Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 1. szám

The

Only Hungarian newspaper in Lehigh Vail eg.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.............................$4.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Heikle hem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXV. Évfolyam, 1-ső szám

BETHLEHEM, PA., 1957 JANUÁR 4

Egyes száma ára 8 cent

VILÁGTÜKÖR

A 85-IK KONGRESSZUS jan

3-i megnyitása biztos demokrata többséget talál a képviselőházban, de a szenátusban 49 a demokraták száma szemben 47 repub.ikánussal. Egy-két, Eisenhowerrel rokonszenvező uj demokrata szenátor magatartása bizonytalan a szenátusi bizottsági elnöki állások szempontjából. Lausche ohioi és Thurmond dél, karó.inai szenátort környékezik republikánus oldalról, hogy szavazzon velük a bizottsági elnökségek betöltésénél Egyik másik szenátor betegségi okokból való távolmarad sá is döntő következményekkel járhat és bár a jóslatok mást mondanak, megtörtén hetik, hogy McCarthy és jenner, akik a demokratáknál nagyon népszerűt.enek, újból bizottsági elnökök lesznek és ott folytathatják sok 'bírálattal találkozott működésüket, ahol 1954-ben amikor demokrata többség jött be, abba kellett hagyniok.

Másrészről a demokrata bizottsági elnökök közül méltán nem tetszett Eastland működése a polgárjogi bizottság élén. Ez a bizottság tudvalévőén a négerkérdéssel foglalkozik és Eastland szélsőségesen keresztén; télén és amerikaiatlan működése súlyos szépségfoltja a demokrata szenátusi garnitúrának.

A kongresszus alapvető hibája, hogy a két nagy párt egyik>sem képvisel egységes világnézetű és erősen pártfegyelem alatt álló csoportot, igy mindjárt a; első napokban ki fog ütközni.

A négerek egyeniogus’ga kérdésében az egyes nyugati államokban újra erősebben mutatkozó terror a polgárjogi törvények terén fokozottabb tevékenységet, tesz kívánatossá a kongresszus uj időszakában. A N. Y. Herald Tribune, a republikánusok vezető lapja különösen kihangsúlyozza, hogy a republikánusoknak sokat kell tenniök e téren.

Kétségtelenül a jövőbeli választások néger szavazataira gondol. De nem kevésbbé érdekük a demokratáknak is, hogy jelentékeny előrehaladás történjék az egyenjogúság felé,-hiszen 1956- es választási platformjuknak a néger kérdésre vonatkozó, tulenyhe, szándékosan mérsékelt hangú része sokban hozzájárult a néger szavazatik nem remélt megoszlásához. Eastland bizottsági elnöksége érthetően nem tetszik nekik és nem a legszerencsésebb szabálv, hogy a bizottsá-i elnöki állások betöltésénél egyedül a biz. tagsági évek számában való rangidősség mérvadó. Ezen is változtatni kellene, mégpedig miután úgy a demokratáknál, mint a republikánusoknál előfordul, hogy olyik bizottság elnöksége nem a leghivatottabb legjobb szenátort illeti meg, mindkét párt közös érdekéből.

* * *

SOKAT JELENT az a kérdés Is, a republikánus Knowland vagy i demokrata Johnson lesz e a szenátusi vezető? Magyar szempont- 3Ó1 jobb volna Knowland, mert :öbb megértést és akciókészséget mutat a rabnépek ügye iránt, de 5 sem annyit," mint amennyit a íelyzet valóban megkövetelne. A iemokrata szenátusi vezetés izonban feltétlenül kívánatosabbak látszik az amerikai kisember szempontjából, mint a republicánus, kivált ha a demokraták .régre felhagynak a választáson cudarcot vallott, téves politikáukkal, amely a New Deal és 7air Deal folytatásának jelszava íelyett a múltat szinte megtagaló mérsékletet hirdetett olyanyíyira, hogy csoda volt, hogy legilább a képviselőházban határolóit többségre tettek szert. Sajíos Rayburn házelnök és Johnon a legmérvadóbb személyiségek a pártban és az ő irányzatuk iem a legbiztatóbb a New Deal' oly tatása szempontjából. ;

Eisenhower “modern republi-l :anizmust" Ígért, az eddiginél öbb szociális megértéssel, nyilán hogy kedvező választási talyan ‘békelépést’ tett, amely nem jelent igazi békét, hanem mint minden appeasement, csak megnöveli az engedékenységet élvezőnek, ez esetben Naszernek vérszemét. Kétségtelen az is, hogy nagyban növelte Naszer úgyszintén a Szovjet tekintélyét számos arab országban, ónig Amerikáét nem eme.te azon többi arab országoknál, amelyekben nem szeretik Naszert. Lehet, hogy Naszer végül nagykegyesen elfogadja majd, hogy Amerika százmilliókkal segítse az Asham-gát építését, de naivitás volna azt hinni, hogy valamikor is helyreálli taná a suezi egyezmény érvényét s igy a nemzetközi jogi önkén”, anarchia arat végeredményben győze'met és kap buzdítást újabb önkényre. . .

• * *

L^SZ E valaki az uj kongreszszusban, aki megmondja Eisenhowernek, hogy közismert kijelentése, amely szerint" a nukleáris fegyverek e napjaiban a békének nincs alternatívája" minden diplomáciai óvatosságot nélkülöző volt s azért sem szabadott colna megtenni, mert felbátoritást ad a Szovjetnek, hogy tettei elkövetésénél ne féljen a Nyugat megtorlásától. Vájjon, ha Eisenhower ezt nem mondja és nem csinál mindenben oly külpolitikát, amely ez, Amerika részéről minden háborús fel épés gondo-: latát eleve Vakon elvető kijelen-| :ésen alapszik, merészelt e volna j VIoszkva tizenkét órás rokett-| jómba ultimátumot küldeni; Washintonnak, Angiiénak és “ranciaországnak a suezi akció rbbahagyására s talán nem oly cönnyen határozta volna el magát a magyar szabadságharcot leverő, ggressziv beavatkozásra, rla Eisenhower nem teszi e kijeentést és sok más olyan kijelenést sem, amelyben hangoztatta, íogy Amerika a rabországokért ohasem fog háborút viselni, Moszkva talán mégsem rendelte rolna oly száz százalékos, nyugodt fölénnyé] tankdivizióit a nagyar szabadságharc vérbefojására, mintha tartania kellett rolna attól, hogy Amerika beavatkozik.

Nem lehet észszerű kü politikát csinálni azon az alapon, íogy a nukleáris fegyverek ideán a békének nincs alternatívája, 'lem járnak messze a valóságtói, kik ezt hajlandók akaratlan felülj tásnak tekinteni az önkényre, elhívásnak egy olyan ország zámára, amelynek erkölcsi alapive, szentsége, eszményei eléré ének főeszköze az önkény. Miért éljen a Szovjet Amerikától, az gyetlentől, akitől valóban félnie ehet és kell, ha ez önmaga iyugtatja meg, hogy nincs félni alója, az atomfegyverek korszakban: aki akar, -tehet, rabolhat, mit akar, nem -kell félnie memóriástól, “szabad a vásár”?

• * *

AMIKOR NAGY IMRE de-Jarálta a semlegességet és szabad választásokat, Amerika még zt a kézenfekvő taktikát is elmulasztotta alkalmazni, hogy dőlegesen kiálljon mellette és vja a Szovjetet, hogy ne merje egyveres erőszakkal megdönteni

magyar szabadságharc első ormányát, mert meggyűlik vele

baja. Nem merte megtenni, • yilván -mert nem akarta háború j ockázatát vá-lalni. Lehet igy omoly erkölcsi elveknek megfejő világpolitikát, Amerika fogaalmai szerinti, férfias történél- i íet csinálni?

Mégcsak annyit sem tett meg, ogy javasolta volna az E. N. özgyülésén, hogy ne fogadják 1 1 a Nagy Imre delegátusát levál- , 5 Kádár delegátust é3 ragaszko- , ott volna ahhoz, hogy a maga széröl továbbra is Nagy Imre , elegáfcusát ismeri el, nem pedig

tankok segélyével hatalomra jtott Kádárét. j

Volt négy-öt nap, Nagy Imre i ivid miniszterelnökségének nap- , li, amikor Amerika a szabad ] ilág zömének lelkes helyeslésé- ;

tői kisérVe a sarkára állhatott volna, ha legalább oly ultimativ erővel iép fei, -mint Bulganin tette a suezi háború ügyében. . . Amerika felszabadító fordulatot adhatott volna ezzel a nemcsak a magyar szabadságharc, de a töb bi rabországok ügyének is, de ahol nyiit alapelv, hogy az atomfegyvereknek nincs más alternatívájuk, mint a béke, történhetik e ez másként?! Pedig az atom fegyverektől a Szovjetnek legalább annyi félnivalója van, mint Amerikának, többi közt mert a Szovjet néoe ma már nem áll ai Kreml urai mögött olyan dermedt megadással, mint állott Stalin idején, bogv a rabné cekrői ne is beszéljünk. . .

Ennek Hy kellett történnie és hogy ez megszűnjék ez ellen harsány hangokra volna szükség az uj kongresszusban. Meg kell szűnnie'a feltétlen béketürés meghátráló politikájának, mert előbb utóbb szörnyen meg fogja boszszulni magát. . .És meg kell szün nie az olyan politikának is, amelyről többi közt Dulles külügyminiszternek a párisi december eleji NATO konferencián mondott és ehelyütt már ismertetett rückverts koncentrirungos be széde és a konferenciáról kiadott közlemény tanúskodik, mely utóbbi deklará ta, hogy elitéli a magyar nép brutális elnyomását, követeli a rabnépek önrecdelke- j zési jogát, de egyben k'jeienti hogy a Nyugatnak “nincs szándékában hasznot huzni a rabországok nyugtalanságaiból és nem szándékolja e Pépeknek feg'we rekkel való felszabadit;s’t”. Magyarán ez azt je’enti, hogy arra cárunk, hogy a Szovjetet megszállja a Szentlélek és önként ada vissza a rabországok s abad-ágát. A Szovjet azonban nem lisz a Szentié1 ’ ben és igy a szentlélek sohasem szállj a meg, — a rabországoknak önként soíasem adja vissza a szabadságát, aláné mikor Amerika azt monda, hogy nem ér meg neki egy egyveres bevatkozást. Nehéz eldönteni külpolitikánk gyerekes, nükedvelői színvonala vagy geinctelensége megciöbbentőbb-e? \nnyi bizonyos, hegy ez a külpolitikai vonal olyan elsz'nt vaány ellenié lel szemben, mint a Izovjet, csak lejtőre vezethet és udva-tudatTan elésegiti azt a célt. imelyet Kruscsev e szavakkal feezett ki: “Mi el fogjuk temetni inöket!”""

Vajjon felébred e a kongreszzus, hogy ennek elébe vágjon? Vvagy kétpárti támogatással faazni fog az eddigi végzetes poitika folytatásához?'

* * *

A KÁDÁR TANKKORMÁNY

záz millió dollár kölcsönt kér a Nyugattól, hogy a szabadságharc everésével tönkretett magyar azdasági életet helyreállítsa. Ez

kérése valóban a szemtelen ég történelmi világrekordjánál aondható. A Világbank, amely lez fordult, azzal utasította el, íogy Magyarország nem tagja a zervezetnek, de akkor sem adná ieki kölcsönt, mert Kádár resimjét nem kívánja támogatni.

(Folytatás a 3-ik oldalon)----------------(>0«J---------------NÉGY ÉVRE ÍTÉLTÉK A TITOKZATOS DR. JOHNT

Dr. Ottó John, a nyugatnémet • olitikai rendőrség főnöke 1954 uliusában váratlanul eltűnt és i öviddel később felbukkant az « rósz zónában és propaganda be- 1 zédeket mondott a kommunis- i ák érdekében. A kommunisták ezdetben kihasználták mint pro- l aganda eszközt, de később ki- 1 rcsart citromként kezelték. John 1 7 hónap múlva visszaszökött lyugat Németországba. Azt álli- « itta, hogy 1954-ben a kommuisták egyik embere kábítószerei megfosztotta öntudatától és utón áthurcolta az orosz zónáa, ahol életveszélyes fenyegeté ] ekkel kényszeritették a propa- i anda beszédekre. ;

A múlt heti tárgyaláson, noha ■

koronatanú, egy ov vos, aki az i eTurcolás" idején együtt volt j ohnnal, megtagadta a vallomást, ] nnyi bizonyíték merült fel John < l!en, hogy a biróság végül négy ] vi börtönre Ítélte. John a világ- ] áboru alatt nyugati kémszerve- \ etekkel állt összeköttetésben. i

lajt készítsen elő 1958-ra s fő i ként 1 960-ra. De pártja főembe- I reinek érdekköri beül itottsága í miatt nem sok tere jutna ily akciókra még ha valóban jelentős haladásra törekedne is a kisemberek életének könnyítése érdekében, amihez indokoltan fér kétély.

Ha mindkét ház demokrata vezetés alá kerül, a demokraták nagy alkalmat szalasztanának e , ha a négy évet nem használnák ki a New Dealt f lytató (és ezzel a népjóléti politikával a kommunista propaganda alól a gyékényt még inkább kihúzó) törvényjavaslatokra, hogy a legjobb kilátásokkal igényelhessék a Fehér Házat 196Ó-ban, amikor Eisenhower a törvény értelmében nem lehet többé jelölt és alkalmasint a most “felépités" alatt lévő Nixonnal fogják szemben találni magukat, aki az 56-os kampányban nem habozott kijelenteni, hogy nem hive a népjóléti államnak, vagy’i a kapitalizmus azon formájának, amely a kiskeresetűek helyzetének minél hatékonyabb megjavításával kapcsolja össze a szabad vállalkozás, az egyén gazdasági szabadsága rendszerének minél hatékonyabb biztosítását.

A sok hátráltató körülmény dacára bízni kell abban, hogy az uj kongresszus belpolitikailag jó munkát fog végezni az amerikai nép javára és Isten áldását kivánjük számára.* * *

A KÜLPOLITIKÁBAN a jelenlegi irányzat gyökeres megváltoztatására volna szükség, de kétséges, hogy az uj kongresszus közrejátszhat e ebben az irányban. Nincsenek is igazán nagyvonalú külpolitikusai egyetlen oldalon sem. De talán nem is volna szükség, hogy külpolitikai lángeszek hemzsegjenek padjain, csupán erős férfiakra annak hitében, hogy Amerika mai külpolitikája béke politika ugyan, de mint Walter Lippmann. Amerika legtekintélyesebb politikai közirója is megállapította, nem igazi rendteremtő béke politika, hanem csak a válságok elodázá sának politikája. Lippmann Írja, hogy Eisenhower nem oldott meg egyetlen veszélyes ellentétet sem, hanem csak átmenetileg nyugvópontra vitte olyikat. Tegyük hozzá: az erkölcsi igazság szempontjának me.lőzésével, nem egyszer, mint a suezi és mindenekelőtt a magyarországi és általános rabországi ügyben, károsításával, hogy Amerika sokat hangoztatott világvezetői hivatása elhanyagolását ne is firtassuk. . .

Nasser, az egyptomi fascista diktátor, akit Moszkva és Washington együttes magatartása mentett meg a bukástól a szerződésszegését jogosan számonkérő Angliával szemben, azzal hálálja meg Amerikának e keleti Münchent, hogy amint az angol és francia csapatok Karácsony táján végleg elhagyták Egyptom területét, sietett meleg “baráti" köszönő nyilatkozatot tenni Moszkva számára és kijelenteni, hogy a jövőben nem hajlandó külön :árgyalni Ang.iával Franciaországgal és más csatorna hasznáókkal, hanem csak az Egyesült Nemzetekben, — mmelyben patonusának. Moszkvának vétójoga van. “De, írja dec. 29-én a N. Y. Times Washingtonnal izemben kiméletes vezércikke, jeenleg ily tárgyalásokról sincs szó ;s Naszer, noha az Egyesült Nemietekben Egyptomtól is elfoga- Jott hat pont elszigetelte a csaornát az egyptomi politikától, Naszer cselekedetei arra mutatlak, hogy a csatornát továbbra s a maga politikai céljaira haszíálja. Sem az Egyesült Nemzetek, iem az Egyesült Államok nem i vonhatja ki magát a felelősség dói, amelyet a helyzet reájuk lárit”.

Mindez kedvezőtlen előjel a övőre és amellett szól, hogy Washington az angol francia akió megállítása kényszerével o-I

iisenhower középkeleti fegyverhasználatra kér felhatalmazást

Több mint négyszáz, szívből gyászoló hive és barátja, köztük sok közéleti vezető részvételével folyt le pénteken délelőtt father Nagy Lászlónak, a Szent Istlván r. kát. egyházközség 31 éven át volt kiváló plébánosának, az aJentowni katolikus magyarság sze nefényének temetése.

Az egyházi szertartást Rt. Rév. Msgr. Leo G. Fink allentcwr.i ulébános vezette, aki az uj Szt. István templom beszentelési szentmiséjét is celebrálta, amikor father Nagy László az o.tár előtt oly tragikus körülmények között visszaadta ;elkét Teremtőjének. Földi maradványait Rt. Rev. Peter Masson, a Sacred Heart Church plébánosa és más egyháznagyok mellé temették. A gyászdalokat Rev. Francis Fox (Kutztown) és Rev. Richard Holzhau ser (Limport) énekelték.

Előzőleg a Szent István r. kát. magyar templomban rekviem gyászsnise volt az ország több részéből jött, 150 pap és 23 apácanővér jelenlétében. Rt.Rév Msgr. Edward Rei ly, a philadelphiai egyházmegye fővikáriusa j elnökölt az énekrészeknél, mig a szentmise elnöke Most Rev. John F. O’Hara philadelphiai érsek volt, aki a végső feloldozás szertartását is végezte. A szentmisét Most Rev. J. Carro.l McCormick philadelphiai helyettes püspök celebrálta, aki a templom szente lési misén szemtanúja volt Fathei Nagy tragédiájának.

A papok sorában ott volt Msgr. Varga Béla, a magyar kép viselőház menekült elnöke New Yorkból, aki hat év előtt beszentelte az uj paplakot és akit father Nagyhoz ha áláig meleg oltártestvéri szeretet és barátság fűzött. A gyászmise egyházi szolgálatában Rev. Joseph May a northamptoni Magyarok Nagyasszonya r. kát. templom plébánosa Rev. Francis X. Gilly, a miller heightsi Sacred Heart templom plébánosa és Rév. Kovács, a Szent István egyházközségből származó, jelenleg Philadelphiában működő pap segédkeztek. A ravatal körül a Kolumbus Lovagok á Iták diszőrséget.

A gyászmise végén Rév. George Spaits, a Szent István templom káplánja mondott magyar nyelvű imát father Nagy lelkiüdvéért. Az ctven autóból álló temetési menet elindulása előtt újból felnyitották a koporsót és a hivők és barátok serege búcsút vehetett father Nagytól.

A temetőben Rév. Spaits a kápo nában m újból magyarul imádkozott, mig az egyházközség Oltár és Rózsafüzér Egyletének kórusa a magyar Hymnust énekelte. Koporsóvivők az egyházközség részéről Joseph Windish, Charles Tóth, Charles Dolgos, Clinton Hauser, Thomas Masters és John Anthony voltak.

Father Nagy László, az allentowni katolikusok igaz lelki atyja és küldéteses templomépitője eltávozott körünkből, de fenséges tanításai és egyházi alkotásai, lelki müve itt marad köztünk és feledhetetlenné teszik nemes egyéniségének, keresztényi, magyar, és amerikai papi munkájának dicső emlékét. Nyugodjék Isten irgalmas békéjében, melyre egész életével annyira rászolgált!

Ceba figye meztetni a Szovjetet, hogy “El a kezekkel” a Középkelettöl.

Eisenhower elnök az uj kongresszustól felhatalmazást fog kérni, hogy szükség esetén katonai eszközöket is használhasson a Középkeleten eset eg megtörténő Szovjet támadással szemben. A kérés főcélja, hogy a Szovjetet figyelmeztesse arra, hogy az Egyesii.t Államok a Középkeletet a magá szempontjából fontos területnek tekinti és nem engedné meg, hogy Szovjet uralom alá kerüljön. Célzata “nem háborús, hanem elriasztó szándékú”.

Eisenhower egyben 400 millió dohár megszavazását kéri középkeleti országoknak 195 7-58-ban való segélyezésére.

Washington e lépését London óvatos optimizmussal fogadta, mig a párisi sajtó örömét fejezi ki, hogy “Washington távolodni látszik Nasser egyptomi elnök iránti, eddigi engedékenységi (appeasement) politikájától”.

JOHNSON ÉS RAYBURN NEM AKARNAK TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOT

Mint megírtuk, Paul Butler, a demokrata párt országos pártbizottságának elnöke javaslatára az országos pártbizottság a kongresszus tagjainak tanácsokkal és javaslatokkal szolgáló husztagu bizottság kiküldését határozta el. A bizottságnak Truman exelnök, Stevenson volt elnökjelölt és több más demokrata párti személyiség lett volna a tagja. A tervet különösen, az északi liberálisok támogatták, azonban csak nyo’can voltak hajlandók elfogadni a bizottság tagságát, köztük Truman és Stevenson. A többiek vagy elutasították, vagy nem válaszoltak.

Sam Rayburn házelnök és Lyndon Johnson szenátusi vezető azok között vo tak, akik elutasító álláspontra helyezkedtek. Nem akarnak rendszeresitett befolyást engedni a kongresszus képviselő- Lázi és szenátusi tagok műkődé •jére a ki\ ti állóknak. így valószínűleg hajótörést szenved a tanácsadó bizottság terve, amely pedig azt célozta, hogy a párt a szociális haladás, a New Deal lolytatása jegyében álló javasla tokkal előkészítse magának a talajt az 1960-as elnökválasztásra. Híresztelések keringenek, hogy Butler pártelnökségének napjai nem fognak már sokáig tartani

EDWARD G. RUYAK AZ UJ KERÜLETI ÜGYÉSZ

Northampton megye uj kerületi ügyésze Edward G. Ruyak Bethlehem, eddigi első helyettes kerületi ügyész lett, aki dec. 31 -én már le is tette a hivatali

A SZENTSZÉK LAPJÁNAK LESÚJTÓ VÉLEMÉNYE AZ E. N.-RÖL

A Szentszék napilapja, az Osser vatore Romano dec. 28-i száma Írja, hogy ha Egyesült Nemzetek elmulasztja, hogy Magyarországnak hatékony segítséget nyújtson, elveszti használhatósági értékét.

XII Piusz pápa karácsonyi üzenete szellemében hangoztatja a lap, hogy az E. N. ahelyett hogy erélyesebb akciókat határozna el “renyheséggel és közönnyel nézi az eseményeket”.

Követeli a Kádár kormány elismerése megvonását, hiszen, úgymond, lábbal tiporta azon elveket, amelyek betartását, mint az E. N. tagja aláírta.

“Ha, á'lapitja meg az Osservatore, az E. N. nem képes megvédeni azon alapelveket, amelyeken felépült, alkalmatlan lesz a leszerelés és minden más fontos cél megvalósítására is.”

c.d*vard G. Ruyak

Mint megírtuk, a William A. Frack biró halálával megüresedett megyei törvényszéki bírói állásra Clinton B. Palmer eddigi kerületi ügyészt nevezték ki. A három megyei biró egy óráig tartó tanácskozás után döntött, hogy Ruyak foglalja el Palmer előbbi állását.

Ruyak 34 éves és magyar körökben népszerűségnek örvend. Fia Helene S. és néhai George J. Ruyak volt bethlehemi városi tanácsosnak, akire sokan emlékszünk, mint a magyarság őszinte, lelkes barátjára s e tulajdonságát fia is teljes szívvel örökölte.

Az uj district attorney a bethlehemi High Schoolt végezte, majd a Moravian Collegében, Temple és Notre Dame Universityn folytatott tanulmányokat. A második világháborúban évekig szolgált a Pacificon. A Dickinson jogi iskolában graduált és öt évig ügyész helyettes volt a kerületi ügyészségen. Számos katolikus vallási egyesület és közérdekű szervezet igen tevékeny vezetője vagy ügyésze volt és résztvett városunknak úgyszólván minden nagyobb jótékonysági akciójában. Felesége Grace F. Dolton Trentonból (N. J.) és két fiúgyermekük van.

Uj ál.ása elfoglalása után első ügyészbelyettessé Robert Ungerleidert (Bethlehem), ügyészhelyettessé pedig Andrew L. Herster Jr.-t nevezte ki. Kijelentette, hogy az eddigi detektív és hivatali személyzetben nem lesz változás. Ungérleider és Herster mellett a két másik ügyészhelyettes, Russell Kowalsky (Northampton) és Bernard O’Hare (Bethlehem) helyükön maradnak.

A helyi szlovákok, magyarok s vendek között örömet kelt a fiatal Ruyak kinevezése és a legjobb sikert kívánják további pályafutásához.

TŰZVÉSZ A MOZI STÁROK VILLÁI KÖRZETÉBEN

Los Angeles közelében, Sár Tiego és San -Francisco között, íz u. n. Malibu Beach körzetben, ihol számos mozi stárnak is var /illája szélvésztől hajtott tüzek Sriási kárt okoztak. A tüvész há:om napon át pusztított és közel íetven ház esett áldozatául. Csak :gy emberélet pusztult el. Eiseníower elnök katasztrófa körzetiek minősítette a helyet és M 00,000 szövetségi segélyt utaltatott ki,

38 OLYMPIKON AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA EMIGRÁLT

A Meibourneben Victoria, Ausztrália) tartott 1956 évi Olympiász résztvevői közül 38-an az uj kommunista uralom elől az Egyesült Államokba menekültek. Sokuk itt akar letelepedni. Eisenhower elnök intézkedésére ideiglenes vízumot kaptak és múlt hét közepén repülőgépen már megérkeztek New Yorkba.

Msgr. Varga Béla, a Nemzeti Bizottmány elnöke a Bizottmány helyiségében fogadást rendezett 1 megérkezésük alkalmából és meleghangú beszédben köszöntötte ! őket Amerika szabad földjén. Az olympikonok részéről & legidő| sebb, Jekelfalussy Pillér György

5 7 éves alezredes, vivóbajnok válaszolt keersetlen szavakkal.

A magyar sportélet számos kiváló tagja van az Amerikába menekült olympikonok között. Egyelőre vendégei egy nagy new yorki sportszervezetnek, amely egyikelő szállodában szállásolta el őket.

A fogadáson a new yorki magyar közélet és a középutas emigráció számos ismert vezetője vett részt.

A hívők és barátok gyászbaboriilt tömege kísérte utolsó útjára father Nagy Lászlót