Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-01-20 / 3. szám

I fl 'll ' I Mill I I The , Only Hunt;arum news­paper in Lehigh Valley. A maoyarsáa érdekeit szolgád fnggeiten tár* sadahni heiiían. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ejt.a'-na as Second-Class Mattr May 18, 1923, at the Post t five at Bethlehem, Pa„ unde the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMIBEN AMERIKA I PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehiyli Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 3-ik szám BETHLEHEM, PA, 1956 JANUÁR 20 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR HORTHY MIKLÓS Magyar országnak a németektől és velük kollaboráló nyilasoktól 1944 október 15-én állásából fegyveres erőszakkal eltávolított kormány­zója legnagyobbrészt csendes passzivitásban tölti tizenegyévé? emigrációja napjait. Amerikában élő menekült magyarok, akik! európai nyári útjukon megláto­gatták, beszélik, hogy bár 86 éves, most is erőteljes benyomást tesz és szellemét, gondolkodó képességét nem kezdte ki az agg *ág- : _ U <£. Kezdetben, 1945-ben egyideig maga is félig meddig fogoly! hal­mazállapotban élt a nürnbergi törvényszék fogházában, amig tisztágzták szerepét a németekkel fennállott hosszú szövetségben, majd egy Weilheim nevű német kisvárosba vonult vissza feleségé­vel, most pedig, — lehet vag> 7—8 éve — Estorilban, a Lisza bon melletti portugál nemzetkö­zi fürdőhelyen él, ahol több más, egykori európai államfő is tölt' emigrációs idejét. Nürnbergben még azt mondta az őt kihallgató Dick Jenő magyar származású, amerikai sergeantnak, hogy egy­két éven belül biztosan otthor lesz és meghivta, hogy akkor le - gyen vendége a gödöllői kastély ! ban. (Dick iroda őrmestert an­nakidején, 1946-ban N-W York­ban meginterviewoltam és amit mondott, ' megjelent a Katolikus Magyarok Vasárnapjába, akkor leadott riportomban.) Mire alapította Horthy akkor ezt a rózsás optimizmusát, nem tudom. Csak nem hitt abban hogy a Szovjet fogja tartani Yaltát? Már akkor mutatkoztak1 kezdeti jelek az ellenkezőjére s ■ nekünk itt Amerikában, attól j fogva, hogy Magyarországot nem j helyezték Ausztriához és Német­országhoz hasonlóan, négyhatal­mi megszállás alá, hanem mint kevésbbé fontosat, kiszolgáltatták az oroszok kommandójának, nein voltak kételyeink, hogy sorsa meg van pecsételve, mihamar moszkvai irányítás alatti, kom­munista ország lesz és ez ellen Amerika csak akkor tehet vala­mit, ha végső elszántsággal lép fel ellene, amire pedig itt semmi hangulat és kedv nem volt ta­pasztalható ... Már 1947 nyarán, amikor Szviridov^örosz generális, Ma­gyarország akkori igazi ura, Moszkva helytartója az egyre nyilvánvalóbb bolsevizáló irányt fedezni nem akaró, az orosz megszállás kiböjtölése taktikájá­nak tévességét felismért és kül­földre menekült Nagy Ferenc helyére kinevezte Dinnyés Lajos bábminiszterelnököt, idekint, — és nyilván bent Magyarországon is, — némelyek azon töprengtek, Horthy miért nem áll ki a világ elé és miért nem nyilvánítja tör­vénytelennek az 1944. októberi puccsot és mindazt, ami azóta egyoldalú orosz megszállás nyo­mása alatt Magyarországon tör­tént? Miért nem kiáltja világgá, hogy jog és törvény szerint ő továbbra is Magyarország kor­mányzója és miért nem lép újra államfői jogai gyakorlatába, még­ha a területen kívüliség arra csak igen korlátozott és javasrészt csu­pán elméleti lehetőségeket nyújt is csupán? Nem mintha a magyar szegény­nép szempontjából nagyon kívá­natos lett volna a félfeudalis Horthy elméleti ön-restaurációja, de az előrenyomuló oroszok elől külföldre távozottak tekinteté­ben tisztábban lehetett volna lát. ni, ki volt lélekben együtt a nem­zetet 1944 október 1 5-ike után hiábavalóan, csak a hatalom megkaparintása kedvéért tovább­­véreztető és Budapestet és a nem­zet javait lebombáztató Szálasi­­val és viszont ki az, aki nem te­kinti érvényesnek a Szálasi-Hitlei­­puccsot, hanem Horthy kormány­zónak, úgyis mint legfőbb kato­nai parancsnoknak első hivó sza­vára alárendeli magát és ezzel látható bizonyságot ad, hogy nem volt nyilas avagy legalább is hogy megtért » nem nyilas többé. AMERIKÁNAK ez esetben módja lett volna arról dönteni, hogy Horthyt ismerje-e el vagy Nagy Ferencet és Varga Bélát, akik párt.ának, a Kisgazdapárt­nak az 1945 novemberi válasz­táson a nemzet abszolút többsé­get adott s akik Moszkva erősza­kos beavatkozása miatt voltak menekülni kénytelenek s e minő­ségben a legutolsó népakarati többség bizalmának letéteménye­sei? Ők hideg puccs (“szalámi taktika”) áldozatai voltak, de időrendileg előbh. következett be a Horthy elleni fegyveres puccs, ha nem is az oroszok, de a ne­metek részéről. Nyilv.' nvaló, hogy a Szálasi puccs nélkül nem jöhetett volna létre az 1945 no­vemberi Tildy-kormány, majd Tildy elnökké választása után Nagy Ferenc kormánya és nem vitatható, hogy az első világhá­ború . utáni törvényes közjogi helyzet jogfolytonossága tulaj­donképen nem Nagy Ferenc emi­grációja napján, hanem 1 944 október 15-én szűnt meg. Az oroszok kezdetben Horthyt ki akarták játszani Szálasi ellen és a moszkvai rádió magyar lea­dása egyideig azt hajtogatta, hogy "éljen a szabad Magyaror­szág, Horthy Miklós kormányzó vezérlete alatt!” (Lásd N. Y. Times, 1944 november 24.), de amikor látták, hogy a németek­től lefogott Horthy nevének han­goztatása semmi hasznot nem je­lent számukra a német megszál­lókkal és Szálasi terroristáival szemben tehetetlen magyar nép­nél, felhagytak vele. Az előreha­ladó Vörös Hadsereg nyomában Rákosi és Révai Szegeden és egyebütt már Horthy elejtésével kerestek politikusokat egy uj rezsim számára, a titkos moszk­vai parancs szerint Magyarország fokozatos bolsevizálásának kajái? utógondolatával. Amerikának sem kellett Hor­thy. Részben mert akkor még tulelevenen élt a gyűlölet és ha­rag a kisebb európai országok egész sorát legázoló és az Uj Rend” számára kolonizáló, bar­bár népgyilkos Hitler ellen és utóvégre Horthy (bár személyi­leg utálta) sokáig szövetségese volt Hitlernek (rövidlátóan vélt területi reviziós érdekből, de Amerika ezt nem értette), rész­ben mert az akkori Truman-idők­­ben a Horthy korszaknál hala­dottabb szellem állt respektus­­ban Washingtonban. így érthető, hogy Washington nem azt nézte, kinek van a törvényesség szem pontjából elsődlegessége, hanem Hitler bukásától uj politikai idő­számítást kezdett és mivel az orosz erőszaknak Nagy Ferenc és társai voltak az első olyan áldo­zatai, akik mögött a népakarat? többség állt, érthetően bennük látta és látja Moszkva szerződész­­szegő beavatkozása elleni maga­tartása fő vádtanuit, a terhelő bizonyságok megtestesülését, jel­képét. Ez a Nemzeti Bizottmány rendíthetetlen washingtoni pozi­­cójának magyarázata is, — ami azonban nem jelenti azt, hogy Washington a felszabadulás után ragaszkodna Nagy Ferenc és tár­sai jogfolytonosságához, hanem, mint a többi európai rabnépnek, úgy a magyar népnek is szövetsé­geseivel egyetértőén, megadná a teljesen szabad jogot, hogy ma­ga döntsön arról, milyen rend­szer és mely vezetők alatt kíván­ja élni a maga életét. Viszont nem lehet elhallgatni, hogy a Nemzeti Bizottmány vég­rehajtó bizottsága jórészt olyan emberekből áll, akik ha (talán csak Peyer Károly kivételével) nem is tartoztak a Horthy kor­szak valóban harcos, éles ellen­felei sorába, mégis haladottabb, humanistább, demokratikusabb, korszerűbb irány szószólói, mint (szintén némi kivétellel) a Hor­­thysták és kormányaik voltak,— ami arra a reményre jogosítja őket, hogy az utóbbi két évtized­ben annyit tanult magyar nép bizalma a felszabaditás után in­kább feléjük fog fordulni, mint az “öreg ceáklyás” Horthy«ták felé, akiknek, “Magyar Élet Párt­ja” végül lenyelte az október 1 5-i puccsot, a megalázó német erőszakot is és behódolt a pün­kösdi királyság kedvéért nemzetét kivéreztető Szálasinak, sőt még Sopronban is együtt nemzetgyü­­lésezett vele, amikor már a vak is látta, hogy Szálasi csak ször­nyű káros és véres módon meg­tetézte a nemzet tragikus csődtö- i megét. . . * * * i HORTHY hosszú hall gatása a különösen a Nyugatra távozott katonák erkölcsisége szempont­jából volt hátrányos. ! Azok a tisztek, főként tábor­nokok, akik megszegve Horthy­­nak tett katonai esküjüket, Szá­­lasihoz és a reménytelenül to. | vábbharcoló németekhez álltak j át, egy rakás javíthatatlan civd (nyilas társaságában, 1948 őszén Áltötting németországi falucská­ban, Szent István napján, József főherceg (a Szálasit támogatott és a németekkel rokonszenvezett, egykori 1918-as Alcsuth József) elnöklete alatt “nemzetgyűlést” tartottak és kormányzóvá meg­választották kisbarnaki Farkas Ferenc, Szálasi által előléptetett tábornokot, aki Szálasi alatt többi közt a Sopron kőhidai ka­tonai törvényszéken is működött. Horthy ekkor sem hallatta sza­vát és sokáig szótlan maradt egy másik, Szálasi alatt szintén előlé­pett tábornok, Zákó András, Szá­lasi kémelháritó főnőké, a ‘ Kop­­jás”-alakulatok egyko'ri vezetője “Magyar Harcosok Bajtársi Kö­zössége nevű katonai szervezke­désével szer-í-iVíen IC, K 1 fí / '1 iló ■ máig sem tagadott meg semmit a Száiasi-időkből, sőt olykori meg­nyilatkozásai egészen diktátori hanguak voltak és katonai szer­vezkedésének lapjában, a Hadak Utjánban az ő csődtömegük ba­­leki vállalóit bűnbakká becsmé­relte, hírhedt Szálasista újságíró­val íratott és irat olyan vezér­cikkeket, amelyek azt mutatják, hogy semmit sem változott, sem mit sem bánt meg s ha uralomra jutna, ott folytatná, ahol az összeomláskor abbahagyták, újabb barbár, diktatórikus, ter­­rorisztikus állapotokat teremte­nének Magyarországon, a magyar nép csödörből vödörbe jutna . . . Zákónak sikerült egyes becs­lések szerint tízezer, mások sze­rint húszezer tisztet, katonát és csendőrt beszerveznie a világ minden részében szétszóródott 1945-ös menekültek közül és he­lyi csoportokat állított fel számos országban. Egyik tevékenysége volt az is, hogy volt magyar ka­tonákat, főleg tiszteket egy nyu­gati hatalom megbízásából hír­szerzésre és propagandára kül dött be Magyarországra és ezek közül igen sokan rajtvesztettek, — állítólag előfordult, hogy kém csúszott be közéjük és elárulta őket, — és a kommunisták vagy rövid utón vagy katonai tárgya­lás formaságai közt legyilkolták őket, miként azt az elmúlt évek­ben többször szóvátettük. Akkor Horthy egy amerikai magyar lá­togatója közölte velünk, hogy Horthy nagyon elitélőleg nyilat­kozott Zákónak e tevékenységé­ről, de Horthy nyilvánosan soha­sem lépett fel a magyar életek ily aránytalanul csekély célért való kockáravetése ellen. * * * VÉGRE 1953-BAN Horthy megelégelte a dolgokat és mint legfőbb hadúr, megbízta Sónyi Hugó volt vezérezredest, aki egyébként szintén előrehaladott korú ember, vegye át a az emi­grációban lévő aktív katonai sze­mélyek fölötti irányítást. Sónyi volt a magyar honvédség főpa­rancsnoka és a katonai szabály­zatra hivatkozva hívta fel önkén­tes engedelmességre az aktiv ka­tonákat. A felhívásban közölte, hogy “magasabb hely” utasításá­ra veszi át az irányítást és meg­alakítja a "Magyar Katonai Emi. gráció Képviseletét. Sónyi akciójának reakciója az volt, hogy kiabarnaki Farkas Fe­renc, akinek edd? “Magyar Sza- i badság Mozgalon” címen saját szervezkedése vöt, egységfront- I ra lépett ZákóvalHorthy Sónyiék 1 ellen. Majd kijeentették, hogy ők az emigrációlan a katonai ! szabályzat érvén'ét nem ismerik I el, — a legnagasabb kato- I nai parancsnoknál pedig József i főherceg tábornagyot tek ntik és neki alá is rendelk magukat. Azt jelentette ez, hoy Horthv kor mányzóságát, le,'főbb katonai paracsnokságát negtagadják, ma is az október 1 5i puccs alapján állnak. Egyben néháry más, rangidős tábornokkal és József főherceg gél az élen, valar.i “Honvédelmi 'Tanács” nevet vfe lő katonataná. j csőt alakítottak ízon c állal, h'-gv k ülföldi politikai és katonai kö 1 rők előtt a magjar haderőt kép­viseljék, persze ilső sorban bizo­nyos német kőnk előtt. . . E német kőnkhöz való dör gölődzés nagybai folyik, nyilván egy második nmet csatlósság reményében és méltánylásra is talál, mert számos németországi menekült magya azon a címen, hogy együttharedtak a németek­kel, rendszeres havi "katonai I nyugdijat “kap j németektől. . . | Ezenkívül ZáÜó és köre, a í Bajtársi Közösség rendszeres I propagandával kétségbevonta azt I is, hogy a “magísabb hely ’ alatt Horthy értendő. Többi közt hi­vatkoztak a Braűliában élő ifj . Horthy Miklós, Horthy fia egy állítólagos homályos és hézagos nyilatkozatára, nint amelyben kétségbevonja, higy Sónyit Hor­thy nevézte ki. E téren azóta s némi bizonyta­lanság mutatkozott és részben talán erre vezethető vissza, hogy kevesebben csatlakoztak Sónyi­­hoz, mint ahogy várták. Most, karácsonykor vépre — elég ké­sőn! — tiszta helyzetet terem­tettek ebben a Fedésben. Sónyi karácsonyra üdvözlő levelet kül dött Horthynak és Horthy a vá­laszában igazolja, hogy Sónyi az az ő megbízatása alapján műkö­dik 1953 óta. Horthy ezzel nyíl­tan is kilépett katonai passzivitá­sából és kategorikusan élére állí­totta a katonai eskü és, a katonai hűség kérdését. De hihető-e hogy Zákó Far­kas és a többi egykori Horthy­­ellenes vezető tisztek abbahagy­ják merészröptü, kalandos politi­kai ambícióikat, hogy megtérje­nek és megtagadják, őszintén megbánják a katonai múltjukat terhelő október 1 5-ét ? Hiszen nemcsak nem tagadták meg a nemzet ellen elkövetett bűnöket, mélyekkel feleslegesen a halálba küldték a nemzet ifjúságának szinevirágát, ifjú magyar életek tízezreit és az oroszokkal elpusz­­tottatták az ország nagyrészét,ho­­lőtt negyedévvel előbb Hitlert már saját tisztjei akarták megöl­ni, nehogy hiába továbbfolyjék a vérontás és pusztulás a régen el­vesztett háborúban és magyar szempontból már csak arról volt szó, miként lehet egy teljesen el­vesztett helyzetet minél kevesebb áldozattal megúszni, — hanem még ők törnek pálcát, Ítélnek (Folytatás a 4-ik oldalon) Eisenhower ismét a régi ügykörénél Washingtonban Eisenhower el­nök január második hetében hoz­zálátott elnöki ügykörének ujbó­­li, teljes ellátásához és naponta hat órát tölt irósztala mellett, u déli órákban, orvosainak kíván-; sága szerint két óra pihenőt tart- j va. Közben számos kornányem­­bert és politikai vezetőt fogad. Az elnök nem emelt k fogást aziránt, hogy neve a new hamp- i shirei, március I 2-i és az illinoi si április 24-i elnökjelöltségi elő­választásban szerepelen. Fe-! bruár közepe körül újabb alapos orvosi vizsgálatnak veti alá ma­gát és elő hb aligha fog nyilatkoz­ni -elöltsége kérdéséről. Demokrata részről a ne v hampshirei előválasztáson Kefau­­ver szenátor lép fel, aki újabban kucsma helyett acélsisakkal fény­képezi éti magát. A U. S. News and World Re­port washingtoni hetilap körkér­dést intézett számos amerikai sziv3pecialistához, hogy Eisen­hower képes volna e még egy^ időszakon át elleátni az elnöksé- j get? A beérkezett válaszok mint­egy hatvan százaléka igenlő volt, mig negyven százalék jobbnak tartotta számára, ha nem vállal újabb elnökséget. _________Of>0--------------­EUROPA LEGHÍRESEBB KÉM SZERVEZETE A NÉMET KOR I MÁNY KEZÉBEN FOSTER DULLES NYILATKOZATAI ES AZ ELNÖKVÁLASZTÁS A bonni nyugatnémet parla­­mentben Adenauer kancellár 30 , millió márka megszavazását kér­te az u. n. Gehlen organizáció államosítására. A Gehlen volt Hitler tábornok vezetése alatti ^ nagyszabású szervezet Europa legnagyobb és állítólag legügye­­sebb kémszervezetének számit és több mint 4000 embert foglal koztat. Egyideig az Egyesült Ál­lamok viselte a szervezet fenn­tartásának költségeit. A szerve­zet kapcsolatot tartott fenn né­metországi menekült magyarok­kal is és számos Vasfüggöny or-j szágba küldte be embereit vesze­delmes hírszerző munkára. Ollenhauer szociáldemokrata vezér ellenzi a szervezet államo­sítását és azt állítja, hogy tagjai között hemzsegnek az egykori SS alakulatok emberei. A SZOVJET SEGÍT KIÉPÍTENI JUGOSZLÁVIA IPARÁT Nem javasol adó leszál­lítást az uj költségvetés Eisenhower elnök hétfőn küld­te el a kongresszusnak az uj költségvetést, amely szerint a jú­lius I -én kezdődő év kiadásai 65.9 billió dollárt, a bevételek pedig 66.3 billiót tennének ki, úgy hogy 400 millió dollár feles­legre számítanak. A junius 30-án végződő pénz­ügyi évre 1.7 billió deficitet vet­tek számításba, ehelyett azonban 200 millió feleslegre van kilátás. Katonai téren a költségvetés a haderő további erősítése szüksé­géből indul ki, különösen az atomfegyverekre nézve és 35.5 billiót kér nemzetvédelemre. A külföldi segélyekre 4.8 billiót irányoz elő. A költségvetés nem javasol jövedelmi adó-leszállitást és a fogyasztási és fényüzési adóknak (Excise tax), valamint részvény­­társasági adóknak április elseje után a mostani mértékben való folytatását kivánja. Tito kommunista kormánya és a Szovjet között szerződés jött létre, amelynek értelmében a ! Szovjet hitelt és technikai segít­séget nyújt Jugoszláviának két nagy gyártelep és egy villamos erőmű építéséhez és három bá­nya helyreállításához. Felszerelést és mérnököket is fog rendelke­zésre bocsájtani és emberei fog­ják vezetni az építkezési munká­kat . Egy 1955 szeptemberi szerző­dés értelmében Moszkva iparfej­lesztési téren további nagyarányú segítséget fog juttatni Jugoszlá­viának. Mindez újabb bizonyság, hogy Amerika a Titonak nyújtott ren­geteg milliós dollársegélye dacá­ra sem számíthatna Jugoszláviára egy döntő történelmi pillanatban. A BOSTONI MILLIÓS HOLD­UP NYOLC TETTESE KÖZÜL HATOT ELFOGTAK Az ország történelmének leg­nagyobb hold-upja 1950 január 1 7-én történt a bostoni Brinks Express Co. szállító vállalat iro­dájában. A rablók nem kevesebb, mint $1,218,211 készpénzt és $1,557,183 értékű csekket, pénz­utalványt és értékpapírt vittek magukkal. Évek óta tartó, nagy nyomozás után most elfogtak ha­tot a nyolc tettes közül, a rablott pénzből és egyéb értekekből azonban semmi sem került meg. Nyilván elásták azokat, hogy szabadulásuk után, mint remélik, gazdag emberek lehessenek. A tettesek részben olasz, rész­­; ben ir és angol származású, bün- i tetett előéletű gangsterek és rö­videsen biráik elé kerülnek. A két még szökésben lévő bűntárs neve is ismeretes és letartóztatá- I suk várható. Dulles külügyminiszter már­ciusban, meglátogatni készül Nehru miniszterelnököt. A láto­gatás egyben Bulganin és Krus­­csev múlt évvégi, indiai látogatá­sának ellensúlyozását célozza. Dulles egy nyilatkozatában ki­jelentette, hogy nézete szerint a Szovjet azon legújabb taktikáját, mellyel gazdasági segítség révén kívánja maga' felé hajlítani az olyan országokat, mint Egyptom, India és Burma, hossza távra szóló ellen segélyprogrammal kell ellensúlyozni. Ez, mondotta, nem kevésbbé fontos, mint hogy p fegyverkezések terén lépést j tartsunk vele. George demokrata szenátor, a í külügyi bizottság elnöke és Rus sell demokrata szenátor ellenez­nek ily tiz évre szóló, mammuth összegű segélyprogrammot és azon az állásponton vannak, hogy a kongresszus ne szavazzon meg segélyeket a hivatali idősza­kán túlmenő időkre. Úgy Amerikában, mint Angliá­ban sok kommentárt kavart fel Dullesnek egy, a Life magazin­ban megjelent nyilatkozata, amelyben kijelentette, Amerika azzal, hogy atomfegyverekkel fe­nyegette meg a kommunistákat, a legutóbbi évek során háromiz­­ben vette elejét világháborús ve­szélynek: először a koreai hábo­rúi végső szakaszában, másod­szor Indokínában. Dienbienphj eleste után és hármadszor Matsu és 'Quemoi Formosa környéki kis szigeteknek a kommunisták álta­li megtámadása veszélyének ide­jén . A demokrata párt oldaláról Humphrey szenátor és Stevenson elnökjelölt bírálták élesen a bő­beszédű Duties kijelentéseit s még a N. Y. Times, amely közel­­áll Eisenhowerhez, sem volt tő­lük elragadtatva, történelmi va lóságukat firtatta és a kijelenté­sek további tisztázását sürgette. Mások azt firtatják, hogy Ko­reában győzelem nélküli békével kellett beérni és Indokinában fel kellett áldozni az ország felét a kommunisták jávára. Quemoi és Matsu körül pedig ma is fennái1 a háborús veszély. Említik azt is, hogy Dulles szavai ellentétben állnak Eisenhower azon kijelen­téseivel, hogy “békét kell visel­nünk" nem háborút, mert az atomkorszakban nincs más ut, mint a béke, pontosan Eisen­hower szavai szerint “a békének I nincs alternatívája”. Arccal az elnökválasztás felé Megfigyelők nem sok észsze­­rüséget látnak Dulles e kérkedé­sében, mert azt is hangoztatta, hogy fenyegetésével csak a hábo­rús őrvény széléig ment el, de arról nem beszélt, hogy a fenye­getést be is váltotta-e volna és ez a jövőben gyengítheti e takti­kája sikerét, ha ismét alkalmazni akarná. . . Azt hiszik, hogy Dulles kijelentései főként “belföldi használatra” voltak szánva, arc­cal az 1956-ös elnökválasztás felé, hogy az Eisenhower admi­nisztrációnak a béke fenntartása szempontjából való nélkülözhe­tetlenségét hirdessék. Stevenson egyébként a bíráló nyilatkozatá­ban még erősebb békehangokat hallatott és azokkal letrompfolta Dullest nemcsak a bel-, de a kül­föld, kivált a békesóvár Anglia és Franciaország felé is. Megfigyelők nem tulajdoníta­nak nagyobb jelentőséget Dulles azon január 9-i nyilatkozatának sem, amelyben biztosította az európai rabországokat, hogy so­hasem fog olyan egyezményt köt­ni a Szovjettel, amely elalkudná felszabadulásuk érdekét. Ezt a negatívumot már annyiszor han­goztatták az adminisztráció ve zetői, hogy a rabnépek érthető­­lég, már többet várnak ennél. . . Dulles nyilván ki akarta használ­ni Kruscsevnek a rabnépekhez intézett karácsonyi Eisenhower üzenet elleni felfortyanását, hogy helyrehozza a rabnépek ügyének Genfben a napirendről történt le. vételével a republikánus párti presztízsen esett csorbát, — ami­nek nagy jelentősége van az amerikai nemzetiségi választók elnökválasztási szavazata meg­nyerése szempontjából ->is. De az 1952-ben Dullestől annyit han­goztatott ‘felszabaditási politika’ sajnos, a lefolyt években csak kortesszólamnak bizonyult és igy a nemzetiségi választók reményei némileg lehűltek; tetteket szeret­nének látni, pozitívumokat pedig nem ígér Dulles nyilatkozata ezúttal sem. Fájdalom, ugyanez áll a demokratákra is, ők csak őszintébbek, nyíltabbak e kérdés­ben, noha kétségtelen, hogy ha békés eszközökkel lehetséges vol­na, mindkét párt szívesen igye­kezne kiharcolni a rabországok szabadságát. . .Az 1956-os elnök választás e szempontb'l tehát, sajnos, nem kecsegtet lényeges változással.---------------ooo--------------­Támadás a régi amerikai magyar sajtó ellen Az Amerikai Magyar Szövet­ség keleti osztálya január 15-én bankettet rendezett New York­ban. A State Department részéről Donovan főtisztviselő mondott beszédet és felszólalt Bácskai Béla, az A. M. Sz. főtitkára is. A toastmesteri tisztet az uj tisztikar egyik tagja, dr. Török Lajos töltötte be, aki általános­ságban élesen birálta az amerikai magyar sajtót, noha csak nem­rég jött Amerikába és z— aligha mondhatta volna el beszédét zsúfolásig telt teremben, ha a régi amerikai magyar sajtó oly kevéssé felelt volna meg a ma­­ovarságot összetartó és minden más hivatásának, mint azt ő álli­fro íta . rSr' -r - ------—-*——■ A jelenlévők közül sokan tisz­tában voltak az általánosító vá­dak igaztalanságával, de tiltako­zás nem hangzott el. Az A. M. Sz.-nek pártok felettinek kell lennie. Eddig nem volt szokás, hogy összejövetelei szélső párt­­politikai kirohanások szószékéül szolgáljanak. A keleti osztály uj tisztikarának némely tagjai ily célra akarják felhasználni a Szö­vetséget, amely az esetben meg­szűnne az amerikai összmagyar­­ság központi szervezete és kép­viselete lenni. . . (r.) ooo---------------­A SZOVJET MEG AKARJA VETNI LÁBÁT A DÉL-AME­RIKAI ORSZÁGOKBAN Bulganin Szovjet miniszterei, nők egy New Yorkban megjelenő lapban, amely Dél-Amerika ügyeivel foglalkozik, úgy nyilat­kozott, hogy a Szovjet a legna­gyobb mértékben bensőségeseb­bé kivánja tenni az összeköttetést és olyan dél-amerikai államokkal, melyekkel nincs kapcsolata, mi­előbb fel akarja venni a diplo­máciai összeköttetést. Ipari gépe­ket, olajat és műszaki szolgálato­kat ajánlott fel nyersanyagokért cserébe. Politikai összeköttetést is .kíván a dél-amerikai államok­kal, a technikai vívmányok, ki­vált az atom békés használata körüli ismerettek kölcsönös kicse­rélését és a személy forgalom megengedését a Szovjet és a del­­amerikai államok között. Washingtonban a nyilatkozatot annak jeléül tekintik, bogy a Szovjet gazdasági és kereskedel­mi utón meg akarja vetni a lábát Dél-Amerikában, Hogy politikai befolyását oda is kiterjeszteni próbálhassa. KÉT FÖLDRENGÉS MAGYAR­­ORSZÁGON Az egyik nagy amerikai hír­­ügynökség január 1 2-i jelentése szerint két földrengés volt Ma. gyarországon. Két ember meg­holt, 36 megsebesült és 1 1 9 ház részben vagy egészben elpusztult. A földrengés Taksony községben volt a legerősebb. A budapesti rádió hivatalosan közölte, hogy a földrengés követ­keztében Nagy Budapest terüle­tén hat ház összeomlott s a köz­lekedés és áramszolgáltatás több­­helyütt megszakadt.

Next

/
Thumbnails
Contents