Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-06-22 / 25. szám

The Only Hungarian news• paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matfer May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undff the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 25-ik szám BETHLEHEM, PA.., 1956 JUNIUS 22 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR MÚLT HÉTEN újból leszögez­tük, misem irreálisabb, mint ab­ban reménykedni, hogy a Szovjet önként visszaadná az európai rabnépek nemzeti és emberi sza­badságát s hogy ez barati tárgya­lással volna elérhető. Annál re­ménytelenebb ily remény, mert az amerikai vezetők az utóbbi időben nem győzték eléggé hangsúlyozni, hogy a rabországok miatt, de különben sem fognak sohasem háborút kezdeni és Genfben kijelentettük azt is, hogy hiszünk a Szovjet vezetőd által hangoztatott békeakarat jó­hiszeműségében, holott a Szovjet szóba sem akart állni a raborszá­gok szabadsága ügyében való tárgyalásra, mert azok állam rendszere “ez országoknak bel­ső ügye", tekintet nélkül arra a nemzetközi szerződésre, amely Yaltában köttetett s amely sze­rint a legyőzött európai országok népei maguk szabadon dönthet nek afelett, milyen rendszert és kormányt akarnak. Ahelyett, hogy a Nyugat ka­tegorikusan felvetné a yalta't szerződés megszegése helyrehoza tálának dolgát, kerülgeti e szer ződés megszegése ügyének élére állítását, mint a forró kását, — mintha csak oka volna reá, mint­ha a yaltai szerződésnek titkos záradékai is lettek volna. . . Ha nem voltak, miért nem vetjük fel a szerződésszegés jóvátétele ügyét, amely nem belső, hanem nemzetközi ügy és miért beszél Dulles külügyminiszter folyton csak a rabnépek helyzetének ja­vulása »géröl? Miért nem ragaszkodik az Írott szerződéshez, a betű szerinti jog érvényesülése követeléséhez? Miért fogadta az angol királynő Kruscsevet és Bulganint, akik oly makacsul ra gaszkodnak a Sztálin szerződés­szegései révén szerzett rablózsák­mányhoz és miért vagyunk haj­landók “kölcsönösségi alapon Washingtonban vendégül látni Zsukov hadügyminisztert és min­denki mást, akinek amerikai megfelelőjét a Szovjet hajlandó meghívni. Miért kezeljük joviális barátsággal, egyenrangú tisztes­séges emberekként ezeket a szer­ződésszegő, gézengúz büntevő­­ket? Miért korteskedik minden nagy amerikai párt az elnökválasztási kampányban azzal, hogy az ő jelöltje a legjobb személyi ga­rancia a béke fenntartására, ho­lott a jelenlegi világhelyzet, a “statusquo" tele van megszünte­tendő nemzeti és emberi szabad­­ságfosztással, ellentéteivel annak, amit az Atlantic Charterben, amelyet Eisenhower, Churchill legutóbbi ittlétekor felújított, de a Négy Szabadság meghirdetésé­ben is ígértünk, a Nyugat becsü­lete sajgó és égő nyílt sebeivel, melyek beheggesztése, megyógyi­­tása nélkül — árulás, de amúgy is csak önámitás volna a “béke”? * * * MEGÍRTUK múlt héten azt is, hogy mivel Moszkvában most egy “Farkasok báránybőrben" cimü komédiát alkalmaztak szín­re, valamelyes realitást látunk abban, ha bebörtönzöttek és el­hurcoltak további szabadonbo. csájtását sürgető akciók történ nének, hogy minél több ártatlan embert lehessen kiszabadítani megmenteni a rabságban pusztu lástól. A Szovjet most taktikai okokból hangulatot mutat ilyen cselekményekre és üstökön kelle ne ragadni a pillanatot, hogy mi nél több, elveszettnek hitt ember életet lehessen nagyszabású megmozdulás nyomásával kimen­teni a Szovjet rabság kárhozatá­ból. Egyik ily kimentendőként említettük Raoul Wallenberget is, akinek Magyarországon véghez­vitt humanista hőstetteire és vé­gül az oroszok által történt elhur­­coltatása tragédiájára valóban a legalkalmasabb — és reméljük meg nem késői — időpontban emlékezteti a világot az Antide­­famation League Bulletin leg­újabb száma élén dr. Joseph L. Lichten, amerikai köziró, a demo. I kratikus polgári eszmények régi csatára. Cikkének főcíme: “Egy háborús hős rejtélye", alcíme pe­dig. “A Szovjetnek még vála­szolnia kell egy peticióra, ame­lyet 1,600,000 svéd irt alá és amely azt kérdi: Hol van Raoul Wallenberg?" A cikk fő-része igy hangzik: “Tizenkét év előtt egy 32 éves svéd üzletember hagyta el szülőhazáját háborús megbíza­tással. 1944 julius 9-én érkezett meg a német megszállás alatt lé­vő Budapestre. Diplomáciai ira­tok voltak nála, bizonyítva, hogy a svéd követség attachéja. De a diplomácia nem volt a kenye­re. Raoul Wallenberg volt a neve. Feladata hihetetlenül nagy volt, bátorságot és vakmerőséget kivánó. Arra választották ki, hogy Magyarország szerencsétlen zsidóságából (egyedül Budapes­ten 300,000 volt belőlük ötle­tessége és diplomáciai immunitá sa segitségével, mint egy semle ges ország polgára annyit ment­sen meg, amennyit csak képes. Raoul Wallenberg feladata sürgős volt. A szabad világ tud­ta, hogy a nazi mozgalom Ma­gyarországon ugyanolyan rend­szeres népirtást tervez, mint ame­lyet a lengyelországi zsidóságon hajtott végre. A varsói, lodzi és krakói gettók rémségeinek és kín­jainak ideje volt elkövetkezőben Magyarországon. Minden héten százakkal növekedett a deportá­lás alatt lévők száma. Sokan kö­zülük sohasem érkeztek el a szá­mukra kijelölt koncentrációs tá­borba; útközben elhullottak az éhségtől, betegségtől vag-y két­­ségbeesükben öngyilkosok lettek. A Horthy kormányzóhoz érde­kükben intézett felhívások az adott helyzetben hatástalanok maradtak. A Pápa, Gusztáv svéd király és más semlegesek szavát a németek figyelmen kívül hagy­ták. Roosevelt elnök tiltakozását semmibe se vették. A tömeges összefogások napirenden voltak Magyarországon, amikor Raoul Wallenberg oda megérkezett. Wallenberg disztingvált svéd család sarja és keresztény ur volt. Apja közismert bankár, nagyap­ja követ volt Törökországban és Japánban. Raoul müépitészetet tanult az Egyesült Államokban, de visszatérve Svédországba be- és kiviteli kereskedő lett. Keve­set tudott a zsidókról, még ke­vesebbet ügyeikről. A háború előtt járt ugyan Palesztinában, de inkább, mint turista és mint a politikai és társadalmi fejlődés megfigyelője. A magyarországi zsidóság megmentését az Egye­sült Államok és Svédország kép­viseletei együttesen tervezték Stockholmban és Wallenberget kérték fel a feladat vezetésére. Azonnal elfogadta a megbízatást. Agglegény volt és, ismételjük, keresztény ember, a keresztény szellem legnemesebb hagyomá­nyaival szivében. Bátorságát azonnal nagystílűén bizonyította be. Hogy lehetőleg minél több embert vonjon el a németországi transportoktól nagyban kezdte az embermentést. Először is követségi személyzetet állított össze. Mekkora személy­zetet! 660 emberből állott ez a személyzet, köztük családos zsi­dókból, akiknek minden hozzá­tartozójuk is diplomáciai véde­lem alá jutott. Akik közülük nem voltak zsidók, a németek elleni földalatti mozgalomban . vittek vezetőszerepet, mert ellenezték, hogy német győzelem esetén Ma­gyarország német gyarmat le­gyen. Mint egy követség tagjai, uj “svéd diplomáciai tisztviselők" dplomáciai státuszhoz és védett­séghez jutottak. Ez emberbaráti csalás sikere felbátorította Wal­lenberget, hogy annak lehetősé­geit a végsőkig kihasználja. He­tek alatt svéd útlevelet adott ki mindenki számára, aki csak hivat­kozhatott arra, hogy bármikor a legcsekélyebb köze ii *wlt Svéd­országhoz és ez útlevelek továb­bi százakat mentettek meg. De a Németországba induló transportok fo ytatódtak. Wallen­berg erre “védő leveleket’ adott ki, amelyek a svéd nemze­ti színekben voltak nyomtatva és a követség pecsétjét és aláírását viselték. Ez okmányok tanúsítot­ták, hogy birtokosuk a svéd ki­rály védelme alatt áll s senki sem nyúlhat hozzá! A magyar nyila­sok, dühösen és csalódottan, de respektálták azokat. Féltek szem­behelyezkedni velük. A háború akkor már rosszul állt Hitler szá­mára és Wal enberg sohasem mu­lasztotta el, hogy figyelmeztesse a nyilasokat, hogy később bajuk lehet, ha embertelenséget követ­nek el. A védlevelek trükkjét mind szélesebb körben sikerült alkal­mazni és nemsokára a svéd Vö­röskereszt, a pápai nuncius és más semleges államok követségei is osztogatták azokat. Végül föld­alatti csoportok rendszeresen fog­lalkoztak hamisításukkal és elter­jesztésükkel. Hetek alatt a védle velek tizezrei kerültek forgalom­ba. A németek azon voltak, hogy érvénytelenítsék a hamistv'nyo­­kat. A Gestapo emberei ki-bejár­tak Wallenbergnél és nyilvánva­ló hamisítványokat tettek eléje. Wallenberg gondosan megnézte a hamisítványokat, aztán a Ges­tapo emberének nézett a szemé­be és nyugodtan jelentette ki, hogy a védlevelek — valódiak. De még továbbment. Mentő­akciója behatolt az ellenfél iro­dáiba is. Ügynökei ott ültek a magyar rendőrség és a magyar­­országi Gestapo hivatali aban. Révükön többször előre meg­kapta az aznap letartóztatandók névsorát s erre azonnal védleve­let állított ki a számukra és ön­maga vitte el a központba, ahol a Németországba menő transpor­­tokat állították össze. Itt arra kényszeritette a hatóságokat hogy az elfogottak közül sokakat, nem egy esetben valamennyit en­gedjék szabadon. Wallenberg a názikkal való tárgyalásaiban rettenthetetlenül viselkedett. Személyi hősiessé­gét az a szívósság jellemezte, mellyel velük szemben ragaszko­dott a maga álláspontjához. Ke resztezte munkájukat, gyilkos céljaikat, de egyben mindig meg­őrizte a diplomata korrekt, mél­tóságteljes magatartását. Nazi transport parancsnokok, akik az összeszedett zsidókat teherautó­kon szállították a gyűjtőhelyre, gyakran azon vették magukat észre, hogy Wallenberg követi őket. Vöröskereszt autón ment utánuk élelmiszerrel, orvosságok­kal és ruhával és ocsiján apácanő­vérek és a svájci követség embe­rei ültek, hogy a segélyt kiosszák. Wallenberg jelenléte mindenna­pos látvány lett Budapest és környéke utjain. A nazik nem mertek hozzá­nyúlni, de pusztulásra jelölték ki és gyakran találta magát olyan helyzetekben, ahol a számára előre megrendezett “baleset" ha­lálos lett volna. Német teherautók! akarták elgázolni és más kisérle-1 tek is történtek, rengeteg fényé-1 gető levelet kapott,hogy megölik, j de mindig sikerűit épp bőrrel ki- i kerülnie a felállított csapdából, hogy továbbfolytassa misszióját. Amikor a Szálasi kormány a transportok meggyorsitásával igyekezett ellensúlyozni Wallen­berg munkáját és megszigorítot­ta a lefogottak élelmezése lehető­ségét, zsidó különítményeket szervezett, amelyek tagjai be­szivárogtak a transport gyűjtő­helyekre és élelmet és szükség­leti cikkeket juttattak Ínség­ben lévő családoknak. — Ké­sőbb a Svéd Vörös Kereszt se­gélyével gyermektelepeket állí­tott fel, melyeket a svéd kor­mány által védett Vörös Kereszt intézményeknek nyilvánított. — Ezen az utón több mint 8,000 gyermek életét mentette meg. Amikor pedig a zsidókat újonnan I létesített gettóoa utalt k, 32 nagy házat bérelt ki és a svéd kormány védelme alatti házak­nak deklarálta azokat. Mind­egyikben a zsieók ezrei jutottak menedékhez. Más semleges kö­vetségek is követték példáját. Decemberbe» megkezdődött1 MEANY: A NÉPEK SZA­BADSÁGA NÉLKÜL NEM LEHET BÉKE Budapest orosz ostroma. A nyi— laskeresztesek eTiatározták, hogy I kiirtják a zsicóságot. Wallen­berg azonban embereitől értesült erről és sietett figyelmeztetni a megszálló néme: Wehrmacht fő­­parancsnokát. Schmidhueber tá­bornokot, hogy halálos Ítélet vár majd minden német parancsnok­ra, aki ily pogromot engedélyez. A tábornok szót értett; elren-i delte csapatainak, hogy akadá-1 lyozzanak meg minden tömeg mészárlási kisérletet. 1945 január 13-án, négy nap-j pal előbb, minta Szovjet haderő1 teljesen birtokába vette Budapes tét, Wallenberg a még a gettóba szorult egyes zsidó csoportok mentése ügyében felkereste az orosz parancsnokságot.Egy Dem­­csenko nevű őrnagyhoz utalták,! aki meglepetésére, őrizet alá he-] lyezte. Négy nap múlva még egy-i szer megjelent hivatalában három orosz katonai őr kíséretében. “Megyek meglátogatni Malinov­sky tábornok főparancsnokot“, j mondotta a köretségi munkatár-1 sainak. És kissé elborultan tette hozzá: “Nem tidom, mint fo­goly megyek-e, vagy mint ven­dég?" Raoul Wallenberg a három fe gyveres katonával elhagyta a követséget. Azóta senkisem hal­lott róla. . . ” * * * RÖVIDDEL Wallenberg eltű­nése után, Írja Iáchten, hivatalos nrosz jelentés közölte, h gy Wal­­enberg “az orosz hádserég’^ vé-' delme alatt, őrizetben van." Az simult évek alatt az oroszos mindenkor elzárkóztak a válasz dől, ha külföldről érdeklődés örtént sorsa iránt. Legutóbb 1,600,000 svéd állampolgári dáirásával ment felszólítás a Szovjethez, de ismét semmi vá-' asz! Mint ismeretes, Kruscsev és 3ulganin látogatást készülnek enni a svéd fővárosban, ugyan­­dyan politikai propaganda látó-; jutást, mint áprilisban tettek Lón-! Ionban, ahol Eden és Gaitskell izámonkérték tplük a Vasfüg­(Folytatás a 4-ik oldalon) EISENHOWER A GYÓGYULÁS UTJÁN VALÓSZÍNŰLEG fenntartja elnökjelöltségét. George Meany, az AFL-CIC elnöke Washingtonban, az FB Nemzeti Akadémiáján tart tt be szédében rámutatott arra, hog; a francia politikai élet bLonyta lanságának egyik főoka, hogy i francia szakszervezeti központ, : C. G. T. a kommunisták vezetési alatt á 1. Az AFL-CIO europa képviselői a nyugateuropai orszá gokban minden eszközzel igye kéznek odahatni, hogy ez másut meg ne ismétlődjék. Kiemelte áogy kivált a nyugat-német szak szervezeti központban ki'.átásta lan a kommunisták minden eről­ködése. Helyteleníti a Moszkvává vagy csatlósaival való csere de. legúciókat és az AFL----CIO nerr megy bele ily cseredeleg'ciók cüldésébe olyan országokkal, melyekben a szakszervezetek ne.m szabadok, hanem az állarr szófogadó cselédei. “Nem lehe oéke, amig az orosz nép és min­den más nép, amely totalitárius ga alatt nyög — legyen az akái communizmus, akár nazismius. ascizmus, falangizmus, peróniz­­nus vagy titoizmus, — vissza íem nyerte szabadságát. A sza­­aad országoknak a kommuniz­mus elleni védelme legjobb esz­közének az egészséges, gazdasá­gi szociális és kultúrpolitika to­pább épitését, mindennemű faji ildözés megszüntetését és az em­­>eri méltóság és a dolgozók élet­­zinvonala emelését tartja. A washingtoni katolikus egye­­em évzáró ünnepélyén mondott >e szédében Meany a raborszá­­;ok mai balsorsát a kolonializ­­nus (gyarmat uralom) legrosz­­zabb fajtájának mondotta. A izovjet zászló alatt folyik a gyar­­nativá tett népek legnagyobb dzsákmányolása, testi és lelki zolgasága. Elitélte azt is, hogy lémely szövetségesünk, de ipari ezetőink közül is többen keres­­:edelmet folytatnak a Szovjet­­ilokk országaival. £ Értesítse a bevándorlási hivatalt, aki hazacsá­­bitó levelet kap A U. S. Department of Justice, Immigration and Naturalization Service (Philadelphia 6, Pa.) közli: "Az Immigration and Naturali­zation Service nagy megütközés­sel értesült arról, hogy ez ország­ban élő nem polgárok számos esetben levelet kaptak az u. n. Vasfüggöny országokban élő egyénektől és abban régi európai hazájukba való visszatérésre biz­tatják őket. E levelek legtöbb­ször célt tévesztenek, mert nyil­vánvalóan vagy hamisítványok vagy olyan értesítéseket tartal­maznak, melyek hamis voltát a címzett felismeri. Mindazonáltal néhány személyt felbátorítottak vagy országunk elhagyására kényszeritettek. Jelenleg nincs olyan távozás ellenőrző törvény érvényben, amely nem polgároknak eltiltaná Egyesült Államok elhagyását. Az Immigration and Naturalization Service ennélfogva nem akadá­lyozhatja meg, ha valaki vissza akar térni hazájába, de súlyt he­lyez arra, hogy minden nem­­polgár tisztában legyen azzal, hogy nem kell elhagynia az or­szágot, ha törvényes alapon tar­tózkodik itt és magaviseleté nem esik kifogás alá. Az Immigration Service ugyanezen okból kéri az olvasókat vagy rokonaikat és barátaikat, hogy ha ily "propa­ganda jellegű’” levelet kaptak, hozzák azt a legközelebbi Immi­gration and Naturalization Ser­vice hivatal tudomására", MEGALKUVÁSSAL ÉRT VÉ­GET A MAGYARORSZÁGI KOMMUNISTA ÍRÓK" “LÁZADÁSA" A N. Y. Times budapesti ér­tesülése szerint kiegyezés jött létre a Rákosi Mátyást támadó kommunista Magyar írók Szövet sége és a párt között. A párt visszavonta azt a fenyegetését hogy politikai biztost küld ki a szervezet ellenőrzésére és elis­merte, hogy tévedett, amikor a szervezet közgyűlésén elhangzott támadásokat a pártvonaltól való elhajlásnak minősítette. Az írók Szövetsége viszont megigérte, hogy nem lesznek többé támadó beszédek és hűségnyilatkozatot tett a rendszer mellett, csupán azt hangoztatva, hogy szabadsá­got kivan a rendszeren belül. (Ez ugyanaz a fából vaskarka ál­láspont, amit egyes nyugateuro­pai menekült csoportocskák is hangoztatnak, holott a kommu­nista párt elvek és rendszer ter­mészetszerűleg teljesen kizárják a szabadság lehetőségét, épp úgy, -mint hogy a tűz év viz nem létez­het együtt!) Az Írók lapjaiban most apró­­cseprő ügyekben önállóbb véle­mények és panaszok olvashatók de semmiféle olyan kérdésnek a bolygatása, amely a kommunista rendszer alapeszméit és gyakor­lati alapjait érintené. Egyes me­nekült politikusoknak a Free Europe rádió leadásain kifeje­zett reménykedése, amely nagy várakozásokat táplált az “Írók forradalma” iránt, mint előrelát­ható volt, csalókának bizonyult. Kommunista Íróktól nem is lehe­tett mást várni,mint megalkuvást! ---------------ooo----------------74 EMBER MEGHALT EGY REPÜLŐ KATASZTRÓFÁNÁL Egy Venezuelából jövő utas­­szállitó repülőgép, amely New York-IIdewillden utasokat vett fel, röviddel továbbrepülése -után, 32 mértTöldnyire Ashbury Parktól a tengerbe zuhant. Hat­vannégy utassa és tiz tagú sze­mélyzete életét vesztett*. Eisenhower elnöknek a műtét utáni gyógyulása kedvezően ha­lad előre a washingtoni Walter Reed kórházban. Az elnököt a múlt hét e'ső napjaiban még mesterséges utón táplálták, de pénteken már a szájon keresztül is vehetett folyadékot magához és szombaton első Ízben némi lágy ételt is. Az orvosi jelenté­sek szerint “a javulás fölötte ki­­elégitő”. Az elnök szerdán tiz. percre fogadta a junius 9-én érkezett Adenauer kancellárt, aki hétfőn és kedden Dulles külügyminiszter­rel folytatott tágyalások után a múlt hét végén már visszauta­zott Nyugat-Németországba. E héten az elnök Christian Pineau francia külügyminisztert fogadja, aki múlt pénteken érkezett. Az elnök múlt héten többször fogadta asszisztensét, Sherman Adamst és aláírásával látott el 1 egyes ügydarabokat. Látogatást tett nála Nixon alelnök is. A jóslatok szerint az elnök még a hó vége előtt elhagyhatja a kórházat s aztán négy heti láb­­badozási időszak következik, melyre nézve még nem történt döntés, hogy az elnök hol fogja eltölteni? A Fehér Ház a múlt héten kö­zölte, hogy Eisenhower visszau­tasította a központi vezérkarnak a moszkvai junius 24-i Repülő Napra történt meghívását. A Szovjet eredetileg csak Twining tábornok légügyi stratégiai főnö­köt hívta meg és erre Washing­tonban felmerült a kédés miért nem hívják meg az egész köz­ponti vezérkari főnökséget? En­nek hatása alatt következett be a vezérkari főnökség meghívása, amelyet aztán elutasítottak. Az elutasítás Eisenhower jóváhagyá­sával történt. (Csak Twining vesz részt a Repülő Napon kilenc tiszt­je kíséretében.) Eisenhower jóváhagyta a múlt hét másik nevezetesebb politikai áktusát is, egy felhívást, amelyet Heuss nyugatnémet elnöknek küldött levélben intézett a Szov ] jethez a német egyesítés érdeké­ben. Visszaesés lehetősége Az American Medical Associa­tion chicagói konvenciójának ki­állításán feltűnést keltett a Penn­sylvania Graduate School of Me­dicine egy statisztikai táblázata, amely azt mutatja, hogy i'eatis (a vékonybél egyrészének gyul­ladása és a bélmüködés elrekesz­­tettsége, az elnök betegség«) miatti műtét után 30—70 száza­lékban visszatér a betegség. A Penna. Graduate School saját be­­! legei közül 55 százalékban 2—1 0 i év alatt jelentkezett újra a be­tegség. Más szakorvosi adatok hasonlóan szólnak. Az ujságirók kérdésére, fenn­tartja e az elnök az újabb jelölt­ségét, Hagety elnöki titkár úgy I nyilatkozott, hogy erről az elnök nem fog dönteni a kórház elha­gyása előtt. Republikánus körök­ben biztosra veszik, hogy ha sem­mi újabb komoly betegség nem jön közbe. Tisenhower jelölt marad és az augusztusi pártkon­venció egyhangúlag fogja jelöl­ni. A demokraták nem bíznak abban, hogy ez elnök visszalép­ne, de úgy látják, hogy újabb megbetegedése gyengítette győ­zelmi kilátásai valószínűségét. A N. Y. Times washingtoni szerkesztője, James Reston szó­­váteszi dr. David Allman, a be­tegpénztári kérdés megoldását ellenző American Medical Assn, elnökének egy nyilatkozatát, amely igy szólt: “Ha Eisenhower elnök felgyógyul, egészségesebb lesz, mint bármely politikai ellen­fele valaha is volt." Reston tré­fásán ebben látja magyarázatát, hogy Estes Kefauver demokrata elnök jelöltségi pályázó jelöltsé­ge folyton tért vészit: "A többi jelöltek — írja Reston, — Eisenhower, Stevenson, Harri­­man, Lyndon Johnson és Siming­­ton vagy szintén műtéten estek keresztül vagy valamely komoly betegségük volt, — egyedül Ke­fauver a tennésseei football team egykori “vas embere" volt makk­­egészséges mindenkor.” A UNION ELUTASÍTOTTA AZ ACÉLIPARI “BIG THREE” AJÁNLATÁT A bérügyi bizottság felhatalmazást adott a sztrájkra. Az acélipari union I 70 tagú bérügyi bizottsága pénteken, ju­nius 15-én, a new yorki Roose­velt szállóban tartott ülésén tár­gyalták a szakma “Big Three"-je, a U. S. Steel, Bethlehem Steel és Republic Steel által a union kö­veteléseire adott választ és mint elfogadhatatlant elutasították. A három legnagyobb gyár hajlandó egy évre m-unkátlansági segély-kiegészitést adni, évenként átlagosan 7 és fél centtel emelni az órabért, hétvégi pótdijakat fi­zetni, a nyugdíj- és jóléti kérdé­sekben további javításokat tenni, ha öt évre szóló szerződés jön létre. A union órabér javitási kö­vetelései lényegesen magasabbak s a bérügyi bizottság ellenzi öt­éves szerződés kötését. Hétfőn a 1 70-es bizottság újra ülést tartott és megbízta a Mc­Donald union elnököt, hogy szükség esetén olyan eszközöket vegyen igénybe, amelyeket a kö­vetelések sikere érdekében szük­ségesnek lát. Ez felhatalmazást jelent sztrájk kikiáltására is, Mc­Donald azonban szeretné azt le­hetőleg elkerülni, mert nagy vesz­teségekkel járna úgy a gyárakra mint a munkásokra. Ha megfele­lő közeledés jön létre, a union esetleg hajlandó lesz egy évnél tovább terjedő időre is szerző­dést kötni, de úgy hiszik semmi­esetre sem öt, hanem csak három évre. Hétfőn félbenmaradtak a Nagy Hárommal folytatott tárgyalások és McDonald nyolc kisebb gyár­ral kezdett tárgyalni, de valószí­nű, hogy azok azonosítják ma­gukat a nagyok ajánlatával és igy McDonaldnak ismét vissza kell térnie a nagyokkal való tár­gyalásokhoz. A mostani szerződés junius 30 -án jár le s az idő haladása megegyezést sürget, hogy a sztrájk elkerülhető legyen. ----------------ooo-TÉVEDÉS A HIDROGÉNBOM­­BA KÍSÉRLETNÉL A Honolulu Star Bulletin azt irta, hogy a legutóbbi első hidro­génbomba kísérletnél a kitűzött céltól hét mérföldnyire dobták le a bombát. Illetékes washingtoni helyről kijelentették ezzel szem­ben, hogy nem hét, hanem csak négy mérföldnyi tévedés történt. Utalnak arra, hogy még hét mér­­földes tévedésnek sines jelentő­sége, mert a bomba hatókörzete 7000 négyzetmérföld s igy a cél­pont úgyis beleesett volna a hatókörbe. A tévedés, teszik hoz­zá, nem műszaki okokból, hanem emberi hibából történt. KATOLIKUS PAPPÁ AVAT­TÁK DULLES FLÁT Emery Dullest, a külügyminisz­ter 37 éves fiát múlt szombaton szentelték pappá a new yorki Fordham Egyetem kápolnájában. A felavatást Spellman bíboros ér­sek végezte a külügyminiszter és neje jelenlétében. Dulles a new yorki Brick Pres­­biterian Church egyik előjárója. Fia még 1940-ben, 21 éves ko­rában tért katolikus hitre és a Jézus társasági Atyákhoz lépett be. A háború alatt a tengerészei­ben szolgált, npnt hadnagy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents