Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-19 / 16. szám

TU Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matten May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, I’a., under the Act of March.3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of ltcth­­lehtm and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 16-ik szám BETHLEHEM, PA., .957 ÁPRILIS 19 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR HUSVÉT, a feltámadás ünne­pe ez évben a mély vallási értel­me mellett az októberi szabad­ságharcban újra legázolt magyar nemzet -fe.támadási reményeinek ünnepe is. Eckhardt Tibor Euró­pában tartózkodik és egy mün­cheni magyar lapban tett nyilat­kozatában azt mondja, 25 év óta mindig pesszimista volt, de most erősen optimista. Sajnos, nem közli, mire alapítja optimizmusát. Kéthly Anna azt mondta nekem, hogy túlsók pesszimista véle­ményt ha.l. Azt válaszoltam, a jelenlegi perspektiva valóban nem biztató, de nem szabad pesszimistának lenni, nem sza­bad feladni a reményt. Eljön az idő, amikor a kommunizmus özönvize már a szájáig ér majd a Nyugatnak és nem lehet többé folytatni a mai passzivitást, nem lesz többé hová meghátrálni. — Kéthly és akik hallgatták a be­szélgetést, felhevültén szóltak közbe: már ma ott tart. Nagyon megértem ezt az érzel­mi kitörést, de a valóság az, hogy Amerika ma is a Kennan féle feltartóztatási politikát próbálja­­próbálgatja fenntartani rengeteg billiós áldozatok árán. Azt a fel­tartóztatási politikát, amelyet Truman űzött és amelyet Dulles külügyminiszter Eisenhower első megválasztásakor és az azt köve­tő időkben oly lekicsinylőén el­vetett, “felszabaditási politikát” Ígérve. Hol tart ma ez a “felszabadi­tási politika”, többször megálla­pítottuk e hasábokon, idézve; Duiles tavaly, a pór jai felkelés után tett nyilatkozatát, amely­nek az volt az értelme, hogy sze­­íinte a rabországok tiz éven belül önmagukat fogják felszabadítani, j Dulles arra számit, hogy ez foko-i zatosan fog bekövetkezni a Szov-| jet tűrésével. A Szovjet szórako-; zottan nem fogja észrevenni, mint csinálják vagy úgy fog tenni, mint ha nem venné észre. Láttuk Len-| gyelországban, ahová már bevo-j nulni készültek a kelet németor-i szági orosz csapatok és készen­létben álltak a belső megszálló erők is, ha Gomulka messzebb menne, mint a Szovjet akarja, a lényeghez akarna nyulni­­* » * DULLES felszabaditási politi­kájából sültgalamb politika lett és most, ha nem is adunk annyi anyagi segítséget Gomulkának, hogy fenntarthassa a kommunis­ta rendszert, mint amennyit kért, de segítünk fenntartani, abban a reményben, hogy majd tovább­megy jobbra, fokozatosan vissza­fejlődik a polgári demokrácia és szabad vállalkozás vonalára. Ma­gyar vonatkozásban Washington támogatja a strassbourgi Forra­dalmi Tanácsot is, amelyet azon­ban csak átmenetileg akar fel­használni a fokozatossági politika kedvéért. Lehet egyszerre két pakli kártyával is játszani... A tényvalóság azonban az, hogy a Szovjet nem hagy magával ját­szani és nem mutatja a legcse­kélyebb hajlamot sem, hogy a rabországait “fokozatosan” ki­engedje a karmaiból és hogy a világuralmi célú kommunizmus uralmi terepét csökkentse. A lé­nyegből semmit sem hajlandó en­gedni békés utón, — és kérdés, kit akar hitegetni Dulles? Az amerikai népet vagy a rabnépe­ket? Alighanem mindkettőt, de semmiesetre sem önmagát, mert annál intelligensebb politikusnak tartjuk, sem hogy hinne is abban, amit ezzel mond. Nagyon jól tudja, hogy a graduális politika reménytelen ábránd és ezzel szemben a valóság Kruscsev fe­nyegetése: mi el fogjuk temetni önöket! A feltartóztatási politika egy­ben lemondási politika. Lemon­dást jelent a rabországokról, ha nyíltan nemi is valljuk be. Az 1956-os szabadságharc idején való tétlen maradásunk után a “graduális politika" csak vékony! | ni, mint mindent meggátló, ellen­tétes célú ezer százalékig alkal- I inatlan partnert. Mint megírtuk s | mások is hangoztatták, az E. N. a mai összetételében és nagyha­talmi vétos halmazállapotában inkább, sokkal inkább ártalmas, elkenő intézmény, mint hasznos és ha a szabadságot szeretők és I élte világviszonylatban is harcol­­! ni akarók különválnának, egy- 1 más kezét megfogva, többet tud­nának elérni, mint most, amikor történelmileg oly gyászos, deka­dens szerepet játszanak. De van I c még szabad nemzet, nagy vagy í középhatalom amely hajlandó vi­lágviszonylatban is harcolni a szabadságért? * * * ABSZOLÚT TÉVEDÉS, hogy Hammarskjöld Budapesten so­­! kát tudott volna csinálni, a Szov- I jetet el tudta volna téríteni a for­radalom logázolása szándékától. Amerika, — Truman exelnök ismeretes megállapítása szerint, — “az Egyesült Nemzetek szok­nyája mögé bujt” és most is ott van. Kezdettől nem gondolt el­szánt fellépésre. Ez, mint azóta szakadatlanul irtuk, csak az Egyesült Nemzeteken, tehát a fő­titkár áron is, kívül következhe­tett volna be, mert a koreai ak­ciót csak egyszer lehetett megcsi­nálni a biztonsági tanácsban, amikor a kommunista Kina befo-j gadásának mellőzése miatt a j Szovjet történetesen bojkottálta az üléseket. (De akkor is Ameri­kán kívül alig volt ország, amelyI számottévő csapatokat küldött Koreába!) Eisenhower a Ií.ertesj,el- j szóval választatta meg magát, 1 hogy békét csináf Koreában (ha-j bár a béke útja- már Truman | alatt elő volt készítve) és azóta is a béke fenntartásának jelsza-j vára alapitja népszerűségét az amerikai nép előtt, noha a mai: “béke” egyebek közt százmillió ember szenvedései, méltatlan, igazságtalan, nemzeti és emberi rabsága fenntartásába kerül. ( Az E. N.-nek nincs is hadereje, a Suezhez küldött pár ezer ve­gyes, kisországi “rendőri haderő" jelentéktelen és ha az E. N. ily rendőri haderőt próbált volna is beküldeni Magyarországra, az oroszok be sem engedték volna. Ahhoz pedig liliputi lett volna, hogy maga törjön utat magának. De erre nem is kapott volna megbízást az E. N.-tól. Sem Hammarskjöld, sem más megfigyelők kiküldése nem tudott volna változtatni a tragédián. A tényállás, megfigyelésére oda­utazni nem is volt szükség; az egész világ tisztában volt azzal, mi történik Magyarországon. — Cselekvésre volt szükség Ameri­ka és szövetségesei részéről és ez nem történt meg. Mint annak­idején megírtuk, a Nagy Imre kinevezése és az oroszok legázoló támadása, november 4-ike közti pár napnyi időben kellett volna Washingtonnak cselekedni, még­pedig döntő, elszánt értelemben, mert — ennél kevesebb semmi sem lett volna. Az oroszok csak Washington teljesen elszánt lépé­se esetén vették volna fontolóra, hogy ne gázolják le a forradal­mat, amely semlegességet mon­dott ki és szabad választások ut­ján kétségtelenül eltemette volna a kommunizmust és visszahozta volna a polgári életformát. Bulganin az angol-francia-is­­raeli Suez támadás idején az uj íoket fegyverekkel való támadás­sal fenyegetett és erre Anglia és Franciaország beszüntette az alig száz órás háborút Egyptom ellen, (kivált hogy Amerika is kijelen­tette, hogy e háborúban semmi­féle segítségére nem számíthat­nak.) Vájjon ha Washington ak­kor ugyanazon fenyegetést hasz­nálta volna a magyar szabadság ügyében, mint amelyet Bulganin használt, mit tett volna Moszkva? Misem állt tálabb Washington­tól, mint hogy ezt az egyetlen, érdemleges segitő lépést megte­gye s igy örökre titok marad, hogy Moszkva épp úgy engedett e volna, minf Anglia és Francia-; ország a Bulganin tizenkét órás roket ultimátumára? De annyi kétségtelen, hogy ennél kevesebb semmiesetre sem birt volna eshe­tőséggel arra, hogy Moszkvát a magyar forradalom legázolása meggondolására késztesse! Elfogadja e Hammerskjöld a ma már' történelmi gúnynak, csufondárosan ható meghívást vagy sem,nem túlságosan érdekes mert nem változtat a magyar nép ügyén, — hacsak annak uj­­raíelvételére nem vezet. Nem az Egyesült Nemzetekben, hanem Washingtonban! Erre pedig vaj­mi csekély a kilátás, akár Buda­pestre megy a főtitkár, akár nem. A második világháború diadal­mas amerikai hadvezére tapad aj győzedelmesen megnyert máso-j dik világháború ilvesztett békéjé­hez . . . SZOMBATRA RENDES posta kézbesítést REMÉLNEK Múlt szombaton az egész or­szágban szünetelt a posta kézbe­sítés, mert Summerfield országos postamester a szombati kézbesí­tések szüneteltetését és a posta­­hivatalok szombaton való zárva-; tartását rendelte el. E diktatóri­kus lépésre az késztette, hogy a kongresszus eddig késlekedett annak a 47 millió dollárnak meg-j szavazásával, amelyet Summer-j field kért, hogy .a posta üzemét j julius 1-ig, az uj pénzügyi év kezdetéig elláthassa a folyó kia­dások fedezetével. (A mostani' évre a költségvetésben megsza­vazott összeg már elfogyott.) A múlt hét elején az volt a helyzet, hogy a képviselőház csak 1 7 milliót szavazott meg. Pénte­ken a képviselőház postaügyi bi­zottsága megszavazta a többit is, de a képviselőház csak hétfőn tárgyalta az ügyet. Summerfield­­nek ez nem volt elég, nem volt hajlandó hétfőig várni, hanem szombaton életbeléptette a szigo­rításokat, . amelyekkel fenyege­tett. Hétfőn a képviselőház, kedden pedig a szenátus 41 milliót sza­vazott meg és lapzártakor kérdé­ses, hogy Sumrr. erfield a hat mil­lió megszavazásának elmaradása miatt nem ismétli-e meg e héten is a posta nélküli szombatot? Hétfőn a levélhordóknak dup­la munkát kellett ellátniok, ka rácsony volt áprilisban. Számos postahivatalban rövidebbé tették a hivatalos órákat. Summerfield kitjelentette, hogy a szombati kézbesítésről és a többi korláto­zások megszüntetéséről nem nyi­latkozik, amig Eisenhower elnök nem irja-*alá e kongresszusi hatá­rozatot. Ez minden órában meg­történhetik és remélni kell, hogy a posta e sorok megjelenésekoi már ismét teljes mértékben mű­ködik. A kongresszusban, különösen a demokrata oldal~n erős ellenér­zést keltett Summerfield magatar­tása. A sajtóban is éles hangok hangzottak ellene. A Hearst lapok az első oldalon, vezércikkben ‘arrogánsnak’ mon­dották Summerfield eljárását és lemondását követelték.-------------------ooo------------------­AZ ANGOL KIRÁLYNŐ PARISBAN Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg négy napig államlátogatáson voltak Francia­­országban. Mindenütt nagy lel­kesedéssel ünnepelték őket. A N. Y. Times szerint a lelkes fo­gadtatás a két ország közti ba­rátság szorosabbá fonódásának iele, ami “kárpótolja őket egyé­ni hatalmi téren való hanyatlásu­kért, ami különösen a Suez ügy­ben mutatkozott meg.” fügefalevél. Sajnálatos, hogy , Eisenhower elnök az április 3-i sajtókonferenciáján Gomulka se­gélyezése kapcsán elmondott fejtegetéseiben szivvel lélekkel | lekötötte magát e vágy álom po­litika mellett, amely csak felbá- I toritja az e politika végtelen ! naivitásán derülő Szovjetet. De majd ha a szájunkig ér a viz. . . Még annak is, aki nem hisz benne, hinnie kell: lesz magyar feltámadás, ha időbe telik is,amig j elkövetkezik. Addig pedig az uj tömegekkel megszaporodott, kül­földi magyarságnak az emigráció arra rászoruló része lelki átneve­­, lésére kellene felhasználni az időt, | hogy a meghamisított, isteni ta­nokat kivesse magából és vissza­térve az emberi méltóság min­denkiben, mindenekfelett való tiszteletének,- az egymás ember­­j séges élnrhagyásának, az “amit nem akarsz magadnak, ne tedd másnak”, a keresztény univerza­­| litásnak elferdítés nélküli egyedül krisztusi eszméjéhez, Istennek az emberekkel való felséges szándé­kához, méltó legyen a magyar feltámadásra. '* * • LEHET MÁR GYÓNNI, mond­ta múlt pénteken Mód Péter, a magyarországi tank uralom dele­gátusa Dag Hammarskjöldnek, az Egyesült Nemzetek főtitkárának és amikor e sorokat Írjuk, hírfor­rásaink egyöntetűen azt mondják, hogy a főtitkár aligha fog eleget tenni a Szovjettől szándékosan ily sokáig halogatott meghívás­nak. _. ^ Afelől ugyanis, hogy Kádár János bábminiszterelnök annak­idején, novemberben, közvetlen a szabadságharc vérbefojtása után Szovjet parancsra nem tett eleget az Egyesült Nemzetek ama határozatának, hogy a főtitkár Magyarországra mehessen, semmi kétség nem lehet. Persze a maga osztályharcos elméletei is az elu­tasítást tanácsolták, de mérvadó a moszkvai parancs volt, mégh'a azt nemcsak osztalyharcos okok, de gyarmati imperializmus is dik­tálták. Kádár akkor azt üzenete, hogy most nem, de alkalmasabb idő­ben, Hammarskjöld látogatást te­het. így következett be most a meghivás majdnem félévvel ké­sőbb, mint az események, ame­lyek a látogatás indokául szolgál­tak, megtörténtek. Mondani sem kell, hogy ravasz taktikai okok­ból. Hammarskjöldöt sok támadás érte, amiért mindjárt a forrada­lom kitörését követő időkben nem repült azonnal Budapestre. Legtöbben azt mondják, be sem kellett volna várnia az E. N. közgyűlésének határozatát s ha Magyarországra repül, nem mer­ték volna nem beengedni. De tudott e volna bármit elérni, amikor, a beszédek tenger ára­data dacára, az E. N. semmit sem akart csinálni?! Hammarskjöld voltakép na­gyon kevés hatalommal rendel­kezik. Ez E. N. chartere értelmé­ben mint főtitkár pártatlan ma­gatartásra van kötelezve. — A Szovjet ily alapon járult hozza megválasztásához, amelyet letilt­hatott volna. Az egyik delegátu­sa a magyar szabadságharc után fel is szólalt és megvádolta Ham­­merskjöldöt, hogy nem viselke­dik elég pártatlanul. Ez a Szov­jet vád, mint mindig, ezúttal is, alaptalannak tűnik előttünk, de i a hibát nem- is a főtitkár szemé­lyében, hanem ismét csak az E. N. szerkezetében kell keresnünk. Nem nehéz felfedezni. Ahol két olyan világnézeti csoport ül össze a világbéke fenntartására, ame­lyek egyikének nyíltan bevallott célja a világuralom, ott nem a guzsbakötött kezű főtisztvise­lőt, hanem a világuralmi célú csoportot kell okolni. Nincs okunk rajongani Hammarskjói­dért, hiszen elfogadta ezt a lehe­tetlen állást, de nem őt, hanem a Szovjet blokkot kellene kirug-ISMÉTELTEN kifejtett néze­temre, amely szerint nem a ter­melési tényezőket, hanem a jólé­tet kell szocialuálni, közkinccsé tenni az által, hcfcy — mint Ame­rikában a unionizmus elérte, — a tisztességes dolgozó tisztessé­ges bért kap, olyant amely lehe­lőve teszi a polgári jólétbe való felemelkedését azt, hogy többé nem proletár és a társadalmi kérdés ilyetén megoldását vélem helyesnek az eljövendő szabad Magyarország számára is, több levelet kaptam. Egyiknek Írója azt állítja, nézetem azt mutatja, hony — a múlt században élek. Sebaj! De véletlenül éppen 1 900-at Írtak, amikor Sámuel Gomperz elkezdte hirdetni, hogy az osztályharcos marxi elméletek mellőzésével arra kell törekedni, hogy a munkásak a maguk szer­vezettsége révé*, jó árat érjenek el szaktudásuk,; munkájuk. áruba bocsájtásával és ezá;tal a proletár életsors bizonytalanságából a polgári osztáj; ..f t viszonyaiba és nagyobb létbiztonságába emeljék fel magukat. Az amerikai unioniz­mus megalapitójának nézetei azó­ta nemcsak mély gyökereket ver­tek az amerikai munkások élet­­felfogásában, de ma már jóval több mint tizenöt millió munkás követi ezt a szellemet a unionok­­ban és megtalálta a maga kedve­ző életfeltételeit, felemelkedett aj polgári osztályba. Nem fogékony az osztályharcos kommunista el­méletre, hanem Amerika egyen-; rangú fiának, Amerika nagysága részének, tevékeny munkálójá­­nak érzi magát. Levéliró barátom, noha promi­nens régi magyar iróember 1 5 év óta nem szólt a nyilvánossághoz korunk nagy kérdéseiről, bajai­ról, az eltévelyedésekről és az utakról, aelyeket követendőnek tart a politikában, Rokonszenve mindig a szélső jobboldallal ki­egyezésre hajlamos “jobbközép­hez” vonzotta és képes volt el­nézni a szélső jobboldal förtelmes ember és nemzet ellenes bűneit. (Folytatás a 4-ik oldalon) Még 3,000 magyar me­nekült beengedéséről tárgyalnak A N. Y. Times jelenti kedden, hogy Robert S. McCollum, aki a State Departmentben a menekült ügyeket kezeli, három hónap alatt lebonyolítandó javaslatot készül tenni további magyar me­nekültek bebocsájtására. State Departmenti tisztviselők szerint összesen 3,000 menekültet bo­­csáj tanának be a három hónap alatt főként rokonokat és oly szakembereket, akikre szükség van. A Genfben tartózkodó Francis E. Walter képviselő, a Ház be­vándorlási bizottságának elnöke “teljesen tévesnek" mondotta azt a hirt, hogy a menekülteknek ideiglenes (parolee) státusszal való bebocsájtása befejezés előtt áll. “Amerika legalább annyit megtehet . . . ” Joseph McCarthy szenátor tör­vényjavaslatot nyújt be, hogy további 75.000 magyar menekült jöhessen be a U. S.-be. A N. Y. Herald Tribuneban közölt nyilat­kozatában több közt kijelenti: — Szégyenletesen tétlenek maradtunk, amikor az oroszok a csapataikkal és tankjaikkal ke­gyetlenül letiporták a magyar népet. Amerika legalább annyit; megtehet, hogy e hontalanok számára, akik a mi harcunkat is harcolták, amikor szembeszálltak a kommunista zsarnoksággal, me­nedéket nyújt. A múlt hét végén 49 magyar­nak sikerült átmenekülnie az osz-j trák határon,^ uoha a határrendőr-1 ség újra igéftTjflgoruan őrzi a ha-: tárt. A VISSZATÉRT KÖVET MINDSZENTY HELY­ZETÉRŐL KIUTASÍTOTTÁK AZ AMERI­KAI KATONAI ATTASÉT A magyarországi bábkormány kiutasította Capt. Thomas R. Gleasont, a U. S. követség kato­nai attaséját azon a címen, hogy több ízben kémgyanusan viselke­dett és legutóbb le is tartóztatták, mert állítólag orosz katonai ba­rakkokat akart fényképezni. A budapesti külügyminiszté­rium azzal is vádolja Gleasont, j hogy a szabadságharc idején ka-] tonai barakkokat keresett fel és) ott adatokat akart szerezni. Aj moszkvai Pravda nyiltan megvá-j dolja, hogy része volt a forrada­lomban. Edward T. Wailes, az Egyesült Államok v. budapesti követe, aki inkább elhagyta állását, de nem volt hajlandó bemutatkozó láto­gatást tenni a magyarországi tank-uralom vezetőinél, vissza­tért Washingtonba és jelentést tett magyarországi tapasztalairól, igy a szabadságharcról is, amely röviddel a megérkezése ütán tört ki. E jelentést nem hozták nyil­vánosságra, pedig igen érdekes volna megismerni, hiszen Wailes személyében a forradalom alatt is tartózkodott amerikai megfi­gyelő Budapesten. . . De kiadták a jelentésnek Mindszenty bíbo­rosnak a követségen való tartóz­kodásáról szóló részét. A hercegprimás tudvalévőén a végzetes nov. 4-ike óta menedék­jog alapján tartózkodik a követ­ségen, ahol 80 ' éven felüli édes­anyja, özv. Pehm Jánosné kará­csonykor három napra megláto­gatta. A követség saját autója hozta a prímás édesanyját a kö­vetségre. Más külső személlyel a prímás nem érintkezhet. Leveleit a követség felbontja elolvassa és iktatja, mert csak akkor kaphat­ja meg, ha majd elhagyja a kö­vetséget. Leveleket nem irhát. A primás egészségben töltötte 65-ik születésnapját. A követség külön szakácsot fogadott a prí­más ellátására, mert eddig nem főztek a követségen, de a primás napi táplálkozása igen egyszerű és szerény. A prímásnak a követség! sze­mélyzettel sincs érintkezése, kivé­ve vasárnap és ünnepnapokon, amikor többen közülük résztvesz­­nek az általa celebrált szentmi­sén. A primás mindaddig a kö­vetségen maradhat, amig azt tel­jes személyi biztonságban el nem hagyhatja. A new yorki Cath. News sze­rint Grosz József kalocsai érsek, a püspöki kar ideiglenes vezetője tárgyalásokat folytat a kormány­nyal különböző kérdésekről, köz­tük Mindszenty bíboros ügyéről A PÁPA HÚSVÉTI SZÓZATA XII Pius pápa Husvét vasár­napján, a római idő szerint déli 12 órakor fogja elmondani szo­kásos húsvéti szózatát a Szent Péter Bazilika erkélyéről és áldást fog osztani “Romának és a világ­nak". A Pápa folytatja akcióját az atomfegyverek használatának ki­küszöbölésére. Megérkezett a várva-várt Magyar Album Olvasóink köréből mind töb­ben Írnak nekünk, mikor jelenik meg Incze Sándor, az óhazában évtizedeken át oly közkedvelt Színházi Élet hetilap szerkesztő­jének kiadásában az oly nagy ér­deklődéssel várt MAGYAR AL­BUM? Kérdést intéztünk Inczé­­hez, aki New Yorkban most a Theatre Arts szinházi foyóirat egyik szerkesztője, s amellett közismert Broadway szinházi pro­ducer. Amerikai színházi, újság­írói és más bohém körökben épp oly népszerű, épp úgy szeretik, mint hajdanán, a régi, boldogabb Budapesten. Incze közölte velünk, hogy a nagyszabású ALBUM most ké­szült el. Bécs egyik legnagyobb nyomdája állította elő és hatal­mas példányszámban, rövidesen hajó- szállítmányok viszik szét a világ minden részébe, ahol ma­gyarok élnek. Amerikába sokezer példány érkezett. A könyv megjelenése némi ké­sést szenvedett azáltal, hogy In­cze mindég újabb és újabb érde­kességekkel bővitette Timugyis példátlanul gazdag tartalmát. — Biztosra vehető, hogy az olvasó nem fog kifogyni a meglepetések­ből, kivált mert Incze olyan szenzációkat is tartogat a könyv számára, amelyet nem akart előre elárulni az újságíróknak sem. A rengeteg képpel illusztrált könyv­ben benne lesznek mindazok, akik a «abad világban dicípaé­get szereztek a magyar névnek és az olvasó álmélkodni fog, mikor bizonyítható adatokkal olvashat­ja majd, hogy nem egy világdi­­csőségü nagyság is magyar szár­mazású. . . A MAGYAR ALBUM négy főrészből áll. Az első az egész világon szétszórt magyarság ki­magasló alkotásait mutatja be a tudomány, a müvéset, az iroda­lom, zene és a közgazdasági élet terén, Írásban és képben. A má­sodik: Madách Imre halhatatlan alkotása teljes szövegében, AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. A har­madik rész: száz legszebb ma­gyar vers. Végül a negyedik rész gróf Khuen-Héderváry Sándorné szerkesztésében összegyűjtött vál­tozatos, a konyhaművészet min­den részére kiterjedő szakács­­könyv. A receptek nagy része most van először nyomtatásban, régi erdélyi családoktól gyűjtötte össze és olyan kedves hangon megírva, hogy az olvasó számá­ra nagy élvezet lesz az olvasása és azonnal gusztust kap a recept kipróbálására. Egyetlen magyar scalád aszta­láról nem hiányozhat ez a dísz­munka. A minden tekintetben élveze­tes könyv impozáns kötésben je­lent meg. Dohános István cím­lap rajzával és már most előfi­zethető: $3.95. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalábap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents