Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-05-04 / 18. szám

Th* Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáiA juggetren tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ UlfißiCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS £jter«o as Second-Glass Matter May 18, 1923, at the Post .tf;ce at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMEBIKaI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ..............................$4.00 Official Organ of the II ungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 18-üc szám BETHLEHEM, PA., 1956 MÁJUS 4 Egyes száma ára 8 cent VS*’- V VILÁGTÜKÖR LEZAJLOTT Kruscsev és Bul­ganin 1 0 napos londoni látogatá­sa s mint annyian előrelátták,nem hozott semmiíé.e lényeges ered­ményt az ellentétek megoldására. A középkeleti háborús feszültség ügyében az oroszok kije.entették hogy hajlandók beszüntetni a fegyverszállitásokat, ha a töb­biek is ezt teszik, vagyis ha Ame­rika végleg elejti az Israemek való fegyverszállítások gondola­tát, úgyszintén nem szállít fegy­vereket a bagdadi paktum orszá­gainak, Iránnak, Iráknak, Pakisz­tánnak és a részben ázsiai Török­országnak. A bagdadi paktumot az oro­szok, mint nyilatkozatikbói is ki­tűnik, ázsiai terveik veszedelmé­nek tekintik és legszivesebben szétrobbantani szeretnék. Az an­golszász hatalmak nem kivánják abbahagyni a fegyversz l itásokat a baráti népek védelmére és igy az orosz nyilatkozat szemforgató, békés szavak csomagolásában voltaképen azt mondja, hogy semmi okot nem látnak, miért ne folytassák az arab országok fegy­verekkel való ellátását? A német kérdésben úgy K. és B., mint Eden angol miniszterel­nök nyilatkozata elismeri, hogy a tárgyalások Ugyanúgy zátonyon vannak, mint voltak a genfi kül­ügyminiszteri konferencián. A rabországok ügyét mégcsak nem is emíitik. Mindössze az Anglia és a Szovjet-blokk közti kereskedelem nagyobb arányú fokozása érdé kében történt érdemi közeledés, de e téren Ano-ha az Egyesült Államok kívánságainak megfele­lően, továbbra is tartózkodni kí­ván attól, hogy hadiszerek gyár­tására alkalmas gépeket és hadi­anyag árukat szállítson a Vas­függönyön túlra. Eden szerint az oroszok mintegy évi 600 millió dollárért akarnak árut vásárolni Angliától, ami több, mint tízsze­rese az utóbbi években a Szov­jetországokba menő angol kivi­tel évi átlágának. K. és B. pénteken, április 27-én ugyanazon orosz hadihajó­val utaztak vissza, amelyen Portsmouthba érkeztek. A több mint húsz órán keresztül tartott titkos tárgyalásokról kiadott záró közlemény emlitést tesz, hogy a fegyverek leszállításáról s az atom fegyverek betiltásáról is voltak tárgyalások de lényegben nem jutottak előbbre. Kruscsev az elutazásakor tartott sajtókonfe­renciáján azt állította, hogy a Nyugat csak taktikázik a haderő leszállítás és atomtilalom ügyé­ben s nem gondol komolyan arra, hogy e kérdésekben most egyez­séget kössön. A közös közleményhez Anglia függeléket csatolt, amelyben sa­ját nevében beszélve, megújítja állásfoglalását Németország sza­bad választás utján való egyesí­tése érdekében és utal arra, hogy az oroszok ismét elutasító maga­tartásával szemben, fenntartotta eddigi álláspontját. A rabországokról nincs szó az angol függelékben sem, pedig az Angliában élő rabországi mene­kültek tüntető felvonulásokkal is igyekeztek ügyükre felhívni az Eden kormány figyelmét. . . E rabországok közt van nemcsak Magyarország, Csehszlovákia és Románia, de a tüntetésekben leg­nagyobb számban felvonult Len­gyel Légió hazája is, amelynek területi érinthetetlensége védel­mére indult meg a második vi­lágháború és amelyet félig a Szovjethez csatoltak, másik fele pedig a Szovjet gyarmata lett. Minderre azonban, úgy látszik, nem szeretnek emlékezni a függe­lék szerkesztői. A rabnépek ügye mely okból nem szerepel a függe­lékben, mint létező, megoldatlan kérdés, aktuális ügy? * * * MINT ZÁRT konferenciák ese­tén mindig feltéhető, lehet hogy titkos egyezségek jöttek létre egyben másban. De ezúttal nem­igen van támpont erre. Eden az oroszok elutazása után az angol néphez intézett beszédében a ke­reskedelmi összeköttetés fokozá­sát állította be a tárgya.ások leg­főbb vívmányául, külön azért is, mert mint mondotta, ez a békét is elősegíti. Általában arra fék tette a hangsúlyt, hogy a szemé­lyes látogatás csak üdvös lehetett a béke megóvása szempontjából De nem mulasztotta el, hogy rá­mutasson az eredmény igen so - vány voltára, arra, hogy, miként kifejezte magát, csak a "kezdet kezdetén” vagyunk. Voltakép teljes kudarccal járt a két Szovjet vezető útja, mikén* azt nem volt nehéz megjósolni. Eddig csak ázsiai országokban viziteltek, ez volt első látogatásuk egy Vasfüggönyön-inneni kultur­­népnél. . . Jelenlétükkel szemben napról napra erősebben mutatkozott meg a közhangulat. Szinte hihe­­tet,en, hogy a Szovjetnek az em­beri életek és szabadság elleni évtizedes bűnei dacára mást lát­szottak várni, mert Kruscsevet a tüntetések, hamar kihozták a sod­rából. Birminghamben az öklü­ket rázó tüntetők, de maga An­glia féle is a hidrogénbomba ra­kétával fenyegetődzött és ezzel, szinte meghatványozta az ellen­szenvet maga ellen. Az angol népről sok mindent szoktak mondani, de azt hogy fenyegetésekkel megveszthető vo.na, eddig senki sem állította. Fölényes, jéghideg nyugalommal szenvedte a "Battle of Britain -t Hitler fé éves naponkénti légi tá madásait és több mint egy évig egymaga állt szemben a hódítá­sai csúcspontján lévő Hitlerrel. Lehet, az angol nép ezután még inkább fogja kívánni a bé két a Szovjettel, de annyi bizo­nyos, hogy a Kruscsevet és az általa képviselt kommunista irányzatot, végleg meggyülölte. A minden rémsége dacára is gyermekdeden ható fenyegetőd­­zés arra mutat, hogy Kruscsev épp oly kevéssé ismeri az angolo­kat, mint ahogy a nyugatabbra szintén e.őbb soha el nem került Hitler és Rudolf Hess sem ismer­ték. . . Még az a szerény jóslat sem vált be, hogy az ut jó propagan­da lesz a Szovjetnek. A hidrogén rakétával való ijesztgetés rossz propaganda volt az angoloknál, de, ugylehet, másutt, a többi *or­­szágokban is, ahol alkalmasint borzongást keltett, de kételyeket is, vájjon őszinte e az olyan bé­keapostolok beszéde, akik azzal agitálnak' maguk mellett, hogy olyan minden mást felülmúló, “noch nicht dagewesen” super­­rakétájuk van, amelyet oda lőhet­nek ki milliók elpusztítására, ahová nekik épen jólesik. Krus­csev ekként inkább úgy hatott, mint a "békének" valami terro­ristája, szörnyetegi Frankenstein­je. S valóban: nem e az? Ha a Szovjet igazán akarná a békét, megkaphatná minden vé­szes hidrogén rakéta fenyegetés nélkül. Eisenhower elnök ezt meg is könnyítette számára. Április 21 -i beszédében nem azt köve­telte, hogy a Szovjet vonuljon vissza az I 938 előtti határaira és soha többé ne avatkozzék be eruopai országok ügyeibe hanem csak azt ajánlotta, tegye jóvá Stalinnak egész országokkal szemben elkövetett bűneit, egye­sítsék Németországot, Koreát és állítsák helyre a rabországok szabadságát. De erre, az épen a londoni tartózkodásuk alkalmá­ból elhangzott felhívásra eddig se Kruscsev, se Bulganin nem vá­laszolt. Avagy talán a birming­hami “borqba beszédben” erre is benne volt a válasz? • * * DULLES külügyminiszter az április 24-i sajtókonferenciáján nyilatkozott arról a most divatos kérdésről, van e kilátás arra, hogy a rabországok rendszere átalakul titoizmussá, nemzeti kommunizmussá? Ily kérdéseket többnyire egyes bizalmas újság Írók szoktak felvetni illetékes fel­kérésre, A mostuni kérdés igy hangzott: "Van e valami jel arra, hogy az oroszok módosítják a rabországokkal való viszonyukat? £s Dfci.les, a világ legbőbt-szé­­dübb külügyminisztere ezt vála­szolta: — Nincs semmi jel arra, hogy az oroszok módositják e viszonyt. De mondhatni, hogy némi jelek vannak arra, hogy a fölöttük va­ló uralom kissé gyengül. Nem mintha az oroszok ezt akarnák, de mert a Szovjet politikában be­következett változások bizonyos jutalomban részesitették a titoiz­­must és a titoizmusnak a Szovjet által történt elismerése bizonyos zavaró hatást gyakorol a Szovjet­nek a csatlósok feletti uralmára, akik azt gondolják, hogy Tito mindkét világtól (a Nyugattói és Ke.ettől) a legjobbat kapja és ez ellen a Szovjet többé nem emei kifogást, miért ne követhetnék tehát ők is ezt az utat? Ezért azt gondolom, hogy mialatt a Szov­jet nem nyilvánít semmiféle haj­lamot ez országok feletti uralma feladására, ez uralma mégis la­zul. Mint ismeretes, C. L. Sulzber­ger, a N. Y. Times európai kül­politikai munkatársa legutóbb sorra felkereste a rabországokat és benyomásai alapján a limes­ben javasolta, hogy arra kell tö­rekedni, titoizmusok létesüljenek a rabországokban. Arról azonban elfelejtett értekezni, hogy, a régi aesopusi mese szerint, ki akasz­­sza a csengőt a macska nyakába? A rabországok nagy orosz haderőtől vannak megszállva. Még azokban is, amelyek ezelőtt nem voltak hivatalosan megszál­­!és alatt, a varsói egyezmény ré­zén szintén sok orosz Katona van és köztudomású, hogy a hadsereg minden országban a varsói egyez­mény szerinti orosz főparancs­nokság irányítása alatt ált. A Szovjet, pedig miként Dulles is elismeri, semmi hajlandóságot nem mutat, hogy ez országok fe­letti gyarmati uralmát feladja, noha más hatalmaknál ugjan­­csak kifogásolja és ostorozza a gyarmaturalmat. Valószínű, hogy amikor most Dul.es nyiltán figyelmezteti s. rabországokat a Szovjetnek Ti­­tóval szembeni álláspontja és az ő tragikus balsorsuk közti kü­lönbségre és rávezeti őket a gon­dolatra, hogy áttérve a titoizmus­­ra, a Nyugattól megkaphatnák a “legjobbat”, az anyagi támoga­tást, a Szovjet még éberebben fog vigyázni e rabországok felet­ti uralmára, még szorosabbra fogja a gyeplőket. A nyilatkozat annál feleslege­sebb volt, mert ha tényleg akad­nának egyes rabországi veze­tők, akik titoista forradalmat kí­sérelnének meg, nagyon valószí­nűen ugyanazon sorsra jutnának, mint az 1953 junius I 8-i keletné­metországi felkelés vezetői és résztvevői és hiába folyna a rab­népek vére. Ilyen nyilatkozatokat csak akkor szabadna lenni, ha a Nyugat el van szánva arra, hogy támogat ily felkeléseket. Mint régen hangoztatjuk, a titoizmus sem kell a magyar népnek és a többi rabnéoeknek, mert szintén kommunizmus, va­gyis szabadság és jogrendnélküli rab.ó rendszer. Csak legutóbb ir­tuk e hasábokon Sulzberger cikk­sorozata kapcsán: "A rabországokban csak a Nyugat fegyveres segítségével ér­hető el változás és ha ez egyszer bekövetkezik, a titoista kommu­nizmus nem lesz közbeeső állo­más, hanem remélhetőleg, az ak­ciók lendülete, meg sem ál! a nemzeti és emberi szabadság igazi visszaállításáig I*’ * ■* * ABBAN, hogy a Szovjet ön­ként visszaadná a rabországok szabadságát, nem hittünk soha, többi közt, mert most is azt állít­ja, hogy ezek tulajdonképen sza­bad országok és csak a kommu­nizmus nemzetközi érdekefüz­­őket Moszkvához. Ezt fogja han­goztatni továbbra is a Nyugat fe­lé, A szabadság visszaállításának bizonysága csakis az oroszok tel­jes kivonulása és a szabad vá­lasztások lehetnének, de ebben a többségi demolrácia megvalósu­lása, vagy ahogy a kommunisták nyelvén mondjak “a kapitalizmus he.yreállitása" súlyos kocká­zata rejlik s ezt Moszkva nem vállalná. — A német kérdés hosszú időre függő­ben lévőnek látszik és tulajdon­képen a legfőbb ellentét, a leg­főbb zsákmány, amelynek meg­tartásáért a Szovjet játszma ezi­­dőszerint e.sőscrban folyik. a rabországok gyarmati birtoka. Ki hiszi, hogy Mo«zkva ezt a játsz­mát feladná, mikor az esze in­kább azon jár, hogyan terjeszt hetné ki újabb országokra a kom­munizmust? Nem hiszünk abban sem, hogy uj Nagy Imre korszak következ­ne, amely annjira "leenyhitené" a kommunizmust, hogy "vala­hogy elviselhetővé tenné ’. Ez nem megoldás, nem emberi és nemzeti államlilozófia és akik ebben bíznak veszélyesen köze! járnak ahhoz az engedékeny, puha állásponthoz, amelyet erre­felé eddig csak Tarczai Lajos “Újság" cimü clevelandi lapja hirdet és amelyet a szabadság­szerető amerika- és magyar le.kü­­leti soha, soha el nem fogadhat! r. o. BARKLEY HIRTELEN MEGHALT Alvin Barkley, az Egyesült Államok 1948-151 1952-ig voit ale.nöke, Kentucky állam szövet­ségi szenátora hétfőn szivszélhü­­désben hirtelen mégha.t élete Tik évében. Barkley Leri-.igtonban (Va.), a Washington u„d Lee University 1 700 hallgatója előtt tartott be­széde közben lett rosszul és né­hány percen belül meghalt. Előbb kongresszusi képviselő, majd kö­zei harminc évig szenátor volt s r'. D. Roosevelt elnök idején ve­zető szerepet vitt a demokrata pártban. Felesége korán meghalt és alelnökké választása után új­ból megnősült, Barkleyné jelen volt a közönség között s amikor összeesett, elsőnek rohant a pó­diumra, de az orvos már csak a halált konstatálhatta. Barkley a demokrata párt va­lóban demokratikus, igazi ameri­kai szelemü részének volt kima­gasló alakja. Magyarországon is járt a két háború közti időben és visszatérése után rokonszenvvcl nyilatkozott a trianoni rablóbéke elleni magyar revíziós törekvé­sekről.---------------ooo---------------­AZ ACÉLIPARI UNION KÉ­SZÜLŐDIK A BÉRTÁR­GYALÁSOKRA David J. MacDonald, a United Steelworkers elnöke május 1 5-ére Pittsburghba összehívta a union 150 tagú bérügyi bizottságát, hogy a junius végén lejáró kol­lektiv szerződés ügyében felállí­tandó követeléseket megbeszél jék. Még nem ismeretes, mikor kezdődnek meg a tárgyalások az acélgyárakkal és ércbánya tulaj­donosokkal. A PENNSYLVÁNIAI ELŐVÁLASZTÁS Az április 24-i elnökjelöltség előválasztáson aránylag kevés választó szavazott. A demokrata párt jelöltségi pályázója, akit George M. Leader kormányzó és köre támoagt, Adlai Stevenson, az 1952-ben Eisenhowerrel szem­ben hét millió szavazattal kisebb­jében maradt jelölt volt. Steven­son 627,000 szavazatot kapott, mig Kefauver szenátor nevét 37.000 szavazó irta be a szava­zólapra. A republikánus oldalon Know­­land szenátort még azelőtt jelöl­ték, mint Eisenhower elnök kö­zölte, hogy újra jelö.tséget vállai. Eisenhowerre 925,000, Know­­landra 43,000 szavazatot adtak le. A republikánusok, akikre az államban regisztrált szavazók 55 százaléka esik, az előválasztáson a leadott szavazatok 55 százalé­kát kapták meg. Mindenki csak a saját pártjabeli jelöltre szavaz­hatott; a pennsylvaniai törvény nem engedi meg, hogy a szava­zók átlépjék a pártkorlátokat, ahogy az egyes, más állambeli előválasztásokon történhet.Eisen­hower elnök az előválasztás nap­ján Gettysburgba utazott felesé­gével és az elsők között szava­zott. Massachussetts államban is április 24-én volt az előválaszá3. John McCormack demokratc képvise.őházi vezető, mint az ál­lam kedvenc fia szerepelt egy lis­tán, amely 28,000 szavazatot nyert el. Stevenson 19,000 és Kefauver 4500 szavazatot kapott. A republikánusoknál Eisenhower szavazatai meghaladták az 51,- 000-t. Floridában május 29-én, Kali­forniában pedig junius 5-én lesz az előválasztás. Mindkét helyen a demokratáknál Stevenson és Kefauver állnak szemben egy­mással. ...........— ooo— ■■■­GAZOLIN, STB. ADÓEMELÉS­SEL VALÓSUL MEG, A NAGY ÚTÉPÍTŐ PROGRAMM A kongresszusi képviselőház pénteken, április 27-én elfogadta Eisenhower elnök nagyszabású országút épitő programmját, amely tavaly nem ment keresztül, mert a kormány az óriási költsé­geket bond-kibocsájtás utján akarta fedezni, mig a demokra­ták "Pay as you ride" (fizess, amikor utazol) alapon országúti adókat kívántak. A javaslat szerint 1 3 év alatt fog megvalósulni a nagy útépíté­si programm $51,860,000,000 költséggel, amelyből szövetségi hozzájárulás $37,610.000,000 lesz. A legnagyobb szövetségi hozzájárulás, 25 billió dollár egy 40.000 mérföldés államközi út­hálózat kiépítésére fog szolgálni. A demokraták javaslatának megfelelően a költségek fedeze­tére felemelik a gazo in, autóke­rekek, teherkocsik, autóbuszok és trailer kocsik adóját és e bevété­lekből $38,489,000,000 összegű útépítési alapot akarnak létesíte­ni. A szenátus jóváhagyását biz­tosra veszik. KRUSCSEV ELUTASÍTÓ VÁLASZA A NÉMET EGYESÍTÉS ÉS A RABORSZÁGOK ÜGYÉBEN “Megvédelmezzük a magunk és barátaink győzelmeit” kiutasították a szovjet e. n. DELEGÁCIÓ • KÉT TAGJÁT KIDNAPOLÁS MIATT A kinai nacionalisták 1954-ben Formosa közelében elfogtak egy Szovjet tankhajót s a hajó kilenc főnyi személyzete nem kívánt visszatérni a Szovjetbe. Múlt év oktéberében a U. S. politikai menedékjogot biztositott számuk­ra és New York körzetében te­lepedtek le. Április 7-én közülük öten, a Szovjetnek az Egyesült Nemzeteknél lévő diplomáciai kirendeltsége tagjaitól körülvéve megjelentek a new yorki Idie­­wild repülőtéren és elrepültek a Szovjetbe. Az ügy feltűnést ke'tett Wash­ingtonban és a szenátus belbiz­tonsági albizottsága kihallgatta a tengerészek barátait, akik el­mondták, hogy e tengerészeket az orosz E. N. delegáció tagjai állandóan rábeszélő látogatások­kal zaklatták és elutaz'suk előtt a delegáció helyiségébe vitték őket. Nézetük szerint a Szovjet delegáció kidnapolta, hazatérés re kényszeritette őket. A fődelegátus is segített Az F. B. I. nyomozást indított, amelynek adatai megerősítették ez a gyanút. A State Department ennek alapján éles tiltakozását fejezte ki a washingtoni Szovjet követségnek, rámutatva arra, hogy az orosz E. N. delegáció túllépte hatáskörét, amely csak az E. N. ügyeire terjed ki. Nem vádolta a delegációt kidnapolás­sal, de követelte a de egáció két tagjának, mint nem kívánatos személynek "nagyon kifogásolha­tó cselekményekért" való azon­­na.i visszahívását és megrótta Ar­kady A. Sobolevnek, az orosz E. N. delegáció vezetőjének eljárá­sát, mellyel beavatkozott tenge­részek ügyébe. Moszkvában kényszeritették az öt matrózt, hogy nyilatkozatban válaszoljanak. Tagadják, hogy őket a delegáció hazatérésre kényszeritette volna és azt állít­ják, hogy a Church World Ser­vice, amely ittmaradásuk ügyet kezdettől pártfogolta, fenyegeté­sekkel akarta maradásra kénysze­ríteni őket. Az egyházi szervezet nevetségesnek mondja e vádat. Az ügy próbája pénteken, ápr. 27-én ment végbe a washingtoni Immigration Officeban, ahol a többi négy matrózt hallgatták ki. George N. Zaroubin orosz követ is megjelent és hazatérésre akar­ta rábeszélni őket, de kereken elutasították. Egyikük azt mond­ta, akkor mennek haza, ha majd Oroszország szabad lesz. Szom­baton a szenátus albizottságnál ugyanígy nyilatkoztak és sajnál­ták öt társuk sorsát, akik vissza­térésre kényszerültek. Az eset újabb bizonysága an­nak, hogy az E. N. Szovjet dele­gációja, kereskedelmi és egyéb kirendeltségei túllépik hatáskörü­két és valóságos Szovjet propa­ganda és akció központok. Eden elfogadta Mozskva meghívását, Eisenhower nem hívja meg K. és B.-t Kruscsev és Bulganin London-1 Europa ból való elutazása alkalmával Bulganin nyilvánosságra hozta, hogy Eden angol miniszterelnö­köt meghívták Moszkva megláto­­getására. Még bizonytalan. Eden mikor megy Moszkvába, de alig­ha az ősz előtt. Bulganin tagadta beszédében, hogy éket akarnának verni Ame­rika és Anglia közé, de hivatko­zott arra, hogy egyes kérdések­ben nézeteltérések vannak a két hatalom között. Elismerte, hogy Anglia megmaradt Amerika ol- i da.án és a Nyugat és Kelet közti | ellentétek nem változtak. "Köz- i tudomásu, mondotta, hogy An­glia tagja az Atlanti Blokknak, amelyet mi nem szeretünk." Külföldön a látogatás kapcsán­­hangoztatják, hogy Kruscsev eli­degenítette a Labor Partyt, amely legtekintélyesebb mun­káspártja és ezzel sokat rontott azon moszkvai terv kilátásain, hogy a szociáldemokratákat meg­nyerjék a kommunistákkal való együttműködésre. Gaitskell, a La­bor Party vezére Kruscsev sértő hangú elutasító magatartása da­cára továbbra is követeli a több száz európai, köztük különösen sok német szoedem. vezeiő sza­­badonbocsájtását. Gaitskell a Labor Party ban­kettjét követő napon igyekezett Kruscsevet kibékíteni Brown La­bor képviselővel, de Kruscsev ki­jelentette, hogy Brownnal többé nem fog kezet. Brown a banket­ten azt hányta Kruscsev szemére, hogy a Szovjet Hitlerrel barát­kozott, amikor Hitler Angliát bombázta é3 Anglia egymagában küzdött életéért. 1960-RA A FÖLDEK KÉTHAR­MADÁT AKARJÁK BOLSEVI­­ZÁLNI MAGYARORSZÁGON A N. Y. Times jelenti május 1 -én Bécsből, hogy a magyaror­szági kommunista kormány a most kezdődött ötéves tervben célul tűzte ki, hogy a földeknek jelenleg államosított vagy kolc­­hozositott egyharmadát 1 960-ra kétharmadra kel felemelni, de je­lenleg csökkenteni kívánja a nyo­mást a kolchozokba való belépés­re. E módszert azon céllal alkal­mazók, hogy a földművesek job­ban kooperáljanak és az élelmi­szer ellátás megjavuljon. Hivatalos magyarországi ada­tok szerint 1955 végén a földek 19 százalékán folyt kolchoz ter­melés és 10.9 százaléka volt ál­lamosított birtok. A SUPREME COURT DÖNTÉSE A KÜLÖN NÉGER BUSZ ÜLÉSEKRŐL A szövetségi legfőbb bíróság egy április 23-i határozatában fenntartotta, hogy négereknek autóbuszokban való elkülönítése törvényellenes. Mint ismeretes, Montgomery alabamai városban a négerek hónapok óta bojkottál­­ják az autóbuszt, mert nem akar­nak a számukra kijelölt helyeken utazni. Az a-utobusztársaság a Supreme Court mostani határoza­ta után kész volt megszüntetni az elkülönítést, de a fehérekből álló­­városi közlekedési bizottság azt állítja, hogy meg kell várni az alabamai bíróság döntését. A montgomeryi négerek folytatják az autóbusz bojkottot, amig a helyzet nem tisztázódik. " Kruscsev és Bulganin hétfőn visszaérkeztek Moszkvába s Krus­csev a repülőtéren tartott beszé­dében foglalkozott Eisenhower elnök április 21-i beszédével, melyben Eisenhower többek kö­zött a német egyesítést és a rab­országok szabadságát kívánta. Kruscsev reményét fejezte k', hogy lépésről lépésre sikerül megjavítani a viszonyt Ameriká­val dacára, hogy, mint mondotta, sok dolog van a beszédben­­amivel nem lehet egyetérteni, mert nem segítik a jóviszony lét­rejöttét. Hogy ezalatt Eisenhower kívánságai közül melyeket értet­te, kitűnik beszéde következő mondatából: "Remélem, hogy végül megegyezünk leszerelésről. a kereskedelmi kapcsolatok nor­malizálásáról és a kulturális kap­csolatokról”, Azt jelenti ez, hogy a Szovjet a német egyesítés és a rabországok szabadsága kérdésé­ben nem akar engedni, ami kitű­nik a beszéd azon mondatából is, mely szerint “megvédelmez­zük a magunk és barátaink győ­zelmeit". (Yaltában nem -kötöt­tek semmiféle szerződést? Szerk.) A moszkvai május elsejei fel­vonulásnál Zsukov tábornok, hadügyminiszter volt a főszónok és a “békés együttlétezés” s az éberség szükségét hangoztatta. Stalin képe helyett Kruscsevé sze­repelt a májusi felvonulásban együtt Bulganinnel <* Leninnel. — OOO- -... AZ UJ MAGYAR ÖTÉVES TERV John MacCormack jelenti Bécs­ből a N. Y. Timesnek, hogy megjelent az uj magyar ötéves terv, amely az acélipari és egyéb nehézipari termelést elébehelyezi á könnyű ipari termelésnek és a fogyasztási cikkek gyártásának. A nyomorúságos fizetésű mun­kásoknak fizetésemelést Ígér a terv. Több fogyasztási cikk árát leszállították. Az ötéves terv a munka fela­datokat hozzáalkalmazza az orosz ötéves tervhez, vagyis Moszkva parancsaihoz,----------------ooo---- ■ ---­A középkeleti helyzet Az Egyptom és Israel közötti határon az uj fegyverszüneti egyezmény dacára két újabb ha lálos incidens fordult elő. Israel azt mondja, hogy mindkét inci­denst az egyptomiak okozták s hogy Naszer egyptomi diktátoi miniszterelnök a fegyverszüneti szerződést csak időnyerésre hasz­nálja fel a további felkészüléshez. Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára, mint béke­­megbizott, .most tárgyal az israeli kormánnyal tartós megegyezés érdekében-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents