Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-05-18 / 20. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May ]8, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........... .............$4.00 Official Organ of the II u ngarian Ch urehes and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 20-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 MÁJUS 18 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A “NYUGAT” néven emlé­kezetes irodalmi irányzat most félszázada volt elindulóban Ma­gyarországon. Az általános titkos választójog követelése, akkor kezdett erősebben zörgetni az úri Magyarország kapuján. Az or­szág fővárosában, amely európai szellemben mindig messze előtte sárt a vidéknek és nem kedve­zőtlen értelemben, úgyszólván egy másik Magyarországot jelen­tett, uj politikai szelek fújtak, uj hevület kelt a szivekben. Mig a vidéki intelligencia, a gentry és a polgári értelmiség (tisztelet a kivételeknek) a Bécscsel szem­beni kuruckodást tartotta virtus­nak és a nemzeti hadsereg, az önáiló vámterület és egyéb köve­telésekkel, amelyeket Bécs úgy­sem teljesített volna, töltötte az idejét, Budapest meglátta a kor igazi problémáit. Egy Vázsonyi Vilmos nevű ügyvéd, aki a Terézváros képvi­selője volt a parlamentben nagy sikerű gyűlési beszédekben sür­gette, engedjék be a munkássá­got és egyéb szegény népet az alkotmány sáncaiba, egy Mezőfi nevű másik Vilmos pedig, akit a szegvári kerületben, Csongrádme­­gyében, mint a Földné kiili Jáno­soknak földet követelő, egyetlen és első képvise.őt “48-as szocia­lista” programmal, az egyik otta­ni fö’desurral, egy gróf Pallavi­­cinivel szemben választott be a képviselőházba a földműves nép, a záeliérség keserves tengődésé­­nek volt hírnöke. És egy Jász? Oszkár nevű fiatal tudós figyel­meztetett á-üffe, -hogy jobban ked­vükbe keLene járni a nemzetisé­geknek és nekik is javukra volna az általános titkos választójog. Kristóffy József belügyminisz­ternek I 904-ben adta át az álta­lános titkos választójogi legelső törvénytervezetét egy Vészi Jó­zsef nevű Pesti szerkesztő, aki budát képviselte a parlament­ben. Igaz, Kristóffy “darabont­miniszter” volt és báró Fehér­­váry Géza kisebbségi kormánya, ban foglalt helyet, amely a nem­zeti követelésekkel szemben az általános titkos választójogot akarta feljátszani a Vészi féle tervezet szerint, de a Vázsonyi, Vészi, Mezőfi és a velük, a kapun kívül lelkesen együttműködő harcos, realista pesti szociálde­mokraták, Garami, Peyer, Bu­­chinger Kunfi stb. tudták, hogy nem hazaárulás, hanem talán in­kább hazamentés, ha nem húznak ujját Bécscsel: érezhették, addig van Nagymagyarország, amig szi­lárd egységben áll fenn a Monar­chia. Sejthették, hogy Nagyma­gyarország léte a dinasztiáéval áll vagy bukik. Intelligens látásukkal észrevették az országban a hamu alatt tüzesedő elkeseredést és a nemzetiségi vidékeken a magyar­­ellenes hecc-agitátorok uszító hangjának erősödését s okosabb, az országra gyakorlatilag haszno­sabb célokat sürgettek. Érezték, szükség van olyan parlamentre, amely levezeti a nép indulatokat, mederbe tereli az elégedetlenség hullámait, több jogot és jólétet ad a szegénynép mihióinak és ál­lásokban és egyéb kedvezésekben bőkezűbb a nemzetiségekkel hogy ezzel az ország társadalmi és nemzetiségi kohézióját, egysé­gét edzzék, — amire már régen gondolni kellett, mert Nyugaton, már mindenütt általános titkos választójoggal választott törvény­hozók ültek a parlamentekben, a szegénynépnek, kisembereknek a szószólói beleszólhattak nép sor­sa intézésébe, másrészről pedig a külföldön már egyre több félre­vezetett prominens iró és ujságiró dőlt be a monstruozusan felfújt, nemzetiségi panaszoknak. . . AZ URALKODÓHÁZ tudni sem akart az önálló nemzeti had­seregről, nemzeti bankról és ön­álló vámterületről, de őszintén akarta a választójog kiterjeszté­sét és a nemzetiségek több állás­hoz juttatását (már akkor is az volt a legfontosabb kérdések egyike, ki kapja az állásokat. . .) hiszen egy dinasztiának az a leg­természetesebb önérdeke, hogy minél több alattvalója legyen megelégedett. A vidék, a főúri nagybirtokosok gentryk és uszá­lyuk (ismét tisztelet a kivételek nek) azonban fáztak az általános titkos választójogtól, a népnek a törvényhozásba való benyomulá­sától. Féltették osztályuralmukat és méltán tartottak attól, hogy ez a zsellérnép kiszolgá-tatott hely­zetének megváltozására, sőt a nagybirtokot megnyirbáló földre­formra, városi vonatkozásban pe­dig szociális,népjó.éti reformokra fog vezetni. Azzal érveltek a vá­lasztójog ellen, hogy a magyar nemzeti szupremácia kerülne ve­szélybe, túltengene a nemzetisé­gek befolyása a parlamentben s ez érvnek vo't is némi csekély alapja, de ezen segíteni lehetett volna a választókerületek beosz­tásával, az u. n. választási geo­metriával a nemzetiségiek állás­­kivánságainak kielégítésével stb. A kor legtragikusabb alakja Tisza István volt, aki ellene volt a nemzeti követelések, de a vá­lasztójog kiterjesztésének is. Sö­tétbe ugrásnak nevezte az álta­lános titkos választójogot és va­lószínű,hogy elsősorban a nem­zeti szupremácia veszélyére gon­dolt, de a Zselenszkyék és más feudálisok a nyers osztTyuralmuk szempontjából látták sötétbe ugrásnak. Tisza kétségtelenül jó magyar volt a maga ősi felfog.', sa szerint, de eszközeiben tűim rév. Nem akarta meg átni a kor követelményeit, belátni, hogy az idők halaszthatatlanul me: értek a vá.asztójogi reformra, a népet nem lehet továbbra is kizárni a parlamentarizmusból s hogy a nemzetiségi veszélyt valamifajta ügyeskedéssel el lehet majd há­rítani . . . “Tulipántos banda, — énekel­te a pesti munkás akkor a válasz­tójog ellen a “hazafias” 1uűpán­­mozgalmat kijátszó úri Magyar­­orszaggal szemben, — piruljon a pofátok, általános titkos válasz­tói jogot adj átok, hazafiak leszünk e nem hazátlan bitangok! ’ — es ez nem volt csak politikai kortes­­nóta, hanem régóta esedékes szükségesség nemzeti szempont­ból is. . . De Tisza és a beléje csimpaszkodó feudális értelmiség megmaradt merev macssago­­ban. . . Ekkor jelentkezett a szat­­mármegyei református kisnemes­­ség Pestre, majd Párisba került fia, Ady Endre a fennebb emlí­tett Vészi József napilapja, a “Budapesti Napló” hasábjain, a vasárnapi tárcarovatban rendsze­resen közölt vers sorozataival, “uj időknek uj da.aival” és azok közt annak kimondásával, hogy “Dunának, Oltnak egy a hangja ', (a magyar szegényember baja ugyanaz, mint a nemzetiségié) és mig 1 isza és az úri Magyarország közírói és birálói vad haraggal fogadták, egyre több le.ket fo­gott meg, egyre mélyebb hatást tett. Szemben a demokratikus politikusok heves pártpolitikai hangjával, Ady egy kortársi öneszmélés bátor őszinteségével, prófétai ihlettel, művészien ma­gával ragadóan hirdette a nyuga­ti szellemben való megújulás, a nép jogok, a nép jólét, a humanis­ta belátás szükségét és ezzel fel­bolygatta az értelmiség jobbjai­nak leikét, lelkiismeretét. A demokratikus haladás meg­találta a maga nagy magyar kö.­­tőjét. S körüite alakult ki, illetve alakitotta ki az uj irodalmi irány­zatot, a "Nyugatot”, három pes­ti iróember, Ignotus (Veigelsberg Hugó), az ifjabb Andrássy Gyu­la Íródeákja, dr. Fenyő Miksa és Osvát Ernő, akik közül márcsak Fenyő Miksa van életben s mint a kommunizmus elől menekült emigráns május 8-án kétórás elő­adásban mondta el visszaemléke­zéseit a félszázados “Nyugat’ korszakáról a new yorki Baltic Houseban, értelmileg rendkivül előkelő disztingvált közönség előtt, PESTI EMBEREK vo.tak, akik felkarolták Adyt: Vészi, Ignotus, Fenyő, Osvát, Hatvani Lajos, mig a maradiság, a vidék sokáig harcolt ellene, érthetet-ennek mondotta nagyszerű verseit s az épen legkönnyebben érthető, po­litikai vonatkozású verseit, akarta legkevésbbé megérteni. . . Az idők azonban Ady pártján vo!­­ták, eszméit segítették s a demo­kratikus és szociális Magyaror­szág tartós valóság lett volna, ha nem jönnek a tu.licitálók, ha a szociáldemokata Weltner nem köt Garami háta mögött paktu­mot Kun Bélával olyan kommu­nista kísérlet céljára, mely már külpolitikai reménytelenségénél fogva eleve magában hordta a saját pusztulása és a reakció biz­tos feltámadása csiráit. Az általános titkos választójog csak a háború végén vált tör­vénnyé, de demokratikus parla­mentet választani már" nem volt idő és a bolgár kiugrással elindult háborús összeomlás még a régi parlamentet találja együtt. Fel­oszlatják és Károlyi elköveti azt a hibát, hogy a románok és cse­hek kezdődő terü.etrablásai miatt nem niv össze parlamentet, egyes országrészek megszállt volta miatt halogatja a vá asztásokat. A szociáldemokratáknak már nem jut alkalom, hogy bejutva a parlamentbe, par amentáris ts­­ko ázottságra tegi enek szert és Kun Béla fektelen demagógiája miatt nem vesztve el fejüket, f öldreformmal, sz< ciá.is ref r,..ok .al válaszolhassanak Kun Béla és társai uszításaira. Ha Tiszáék iem késle.tetik meg oly végzete­den a választójogot, aligha követ kezik be, hogy Weltner és né­hány szociáldemokrata politikai műkedvelő a Kun Béla rohamá­val egyidejűleg a nemzetre sza kadó, az ország kétharmadát el­­bitorló, Vyx-féle Antant jegyzék végtelenül tragikus pil.anatát ar ra használja fel, hogy Kun Béla sikereire féltékenyen, lepaktál a .egreménytelenebb eshetőség, egy kommunista Magyarország oly irreális eszméjének ügynökeivel. Ady akkor ár nem élt, meghalt az októberi forradalom harmadik hónapjában és talán jó is, hogy nem látta, miként csúfolja meg a kommunizmus mindazt, amiért oly forrón hevült s utána az el­lenforradalom, a vidék, miként veszi bútorába Budapestet és az egész országot, a kommunista összeomlás alá temetve a haladó magyar értelmiségnek azon leg­jobb értékeit, szine virágát is, amely lelkében nem akarta Kun Béla kommünjét és semmi belső közösségben nem volt vele. A ha­ladó magyarságnak egy egész ge nerációja,— s milyen remek ge neráció! — fizet Weltner Jakab szörnyű tévedéséért! A kommiin bukása után, nem a demokrácia jött vissza, hanem a reakciós szellem, Horthy, Beth­len. És egy negyedszázadra meg­hosszabbodott mindaz, amivé: Ady, Móricz Zsigmond, Babits, a Nyugat körüli irók legkiválóbb­­jai szembenálltak. . . A Nyugat még megjelent 1941-ig, amikoi a szé.sőjobboldali Antal István akkori miniszter úgy találta, hogy eleget élt és nem engedte meg, h°gy a fajtiszta Illyés Gyula vezetése alatt továbbfolytassa lé tét. A Horthy rezsim kezdete ótr amugyis többé kevés'obé szárnya szegett élet volt az, a nyilas ura­lom és a mostani kommunista uralom pedig száz százalékos el lentéte lett mindannak, ami e Nyugat költőinek, Íróinak eszmé nye volt. . . De a szabad, haladó sz°ciális, nyugati Magyarország eszménye, ame y lelkesítette őket nem bukott meg, nem egy “egy elsülyedt magyar Atlantisz vilá '-a”, mint Fenyő Miksa az elő adásában, nyilván csak arra ért ve, hogy az irányzat vezető Írói már csaknem mind távoztak az életből, mondotta, hanem ma is tovább él lelkűnkben és — sohr nem volt aktuálisabb, mint épen most, amikor “Nyugat vagy Ke­let?” korunk él ** amberjaég legfőbb problémája, élet- ha­lál kérdése! Hisszük, végül ez lesz a magyar nyugvópont, a magyar kikristá­lyosodás, állandósulás, hinni kell, a hitetleneknek még hit nélkül is, mert minden ésás, ami van vagy jön, csak rosszabb, kárhozatos. . ,* * • ADYT, BABITSOT id ézte Fe­nyő, azokat a tüneményes versei két, ame.yek bizonyítják, mennyi­re szembenálltak a háború em­ber tömegmészárszéki barbársá gával, mennyire nem akarták az első világháborút. Soha senki a Nyugat törzsgárdá.ábó. nem le! kesedett érte, elitélte kitörését s bizt°s, hogy a humanisztikus szempont mellett azért is, mert Magyarország semmi jót, nen> várhatott tőle. Az oroszoknak a Kárpátokon be ül kerülésére szőtt álmai és a nemzetiségi ági tátorok vilájraszóló száj tépő lármája miatt csak feles egesen kockáztatta nagyszerű történelmi és földrajzi egysége érinthetetlen­­ségét. Ha rajtuk nur t v°lna, sohasem tör ki az első világháború és ma is áll Nagymajyarország, mégpe­dig boldogan, mert bo doggá akarták tenni a szegénynépet kisembereket, a föld és műhely robotosait. Szociá is reform°kat, földreformot, nép^ó étet akartak, jobban szeretők a magyar faj legigazabb képviselit, a mun­kást és parasztot, mint a magyar főurak és gentryk (ismét tisztelet a kivételeknek). És kiég* ezésr, békét, egyetértést akartak a nem­zetiségekkel ia Minden maiyar tragédiának és világ szerencsét!ínségnek, amiben ma vergődünk, eredendő oka az első világháború kitörése v°lt. S ezt a háborút, nem a Nyugatisták, -em a többi haladó magyar toll forgatók üzentek meg. Ők utálták a háborunákT'még a gondolatát is és Ady Endre tiltakozó hangjs. felsirt már a háború alatti első verseiben, a Nyugatban: “Megint sárba esett az Embernek arca . ’ Mégis akik 1944-ben, akkor is továbbharc°ltak, illetve másokat küldtek továbbharcolni, amikor nár nemzeti tömeg gyi k< lásná!, a magyar faj irtásán T eg'éb ér­telme nem volt, e haladó irodal­márokat okolják ma is mi idazé.t 3 szörnyű baj okért,melyek az első világháb°ru óta sújtották a ma­gyar nemzetet. Fenyő Miksa elő­adása inkább humoros, könnyed tónusa dacára is, a szavak kö­zött e demagóg igazságta’anság elleni világos bizonyságtétel volt, ---- de okulnak e belőle. megjavulnak e, akiknek a hazug demagógia az éltető elemük, ke­nyerük, imádságuk? (Folytatás a 4-ik oldalon) ---------------ooo--------------­Eisenhower egészségi állapota kedvező Eisenhower elnök a múlt hét végén teljes egészségügyi vizs gálatnak vetette magát alá a washingtoni Walter Reed kór­házban. vizsgálat megállapítot­ta, hogy az elnök egészségi álla­pota változatlanul jó. Az orvosok megállapították azt is, hogy az elnök "fizikailag munkaképes és szellemileg éber”. Nem találtak semmi olyan tüne­tet, amely az elnök 1955 szep­tember 24-i szívrohama követ­kezményeként fennmaradt volna. ---------------ooo--------------­AZ OROSZOK VÁDJA DULLES NŐVÉRE ELLEN A keletnémetországi kommu­nista kormány azzal vádolja Washingtont, hogy Berlinben több millió dollár költséggel ‘kém alagutat” épitettek s ott különleges készülékek segítségé­vel hallgatják a berlini orosz haderők távbeszélő forgalmát. Az építkezést és a beszélgetések lehallgatását állítólag Eleanor Dulles,, Dulles külügyminiszter nővére ellenőrizte, aki a State Departmentben a német ügyek­hez van beosztva és sűrűn tartóz­kodik Berlinben. A földalatti alagutat az oro­szok minap fedezték fel és a Szovjet azonnal panaszt tett miatta. Washington még nem nyiletkesQtt, DULLES HOSSZÚ TERMINUSAI Dulles külügyminiszter a műit héten a képviselőház külügyi zottsága előtt beszélt a 4.9 bil­liós uj külföldi segély megszava­zása érdekében. Jósolta, hogy “a Szovjetben most folyamatban lévő egészséges fejlemények kö vetkeztében tiz éven vagy egy emberöltőn belül rémé hető hogy a Szovjettel tisztességes alapon lehet megállapodás 1 kötni.” Hozzátette, hogy “d­­eddig semmi sem történt, ami a katonai és külföldi segé’yjr gramm csökkentését vagy ab­bahagyását indokolná”. A Szov­jet haderő létszám les áilit'sai­­ról szóló hirekre megjegyezte, hogy a leszereltek szükség esetén gyorsan beöitöztethetők. Dulles részletesen is ismertette, a Szovjet mely újabb magatar­tását iátja biztatónak a jövő szempontjából, igy a titkcs ren­dőrség szigorának enyhülését némi szabad nézetnyilvánitás megengedését, az iskolai nevelés stalinista vonalának valamelyes lazulását stb. Külpolitikai megfi­gyelők azonban nem minden­ben osztják Dulles felfogását és megállapítják, hogy a Szovjet uj vezetői a bel- mint a külpolitiká­ban csak azt adják fel a -staliniz­­musból, aminek fenntartása előnytelennek, sőt tehertételnek iátszik, de semmit abból, ami hasznos volt és újabb hasznot, gyarapodást hozhat a kommu­nizmusnak. Nem tartjuk szerencsésnek Dulles kijelentését, hogy tiz év­be vagy egy emberöltőnyi időbe fog telni amig a Szöv ettel tisz­tességes alapon is lehet tárgyal­ni. Nem épen alkalmas a rabné­pek kitartásának erősítésére, hogy Du.les ily hosszú terminuso­kat említ. Ily beszídek teszik ért­hetővé, hogy John MacCormack, a N. Y. Times kelet középeuro­­pai tudósítója a budapesti tar­tózkodása alatt szerzett benyo­másai alapján azt írja, hogy Ma­gyarországon már nem bíznak az amerikai felszabadításban. TRUMAN EURÓPÁBA UTAZOTT Truman ex-elnök és felesége szombaton mintegy két hónapra Europa utaztak a United States nevű hajóval. Truman Oxford­ban személyesen fogja átvenni az egyetem diszdoktori oklevelet, teára kapott meghivást Erzsébet királynőhöz és meglátogatja Churchill és Edent. Az ut kimon­dottan magánj ellegü. Az ex-elnök ellátogat Nyugat­­europa legtöbb országába és ven­dége lesz az államfőnek vagy miniszterelnöknek, akik közül nem egyet látott vendégül a Fe­hér Házban az elnökségének évei alatt. A demokrata pártkongresz­­szusra ismét itthon lesz és való­színűleg nagy befolyása lesz a jelölt megválasztásánál. A múlt konvención Stevenson jelöltségét pártolta, de most, a híresztelések szerint, Harriman new yorki kormányzó jelölése felé hajlik. «■— , .. OOO--------------­A SOCIAL SECURITY MÓDO­SÍTÓ JAVASLAT NEHÉZSÉ­GEI A SZENÁTUSBAN A washingtoni szenátus illeté­kes bizottsága múlt héten tárgyal­ta a Social Security törvényen eszközlendő módosításokat, ame lyeket a képviselőház már nagy többséggel elfogadott. Elvetette azt a pontot, amely a nők Social Securityje kezdő időpontját á 65-ik életévről 62-re kívánja le­szállítani, de hajlandó azt kizá­rólag özvegyasszonyok számára elfogadni. Leszavazta azt a pon­tot is, mely teljesen munkakép­telen rokkantak számára már az 50-ik életévtől engedélyezne So­cial Security kifizetéseket. A szenátusi bizottság szembe­helyezkedett a képviselőházban elfogadott azon ponttal is, mely szerint a többköltség fedezésére a munkások és munkaadók évi hozzájárulásait 2 százalékról 2^/2- re emelnék fel. (A bizottságban a demokraták Barkley szenátor hirtelen halála miatt elvesztették egy főnyi többlégüket) IZGALMAK ANGLIA LEGHÍRESEBB BÚVÁRÁ­NAK TITOKZATOS ELTŰNÉSE KÖRÜL Amikor Kruscsev és Bulganin megérkeztek a portsmouthi kikö­tőbe az orosz hadihajó matrózai egy búvárt láttak feibukkani a vizben. Röviddel .ezután hire ter­jedt, hogy Lt. Comdr. Lionel Crabb, Anglia leghiresebb búvá­ra e.tünt. Crabb már nyugdíjban volt, de alkalmilag még megbízá­sokat teljesített. A lond ni sajtó azzal a feltevéssel hozta össze­függésbe Crabb eltűnését, hogy az orosz hadihajó egyes alkatré­szeit akarta kikémlelni s az oro­szok vagy megölték vagy elhur­colták a Szovjetbe. Eden minisz­­tere nök a fokozodó sajtóhangok-! ra kijelentette, hogy a kormány egyetlen tagja sem adott megbi-! zást Crabbnek . Az oroszok ez ügyben jegy­zéket küldtek az angol kormány­­nak. Eden azt válaszolta, hogy Crabbnek nem volt hivatalos megbízatása és sajnálatát fejezte ki, hogy az eset megtörtént. Úgy a Labor Party, mint a konzerva­tív párt hétfőn hiteles adatokat kivánt megtudni, de Eden kije lentette az alsóházi beszédében, hogy nemzeti érdekből nem te­het további közléseket. Nem vá­laszolt az egyik Labor képviselő azon kérdésére sem, vájjon Crabb nem-e amerikai megbízás­ból tartózkodott a hajó közelé­ben? A Laboristák Eden lemon­dását követelték, de a többség 316 szavazattal 229 ellen biza1- mat szavazott Edennek. Egy második bizalmi szavazás­ban, amely a cyprusi helyzet kö­rül forgott. Eden szintén többsé­get kapott. Cyprus szigetén fo­kozódnak a zavargások, mert a sziget lakossága többségében Görögországhoz kíván csatlakoz­ni, de Cyprus szigete katonailag oly fontos Angliának, hogy, — mint Eden hétfőn kijelentette az alsóházban, — nem adhatja ki a kezéből. A görögbarát terroristák for­radalmi lázban tartják a szigetet Az angolok múlt héten kettőt közülük kivégeztettek, mert meg­öltek két embert. A terroristák azzal válaszoltak, hogy röpiraton közölték, hogy megtorlásul két tuszul vett angol katonát kivé­geztek. Egyik röpiratuk a cyprusi angol kormányzó meggyilkolásá­ra hivott fel. A szigeten forradal­mi állapotok uralkodnak. Bethlehemnek és Pittsburghnak volt a legjobb üzleti forgalma márciusban A pennsylvaniai State Univer­sity adatkutatásai szerint Bethle­hem város március havi üzleti forgalma a legnagyobb volt Pennsylvania harmadosztályú vá­rosai között. Az emelkedés feb­ruárról márciusra 16 százalék volt. A nagyvárosi közt csak Pittsburgh érte el ugyanezt az üzleti emelkedést, a pennsylva­niai általános adatok pedig csök­kenést mutatnak a februári ered­ményekhez képest. Allentownban 15, Eastonban pedig 9 százalékkal emelkedett az üzleti élet. Ezenkívül állam­nak még tiz körzete mutat fel emelkedést és pedig Chester 1, Erie 7, Harrisburg 7, Lancaster i 0, Reading 5, Philadelphia 3, Reading 5, Scranton 5, Wilkes Barra 6 és York 9 százalékot. Bethlehemben a bankforgalom 14 százalékkal növekedett, az épitkfizéa azonban 59 ..százaiéit-­kal csökkent, amit a rossz idő­járásnak és az építési idény ké­sői kezdetének tulajdonítanak. Az ipari villanyerő felhasználása 1 1 százalékkal Nagyobb volt és Northampton megyében 23 százalékkal emelkedett az uj autók és truckkocsik eladási for­galma. A bethlehemi postahiva­tal bevételei egy százalékkal vol­tak nagyobbak. Budapest nem adta fel nyugati város jellegét John MacCormack, a N. Y. Times bécsi szerkesztője, aki több napig Budapesten tartózkodott, a cikksorozata befejező cikkében Budapest külső életével foglalko­zik. Közli, hogy a New York ká­véház után a másik hires kávé­ház, a Belvárosi is újból megnyilt “Budapest nemcsak nem vesztet­te el nyugati város jellegét, de újabban kezdi még inkább visz­­szanyerni. A kormány egyne­gyeddel vagy egyharmaddal le» szállította a ruházati cikkek árait, s a budapesti nők remé.ik, hogy valamelyest visszanyerik -csinos­ságukat, amelyről valamikor hí­resek voltak. Akik az utóbbi években Budapesten jártak, több­nyire azt panaszolták, hogy Bu­dapest elvesztette csinos nőit. Pedig most is ittvannak. Eddig csupán se idejük, se ruhájuk, se szépitőszerük nem volt, hogy minél szebbé tegyék magukat. De, hogy továbbra is szépek akarnak lenni, bizonyítja, hogy 15,000 párisi Nylon-harisnyát vettek egy nap alatt amikor az árat páronként 100 forintra ($6.50) szállították le.” “Az élet, folytatja MacCor­mack, legalább is külsőleg, javult, mióta e sorok Írója hat hónap előtt itt volt. Több az élelmiszer és több az árucikk az üzletek­ben. Más kérdés, hogy az ala csony bérek miatt, hogyan tudják megvásárolni az árucikkeket? E kérdésre többféle választ kap­tam. “A munkások lopnak egy kicsit, a középosztály eladogat valamit", volt az egyik. “Sokak­nak mellékkeresetük is van", válaszolt a másik. “Az asszonyok is dolgoznak”, igy a harmadik. “Senkisem vásárolt s a kormány végül kénytelen volt leszállítani az árakat”, volt a legpesszimisz­tikuiabb magyarázat”, George szenátor követ lesz a NATO-nál A 78 éves Walter F. George georgiai demokrata szenátor kö­zölte, hogy nem jelölteti magát újból a novemberi választásokon, hanem elfogadja Eisenhower el­nök azon ajánlatát, hogy rendkí­vüli követ legyen a NATO-nál. Georgenak Herman Talmadge volt kormányzó, aki szélsősége­sen néger ellenes lett volna a de­mokrata párti ellenjelöltje a szeptemberi előválasztáson és - George 34 évi szenátusi tevé­kenység után nem kivánt nagy választási harcba belemenni. George 1954 óta a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt és erősen támogatta Eisenhower külpolitikáját. A NATO-hoz va­ló követi kinevezését úgy értel­mezik, mint Eisenhower gesztu­sát a kétpárti külpolitika érdeké­ben.----------------ooo----------------135 MILLIÓ DOLLÁR TITO ÉS RÁKOSI KIBÉKÜLÉSÉ­NEK ÁRA Tito jugoszláviai kommunista diktátor a múlt heti párisi láto­gatása alkalmával úgy nyilatko­zott a francia újságíróknak, hogy nincs megelégedve azzal, amiiy mértékben a rabországok destali­­nizálását eddig végrehajtották és további tisztogatásra van szükség. Magyarországtól jóvátétel! hát­ralék és más tartozások fejében 200 millió $-t követelt Tito, de a magyar kommunista kormány tavaly csak 20 milliót akart fi­zetni. A most Belgrádban Olt Károly pénzügyminiszter vezeté­sével tárgyaló magyar delegáció, a Time magazin értesülése sze­rint, 135 millióban fog megálla­podni. Szép summa azért, hogy Rákosi továbbra is a magyar nép nyakán maradhasson 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents