Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-04-27 / 17. szám

The Only Hunqarian news­paper in Lehigh Valley. A man varsán érdekeit szolgáid független tár­sadalmi hetilap. BETHLEIIEMI HÍRADÓ UIEKlCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre . . . ........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS L.iterea äs becond-Olass J'.tter May 18, 1923, at the Post Mice at Bethlebem, Pa., uc3r the Act of March 3, 1870”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMIBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 17-ik szám BETHLEHEM, 'A., 1956 ÁPRILIS 27 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR AZ ANGOL NÉP nem valami lelkesen fogadta Kruscsev és Bulganin, a két Szovjetvezér ér­kezését. A portsmouthi kikötő­ben volt ugyan hivatalos ágyulö­­vés a tiszteletükre, de a kikötő­ben lévő hajók némák maradtak, nem üdvözölték a szók sós élénk kürtöléssel a nevezetes vendége­ket. A parton pedig a külügymi­nisztériumnak csak egy másod­rendű szereposztásu küldöttség-­­várt reájuk. A rakodó munkások nem éljeneztek; inkább kíváncsi­ságból verődtek össze a hajó előtt s amikor jól megnézték ma­guknak a két jövevényt, a ko­paszt meg a kecskeszakállut szótlan mentek tovább a dolguk­ra. “B & K”, (ahogy a londoni sajtó aposztrofálja őket), aztán elléptek a kirendelt diszszázad előtt és beszálltak a s ámukra fenntartott különvonatba. Londonban Eden miniszterei nők várta őket a Victoria pálya udvaron. “Örömét" fejezte ki a látogatás felett, de nem mulasz tóttá el a célzást, hogy a genfi államfői konferencia óta, melyen a meghivás történt, több olyan akció volt orosz részről, ami nem tette szívélyesebbé e találkozás hangulatát. A N. Y. Times ezt akként magyarázza, hogy Eden az egyptomi fegyverszállításokra és a német egységről folyt tár­gyalások meghiúsítására értette. (Valószínűbb az előbbi, mert a Szovjetnek a Középkelet ügyeibe való beavatkozása f-ltétlenüi nagy gond Anglia számira, mig a német egyesítés, mint Francia­­országnak, neki sem szívügye.) Eden hangsúlyozta azt is, hogy a látogatásnak fontos ügyekben szükséges tárgyalások alkotják igazi célját (vagyis nem valami szeretetteljes, ujongó, baráti egymás keblére boru.ás) és re­méli, hogy az eredmények a ké: ország közti, valamint a többior­­szágokkal való viszonyt javítani fogják. Bulganin tolmács utján válaszolt s hangoztatta, hogy a Szovjet jóviszonyt kíván Angliá­val, a U. S.-sel és Franciaország­gal. A politikánk közti eltérés da­cára, mondta, jó szomszédokhoz illő, békés együttélésre van szük­ség. És megcsillantana a lehető­ségét annak is, hogy sok százmil­liós árurendelésekkel fogják sze­rencséltetni az angol ipart és ke­reskedelmet. A beszédet hangszórók közve­títették a pályaudvár előtti téren, ahol mintegy 2,000 ember volt jelen, egyrészük tüntető táb­lákkal. A bevonulásnál, az ut mentén álló közönség nem volt számban erős és csak néhány kommunista éljenzett, mig szá­mosán abcugoltak. Az önérzete­sebb, kevésbbé elüzletesedett an­golok inkább fagyosan néztek és hallgattak, , . Arra gondoltak ta­lán, mi értelme az önmegtagadás­nak, a megalázkodásnak, a hiva­talos tiszteletadásnak azokkal szemben, akik megannyi országot becstelen szerződésszegéssel jár­mukba erőszakoltak és akiknek most is nyíltan vallott céljuk, hogy a kommunista államrabszol­gaság nemzetbörtöneivé tegyék a ma még szabad országokat, köz­tük egyszer majd Angliát is? * * * MÉG SOHA senkire nem kel­lett úgy vigyázni Londonban, mint a két Szovjetvezér testi ép­ségére. Hatalmas motorbiciklista kordontól körülvéve két órán át autoturát téttek a városban, de mind kevesebb nézőjük akadt. A közöny a hires angol hidegvér­jele volt csupán vagy az őszinte, megvető idegenkedésé? A Cityben a két Szovjetvezér megkoszorúzta a világháborús hősök emlékét, mintha Yalta megszegésével sohasem csúfolták volna meg önfeláldozásukat. . . Beirták nevüket a Buckingham Palast vendéglistájára. A király­nő nem volt otthon, Windsorban, van de programm szerint ké­sőbb az ottani kastélyben fogad­ni fogja őket. Addig is naponta többórás, titkos tárgyalásokat folytatnak Edennel az ellentétek ügyében, közbe-közbe pedig részt vesznek a lordmayor által rende­zett banketten és egyéb a tisztele­tükre rendezett ünnepségeken, miként azt az angol vendéglátói korrektség megköveteli, ha már vendégül látnak valakit. . . A vendégek azonban kevésbbé etikettszerüen válaszoltak a Szov­jet követség által rendezett ban­ketten, amely a tiz napos lá­togatás másodnapján folyt le Eden és más miniszterek jelen­létében. Ezúttal Kruscsev be­szélt a tőle megszokott nyíltság­gal, amely annyira különbözik Stalin emlékezetes, száraz szűk­szavúságától és sokkal kibivóbb, mint az volt, de nem kevésbbé ármányos. A Szovjet követségen pláne otthon érezte magát és többi közt ezeket mond-tta. — Tudjuk, az angolok között vannak, akik nem sok rokon szenvet éreznek irántunk. Dt köztük is, úgy gondolom, nem sokan vannak, akik a vitás ügye­ket fegyveres erőszakkal akarnák elintézni, — és ez a fődologi — Tárgyalásaink eredménye sek lesznek, ha a népek bókévá gya fog vezetni bennünket és ar­ra törekszünk, hogy a vitás kér déseket békésen oldjuk meg. Tudjuk, uraim, hogy önök nem szeretik a kommunizmust. Mi vi­szont nem titkoljuk, hogy nem szeretjük a kapitalizmust. De bé­kében kell élnünk. Természete­sen nem kívánjuk, hogy önök valamiféle szeretettel viseltesse­nek irántunk. De tagadhatatlan tény, hogy létezik egy nagy or szág, a Szovjetunió, amely békét akar és nem háborút. Mint a közmondás mondja, nem választ­hatod meg szomszédodat, ahogy szeretnéd, hanem olyan szom­széddal kell együttélned, ami­lyent Isten adott neked. Ha ily felfogással foglalkozunk a nem­zetközi kérdések megoldásával, mindig képesek leszünk, vala­mely megegyezés elérésére. — Nem akarjuk önöket rábe szelni, hogy adják fel a kapita­lizmust és fogadják el a mi rend­szerünkét. Önök viszont csak az idejüket pazarolnák, ha bennün két rá akarnának beszélni, hogy adjuk fel, szüntessük meg szocia­lista rendszerünket. Azt hiszem önök ezzel tisztában is vannak. Ha bennünket erőszakkal akar-' nának kényszeriteni annak elfo­gadására, ami számunkra lehetet­len, semmi eredménye nem vol­na. Ugyan igy nekünk sincsenek illúzióink, hogy önök elfogadnák azt, ami önök számára lehetetlen. Hol a kiút? Csak egy van, a bé­kés együttlétezés. Más ut nincs. Kár volna minden kísérletért, amely vitakérdéseket háborúval akarna rendezni. A gyakorlat, az élet megmutattá, hogy a hábo­rú nem rendezi a vitakérdéseket, hanem csak súlyosabbá teszi őket — Ugyanazon csillagzaton élünk. Annak következménye­ként, hogy a műszaki tudomá­nyok oly nagy fejlődést értek el, ez a csillagzat mind kisebb lesz. Például, mig azelőtt napokat vett igénybe, hogy országunkból Angliába utazzunk, légi tervező­ink olyan repülőgépeket talál­tak fel, amelyek néhány óra alatt teszik meg ezt az utat. Moszkvá­tól London ma három és fél óra és ez még nem rekord. Katonai repülőgépek még gyorsabban re­pülnek, a földrészközi, irányított lövegek, (missilek) pedig percek alatt futják be ezt a távolságot. Kipróbáltuk a hidrogénbombákat is. Önök (az angolok) most ké­szülnek kipróbálni. — Mindkét oldalon irmeretes e fegyverek veszélyességének mérve. Tehát a népeket, a vilá­got nem szabad kitenni a kiirtás­nak, javai pusztulásának. A tech­nika haladása folytán egyik ol­dalnak sem volna haszna belőle. Csak szörnyű pusztulást hozna. Mindent meg kell tennünk a há­ború elkerülésére, erélyesen kell dolgoznunk a feszültség enyhíté­sére és a nemzetek közti barát­ság megerősítése, a világbéke erősítése kell legyen a célunk, a békés együttlétezés tehát életbe­vágóan. szükséges. AZ EDDIGI tárgyalásokról annyi szivárgott ki, hogy Eden kerte, a Szovjet szüntesse be a legyverszál itásokat Egyptomnak és más arab országoknak, de K és B kitértek a javaslat elől, jég­re tették azzal, hogy bizottságot kell kiküldeni, amely foglalkozna a kérdéssel, mit lehetne ez ügy ben tenni? Ismeretes azonban K és B azon makacs álláspontja is, hogy ragaszkodnak a teljesen szabad kézhez abban, hogy kinek szállítanak fegyvert. így fest a valóságban az a békevágy,melyet Kruscsev hamis humanista jám­borkodással hangoztatott oly so­­kadikszor, ezúttal Londonban, a világfigyelemtől kisért látogatás alkalmából! Honnan veszi az erkölcsi ille­tékességet, bátorságot Kruscse-r arra, hogy jó szomszédsági együttélést prédikál és óv attól, hogy másokra olyant kényszerít­senek fel, amit azok nem akar nak? Vájjon miegyebet csinált a Szovjet kisebb szomszédai egész sorával, a rabországok tömegé vei, mint hogy felkényszeritett reájuk egy olyan moszkvai gyár mati szolgaságot és kommunista állam mindenhatóságot, amely az emberi és nemzeti sza’ adsá teljes eltiprását jelenti s amelye mint számukra lehetetlent, elfő gadhatatlant, sohasem, akartak sohasem kívántak maguknak & ma is szabadulni pró’ álnánai .öle, ha nem ülne nyakukon « Szovjet óriási fegyveres túlereje Valóban kárbaveszett idő vol na, ha a Szovjetvezetőket és kreatúráikat, álláskoncot kapoti uszályukat arról akarnánk meg győzni, hogy rendszerüket fe; kell adniok. Hiszen ez az exisz­­tenciájuk, ebből élnek, nem épen rosszul, — de miért nincs bátor­ságuk egyszer megkérdezni az orosz népet és a többi rabnépet, szabad, titkos választáson módot adni neki, hogy nyilatkozhassék, a kommunizmust akarja e vagy pedig a szabadságot, azt a kapi talizmust, amely Angliában, a munkások ottani erőteljes szak­szervezettsége folytán jó, a Szov­­jetbelieknel összehasonlíthatatla­nul jobb bérek következtében, de kiváltképen az Egyesült Ál­lamokban már nem a 100 év előtti, Marx-korabeli rideg osz­tályuralom, hanem az “élni és élni hagyni" elv szerint, minden dolgozó számára polgári életvi­szonyokat biztositó szociális ka­pitalizmus, népkapitalizmus? * * * AZ ÉVEK FOLYAMÁN annyi­szor hallottunk ily érvelést a su­­perbombák miatti békés eyüttélés szükségéről és annyiszor válaszol­tak már rá, hogy közhely volna az érvek ujahib és újabb ismét­lésé. E válaszok lényege, hogy nem lehet, nem szabad a status­­quo fenntartásával, a Vasfüggöny országok rabságának bizonytalan időkre való meghosszabbításával beletörődni a “békés együttléte­­zésbe". Csak az igazság adhatja meg az erőt, a belső erőt a békÓ3 együttlétezés eszméjéhez és tehe­ti azt mélyen gyökerező, átérzett, erkölcsileg tiszta, elfogadható va­lósággá ! A békés jószomszédsági vi­szonyt nem azoknak a szomszé­doknak kell kezdeni, akik fel vannak háborodva azon, ahogj az egyik zsarnoki szomszéd a többiek minden jogát lábbal ti­porta, hanem a jogfosztás helyre­­hozatalával a zsarnoki szom­szédnak! Erről azonban Kruscsev és társai tudni sem akarnak I Sőt a superbombákkal akarják kiz­­zsarolni a jó szomszédoknak a többi szomszédokkal elkövetett égrekiáltó igazságtalanságokba való belenyugvását! Ismételten megírtuk, hogy a superbombak létezése a Szovje-Í tét és bitorlásait segitj s a! Nyugatnak akkor kellett volna a! sarkára állnia araborszígok erő­szakos bolsevizíása ellen, amig Amerikának aimbomba mono­póliuma volt. Mgirtuk 1946-47 ben, hogy e szrencsés adottság elszalasztása -égzetesen meg mgja nehezitei a Vasfüggöny­országoknak adtt szabadság igé rét beváltását. Katolikus Ma­gyarok Vasárnajában annakide­jén, a magyar (ajtóban egyedül figyelmeztettemily értelemben és rámutattam arra hogy ha a Szov jet is birtokába lesz az atom­bomba titkának zsarolásra fogja felhasználni. Most a N. Y, Times az április 2 I -i számának "Claws of the Bear" cimü v-íércikkében fog lalkozik Kruostv e londoni be­szédével és megállapítja, hogy Kruscsev, amik-.r békés, barát, szavak álarcátan arról beszélt, hogy Moszkváid London h.'rom és fél óra sőt levesebb idő alatt is elérhető, az Atombombát vágj­­hidrogén vivő, fildrészközi missi­lek pedig pereik alatt tehetnek meg hasonló uta, — fenyegetett. A Times perszemindig mérsékeli hanot használ, 'enyegetést mond zsarolási szándét helyett, de hogy ezt érti ki Krujcsev beszéJébőb nem kétséges, mert hozzáteszi: Kruscsev "sekatnondón" hangoz tatta, hogy “ha íyomást akarnak reánk gyakoro,ni és lehetetlent követelnek, senmi eredménye nem volna." EI&ENHOWEX elnök a szom­baton este, Weshingtonban, a lapszerkesztők 1 invencióján tar­tott beszédében felhívta Stalin utódait, egykori cinkosai, Krus sevet és társait, tegyék jóvá italin valamennyi hibáját, nem­­sak azokat, amelyeket egyes j.nberek, de azokat is, amelye .et egész nem. c ekv -»rszágok el­len elkövetett és sürgette Német­­>rszág és Korea szabadságba, aló eg. esitését, valamint a rab­­rszágok, köztük Magyarország izabadsága viszszaadásút, közben ;edig megint Amerika feltétlen áboru ellenességét hangsúlyozta A háború valóban a legember­­celenebb eszköz a világ szabadsá­ga helyreáliitátsára, még akkor is, ha mindkét fél tekintettel a mérhetetlen pusztításokra, ame­lyeket atom- és hidrogénbombák okoznának, az azoktól való féléi mében kikapcsolná használatu­kat. De lehet e a feltétlen hábo ru ellenesség állandó hangozta­tásával engedékenységre birm Kruscsevet és társait, akik nem akarnak a Stalintól összerabolt birodalom feloszlatásán elnököl­ni, hanem a superbombák miatt egyelőre politikai és gazdasági utón akarnak olyan befolyáshoz jutni a még szabad országokban, hogy azzal megszerezzék a köz­hatalmat? Kár volt Kruscsevet és Bulga­­nint Londonban gentlemanként fogadni, tisztességes egyezségre alkalmas emberekként tárgyalni, bankettezni és koccintani velük. Kruscsevnek és társainak eszük ágában sincs bármit visszaadni, sőt ha belpolitikailag meg is ta­gadják Stalint, külpolitikailag a hátrahagyott utasításait követik a még szabad országok megkapa­­rintására. . . Lenin tanításai sze­rint semmiféle cselekedet, amely a polgári erkölcs szerint megve­tendő vagy kriminális tett, nem bűn, ha a kommunizmus előreha­ladása érdekeinek használ. A zsa­rolás sem. Gangsterekkel, zsarolókkal nem lehet szépszóval boldogulni és Londonban ujfent kiderült, hogy nem igazságtevő meg­egyezést, hanem zsarolással ki­terrorizált “együttlétezést" akar­nak, olyant, amelyben a kom­munizmus uralmi területe egyre növekszik, mig a szabad világ lá­ba alól alatt egyre zsugorodik, fogy a talaj... A helyzet per­spektívája ez és a szabad világ vezetőinek megfelelő illuziótlan­­sággal kell készülniük a jövő elébe. r. 0. •A RABORSZÁGOK ÜGYE LONDONBAN SINCS A NAPIRENDEN... A N. Y. Times londoni tudósí­tójának, Drew Middleton elismert nevű amerikai újságírónak a lap­ban április 2 1 -én közölt tudósítá­sa szerint az Eden miniszterelnök és Szovjetvezetők között folyó titkos diplomáciai tárgyalások naoiendjén a következő tárgyak szerepelnek: 1. a középkeleti helyzet, azon céllal, hogy Szöv­et kötelezze magát, hogy korlá­tozza afegyverszállitást az arab államoknak. 2. a német egyesítés és a Vasfüggöny enyhítése. 3. A haderők leszállítása. A napirend tehát sokban ugyanaz, mint volt az októberi genfi konferencián. A rabnépek­ről ezúttal sincsen szó. . . Drew Midd eton úgy érteszül, hogy az angol kormány egyetlen kérdés­ben sem remél eredményt elérni. Mi értelme volt igy egyáltalán módot adni a két stalini bűntárs­nak, hogy Angliában rontsák a politikai levegőt? KRUSCSEV AZ IRÁNYÍTOTT HIDR0GÉNB0M­­BA LÖVEGET CSÖRGETTE BIRMINGHAMBAN A FARMEREK TÉRÍTÉST KAPNAK, HA NEM VETIK BE A FÖLDET Az Eisenhower elnök által megvétózott farm-törvényt ápri­lis 18-án újból tárgyalta a képvi­selőház, de ezúttal az elnök irán­ti tiszteletből az a 2 7 republiká­nus is a vétó fenntartása mellett szavazott, aki a tárgyaláskor együttszavazott a demokratákkal. A vétó hatálytalanításához szük­séges kétharmad többség nem jött létre, sőt maga a javaslat is 202 szavazattal 21 1 ellen kisebb­ségben maradt. A farmtörvényben tervezeti "talajbank”-ról újból benyújtott, republikánus javaslat ügyében a képV -elöliá- . elöísátiyzati bizott­sága megszavazta a földjeik egy­­része parlagon hagyásáért a far­mereknek juttatandó kárpótlásra szükséges 1.2 billió dollárt, de Benson földmivelési miniszter ra­gaszkodik ahhoz, hogy a kon­gresszus két háza adjon erre uj felhatalmazást. Valószínű, hogy a demokraták e választási évbei ennek nem állják útját. Erzsébet angol királynő vasár­nap dé.utún teán látta a vendégü1 Kruscsevet és Bulganint a wind­­sori kastélyban. A Szovje) veze­tők cobolyprémből készült sált vittek ajándékba a királynőnek, Bemutatták nekik Károly trónörö kost és Anna hercegnőt, a király­nő gyermekeit. Ugyanezen órában több város­ban rabországi menekültek tünte­tő felvonulást rendeztek az orosz vendégek ellen. A legnagyobb felvonulás Londonban volt s azon az Anders tábornok vezetése alatti, volt lengyel legionistákon kivül fehérorosz, ukrán, balti, magyar, cseh, szlovák és más menekültek is résztvettek. Tilta kozó iratot nyújtották át Eden miniszterelnök Downing Street I 0 alatti hivatalában. Hétfőn Kruscsev és Bulganin Birmingham angol gyárvárosba látogatak el. A munkások hangos tüntetéssel fogadták őket és egye­sek öklüket is rázták feléjük. A helyi kereskedelmi kamara által rendezett banketten Krus­csev felhozta, hogy nagy kereske­delmi forgalmat akarnak Angliá­val, de a hadianyag szállítási ti­lalmak nehézségeket okoznak. "Ez azonban, mondotta, nem gá­tolhatja a Szovjet előrehaladását. A tilalmaknak nincs értelmük, mert a Szovjet fegyverkezését nem hátráltathatják. A Szovjetet semmiben sem lehet megelőzni. A Szovjet előbb rabbantott fel repülőgépről egy hidrogénbom­bát, mint Amerika, amely csak egy hidrogén installációt robban­tott. A Szovjet mihamar olyan irányított hidrogénbomba löveg (missile) birtokában lesz, amely bárhol-& világon felrobbantható" (Donald A. Quarles U. S. légügyi miniszter úgy nyilatko­zott, hogy Kruscsev a levegőből beszél, mert sem a U. S., sem a Szovjet 5—10 év előtt nem tud­ja megoldani e lövegek kérdé sét. Symington szenátor, aki Truman alatt volt légügyi minisz­ter azonban komolynak tartja Kruscsev kérkedését.) EISENHOWER HOZZÁSZÓLÁSA A NÉLKÜLE FOLYÓ LONDONI TÁRGYALÁSOKHOZ--OOP­A SZOVJET AFRIKÁBAN A Szovjet fegyverszállítást ajánlott fel a különböző néger törzsekből legutóbb alakult afri­kai független szudáni köztársa­ságnak. Eisenhower elnök az április 2 1 -én Washingtonban, a lapszer­kesztők összejövetelén tartott be­szédében megismételte, hogy a U. S. Ázsiában minden megtá­madott nemzetet segiteni fog, bárki lenne is a támadó. Elitélte a gyarmatosító politikát (kolo­­nializmust) és hangoztatta, hogy a U. S. megértéssel és tisztelettel viseltetik azon népek független­ségi törekvése iránt, amelyek leg­utóbb felkeltek a gyarmati ura lom ellen vagy jelenleg felkelés­ben vannak, hiszen Amerika né­pe maga is azzal lett szabad hogy felkelt az angol gyarmat uralom ellen. Amerika folytató fogja a külországok segélyezését, mert, úgymond, a világ minden részén segiteni gyengébb orszá gokat, hogy a kommunizmussá' szemben helytállhassanak, ke vésbbé költséges, mint az elvesz­tett szabadság helyreállítása. Hozzák helyre Stalinnak egész népek ellen elkövetett bűneit is! Kijelentette az elnök, hogy Stalinnak kegyetlen önkénykedé­sei miatti detronizálása nem elég, a Szovjet vétója még mindig akadályozza Németország egyesí­tését, Korea egységessé tételét, a Vasfüggöny országokban me^ I mindig bábkormányok uralkod­nak és Ázsiában még- nem sike­rült helyreállítani a tartós békét. Optimista jóhiszeműséggel han­goztatta, hogy a U. S. fáradha­tatlanul dolgozik a Szovjettel fennálló ellentéteknek minden békés eszközzel való megoldása érdekében és reméli, hogy a Szovjet engedékeny lesz e ko­moly és türelmes fáradozásokkal szemben. Rámutatott arra is, hogy a Szovjet mostani kollektiv (együt­­t«a) vezetés* um állított« vissz« az orosz nép szabadságát és nem javitott az életviszonnyain. A Kreml uj urai külpolitikájukban inkább politikai és gazdasági, mint fegyveres utat látszanak követni, de még korai volna megítélni, hogy az állandó és tar­tós jóviszony igazi alapjait akar­ják e lefektetni: a nagy világ problémák még megoldatlanok. Örömmel üdvözölné, ha egy Szovjet kormány, amely az orosz nép jogos érdekeit kívánja szol­gálni, ily jóviszony érdekeben dolgozna. Figyelmeztetett az elnök arra is, hogy "a támadás veszélyével szemben közös pajzsot, közös vé­delmi szervezkedést kell továbbra is fenntartani, közben azonban nem szűnhetünk meg olyan mód­szert keresni, melynél kellő óva­tossággal szabályozhatjuk és le­szállíthatjuk a fegyverkezést." Eisenhower beszédének külön is jelentőséget tulajdonítanak a jelenlegi időpontban, amikor Londonban a Szovjetvezérek Eden angol miniszterelnökkel tárgyalnak a vitás kérdésekről.— Hir szerint Eden a tárgyalásokról állandó tájékoztatást juttat el Eisenhowerhez. Eisenhower mult héten mond­ta el első kampánybeszédét Washingtonban, többszáz repu­blikánus vezető előtt, Nixon alel­­nök pedig New Yorkban beszélt, a Waldorf Astoriában. Mindkét beszédet az jellemezte, hogy eny­hébb hangot ütöttek meg a de­mokratákkal szemben és elismer­ték, hogy őket is amerikai szel­lem és politikai jóhiszeműség ve­zeti. Megfigyelők ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy az elnök és alelnök számolnak az eshető­séggel, hogy megválasztásuk ese­tén ismét demokrata kongresszu­si többséggel kell együttdolgoz* niok, Ez izgága és fenyegető han­gú bejelentés kapcsán Kruscsev szóvátette, hogy a tüntetők öklü­ket rázták feléjük. "Sohase ráz­zanak öklöt egy orosz felé, mondta ugyancsak fenyegető hangon. Hangoztatta, hogy nem ellenséges céllal jöttek Angliába s összeköttetéseket megrontani könnyebb, mint megjavítani. — Szemrehányást tett, hogy Anglia dz első világháború után inter­­/enciós hadakat támogatott a Szovjet ellen és hozzátette: "Hitler is ököllel fenyegetett és megtámadott bennünket s ma régen halott. Nem e ideje már, •rogy intelligensebbek legyünk és abbahagyjuk az egymás elleni ikölrázást? (Nem, amig a Vas. függönyön túl fel nem támad a szabadság! Szerk.) Kruscsev Stalin külpolitikája védelmében Hétfőn este az oroszok a La­bor Party bankettjén vettek részt. Hugh Gaitskill a Labor Party vezére a Vasfüggöny mö­gött még bebörtönzött szociálde­mokraták szabadon engedését sürgette. Kruscsev azonban ha­ragosan fordult szembe a szociál­demokratákkal és azt mondotta óluk, hogy Keleteuropában min­­lenhol a munkásosztály árulói­nak bizonyultak. Beszéde megle­petést keltett, mert Moszkva tud­valévőén most népfrontos együtt­működésbe akarja becsalogatni a szociáldemokratákat. Bulganin állítólag megrökönyödéssel hall­gatta a Labor Party vezetői által nagy visszatetszéssel fogadott ki­jelentéseket. A Li-céd további folyamár. Kruscsev hosszan védelmezte Stalin háborús külpolitikáját és fantasztikusnak mondotta Eisen­hower elnök ismeretes “nyitott égbolt" javaslatát, amely kölcsö­nös légi inspekciót engedne meg a U. S. és Szovjet atomtelepei és más titkos katonai berendezései felett. Az orosz nép, mondotta, senkit-sem kíván beengedni se a hálószobájába, se a kiskertjébe. Kedden Harold Stassen, Eisen­hower elnök leszerelési tanács­adója,aki Londonban tartózkodik a leszerelési konferencián, két órás beszélgetést folytatott a két Szovjet vezérrel és arról azonnal jelentést küldött Eisenhowernek. MEGVOLT GRACE KELLY ESKÜVŐJE Grace Kelly, a hires filmcsillag esküvője nagy fénnyel ment vég­be Monacóban. Április 1 8-án volt a polgári másnap pedig az egy­házi esküvő. A szertartást a monacói püs­pök végezte s felolvasta Xlr Piusz pápa szerencse kívánó leve­lét. Az esküvői ünnepségeken sok világhírű színpadi és film művész vett részt. Eisenhower elnököt Conrad Hilton, az ismert sokszo­ros szálloda- tulajdonos képvisel­te. Az esküvő után Rainier her­ceg 2,000 monogask állampol­gárt látott vendégül. A hercegi pár a herceg yachtján a Földközi Tengerre ment nászúira." Jack Kelly, Grace kőműves­­munkásból Philadelphia egyik leggazdagabb épitő vállalkozójá­vá lett apja feleségével együtt részt vett az esküvőn és utána úgy nyilatkozott, hogy az az esküvő oly szép és látványos volt, mint egy Cecil de Mille­­film. Feltűnést kelt, hogy kijelen­tette, nem biztos, hogy Grace végleg visszavonul a filmezéstől. A herceg tudvalévőén úgy nyilat­kozott, hogy Grace filmszereplé­sének örökre vége. Most vasárnap nyári időszámítás A nyári időszámítás most va­sárnap, április 29-én lép életbe. A vasárnapra virradó éjszakán egy órával előre kell tólni as árát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents