Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-24 / 21. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre . ?........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICANIN SPIEIT HUNGARIANLANG^GE PUBLISHED EVERY FRIDAY Entered ns Second Class ,'latter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879". Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches mid Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 21-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 MÁJUS 24 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A TÉNYVIZSGÁLÓ bizottság, amelyet az Egyesült Nemzetek kiküldött a magyar szabadság­harc ügyében, megtette jelenté­sét és szabadföldi magyar körök. most azt szorgalmazzák, hogy az Egyesült Nemzetek tartson rend­kívüli közgyűlést és a jelentés alapján végre változtasson törté­nelmileg legszégyenteljesebb, gyá­va meghátrálásán, ragadja meg a magyar szabadságharccal való foglalkozás ez “utolsó alkalmát” a tényleges cselekvésre. A tények tragikus lényegük teljes valóságában ismertek vol­tak, mielőtt a vizsgáló bizottság megkezdte tevékenységét itt és egyes nyugateuropai országok fővárosában. A kihallgatások ér­demben nem hoztak, nem is hoz­hattak semmi újat és csak huza­vona céljára voltak jók, arra, hogy közben fü nőjön a hősi tör­ténések felett és a világ kezdjen napirendre térni fölöttük. *’ Kezdettől azt irtuk, hogy az Egyesült Nemzetekben nem le­het semmi hatályos dolgot tenni a magyar ügyben, hanem Ame­rika és szövetségesei az E. N.-en kívül cselekedjenek a legerélye­sebb módon.Az E.N. tizenkét ha-1 tározatot hozott a magyar nép sza badságakartatát vérbefojtó Szov­jet ellen, de egyiknek sem volt foga, a Szovjet reájuk sem hede­­ritett és hogy Kruscsev most azt meri mondani, hogy 200 évig is eltarthat, amig hajlandók lesznek szóbaállni a magyar nép és a többi rabnép ügyében, nemcsak • az E. N. papiros határozataiban, , de Amerika tétlen passzivitásá­ban is leli magyarázatát. Washington “az E. N. szoknyá- 1 ja mögé bujt a magyar ügyben”, j I mondta Truman és most sincs 1 jele annak, hogy a tényvizsgáló' 1 bizottság semmiféle meglepetést nem tartalmazó jelentése alapján < komolyan akarna tenni valamit, j J Ha akart volna, megtehette vol- i na október 23 és nov. 4-ike kö- < zött, a Nagy Imre kormányának 1 megalakulása, illetve azon távi- a rat kapcsán, amelyben Nagy Imre i bejelentette az E. N.-nek Ma- i gyarország semlegességét és a 1 szabad választásokat. Csak poli- < tikai álomjárók vagy politikai i analfabéták kételkedhettek abban : csak egy pillanatra is, hogy a 1 Szovjet válasza a forradalom i legkegyetlenebb leverése és Nagy 1 Imre és társainak bebörtönzése : lesz, mégsem történt semmi, i hagytuk legázolni a magyar sza- 1 badságharcot, mert mi az E. N. 1 politikáját követjük (akármeny- í nyire vétó joga is van ott a 1 Szovjetnek és akármennyire is c nő ott a Szovjettel kacérkodó 1 “semlegeseknek”, Indiának, az ,1 arab államoknak stb. a szavazati s jelentősége) és az E. N.-en kívül s nem vgyunk hajlandók bármit is csinálni. Eisenhower elnök ki­jelentette, hogy sohasem bízta- ^ tott fel egyetlen rabországi kor- t mányt sem, hogy csináljon for­­radalmat a Szovjet óriási túlereje e ellen, — de Jordánia király eile­­nes elemeit sem biztatta fel, hogy ^ puccsot tervezzenek Husszein el-1 len, esetleg valamely szomszédos , arab állam segítségével. Mégis j. elküldtük Hatodik Flottánkat a Földközi Tengerre, Jordánia kö­zelébe, hogy megmentsük Húsz- g szein trónját és rezsimjét, — g még hozzá az Egyesült Nemzetek g megkérdezése vagy hozzájárulása nélkül, mert tudtuk, hogy a ^ Szovjet megvétózná és India, az j arab delegátusok stb. akadékos­kodnának a szavazásnál. De ezt g előre tudtuk a magyar ügynél is! n Miért tudtunk a kis Jordánia u ügyében cselekedni az E. N.en ki- n vül s miért nem Magyárország v (és felszabadulása nyomán a többi európai rab kulturország) j, ügyében? Miért tudtuk az E. N. ti en kívüli akcióval segíteni Húsz- £ szeint, de nem tettük ezt Nagy / Imre megmentésére, akinek sza- f' bad választásokat Ígérő kormánya t: az átmeneti jelleg minden ismér- j, vét magán hordta, hogy utána a k többségi népakarat alapján a ( jfommuni?miust felszámoló, sza. é lök Írtak alá. A jelentés hibáztat­ja, hogy “az Eisenhov/er admi­­nistráció elmulasztotta nemzedé­künk nagy alkalmát, amikor nem lépett fel határozottabban a ma­gyar szabadságharc esetében”. Megállapítja, hogy a kormányt “tétlenség bénította meg, amikor a szabadságharc 1956 október 23-i kitörésekor négy napig ha­bozott, hogy erős akciót sürges­sen az E. N.-nél.’’ "Ez a tétlenség, — mondja a jelentés, — gyengítette a szabad­ságharcosok harci kedvét és fel­bátorította a Szovjetet, hogy sza­badvilági ellenakciók veszélyétől nem félve, kíméletlenül járjon el. i Ez a négy nap az ellenségnek adott segítséget, holott a szabad­ságharcosoknak kellett volna ad­nia." A bizottság egyik tagja, James G. Fulton, (rep. Pa.)kisebbségi különvéleményt csatolt a jelen­téshez amelyben azt állítja, hogy az Egyesült Államok teljesen a politikai alapelvei szerint járt el és helyesen tette, hogy az Egye­sült Nemzeteken keresztül kísérel­te meg, hogy segitségére legyen a magyar népnek. Ezzel szemben a többségi jelentés rámutat arra, hogy “a kormány politikája az volt, hogy 1. azt a negativ poli­tikát folytatja, hogy sem egyol­dalúan, sem nemzetközien nem avatkozik be katonailag és 2. írről a politikájáról előre bizto­sit ja a Szovjetet. Majd azt mondja a többségi jelentés, hogy “noha a harmadik világháborútól való félelemben senkisem várta, hogy az Egyesült kllamok csapatokat vagy fegy­vert küldjön Magyarországra, semmiféle módon és eszközzel rém léptünk fel e válsággal szem­ben.” Végkövetkeztetése ez: “A anulmányi bizottság uj politikát át szükségesnek a rabországok jgyében, e politika azonban nem ízt jelenti, hogy vagy olyan lé­réseket kell tennünk, amelyek a íarmadik világháború kockáza­­:át jelentik vagy pedig semmit, így realisztikus adottságokkal számoló, amerikai politikának’ construktiv (építő szellemű), rányzatot kell követnie a kato­nai akció szélsőségei és a cser­­renhagyás között”. A bizottság végül javasolja, íogy az Egyesült Nemzetek tá­­nasszoir nehézségeket a Kádár éle bábkormány tagsági igazoló ratainak elfogadása körül és gazdasági szankciókat és ‘‘más ilkalmas lépéseket” vegyen fon­óiéra “Magyarország és a Szov­­etunio ellen, mindaddig amig az i. N. állásfoglalását figyelmen dvül hagyják.” mányt, lemondjon magyarorszá­gi hatalma és a kommunista ren­dőrállam véres erőszakkal való helyreállításiról. Egyedül és ki­zárólag csak Amerika (és szövet­ségesei) ultimativ fellépése kész­tette volna megfontolásra a Szovjetet. Ciak ez és semmi más. Bessenyei G/örgynek, a Rabnem­zetek Tanácsa magyar fődelegá­tusának van igaza, aki kezdettől pozitív akciót sürgetett és nem­reg a Strastourgban, az Europa Tanács vezetőinek jelenlétében tartott beszédében kimondotta és a közelmúlt példáival meggyőző' en meg is indokolta a helvzet ha­lálos sebért tapintó, legvégső igazságot, mgy szót: “Kockázat nélkül nincs semmi!” Bessenyey e bátor kijelentése fején találja a szöget, megmond­ja mi a baj Amerika magatartá­sával és e tekintetben magyar jövevény létére bátrabb, történel­mibb, mint Bentley, a született: amerikai, Kelly asszony és a többi bizottsigi képviselők, akik szintén mind született amerikaiak. és egyénileg is kevesebb kocká-1 zattal beszélhetnének bátrabban. A washingtoni bölcsek az utóbbi évtizedben s$k ezerszer megálla­pították beszédeikben és nyilat­kozatokban, hogy a Szovjet csakj íz erő szavát érti. Nem osztjuk a bizottság a7ch álláspontját, hogy lehetséges ban uj amerikai kül­politika, - nely “nem azt jelenti, íogy vagy olyan lépéseket kell i tennünk, amelyek a harmadik vi­­ágháboru kockázatát jelentik | zagy ri.” Helytelenítjük,! log ..tOttság eleve lemond a1 veres megoldás lehetőségéről is ezzel nem: uj amerikai külpo- j itikát inaugufál, hanem lényegé­ben ugyanazt a régi külpolitikát olytatja, amelyet Eisenhower az 1955 junius 27-i sajtókonferen-1 náján, a genfi konferencia küszö­bén azzal fe eiett ki, hogy azj :gyik kérdezőre rászólt, hogyí ‘csak nem gondolja, hogy hábo­­ut fogunk viselni a rabnépe­­cért?!” és amelyhez hasonló és nég súlyosabb nyilatkozatokat tisenhower és Dulles azóta is iürün tettek, miként azt e ha­­lábokon mindig kárhoztattuk. Ez| ílőző kijelentések szintén nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy aj szovjet habozás nélkül, a legke-j -yetlenebbül mérte vérbe gázolni l magyar szabadságharcot, mert lem félt ellenakciótól! AZ AFL-CIO KIZÁRTA DAVE BECKET Az AFL—CIO a május 7-én Dave Beck, a Fuvarozó Union enöke ellen indított fegyelmi el­járás ügyében hétfőn meghozta a döntést. A vezetőség egyhangú határozattal végleg megfosztotta Becket az alelnökségtől és ki­zárta'az AFL—CIO-ból. Meany elnök úgy nyilatkozott, hogy Beck bűnei fölött a bírói hatóságok vannak hivatva dönte­ni, de semmi kétség nem lehet abban, hogy elnöki állását nye­­reszkedésre használta fel s az AFL—CIO emiatt nem késleked­hetett állásfoglalásával. Beck tiltakozott az ellen, hogy pálcát törnek felette, amikor ügye más fórumokon még folya­matban van.--------ooo-------------— Gomulka: Polgári párt megengedése Magyaror­szág sorsára juttatna Gomulka, lengyel kommunista első párttitkár hat órás beszédet mondott, amelyben polemizált Kolakowski egyetemi tanárral, aki egy polgári párt megengedése mellett emelt szót. Hangoztatta, hogy Kolakowsky maga is elis­meri, hogy ily párt megengedése kockázatot jelentene a kommu­nizmus számára. “Nem lehet to­vábbmenni annál, ameddig men­tünk, — mondotta, — ha nem akarunk Magyarország sorsára jutni. A lutrin lehet néhány zlotyt °ckáztatni, de nem koc­káztathatjuk Lengyelország sor­sát, nem játszhatunk vele a lut­rin". A Szovjettel való “szoros baráti kapcsolatokat” .tart szüksé­gesnek. A jobboldali elhajlók munká­ját ártalmasnak és beszünteten­­dönek tartja és a régi stalinistá­­kat is önmegtartóztatásra intette. Nem helyesli, hogy a gyári mun­kástanácsok Lengyelországban akkora hatáskörhöz jussanak mint Jugoszláviában, többi közt mert sok megbízhatatlan ember van tagságuk között. A magyar szabdságharc leve­réséről azt mondta Gomula, hogy “szomorú, de elkerülhetetlen do­log volt, mert meg kellett mente­ni a békét és a szocialista (kom­munista} országok biztonságát. A FOLDBANK MEG­SZÜNTETÉSE bad polgári világ következzék Magyarországon ? * * EZEN morfordirozunk, halb ván, hogy magyar.küldöttségjárás volt Hammarskjöldnél, az E. N. főtitkáránál a rendkívüli közgyű­lés összehívása érdekében. Ha minket megkérdeztek volna,’ ugyanazt mondtuk volna előre, amit Hammarskjöld mondott ne­kik: rossz ajtón nyitottak be, tes­sék az amerikai kormányho; menni. Hammarskjöld csak egy tisztviselő, akit a Szovjet hozzá­járulásával az E. N. Charter alapján azzal választottak meg, hogy pártokfeletti tárgyilagosság­gal kell ellátnia hivatalát. Cabot Lodge amerikai fődelegátushoz utasította a küldötteket, nyilván azzal a ki nem mondott utógon­dolattal, hogy nem tőle, hanem Amerikától függ a közgyűlés összehívása, csak ha Washington akarja, lesz rendkívüli közgyűlés. De miként Hammarskjöld csak alárendelt ember, úgy Cabot Lodge is az. Dulles nem akarja, hogy komoly amerikai fellépés történjék a magyar ügyben. A fokozatos önfelszabaditás sültga­lambjában való hit Billy Graham­­jává, ékesszóló postolává csa­pott fel, sőt beszédeiben ismétel­ten biztosította is a Szovjetet, hogy a világért sem, soha nem támogatna egy rabnemzetet, ha az (nem bírva tovább a szenve­dést) felkelne, hogy lerázza rab­láncait. Hangzott e el a történe­lemben valamikor is ennél siral­masabb megdöbbentőbb — ame­­rikaiatlanabb nyilatkozat ?! Nincs értelme Cabot Lodgehoz menni, amikor Dulles igy beszél és Eisenhower elnök is minden­ben támogatja a “graduális ön­felszabaditás” mesevilágával hi­tegető “politikáját.” Ha e vágy álomról eddig jó­­ikartot lehetett feltételezni, Cruscsev legutóbbi nyilatkozata jtán, amelyben kifejtette, hogy 2 teljes éberséggel állnak őrt, bogy a rabországok kommuniz­musa lényegileg érintetlen ma­radjon és megtette a fennebb idézett kijelentéseit, további hangoztatását többé nem lehet őszintének tekineni. Kruscsev nyilatkozata válasz volt Dulles szólamaira, ledöfte azokat és, hisszük, olyn uj heliyzetet terem­tett amelyben még a könnyen iiivők is túlhaladottnak kell lás« sák Dulles ábrándjait. Ha ma-| jyarok és a magyar szabadság-; narc ügyének más nemzetbeli oarátai akarnak valamit elérni, a ejhez kell menniök, Dulleshez és rűsenhowerhez és meg kell mon­­laniok, hogy csak az E. N.-en dvüli, erélyes és ejszánt ameri­kai akció lehet jelentős, igazi segítség, minden más mellébee­­szélés, vakvágány! • • BENTLEY kongresszusi kép­viselő márciusban több képviselő­­ársával akciót kezdett a magyar izabadságharc ügyének az E. N.­­:n kivüli megoldása érdekében, le mindjárt az erről szóló első kongresszusi felszólalásánál saj­tosán kellett megállapítanunk, íogy akciójuk nélkülözi az igazi sátorságot és lendületet. Több nint húszán szólaltak fel és egy lapra a magyar kérdés dominált, i képviselőházban, de nem tettek emmi érdemi javaslatot, hanem lhatározták, hogy többen közü­­ük Európába mennek “a kérdés ovábbi tanulmányozására", h'o­­ott a helyzet ugyanaz, mint volt z E. N. tényvizsgáló bizottsága cetében: minden fontos tény is­meretes és nem tanulmányozásra,j itazgatásra, hanem gyors és ke-j nény, pozitív cselekvésre lett olna szükség. A képviselők, akiknek legtöbb­­e a Ház külügyi bizottságának agja, április 18 és 30 között juropában jártak, megfordultak Angliában, Franciaországban, Jyugatnémetországban és Ausz­­riában s most terjesztették be elentésüket, amelyet Edna E. lelly (dem.), Alvin Bentley rep.), Armistead Seiden (dem.) s Frfink Coffin (dem.) képvise-MEANY A MUNKÁS­SÁG ÁRULÓJÁNAK NEVEZI BECKET A kongresszusi képviselőház mult héten megszavazta az u. n. földbank megszüntetését. A föld­bank segélyeket fizetett azon farmereknek, akik kevesebb föl­det vetettek be. A földbank meg­szüntetése idejét 1958-ra tűzték ki, a szenátus azonban még nem tárgyalta a javaslatot. A képviselőház 272 milliót tö­rölt a földmivelésügyi költségve­tésből, amely ezzel 3.7 billióra csökkent. Mindkét ház 80.3 milliót, tö­rölt a posta költségvetéséből, ami Summerfield országos postames­­te r újabb önkényes akcióira, a postai forgalom további korláto­zásaira vezethet. Az összeg, amelyet a posta kiadásaira meg­szavaznak, 3.8 billió. Eisenhower elnök két rádióbe­széde, amelyet a költségvetési törlések ellen mondott, nem vál­toztatott a kongresszusban mu­tatkozó hangulaton, hogy a tul­­magasnak vélt költségvetésben jelentékeny törléseket kell eszkö­zölni. Eisenhower kivált a kato­nai kiadások csökkentését ellen­zi, mint amelyek az ország biz­tonsági helyzetét veszélyeztetik. ---------------ooo------------— NEMCSAK négy, de tizenegy nap állt a Nyugatnak rendelke­zésre a cselekvésre, beavatkozás­ra, mentésre és különösen az utolsó napok passzivitása, Nagy Imre táviratának lázas semmitte­véssel való elszabotálása nehezen fogja elbírni a Történelem Ítéle­tét és nem csekély mértékben já­rul hozzá ahhoz, hogy a raborszá­gokban növekedik a kiszolgálta­tottságukba inkább belenyugvók, kollaborációra hajlamosabbak száma. . . Washington valóban akaratlanul, a Szovjet vérengző kegyetlenségét segítette elő tét­lenségével, miként azt annakide­jén megírtuk. Ég nem vagyunk elragadtatva attól, hogy a bizott­ság kihangsúlyozza, hogy ő sem gondolt és ma sem gondol fegy­veres beavatkozás szükségére. Persze hogy nem szabadott volna egy percig sem elismerni a Ká­dár bábkormány delegátusait és szóhoz engedni. Erkölcsileg már, ezen a Nagy Imre táviratát sem­mibevevő gesztusán is elcsúszott az E. N. De sem az elismerés megtagadásától, sem gazdasági és egyéb szankcióktól, amelyek­ből a Szovjetre esetleg származó károsodás egyáltalán nem ér fel a magyar gyarmat (és a stalini birodalom többi rabországainak azután sorra való) elvesztésével, — nem lehetett volna várni, hogy a Szovjet meghátráljon és mtfhifyva a Nagy Imre kor­* * * >HA AMERIKA, miként a bi­zottság kívánja, uj rabország! külpolitikát akarna kezdeni ki­vált Kruscsevnek minden eddigi amerikai rabországi külpolitikát arculcsapó, kategorikus kijelenté­sei után csakis a Bessenyey ál­tal hangoztatott, megdönthetet­len igazságu “kockázat nélkül nincs semmi!" felfogás jegyében teheti azt a siker reményével. — Csak, ha mint oly régóta hangoz­tatjuk és sürgetjük, az E. N.-en kívül a sarkára áll és elszántan élére állítja a rabországok sza­badsága, a yaltai szerződésszegés ügyét, moshatja el az októberi és novemberi gyászos történelmi szereples . minden szabadság­szerető ember lelkét leverő emlé­két és felelhet meg méltóan, ön­elégülten és históriai dicsőséggel annak a világvezetői hivatásnak, amelyet politikusai oly sok­szor, oly buzgón emlegettek és emlegetnek, mint amelyre Ame­rikának hatalmánál, hagyomá­nyainál és szabadság eszményei­nél fogva rendeltetése van a vi­lágban ! r. o. TÖBB MINT SO MILLIÓVAL AKARJAK CSÖKKENTENI A PROPAGANDA KIADÁSOKAT A kongresszus képviselőháza 37.9 millió dollárt törölt a U. S. Information Agency (Voice of America stb.) jövő évi (1957 julius 1-én kezdődő), közel 140 milliós költségvetéséből. Múlt hé­ten a szenátus további 15.9 mil­liót törölt. Ha a kongresszus nem tesz eleget Eisenhower elnök azon kérésének, hogy a propa­ganda kiadásokat ne csökkent­sék, “csupán” 90.2 millió dollár jut a propaganda kiadásokra és a propaganda szervek sok alkal­mazottjukat volnának kénytele­nek elbocsájtani. HARC A KÖLTSÉG­­VETÉS KÖRÜL Kongresszusi körökben egyre nő az ellenzés Eisenhower el­nök költségvetése ellen, amelyet tulmagasnak találnak és több bil­liót törölni akarnak. Eisenhower elnök a május 8-i sajtókonferenciáján védte a kor­mány pénzügyi politikáját és ki­jelentette, hogy nagyobb össze­gű törlés lehetőségére nincs re­mény, mielőtt a nemzetközi fe­szültség nem enyhül. Az elnök máj. 14-én rádiószóza­tot intézett az országhoz a költ­ségvetés védelmére és május 2 1 -én külön szózatot mondott a külföldi segélyek érdekében. Eisenhower közölte a sajtó­­konferenciáján, hogy Humphrey pénzügyminiszter, aki kezdettől kifogásolta a költségvetés magas összegét, megválik állásától, de az időpont még nem ismeretes. Anglia felrobbantotta első hidrogén bombáját Anglia a múlt héten, a Csen­des Óceánon lévő Karácsony­szigeten felrobbantotta első hi­drogén bombáját. Ennek ténye nagyot lenditett Angliának az utóbbi időben sokat hanyatlott nemzetközi politikai és hadászati jelentőségén, mert harmadik nukleáris hatalommá” lépett elő Amerika és a Szovjet mellett. Ekként a jövőben két nukleáris hatalom állna szemben a Szov­jettel, ha nukleáris háborúra ke­rülne sor. A londoni sajtó Anglia nagy tekintélygyarapodását látja a hi­drogén bomba birt°kában. De a News Chronicle aggályát fejezi ki, hogy ha más, köztük a kisebb európai és ázsiai országokat is felszerelik a nukleáris bombák­kal, azok épp oly félelmetes el­lenfelek lehetnek más országok séámára, mint most a három nukleáris nagyhatalom.----—uuo— --------— ACÉLTERMELÉSI REKORD A szabad világ acéltermelése az elmúlt esztendőben újabb csucs­­seredményt ért el. A most közzé­tett statisztikai kimutatás sze­rin a szabad világ országainak acéltermelése 1956-ban megköze­lítette a 238 millió tonnát és kö­zel 10 millió tonnával volt na­gyobb, mint 1955-ben. A szov­jet blokk országai az elmúlt esz­­tendőbtn 75.7 millió tonna acélt termeltek, ami a világtermelés 24%-ásak felel meg. Az Egyesült Államok a világ acéltermelésének közel 37%-át szolgáltatta az el­múlt esztendőben. |--------------------ODÓ--------------------14 ÚJABB HALÁLOS ÍTÉLET BUDAPESTEN A miskolci szabadságharcosok perében május 16-án hoztak Íté­letet Kádár biró-pribékjei. Tizen­négy vádlottat halálra Ítéltek, négyet pedig életfogytiglanra. — Három más vádlott 5—1 5 évi börtönt kapott. A vádlottak fe­­lebbeztek. A vádlottak ellen az volt a vád, hogy vezetői voltak a mis­kolci felkelésnek és Gáti Gyula AVO ezredest és az AVO több tagját megölték. Az Associated Press budapesti tudósitója szerint a vádlottak azzal védekeztek, hogy az AVO előzőleg a tömeg­be lőtt, sokan megsebesültek és a népharag csak ekkor vetette magát az AVO-sokra. A NÉMET SZOCIÁLDEMO­KRATÁK A NATO-BÓL VA­LÓ KILÉPÉSSEL AGITÁLNAK A nyugatnémet szociáldemo­krata párt helyettes vezetője, William Mellies képviselő kijelen­tette, hogy a párt az őszi válasz­táson azzal a programmal fog harcolni Adenauer kancellár koa­líciója ellen, hogy ha győz, Nyu­gat Németország kilép a NATO- ból, ha Kelet Németország (a Szovjet-zóna) egyidejűleg kilép a Varsói Egyezményből és ezzel megnyílik az ut a német egyesí­tés felé. A szociáldemokraták azonkí­vül már most is követelik, hogy atomfegyverek ne legyenek Né­metország területén,--------------o o o--------------­ÚJBÓL ÁTKERESZTELTÉK AZ ANDRÁSSY UTAT A Kádár tankkormány az Andrássy utat, amelyet Rákosi idején Stalin utnaz .hívtak, .új­ból átkeresztelte, ezúttal "a Ma- ffvair Ifim ab a Utia** névre. George Meany, az AFL—CIO elnöke nyilatkozatot adott ki, amely a munkásságra ártalmas­nak mondja Dave Beck, a Team­ster Union elnökének korrupt működését, amely most a szená­tus vizsgáló bizottságát foglalkoz­tatja. Megállapítja, hogy Beck “nem követte, hanem elárulta az amerikai szakszervezeti mozga­lom gompersi alapgondolatát és hagyományait”. (Sámuel Gom­­pers szakszervezeti vezető a szá­zad első éveiben a union mozga­lom alapeszméjévé tette, hogy az osztályharc és a pártpolitika ki­kapcsolandó és a munkások unio­­nokban szövetkezve kollektiv utón, együttesen bocsássák áruba szaktudásukat és munkaerejüket a munkaadóknak, hogy ezáltal a legjobb árat érjék el érte.) “Az amerikai munkás szak­­szervezeti mozgalmat, — irja Meany, — a legmagasabb eszmé­nyek és legtisztább erkölcsök ve­zették mini' Azzal, hogy Gompers felfogását és módszerét alkalmaztuk, unionjaink a leg­magasabb gazdasági szinvonalat érték el áz amerikai munkásság számára, olyant, amely sehol má­sutt nem létezik a világban. . . De nem feledkeztünk meg nem­zetközi .kötelezettségeinkről sem és az elsők voltunk országunk­ban, akik figyelmeztetéssel és óvással éltünk a fascizmussal, nazismussal és kommunizmussal szemben. A világ számos orszá­gában közvetlen segítséget ad­tunk szakszervezeti kartársaink­nak, hogy mozgalmaikat kiépít­hessék és a totalitarizmus minden formájával felvehessék a harcot. Meany nyilatkozata rátér a McClellan bizottság kihallgatásai­val kapcsolatban egyes francia- és németországi lapokban megje­lent ferdítő és union ellenes izü tudósításokra és hangoztatja, hogy tiltakoznia kell olyan beál­lítások ellen, amelyek azt akar­ják elhitetni, hogy a Beck által elkövetett üzelmek általánosak az amerikai unionokban, nem pedig kivételt képeznek. SZOVJET-CSILLAG A MA­GYAR CÍMERBEN Mint Kádár bábminiszterelnök legutóbb egy “parlamenti ’ be­szédében bejelentette, Magyar­­ország cimerét újból megváltoz­tatták. A kettős kereszt és három foyam eltűnik a címerből, mert ezeket Kádár és gazdái reakciós és területi revíziós célok jelképé­nek tekintik. Ellenben a Szovjet csillag bekerül a cimerbe s Kádár és társainak a Kreml kommunis­ta zsarnokai iránti hódolatát jel­képezi. A magyar népnek ehhez a leg­újabb címerhez lelkileg, érzelmi­leg semmi köze nincs. Címere az angyalos, szentkoronás címer volt és lesz továbbra is, amely a tör­ténelmi Magyarország örök jel­képe. Annál inkább ragaszkodik hozzá, a tank uralom mennél eíőszakosabban akarja feltukmál­­ni a kettős keresztről és a három folyam területeiről való lemon­dást kifejező, gyarmati jelvényét. FELHÍVÁS! A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség New Yor­ki Szervezetének Ideiglenes Inté­zőbizottsága felhívja az Ameriká­ban élő magyar szabadságharcos színészeket és zenészeket, hogy 14 napon belül jelentkezzenek a new yorki szervezet (50 Central Park West, New York, N. Y.) club-helyiségében személyesen, vagy levélen .keresztül, a Magyar Szabadságharcos Szinház megala­pításának és a szerződésük meg­kötésének az ügyében. Jelentkezéseket várjuk. New York, 1957 V. 21. Üdvözlettel: A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség New Yorki Ideiglenes Intézőbi­­adttsájp!.

Next

/
Thumbnails
Contents