Bethlehemi Hiradó, 1956. október-december (34. évfolyam, 46-52. szám)

1956-11-16 / 49. szám

The Only Hungarian news• paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 49-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 NOVEMBER 16 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR EGY EMBER ÉS EGY PÁRT győzött a november 6-i választá­son, de a győztes elnökjelölt és a győztes párt nem tartoztak egymáshoz. Eisenhower közel három mil­lióval még meg is tetézte 1952- es, hat és félmi.liós többségét, a kongresszusban azonban nem az elnök pártjáé a többség, hanem a demokratáké. Pennsylvániai vonatkozásban: kibukott James Duff volt kormányzó, szenátor, aki egyik fő szorgalmazója volt Eisenhower 1952-es je öltségé­­nek, mint amely egyedül volna képes a republikánusokat vissza­juttatni a Fehér Házba. A képviselőház'oan 236 man­dátumuk van a demokratáknak és 200 a republikánusoknak. A többséghez 218 kel . A szenátus 49 demokratából és 47 republi­kánusból áll. A szenátusi bizott­ságok elnökei tehát megint de­mokraták lesznek, mint az 1954- es választások után. A választók legnagyobb része ezúttal is egyszerűség és kénye­lem okából a “straight ticketre ’ szavazott, vagyis végig az elnök­­je:ölt tioketjén, a párt összes jelöltjeire. Ha történetesen az elnökválasztás és a kongresszusi választások nem ugyanegy ticket - tel, nem ugyanazon napon men­tek volna végbe (amit jó volna bevezetni!) a republikánus ku­darc sokkal nagyobb lett volna mert igen sok republikánus az el nők coattailjén (frakk szárnyán) jutott csak hozzá a mandátumá­hoz. Így is kiderült. hogy csak Eisenhower 1952-es első válasz­tásánál sikerült republikánus kongresszusi többséget szerezni. Már 1954-ben, amikor nem volt elnökválasztás, a demokratákj kaptak többséget a kongresszus- j ban és most megtörtént, hogy Eisenhower e’nökjelö'tsége dacá­ra, a demokratáké lett a kon­gresszus. • * * EISENHOWER személyi sikerei volt a nagy választási győzelem és kétségtelenül sikere a nagy anyagi eszközekkel mindeneket elözönlő propagandának is. De tagadhatatlan, hogy Eisenhower mérsékelt, óvatos konzervatív politikája sokaknál népszerű. Ez azt mutatja, hogy az országban sok a megelégedett ember, aki csak a saját szempontjából nézi a dolgokat és ha neki megvan mindene, teljesen ki van elégítve. Eisenhower elnöksége alatt foly­tatódott az előbb kezdődött prosperitás és sokaknak csak ez a fontos. Minek e helyzetet eset­leg megzavarni az elnök szemé­lyében teendő változassál? Stevenson az uj Amerika jelszavával nem vo.t szerencsés Azoknak, akik nem szavaztak rá, elég jó a régi is, aminthogy mi is jónak, egészségesnek tartjuk az amerikai politikai és gazdasá­gi rendszert és nem újat akarunk, hanem a meglévőt egyben más­ban még tökéletesbbiteni, még jobbá tenni, hogy mindenki szá­mára tisztes nyugodt polgári élet­­lehetőség jusson. Alapjában örvendetes, hogy olyan sok az elégedett szavazó, mert annak bizonysága, hogy so­kak számára nagyon megfelelő az amerikai életforma. De tagad­hatatlan, hogy még milliók van­nak, akiknek helyzete javitást igényel és szükséges a New Deal a kisemberek életgondjait köny­­nyitő törvény alkotások folyta­tása. Előző cikkeinkben rámutat­tunk arra, hogg az általános be­tegbiztosítás és a tisztviselők alkalmazottak felmondási idejé­nek bevezetése, progresszivebb adórendszer, a fényüzési adó címén megadóztatott közszükség­leti cikkek adójának eltörlése, az antiszociális fogyasztási adók minél teljesebb megszüntetése volnának többi közt ily fontos teendők. Sajnos, e szükséges re­formok legnagyobbrészt nem szerepeltek a választási fő-vita­­tárgyak között és Eisenhower győzelmével megvalósításuk a következő négy évben aligha I várható, hacsak a demokraták nem használják ki, a négy évet, hogy azalatt egy csomó népbarát törvényt próbáljanak keresztül­vinni a kongresszusban, annak dacára, hogy a republikánusok ellenzésével és Eisenhower eset­leges vétójával kellene számol­­| niok. Stevenson uj jelö tsége eleve | balszerencsével indu’t. Truman már előzőleg jónak látta kijelen­teni, hogy Stevenson nem győz­het és a repub.ikánus propagan­da nagy pecsenyéül használta ki ezt. Eisenhower nagy népszerű­ségével és óriási propagandájá­val szemben, (többi közt a sajtó legnagyobb része mellette állt), ta'án nem győzhetett volna egyetlen deomkrata még Truman jelö tje, Harriman sem, mégha egyénisége népszerűbb és színe­sebb lenne is, mint amennyire valójában nem az. De Harriman legalább Trumannal egyetértő­­lég, hajlandó volt programonként hirdetni a New Deal folytatását, amitől a mérsékletre törekvő Stevenson különösképen nagyon irtózott, sőt úgyszólván megta­gadta azt olyik beszédében, ho lőtt “ha mérsékelt politikára kell szavazni, — vélték sokan, — akkor szavazhatunk Eisen', ower­­re is.” Külön szerencsétlenség volt, hogy Stevenson New Deal-témák helyett a hidrogén bomba kisér­­letek leállítása és a sorozások alkalmas időben való megszünte­tése ötletét találta választási pro­pagandára alkalmasnak és ekként pontosan azon körből vette e fő-témáit, amelyekben Eisen­hower, a tábornok és hadvezér még tárgyilagos demokraták sze­rint is nagyobb szakértő, mint ő. . . Truman borúlátó jóslata, belőlük, — Stevensontól még ke­­vésbbé várhattunk igazi, e szánt kiállást a rabnéoek ügyében. Viszont meg kell állapítanunk azt is, hogy eddig egyáltalán nem igazolódtak azok a honfitársaink, — szárr.-uk bizony nem volt cse kély, — akik a magyar foirada­­lom kapcson fennálló égő aggo­dalmakra azzal vigaszta tak min denkit, hogy “ne búsuljon, majd meglátja, mennyire máskép fog beszélni az erőszakkal Eisen­hower, egy na'pal a megválasz­tása után." Sajnos, egy nappal a megvá asztása után kijelentet­te, hogy 5,000 magyarországi uj emigráns forradalmárt be fog engedni Amerikába, ha sponsort tudnak szerezni. Ez pedig alig­hanem azt jelenti, hogy Eisen­hower már számit a magyar for radalom bukására, nem akar fegyveres katonai segítséget, ka­tonákat küldeni a forradalmárok segítésére, Magyarország meg­mentésére, hanem már ‘beírta” a magyar forradalmat. . . • * • AZ EGÉSZ SZABAD VILÁG csodálja a harcaikban még min­őik kitartó magyar forradalmá­rok példátlan önfeláldozó hősies­ségét, mindenki hódol nekik. Készek is orvosszer élelmi és ru ha segítséget küldeni, amire va­lóban óriási szükség van. Csak éppen a legszükségesebbet, kato­nákat nem küld senki. . . Az Egyesült Nemzetek rendkí­vüli közgyűlése a Szovjet, a csat­lósok és néhány arab állam kivé- j telével újabb határozatot hozott Magyarország érdekében, de a áatározatnak megint “nincsenek fogai”. A Szovjet nem törődik vele, megy a maga hóhéri ut­án... Végighallgattuk a külön­­nöző szabad nemzetek szónokai ■ rak felszólalásait, amelyek a egnagyobb dicséret hangján be­széltek a magyar nemzetről. Máskor szivmelengetően hatottak volna reánk és büszkeséggel töl­:öttek volna el, ---- most majd­íem rossz volt hallgatni: siósza­­noritásnak, körösi szenteltvíznek, írulásnak hatottak, a boldog izabadok tétlen sajnálkozásának i legnagyobb bajba jutottak fe­­ett. A nemzetek gyülekezetét :supán fecsegő bódénak é.eztük, imikor ezrével halnak az elha­gyatott, hősi magyarok és ‘két­ségbeesetten kiáltanak segitsé­­>ért a még életben lévek. . . Bulganin orosz miniszterelnök válaszolt Eisenhower elnök leve­­ére, amelyben az orosz kivonu­­ást és a szabad választásokat kö­vetelte. Azt válaszo ta, hogy a ragyarországi népirtás, csak Magyarország és a Szovjet ügye is nem tartozik másra. Magyarán izzal utasította el Eisenhowert, íogy törődjék a saját dolgával, lisenhower válasza eddig nem smeretes. De ha azt is fogja nondani, hogy Bulganin rettene­­esen téved, mert itt lényegében i yaltai egyezmény és a békeszer­­:ődés megszegéséről és e szerző­­lésszegések fenntartása érdeke­ien folyó szörnyű vérontásról, jenocideról, világügyről van szó, izzal sem jut előbbre a magyar izaadságharc ügye, azzal sem ut tapodtatnyit sem közelebb a győzelemhez. Bulganin és Krus-] :sev nem adnak rá semmit, ők igészen más malomban őrölnek, ■ nint a Nyugat. Osztályharcos el­­néletük, orosz imperializmusuk srkölcse szöges ellentétben áll s Nyugat szellemiségével s mint annyiszor irtuk, nem akarnak az “átkozott" Stalin által összera bolt óriásbiroda.om felosztásán elnökölni, nem hajlandók annak egyetlen kolóniájáról sem emon­dani. Hej, amikor Washington­nak még az volt a szavaj. rása, hogy Moszkva csak az erő szavát érti! Most volna, itt az igazi ideje, most vagy soha! * * • EISENHOWERNEK az erő szavával kel ene válaszolnia Moszkva hazug arcát anságára! De erre semmi hajlam nem áll fenn Washingtonbnn, holott min­den perc egy ha.ál, — mit egy halál, sz'z halál! — és vé.be ta­­posódik a magyar nép szabadság reménysége. Mit csak a magyar népé, kilencven millió európai rabnépeké, keresztény kulturné­­peké, akiknek, miként Eisen­hower szokta mondani, ezereves történelmi szbaadság hagyomá­nyaik vannak! Most lenne itt az óra, hogy a második világháború elvesztett békéjét megnyerhesse a második világháború győzelmes amerikai hadvezére, miként azt a történél mi igazság követe’né. . . De ho! vagyunk ettől! Kuznetzov orosz helyettes külügyminiszter az E. N. közgyü lésén pénteken ugyanazon hang­nemben beszélt, mint előzőleg So bo’ev fődelegátus és hetykén jelentette ki, hogy a Szovjet­erők addig maradnak Magyaror­szágon, amig fi Szöv et jónak lát­ja.” Pedig október 30-án a Szov­jet hivatalos nyilatkozatban is­merte be, hogy a “népi demokrá­ciákkal” szembeni prlitikrja hi­bás volt és foglalkozni kiván a haderői kivonásának kérdésével. Pénteken pedig Kádár Ján: s, a bábminisztere,nők úgy nyi'atko­­zott, hogy amint a rend helyreáll, tárgyalni for a Szov ettel a ki­­vonu'ásról. Mi Kuznetzovnak hi­szünk, annál inkább, mert beszé­de nem jut el a Kádártól bolor,’^ dithatni remélt magyar néo fülé­hez. A Szovjet nyilván sohasem fogja jónak látni a kivonulást, pláne, hogy látja, hogy sem az ifjúság, sem a hadsereg nincs mellette és percekkel kivonulása rtán úgy elsepernék bábkormá­nyát, hogy hírmondója sem ma­radna. A Szovjet csak akkor vo­nul ki Magyarországból, ha kive­rik onnan. Ehhez pedig nem elég a gyenge felszere ésü, kis ma­gyar hadsereg, akármennyire :sodálatos is a hősiessége. Washington Magyarországon (és i Középkeleten) újféle izolácio­­nizmust csinál, holott a többi abországok felszabadulása lavi­náját is indítaná meg a nyugati catonai beavatkozás.. . * * * AZ UTOLSÓ JELENTÉSEK izerint a forradalmárok kitartásá­nak egyik oka- az, hogy még mindig nem adták fel a reményt, nogy katonai segítség érkezik Nyugatról. Alkalmasint repülőgé­neken érkező segítségre gondol­nak. Az E. N. kulisszái mögött el is merült az eszme, hogy a Cözépkeletre menő E. N. haderő mintájára, Magyarországra is re­­nüljön egy “rendőri haderő kü­­önitmény", de a hirek szerint izomnál leintették és az eszme íem ölthetette konkrét javaslat ormáját. Ez nem is volna ele­gendő, hanem nagy legmoder­­íebb, repülő egységekre volna izükség. De még ettől is fáznak, íogy a harmadik világháborút dézné fel. Hát örökre fenn akar­­ák tartani a mai pokoli helyze­­et, megtorlatlanul akarják hagy­­íi tízezrek lemészárlását, a ma­gyar nép irtását, csak hogy elke­­üljék a második világháború (Folytatás 4-ik oldalon) MAGYARORSZÁG MEGSEGÍTÉSÉÉRT KIÁLT A SUEZI FEGYVERSZÜ­A BETHLEHEMI NAGYTANÁCS TÜNTETŐ GYŰLÉSE NET NEM OLDOTT MEG SEMMIT A Szovjetunió közölte, hogy orosz “önkéntesek” továbbra is nagy számban jelentkeznek és meg fogja engedni, hogy Egyp­­tom segítségére menjenek, ha Anglia, Franciaország és Israel nem üritik ki a fegyverszüneti szerződésnek megfelelően a Suez csatorna vidékét és a többi megszállt egyptomi területeket. A kínai kommunisták is "önkén­teseket" ajánlanak fel Egyptom­­nak. (A Nyugat eddig egyetlen önkéntest sem ajánlott fel a kivérző Magyarországnak!) A N. Y. Times aggodalommal állapítja meg, hogy a Szovjet a Suez ügyben küldött ultimátumá­val nagyon megerősítette befo­lyását Egyptomra és a többi középkeleti országokra. Majd sopánkodva Írja: “Az angolok nak ugyan sikerült megtörni Nas­ser egyoldalú és törvénytelen ha­talmát a csatorna felett, de Nasserrel továbbra is számolni kell és a csatorna nemzetközi ellenőrzése kérdéséről továbbra tárgyalásokra van szükség." Egy másik cikkében megálla­pítja a Times, hogy "Anglia és Franciaország nagyobb, Israel kisebb mértékben politikai vere­séget szenvedett. Az orosz fenye­getések együtt az Egyesült Államok és az Egyesült Nemze­tek rosszalásával, világossá tet­ték, hogy Londonnak visszakoz­nia kell. Páris ezután szintén nem tehetett mást. Israel pedig magá­ra maradva, nem harcolhatott tovább". Az Egyesült Nemzetek “rend­őri haderejét", amely a csator­na elfoglalt részein felügyeletet fog gyakorolni, 1 7 kisebb nem­zetből állítják össze. Nagysága 3000—6000 főnyi lesz. A had­erő szerepe ideiglenes és csupán az angol, francia és Israeli csapa­tok visszavonulása és az israeli határok békéje feletti felügyelet­re szorítkozik. A csatorna forgal­ma ügyében semmiféle szerepe nem lesz, vagyis Nasser szerző­désszegése ügyében a fegyverszü­net nem változtatott a helyzeten. Israel és Jordán között nő a feszültség. Újabban Israel csak a ninai félszigetet hajlandó kiüríte­ni, de nem a szintén elfoglalt *azai szegélyt. amely Stevenson tapasztalatlan­ságát kifogásolta, sajnos már a jelöltsége alatt beigazolódott. Mégis kár, hogy Truman nyil­vánosan tette meg jóslatát. Ste­venson fáradhatatlan kampányja és Kefauver alelnökjelö.ti buzgó­­sága nem bizonyult elegendőnek, nem tudtak átütő sikert elérni beszédeikkel. Valóságos Istencso­dája, hogy a balfogások dacára a demokratáké lett a kongresszu­si többség. Sajnálatos, hogy nincs egy va­­rázsos magával ragadó egyénisé­gű és nagy államférfim képessé­gekkel megáldott vezető politi­kusok. Most négy esztendő áll rendelkezésükre, hogy kitermel­jenek soraikból egyet, egyúttal oedig, hogy a megtagadott New Dealt folytató kongresszusi javas­latokkal előkészítsék Útjukat 1 960-ra, amikor Eisenhower már nem lehet jelölt és a republikánu­sok fognak szembenállni velük, — nem mint most, amikor nem két párt á.lt szemben egymással, hanem Eisenhower diadalmas hadvezéri népszerűsége és embe­ri szeretetreméltósága mérkőzött a múltját csaknem szégyenlő de­mokrata párttal. EISENHOWERRE szavaztak sokan azért is, mert személyében a béke fenntartásának legna­gyobb biztosítékát látták. Ugyan­azok voltak ezek, akiknek ma­guknak jól megy és nem törőd­nek a mások gondjaival. Nem törődnek az Amerikán kívüli vi­lággal, sem a világban fennálló sok igazságtalansággal, boldog­talansággal. . .Az utolsó napok nagy világpolitikai eseményei is Eisenhowernek segítettek, mert a magyar ügyben passzivitást mutatott, a suezi háború ügyében pedig szintén távoltartotta ma­gát attól, hogy Amerika szolida­ritást vállaljon Angliával és Fran­ciaországgal Nasser egyptomi diktátor elnök megátalkodott szerződésszegő önkényével szem­ben. Be kell azonban vallani, hogy a rabnépek szempontjából arány­lag jobb, hogy Eisenhower lett az elnök, mert Stevenson beszé­dei után Ítélve, — azok után, ami bennük volt és ami hiányzott Az amerikai- és magyar him­nuszok e éneklése után a bethle­­hemi és Bethlehem környéki ma­gyar egyházak és egyesületek nagytanácsának a mostani ma­gyar-orosz háborúval kapcsolat s tüntető gyűlését Nt. Ormai Ján i 'utneránus esperes elnök nyitotta meg és ‘vezette le páratlan tapin­tattal a bethlehemi Magyar Ház­ban.Aki Isten törvényei ellen vét, — mondta Nt. Ormai az oroszok­ról —, azt utói éri a büntetés, mert Isten Ur a világ felett. Felhí­vására bevezető imádságot mon­dott angol nyelven Nt, Flisser Fe­renc vend lutheránus és magyarul Nt. Szabó Zoltán független ma­gyar református lelkipásztor. Ezután gyors egymásutánban beszéltek: President Judge Wm G. Barthold, aki bizonyitotta, hogy, amit az oroszok elkövet­tek, az bűn, — és a bűn bünte­tésre szorul: Ft. Reseterics Jó­zsef a helyi katolikus egyház lelkipásztora, aki boldogan je­lentette be, hogy ezer dolláron felül gyűjtöttek" már, mert — mondotta Ft. Reseterics —, ami a háborúhoz ke.l: “pénz, pénz és pénz"; városunk polgármestere Earl Schaffer azt bizonyitotta, hogy miként főbiránk Barthold­­nak Ítéletei végrehajtására rend­őrségre van szüksége, ugyanígy az oroszok elítélésének a fogana­tosítására is fegyveres rendőii hatalom bevetésére van szükség; State Senator Joseph Yosko be­jelentette, hogy egy későbbi na­gyobb háború vérontásának a megelőzésére szükség van most Amerikának egy kisebb vérontás megkockáztatásával beavatkozni Magyarország szabadságért vi vott háborújába és ott rendet csinálnia, az oroszokat onnan ki szorítania; az Amerikai Egyesült Acélmunkások (CIO & AFL) törvényhozói testületbeli kéj"'1:­­selője John Poshivak közölte velünk, hogy a magyarországi szabadságharc előkészítésében az ők vezetésük alatt álló szabad munkások Trade Unionja vett részt és addig az nem nyugszik, mig Közép Európa munkás sere­geit fel nem szabadítja a kom­munista elnyomás alól; Joseph Mangan városi tanácsos az imáinkban rejlő erőre mutatott rá, kéri, hogy naponta imádkoz­zunk Magyarországért, mert Is­tentől fü";g a dolgok végső kifej­nyunk vezetőihez kívánunk fo­­! lyamodni; Mrs.Schatz meghatóan ] és megindultan mondta el, mit érez az amerikai asszony szive, mikor ilyen híreket hall a világ­ból és hogyan lázad fel a lelkiis­merete és a magyar vére őt te­vékeny segítségre ösztönözve; az általa felolvasott an-rol nyelvű kiáltványt a gyűlés elfogadta és a magáévá tette. Az angolul nem tudók ked­véért Nt. Ormai esperes Nt. Sza­bó Zoltánt, a bethlehemi Füg­getlen Magyar Református Egy­ház lelkioászt'rát hivta fel a ki­áltványnak magyar nyelven való ismertetésére; a kiáltvány szöve­ge a következő: “Mi az Egyesült Államok alulírott magyar származású állampolgárai, Magyarország sorsa és a most lejátszódó szi­­vettépö események iránti mély megindulással arra kérjük az Egyesült Nemzeteket, — az Egyesült Államok kormányát és a szabadság és emberi jogok biztosításáért küzdő összes tes­tületeket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt arra nézve, hogy Magyarországon szabad válásit sokat tartsa­nak, hogy a magyar népnek adjanak meg minden lelki, erkölcsi és testi biztonságot, hogy akaratát szabadon nyil­váníthassa. Kérjük a szabad választások alapján olyan kor­mány felállítását, amely akara­tát a szabadság és emberi jo­gok alapján nyilváníthassa. Kérjük az összes szabadság és emberi jogok biztosításáért küzdő embertársainkat: szerte a világon, hogy támogassák az Egyesült Nemzeteket és Egye­sült Államokat világ békéjéért folyó törekvéseikben. Felhív­juk az Egyesült Államok összes polgárait, de elsősorban ma­gyar származású polgárait, hogy adjanak meg minden anyagi segítséget a szenvedő magyar népnek, továbbá se­gélyszervezeteik utján juttas­sák el ezt a segítséget: a mos­­tani embertelen elnyomás alatt élő magyar nép szenvedő és ártatlan áldozatainak. Az Egyesült Államok, a szabadság bajnoka nem állhat tétlenül ezekben a sorsdöntő órákban. Ha az Egyesült Nem­zetek hivatása magaslatin áll, akkor az Egyesült Államok­kal karöltve el kell vinnie és megosztania a “szabadság drága ajándékát" minden] egyes nemzettel, ezek között pedig a magyar nemzettel is. Isten és emberek előtti köte­lessége ma az Egyesült Nem­zeteknek és az Egyesült Álla­moknak, hogy minden lehetőt megtegyenek arra nézve, hogy szenvedő magyar népünkkel a szabadság kivivása érdekében lelki, erkölcsi és anyagi erő­forrásait teljes mértékben meg­ossza. Tisztelettel: A Bethlehem és Környéki Ma­gyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottsága nevében.” * A tüntető nagy számú tömeg mély megindulással egyként tette magáévá a kiáltvány szövegét. Nt. Ormai esperes-elnök be­mutatta a bethlehemi és Bethle-] hem környéki magyar egyházak- és egyesületek képviselőit, akik (Folytatás 3-ik oldalon) Ralph Wan Arnam nagy meg­döbbenéssel és mély megrendü­léssel lelkében nyilatkoztatta ki, hogy ő is együtt vérzik a ma­gyarokkal: “az ők harcuk a mi harcunk! — kiáltotta Professor Arnam —, ‘Long live Hungary!’ (“Éljen Magyarország!”) A helybeli sajtó képviseletében a “Globe Times” részéről C. E. Ritter a Magyar Szabadság ügyé­vel való teljes azonosságát és legmesszemenőbb támogatását ígérte; Nt. Szűcs János csatlako­zott evangélikus és református lelkipásztor figyelmünkbe idézte, hogy üres kézzel harcoló gyere­kek és asszonyok, az egész nem­zet egyként vivja a háborút az oroszokkal szembeni szabadság­­harcáért. A beszédek sorozatának ebben a percében érkezett el az a pil­lanat, hogy mi is tegyünk vala­mit, ezért Nt. Ormai esperes fel­szólította Mrs. Sámuel Schatz— Ormai-t, olvassa fel az angol nyelvű kiáltványt, mellyel a UN (Egyesült Nemzetek) és kormá­-ooo-A Pápa Magyarország megmentéséért XII Piusz pápa szombaton szózatot intézett a világhoz, hogy a szabad nemzetek fogjanak ősz-. sze Magyarországnak “minden megengedhető eszközzel” való felszabadítására. A rádión Vasfüggöny mindkét oldalán sok nyelven közvetített szózatban őszentsége felhívta a szabad nemzeteket, hogy amily gyorsan csak lehet,, zárják össze soraikat és egyesüljenek egy kö­zös cél szolgálatára mindazon kormányok és népek, amelyek azt akarják, hogy a világ Isten gyermekei becsületének és embe­ri méltóságának utján haladjon.” Az utóbbi három héten a Pápa három encyklikát (pápai körle­velet) adott ki az “égrekiáltó magyarországi vérontás” meg­szüntetése és a középkeleti béke ügyében. A Bethlehem és környéki Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizotsága tiltakozó gyűlése szónokai.

Next

/
Thumbnails
Contents