Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-17 / 20. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehjak Valley. rdekeit tár-J. 10, map. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class JNhtter May 18, 1923, at, the Post Office at Bethlehem, Pa., imler the Act of March .3, 1879 ’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of lie thick tin and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 20-ik szám BETHLEHEM PA., 1957 MÁJUS 17 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR KRUSCSEV, az orosz kommunista párt főtitkára május 10-én fogadta Turner Catledget, a New York Times ügyvezető szerkesztőjét, aki a 1 1-iki számban közel ezer soros cikkben szám öl be a nagyszabású interviewról. Stalin ily bőr, részletes interview soha nem adott külföldi szerkesztőnek és az eset érdekességét emeli az is, hogy Kruscsev sokkal őszintébben beszél, nyiltabban, szókimondóbban. Stalin száraz mondatokat mondott, ami mögül ki lehetett érezni a kommunista célok tudatos követését, a lappangó ármányt. Kruscsev egyszerű ós gyakran humorosan ható has~nlatokkal és beszédfordulatokkal dolgozik és nem ad fel rébuszokat, sokka könnyebb kitudni a beszédéből, hányadán áll vele az ember. Catledge közel két óráig intézett kérdéseket hozzá és még több kérdése is lett volna, de Kruscsevnek egy fogadtatásra kellett elmennie. A főkérdés akörül forgott, hogy egy újabb államvezetői csucskonferenci-'n, amelyet a Szovjet az utóbbi hetekben megkísérelt szorgalmazni, miről kellene tárgyalni) (Eisenhower elnök a máj. 8-i sajtókonferencián úgy nyilatkozott egy kérdésre, hogy előre tudni kellene, milyen eredményekre lehetne kilátás Ily konferencia esetén, mig Dulles néhány nap előtt kijelentette, hogy szívesen látna ily találkozást.) Kruscsev készséggel venne részt a konferencián, sőt arról is beszélt, hogy szívesen ellátogatna az Egyesült Államokba. (Mi sem érthetőbb ennél, hiszen a magyarországi októberi népirtás feletti nyugati napirendretérés jele volna, ha Amerika abban a megtiszteltetésben részesítené a' Szovjet néphóhérokat, hogy leül velük egy asztalhoz és kezet fog velük. . . ) Aztán nem hagyott kétséget afelől, hogy a rabországok ügyét és a német kérdést nem kivánná most tárgyalni, hanem főleg a haderők leszállításának, (NATO! és az atom- és hidrogénbomba kiküszöbölésének a kérdését. Félnek a nukleáris fegy-' vérektől, mitöbb Kruscsev azt állítja, hogy Amerika háborút akar (?) és abban a hiszemben van, hogy ez a háború atomháború volna. ‘‘Békét” akár, de anélkül, hogy a legfontosabb ellentétek ügyét megoldanák. Persze az ő gusztusa szerinti béke olyan volna, hogy diplomáciai aknamunkával s az egyes országokban működő ötödik hadosztály révén stb. továbbfolynának a kommunista terjeszkedési törekvések, aminthogy Kruscsev aj Középkeleten sem akar feltétle-1 nül háborút most; beérné egyelő-j re azzal is, ha diplomáciai és belpolitikai utakon módokon sike-j rülne szilárd befolyást szereznie egyes arab országokban. Kijelentette Kruscsev Catledgenek, hogy az uj csucskonferen-j cián a német kérdést ki kellene1 hagyni a napirendből. A német ügyet a németeknek egymásközt , kell elintézniük, vélte. Ez az < ügy, mondotta, Adenauer (kansellár) és Grotewohl, (a Szov- . jetzona miniszterelnöke) között oldandó meg. Ez álláspont várható volt és , nem valószínű, hogy az őszi par- . lamenti választások előtt a Szov- j jet bármi érdemlegeset tenne a j német kérdésben, mert be akarja ] várni, hogy Adenauer keresztény , demokrata koalíciója vagy a szó- . ciáldemokraták győznek e a vá-i ( lasztáson; arra számit, hogy az! ( utóbbiak nem fognak ragaszkod- ( ni a Nyugattal való együttmükö- j déshez, hanem “semlegességről" j lehet velük beszélni. A rabországok ügyében kere- j ken kijelentette Kruscsev: "Ha i Dulles (egy csúcskonferencia összehivása ügyében) olyan fel- 1 tételhez ragaszkodna, mint a ke- ‘ leteuropai országoknak a “rab- 1 szolgaság" alóli felszabadítása, t kétszáz évig is eltarthat, amig j összejövijnk (ily konferenciára), [ mert ezek ügyében hajlithatatlanok (inflexible) vagyunk”. Hozzátette még: “Önök a mi rendszerünket tekintik rabszolgaságnak, mi az önökét. Marx több mint száz éve irt erről. Legjobb ha nem beszélünk ezekről a dolgokról.” (Hogy például az amerikai életforma és jóléti kapitalizmus egészen más mint volt Marx idején és az utána még soká fennállott, régi tőkés világban és hogy ma a munkásnak összehasonlíthatatlanul jobb élete van az amerikai rendszerben, mint a kommunista államkapitalizmusban, nem volt szó az interviewban, erről nincs szó az interviewkeresztkérdést Kruscsevnek, talán mert 1 05 kérdést vitt magával és félt, hogy kifogy az időből. Valószínű az is, hogy Kruscsev a keresztkérdésre is csak olyan választ adott volna, amely csökönyösen megmarad Marx sz 'z év és Lenin negyven év előtti elavult vonalán . . . ) * * • A MAGYAR szabadságharc is szóbakerült, mégpedig a középkeleti helyzet kapcsán. Catledge kérdésére, nem e fél attól, hogyj általános háború tör ki a Középkeleten, Kruscsev igy vájaszolt: “Nehéz ebben jósolni. Nekünk nincsenek ott csapataink. Az önök ottani admirálisa nagyon ékesszóló ember és beszédeket mond. A Hatodik (amerikai) Flotta jelenléte ésszerűtlen. Ha ilyen politikát folytatnak, minden megeshetik. A beavatkozás sohasem vezet jóra. A világ azon részének népei sohasem mennének bele abba, hogy lerázva az angol igát, magukra vegyék az Egyesült Államokét.” Itt hozta fel Catledge a Szovjet magyarországi beavatkozását, mire Kruscsev ragaszkodott hozza, hogy “az egészen más volt". “A különbség, — állította, — íz, hogy a magyaroknak megvan i saját független államuk, saját független kormányuk és a saját Független politikájukat követik, mig a gyarmati országok helyzete 5gészen más. Különféle eszközöktel kordában tartják őket. Ez jrszágok nepe harcol az aggreszizio ellen.” Catledge azt irja, hogy Krus:sev fogadó szobája ahhoz kéjest, hogy a kommunista tábor egközpontibb helye, nincs túlságos fényűzően berendezve. Nem esz említést arról, van e csillár a eremben. Jó ha nincs, mert • birnnyára leszakadt volna, a hétnázsás hazugság hallatára, hogy Magyarországnak független kornánya van és független politikát olytat. . . Elitélünk minden gyarnatpolitikát, akár a Szovjeté, ikár valamely nyugati európai latalomé, de aligha tévedünk, ízt hívén, hogy ha valamelyik lyugati gyarmatnak módjában rolna mai sorsát a Szovjet “szöretségével” és kommunizmusával elcserélni, mindegyik inkább a nai sorsa, bajai mellett maradta.. . A népirtással, tankok ezrei egitségével feltukmált Kádár Quisling kormánya valóban füg' étién és politikája is független, — a magyar nép akaratától! * * * “HAJLITHATATLANOK vayunk a rabországok ügyében és kár 200 évig is várhatnak, amig ( szabadulásukról tárgyalni haj-j . mdók vagyunk”, — jelentette^ i Kruscsev és ez kiábrándító, agy játékrontó válasz azoknak,! j kik még mindig azzal bolondi- j inak másokat, hogy a rabnépek j rélyes fellépes nélkül felszaba- ; ithatók. Különösen Dulles naiv- j odó “fokozatos fejlődési" elmé- j itére, azon furcsa álláspontjára, ogy a rabországok apránként ^ nmaguk fogják felszabadítani ] íagukat. j Kezdettől fogva a semmittevés . igefalevelének tekintettük a ^ graduális” önfelszabaditás dúl- ^ :si sültgalamb ideáját és megír- , ik, hogy a Szovjet sohasem fog- ^ i önszántából kiengedni karmai- 61 és a kommunizmus kalodájából a rabnépeket és ha ad is időleges kisebb könnyítéseket, azért teszi, hogy a termelést fokozza és a rendszer uralmat erősítse vele, nem pedig, hogy segítsen azoknak, akik a rendszer leépítését akarják. A lényeget seholsem engedi érinteni, még a “nemzeti kommunista" Gorr.ulka Lengyelországéban sem. Kruscsev a Catledgenek adott interviewban álkommunistákról is beszél és mindenki könnyen észreveheti, hegy Titora céloz. Gúnyosan támadja, anélkül, hogy megnevezné és nem hagy kétséget, hogy igazi kommunista országnak csak az számit nála, amely elismeri a Szovjetet, mint a kommunizmus anyaországát, a kommunista világfront vezérét és moszkvai utasítás szerint építi a marx-lenini vonalat. Kruscsev hangoztatja itt, hogy szerinte a marx-lenini tanok egyre inkább terjednek és ragaszkodni kell azok “tisztán" való alkalmazásához.” A helyzet egy menetelő katonai századhoz hasonlítható, — mondja, — Mindenki lépést tart, csak egy ember lép rosszul. Vagy meg kell tanulnia, hogy lépést tartson vagy hátra kell mennie valahová a sor möge,! amig meg tanul lépést tartani. Ez a mi módszerünk a marx-lenini elmélet megóvására.” És Dulles ur arról álmodik, hogy Kruscsev és moszkvai párthercegei majd diszkrétén félrenéznek, amikor valamelyik rabországi csoport megpróbálná fokozatosan visszavinni az országot a valóban szabad pártalakitások, szabad választások és más demokratikus közszabadságok vonalára, ami a kommunizmus halálát jelentené- Minden országnak lépést kell tartani, — figyelmeztet keményen őrmester ur Kruscsev, aki mögött százával állnak regimentek és ezrével tankok. . . Nagybizcttság gyűlése A Bethlíhem és Környéke Magyar Egyiázainak és Egyleteinek Nagybiottsága f. évi május hó ! 3 án, létfőn este nyilvános nagygyűlés,: rendezett a menekült magyar testvérek részére a Magyar Ház nagytermében. Sajnos, szomorúan állapította meg a Nagjbizottság, hogy a Bethlehem éi Környékére érkezett több miit 300 menekült magyar testvér tözül csak valami I 00-an jeleitek meg és hallgatták meg sajit érdekükben a jövőbeni miheztartás, valamint a kezdeti nehézségek áthidalására szolgáló rövü előadásokat. Az előadásokat i menekült magyar testvérek hnzzászólása kö-ette. Nagy megslégedésre szolgált, hogy a megjelent kevesek köz 1 akadtak oly menekült testvérek, akik a Nagjbizottság támogatásával most nár majd saját érdekükben kivárnak dolgozni, hogy az amerikai élet minden törvényét, szokásét és lehetőségét a menekült majyar testvérek széles rétegei előtt teljes egészében ismertessék és egyéni ügyes-bajos dolgaikat a ehetőségekhez képest szeretettel és egymásiránti tisztelettel megoldják s egymást, ahol csak lelet, segítsék. Ennek a megkezdéséhez a közeljövőben a Nagybizottiág, valamint a menekült magyar testvérek közül jelentkező szolgálatkész munkatársak összejönnek, hogy az elinduláshoz szükséges első lépéseket megtegyék s annak eredményét menekült testvéreink élvezhessék. Kérjük úgy a menekült magyar testvéreket, mint pedig a Nagvoizottság menekültügyi végrehajtóbizottságának összes tagjait, íiogy sajtóközleményeinket kísérjék figyelememl minden héten. A Nagybb Pság ezúton mond válás köszönetét a Magyar Ház elnökségének, hogy a múltban ninden kérő szóra oly készséggel :s díjmentesen adta át termeinek használatát a magyarság ápolása,, összetartása és a menekültek igyes-bajos dolgainak megtárgyalása alkalmával szükségessé /ált gjdilések megtartására. L. Gebey, a NanrirniTfitfcarr caifn#»lr»a'irvi a KÁDÁR MÉG EGYLISTÁS “VÁLASZTÁST” SEM MER TARTANI A Kádár bitorló kormány háromnapos ülésre hívta össze a "parlamentet", hogy elfogadtassa a “mandátumok" két évvel való meghosszabbítását. — Moszkvai gazdái ezt igy látják szükségesnek, mert tisztában vannak azzal, hogy a szabadságharc erői a szörnyű emberirtás dacára, sőt annál inkább továbbélnek a nép lelkében és parazslanak, izzanak a szabadsághárc véres üszkei alatt. Még az eddigi egylistás álválasztásokat sem merik megkockáztatni, mert félnek attól, hogy csak nagyon kevesen mennének el az urnákhoz, bármily nagy volna is a nyomás. Bejelentették az első napon, hogy harminc képviselő "lemondott" mandátumáról, köztük a Krímben üdülő Rákosi Mátyás is. Kádár kijelentette beszédében, hogy a “választók" túlnyomó többsége helybenhagyná rezsimjét, de most a helyreállításra kell minden erő és nincs idő “szavazni.’'. Hivatkozott arra, hogy úgyis csak egy párt áll fenn az országban és ha több párt létezne, úgymond “abból csak baj származna”. De még mekkora! A Szovjet csillag újra a címerben Kádár három más javaslatot: is elfogadtatott a vörös Fejbolintó Jánosaival. Az egyik szerint felveszik a Szovjet-csillagot a magyar címerbe. A másik, amely j mintegy az előbbinek enyhítésére kívánt szolgálni, de mitsem enyhit rajta, az hogy a piros fehér zöld nemzeti Zászlón ezentúl semmiféle cimer nem lesz rajta. (A kommunista címert a szabadság-' hctTcófeok "• tudvalévőén’ kivágták' belőle.) A harmadik javaslat szerint a kormány ezentúl a hivatalosan a Forradalmi Munkások és Parasztok Kormányának nevezi magát. Úgy látszik, ezzel akarja tagadásba venni, hogy a munkások, parasztok és értelmiségiek óriásilag túlnyomó zöme, mely a kommunizmus ellen felkelt, forradalmár volt. Pedig hát a Vörös Hadsereg mérhetetlen túlerejével felerőszakolt zsarnokság nem volt forradalom és igy ellenforradalomról sem lehet beszélni, hanem szabadságharcról. Kádár leghelyesebben tenné, ha a nemzetáruló Quislingek és rendőrállami terroristák kormányának nevezné bandáját! Végül azt is állitotta, hogy a nép óriási többsége helyesli a szabadságharc leverését, aminek bizonysága, hogy ----- javaslatainak óriási többsége van a parlamentben. De ezt a parlamentet a stalinista Rákosi, nem pedig a nép választotta ki és Kádár a háta mögött a megszálló divizókkal és tankokkal, még ellenpárt nélkül is óvakodik megkérdezni a népet fél, hogy széttörik az urnáit s felgyújtják a “választási helyiségeit”. Kijelentette még Kádár, hogj' a varsói egyezményt továbbra is támogatják és az oroszok az országban maradnak. Mi lenne belőled, emberke, ha nem marad-, nának?! A katonaság parancs nélkül is lőhet forradalmárokra. Fel kell még jegyezni, hogy Ilku Pál “tábornok", az uj hadsereg politikai főnöke törvényjavaslatot terjesztett be, amely szerint újabb forradalmi kisérlet esetén minden katonai egység vezetője felsőbb parancs nélkül is azonnal lövethet ha a rendszer iránti lojalitása ennek szükségét sugallja számára. Nagy Imrét és a hadsereg “tehetségtelen, tehetetlen és illetéktelen” tisztjeit okolta a hadsereg összeomlásáért. Mint mindent, ezt is kéz felemeléssel elfogadták. Aztán elnapolták a “parlamentet” bizonytalan időre. Még nem tudják mikor lesz a legközelebbi moszkvai parancskiadás. . . A FOKOZATOS önfelszabaditás ideája halvaszületett ötlet és csak feleslegesen sok pénzbe kerül Amerikának. Catledge megkérdezte Kruscsevet a 95 millió dollárra nézve is, ami segélyt Washington adni hajlandó a Gomulka kormánynak. Ezt a választ kapta: “Elméletben nem lehet ellenvetést tenni (ily segítség ellen.) Mi magunk is elfogadnánk valamit, ha gazdaságilag használ. Du a kapitalizmusnak a természetében van, hogy nem kínál, ha nem akar kapni is érte. Ennélfogva (ily segély) elfogadásánál a legnagyobb elővigyázatra van szükség, nehogy elveszítsünk valamit. Olyan ez mint alégy röpködése a mézes tál körül. Előbb az egyik szárny ragad oda, aztán a másik s végül a légy beleiül a mézbe.” Kruscsev hajlandó bizonyos fokig eltűrni, hogy Amerika a dollár millióival segítsen helyreállítani, erősiteni a gazdasági bajokkal küzdő lengyelországi kommunizmust, mert- amit Amerika ad, a Szovjet megtakarítja a magáéból, hogy ő adja. De egyben mint Cerberus fog vigyázni a lengyelekre, nehogy a függőségen és kommunista rendszeren bármi lényegeset merjenek változtatni, mégpedig annál éberebben, minél inkább tesznek Eisenhower elnök és Dulles olyan nyilatkóza:okat, amelyek nyíltan beismerik i "fokozatos” önfelszabaditás érdekében adott segély célját. . . A fokozatossági elmélet gyakorlati bölcsesség nélkül való, de "»ogy — az amerikai nép, a választók megnyugtatására — oly sokat és sokszor nyilatkoznak róa, külön is kételyeket támaszt Dulles taktikai genialitása felöl. Annyi dollárt bizony meg Ame•ika sem adhat, amely pótolhatíá az igazi amerikai segítséget, anélkül pedig a megszálló Szövet mindig kepes lesz fékentartaíi Lengyelországot, miként bárnely más országot is, amellyel kapcsolatosan Amerika a fokozaos önfelszabaditás ábrándképét (Folytatás a 2-ik oldalon) A FRANCIA ELNÖK A PÁPÁNÁL XII Piusz pápa hétfőn 45 perces kihallgatáson fogadta a Romában államlátogatáson tartózkodó René Coty francia köztársasági elnöxöt. A kihallgatástól nagy javulást várnak a Vatikánnak Franciaországgal való viszonyában. 1 öbb mint ezeregyszáz év óta először történt, hogy francia államfő békés szándékkal találkozott a Pápával, aki utóbb néhány percre fogadta Christian Pineau francia szociáldemokrata külügyminisztert is.‘ AZ ACELMUNKÁS UNION ÖSZTÖNDÍJAI TAGOK GYERMEKEI SZÁMÁRA Az acélmunkás union, U. S. Steelworkers of America ez évben is mintegy $40,000 ösztöndíjat oszt ki a tagság gyermekei között, akik tudományos téren továbbképeétetni akarják mágust. Az ösztöndíjra a körzeti és helyi osztályok utján lehet^ pályázni. A union nyolc év óta osztja ki évente e scholarshipeket. Annakidején elsőül egy clairtoni (Pa.) acélmunkás fia, John Wilson kapta meg, aki az ösztöndíj segítségével kerámiai mérnöknek tanult ki a Pennsylvania Universityn és jelenleg a Bethlehem Steel mérnöke. Tavaly a legnagyobb ösztöndíjat Louise Baranesky kapta, aki most mestematikát és vegyészetet tanul a Notre Dame of Maryland Collegében. Az ösztöndíjak $25 és 3500 között váltakoznak. NASSER DIADALA MacMillan angol miniszterei nők hétfőn bejelentette az alsó házban, hogy az angol hajó!« újból rendszeresen fognak köz i lekedni a Suez csatornán és meg űzetik Egyptomnak a teljes vá j mot. Több konzervatív képvis-1 teljes kapitulációnak mondotta s beszédet. Nasser egyptomi dikt - tor elnök ujongva a maga győzelmének mondotta az angol miniszterelnök beszédét, amely egyértelmű Nasser szerződésszegésének elnézésével. Israel, amelynek hajóit Egyptom nem engedi be a Suez csatornába, noha ehhez minden államnak joga van, egy hajóval meg akarja kísérelni, hogy használja a csatornát, miután az ok" tóberi fegyveres akciónál elfoglalt egyptomi területek kiürítése alkalmával Ígéretet kapott nyugati köröktől, hogy eéután szintén használhatja a csatornát. — Nasser ezt nem hajlandó megengedni és azt mondja, Israellel Egyptom csak fegyverszünetet kötött, de a hadi állapot ma is fennáll. Az Egyesült Államok hajói már több hete újból használják a csatornát. Nasser, irja a N. Y. Times, az Egyesült Nemzetek és az Egyesült Államok pártfogásával úszta meg baj nélkül a szerződésszegést, mert tudvalévőén az E. N. és Amerika fellépett Anglia és Franciaországnak a szerződésszegést megtorló fegyveres akciója ellen.------------------ooo------------------KOMMUNISTA BESZIVÁRGÁS AZ ACÉLIPARBAN A kongresszusi képviselőház amerikaiatlan tevékenységeket kivizsgáló bizottsága TmSlt - héten kihallgatta Clifford C. Millert, a Bethlehem Steel baltimorei telepének alkalmazottját, aki az FBI megbízásából résztvett acélipari munkások közötti mozgalmakban. Miller azt vallotta, hogy a kommunisták nagy súlyt fektetnek arra, hogy beszivárogjanak a nehézipari munkások közé és különösen a Bethlehem Steel baltimorei telepén, amely a körzet legnagyobb gyártelepe», törekedtek propagandát kifejteni. Miller 32 embert nevezett meg, mint akik kommunisták. Legtöbbjük a Bethlehem Steel alkalmazottja Baltimoreban. Közülük hatan, amikor megkérdeztek őket, hogy kommunisták e, az Alkotmány ötödik pontjára hivatkozva, megtagadták a választ. KOVÁCS SÁNDOR, “DOMINI KANA URA” AJTÓT TÁR MINDEN MENEKÜLTNEK Máj. 6-án 582 magyarországi uj menekült érkezett meg a középamerikai Dominikana köztársaság fővárosába, Cindad Trujilloba, ahol Kovács Sándor tábornok, 1945-ös menekült vette őket pártfogásukba. Kovács hivatalosan a dominikanai hadsereg technikai főnöke címét viseli, de több forrás szerint “a legnagyobb ur" a kis köztársaságban és hatalma a gyakorlatban nagyobb az elnökénél is. Hir szerint Kovács további menekülteket kész nagy számban letelepíteni Dominikában. MALÉTERNÉ KANADÁBAN MacMILLAN ADENAUERNÉL MacMillan angol miniszterelnök a múlt héten több napos látogatást tett Bonnban Adenauer nyugatnémet kancellárnál. A látogatásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak az angol-német egyijttmüködí» aaerppantjából. A 5,000 amerikai magyar látogatásáról regél a Pesti rádió és sajtó A budapesti rádió és sajtó a múlt héten azt a hirt közölte, hogy az IBUSZ állami utazási vállalat ebben az évben 5,000 amerikai magyart utaztat Magyarországra két héttől két hónapos időtartamra, olyanokat “akik -még a felszabadulás előtt kényszerültek az Egyesült Államokba.” Az Egyesült Államokban semmiféle ennek megfelelő hir nem jelent meg és a jelenlegi politikai helyzetben, a Szovjet magyarországi népmészárlása után és a Kádár bitorló kormány véres bosszuterrorja idején teljesen valószínűtlen, hogy Washington ilyen akcióhoz hozzájárulna, nem is szólva arról, hogy egyetlen tisztességes amerikai magyarnak sincsen szándékában, hogy a mostani uj stalinista rémuralom idején Magyarországra menjen. Tudtunkkal az utazási tilalom, amelyet Dulles külügyminiszter két év előtt megújított, változatlanul fennáll és a kormány továbbra sem ad ki Magyarországra érvényes útleveleket. A nyilvánvaló álhirnek csak propaganda célja lehet. Azt a látszatot akarja kelteni, hogy Amerika már megnyugodott a forradalom leverésében és normalizálni akarja a viszonyt a Kádár hóhér rezsimmel. AZ ÚJONNAN ÉRKEZETTEK TAKOLEE” STÁTUSZÁNAK MEG VÁLTOZTATÁSA Maiéter Mária, Malétar Pál felesége, mint menekült, Bécsből, ahol titokban tartózkodott megérkezett Montreálba. Maiéter Pál, mint ismeretes, az októberi magyar forradalom legnagyobb katonai hőse volt. A honvédelmi minisztériumban töltött be magas hivatalt és a Mária Terézia laktanyát védő forradalmárok levérésére küldték ki de ehelyett hozzájuk csatlakozott. Honvédelmi miniszter lett Nagy Imre kormányában s a november 4-i végzetes napra virradó éjszakán az oroszok a kiürítésről való tárgyalások ürügyével Csepelre csalták és ott letartózatták. Jelenleg Budán, a Fő utcai fogházban várja további sorsát, VILÁGHÍRŰ ÉNEKES HALÁLA A N. Y. World Telegram jelenti máj. 1 I-én, hogy értesülése szerint “nincs kilátás, hogy a kongresszus még ebben az évben letárgyalja a magyar szabadságharc után, ideiglenes “parolee vízummal bebocsajtott menekültek státuszának állandó bevándorolttá való átváltoztatására.” “Francis E. Waler, a képviselőház bevándorlási bizottságának elnöke, — Írja aztán a lap, — úgy véli a kongresszus várjon egy évig vagy még tovább és közben vizsgálja ki valamennyiük személyi hátterét, egyben pedig tisztázódjék ez idő alatt, hogy végleg itt akarnak e maradni? Walter megtagadta, hogjf szakértői kihallgatásokat rendeljen el a státusz átváltoztató törvényjavaslat és a McCarran—Walter bevándorlási törvény módosítása ügyében”. ÚJABB KIVÉGZÉSEK BUDAPESTEN A budapesti rádió jelentése szerint május 7-én fhét további szabadágharcost ítéltek halálra, köztük hármat, akik Dudás Józsefnek, a kivégzett forradalmi vezetőnek környezetéhez tartoztak. Kettőt névszerint Alapi Lászlót és Geckó Istvánt még aznap kivégezték. A többi öt közül csak kettőnek engedték meg, hogy kegyelemért folyamodjanak. EMELIK AZ ACÉLÁRAT A N. Y. Times május I 3-i jelentése szerint várható, hogy az acél árát julius elsejétől tonnánként 5—6 dollárral felemelik. Az áremelést a termelési költségek növekedésével indokolják. David J. McDonald, az acélipari union elnöke úgy nyilatkozott, hogy ily fokú áremelés nincs arányban a munkabér kiadások emelkekéaévpl, Ezio Pinza, a new yorki Metropolitan Opera hires énekes, aki a Broadwayn operettekben is nagy sikereket aratott, 64 éves korában szivszélhüdésben meghalt. Régóta betegeskedett. Temetésén tisztelőinek ezrei vettek részt.
