Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-29 / 13. szám

Only The II UV' paper tár \an news­­\ Valley. rdekeit •’'dini hetilap. HÍRADÓ ! NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................... $4.00 Vol. XXXV. Évfolyam, 13-ik szám BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mg tier May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undtr the Act of March 3, 1S79’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY ■ Subscription one year.........................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében BETHLEHEM, PA., 1957 MÁRCIUS 29 Egyes száma ára 8 cent «A'r. V VILÁGTÜKÖR szervezet alelnöke, akinek egy katonai (nemzetőr”) szervezet is van a kezében, aki tehát mintegy a döntő eszközt, a fegyvert is a kezében tartja mintegy elnöke egy katonatanicsnak . . A múltból smerjük a katona­­tanácsok átkos szerepét. A kato­natanácsi emberek, Hüttner és Sztranyavszky ölték meg Tisza Istvánt. A katonatanács emberei vitték fel az ágyukat a Gellért­hegyre és kémszeritették Károlyi Mihályt, hogy átadja a hatalmat a kommunistáinak, amikor a Várban levő fogadóter.r.ében ki­mutattak az ablakon a gellért hegyi ágyukra, hogy azzal fogják lőni a Várat, ha nem írja alá lemondását. A katona klikkék kényszeritették. ki a parlamentben Horthy Miklós kormányzóvá vá­lasztását egy tapasztalt, korszerű politikus helyttt, amikor körül­zárták a parlamentet és elzárták a terem bejáratait. A katonák egyéni akciói, Werth Henrik sváb hazafisága, amellyel 1941- ben a kormány háta mögött megnyitotta Hitlernek a határo­kat Jugoszlávia felé, kergette öngyilkosságba Teleki Pált s a katonák hűtlensége, a Beregp Károly, Szálasi későbbi hadügy minisztere körüli, politizáló kato­nák (akiket Király, mint vezérka­ri tiszt akkor oly közelről látha tott) segítettel sikerre a Szálas' puccsot, amelynek következtében százezernél tölib magyar katona halt meg. feleslegesen, az oroszok ósszebombázták Budapestet és ai országot és ezreket hurcolhattak el, mint "hadifoglyokat”. Majd 1945 után is működött egy balol dali "szabadságharcos szervezet”, amely különleges kiváltságokat igényelt magának. A magyar történelemben nincs jó hangzása a "forradalmi ta­nács” szónak, de különösen elég volt a kát on?-au ácsokból! A felszabadításnál a külföldi magyarság csak elenyésző kato­nai szerepet játszhat. Fegyveres akció esetén Amerika tizenöt millió katonája szövetségeseinek tatonái és a mérhetetlen, hatal­mas harci gépek fognak döntő szerepet játszani. . . Király Béla nemzetőr szerveze­­:e alapszabályainak első szaka­szában a harmadik pont nem tet­szik nekünk. Ez a pont azt mond­ái “E célok (Szovjet kivonulás, szabad választás, bel- és külpoli­­ikai önállóság. A cikkíró meg­­egyzése) megvalósítása után :zek fenntartásának biztosítására i Szovjetség a felszabadult hazá­ban folytatja működését”. Szerin­­ünk semmi szükség nincsen arra, íogy a nemzetőr szövetség foly­assa működését egy országban, ímely majd eléri a szabad vá­­asztásokat! Semmi szükség ily ij katonatanácsra abban a (Folytátás a 4-ik oldalon) Még 53,000 magyar me-'A MUNKANÉLKÜLISÉG A FUVAROZÓ UNION nekiüt Ansztriában ~T* *■ -dött embert rajtacsipnek, ahogy legtöbbször lenni szokott, még sokkal kegyetlenebből bánnak el vele, mint az otthoniak közti, ellenforradalmarságra gyanús em­berekkel. Ha az utóbbiak tudnak olyan rombolásokat vagy merény leteket elkövetni, amelyekre nem lehet rájönni, a szereplőket nem lehet kinyomozni, — ám tegyék, de ismételjük, csak akkor, ha az akció olyan természetű, hogy nem lehet rájönni például pokolgép küldése a Quislingeknek. De jaj annak, akiről kiderítik, hogy kül­földről szökött be ily célokra.— Annakidején közöltük e hasábo­kon egy németországi magyar ref. pap tiltakozását e hivatássze­rű halálbaküldési üzem ellen és Király beszéde után amerikai ma gyár egyházi férfiak, kiváló ma­gyar hazafiak mondták nekünk, hogy ezt nem szabadna újból élőiről kezdeni, elég volt a ma­gyar emberéletek hiábavaló felál­dozásából. A Magyarország felé sugároz­tatok Voice of America és Free Europe leadások eddig is szak­szerűen működtek és ezen a téren Király Béla vajmi kevés újat hoz­hat. Sőt talán tuljól is működtek, de a leadó újságírók és politiku­sok tehetnek legkevésbbé róla, ] aogy az adások olyan hatást váltottak ki, amelyre Amerika és szövetségesei nem voltak el­készülve. | Az amerikai magyar sajtót so­hasem vonták be a két rádió in­­:ézmény munkájába, sőt mégcsak meg sem hívták, hogy lássa, mi­­cént és mily irányban működnek s nem tudjuk például, hogy köz­vetítették e Eisenhower elnöknek és Dulles külügyminiszternek j izon nyilatkozatait, amelyek min- j den kétséget kizáróan oly értei- j nüek voltak, hogy Amerika lem fog fegyvert a rabnépek szabadságáért, sót mégcsak kü­­ön ügyként sem hajlandó élére állítani azt> Leadták e például lisenhowernek az 1955 junius 17-ikén, a genfi konferencia :lőtt tartott sajtókonferencián sgy ujságirónónek adott és ál­­alunk többször szóvátett vála­­;zát, amelyben tiltakozott annak nég a gondolata ellen is, hogy Amerika fegyvert fogjon a rab­­országok szabadságáért? Ha ez, niként nagyon valószínű, nem örtént még, nem a rádió személv letét és alkalmi szónokait terheli i felelősség, hanem a vezetőket, i leadások felsőbb irányitóit. Király Béla sem jöhet olyan lolgokkal, amiknek döntő hatása ehet az oly nagyot csalódott nagyar népre. Döntő dolgokkal nárcsak Amerika és szövetségesei öhetnek. A propaganda szavak­ból elege volt a magyar népnek, négha esetleg baloldalibb hangot s ütnek meg, mint a régebbi idások. A magyar nép csak igyetlen érdekes szót vár immár i nyugati rádió propagandáktól. \zt hogy: jövünk! * * * A MEGALAKULÁSNÁL Ki­ály Béla a beszédében kijelen­­ette, hogy ők nem csatlakoznak enkihez, de a kapu nyitva van s csatlakozni lehet, hozzájuk, dajd meghirdette, hogy a sza­­»adságharcos * szervezet száműz ninden belpolitikát. Furcsáivá hallgattuk, mert Ki­­ály szerepét a szabadságharcban em politikailag, sem katonailag íem tarthatjuk oly jelentősnek, íogy igényt támaszthatna arra, íogy amerikai jelentkezésével a elszabadulásért folyó harc köz­­>onti személyiségének, vakon kö -etendőnek tekinthesse magát, kit csak hódolat illet, nem bírá­st. Ilyen igényt egy demokrati­­;us szervezetben senkisem tá­­naszthat, plane nem, ha a sza­­radságot mondja céljának, Ráko­­inál nem volt szabad beszélni, ►olitizálni, hát legalább itt, sza­lad földön ne akarjuk befogni z emberek száját. Egocentrikus beállítottsága an­iái feltűnőbb volt, mert hiszen A megszigorított nyugati ha­tárzár dacára a múlt héten éj­szakánként átlagban hetven J me­nekült 'lépte át a hat írt Magyar­­országból Ausztri ba. August R. Lindt, a menekült ügyek Genfben székelő főbizto­sa nyilatkozatot adott ki, amely sürgősnek mondja a gyüjtőtabo­­rokban lévő menekültek sorsa megvcltoztatásának szükségét. — Dag Hammarskjöld E. N.-főtjtkár körlevelet intézett a 81 tagoijszíg és hét más orsz’g kormányához, hogy nyissák meg ka uikat a menekü'tek előtt és járuljanak hozzá a 23 millió dollár kiadás­hoz, mely az Ausztriában és Ju­goszláviában lévő magyar mene­kült táborok fenntartására szük­séges. A még Ausztriában lévő me­nekültek száma 53,000, a Jugo­szláviában lévőké 18,000. Eisen­hower elnök négy millió dollárt utalt ki a jugoszláviai menekül-1 ek segitésére. Joseph M. Swing ábornok, bevándorlási biztc* ki­­elentette, hogy mintegy 30,000 nagyar menekültet hoztak be négy hónap alatt az országbá, de úgymond, “egyikük se várhajt, ioqy valamennyi rokonát be^ioz­­íatja!” PENNSYLVANIABAN BOTRÁNYA v már az elején, 1946-ban, amikor I sokan még abban a reményben ringatództak, hogy Moszkva és csatlósai nem fogják teljesen ma-j gukhoz ragadni a négyes meg- . szállás helyett, egyoldalúan a Szovjetnek teljesen kiszolgálta-! tott Magyarország közhatalmát, ! vagyis oly időpontban, amikor Rákosi és társai még nem vetet­ték le egészen az álarcot és még nem volt "fontos” a kommunis­ta pártba való belépés párttag lett. Nem kaptunk választ azon kérdésünkre, hogy Király a be­lépéssel egyidejűleg felvette e a titkos kapcsolatot az amerikaiak­kal, ami pedig igen lényeges vol­na, nemcsak vezéri allűrjeinek el­bírálása szempontjából, de általá­ban, miheztartás- okából is. A szabadságharchoz való csatlako­zása enyhítő körülmény, de nem l pótolhatja a magyarázatot arról, ! hogy oly korán belépett a kom­munistákhoz, 1951-ig nagy kato­nai karriert, prominens bizalmi pozíciót ért el Rákosinál és most i mint ujonnanjött, semrribevéve az itteni régi harcosokat, külön­leges vezéri szerepet igényel az emigrációban. Ha elfogadhatóan igazolja múltbeli magatartását és közelebbről tisztázza mai állás­pontját a totalitarizmusokkal szemben, hasznos tagja lehet a külföldi magyarságnak, amely a szülőföld felszabaditásíért küzd. Beállhat a sorba, de a vezérke­­dési trükkökkel és azzal a póz­zal, hogy személyének itteni fel- ] bukkanása uj időszámítás kezde­tét jelenti a felszabaditási harc­ban, sürgősen fel kellene hagynia. Az alakuláson lefoL t vitában az egyik, J. I. nevű szónok azt mondotta: ----- Én Nagy Imrét vagy Maiéter Pált többre becsü­löm, mint Nagy Ferencét, mert már 1947 májusban elmenekült Magyarországról. Igaz, hogy miként Mindszenty bíboros börtönmártiriuma igazol- 1 ta, Nagy Ferenc ha nem jött vol­na el, börtönbe vagy Szibériába 1 esetleg bitóra került volna. De ‘ nem is arról van szó, hanem ar- ‘ ról, hogy ha a felszabadulás még ^ hosszú ideig késik, nem e fogják j évek múltán otthon épp igy mon- . dani az emberek, hogy "én Ober- 1 sovszkyt és Gálit, akik otthonma­radtak, többre becsülöm, mint J Király Bélát, aki már 1956-ban elmenekült?” , PARANCSKIADÁSRA Mosz­kvába mentek a múlt héten Ká­dárék, a fő-Quisling és a tank­­kormánynak csaknem minden tagja. Jelentették a Kreml vörös cárjainak, hogy Magyarorszíg lábaiknál fekszik és hálát rebeg­­tek a magyar nép leveréséért, az öldöklésért, amellyel a gyarma­­tiság és kommunizmus dupla jár­mának további viselésére kény­szeritették a világ legárvább né­pét. A szokásos eszem iszomnál Kádár dicsőítette a Szovjet és hadserege segítségét a saját népe vérbegázolásához és forsriftosan szidta Amerikát, mint amely “fascista ellenforradalmat” szi-1 tott Magyarországon. Bulganin j miniszterelnök a válaszában biz- ] tositotta "Kádár elvtársat”, hogy “soha semmi sem szakíthatja élj Magyarországot a szocialista! (kommunista) tábortól”. Csaknem ugyanazon órában, a világ másik oldalán, Nagy Ferenc volt miniszterelnök Californiában, a berkeleyi egyetemen, ahcl disz­­doktorrá avatták, nem azt sürget­te, hogy Amerika állítsa élére Magyarország és a többi rabor­szágok ügyét, álljon a sarkára az oly régóta esedékes “rabországi Eisenhower doktrína” meghirde­tésére és elszánt keresztülvitelére, hanem azt állította, hogy hasz­talan do!cg az orosz kivonulást követelni és “biztosítani kell a Szovjetet, hogy egy semlegesített Keleteuropa (és benne Magyar­­ország) sohasem fog csatlakozni egyetlen hatalmi csoporthoz sem”. Bulganin kijelentése előre megadta a választ erre a naiv be­szédre, de eddig is nyilvánvaló volt, hogy a Szovjet sem Magyar­­országot, sem egyetlen más rab­országot sohasem fog kiengedni az orosz hódoltság és kommuniz­mus karmaiból. Hányszor kell ezt még megírnunk, hogy olyan po­litikus, mint Nagy Ferenc, aki szemtől-szembe élte át az orosz hatalom ragadozás legundoritóbb fázisait és annak maga is keser­ves áldozatává lett, elhigyje és ő és a hasonló álmödózok az ábrándok felhőiből végre alábo­­csáj tkozzanak a valóságok tala­jára. A Kremlt meggyőzni nem lehet, mert szemszögei teljesen ellentétesek a szabad világéval és nem szaporítani, hanem számban j csökkenteni, végül pedig teljesen ^ alárendeltjeivé akarja tenni a! semlegeseket és a többi, még szabad államokat! Régi közhely­igazság ez is. Mindenki tudja. És nagyon meddő és bátortalan do­log, ha valaki mégis abban biza­kodik, hogy a Szovjet önszántá­ból lemondana valamely, kom­munistává tett gyarmatáról. Ne áltassuk magunkat és a világot. Kár a benzinért és az idő sürget. Igazi cselekvésre van szükség! * * « NEM ELÉG az sem, amit Ki­rály Béla, a magyar Szabadság­­harcos Nemzetőr Szövetség elnö­ke javasolt a jövő teendőiül a new yorki York Aven történt megalakuláson. Azt mondotta, hogy tevékenységük egyik főesz- . köze a rádió lesz, de "különben , sem fogunk a széken ülni”, ami alatt nyilván azt értette, hogy mint eddig Zákó András német­­országi csoportja és más csopor­tok, embereket fognak titkon be­küldeni Magyarországra, hogy ott , a rendszer elleni propagandát fejtsenek ki, sőt esetleg tüntetése- j két vagy szabotázsokat is szervez­zenek. Nem is szólva arról, hogy azok ] zömét, akiket Zákó, aki ma is ■ esküszik az 1944 októberi puccs : törvényességére, nyugati megbi- ] zásból Magyarországra beküldött ] elfogták és kivégezték vagy élet- : fogytiglanra Ítélték, nem sokat | várunk ily kockázatos akciók ; folytatásától. A magyar népet ] nem kell kitartásra buzdítani | oyan áron, hogy szabad földi | magyarok az életüket vetik koc­kára emiatt. Ha egy titkon bekül- i A “POLITIKA MENTESSÉG”, amelyet Király meghirdetett, szintén az önkultusz tartozéka­ként tűnik fel előttünk. Amikor egyben alelnöke az u. n. Magyar Forradalmi Tanácsnak is, amely többnyire az otthoni ellenzéki, részben marxista ujmenekültek­­ből pártpolitikai összetétellel alakult meg, bort iszik és vizet prédikál a politikamentességgel. A közel négy órás vita amely beszédét követte, nemcsak az ő, de mások azon elvont gondolko­dására is rácáfolt, akik borsót hányva a falra, nem szűnnek meg a külföldi magyarság politika­­mentességét sürgetni. A külföldi magyar, akár uj emigráns, akár évtizedek előtt vándorolt ki, nem vesztette el szive meleg ér­deklődését a szülőföld iránt és nemcsak azt kívánja, hogy az ,orosz uralomtól és kommuniz­­tól megszabaduljon, de azt is, hogy az uj, szabad Magyarország emberibb, testvériesebb, boldo­gabb ország legyen. Különösen a régebben kijött, amerikai ma­gyarok óhajtják, hogy a szülőföl­dön jobb legyen az élet, szociáli­sabb viszonyok legyenek, mint amikor ők eljöttek. Igenis van pgy belpolitikai érdeklődés is és nagyon távol van az emberi ter­mészet ismeretétől, aki ezt az ér­deklődést el akarja hallgattatni. Nem kelt jó benyomást aki ilyesmit akar, mert az az érzés támad az emberekben, hogy “ti csak tömegnek nyájnak vagytok jók, de politikát csinálni itt va­gyok én, vezetésre itt vagyok én, "mint a másik, a politizáló Joseph Clark Jr. pennsylvaniai dem. szenátor javaslatot terjesz­tett be a szenátusban, amely 250 millió dollárt kér megszavaz­ni, amiből I 00 milliót az egyes államok gazdasági életének ipari kölcsönökkel való fellendítésére fordítanának, további száz mil­liót egyes körzetek fej esztésére, 75 milliót pedig közmüvek éoité­­sére. Az államok e 275 millióhoz szövetségi hozz ’járulást kapná­nak a maguk ipar fejlesztési és építkezési programmjához. Edward Martin pennsylvániai rep. szenátor hasonló javaslatot terjesztett be, amelyet az admi­nisztráció is támogat. Clark ellen­zi e javaslatot, mert végrehajtá­sát Sinclair Weeks kereskedelmi miniszterre bizná, aki állítólag nem rokonszenvez a javaslattal és ezért “nem fektetne sok gondot végrehajtására." Clark szerint a munkanélkü­­lirk száma Pennsylvaniában 250.000 körül van és mintegy 800.000 személy volt múlt évben azok listáján, akik a szövetségi élelmiszer feleslegekből kapnak segítséget. Dave Beck az ötödik pontra hivatkozott Dave Beck, a Teamster (fuva­rozó ipari munkás) Union elnöke kedden, a szenátusi vizsgáló bi­zottság előtt az alkotmány ötödik pontjára, való Hivatkozással meg­tagadta a vallomást az ellene és egyes más union vezetők ^llen felmerült korrupciós vádak ügyé­ben, vagvis nem kívánt önrjiaga ellen vallani. Megtagadta anyagi ügyei feltárását is, de ezirrn): hi­vatalos utón fog rendelkezés tör­ténni, hogy tisztázzák, miből szerezte hatalmas vagyonát. A pápa enyhítette a bojt-előírásokat XII Piusz pápa március 23-án úgy rendelkezett, hogy az 1953- ban kisérletképen bevezetett esti szentmisék állandósíthatok, a­­mennyiben a hívők lelki szükség­letei megkívánják. Olaszországban és a rabor­szágokban az esti szentmisék nagy hivősereg jelenlétében foly­nak le, mert különösen a hivi.,ül­nökök és munkások inkább tud­nak este időt szakítani a templo­mi ájtatosságra, mint a reggeli órákban. A Pápa egyidejűleg enyhítette a böjti előírásokat. A Szent Gyó­nás napján ezentúl csak három órlával a Szent Áldozás előtt nem szabad többé ételt vagy alkoholt fogyasztani. Nem szeszes italok egy órával előbb is még elfo­gyaszthatok, vizet pedig bármi­kor szabad inni. Betegek teljes mértékben kivételt alkotnak. A National Catholic Welfare Conference, Washington, jelenti, hogy a Pápa ez uj rendelkezéseit a legtöbb amerikai egyházmegyé- A7n,nnal életVieléntették. DISSZIDÁLT MAGYAR DIPLOMATA Svájcból jelentik, hogy Nádor István magyar diplomata méger­­kezett Genfbe, hogy az Egyesült Nemzetek ottani alosztályánál mint a magyar delegáció t^gja működjék. Azonban csak arra használta fel kinevezését, b°gy elhagyja Magyarországot. Ainint megérkezett, azonnal disszidált és feleségével együtt politikai menedékjogot kért a svájci kor­mánytól. Óriási siker várható az április hó 3-i díszvacsorán Szent Anne ereklyéje a Kapisztráni Szt. János templomban Ma, pénteken Bethlehembe hozzák Good St. Anne DeBeau­­pre egyházi ereklyéjét a szentről elnevezett kanadai kápolnából. Az ereklye Szent Anna ujja. Egy napig látható lesz a Kapisztráni Szt. János r. kát. magyar temp­lomban. Az ereklye számos cso­da forrása volt és a kápolnát, me­lyet évente sok ezren keresnek fel, a kanadai Lourdesnek neve­zik. Rév. Eugene Lefebvre neves egyházi iró, aki számos kiváló egyházi könyvet irt, fogja cele­brálni a templomi szertartást este félnyolc órakor, az ereklye imá­­dásával, szentségés körmenettel és áldással, egészen úgy, ahogy Kanadában szokták lefolytatni a szertartást. A szertartás nyilvános és utá­na mozgóképeket mutatnak be. Father Lefebvre 1947 óta szen­teli magát az ereklye kultuszának és előbb helyettes igazgatója, öt év óta pedig igazgatója a zarán­doklatoknak. megjelenése a díszvacsorán. — Meg kell mutatnunk az amerikai vezetők felé, hogy a magyarság is osztatlan számban, egyjesült lélekkel támogatja megmozdulá­sunkat. A Rendező Bizottság, Dr. Cholnoky Tiborral az élén, fiem­­csak a siker érdekében kövbt el mindent a nagyszámú önkéntes munkatárs segítségével, hanem biztosítani kívánja azt is, hogy magyar testvéreink kényelmes asztalok mellett fogyaszthassák el a magyaros vacsorát és gyönyör­ködhessenek a pompás műsorban. A Rendező Bizottság felkéri magyar testvéreinket, akik még nem jelentkeztek a díszvacsorára, de különösen az egyházközségek és egyesületek tagjait, akik 1 0, vagy ennél több személyes asztalt szeretnének fpglalni, hogy ^zirá­­nyu igényeiket sürgősen szíves­kedjenek bejelenteni a következő címre: Dr. Tibor de Gholnoky, 19 E. 80th St., New York 28, N. Y. A vacsora ára személyen­ként $25.00. Az összeg az adóból levonható, a csekket, monek or­dert, a “Coordinated Hungarian Relief, Inc.” nevére kell kiállí­tani. Legyünk ott a vacsorán rpind­pyájnnl A Teamster Union egyes fő­tisztviselői: ellen folyó szenátusi vizsgálat során McClellen szená­­í tor, bizottsági elnök újabban kihallgatta Frank W. Brewster egyik alelnököt, a nyugati cso­port elnökét, aki az ellene felvo­nult, tanuk vallomásaival szem­ben tagadta, hogy Portlandon (Oregon) játék barlangokat és i rosszhirü házakat finanszírozott a uniontól igénybevett pénzekkel. : Brewster, amikor nem tudott va­­! lamire választ adni,, rossz emlé­kező tehetségére hivatkozott, de végül elismerte, hogy a union pénz alapjainak kezelése "nem volt jó”. McClellan a kihallgatás végén megállapította, hogy összesen 709,420 dollár felhasz­nálása körül kételyek és gyanúk állnak fenn. Brewster ellen a szenátus meg­vetése miatt eljárás folyik, mert egy másik szenátusi albizottság előtt egy feltett kérdésre megta­gadta a választ. Einar O. Moha, egy másik al­­elnök ellen ugyanolyan alvilági összeköttetések vádja áll fenn, mint Brewster ellen, mig Sidney Brennan, szintén alelnök ellen az a vád, hogy rovottmultu és még­is elvállalta az alelnöki állást, holott az AFL-CIO erkölcsi kó­dexe szerint rovottmultu ember nem viselhet főtisztviselői állást egy unionban. Dave Beck union elnök kihall­gatása március 26-án megkezdő­dött. Ellene is sok vád áll fenn és a bizottság a kihallgatása be­fejeztével 2—3 hétre felfüggeszti kihallgatásait, hogy átvizsgálja Beck vagyoni szerzeményeit és kiderítse mily utakon jutott mil­liós . vr»”< 5W. A bizottság , a fuvarozó és egyes más unionok pénzkezelése ügyében Scranton­­ban (Pa.) is fog tartani kihallga­tásokat. Walter Reuther, az automun­­kás union elnöke kijelentette, hogy megütközéssel értesült Beck kétes ügyeiről, mert “Beck azon eljárása, hogy union pénz­alapokat használt saját személyi üzletei számára tisztátalan, nem menthető és erkölcsileg védhe­­telen". Kijelentette még, hogy az autóipari unipnban nyilvános megfigyelő (watchdog) bizottsá­got állítanak fel, nehogy a unionban korrupció és racketeer­­ség üthesse fel a fejét. UJ ÁLLAMI ÉPÍTÉSÜGYI SZA­BÁLYZAT KÉSZÜL George M. Leader kormányzó bejelentette, hogy junius elsejétől megváltoztatják a Pennsylvania állami építési szabályzatot. Töb­bi közt ezentúl úgy fogják építe­ni a különböző középületeket, hogy tekintettel lesznek a testi hibákban szenvedőkre, hogy azok minél könnyebben közelít­hessék meg az épületekben lévő hivatalokat vagy tantermeket stb. és nagyobb kényelemben le­hessen részük. A N. Y. Times márc. 24-i száma hosszú cikkben foglalkozik a tervvel és példa­adónak mondja Pennsylvania e kezdeményezését, amely az első azon célból, hogy épületek tervei­nél figyelemmel legyenek A testi hibában szenvedőkre. NIXON AFRIKAI ÚTJA A SZOVJET ELUTASÍTOTTA EISENHOWER AJÁNLATÁT A Szovjet kedden elvetette az Eisenhower elnök és MacMillan angol miniszterelnök bermudai konferenciáján történt javaslatot, hogy kölcsönösen megfigyelőket küldjenek az atom és hidrogén­­bomba próba robbantásokhoz. Nixon alelnök márc. 21 -én hazatért afrikai körútjáról, mely­nek végén, márc. 18-án Olaszor­szágban járt és feleségével együtt félórás kihallgatáson jelent meg XII Piusz pápánál. Kijelentette, hogy a középkeleti kérdés szem­pontjából fontos, hogy az arab menekültek ügye mielőbb megol­dást nyerjen. Kívánatosnak tart­ja, hogy az Egyesült Államok a jövőben nagyobb súlyt fektessen az afrikai országokra. Nixon Ethiopiában megállapo­dott Hailie Selassie császárra, hogy az Egyesült Államok légi repülőbázist rendezhet be az or­szágban, Minden nap erőteljesebben bontakozik ki a szabadságharco­sok ügyét segítő díszvacsora vár­ható sikere. Az amerikai társa-] dalom hatalmas érdeklődéssel várja a new yorki Waldorf Asto­ria Hotelban, ápr. 3-án, szerdán megtartandó díszvacsorát. Ame­rika szerte az érdeklődés ismét a magyarok felé irányult. A New York Times, a N. Y. Herald Tri­bune, a Daily News, valamint a délutáni new yorki lapok, képes hírekben számolnak be a díszva­csora előkészítési munkálatairól. A magyar Amerikában egyedül­álló díszes. védnöki névsor és műsor valóban felrázza tekinté­lyes amerikai barátainkat, akik megjelenésükkel és adományaik­kal tanúságot óhajtanak tenni, hogy a magyarság ügye a felsza­baditási törekvésben nem halvá­nyodott, el, hanem megerősödött. Az Egyesült Nemzetek baráti delegátusai, politikusok, szenáto­rok, laptulajdonosok, vállalatok enökei, katonák, egvházi és vilá­gi vezetők, mind örömmel fejez­ték ki óhajukat, hozy eljönnek, ott lesznek az amerikai magyar­ság hatalmas megozdulásán. A siker teljességéhez szükséges az amerikai magyar társadalom tagjainak minél nagyobb számit

Next

/
Thumbnails
Contents