Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-26 / 17. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. • A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Filtered :is Second (’lass Maifr May LS, 3023, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., unrljr the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year....................................$4.00 Official Organ of the IT a ngarian Ch urc hes and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 17-ik szám BETHLEHEM, >A., 1957 ÁPRILIS 26 Egyes száma ára 8 cent ' Eisenhower fivére tülli­­beráÜsnak tartja az i elnök környezetét Eisenhower fivérinek egyike 1 j Edgár Washingtonban nyila'tk'­­j zatot adott Ruth Montgomery uj­­ságirónőnek. Sokallotta a mosta - ■ ni 71.8 billiós kölségvetést és a magas összeget annak tulaj d<. - nitja, hogy az elnök “tul’.iberalis ’ tanácsadókkal veszi magát körül. , Először, mondotta fivére, Milton ■j Eisenhower befolyására gyanako­dott, de meggyőződött róla. heg/ j a gyanú ezúttal alaptalan volt Miltonnal szemben, j Az ápr. 1 7-i sajtókonferenciá­­j ján megkérdezték az elnököt, I mit szól ahhoz, hogy fivére so­­j kallja a költségvetési kiadásokat. Az elnök, nagy derültséget kelt- I ve, felelte: Edgar öt éves kora j óta bírál engem. Aznap este Edgar vacsorán volt a Fehér Házban, ahol mint utóbb mondotta, gyengéd fejmo­sásban volt része, de hozzátette 1 azt is, hogy igen sok levélét és I táviratot kapott, amelyek helyes- I lik, hogy szóvá tette a költség­­j vegés magas voltát. Eisenhower hat fivére köz il j Edgar ügyvéd, Arthur bankár, Roy gyógyszerész volt,'de 1942- ben elhunyt- Paul egy éves ko­rában 1895-ben halt meg, Earl mérnök volt, most azonban lap­kiadó hivatali igazgató és Milton I a John Hopkins Egyetem elnöke. Edgar úgy ismeretes, mint a . legkonzervatívabb a fivérek kö-Ez a helyzet külpolitikailag! sokkal s-lyosabb volna, mintoyoltj az, mely a magyarországi fórra-!' dalom miatt állt elő számára. —j Nyugat-Németországot nehezen^ hagyhatná cserben Amerika, hi-1 szén ott van Europa sülypontja és ha cserbenhagyja, egész Né­metország a Szovjet befolyása alá! kerülhetne. | Nem titkoljak, hogy Magyaror-! szág és a többi rabországok szem-j pontjából kivánatos volna egy keletnémet felkelés, miként an-l nak képét Kruscsev a falra -fes-| tette, de természetesen nyugatné-| met beavatkozással. Ez volna a legsúlyosabb pró­bája a Nyugat passzivitásánk, j mert akármennyire is mindenáron a “békén” akar ülni Washington,! ez esetben aligiha maradhatna tétlen 1 * * a MONDANI SEM KELL, hogy' Kruscsev azon állítása, hogy a Nyugat forradalmat készít elő aj Szovjet, zónában, éppen olyan alaptalan, mint volt az a vád, hogy a magyar forradalmat Ame­rika rendezte meg vagy hogy Amerika uj forradalmat készít elő Magyarországon. Ha Ameri­ka rendezte volna meg az októ­beri magyar fcrradaljmat, nem is J hagyta volna cserben. S miután Eisenhower, mint béke elnök sze-( rezte népszerűségét és továbbra is nem a nYsodik világháború elvesztett békéje megnyerőjeként, j hanem a béke prófétájaként! akarja megörökiteni magát ko­runk annyi tűrhetetlen igazságta­lanságban bővelkedő történelmé­ben, bizfos, ho gy nem akar ] újabb magyar forradalmat és ; nég kevésbbé,— oh, de mennyi­zei kevésbbé! — keletnémet fel- j ! celést, előrelátható nyugatnémet' ' beavatkozással. j 1 Washingtonban semmitől sem 1 :áznak annyira, mint ettől a leg-J : eritikusabb eshetőségtől. Nekik 1 rsak a Középkelet a fontos mos- 1 :anában. Az emberiség kulturájá­­násodrangu külpolitikai fontos-j * rak ősi földrésze, Europa nagyon 1 >ágra esett vissza náluk és annyi 1 ;vi szenvedés után sem ér meg : )lyan “Eienhower doktrínát”, ! 1 nint amely a Középkeletnek ju-j 1 ott, ahol pedig nem állunk be-, s ejezett tényekkel szemben, mint1 : >ly régóta Europa rab felében, | J :őt nem is a keresztény kultúra! 1 dl veszélyben, hanem csak az 1 daj és néhány kis arab ország rülpolitikai jelentőségét méretez­­:ük túl hisztériásán és talán azon itógondolattal, is hogy kifogá­­unk legyen, amiért megfeledke­­:ünk Európáról. . . Kruscsev fennen hirdette mos- ‘ ani beszédében is, hogy az euro­­>ai rabországokat nem engedik * d a kezükből s miért ne hirdes­­e, hiszen cserbenhagytuk Ma­­[yarországot, amikor erkölcsi es dlágnézeti érdekünk az ellenke­lőt diktálta? Atombázisrkat ren­­lez be a rabországokban, örökre iralni akarja őket. A magyar forradalom is csak Erjesztette a keletnémeteket és nesszire kitolta kilátásunkat for­­adalmukra. . . Byrnes egykori merikai külügyminiszter annak­­dején ötven évi németországi negszállást javasolt szövetsége- _ einknek és bizonyos, hogy a lémet egyesítés sem a Nyugatnak, em a Keletnek nem sürgős, hi­­en kétharmad Németország van lyugati és csak egyharmad keleti negszállás alatt és a nyugati észben jól megy az emberek lolga. A mai washingtoni admi­­úsztráció külpolitikája a nehéz ;érdések elodázásának, nem pe­­lig megoldásának politikáját kö­­•eti és kérdés, nem e fogja igyanezt tenni az is, amelyik fel­­ráltja 1960-ban? * * * ^ KÖZBEN ez év őszén kritikus álasztások lesznek Nyugat Né­­netországban. Ha a szociáldemo­­iraták többséget kapnának az ireg Adenauer pártkoaliciójával zemben egy keletnémet felkelés isélyei még inkább csökkenné­lek, mert a szociáldemokraták Nasser teljes győzelme A PÁPÁ HÚSVÉTI KELET-NÉMETORSZÁG for radalmasitásától óvta a Nyugatot Kruscsev a múlt pénteki beszé­dében. Cyrankiewitz lengyel mi­niszterelnök egy ázsiai utjából hazatérőben megállt Moszkvában és- a lengyel követségen nagy oroszlengyel egymás keblére bo rulás volt. Persze a lengyel • nép nélkül, amely csak kényszerűen nyelte le a Gorhulka féle “vá­lasztások” keserű labdacsát, mi­után azzal fenyegették, hogy kü­lönben Magyarország sorsára jut és a jelöltek listája amúgy is előre úgy volt összeállítva, hogy a kommunisták feltétlen többsé­get kapjanak. A banketten Kruscsev volt a főszónok és biztosította a lengye­leket, hogy a Szovjet megvédi a második világháborúban a néme­tektől újonnan elcsatolt területei­ket, az Odera-Neisse határt. Ezt jelenleg ugyan senkisem fenyege­ti, bár Amerika mindmáig nem ismeri el lengyel birtokul, hanem álláspontja szerint a lengyelek csak a háború alatti megszállásra kaptak jogot, végleges sorsáról pedig majd csak egy össznémet békekonferencia fog dönteni. Kruscsev elhelyezte ez intriká-| ját a lengyéleknél, figyelmeztet­ve őket, hogy legyenek jó fiuk, mert a rohamosan újból erősö­dő németek egyszer visszaköve­telhetik “területeiket” és akkor a Szovjetre szükségük lesz. Meg­ígérte beszédében, hogy ha erre sor kerül, úgy fogják tekinteni a lengyel határt, mintha az orosz határt érte volna támadás- Volta­­kép, — Gomulka féle “nemzeti kommunizmus” ide vagy oda, — ténylegesen is annak tekintik.-----­Kruscsev nem hiába hangsúlyozta ki az est folyamán Gomulka ne­ve mellett az "elvtárs” jelszót. . . Ismer e egyáltalán határokat a “nemzetközi”, de mégis a rnosz kvai irányítás elengedhetetlensé­­géhez ragaszkodó Kreml-kommu­­nizmus? « * > A NÉMETEKNEK egyelőre a kettészakított csonkaországuk egyesítése a. gondjuk, amennyi­ben az uj ipari és egyéb közgaz­dasági fellendülésüktől egyáltalán ráérnek. Persze ez csak Nyugat- Németországra vonatkozik, nem az orosz zónára, ahol Szovjet re­gula alatt egyéni ambíciók hijján dolgoznak az emberek és igy sokkal kedvtelenebb, fakó az élet. Kruscsev azonban azt hiszi, hogy a németeknek sürgős az az egyesítés és állitja, hogy Amerika tüzeli a keletnémeteket, hogy lázadjanak fel. Nem is na­gyon kellene tüzelni őket., de nem felejtették el, hogy 1953, június­ban a Nyugat épp úgy cserben | hagyta őket, mint tavaly októ­berben a magyarokat, ha a német felkelés arányaiban messze mö­götte maradt is a magyar forra­dalomnak. Most pedig nem ke­vesebb mint húsz orosz divizió; őrködik azon, hogy a keleti né­metség ne, köthessen útilaput a Moszkvából feldiktált Grotewohl- Ulbricht bábkormány talpára. — Kruscsev mégis a lengyel követ­­ségi banketten ugyancsak közeli lehetőségnek igyekezett feltüntet­ni egy uj keletnémet felkelés le­hetőségét és imigyen ripakodott a Nyugatra: — Figyelmeztetni akarjuk a kapitalista világot, hogy ne pró­báljon tréfálni valünk és ne pró­bálkozzék Németország Szovjet zónájában olyan puccsal, mint Magyarországon. Tudjuk, hegy aj magyar puccsot meg akarja is-! mételni és a Szovjet zónában is puccsot tervez. J»ó lesz vagyázni, mert mi nem vagyunk szentek és ha szükség van rá, a körmötökre fogunk koppintani-Hangoztatta Kruscsev azt is, hogy a kommunista országokat nem hajlandók szabadokká tenni, kiengedni a kommunista rendszer uralmi köréből. “Ez országok, mondotta, mind barátai egymás­nak és elvük, hogy mindnyájan egyért, egy mindnyájukért.” Országokról beszélt, pedig csak az ez országokban lévő kisded kommunista csoportot j érthette a jelenlevő orosz katonák kai és tankokkal együtt. Nem a népet. * * * ZSUKOV is jelen volt a ban­ketten és az újságírók előtt megint csörtette az atomfegyve­reket. Hangoztatta, hogy “a béovjet vezetése alatti varsói pák tűm országok” minden bombára j bombával, minden rakétára-ráké-1 tával fognak felelni, a NATO minden lépésére megfelelő ellen­lépéssel tudnak válaszolni, mert minden szükséges fegyver nekik is birtokukban van. A rabnépek hűsége, háború eseténi megbízhatósága is? Leg-' alább is ami a magyarokat illeti, az utóbbi idők eseményei az ellenkezőt bizpnyitották és a leg- j több más rabnépet illetően is al-l kalmasint ez volna a helyzet. Kijelentette még Zsukov, hogyj atombázisokat rendeznek be aj “szocialista" országokban értve ezalatt a rabországokat. Kruscsev pedig hozzátette: “Mi nem táma­dunk meg senkit, de ha támadás ér, állunk elébe ” A new yorki “Newsweek” he­tilap április 8-i száma helyszíni tudósitást közöl a Szovjet-zóná­ról William D. Blair jr. és Homer' Jenks tollából. A cikk többi közt ezeket mondja: A Szovjet zóná­ban forradalmi erjedés folyik, de! nem véresen, mint Magyarorszá-1 gon és nem is “nemzeti kommu-l nista” külszínnel, mint Lengyel j országban, hanem halk passzív, rezisztenciával és igy a kommu­nista pártkormány nehezen tudj hozzáférni. Az emberek bátrak-( ban beszélnek. Kivált az élelmi­szer adagolást kifogásolják és annak megszüntetését kívánják, J amit a kormány mindig csak Ígérgetett, de nem tartott be. A J lipcsei áruvásáron ezidén egyet­len vörös zászlót nem lehetett lát­ni, mint az előző években, de' több nemzeti (fekete, vörös, j aranysárga) zászlót. Ernst Woll-j weber, a rendőrminiszter maga is j beismerte egyik beszédében, hogy csak az orosz haderő jelen-! léte miatt nincs újabb felkelés. ! Az üzemekben sűrűn fordul elő szabotázs és munka lelassítás, de nyiltan kevés szó esik róla- A Leuna Müvek aránylag jól fize­tett munkásai legutóbb a német egyesítést követelték, hogy min­den németnek tisztességes életle­hetőségei legyenek. A 60,000 fő­iskolai hallgató közül közel 55,-000 állami ösztöndíjjal tanul, a feszültség mégis nagy a soraik i között. A magyar forradalom után a kormány a diákok számos követelését teljesítette, de azóta ismét visszacsinálta. A diákok közül azokat, akik emiatt zúgo­lódni próbálnak, az uranium-bá­­nákba küldik munkára. A szerzők ebben összegezik benyomásaikat: A Szovjet zóna válsága veszélyesebb, mint a töb-01 rabországoké, mert egyedül . van nyilt kapuja a Nyugat felé és szért a Kreml erős kézzel akarja i markában tartani. Minden év­ben két és félmillió keleti né­­met jön Nyugat Berlinbe és Nyugat Németországba és saját] , szemével győződhet meg mennyi- . vei jobb a helyzete a Vasfüggö- ! íyön túli németségnek. * * * A CIKK érdekes, de kitűnik j aelőle, hogy a közeljövőre alig- ' ra lehet" uj keletnémet felkelésre izámitani. Kruscsev azonban :udja, mit beszél. Egy keletnémet orradalom esetén ezúttal talán beavatkozna Nyugat-Németország népe is-Talán elnyomott honfitársai se- ^ *itségére sietne és szembeszállna i Szovjet katonákkal és tankok cal, hiszen ma már Nyugat Né­metországnak is kezd hadereje enni. Arról is szó van, hogy ezt i haderőt atomfegyverekkel sze­dik fel a NATO keretében, sőt - íogy atom és hidrogénbomba i részletek is elhelyezésre kerülnek! 1 Nyugat-Németországban. — Ily i íelyzetben a Nyugat, kivált Ame- : dka igen kényes dilemmába ke- i •ülne, hogy beavatkozzék e? I i “semleges” Nénetországot akar- 1 nak, amihez Wishington nehézen járulhatna hozrá, de ez esetben talán létrejöhrtne Németország egyesitése. Perze akként, hogy Németország akalmasint teljesen vizbenhagyná i rabországokat. A szociáldemokraák győzelme azon ban valószinüten és a “legjobb eshetőségnek” az látszik, hogy fennmarad a nai helyzet. . . De egyszer mégis úgy alakulhatnak az események, hogy a német egyesítés halas;thatatlan követe­léssé érik. Nem ma, sem holnap, de holnap után. Kruscsev és Zsukov már most gondolnak er­re, már most lezdik az ijesztge­tést, titkon pedig bizonnyal ter­veket szőnek arra, hogy Nyugat Németországot Is megkaparintsak valamilyen utonmódon. mert ha egész Németország a “szövetsé­gesük", Europa sorsa még volna pecsételve. Egy keletnémet forradalomtól néhány hónap előtt Adenauer külügyminisztere, Brentano is na­gyon óvta a Szovjet-zóna nénét. Ma^var szempontból és a hálát­lanul elhanyagolt Europa szem­pontjából azonban azt kell áhit­­suk, hogy Kelet-Németország a nem távoli jövőben me°kisérelje forradalmi utón lerázni a Szovjet és a kommunizmus bilincseit és ez Nyugat-Némstország beavat­kozásával a napjaink legnagyobb és legvégzetesebb históriai vá­­laszutjára állítsa a még szabad nyugati országokat. A hálvány, de meglévő remény, hogy a Nyu­gat ez esetben mégis kényszerül megemberelni magát, fegyveresen lép közbe és rendet csinál Euró­pában, a magyar s a több rabnéo­­talán “utolsó chancea" az elkö­vetkező esztendőkre. r. o. ORDAS PÜSPÖK AMERIKÁ­BA JÖN A Presbiterit us Világszövet­ség északamerikai tanácsa kije­lentette, hogy addig nem juttat pénzügyi segítséget Magyaror­szágra, amig meg nem győződik arról, hogy a magyar református hívők szabadon választhatják ve­zetőiket és amig minden letartóz­tatott református lelkészt szaba­don nem bocsátanak. A Lutheránus. Világszövetség főtitkára dr. Lundt-Quist stock-, holmi tartózkodása alatt elmon-i dotta, hogy a jelenlegi magyaror-1 szági egyházi hivataltól ígéretet kapott: Ordass Lajos püspöknek lehetővé teszik, hogy részt vehes­sen a Lutheránus Világszövetség amerikai konferenciáján- Ordass Lajos a tervek szerint az ameri­kai konferencia befejezése után augusztus végén ellátogat Svédor­szágba is.----------nao----------------­STEVENSON NEW YORKI ÜGYVÉD LETT Adlai Stevenson volt kétszeri demokrata elnökjelölt New York­ba költözött és társként belépett egy ottani régi ügyvédi irodába. Beck nem ismeri el az AFL-CI0 határozatát New American Recently arrived in America via the airlift which brought thousands of Hungarian refu­gees to our shores, this young lady bites into her first Ameri­can food at the Kilmer Recep­tion Center, N. J. Brought to America under auspices of Cath­olic Relief Services-N.C.W.C., the agency of the American Catholic Bishops’ Relief Fund, the pig-tailed beauty and her family are happy for the new life of freedom which is now theirs.- Support the Bishops’ Fund Appeal, March 24-3 Q A Teamster Union (fuvarozó munkások) vezetősége ápr. 1 6"án Galvestonban ülést tartott és határozatot hozott, mely szerint törvénytelennek tartja, hogy az AFL-CIO elnöksége felfüggesz­tette Dave Becket, a union sza­bálytalanságokkal megvádolt el­nökét az AFL-CIO egyik alelnö­ki állásától. Különféle kifogáso kát emelt az ellen is, hogy az AFL-CIO elnöksége május 6-án kihallgatásokat kezd a unionjuk egyes vezetői elleni vádak ügyé-: ben és május 20-án saját hatás-i körében megtakarja kezdeni a! vádak tárgyalását. A tárgyalás^ kapcsán különböző kívánságokat állitott fel, de azon védője utján részt kíván venni. George Meftny,1 az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy semmiféle külön kívánságo­kat nem vesz figyelembe és az ügy tárgyalását május 20-án fel-, tétlenül megkezdik. Beck azt állitja, hogy sok pénzt adtak választási célokra és ha mindent el akarna mondani, egyes politikusok számára kelle­metlen volna. A fuvarozó union vezetőinek ügyét tárgyaló szenátusi albizott­ság McClellan szenátor elnöklete alatt rövidesen újból megkezdi a kihallgatásokat- Közben Scran­­tonban (Pa.) tartott vizsgálatot, ahol egy union ember dinamit­­merényletet rendezett meg egy vállalkozó ellen, mert szervezet­ien munkásokat használt az épí­téshez. A kihallgatottak terhelőén vallottak James T. Hanlon seran­­toni polgármester ellen, aki a union emberek által elkövetett erőszakosságok híreit a választá­sok utánig el akarta halgattatni. a süczi szerződesszé­­ges ügyében Nasser egyptomi diktátor ke­gyelméből a Suez csatornában újra megindult a forgalom, de Nasser eddig a legcsekélyebb változtatást sem tette azon állás­pontján,'hogy a csatorna fölött | kizárólag Egyptom rendelkezik ! és senki másnak nincs többé be- 1 leszólása. A régi szerződést szét-! j tépte és állitja, hogy annak jogán j többé nem lehet beszélni. Ápri is 19-én egy angol hajój uj ból végigment a csatornán és ennek ténye mintegy jelképezi! azon remények feladását, hogy a csatorna újból nemzetközi ellenőr zés alá kerülhet. Hir szerint e hét folyamán mar amerikai hajók is. újból használni fogják a csator-j nát. Nasser nem támaszt akadályo­kat a csatorna használata ellen, hiszen megfizetik a vámot és az nem mint Dulles tervezte egy! i nemzetközi szervezet hanem égé-; szében Egyptom pénztárába megy. Nasser azonban aligha fogja megengedni, hogy israeli hajók használják a csatornát- Eb­ben élesen ragaszkodik 1 95 1 óta fenntartott álláspontjához azzal az ürüggyel, hogy Israellel csak fegyverszünet áll fenn, de a hadi-l állapot nem szűnt meg. Washingtonban felmerült az j eszme, hogy a suezi ügyet az Egyesült Nemzetek biztonsági ta- j nácsa elé viszik, de mint Eisen-, hower elnök a legutóbbi sajtó­­konferenciáján kijelentette, egye-! lőre várnak vele. Sok értelme ( nem is volna, mert a biztonsági í tanácsban vétója van a Szovjet-] nek, amely szorosabban áll Nas­ser mellett, mint valaha.------------—ooo---------------------5,C0Ö menekült vissza­tért Magyarországra John MacCormack, a N. Y. Times bécsi szerkesztője azt Írja, hogy a szabadságharc kapcsán elmenekült kétszázezer magyar közül mintegy 5,000-en visszatér­tek lyiagyarországra. Cáfolja a magyar bábkormány magasabb számadatait és főként a U. S.­­be való kivándorlási lehetőségek lelassulásával magyarázza a visz­­szatéréseket- Szerinte akik a for­radalom első napjaiban menekül­tek, mind kijutották az Egyesült Államokba, mig azok, akik nov. 4-én is otthon voltak és várlak hátha szükség lesz reájuk újabb harcok esetén, most attól kell féljenek, hogy reájuk többé nem kerül sor. SZÓZATA “Krisztusnak újból fel kell tá­madnia az emberek szivében.” ,XI1 Piusz pápa több mint 300,000 főt számláló, óriási tö­meg előtt mondotta el szokásos húsvéti szózafát a Szent Péter Bazilika erkélyéről. A szózat alaphangja, előzőektől eltérően, reményteljes volt. Most vihartól dúlt éjszaka van, de közeleg a napfényes hajnál. "A tudomány vívmányai, köztük az atomerő­nek békés célokra való felhaszná­lása, úgymond, az emberiség uj aránykorát fogja meghozni, ha le tudja küzdeni a nemzetközi gyűlölet és romboló szellem kár­­hozatos szokását.” Két év óta először, a Pápa nem •beszélt az atomháború förtelmes­­ségéről, hanem az atomerőt és irányított lövegeket úgy említet­te, mint tudományos eredménye­ket. Hangoztatta, hogy Krisztus­nak újból feli kell támadnia az emberek szivében. “El kell távo­lítani a követ a sirról, amelybe az emberek az igazságot és jóságot akarják eltemetni. Az emberiség ma olyan, mint azon emberi test, amelyben a vér csak nagyon ne­hezen képes keringeni: az egyé­nek, osztályok és népek ragasz­kodnak megoszlottságulj.hoz, az együttműködés hiányához. Ha nem közömbösek egymás iránt, úgy gyűlölik egymást, összeesküd nek, harcolnak egymás den és elpusztítják egymást.“' “Krisztus kereszthalála és te­metése csak úgy volt lehetséges, hogy barátai között volt egy, aki elárulta és sokan voltak, akik zavarodottan menekültek ellensé­geinek fényegetései elől. Csak korszerű, egyetértő, szervezett cselekvés---váitűzt:.'hatja meg a fold arculatát és hozhatja meg­újulását és haladását." Jöjj el Urunk, Jézus- Az em­beriségnek nincs elég ereje, hogy elmozdítsa a követ, amelyet ma­ga helyezett leikébe visszatérésed megakadályozására. Küldd hoz­zánk angyalodat. Urunk és tedd fényes nappallá éjszakánkat. — Mennyi szív vár, oh Urunk, mennyi lélek vágyik arra, hogy minél gyorsabban elérkezzék a nap, amelyen egyedül Te fogsz élni és uralkodni a szivekben!” A 81 -ik évében lévő Pápa erőteljes hangon mondotta el szózatát és a szózat után orkán­­szerüen lelkes hódoló ovációk központjában állott. A szózatot televízión is közvetítették és a rádió 28 nyelven sugározta világ­gá-HÍRESZTELÉSEK FORDULAT­RÓL MINDSZENTY BÍBOROS HELYZETÉBEN-000-RARICK FELTŰNŐEN SOK SZAVAZATOT KAPOTT AZ ACÉLMUNKÁS VÁLASZ­TÁSOKON FELEMELTÉK A SAVINGS BONDOK KAMATLÁBÁT Eisenhower elnö.k tizenkét na­pi üdülésre Augusztába (Geor­gia) ment. Előzőleg aláírta azt a törvényt, amely az “E” és ‘H’ Savings Bond kamatlábát három százalékról 3 hí százalékra emeli fel. A magasabb kamtlábát ki fogják terjeszteni mindazon Sa­vings Bondokra, amelyeket tulaj­donosuk 195 7 február 1. előtt] vásárolt. Az “E” és “H” bondokból ed­dig 41 billió értékű van amerikai lakosok birtokában. Aé elnök a. bondok további vásárlását ajánl ja' Amerikai magyar egyházi és politikai körökben lapzártakor hire terjedt, hogy Mindszenty bíborosnak menedékjog alapján a budapesti U. S. követségen va­ló tartózkodása ügyében a Szent-j szék elhatározásából jelentős fordulat áll küszöbön. Mint ismeretes, a hercegpri- ] más nov. 4-ike, a magyarországi' Szovjet népirtás végzetes napja óta tartózkodik az amerikai kö-j vétségén. Legutóbb a római Uni-] ta kommunista napilapban sugal­mazott cikk jelent meg, amely sürgette Amerikát, beszélje rá a Szentszéket, hogy Mindszentit rendelje Rómába.-----------------000----------------­DULLES ÚJRA ÖNFELSZABA­­DITÁST PRÉDIKÁL A RABNÉPEKNEK Dulles külügyminiszter hétfőn New Yorkban külpolitikai pro­­gramm-adás jellegével biró beszé det mondott. A NATO fenntar­tásának szükségét hangoztatta és a rabországok ügyében újból a fokozatos önfelszabaditásnak so­kak szerint vágy álomnál nem egyéb, kilátástalan elgondolását hirdette Amerika külpolitikájául. Kijelentette, hogy az önfelsza­baditásnak békés utón kell vég­bemennie, mert Amerika semmi­féle újabb rabországi forradal­mat nem támogatna. Az acélmunkás elnökválasztá­son leadott szavazatok megszám­lálása most fejeződött be és meg­lepetést keltett hogy David J. MacDonald eddigi és újból meg­választott elnök ellenjelöltje, Do­nald R. Rarick mekeesporti vas­munkás aránylag mily sok szava­zatot kapott. MacDonaldra 404,- 172, Rarickra 223,516 szavazat esett. A MacDonald ellenesek csak egyetlen győzelmet arattak: Mo­nogahela völgyben, amely a pitts­­burghi körzet legnagyobb vasipa­ri központja, az ő jelöltjük lett a 1 5-ik körzet igazgatója Mac­Donald jelöltjével szemben-Rarick tavaly szeptemberben indította meg ellenzéki mozgal­mát, amikor MacDonald fizeté­sét $50,000-ra,t a havi tagdijakat pedig három dollárról ötre emel­ték fel. A választáson azt ígérte, ha megválasztják visszaállíttatja a régi alacsonyabb tagdijat. Most kijelentette, hogy ezt a harcát folytatni fogja.----------------000---------------­MÉG KÉT BEVALLOTT KIVÉGZÉS A budapesti rádió ápr. 16-án jelentette, hogy ismét két szabad­ságharcost kivégeztek. Ezzel a hivatalosan beismert kivégzések száma 28-ra emelkedett. A nem hivatalos szám ennek sokszorosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents