Bethlehemi Hiradó, 1956. október-december (34. évfolyam, 46-52. szám)

1956-12-07 / 49. (50.) szám

The Only Hungarian news­­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, I’a., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.........................$4.00 Vol. XXXIV. Évfolyam, 49-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 DECEMBER 7 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes száma ára 8 cent KUSZA, HÁZAGOS hírek szivárogtak csak ki a múlt héten Magyarországról, de annyi hatá­rozottan megállapítható, hogy a nép az orosz gözhenger tömegyil­­kos munkája dacára sem nyugo­dott bele sorsába, nem adta meg magát a Nyugattól történt kiszol­gáltatása végzetének. A Dunántú­lon és Felvidéken, itt-ott fegyve­res gueri.lák az oroszoktól elveit harci gépekkel még mindig za­varják az orosz katonák s kommu nista bitorlók nyugalmát. Az ál­talános sztrájk sem mondható egészen lezajlottnak, Sokhelyütt a munkások jelentékeny része vagy nem tért vissza a gyárakba bányákba vagy ha igen, ülő­sztrájkot folytat, többet politizál, mint dolgozik és a sztrájk újból nagyobb mérveket ölthet. Csak a nyomor, a tél, az a pro­­bléma, hogy ötheti sztrájk után beláthatatlan válságba jutna a közélelmezés s ellátás, kényszeríti vissza a munkapadhoz a munká­sokat, de megoldva semmi sincs és az elkeseredés, forradalmi hangulat továbbra is fennáll. A Kádár bábrezsim alig tud embereket kapni, hogy a .köz­­igazgatást valahogy fenntarthas­sa, mindenki fél vagy becstelen­ségnek érzi kiszolgálni a hóhér rendszert, amely ezreket gyilkol­tatok le a Kádár által újból be­hívott oroszokkal. Még nagyobb szégyen most állást vállalni az uj muszkavezetőknél, mint volt a Bach-korszak alatt. Megpróbá.ták újból összehívni az egyes kerületi körzeti csoport­jaikat, de a legtöbb helyen még csak szavazatképes számban sem jöttek össze a gyü.ésre. Talán szégyelnek már kommunisták lenni? Bizony szégyelhetik is, de legtöbbjüket valószínűleg a hely­zet bizonytalansága tartja vissza, j hiszen Kádár mögött az orosz tankokon kívül úgyszólván senki sincsen. A ‘‘népképviselet” szerepét most az úgynevezett munkástaná­csok látszanak átvenni és különö­sen a budapesti munkástanács játszik nagy szerepet a helyzet alakulása körül. Jellemző, hogy a kommunistáktól kinevezett ál­parlamentnek első perctől semmi szerepe nem jutott, róla senkisem beszélt többé, hiszen nem a nép választotta, nem a népakarat képviselője, hanem Rákosi és Gerő, moszkvai cselédek által „ kijelölt, kitartott kommunista! statisztéria szerepét játszotta csu­pán. De a munkástanácsokról nem tudjuk, kikből állnak, kik választották. Nyilván forradalmi alakulatok, amelyek úgy jöttek létre a munkásság leginkább elé­gedetlen elemeiből,_de aligha képviselik az egész népet. Ehhe: képest szép, hogy nem adták be a derekukat a hóhéroknak, ha­nem csak ideiglenesen rendelték vissza a munkásokat az üzemek­be gyárakbá, hogy ne törjön ki éhinség, de meghagyták, hogy legyenek készen újabb sztrájkra, ha szüksége mutatkozik. A budapesti munkástanács két napos általános sztrájkot rende­zett, ho,gy Kádárt színvallásra kényszerítse, mi történt Nagy Imrével, sőt azt is követelte, hogy látni akarja Nagy Imrét Közben újra Szovjet vezérek vizi teltek Budapesten, köztük a sta linista Suslov és Mikoyan, akik­nek szerepe a moszkvai vezetés­ben egyre növekszik és állítólag Malenkov is. Hir szerint e Kreml vezetők megkeményitették a Nagy Imrénél amugyis rátartóbb kommunista Kádár gerincét é3 Kádár visszautasította a budapes­ti munkástanács minden követe­lését, nemcsak a Nagy Imrére vo­natkozót, de a többieket is, amelyek változatlanul az oroszok kivonulásához és szabad válasz­tásokhoz ragaszkodnak. Úgy látszik Suslov és társai látogatásának következménye az! is, hogy Kádár már alig beszél! arról, hogy nemkommunistákat J is bevesz a kormányába. Eddig is csak olyanok bevételéről volt! szó. akik Feibolintó íánosok voF nának, hajlandók kollaborálni, i megtörtént bolsevizálásokat érint heteden szentségekih tisztelni. Gomulka lengyelországi uj el­ső párttitkár moszkvai látogatása után most készül ‘‘választásokat' rendezni és kijelentette, hogy azokon a hivatalos jelöltek ne­vének helyére olyanok neveit is be lehet majd Írni, akik nem jelöltek, de nem antikommu­­nisták. Nem kétséges, hogy ezen Kádár sem mehet túl és igy sza­bad választásokról továbbra sem volna szó. Kádár, — ellentétben Nagy Imrével, — ezt nem is igé ri. Mint annyiszor irtuk, Moszkva a maga jószántából sohasem en­­gedé yezne szabad választásokat. Inkább a tankokat vá­lasztotta, nem adja ki ke­zéből a megkaparintott or­szágokat nem engedi hogy azok­ban megszűnjék a kommunizmus, -ami a szabad választások holt biztos eredménye volna. Ezért nem szűntünk meg mindig han­goztatni, hogy külső segítség, Amerika fegyveres beavatkozása nélkül nem születhetik meg a ma­gyar szabadság. * * * A BUDAPESTI munkástanács a legutóbbi híradások szerint egyelőre félretette Nagy Imre ügyét. Ehelyett most elsősorban azt szorgalmazza, hogy saját na­pilapot adhasson ki, amely az utcán is szabadon árusítható le­gyen. De Kádár erről sem akar hallani. A munkástanács egyes emberei sokszorosított röpirat új­ságokat adnak ki, de Kádár a rendőreivel razziákat tartat és el­­koboztatja a sokszorosító gépe­ket. Kádár szeretné letörni, meg­semmisíteni e munkástanácsokat és újra domináló szerephez jut­atni a vihartepett kommunista pártot. Közben jelek vannak arra s, hogy a vörös terror erősen dolgozik. Jelentések vannak ar­ról, hogy Serov, a moszkvai poli­­:ikai rendőrség hírhedt, véreske­­rü főnöke egy hét óta Budapes­­:en van és ő az intézője az Egye­sült Nemzetek tiltakozása dacára íllitó'ag továbbfolyó elhurcolá­soknak, a Szovjetbe való depor­­álásoknak. Várható, hogy az uj zörös terror a forradalom fegy­veres harcaiban aktiv részt vettek eltávolításán kivül elsősor­­san a munkástanácsoknak mosz­­tovita szempontból való megros­­álására fog irányulni a legköze­­ebbi napokban. De újból .mozog innak az egyetemi és más ifjúsá­gi csoportnak maradványa is, ímelynek a rádió épületébe va­­ó behatolási kísérletével indult :1 a nagy vérontás. A kard már desett a kézből, de az elesettek­ül az életben maradtak elvették i zászlót és megpróbálják újból obogtatni, továbbvinni a küzdel­­net, amelyet az egész szabad vi­­ág csodál és az egész szabad vi­­ás cserbenhagy. . . EGUJABB HÍREK A MAGYAR FORRA­DALOMRÓL Az Egyesült Nemzetek válasza a Nagybizottság nov. 11-iki táviratára /-nignciiiem ciorc meg! omolt patópáíkodás volt ez, hiszen mi­nek megfi,gye őket küldeni ami­kor a verebek is csiripelik az összes háztetőkön, hogy mi tör­tént és történik Magyarországon? Ha a világ sok ezer újságjából nem, úgy a budapesti amerikai, angol, francia stb. követségek je­lentéseiből (az amerikai követ­ségen, mint Washrington is elis­meri direkt radió.eadó működött azon napokban) bizonnyal min­denről értesültek az E. N. sza­badvilági főhatalmai, nem is szól­va az “intel igence szolgálatuk­ról", bizalmas hirforrásaikről. “Erősebb” határozat van, megszövegezés alatt, amikor e sorokat a hétvégen Írjuk. Mint hírlik, a bábkormány delegáció­jától megvonnák az elismerést vagy pedig esetleg odáig mennek a javaslatban,hogy kigolyózzák a “kommunista" Magyarországot az E. N.-ből, bár ez utóbbi ke­­vésbbé látszik valószínűnek, mert ugylehet ez tulradikális volna a nyugati szövetségesek jelenlegi Ízlése számára. A kizárás a legkevesebb volna, amit tehetnek, hiszen nem is sza­badott vo.na felvenni. Annakide­jén élesen elleneztük azt is, hogy az Egyesült Államok elismerje e Yalta megszegésével uralomra jutott kommunista kormányt, de ma ott tartanak már a dolgok, hogy ennek aránylag csak cse­kély jelentősége volna. Még ha sikerülne iáj ami az E. N. mosta­ni légkörében távolról sem látszik biztosnak, a magyar szabadság­­harc ügyén mitsem lendítene, azon csak fegyveres segítség se­gíthet ! Moszkva ezzel a határozatta1 sem nagyon törődne. Osztályhar­cos elméletei alapján állva, mint eddig, továbbra is semmibe ven­né az egész E. N. felzúdulást. Moszkvának, ---- ezt ezelőtt min dig hangoztatta Washington — csak az erő imponál. Szerintünk nemcsak erő kell, de tetterő is és ha az E. N. megint olyan "erő­sebb” határozatot hoz, amelynek nincsenek fogai s amely ekként nem jelent ultimátiv fellépést leg­alább is határidős fegyveres beavatkozás nyomatékával, any­­nyit sem ér, mint a papir amely­re írják. Ha, sajnos’Amerika és szövetségesei már elmulasztották, hogy azonnal légi divíziókat küldjenek Magyarországra vagy legalább is, mint szintén Bulganin tette, azokkal vagy “önkéntesek­kel” fenyegessenek, most volna itt az utolsó pillanat — az E. N.­­en kivüli cselekvésre. Eisenhower azonban újabban mindent az E. N.-en keresztül akar elintézni, holott az E. N. -ről újólag kide­rült, hogy csak akadály, torlasz. Ezért irtuk mindjárt a magyar szabadságharc kezdetén, hogy nyugati segítség csak az E. N. -en kivül történhet, ha tényleges, ko­moly, igazi segítséget akarnak adni annak a Magyarországnak, amelyet összehasonlithatlanul sú­lyosabb aggresszió ért az orosz hadsereg részéről, (amelynek a békeszerződés értelmében már régen ki kellett volna takarodnia Magyarországról), mint'amit An­glia és Franciaország követett el a Szovjet kegyeltjének, Nasser- ; riek a suezi szerződést megszegő kihívására. AZ EGYESÜLT NEMZETEK­BEN Hammarskjöld főtitkár nov. 29-én jelentést tett, hogy a bu­dapesti muszkavezető kormány egy hónappal a határozat után még mindig nem adott érdemle­ges választ arra, hogy hajlandó e E. N. megfigyelőket beengedni. Kezdettől megvolt a vélemé­nyünk erről a semmittevést leple­ző határozatról és nem láttuk ér­telmét, hogy a megfigyelők kikül­désére szükség volna. Előre le­hetett tudni, hogy a bábkormány nem fog sietni a válasszal, időt akar majd nyerni. Vájjon nem e volt ugyanez a céljuk az indítvá­nyozóknak is, akik fáztak attól, hogy idejekorán olyan határoza­tot hozzanak, amelynek “fogai vannak" és elszánt, ultimativ, határidős követelésekkel állítsák élére az orosz katonák Magyar­­országból való kivonulása kér­dését, miként azt — Bulganin tette Suez ügyében az angolok, franciák és israeliek kivonulását követelő, 12 órás és rakétafegy­verekkel fenyegetődző ultimátu­mával? Baranyában, a Bakonyban és Miskolc körül a Felvidéken még mindig folynak guerillaharcok különösen éjszaka. Pécsett állító­lag megölték az orosz parancsno­kot, aki húsz forradalmárt ki­végeztetett. ’ Budapesten vasárnap ezrek mentek ki a temetőbe és az ott felravatalozott ismeretlen, hősi halottakat nézték meg, hogy valamelyikükben felismerjék el­tűnt családtagjukat. Kedden asz szonyok ezrei vonultak a Hősök 7 erén lévő Ismeretlen Katona­­emlékműhöz, hogy az e esett sza badságharcosok emléke mellett tüntessenek. Az orosz katonaság is kivonult. Az asszonyok piros fehér és zöld virágokat vittek és a Himnuszt énekelték. Egy orosz tiszt lövést adott le, egy asszony megsebesült. A vidéken, mint a fővárosban nem aludt ki a forradalom tüze. Újabb fekobbanása várható az orosz fegyveres készenlét dacára. Budapesten és a vidéken a legtöbb gyárban vagy egyáltalán nem dolgoznak, vagy a munka alig indult még meg. A bányák napi termelésük 10—15 százalé­kát produkálják. Budapesten csütörtökre uj általános s trájkra felhívó röplapokat osztogatnak. A budapesti Munkástanács azt állita, hogy távol áll uj sztrájk előkészítéséből. Az Egyesült Nemzetekben az Egyesült Államok és 1 3 más ál­lam javas’atát tárgyalták hétfőn és kedden. E javaslat újból sür­geti, hogy a magyar hóhérkor­mány engedje az E. N. megfi­gyelőit, miután dec. 2-án azt másodszor is elutasította. Ezúttal péntekig ad terminust a javaslat és ha addig nem jön értesítés, hogy a megfigyeok indulhatnak, ‘szigorúbb eljárást’ vesznek majd fontolóra a hohérkmmány ellen: azt, hogy nem ismerik el, mint Magyarország képviseletét. Hammarskjöld E. N. főtitkár magyarországi látogatása ügyé­ben a hóhérkormány azt válaszol­ta, hogy arról csak olyan későb­bi időpontban lehet szó, amely mindkét félnek megfe’el. Lapunk zártakor Hammarskjöld az E. N. I közgyűlésén tárgyal Horváth Imre külügyminiszterrel, hogy dec. 16 és 19-ike között három napos látogatást tehessen Ma­gyarországon. Nt. Ormai János, elnök, Nt. Szűcs János, titkár, A Lehigh-völgy Amerikaj Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságánal^ 526 E. 4th St., Bethlehem, Pa. 1956 november 27-én URAIM! Köszönettel vettük hiradásu­­kát, amelyet Önök 1956 nov. 13-án intéztek a magyarországi helyzettel kapcsolatban az Egye­sült Nemzetek főtitkárához. Legyenek meggyőződve arról, hogy minden lehetőt e1 követtünk az Egyesült Nemzeteken keresz­tül acélból, hogy békés és igaz­ságos megoldást találjunk azok­nak a súlyos problémáknak a megoldására, amellyel a világnak ebben a válságos időben szembe kell néznie. A Biztonsági Tanács ideiglenes eljárási szabályai értelmében az Önök közleményét belefoglaljuk' azoknak a közleményeknek a sorozatába, amelyeket megáno­­soktól és kormányonkivüli testü­letektől kaptunk és amelveket a Biztonsági Talács kéoviselőivel j köz’ünk. Ezeket a közleményeket mindenkor a Tanács tagjainak aj rendelkezésére becsátjuk. Mély tisztelettel, (Olvashatatlan aláírás) Osztá’yvezető, A Politikai és Biztonsági Tanácsügyek osztálya • A fenti levélre a Nagybizottság dec. 3-án Henry Cabot Lodge Jr.-nak, Dag Hammarskjöldnek és John Foster Dulles külügymi­niszternek a következő táviratot küldte: “Magyarország népe Önöktő', mint szabad nemzet fiaitól azon­nali segítséget vár. Mi, amerikai pagárok nem vagyunk megelé gedve azokkal a szónoklatokkal, amelyeket Magyarország érdeké­ben nyolc hét óta folynak az Egyesült Nemzeteknél. Mi tettek­re várunk, az Egyesült Nemzetek­nél, nem szónok’atokra, mert Magyarország népe ha’doklik és szenved." Nt. Ormai János, elnök, Nt. Szűcs János, titkár A Lehigh-völgyi Amerikai Magyar Egyházak és Egye­sületek Nagvbizottsága a Anglia és Franciaország ele­­j get tesznek az Egyesült Nemze­­•s tek határoratának, amely felszó­­f \ litotta őket, hogy az elfoglalt is egyptomi területeket haladéktala­­< nul üritsék ki. Selwyn Lloyd, an­­goi külügyminiszter, úgy nyilat­­! kozott, hogy' az angol haderők fokozatosan fogják elhagyni Egyptomot és a kivonulás kará- I csonyig befejeződik. ' i A kivonulás már megkezdo­­.! dött. Az angolok szándéka ere­­! detileg az volt, hogy nem siet­­| nek a kiürítéssel, hanem megvár­ják amig a Suez csatorna, ame­­£ j lyet sokhelyütt elsülyesztett ha­­! jók torlaszolnak el, ismét rend- I be jön és amig az E. N. által a Középkeletre kiküldött, nemzet­közi haderő heleéli magát felada­taiba. Anglia ez 5000 főnyi had­­^ erőnek azt a szerepet szánta, hogy megvédje a nyugati érde­keket az arabokkal szemben a Suez csatorna használata ügyé­­j ben. Nasser egyptomi elnök azonban addig nem hajlandó sem Suezről, sem az Israellel va­ló békéről tárgyalni, amig ellen­séges erők állnak országa föld­­jj jén. Az angolok azt hiszik, hogy kivonulásuk utánNasser még | kevésbbé lesz engedékeny és csu- I pán kényszerűen tesznek elegt az E. N. felhívásnak, amelyet úgy a Szovjet, mint az Egyesült Államok is megszavazott, mitöbb az utóbbi azzal is nyomatékot i adott e kívánságnak, hogy addig nem segíti ki Ang.iát és Fran­ciaországot olajjal a Suez csator­na használaton kivül helyezése [ folytán beállott olaj hiányukkal ' szemben, amig hozzá nem járul­­naka kivonuláshoz. Most hogy Anglia kinyilvánította hajlandósá gát, Eisenhower elnök intézke­dett, hogy az amerikai olaj szál­lítása megkezdődjék. • Anglia azon reménye, hogy a nemzetközi haderő nagyobb szerephez juthat, mint csupán a kivonulás zavartalanságának és , a fegyverszünetnek biztosítása, meghiúsultnak látszik. Washing­ton nagy gazdasági segélyt tervez Egyptom és más arab országok . fejlesztése céljára, de nemzet­közi diplomáciai körök nem biz­­nak abban, hogy Nassert sikerül rábeszélni, hogy a Nyugatnak beleszólást engedjen a Suez csa­torna vezetésébe. Eden elkedvetlenedése 1 Eden angol miniszterelnök Ja- 1 maicán van betegszabadságon, de ( nem titok, hogy politikailag elkedvetlenedett.— Távollétében Richard Butler képviselőházi el­nök helyettesíti, akit esetleges utódjául is emlegetnek. A konzervativ párt száz tagja Eden eilen fordult és helyteleníti, hogy vissavonja a csapatokat anélkül, hogy Nassert megdöntötte vagy legalább is a suezi szerződés megszegése hely­­rehoztalára kényszeritette volna. A Labor Party viszont élés ellen­zéki álláspontot foglal el ellene Egyptom megtámadása miatt. — Ugyanakkor az angol sajtó nagy­része elkeseredéssel ir az Egye­sült Államokról, amiért az Egyp­­tomból való kjyonulás ügyében együtt szavazott a Szovjettel és a kivonulástól tette függővé ad e olajat Angliának. Egyes lapok “Washington- Kairo- Moszkva tengelyt” emlegetnek és “Europa elárulásáról” beszélnek. Akad londoni lap és rádió kommentátor, amely és aki azt hireszteli, hogy Eisenhower elnök azzal fenyegette meg Edent, hogy ha nem megy bele fegyver- : szünetbe, a Földközi Tengeren cirkáló hetedik flottát küldi az Egpytomban harcoló angol és francia erő ellen Elmaradt meghívások Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter egy beszédében remé­nyét hangoztatta, hogy a szövet­ségi jóviszony ismét zavartalan­ná fog válni az Egyesült Álla­mokkal. Tény azonban, hogy Eisenhower elnök sem a Jamai­cán tartózkodó Edent, sem az E. N. közgyűlésén résztvett Lloydot és a szövetségesek közti, KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM WASHINGTON Na.ieit appea-solta az E. N.-ben hozott határo­zattal, amely Angliát és Francia­­országot a Suez csatorna környé­kének kiürítésére kényszeritette. Kedvébe járt Nassernek, a külpo. litikailag is önkényeskedő fascis­­ta diktátornak és moszkvai patro­­nusainak két fő szövetségese megalázásával. De appeasolta Moszkvát is a magyar szabadság­­harcos tragédia ügyében hozott olyan vizenyős határozattal, amelynek semmi lényegi kihatása nincs s nem egyéb körösi szen­teltvíznél a Szovjet magyaror­szági aggresszióinak égrekiáltó (Folytatás a 4-ik oldalon) Nagy ünnepi számunk már készül. De tekintettel az ünne­peknek rohamos közledtére, kérjük mindazokat a jóakaró pártolóinkat és támogatóinkat akik a karácsonyi ünnepi szá munkba jókivánságot vagy üzleti hirdetést kívánnak elhe lyezni, úgy tegyék meg azt legkésőbb dec. 17-én hétfőn estig, hogy minden munkánkat szépen és lelkiismeretesen végezhessük el. Ünnepi nagy számunk olvasóit bizonyára ki­fogja elégíteni úgy tartalmá­val, terjedelmével valamint ízléses és szép kiállításával. Az uj esztendővel, a Híradó 35-ik évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó, kitartó, küzdelmes szolgálatá­ban. Kérjük olvasóinkat, támo­­gasság lapunkat, amely úgy helyi magyar, általános hír­szolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törek­szik közérdekű céljainak meg­felelni. Terjesszék lapunkat és szerezzenek uj előfizetőket, hogy független magyar sajtó hivatásunkat teljesíthessük! HOL VAN NAGY IMRE Nagy amerikai lapok megbíz­ható forrásokra hivatkozva azt Írják, hogy Nagy Imre volt mi­niszterelnök és 42 társa Romá­niában, a sinajai régi királyi kas­télyban van internálva. Újabb részleteket is közölnek a Nagy Imre és Kádár bábminiszterelnök között az internálás előtt folyt tárgyalásokról, amelyeken a hí­rek szerint Nagy Imre azt han­goztatta, hogy ma is ő Magyar­­ország törvényes miniszterelnöke. (Amennyiben az egész kommu­nista rezsim nem volna kezdettől törvénytelen erőszakon alapuló. Szerk.) Nagy Imre állítólag Sinájából levelet juttatott külföldre, mely­ben azt irja, hogy nem esett sem­mi bántodása. Az internáltak kö­zött van Losonczy Géza, Nagy kormányának egyik vezető mi­nisztere, aki titoizmusért sokáig ült börtönt, sőt állítólag Rajk László özvegye is. A belgrádi Borba azt irja, hogy nemcsak az oroszok, de Kádár is akarta, hogy Nagy Imre és társai elhagyják az országot és külföldön legyenek internálva, nehogy zavarják a kommunista uralom visszaállítását. WILLIAM PENN TISZTUJITÁS A William Penn (Verhovay) Assn, helyi 98-ik osztálya vasár­nap, december 9-án d. u. 2 órakor tartja tisztújító gyűlését a Kapisztráni Szent János templom alatti helyiségben. A tárgy fontosságára való te­kintettel kérik a tagság feltétlen megjelenését. összhang helyreállításán fáradozó Casey austráliai külügyminisztert nem hívta meg tanácskozásra Washingtonba. A középkeleti ügyek perspektívája továbbra is igen borús, míg a Szovjet táján nagy örömmel látják, hogy kö­zépkeleti játszmájuk azon kivül, hogy megvetették lábukat a Kö­zépkeleten, meghozta az első nagy ellentétet a nyugati szövet­ségesek között és már abban re­ménykednek, hogy ez a NATO alkonyára vezethet, aminek be­következése esetén könnyebben vethetnének szemet Europa még szabad nyugati részére. Syria Szovjet befolyás alatt Újabban nemcsak Egyptom, de a kis Syria is kan fegyvereket a Szovjettől és Syriában egy kormányférfiakból és katonatisz­tekből álló klikk jutott előtérbe, amely egyre inkább a Szovjet fe­lé orientálódik. Shepilov orosz külügyminiszter legutóbb egy háborús álhireket terjesztő nyilat­kozatában Syria és más arab or­szágok védőbajnokául igyekezett feljátszani a Szovjetet és meg­semmisüléssel fenyegette Israelt.' DULLES ÚJRA MUNKÁBAN John Foster Dulles kü-ügymi­­niszter a rák-operációja után két hetet Key Westen töltött és láb­­badozása annyira előrehaladt, hogy vasárnap Washingtonban már újból hosszabb tanácskozást folytathatott Eisenhower elnök­kel az izgalmas, aktuális külpoli­tikai kérdésekről. Dulles részt fog venni a de­­cémber i i *n Fárisbnn kezdődő fontos NATO konferencián. Ot­tani munkabírása fogja eldönte­ni, képes e a nagy műtét után to­vábbra is ellátni a rendkívül megerőltető és gondterhes kül­ügyminiszteri hatáskört vagy pe­dig egészségi okokból kénytelen lesz visszavonulni. Az utóbbi esetre többi közt Cabot Lodge E.N. fődelegátust vagy Dewey v. new yorki kormányzót emlegetik utódjául. DEMOKRATÁK SZOCIÁLIS TERVEI AZ UJ KONG­RESSZUSRA A Democratic National Com­mittee országos pártbizottság most tartotta első ülését a válasz­tások után. Paul M. Butler orszá­gos pártelnök nagy győzelemként méltatta, hogy ä párt szerezte meg a kongresszusi többséget a novemberi választásokon. Java­solta, hogy tanácsadói bizottsá­got küldjenek ki, amely liberális és szociális haladó programmot fektessen le s a párt igyekezzék azt az uj kongresszuson megvaló­sítani, hogy ennek eredménye­ként 1960-ban ne csak a kong­resszust, de a Fehér Házat is el­nyerje. A javaslat tetszett az északke­leti államok és nagyvárosok kép­viselőinek de félő, hogy a Pro­gramm megvalósítását a konzer­vatív déli demokraták együtt működésének hiánya gátolni fog­ja. Theodor Francis Green rhode islandi demokrata szövetségi sze­nátor most lépett . kilencvenedik évébe és ezzel a kongresszusnak fennállása óta legidősebb tagja lett. Jelenleg Londonban van, visszatérőben egy párisi NATO- konferenciáról, amelyen a kon­gresszust képviselte friss egészség ben.-ooo-DRÁGUL A HÁZÉPÍTÉSI HITEL A washingtoni kormány dec. 1 -tői 41/2 százalékról 5 százalék­ra emelte fel a jövőben a Fede­ral Housing Administration által nyújtandó ház építési ingatlan­­hitelek kamatlábát. Több demokrata képviselő és szenátor ellenzi az uj rendelke­zést, mert a kevésbbé tehetősek számára megdrágítja saját ház építését. AMERIKA ELLENTÉTEI SZÖVETSÉGESEIVEL A SUEZ-KÉRDÉSBEN

Next

/
Thumbnails
Contents