUSZTRIÁBAN Bécsi jelentés szerint még mindig 2,000 tizenkét és tizennyolc év közötti gyermek tartózkodik Ausztria területén, akik a szabadságharc alkalmával többnyire kalandvágyból jöttek át a határon, hogy szerencsét próbáljanak a világban. Úgy a Vörös Kereszt, mint az Egyesült Nemzetek kirendeltsége foglalkozik problémájukkal, amely fölötte kényes és nehéz. Sokan közülük szülőik hozzájárulása nélkül jöttek el és hazatéréshez nincs kedvük. A szülők sok esetben Írásos nyilatkozatban kérik hazaküldésüket, de kételyek állnak fenn, hogy a szülők nem e kényszer alatt tesznek ily nyilatkozatot. KRUSCSEV EGY 0RAS B0LSI SZÓLAMOKKAL AZ AMERIKAI RÁDIÓN ÉS TELEVÍZIÓN Kruscsev orosz első párttitkár vasárnap este egy órán át felelt rádión és televízión, Moszkvában tartózkodó amerikai laptudósitók kérdéseire, a Columbia Broadcasting System vonalán. Részleges haderő leszállítást propagált, mint kezdő lépést a lefegyverkezéshez és javasolta, hogy a Nyugat ürítse ki Franciaországot és Nyugat-Németországot, mely eset ben “a Szovjet kivonná haderőit Kelet Németországból, Magyarországról és Romániából.” Az ajánlat nem uj s már regebben megírtuk róla, hogy csak ravasz trükk. A Szovjet arra számit, hogy a Nyugat a mai helyzetben nem vonulhat ki Európából, feladva ott összes bázisait. Azért mer ily propaganda-ajánlatot tenni, irtuk, mert tudja, hogy úgysem fogadnák el. Hasonló értelemben ir Walter Lippmann, Amerika legtekintélyesebb közirója a N. Y. Herald Tribune jun. 4-i számában: “A javaslat, írja Lippmann, csábitó, de Kruscsevnek soha álmában sem jutott volna eszébe, hogy megtegye, ha nem tudná, hogy a legparányibb eshetőség sincs, hogy elfogadják”. Kruscsev dicsérte Kádárt és azt állította, hogy a nép akkor is melléje állna, ha az orosz hadsereg nem volna már Magyarországon. E véleményével kétségkívül nagyon egyedül áll a világban . , . Más jóslásokba is bocsájtkozott és azt is jósolta az amerikai népnek, hogy unokái már kommunista rendszer alatt fognak élni. Ez sem uj szólam, mondta ezt már gorombábban. így: “Mi el fogjuk temetni önöket". Minden cigány a maga lovát dicséri és nem tudjuk, miért adtak alkalmat Kruscsevnek, hogy a maga demagógiáit, nagyhangú kortesfrázisait eljuttathassa az amerikai nép millióinak otthonaiba? Sovány vigasz ehhez képest, hogy kongresszusi körök azt kivánják, Eisenhower elnök is kapjon egy órát az orosz rádión és televízión. vább. Azzal, hogy az akció vezetői eleve kizártak minden bátor lépést, az akció önmagát juttatta holtpontra és kihatásában épp oly elméleti értékű maradt, mint az E. N. közgyűlésnek “fogak nélküli" * . nkét határozata. így dugába dől a remény, hogy a kongresszusból oly komoly akció indulhat ki, amely szembeszáll a már szerkezeti okokból is tehetetlen Egyesült Nemzetek háta mögött megbújó washingtoni taktikával és kikövetelni törekszik, hogy végre elszánt fellépés történjék az oroszok szabadságtipvó gaz erőszakával szemben. Hir a Szovjet és Kádár közti rabszolga vásárról A bécsi Neuer Kurír napilap jelentette a múlt héten, hogy a budapesti hóhérkormány 50,000 magyar munkanélkülit bocsájt az orosz kormány rendelkezésére, hogy oroszországi gyárakban és bányákban kényszermunkásokként dolgozzanak és a Szovjet ezért félmillió dollárt fizet a szabadságharc miatt anyagi nehézségekbe jutott hóhérkormánynak. Az utóbbi cáfolatot adott ki, de a Kurir fenntartja értesülését és azt állítja, hogy Kádár és a Szovjet között szabályszerű szerződés jött létre s a Szovjet árukban fizeti a félmillió dollárt. — Közli továbbá, hogy az “önkéntesek”-nek három és fél, évi oroszországi tartózkodásra kell elkötelezniük magukat és előre le kell mondaniok arról, hogy nyári szabadságot vehessenek igénybe. Családjukat és gyermekeiket sem vihetik magukkal. A bécsi lap azt is állítja, hogy Kádár a kínai kommunista kormánnyal is szerződésről tárgyal, hogy 40,000 “önkéntes” munkást küld Kina számára, ugyanolyan feltételek mellett, mint a Szovjetnek. Végül hangsúlyozza a lap, hogy az oroszországi szállítmányok folyamatban vannak és főként szabadságharcosokból állnak. , MILLER PERE Washintonban McLaughlin egyes biró a múlt héten bűnösnek mondotta ki Arthur Millert, a hires fiatal drámaírót, Marylin Monroe film-sztár férjét a kongresszus megsértése címén, mert a képviselőház amerikaiatlan tevékenységeket kivizsgáló bizottsága előtt nem volt hajlandó megnevezni azon írókat,akiket ott látott egy, a kommunistáknak külön az Írók számára rendezett előadás sorozatán. Az Ítélet egy évi börtönig és $1,000 pénzbüntetésig terjedhet és három hét múlva hirdetik ki.
