Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-25 / 4. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgádé független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Mitter May IS, 1023, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act* of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the II ungarian Ch urc h es and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 4-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 JANUÁR 25 Egyes száma ára 8 cent ARTURO TOSCANINI meg­halt a New York melletti River­­dalen lévő villájában, néhány héttel mielőtt elérte volna 90-ik életévét. Az emberiség szegé­nyebb lett egy művészi lángésszel, aki tiszta, fenséges gyönyörűsé­gekkel ajándékozta meg. Nem­csak korunk legnagyobb muzsi­kusa, legvirtuózabb karmestere volt, aki teljesen felolvadt a ze­neszerző interpretálásában, kinek müvét vezényelte s magával ra­gadta, csodálatos teljesítmények­re ihlette zenekarát is, de szeb­bé, magasztossá, tette életünket egy korszakban, amelyben annyi rut hiba, igazságtalanság ér bes­­tialitás szakadt a világra. Toscanini menyei vigasz volt, lelkeket emelt fel, hiteket men­tett, hogy a jónak, igaznak, tisz­tának győznie kell végül és az emberfia nem aljasodhatik el teljesen napjaink megannyi ha­zug jelszavai véres káoszában. Van valami ami felül áll minden politikai tülekedők lármáján, va­lami crökszép és örökigaz, ami a zene nemzetközi nyelvén, minden, az emberi gyarlóságtól állított korlátokat áttörve, az egyetemes emberiséghez szól, miként azt az iga^i nagy szelle­mek (nemcsak világi, hanem pél­dául val ási téren is) teszik. A művészet, az emberi szellem leg­nemesebb játéka, játék, amely, jaj, mennyivel különbb, mint a valóság. . . Beethoven irta leg­fenségesebb zenei alkotásához, a Kilencedik Szimfóniához: “Seid umschlungen ihr Millio­nen, diesen Kuss der ganzen Welt ' (Átölellek titeket emuer- ’ mihiók és e csókomat küldöm az egész világnak"). És Toscanini is művészi munkáján keresztül az egész emberiséget ölelte magához és serkentette nemesebb igazabb | életre. . . * * * A SZEGÉNY pármai szabó gyermeke zenésznek készült éi kívülről tudta nem egy nagy klasszikus zeneszerző müvének partitúráját már serdülő ifjú ko­rában. Brazíliában, Rio de. Janei­­roban cellista volt a zenekarban, amikor vállalta, hogy a megbe­tegedett karmester helyett elve­­zényli Verdi egyik operáját. Óriá­si sikere volt és ezzel indult el hét évtizedes, nagy pályafutása, amely művészi szépségeket adott garmadával a világnak. Senki kiválóbb tökéletességgel nem juttatta érvényre a zeneiro­dalom igazi klasszikusainak al­kotásait. Mint ember is méltó volt zenei geniusához. Utálta, gyűlölte a giccset, nemcsak a művészetben, de az életben, po­litikában is. Nem volt hajlandó hódolni sem Mussolininek, sem Hitlernek. Vereskezü politikai ri­­pacsoknak tartotta őket s az igazi művész egyben igaz ember is, aki minden élethelyzetben megveti az olcsó eszközökkel dolgozó ripacst. Vonakodott eldirigálni a fas­­cista párt himnuszát a Giovinez­­zát és csak igazolódott, amikor Bolognában emiatt véresre verték : a íascisták. Megtagadta Hitler­nek, hogy továbbra is Wagner­­operákat vezényeljen Bayreuth­­ban, a Wagner kultusz Mekkájá- ' ban és visszavonult a salzburgi 1 ünnepi játékoktól is, amikor 1 Hitler 1938-ban legázolta Ausz- 1 triát. Amerikába jött, szabad földre és azóta is Amerikát tekin- I tette otthonának; 1946 után csak 1 alkalmilag látogatott el Olaszor- I szágba, hogy a milánói Scálában 1 néhány előadást dirigáljon. Utoljára 1934 áprilisában di­rigált New Yorkban, ahol sok i éven át egy amerikai szinfonikus 1 zenekar élén állt. Nyolcvanhét ; éves volt és a karmesteri pálca 1 már reszketett a kezében. Érezte, 1 hogy már nem képes a tökéletes ; teljesítményre, amelyben átélte a 1 dirigált müvet és hallgatói szá- 1 mára utolérhetetlen műélvezetté < tette. Elhatározta, hogy ez lesz 1 utolsó szereplése, de csak utólag közölte másokkal. Wagner “Mes- \ terdálnokai" nyitányát dirigálta t a régi hévvel, fiatal': s erővel s amikor befejezte, a földre éjtet­te karmesteri pálcáját és le.épett az emelvényről.A tomboló tapsra sem jelent meg a közönség előtt. A pálca elejtése jelképes gesztus volt. Nem jött ki elbúcsúzni, ma­gánügynek tartotta, hogy őt is legyűri az emberi múlandóság. A tapsot, elismerést máskor sem tartotta magára fontosnak, in­kább a vezényelt mű szellemét profanizálónak. Nem kereste az elismerést, csak a szerzőt akarta ni. A "Maestro" hosszú életeiéit s A “Maestro" hosszú életet s művészetével jótevője volt az emberiségnek. Mégis nagy lelki vívódásai, harcai voltak az öre­gedéssel, Az öregedés nagy em­beri tragédiája különösen nehéz lehetett számára, aki az alkotó­erő valóságos megtestesülése volt és rajongóira az utolsó évtized­ben szinte idők felettien hatott. .. Sok dirigálásáról hanglemez őrzi halhatatlanságát a jövő számára, de fájdalmas, örök emberi pro­bléma marad, hogy az öregedést-, a halált, elmu ást a legnagyobb, leizlobogóbb lángelnék'sem ke­rülhetik el. MacMILLAN konzervatív párti uj, angol miniszterelnök a bemu­tatkozó beszédében várakozáson felül gerincet mutatott. Kijelen­tette, hogy Anglia "igaz partner” akár lenni Amerikával, de nem csatlós.” A suezi ügy kapcsán, ame.y miatt Edennek távoznia kellett, megismételte Eden kije­lentését, hogy a történelem An­gliát fogja i^gazolni. MacMillan Edenről, mint *‘jel- [ lemes és bátor férfiúról" beszélt, j nem tagadva meg, hogy a suezi kérdésben osztotta álláspontját és mellette állt. Az ember nem is; őrajta csodálkozik, hanem öröm-! mel nyugtázza a legfelsőbb an-j goi hely öntudatos magatartását,! amellyel engedett ugyan az Eden eltávolítását sürgető nyo­másnak, de nem adta fel Anglia kétségtelen igazát Nasser egyp­­tomi diktátor szerződésszegésével szemben. MacMillan barátságo- j san beszélt Amerikáról. Meggyő-, zödése, úgymond, hogy Amerika nem is akarja, hogy Anglia a csatlósa legyen és reméli, hogy az idő múltával a barátság a köl­csönös bizalom és tisztelet alap­ján újból mind szorosabbá fog válni.« Amerikárói fel sem tehető, liogy Angliát csatlósává akarná :enni és MacMiTan jól tette, amikor beszédében eloszlatni gyekezett azok aggályait, akik attól tartanak, hogy a világpoli­­:ika kezdi másodrendű hatalom­nak tekinteni Angliát. Hangoztat­­:a, hogy Anglia ma is világbiro­dalom és ez talán nemcsak az angol aggályoskodóknak szólt, le némely washingtoni címekre s. . . Annyi bizonyos, hogy az egyesült Nemzetekben, Suez igyében Anglia és Franciaország dien Amerika és a Szovjet hoz­­:ájárulásával hozott elitélő hatá­­ozat nehezen volna Amerika izövetségi összetartása iskolapél­daként felhozható. Furcsáim le­­aet azt is, hogy Eisenhower is­­nételten elutasította Eden szán­­lékát» hogy meg akarja látogatni, nig most hivatalosan jelentik, rogy Husvét után Tito jugoszláv errorista diktátor a Fehér Ház vendége lesz. . . Nem volt elég jalszeencsés intő példa a kommu­­űstákkal 1955 júliusában, a gen- i konferencián elkövetett frater­­íizálás? * * * SEGÍTETTÜK Nassert, hogy negmeneküljön a bukástól,amely ( űztosan bekövetkezett volna az ingói és francia haderő nagy fö­­énye következtében, biztosab-1 >an, mint a Szovjet beavatkozása i suezi akcióba. De hálából 4asser már kigyót békát kiabál üisenhower és Amerika ellen, sőt ilrendelte az angol és francia >ankok é3 biztositó társaságok ‘egyptizáFsát", vagyis azok csak így maradhatnak fenn, ha egyp­­omi lesz a tulajdonos. Egyptom-j banis felvirrad tehát az 1938 utáni magyarországi "Aladárok", Strohmann á tulajdonosok kor­szaka. Nasser ebben is követi mintaképének, Hitlernek példá­ját. Részvénytársaságokn 1 az összes részvényeseknek és igaz­gatóknak benszülött állampolgá­roknak kell lenniök. Külfö di cé­gek egyptomi képviselője is csak egyptomi ál.ampolgár lehet. An­gol és francia bankok és biztosí­tók egyptomi vállalatait, ingatla­nait és egyéb befektetéseit mint­egy 500 mi lió dollárra becsülik. Az egyptizált bankok és biz­tosítók egy újonnan felállított egyptomi hivatal el.enőrzése alá jutnak, nehogy azok újra idegen befolyás alá kerüljenek és "impe­rialista összeesküvések / búvóhe­lyeivé” váljanak. Kilenc angol banknak van érdekeltsége Egyptomban és vak­merőségnek nem utolsó, hogy Nasser arról beszél, hogy ez érde­­ktlségüket — hadikárpótlás elő­legül kivánja igénybevenni az angolok kétnapos suezi megtorló támadása miatt. Az Egyesült Álamoknak csu­pán mintegy 50 millió ily dollár érdekeltsége van Egyptomban és várható, hogy Nasser arra is sze­met vet. Mindez bumeráng is le­het Nasser számára, mert elriaszt­ja a kü.földi tőkét, amely nélkül Egyptom nehezen létezhet, ha­csak nem akar a Szovjet segítsé­gére támaszkodni, ami kommu­nista veszélyt jelenthet. Nem vi­tás, hogy az uj rendelkezés tet­szik a Szovjetnek és a minimum amit Nasserről fel kell tételezni, hogy olyan két oldal felé zsaiolé szerepet szeretne játszani az arab világban, mint Tito Európában j De épp úgy meglehet, hogy az arabok Hitiere akar lenni. Erre J minden ambíciója megvan és az rmerikai appeasement is hozzájá­rult, hogy útban van ez irányban A N. Y. Times a jan. 1 8-i szá mában hosszú, sopánkodó tudósi tást közöl Washingtonból. Azoi remények, írja, hogy Nasser mél­­lányolni fogja Amerika maga­­:artását a suezi háború üg.ébe i is engedékenyebb lesz a Sue: csatorna ügyének- végleges rende­lésénél, nagyon megfogyatkoz­­:ak, szinte szertefoszlóban van­­íak. Nasser tudni sem akár arról, íogy a csatorna ügyeibe más is celeszó.hasson, noha a suezi egyezmény erre voltakép még 1968-ig jogot ad. Elutasit min­denkit aki ebben a kérdésben ralami kezdeményezéssel fordul íozzá. Makacsabb, mint valaha, fiiért ne? Ami történt, keleti München volt. Eden máris kezd gazólodni és remélni kell, hogy vlacMillannak nemcsak szavai roltak gerincsek, de jövő csele­kedetei szintén azok lesznek. * * * KRUSCSEV mind inkább rá­­ön arra, hogy hatemeletes ökör­ég volt tőle Stalin lefokozása, a kommunista nemzetközi tábor lálványának ledöntése; csak eljes diktatúrát lehet csinálni ragy semmit. Középút ebben űncsen és voltakép a magyaror­­zági forradalmat, amely bizo­­lyos mértékben és formában még nostis tart és talán egészen so- 1 iasem lesz vége, is az a naivitá­­a hívta ki, amellyel azt hitte, íogy ha némileg enyhíti a terrort, ninden rendben lesz és a magyar! abnép kezes bárányként fogja tűzni a moszkvai és kommunista kettős igát, Stalinnak az emberisteni pi­­desztá’ról valp leszállítása meg­­iontotta a kommunista tábort és neghasonlást okozott igen sok kommunista érzületeiben. Krus­­sev most erőlködik, hogy a le­­löntött bálványt visszahelyezze . talapzatra. Múlt héten ismer­­ettük sziveszteri szónoklatát, nőst pedig a Chou En Lai kínai kommunista miniszterelnök láto­mása alkalmából rendezett cé­­ón még tovább ment “Stalin, aondotta, a jó kommunistának nintaképe volt, ha arról volt szó, ogy harcolni kell a munkásosz­ály érdekeiért", Mitöbb két Íz­ben is belekeverte Istent az isten tagadó és eglrhízüldcző Stalin feldicsérő mondókájába. Egyhe lyütt azt mondotta: “Stalint bi rá.ták gyengeségei miatt, melye ! két Lenin előre megjósolt. De i lényegben, — és a lényeg a. ! osztályérdek,---- csak azt mond hatom, adja Isten, hogy minder kommunista úgy harc? Íjon :: munkásosztály érdekében, min! Sta in! Minden kommunista büsz ke céljának tekinti, hogy oly hű­séges legyen eszméihez, mint c volt; nem alkudott meg, nem kötött kompromisszumokat, ha­nem küzdött a kommunizmus győzelme véecélj'ért. Én is sta­­inista vagyok.” A beszéd végén pedig kedé­lyeskedve, koccintásra szólította fel a kinai vendégeket azzal, hogy "ha nera koccintanak, Isten bünül fogja felszámítani az íté­let Napján". Kruscsev úgy á j lit j a be szavait mindkét mondásában, mintha Isten a kommunistákkal tartana és ez kétségtelenül a teteje min­den vakmerőségnek. Isten nem áll egyetlen világi pártnak olda­lán sem és nagyon helyes volna, ha a politikusok nem hivatkoz­óéinak reá. kihagynák a maguk kisded játéksából, kiváltképen a kommunisták,! akik mindig az Istenhit ellenfelei pártjának val­lották magukat és töméntelen egyházküldözés és vérengzés szá­rad istentelen leikükön! Az íté­let Napját sem tanácsos erleget­­ni Kruscseváknek. Utolérheti eket, még itt a földen is! »* n. Eisenhower elnök beter- IA KADAR TANKK0RMANY TILTAKOZOTT AZ jesztette az üj költségvetést A levélportó diját háromról öt centre akarják emelni. Eisenhower elnök jan. 16-án juttatta el az uj évi költségvetést a kongresszushoz. Végösszege [71.8 billió. Az évi adó és más j bevételek 73.6 bi lióval vannak | előirányozva. A külországok se­­! gélyeinek összege 4,363 millió, j Uj isko.a építkezésekre 2070 ; millió van felvéve, négy évre elosztva. Katonai célokra 43.3 i billió. A belföldi levéi postadiját három centről ötre akarják fel­emelni, de nem valószínű, hogy i ehhez többséget kap az elnök a I kongresszusban. A nagy emelést a posta íe.billiós deficitjével in­dokolják. Eddig csak 4 centre akarták emelni a levéi portót, de j ez sem ment keresztül a 84-ik kongresszusban. Humphrey pénzügyminiszter mintegy két billió bevételi feles­legre számit, de adó engedmé­­! nyékről nerp lehet szó. Fel akar­ják emelni a leszerelt katonák házépítési hiteleinek kamatlábát is. A kormány törvényjavaslatot fog a kongresszus elé terjeszteni, hogy a raktáraiban lévő, nem hadi célokra szo’gáló anyagok­ból és élelmiszerekből eladhasson a Vasfüggöny mögötti országok­nak. Baráti országok négy billió dollárig terjedően vehetnek mező gazdasági termékeket saját pénz* nemükben az Egyesült Államok­tól. Az e nők újból elő akarja! terjeszteni a múlt kongresszuson módosítással elfogadott és ezért az elnöktől megvétózott olaj j törvényjavas’atot (Natural Gas.)j Az elnök kéri a dohány, szc | szesital és autó adók valamint al társulati adók jelenlegi mértéké-' nek egy évvel való meghosszab-! bitását. Ez adók április 1 -én jár­nak le. Az elnök a légi forgalom el­lenőrzésére Civil Aeronautics Ad ministration (CAA) néven uj in tézményt állít fel. Erre 450 millió van plniránvnyva. E. N.-NEL A MENEKÜLTEK SEGÍTÉSE ELLEN Ausztria háromtagú hazatérésre rábeszélő bizottságot engedett be.— Kádár más nyugati országokba is ily bizottságot akar küldeni. A Szovjet és Kína vála sza az Eisenhower doltrinára Az osztrák kormány rregen­­gedte, hogy a magyar tankkor­mány egy háromtagú delegációja járja végig az uj magyarországi menekültek táborait és hazatérés­re próbálja rábeszélni őket. Az Ausztriába jött 168,000 ma­gyarból már csak 70,000 van Ausztria területén. Közel 24,000 ment az Egyesült Államokba, 15,000 Angliába, 11,000 Nyu­gat Németországba és 1 0,000 Svájcba. Az újból megerősített határvédelem és nagy hőesések miatt az utóbbi napokban csök­kent az újonnan menekülők szá­ma. Január I7-én nem egészen háromszázan lépték át a határt. A rábeszélő bizottság már meg is érkezett Ausztriába és meg­kezdte működését. Elsősorban a munkaképes fiatalokat akarják haza csalogatni. Vádolnak a nemzethóhérok A tankkormány memorandu­mot küldött Hammerskjöldhöz, az Egyesült Nemzetek főtitkárá­hoz, amelyben panaszkodik, hogy a szabad orsz'gok “megsér­tik a nemzetközi törvényeket" azzal, hogy segitik a menekülte­ket. Azt ál it ja, hogy számosakat közülük meggátoltak visszatéré i szándékukban vagy kommunista­­ság gyanúja alatt tartanak. Kérte, hogy nemcsak Ausztriába, de más országokba is megbízottakat küldhessen azon céllal, hogy ha­zatérésre beszélhessék rá a mene­­kü.teket. A nemzetközi törvé­nyekkel ellenkezőnek mondja, hogy a befogadó országok propa­gandával elriasztják a menekül­teket a hazatérés gondolatától. Március 31-ig minden menekült büntet.énül (?) térhet haza. Azt is állítja a memorandum, hogy a menekülteket katonai titkokról kérdezték ki, némelye­ket beleegyezésük nélkül Angliá­ba vittek bányamunkára és ott mint bérrontók szerepelnek vagy pedig bebörtönözték őket, ami­kor kijelentették, hogy inkább hazatérnek. Mondani sem kell, hogy ezek irányzatos valótlanságok. Nevet­séges, hogy a tankkormány ala­csony bérekről beszél, amikor köztudomású, hogy Magyarorszá­gon és a többi rabországokban vannak a legnyomoruságosabb éhbérek. A pozeni felkelés és részben a magyar forradalom is emiatt tört ki. Nemzetközi tör­vényekről pedig ne beszéljenek azok, akik a yaltai szerződéssze­gést a világ legcnkényesebb, tör­vénytelen népirtásával tetézték i meg. Minden menekült nagyon meg fogja gondolni, hogy haza­térjen e a hóhérok karmaiba és annak a sorsnak tegye ki magát, amely Dudás Józsefnek és annyi másnak lett tragikus osztályrésze. EISENHOWER MÁSODIK ELNÖKI BEIKTATÁSA A Szovjet és Vörös Kina jan 18-án nyilatkozatot adtak ki melyben elitélik Eisenhower el nőknek a kczépkeleti orosz tá madás esetére fegyveres megtör lássál fenyegető “doktrínáját” é ivérik, hogy folytatni fogj'k a Közel- s Középkelet népei "szük­séges támogatását", hogy azok “elejét vehessék a támadásnak! és az ügyeikbe való beavatkozás­nak”. “Szükséges támogatás” alatt diplomáciai körök azt a fenyege-i tést értik, hogy a Szovjet ameri-j kai doll rokra dollárral, fegyve-; rekre fegyverrel, bombára bom-í bával fog felelni s felbátorítja e népeket, hogy a Szovjetet fel-! játsszák Amerikával szemben. A Szovjetnek régi módszere, hogy másokat Ítél el azért, amit maga üz. Az arab országok ügyé­be ő avatkozott -be és még in­kább folytatni kivánja a beavat-^ kozást. Hogy milyen végcéllal, nem kétséges. Az arab országok közül Saudi Arabiának kölcsönös védelmi egyezménye van az Egyesült Ál­lamokkal és az olajból származó bevetelei legnagyobbrészt az Egyesült Államokból jönnek, mig a Szovjet maga is exportál olajat. Nasser egyptomi diktátor attól tart,' hogy Saudi Arbia nem fog együttmzködni velük. Saud saudi arabiai király e hó vegén Washingtonba jön és Ameriká­nak az a szándéka, hogy szoro­sabbra fűzi a szálakat Saudi Ara­biával. Jan. 18,-án Nasser összejött Sauddal, Hussein jordániai ki­rállyal és Sabri syriai miniszterel­nökkel és e határozták, hogy minden évben 36 millió dollárt juttatnak Jordánnak, hogy An­glia eddigi évi segélyét pótolják. : Nasser minden áron irányítani akarja a körzetében lévő arab országokat és ebben nagy köny­­nyebbségére van az Israellel, mint közös ellenséggel szemben fenn­álló feszültség.-ooo-SPELLMAN BÍBOROS TEMET­TE TOSCANINIT Múlt szombaton folyt le a new yorld Szent Patrick templomban Arturo Toscanini, a halhatatlan olasz karmester földi maradvá­nyainak beszentelése. Az engesz­telő szentmisén több mint 3,000 főnyi közönség vett részt, a ze­nei élet nagyságai, de Toscanini hangversenyeinek és rádió sze­replésének névtelen rajongói is. A szentmisét Joseph M. Perni­­cone olasz származású helyette! püspök celebrálta. Francis J. Spellman bíboros maga elnökölt és megható szavak kíséretében látta el az elhunyt “Maestrot” a végső absolucióval. Koporsóvi­vők Wagner polgármester és más közéleti vezetők és zenemű­vészek voltak. Toscaninit ideiglenesen a Gate of Haven temetőben, New York mellett temették el, de hamvait rövidesen Olaszországba szállít­ják, hogy hazai földben aludja örök álmát.-——---------ooo-----------------­MAGYAR KATONÁK HÚSZ MENEKÜLTET ELHURCOL­TAK OSZTRÁK FÖLDRŐL Vasárnap harcinc magyar ka­tona betört Ausztriába és mene­külteket üldözött osztrák földön Több mint 500 lövést adtak le. Húsz menekültet, hir szerint sike­rült elfogniuk. Egy magyar kato­na megsebesült. Ausztria vizsgá­latot indított és éles tiltakozásra készül. Raab kancellár rádióbeszéd­ben utasította vissza azt a vádat, hogy Ausztria magyar ügyekbe avatkozik. Ha Magyarország, mondotta, nem akarja, hogy fiai elmeneküljenek, adják vissza szabadságukat és adjanak nekik tisztességes megélhetést. Kívánta azt is, hogy Magyarországnak Ausztriához hasonlóan, tegyék lehetővé a semleges»éget, Eisenhower elnök második idő­szakra való beiktatása jan. 20-án kezdődött. Miután első időszaka 20-án lejárt, de ez a nap vasár­napra esett, még vasárnap leg­szűkebb körben tette le az első esküt. A nyilvános eskütételi ün­nepség hétfőn ment végbe sok ezer főnyi közönség jelenlétében. Az esküt Earl Warren a szövetsé­gi Supreme Court elnöke vette át az elnöktől. Ugyanakkor Nixon alelnököt Knowland szenátusi rep. vezető eskette be. Herbert Hoover exelnök jelen volt. Tru­man exelnök távolmaradt. Jelen­­volt az elnök és alelnök családja is, valamint a diplomáciai kár, közte Zarubin orosz követ. Az elnök beiktatási beszéde mélyen vallásos és bölcseleti alaphangú volt. Általános kere­tekben mozgott, megismételve az elnök eddigi kommunista ellenes álláspontját és elutasitva az izo­­lacionizmust, amely az utóboi időben saját pártja egyik részé-BRACK MIKLÓS WIENBE UTAZOTT AZ IKKA IGAZGATÓIVAL TÁRGYALNI TOVÁBBI INTÉZKEDÉSIG AZ IKKA 25% KEDVEZMÉNYT NYÚJT MEGRENDELŐKNEK. Telefonbeszélgetés és több-| szőri/kábelváltás után a buda-. pesti Ikka igaégatósága Weinben tárgyalja és beszéli meg Brack j Miklós-al a new yorki U. S. Re-j lief Parcel Service igazgatójával azokat a módosításokat, amelyek a jelen körülmények között szűk-: ségesek ahhoz, hogy a már 8 éve működő Ikka akció utján to-1 vábbra is a leggyorsabb és leg­előnyösebb módon lehessen vámmentesen óhazai szerettein-j két rendszeresen támogatni. Brack Miklós igazgató, akinek a második világháború előtt iró^ dája és szeretetcsomag tárolására raktárháza volt Budapesten, az elmúlt negyedszázad alatt éven­ként 3—4-szer utazott Budapest­re, hogy olyan megállapodásokat igyekezzen kieszközölni, amelyek úgy az amerikai csomagküldők, I mint az óhazai cimzettek érdekeit szolgálják. Most is ez a cél vezérli öt, amikor rossz egészsége dacá-j ra, fáradságot és kö tséget nem kiméivé átrepül Wjenbe, A Budapestről kapott kábel alapján Brack Miklós igazgató ezúton közli olvasóinkkal, hogy további intézkedésig az Ikka 25%-os kedvezményt nyújt a megrendelőknek. Ez úgy értel­mezendő, hogy ha például meg­rendelő itt befizet egy Mado csomagra 20 dollárt, akkor cím­zett a Mado csomagon kívül 5 dollár értékben még más cikket is kap. Ha pedig tegyük fel, megrendelő “szabadválasztásra” fizet be 1 00 dollárt a U. S. Re­lief Parcel Service, new yorki 315 E. 79 utcai főirodájában, vagy gyüj tőállomásain, akkor címzett 125 dollár értékű árut, vagy forintot kap kézhez. Ez a kedvezmény az Ikka csomagokat értékesebbé és népszerűbbé teszi. Magyarországon nagy gyógy­szerhiány van és éppen ezért a gyógyszerek ára emelkedett. — Gyógyszerek továbbra is vám­mentések és a Ü. S. Relief Par­cel Service utján megrendelhetők. Brack Miklós wieni tárgyalásai­ról visszaérkezése után tájékoz* tatni fogjuk olvasóinkat, , ben ismét élénkebben jelentkezik. ! Kijelentette, hogy Amerikának “az igazságos béke az erősen el­­; határozott célja és elérésére kész­nek kell lenni, hogy megfizessük az árát." E kijelentéssel némi ellentétben, Magayrországról is beszélt. “Budapest, úgymond, többé nem csupán városnév, ha­nem az emberi szabadságvágy uj, fényes jelképe." (A magyar nép nem jelkép szerepre, hanem sza­badságra, felszabadító cselekvés­re vágyik. Szerk.) A beiktatási ünnepségen imát mondott a különböző felekezetek egy-egy vezető papja és hires énekművészek hazafias dalokat adtak elő. Utána az elnök nyitott autón tért vissza a Fehér Házba és az egész utón a járdát szegély­­ző százezrek ünneplése központ­jában állott. Este Washington négy helyén tartottak nagy inau­­gurációs bált. Az elnök és hitvese mind a négy helyen megjelent s mindenütt lelkesen ünnepelték.

Next

/
Thumbnails
Contents