Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-03 / 18. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS .Entered as Second Class Matter May 18, 1023, at the Post * Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 187D’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében — Vol. XXXV. Évfolyam, 18-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 MÁJUS 3 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A SZOVJETTEL VAGY AMERIKÁVAL ‘ ÉLÉNKEN figyeljük most ér­kezett amerikai honfitársaink megnyilvánulásait, mert szeret­­nők, hogy ne fertőződjenek meg az amerikaiatlan, mitöbb keresz­tényiden javithatlanoktól, akik az utóbbi időben még hangosab­bak és aktívabbak, mint amióta Amerikát szerencséltetik. A leg­újabb magyar amerikások szen­­vedelmes elnazifikálásának kísér­letei folynak, miközben Eckhardt Tibor, Varga Béla, Király Béla és más menekült politikusok az egységről tartanak lendületes, de tudva tudatlan struccpolitikus be­szédeket. Sokat látunk és látnak mások. A kiváló szónokok is, noha csak azt látják meg amit meglátni akarnak. . .Újonnan jött társaink közül nem mindenki volt aktiv szabadságharcos, de bőven van köztük jóravaló, igaz ember, aki ellensége minden embertelen igazságtalanságnak és csak sza­badon, tisztességben akar meg­élni és másokat élni hagyni. Le hetséges, hogy sikerült idecsem­pésződnie nem egy töjsbé kevésb­­bé kommunistának és nyilasnak is. És sok a csábítás jobbról, mint balról azokkal szemben, akik még maguk sem tudják egészen, merre orientálódjanak, az uj élet­ben keresik magukat. Aztán van­nak hebehurgyák, akik tele vannak zavaros, ellentmondó gondolatokkal és eligazításra, vagy legalább is tanító útmuta­tásra szorulnának, még pedig nem semmitmondó, szép szóla­mok, hanem becsületes politikai alapeszmék s módszerek alapján. I De ki törődik velük, komolyan: becsületesen, igazán? Misem j kényelmesebb a “politikamentes! egység” hirdetésénél! Átnevelés szükségének hangoz-1 tatása helyett a mindenekfölött tábort gyűjteni akaró politikusok hajlandók mindenkit elfogadni, mindenkivel "egységre" lépni, aki őket elfogadni hajlandó. — Tisztelet a kivételeknek, ha van nak. . . Jómagam sohasem békél­­nék meg olyanokkal, akik nem bántak meg semmit a téves -múltjukból, nem ismerték be té­vedéseiket nyilvánosan, sőt meg- i átalkodottabbak, mint valaha és! ha kacérkodnak is néha nem hoz­zájuk tartozó politikussal, azért teszik, hátha az ő hátukon vissza-! kapaszkodhatnak a posszibilitás -! ba az összes régi keresztényiden1 és amerikaiatlan, önkényes és an­tidemokratikus elveik fenntartá­sával. Nem ily hamis egységre van szükség, hanem át kell nevel­ni azokat, akikre ez annvira rá­fér a maguk megigazulása és a köz érdekében. • * * A LÉLEKHALÁSZATNAK, amely most a legújabb ameriká­sok között politiiíailag nagyban folyik, egyik központja az az uj szélsőjobooldali újság, amely újonnan jött, állítólagos ujságiró szabadságharcosokat tesz ki a kirakatba és szerepeltet ugyan­­egy hasábokon a nyilas uralom legsötétebb napjainak legexpo­náltabb, uszító toliforgatóival, akik a fronttól sokszorosan lőtá­­voljon kívül, részben magyar állampolgárok testi biztonsága és polgárjogai ellen izgattak, részben meghalni küldték az ifjú magyarok tízezreit, amikor a há­borúnak már semmi értelme nem volt, hanem csak az volt a pro. bléma, miként lehet egy teljesen reménytelen helyzetet a drága magyar emberéletekben és javak­ban minél kevesebb áldozattal megúszni. Akad az uj lap mun­katársai között még olyan Scharf Móricz is, aki nem átall kiraka­ti eszköz-emberként szerepel­ni, — együtt azzal a Marschal­­kóval, Ráttkaival, Szitnyaival stb., akik ha az ő idejükben ott­hon újságírónak jelentkezett vol­na, soha fel nem vették volna az Újságíró Kamarába, sőt azon új­ságírók között lett volna, akiket annakidején a jelenlegi főszer­kesztője oly keresztény télén, szívtelen kárörömmel “inspieiált ’ az internáló táborban ahová mint átmeneti állomásra Hitler halál­táborai felé, elhurcolták őket. . . Es mit szóljunk a kis újságíró szí­nészhez, aki egy sajtókonferencia kapcsán Jefferson, Jackson, az amerikai demokrácia, az ameri- ^ kai emberi egyenlőség nagy tör-1 ténelmi harccsai hitvalló társának írja magát, — ugyanegy lapban .Marschalkóval, Ráttkaival és a többiekekel, azzal a Marschalkó­val, aki egy lélekezetben esküszik mindenre ami az emberi egyen-, lőség fenséges krisztusi és nemes amerikai elveivel oly homlok­­egyenest ellenkezik és ugyanak­kor, mint legutóbb idéztük, kije­lenti, hogy ha szocializmusról van szó, nem ismer magánál bal­­oldalibbat. Legújabban egy volt vörös katona akadt a kirakat bábokat halászók horgára. Azzal kezdte, hogy megtagadta a Szentkoronát, múltbeli “ereklyének" kicsinyelte le, mert ő “a mában akar élni". Szélső jobboldali lapban szólalvaj meg, persze azért nem mulasztja el ugyanazon cikkben hitet tenni Nr^ ymagyarország eszméje mel­lett, mintha az “reálpolitikaibb" volna, mint a Szentkorona eszmé­je, amely Nagymagyarország örök szimbóluma és aki azt meg­tagadja, egyben megtagadja Szt. István Nagymagyarországát is! Lehet e ezekkel, úgy ahogy vannak, “egységre” lépni, vagy pedig szükség van arra, hogy zavarosságuk labirintjéből tiszta, helyes útra és helyes környezetbe vezessék őket? Nem hiba egység­ről szónokolni és nyilatkozgatni, közben pedig engedni, hogy ki­forratlanságukat olyan körök használják ki a maguk céljaira, akik már egyszer rettenetes tragé-j diába taszították Magyarországot; és újra vezetni szeretnének a, majdan felszabaduló Magyaror­szágban, hogy annak sorsüdözött, annyit szenvedett népe harmad­szor is csöbörből vödörbe jus­son? * * * A MOST JÖTT, egykori vörös katona, alkalmasint volt tiszt, a második cikkében, amelyet két­ségtelenül a szerkesztőség sugallt, Mindszenty bíboros 1948 Kara­­;onyán történt elfogatásáról em­­íékezik. A cikkbe azonban bele­keveri egy new yorki hetilap 2gyik alkalmi külső Írójának az rifogatás «lőtt két évvel irt. hal-| latlanul otromba ronda cikkét, | amelyet akkoriban, 1946-ban! éppen e sorok Írója, aki akkor ai •katolikus Magyarok Vasárnapjá­­lak csaknem egész tartalmát hét­ről hétre irta, tett szóvá elsőül a Vasárnap hasábjain a legnagyobb megbotránkozással és inditotta el szzel a tiltakozást Magyar Ame­rikában. Később a lapnak mind bete­gebb szerkesztője hosszú cikkben gyekezett is jóvá tenni önmagá­nak és alkalmi munkatársának ;z eltévelyedését a mártír bíbo­rossal szemben. De az uj szélsö­­obboldali újság tizenegy évi ntán is ezen az egy cikken nyargal njra és újra, hogy támadhassa a apót, amelynek akkori szerkesz­­:ője három éve meghalt és a lapnak már a második uj tulaj­donosa van, aki — történetesen nemcsak antikomrmmista, de nyi­­asellenes is szóval antitotaliter politikát folytat és ezért nagy szálka az uj lap magukat találva érző szerkesztői szemében. Nyi­­asitani akarják Magyar Amerikát és kigyót békát kiáltanak a szer­­sesztő ellen, aki néhány hónap előtt azzal vette át a lapot, hogy íz amerikai szellem harcosa, az ímerikai egyenlőségi elvek el­szánt csatára lesz, tekintet nélkül izokra, akik egy hazug egységet prédikálnak és tekintet nélkül az 1945-ös demokratikus szellem cépviselőiként szereplő menekült ő-politikusok és a mindent bá­mulatos némasággal lenyelő, az ippeaserkedés csalóka vizein ivickélő “megbékélési miniszter :elj ességgel passzív süket maga­sítására, holott meg kell mente­ni Magyar-Amerika amerikai szel­lemiségét és csak e szellem jegyé­ben lehet igazán demokratikus és nyugatian humanista a jövő sza­bad Magyarországa. Magától nem oldódik meg semmi, tétlenség csak a nyilas vádak, a nyilas mentálitás terjedését, a megron­­tók müvét segíti. Kereszténytelen dolog volt em­berek élete és halála felett asze­rint dönteni, hogy mi volt a nagy­apja származása, de még inkább az hogy valakit a laptulajdonossá­­gi nagyapjáé.t akarnak ‘kivégez­ni’ harmadizi len büntetni.A tizen egy év előtti cikk azonban csak ürügy. A szerkesztő főbűne, a mindenféle totalitarizmus elleni lelkes harca, a keresztényi és amerikai egyenlőségi elvek mel­letti bátor kiállása. A most kime­nekült vörös katona mintha csak azért irta volna cikkét Mindszen­ty elfogatásáról,hogy ‘érdemeket’ szerezzen akként, hogy a szer­kesztőt ő is sárral dobálja — másnak a hibájáért! Ezt téve, a szélsőjobboldali szerkesztők eszközévé adja oda magát, ami arra mutat, hogy már otthon fertőzött volt vagy itt fertőzték meg a keresztényi é.s amerikai emberi egyenlőségi es^­­me harcosainak gyűlöletével és ez nagyon sajnálatos. DE MÉG SAJNÁLATOSABB, hogy azt képzeli, hogy otthon van a “régi jó Szálasi időkben”. Még alkalma sem volt közelebb­ről megismerkedni az amerikai szellemiséggel, a szerkesztők által szabadon elővezetve, rögtön fe­jest ugrik a legszélsőbb amerikai­­atlanságba, — uszít a más politi­kai véleményt képviselő lap meg­szüntetésére. Azt Írja, hegy “re­mélem a lapot és szennyfirká­­szait utoléri sorsuk, az amerikai nép fogja elhallgattatni őket, az amerikai nép, amelynek emberi szabadságot biztositó jó törvé­nyeivel szemben álnokul a sza­badságra törnek". i Hát most-jött ifjú barátocs-. kám, ez az amit nem volna sza-J bad leírni! Az amerikai nép a véleményszabadság népe és nem szokott lapokat elhallgattatni. — Amerikában az emberek kulturlé­­nyek és nem terrorizálnak senkit, sőt nem is hívnak fel terrorra az ellen, akinek véleménye különbö­zik az övékétől. Amerikában nem lehet úgy lapokat elhallgattatni, mint ahogy otthon lehetett azon időkben, amikor ott a ker§sz­­ténytelenség orkánja tombolt és később, amikor a lapja után ma­gát olyik szerkesztőt is elhallgat­tatták örökre. . . azokat, akik visszaélnek az ame­rikai elvekkel, amerikai szabad­sággal! Ott és nem az antitotali­ter, demokratikus amerikai elvek ' magyar harcosai, sajtó propagál. ! között, akik líőzül nem egy olyan, j akit ön a “stennyfirkász", érvek helyett amerjkaiatlanul becsmér­lő je’zövel illet, rettenetes küz-1 ködésekben, szerzetesi szegény­ségben él, hogy szolgálhassa eze-1 két az eszméiét, tiszta eszménye­ket és megvédhesse őket ellensé-. geikkel, a fajgyűlöletet, ezt a ] kereszténytelénségre, amerikaiat- ; lanságra és magyartalanságra baj- | lamosok között legkelendőbb ( árut eladó kufárokkal szemben, akiket, bizony mondom. Krisztus most is kikergetne templomából, . — az Embeiszéretet szentélyé- ' bői. r. o. 1 EGYELŐRE ENYHÜLT A VÁLSÁG JORDÁNIÁBAN len, Israel biztosan akcióba kez­dene vele szemben. Nasser vára­kozó állásponton van és meg akarja gátolni, hogy Husszein a Nyugat oldalára csatlakozzék és elfogadja az Eisenhower doktrí­nát, amely Amerika segítségét Ígéri azon középkeleti államnak, amelyet támadás ér. Washington gazdasági segélyt ajánlott fel Husseinnek, mégpe­dig első részletül tiz millió dol­lárt. Hussein nehéz helyzetben van, mert Jordán lakosságának' egyik része erősen ellenzi a Nyu­gattal való barátkozást. A dollá­rokat azonban el fogja fogadni. Nassernek az a célja, hogy Jordánt állítsa a maga oldalára és Syriával együtt blokkot alkos­sanak. Bizik az oroszok támoga­tásában és abban, hogy a három ország egységét meg fogja terem- j teni a gyűlölet, amellyel Israel j ellen viseltetnek. Ékként a közép­­keleti helyzetben további izgal­mak várhatók. fóyolc ujmenekültet vett fel a Free Europe A N. Y. Times jelenti ápr.' 28-án Münchenből: “A Free hurope müncheni magyar osztá­lyán nyolc ujmenekültet alkal­maztak próbaképen. Ugyanakkor többeket elbocsájtottak, mert ha­zájuktól való hosszú távoliét kö­­yetkéztében, úgy látszik, elvesz­ették kapcsolatukat az ottani mentalitással”. Vájjon mit volt a politikai mértéke annak, hogy valaki el-J vesztette e a kapcsolatot az “óha-j cai mentdlitásaal?” A kiváló l»_­­retségü, középutás demokrata; _,ázár Miklós, volt országgyűlési tép viselőt, aki félszázados újság­ról múltja alatt kiállotta az idők összes politikai próbatételeit, el­­oocsájtották, de Ölvedi János, iki mindvégig Szálasi propagan­­la újságírója volt, most is osz­­ályfőnök. A'szálasizmus nem vesztette el kapcsolatát a magyarországi men­­alitással? EGÉSZ ÉVEN ÁT LESZ MUNKA, MONDJA GRACE ELNÖK Eugene G. prace, a Bethlehem Steel igazgatósági elnöke április 26 -én, az igakgatósági ülés után tartott sajtókonferencián közölte, hogy az év első negyedében a nyereség mintegy 19 százalékkal meghaladta a múlt év ugyanezen időszakát. Még inkább, mint “három hónppal ezelőtt tett nyilatkozatakor, meg van győ­ződve, hegy c Bethlehem Steel a termelő képessége teljével fog dolgozni az é/ végéig. A kiszórnia ások, illetve eladá­sok $676,9í8,000 tettek ki, mintegy kilen • millióval többet mint a múlt legyedben és mint­egy 76 millió ml többet, mint az 1956 év első legyedében. A tisz­ta nyereség $53 427,655, azaz rész/ény-rskú.. ' 1 .2 1 "rolt.: ax^- tS~ ben a tavalyi első évnegyed $44,963,787, vagyis részvényen­ként $1.04 nyereségével. A ter­melés 5,248,25 7 tonnát tett ki. A gyár szemben az acélipar je­lenlegi 90 százalékos termelési átlagával, a termelő képességé­nek 102 százalékával dolgozik. A kivitelre váró rendelések összege március ’1-én 1439 millió dollár volt s ebből 690 millió hajó rendelés. A Bethehem Steel, mondotta Grace, három évre el van látva hajórendelésekkel. Azon kérdésre, hogy az acél­árak újabb emelése várható e, Grace kijelentette, hogy ily szán­dékról nincs tudomása, azonban a termelési költségek állandóan emelkedőben vannak. * Hammerskjöld még nem határozott, elmegy e Budapestre Dag Hammerskjöld, az Egye­sült Nemzetek főtitkára Romába és Genfbe utazott. A magyaror­­! szagi bábkormánynak a forrada­­j lom után öt hónappal megkésett i meghívása ügyében még nem határozott, hanem megvárja az E. N. által kiküldött tényvizsgáló bizottság jelentését. Ez A bizott­­| ság egy dán delegátus vezetésé­­í vei áprilisban fejezte be kihallga­tásait Európában. Főként a for­radalom menekültjeit hallgatta ki és semmi lényeges újat nem álla­pított meg. Hir szerint a főtitkár nem sok kedvet mutat a késői látogatásra, annál inkább, mert változatla­nul, semmi jele nem mutatkozik annak, hogy az E. N. komoly 1 jelentőségű lépést szándékozna tenni a Szovjet magyarországi népirtó beavatkozása ügyében. ' * Arnold Beichman, az Interna­tional Confederation of the Trade Unions, a szakszervezetek nem­zetközi központjának titkára a N. Y. Times ápr. 28-í számában sürgeti, hogy a bizottság jelenté­sének meghallgatására rendivüli ülésre hívják össze az Egyesült Nemzetek közgyűlését. Ha úgy­mond, ez lehetséges volt Suez ügyében, úgy a magyar ügyben is meg kell történnie.-------------------ooo------------------­TÁRGYALÁSOK A MIND­­SZENTY KÉRDÉS MEG­OLDÁSÁRA Mindszenty bíboros ügyében í eddig nem erősítették meg azon ; híreszteléseket, hogy a Vatikan í Romába szándékszik rendelni az I ai..i>jV szenvedett és jelenleg a budapesti U. S. követségen me­nedékjogot élvező mártir egyház­fejedelmet, de a tárgyalások még folynak s azokban állítólag az Egyesült Államoknak is szerepe van. Amerikai magyar körök néze­te szerint, ha a Szentszék Romá­ba rendeli Mindszentyt, várható, hogy egy két hónappal Romába érkezése után ellátogat az Egye­sült Államokba és körutat tesz a magyarság körében. E remények azonban korainak látszanak mindaddig,, amig a Vatikán vég­leg és álláspontja nem ismeretes. Jord.'n állam a múlt héten vál­ságos napokat élt át a Maszk,á- i tói irányított kommunistáinak mozgolódása miatt, akik vészedéi meztették Husszein király trónját is. A jordáni kommunisták és szélső nacionalisták azt szeretnék, ha Jordán szövetkezne Nasser Egyptomával és Syriával. Ez irányzat mögött a Szovjet azon törekvése áll, hogy Nässeren át döntő hatalmi bef lvást szerezzen magának a Középkeleten. A Moszkvától sugallt akciók ismételt gyors kormányválságo­kat idéztek elő és az Egyesült Államok kénytelen volt kinyilat­koztatni, hogy Jordán független­sége életbevágó fontosságú az amerikai érdekek szempontjából. Nagyobb nyomaték kedvéért, hatodik flótáját ai Jordánhoz kö­zeli vizekre küldte. Egyben figyel­meztette Jordán szomszédait, hogy ne avatkozzanak be a vál­ságba. A Szovjet természetesen Amerikát vádolja beavatkozással. Hussein erélyt mutat. Az Egyptommal és Syriáva’ trafikáló Nabuisi miniszterelnök és Nuwar ,táborn_k emberei ál­talános sztrájkra és puccsra ké­szültek, de a királyhoz hü bedui­nok megszállták Amman fővá­­ícst.. A nyugatbarát Irak, vala­mint az újabban olykor a Nyu­gat felé is barátságos gesztust mutató Saudi Arabia csapatokat vonultattak fel a határon, de nem volt reájuk szükség. A sztrájk ter­vek nem sikerültek és az utcai tüntetések is nagyobb baj nélkül fogytak le. Az ifjú király kijelentette, hogy az . egész válság a nemzet­közi kommunizmus müve s a bal-1 oldali pártok vezetői “eladták magukat a külföldi összeesküvők-1 nek”, a Szovjetnek és Egyptom­­nak. Uj miniszterelnököt néve­­zett ki Ibrahim Hashem, mérsé­kelt, öreg politikus személyében! és elrendelte a kommunisták és más szélsőségesek letartóztatását. Nasser reményei, hogy Jordán unióra lépjen Egyptommal és Syriával, jelenleg meghiúsultnak látszanak. Amerika segélyt kínál Jordánnak, Az oroszok 40 millió dollár értékü hadianyaggal fegyverezték fel Syriát, de hadserege gyenge és ha beavatkozna Husszein el-KORKÉRDÉS A MÁSODIK “SHOPPING NIGHT” BEVEZETÉSÉRŐL Itt még a kommunista lap is szabadon jelenhetik meg és ront­hatja a magyarok lelkületét, Is­tenbe és az amerikai elvekbe ve­tett hitét. Őszintén szólva ugyan­olyan kártékonynak tartom az ellenkező totalitárius véglet, a nyi lasság lapját is, mert az amerikai Alkotmánnyal, az egész ameri­kai szellemiséggel, épp úgy mi­ként a keresztény univerzalizmus­­sal, a kereszténység legfenköl­­tebb, isteni alapgondolatával száz százalékos ellentétben álló, faji gyűlöletre uszit, ennek a gyűlöletnek iró prófétáit szólal­tatja meg és ennek a gyűlöletnek második világháborús németcsat- j lós, sötét quislingi elmebajnokait j Mindszenty első bebörtönzőit glorifikálja hasábjain. Legutóbb' is például nem kisebb, nem go­noszabb váddal fordult ismétel­ten is a Magyarországon annyi ártatlan martiriumot szenvedett nitfelekezet amerikánus képvise-j lői ellen, hogy ők az okai —J hogy Eisenhower nem avatkozott be fegyveresen a magyar szabad­ságharcba ! Ha, ifjip barátom, olyan lapot keres, amely visszaél “az ameri­kai nép emberi szabadságot biz­tositó törvényeivel”, nézzen jól körül azon a portán, ahová most betévedt. Ott megtalálhatja őket, sabbak második bevásárlási estül az eddigi csütörtök mellett. Két­­száztizenkét válasz volt pénteic, 205 kedd, 60 hétfő és 37 szerda mellett. Kevesen elleneznék, ha a második bevásárlási est üzleti időtöbbletének kiegyenlítésére egyik délelőtt zárva tartanának a detail üzletek. Mindössze 2 7-én elleneztek ezt. A kicsinybeni kereskedők örö­müket fejezték ki, hogy a vála­szok között olyanok is voltak, amelyek dicsérettel emlékeztek meg a bethlehemi detailüzletek nagy választékáról és a figyelmes kiszolgálásról. Baldree szerint 82-en tettek önként ily nyilatko­zatot. Egyéb kívánságok, amelyeket a megkérdezettek hangoztattak: Több parkoló helyet és hosszabb parkolásmérő időt, jobb társasko­csi közlekedést az alsóvárosban, a bankok és közszolgálati hivata­lok tartsanak tovább nyitva második estén, nagyobb depart­ment storeokat, jobb részletfize­tési feltételeket a legtöbb üzlet­ben, több kiszojgáló személyzetet a legforgalmasabb órákban és kevesebb ácsorgó embert és fiút. Egyik megkérdezett ajánlotta, hogy a bevásárlási körzetekbe fákat ültessenek. Ezt legutóbb a Redevelopment Authority is ajánlotta, Kereskedelmi Kamara s a Globe Times napilap telefon körkérdést intéztek 1200 bethlehemi lakos­hoz, hogy ajánlatosnak tarta­nák-e, hogy a bethlehemi kicsiny­beni kereskedők második “shop­ping night”-ot) bevásárlási estét) vezessenek be. Ezerhuszonöttől kaptak választ. Százkilencven­­hárman azt mondták, nincs véle­ményük a kérdésről. Igenlően vá­laszolt 489, heti egy bevásárlási estét elegendőnek tart 336. Né­­hányan harmadik estet is szeret­nének. A Kereskedelmi Kamara kis­kereskedői osztályának végrehaj­tó bizottsága hétfőn este a Beth­lehem szállóban tartott ülésén foglalkozott a körkérdés eredmé­nyével. Aaron B. Baldree, az osztály titkára közölte, hogy a körkérdés lebonyolítása várako­záson felül jól ment, a válaszok kitünően voltak hallhatók. A bizottság utasította Baldreet, hívja fel állásfoglalásra a Kama­ra 180 kiskereskedő tagját. E célra postai levelező lapokat "fog­nak szétküldeni a hét második felében és a beérkezett válaszok alapján a május 13-i gyűlésen történik döntés. Ha a kereskedők hozzájárul­nak a második bevásárlási est bevezetéséhez, a változás szep­temberben fog megvalósulni. A válaszok szerint kedd és péntek volnának a legalkalma-Rendkivüli nyilvános gyűlés a menekült ma­gyar testvérek részére Bethlehem és Környéke Ma *yar Egyházainak és Egyleteinél Vagybizottsága rendkívül nyíl yános gyűlést rendez folyó év május hó 1 3-án, hétfőn este fé 3 órai kezdettel a MAGYAí HÁZ nagytermében (Evans é 3rd Sts. sarok) a magyar mene leült testvérek részére, miért i ezúton szeretettel felkéri a Nagy bizottság az összes Bethlehem é környékére érkezett s itt élő me lekült magyar testvéreinket logy saját érdekükben ezen gyű ésen teljes számban családjaik cal együtt megjelenni szivesked jenek. , Napirenden: mindennapo jgyek, mindannyiójukat érdeklő cérdések megbeszélése, sportosz ály megszervezése, magyarsá ;unk megtartása, magyarerői jsszefogása, egymás megsegítése cülönböző hivatalos értesítései smertetése, egy menekültügyi bi mttság életrehivása csak mene tűitekből és ennek a menekült igyi bizottságnak együttmüködé se a Nagybizottsággal, stb., stb .A Nagybizottság kéri a Beth ehem és Környékén élő összma gyarságot, hogy a fenti fonto íirre menekült magyar ismerősei lek figyelmét felhívni szivesked ék. A Nagybizottság elnökség' szuton is kéri úgy a Nagybizott ság, mint pedig a végrehajtóbi zottság minden egyes tagját, ho,g; i rendkívüli nyilvános menekült ügyi gyűlés végleges pontjainál letárgyalása végett május 6-án hétfőn este 7 órakor a Magya Ház kisgyüléstermében feltétlen« megjelenni szivesked jenek. Gebey. KOVÁCS SÁNDOR PÜSPÖKÖT BÁNTALMAZTÁK A Vatikánba érkezett jelenté­sek szerint az egyházüldözés egy­re fenyegetőbb méreteket ölt Magyarországon. Hírek szerint Kovács Sándor szombathelyi püs­pököt beidézték az ÁVH-ra. El­­lenforradalmisággal vádolták a­­zéit, mert nem volt hajlandó a kommunista szolgálatba állt bé­­kepapokkai együttműködni. A hí­rek szerint a püspököt oly súlyo­san bántalmazták, hogy ideg­összeomlással kórházba kellett szállítani.-------------------ooo-----------------­KNOWLAND ÉS AZ “OPEN SHOP” Knowand republikánus szená­tusi vezető (Cal.) egy los ange­lesi banketten tartott beszédében jelezte, hogy 1958-ban nem pá­lyázik újabb szenátorrá választá­sára, hanem a kormnáyzói állásra. Egy másik nyilatkozata, írja a N. Y. Times ápr. 28-án, arra mutat, hogy támogatja azt a ja­vaslatot, amely a californiai álla­mi törvényhozás előtt fekszik és az “open shop" (gyárak ne le­gyenek kötelesek csak xinion munkást alkalmazni) mellett fog­lal állást. Knowland ellenfe­le. Knight jelenlegi kormányzó megígérte a munkásvezetőknek, hogy mindent el fog követni, hogy a javaslat ne váljék állami törvénnyé. Mint .megírtuk, politikai kö­rök azt hiszik, hogy Kowland a kormányzói állást csak ugródesz­kának tekinti az l^óO-as •elnök­jelöltségheg.

Next

/
Thumbnails
Contents