Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-07 / 40. szám

r The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarsáa érdekeit szolgáld független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIB1T — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ' R.iterea as Second-Class Hatter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa., index the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAB — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 40-ik szám BETHLEHEM, PA„ 1955 OKTÓBER 7 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR EISENHOWER elnök gyógyu­lása oly örvendetesen halad elő­re, hogy nincs szükség a helyet­tesítésére és lassanként újra ké­pes lesz foglalkozni a fontosabb államügyekkel is. Más kérdés, vállal el elnökjelöltségét 1956- ban? Dr. Paul Dudley White, nem­zetközileg ismert, kiváló, bosto­ni sziv-szakorvos, aki a hét má­sodik felében visszatér az elnök betegágyához és mindent meg­tesz, hogy az elnök mielőbb visz­­szanyerje munkaképességét, úgy nyilatkozott, hogy az elnök he­lyében nem vállalna uj jelöltsé­get. Nyilván a választási kam­pány fáradalmait és utána, meg­választás esetén, újabb négy év izgalmas gondjait -látja és azok­tól megóvni kívánja Eisenhower, egészségét. Truman elnök, amikor nem jelöltette magát újra, “ember­gyilkos dzsáb“-nak nevezte az elnökséget. Különösen igaz ez a mai, példátlanul nehéz világpoli­tikai helyzetben és valószinü, hogy Truman azért is menekült az újabb elnökség elől, hogy e fatális helyzet végzetes felelőssé­geinek gondjától megszabadul­jon. Eisenhowernek voltakép nem volt szüksége arra, hogy e gigászi gondokat a nyakába vegye. Vi­lágháborús hadvezéii sikerével már megalkotta a maga szobrát, történelmi hírét és anyagi okok sem ösztönözték az elnökség vállalására. A republikánusok­nak volt szükségük reá, mert nél­küle sohasem nyerték volna visz­­sza a Fehér Házat és csak Eisen­hower uszályában tudtak a kon­gresszusba többségben bejönni 1952-ben. Az 1954-es választá­sok ezt kétségtelenül megmutat­ták. * * • AMIKOR Eisenhower jelöltet­te magát, azt irtuk, valami nagy történelmi stilus volna abban, ha mint a második világháború győztes hadvezére, azért vállalná az elnöki széket, hogy megnyer je ennek a háborúnak az orosz kommunista országrablások és világuralmi imperializmus miatt elvesztett békéjét. Ez a vágy álom, ami Eisenhowert illeti most már egyre valószínűbben re­ménytelen marad, pedig Eisen­hower emléke még sokkal fénye­sebben élne majd tovább a törté­nelemben, ha ezt tekintette volna elnöksége küldetésének. . . Nyélbeütötte a már Truman által előkészített koreai békét, tűrte Észak Vietnam és a Tachen szigetek kommunista kézre kerü­lését és minél inkább közeled­tünk az 1956-os választásokhoz, annál inkább hallatott olyan han­gokat, amelyek nem jelentettek eltökéltséget e történelmi elgon­dolás, a küldetés megvalósításá­ra. . . Betegsége alkalmából most úgy beszélnek róla, mint a béke szimbólumáról és kissé naivnak érezzük magunkat, hogy az igaz­­ságtevés, az elvesztett béke hely­rehozatala szimbólumát szerettük volna látni benne. . . * * * IGAZ, Eisenhower a választá­si kampányjában “békés eszkö­zökkel folytatott felszabaditási politikát" hirdetett, de a Kreml ismeretében mindjárt megírtuk, hogy ez fából vaskarika. A gen­fi kormányfői konferencia küszö­bén, egy sajtókonferenciáján ki­jelentette, hogy a rabországokért nincs szándékában háborút indí­tani és akkor úgy éreztük, hogy ez távoliesik még attól is, amit “békés eszközökkel való felsza­baditási politikának" próbálhat­nánk minősíteni, hiszen ha pél­dául valaki engem becsap, kicsal­ja a pénzemet, akkor fogja leg­­kevésbbé visszaadni, ha magam mondom, hogy úgysem indítok pert ellene. Eisenhower Genfben arról is biztosította Moszkvát, hogy soha­sem fog támadó háborút indítani és ezt a 90 millónyi európai rab­országok tragédiája tudatában szintén nem kellett volna monda­nia. Mint ismételten kifejtettük, időszerűtlenek úgy a katonai tervrajzok kicseréléséről és a ka­tonai berendezések leién, képezé­­séről szóló javaslatok, mint a haderők leszállításáról való tár­gyalások. A legutóbb felmerült európai biztonsági szerződésterv pedig egyenesen megcsúfolása a “békés eszközökkel való felsza­­baditás" ígéretének, mert a Nyu­gat nemcsak a Szovjet, de a rab­­országi bábkormányok biztonsá­gát is garantálná általa. Még sze­rencse lesz a szerencsétlenségben, ha s Szovjet nem fogadja el. mert aligha hajlandó úgy hozzá­járulni a német egyesítéshez, hogy a NATO megmaradjon és Nyugat Németország továbbra is tagja legyen. • * * SENKITSEM lehet kényszerí­teni arra, hogy eljátssza azt a nehéz szerepet, amelyet a törté­nelem kijelölni látszott számá­ra... Ha 1956-ban uj elnököt kap Amerika aligha jön olyan uj elnök, aki ily szerepre vállal­kozna. Az utolsó húsz évben 1952 kivételével, mindig az a mintegy három millió szavazat döntötte el az elnökválasztáso­kat, amivel a demokraták többet kaptak, mint a republikánusok és Eisenhoweren kivül senki sincs oly népszerű a republikánusok közül, aki annyi független és de­mokrata szavazatra számíthatna, hogy kisebbségben marasztalhat­ná a demokrata elnökjelöltet. Az a propaganda, amely Eisenhowert a nagytőke exponen­sének állította be, meglehetősen hatékonynak is bizonyult a le­folyt három év alatt és sokan a kisemberek közül, akiket 1952- ben vonzott Eisenhower hadve­­zéri népszerűsége és kétségtele­nül sokban rokonszenves egyéni­sége, 1956-ban, ha Eisenhower nem lesz jelölt, inkább azt fog­ja nézni, melyik pártban van több, jobb barátja, segítője a kisember exisztenciális érdekei­nek. így erős a valószínűsége, hogy 1956-ban demokrata elnö­köt választ Amerika népe. Akár Stevensonnak, akar Harrimannak vagy másnak fogják hivni, az eddigi jelek szerint aligha lesz erélyesebb harcosa a rabnépek szabadságának, mint viszonylag Eisenhower volt. ök sem akar­nak végsőkig menő harcot a rab­népek szabadságáért, sőt azt sem lehet teljesen kizártnak tartani, hogy könnyebben megegyezné­nek a kommunista Kínával, mint Eisenhower és Dulles...... A rabországok szabadsága ügyében egyedül Knowland, a republikánus szenátusi vezető és szükebb köre hajlandó kemé­nyebb fellépésre (bár náluk sem tudni, milyen fokig), de Know­land a saját pártjában sem na­gyon népszerű és a republikánus elnökjelöltségének kilátásai nem valami jók, az elnökké választá­sa kilátásairól nem is szólva. A rabországok ügye szempont­jából tehát az egykori osztrák közmondás “Selten kommt was besseres nach!“ (Ritkán jön utá­na valami jobb) jegyében kell felállítanunk a mérleget, ha Eisenhower nem jelölteti ma­gát. De elcsüggedni nem szabad. Moszkva most ugyan hangoztat­ja, hogy kommunista világcéljai nem sürgősek és hogy azokat “békés utón” akarja elérni, de totalitarizmusok természete a nyughatatlanság, telhetetlenség, folyton uj és uj akciók, uj ered­mények kellenek nekik és ha Moszkva nem is siet annyira mint Hitler, az ölhetett kezek politi­káját szintén nem ismeri. Mindig legalább is előkészíti a további terjeszkedést, kiépít uj politikai hadállásokat. A kommunista vi­láguralmi vágy valahol egyszer uj robbanást fog okozni, olyant, Bjn*lyet nem l«h<st többé "le­nyelni”, mint a múlt évtized má­sodik felében a rabországok eile ni sorozatos erőszakot, újabban pedig Észak Vietnam s a Tachen szigetek ügyét, akárki lesz is a Nyugat kormányai élén... Jön­nek még nagy és végzetes törté­nelmi fordulatok, — csak győz­zék kitartással a rabnépek! * * • KNOWLAND szenátorról szép tember 28-án azt mondták be a rádiók, hogy ellenez minden európai biztonsági szerződést, amíg a Szovjet ki nem vonul a rabországokból és azokban sza­bad választások nem lesznek. Különösképen e nyilatkozatá­ból egyetlen 3zót sem közölt másnap sem a N. Y. Times, sem a Herald Tribune, holott az Dulles azon garancia szerződés tervével szemben, amelyet októ­ber 27-én a genfi külügyminisz­teri konferencián akar a német (egyesítés érdekében a Sz vj t megnyugtatására feltála’ni, fején találja a szöget és nemcsak a rabnépek külföldre szakadt fiai­nak, de minden szabadságszerető embernek szivéből beszél. Amióta szeptember 8-án ki­pattant a terv, hogy tizennégy nemzet az Egyesült Államok részvételével kössön segítség ga. rancia szerződést azon esetre, ha Németország megtámadna a Szovjetet vagy egyes ral. orszá­gait, köztük Magyarországot, nem szűntünk meg tiltakozni a gondolat ellen, hogy Amerika és szövetségesei a rabországi bitor­ló kommunista kormányokat is­merjék el jogo3 aláirókul. örülünk, hogy Knowland sze­nátor magáévá tette az álláspon tot, hogy e kormányok aláíróul való elfogadása erkölcsi képte­lenség volna, mert megerősítené a bitorlók uralmát kodifikálná a rabnépek balsorsát. De tartson is ki emellett, harsányan mindvégig. * * * AZ AMERIKAI magyar sajtó ban sem volt felzúdulás, sőt alig egy két szelíd hang akadt e mél­tatlan terv ellen, de a rabnépek kongresszusában, az Assembly of Captive Nationsben tiltakozó gyűlést tartottak ez ügyben szep­tember 30-án. A kilenc rabor­szág menekült politikus képvise­lői által, a Nyugat vezetőihez küldött távirati üzenet fi­gyelmeztet, hogy “olyan általá­nos európai biztonsági szerződés, amely népeink felszabadítása előtt jönne lére, valójában ál­landósítaná a népeink feletti Szovjet uralmat és kedvező feltételeket teremtene a kommu­nista terjeszkedés számára Euró­pában és egyebütt". Kérik a szabadság és függetlenség felté­teleinek helyreállítását és olyan helyzet megteremtését a rabor­szágokban, hogy szabad válasz­tások legyenek tarthatók. A szónokok — Írja a Times, — nem hagytak kétséget afelől, hogy “a genfi szellem oly egyez­ségre vezetne a Szovjettel, amely egyértelmű lenne a rabországi kommunista kormányok létének indorzálásával (pártolásával)“. Dr. Vils Masens (Lettország) kifejtette beszédében, hogy “a Nyugat el kell ismerje, hogy a világ bajok alapoka a Szovjet uralom Középeuropában." Auer Pál (Magyarország) ki­jelentette felszólalásában, hogy “ily -Kelet-Nyugat közti bizton­sági szerződés oly helyzetet te­remthet, melyben olyan báb, mint Rákosi Mátyás egyazon ta­nácskozó asztalhoz ülhetne Eisen­hower elnökkel és talán még ke­zet is szorítana .»vele. Ha, mon­dotta, a 90 millió rabnépnek ily dolgokat kellene látnia, a felsza­badulás reménye kihalna belőle’ . Több szónok hangoztatta, hogy a Genfben megnyilvánult barátkozás jelei megingatták a kitartás hitét a menekültek között és a rabországokban, — írja a amelyből idézünk, picit a független, amerikai magyar uj ságirókat elfelejtették meghívni. Abból, hogy Dulles maga ren­dez tüntetést az Assembly of Captive Nations utján a saját terve ellen, remé'hetjük-e, hogy azt maga sem részi komolyan?. . Igaz volna a feltevés, hogy az egész csak egy tessék-lássék ajánlat, amelynek elfogadására kevés a reményük é3 az igazi cé! jelenleg a német statu-quo fenn­tartása a némei divíziók felállít i­­sáig vagy még :ovább? Avagy Dulles emelni akarja a terv értékét a Szovjet szemében azáltal, hogy i rabnépi mene kültek tiltakoztak ellene? * * • A HÁROM nyugati külügymi­niszter szetpember 27-én New Yorkban, ahol együtt vannak az Egyesült Nemzetek közgyűlésén megbeszéléseket tartott arra, hogy egységes magatartást mu tassanak az október 2 7-i genfi konferencián. A tanácskoz sok egy-részében Brentano nyugatné­met külügyminszter is részt vett Utóbb Dulles vacsorát adott a Waldorf Astoria szállóban, ame­lyen Molotov is résztvett, aki vei megállapodtak, hogy a genfi konferencia mirtegy három hétig fog tartani. Molotov kérte, hogy a konferencia vége felé olyan kérdést is fel lehessen vetni amely nincs a megállapított na­pirenden. Nem mondta meg mire gondol, de valószinü, hogy a kinai kommunisták ügyére, akiknek az EN-be való felvételét a mostani ülésizak elején is kö­vetelte, de isrr.ét leszavazták. A nyugati külügyminiszterek szept. 2 7-i koiferenciájárói ki­adott közleméay hangsúlyozza, hogy Genfben a német egyesi'é­­lesz a főkérdés és igyekezni fog­nak a Szovjetit megfelelő ga­ranciákkal megnyugtatni. (Lásd az ismeretes amerikai tervet). Kimondták, hogy a német hatá­rokat egy végleges német béke­­konferencia hivatott megállapí­tani és hogy a nyugatnémet kor­mány az egyetlen szabadon és törvényesen választott kormány, a mely hivatott a német nép ne­vében beszélni. A haderő leszál­lítási javaslatokról hallgat a köz­lemény. Ha Molotov beszélhet a napi­rendre ki nem tűzött kérdésekről, a Nyugat még inkább félvetheti a napirendről elterrorizált rab országi helyreállítás ügyét, sőt remélni kell, hogy azt már a né­met kérdés kapcsán is felhozzák mint amely azzal sokban össze­függ­* * * A LENGYEL csatlós delegá­tus Naszkovszky helyettes kül­ügyminiszter az Egyesült Nemze­tek ülésén szóvátette, hogy Ame­rika ismételten felhozta a rabor­szágok ügyét és tiltakozott ez ellen, mint ami "árt a genfi szellemnek”. Úgy látszik, ők (Folytatás a 4-ik oldalon) ■ ■ ■ ooo - ............. A LENGYEL PRÍMÁSSAL MEGISMÉTLIK A MINDSZEN. TY “SZABADON BOCSÁJ­­TÁS” SZÉLHÁMJÁT A lengyel csatlóskormány köz­leményt adott ki, mely szerint dr. Stefan Wyszynszki bíboros her­cegprímást, akit két év előtt is­meretlen helyre hurcoltak, rövi­desen "szabadon bocsájtják”, de egyház fejedelmi teendőit to­vábbra sem láthatja el. A közlemény elárulja, hogy a lengyel primást a bialystoki kolostorban tartották fogva ren dithetetlen antikommunista ma­gatartásáért. A mostani kormány akcióval ugyanúgy meg akarják téveszteni Lengyelország 96 százalékban katolikus népét, mint Magyarországon történt Mind­­szenty bíboros "szabadon bocsaj­­tásával’’.Mindszenty tudvalévőén továbbra is őrizet alatt van és semmiféle egyházi tevekénységet nem fejthet ki. Mindkét akció kétségtelenül Moszkva parancsa. A Kremlben érdemlegesen nem változott sem­mi: nemcsak a szó és a mosoly, de a szabadlábra helyezés is ha­mis. A Szovjet mesterke­dései a középkeleten Dulles külügyminiszter, mint emlékezetes, nemrég azzal vádol­ta a Szovjetet, hogy fegyvereket kinált az Israellel feszült viszony­ban lévő Egyptom számára. Most az egyptomi kormány nyíltan közzétette, hogy fegyvereket vá sárol a csehszlovákiai kommunis­ta bábkormánytól és állítólag gyapot árukat ad érte cserébe. Az ügy nagy visszatetszést keltett úgy Washingtonban, mint Angliában. Mindketten fegyvert szállítanak Egyptomnak és u? látják, hogy a csehszlovákiai fegyvervásárlás mögött Moszkva áll, amely kész nagy mennyiségű fegyverhéz juttatni Egyptomot és a többi arab országokat, hogy az angolszászok helyzetét meg­­gyöngitse a Középkeleten és meghiúsítsa az álta'uk régóta ter­vezett Középkeleti Védelmi Blokk létrejöttét. Szombaton Kairo egyptomi fővárosba érkezett George W. Allen amerikai helyettes állam­titkár, hogy Naszer diktátorral tárgyaljon. Állítólag azt ajánlot­ta fel, hogy ha Naszer viszavonja a Csehszlovákiának adott szerző­dést, az Egyesült Államok az ed­diginél jóval több fegyvert fog juttatni Egyptomnak. Hir szerint Naszer neheztel Amerikára, mert kevesebb fegyvert juttatott szá­mára, mint más középkeleti or­szágoknak s ezért hajlott a kom­munista ajánlatra. Israel jegyzékben tiltakozott Csehszlovákiánál, amiért fegy­vereket szállít Egyptomnak és ezzel megbontja a Középkelet katonai egyensúlyát. ————OOO--- .... .1 .■ Még nincs tiszta kép az uj argentínai rezsimről Az Egyesült Államok elismer­te Lonardi argentínai tábornok, ideiglenes elnök kormányát, de még nem látni tisztán, valóban a szabadság és jogrend korszaka virradt-e fel Argentínában Peron fascista diktátor elkergetésével. Nyugtalanságot kelt Ameriká­ban, hogy Lonardi dr. Mario Amadeot nevezte ki külügymi­niszteréül, aki Amerika ellenes soviniszta spanyolként ismeretes. Argentínában is sok kommentár­ra ad okot, hogy sajtófőnök dr. John Carlos Gayeneche lett, aki erősen fascista politikus hírében áll és nyíltan a parlamentarizmus ellenségének és a korporációs rendszer hívének vallotta magát. Msgr. Tato buenos airesi he­lyettes püspököt, akit Peron dur­ván deportáltatott Argentínából, Lonardi már visszahívta. Dr. Al­berto Galanzo Gainza Paz, a Peron által 1951-ben kisajátitott legnagyobb argentínai napilap, a “Prensa” szerkesztő kiadója még New Yorkban van és nem kapja vissza simán a lapja tulajdonjo­gát. Peron a lapot annakidején az állami szakszervezeti központ kezére juttatta és a Lonardi kor­mány most megegyezni törekszik a központ vezetőjével, Hugo de Pietroval. Lonardi úgy nyilatko­zott, hogy a lap tulajdonának kérdését bíróságnak kell eldönte­nie. Lonardi megszüntette a cenzú­rát és megnyitotta az egyeteme­ket, ahonnan eltávolították Pe­ron híveit. Maga Peron útban van Paraguay felé, de lehetséges, hogy onnan valamely európai or­szágba emigrál tovább. A Lonar­di kormány nyilvánosságra hozta, hogy Peron rengeteg pénzt és műkincset halmozott fel egyes rejtek helyeken és fiatal nőkkel vette magát körül, akikkel er­kölcstelen barátságot folytatott.----------------ooo------A new yorki Port Authority arra számit, hogy 1960-ban már 2 millió helikopter utast fog szállí­tani ezen az újfajta közlekedési eszközön. Az egész országban akkor már 6 millió helikopter «»ill«» , Jj____ Knowland: Garancia-szerződések csak a kivo­nulás és szabad választás után! A REPUBLIKÁNUS SZENÁTUSI VEZETŐ BESZÉDE AZ A. M. SZ. NEW YORKI BANKETTJÉN. William F. Knowland szenátu­si republikánus kisebbségi veze­tő tiszteletére hétfőn este díszes bankettet rendezett az Amerikai Magyar Szövetség a new yorki Delmonico szállóban. Mintegy hatszáz főnyi, főként az értelmiségi osztályokhoz tar­tozó közönség vett részt a $6.50 terítékes összejövetelen. Dr. Fa­­lussy Alajos new yorki demo­krata párti ügyvéd volt a műsor­vezető. Előbb Szántay Dezső or­szágos elnök, majd dr. Szent­­iványi Sándor menekült unitárius püspök, volt 1945-ös polgári demokrata képviselő üdvözölte a szenátort, aki után dr. Eckhardt Tibor mondott záróbeszédet. A szenátornak átadtak egy őt ábrázoló, nagy arcképet, melyet Markos Lajos festőművész emlé­kezetből festett. A bankett ele­jén Ft. Kish Gyula, a Kat. Liga elnöke, végén Nt. Béky Zoltán ref. főespereB mondott imát. Úgy az amerikai, mint a magyar himnuszt énekelték. Gróf Révay István, a Free Europe magyar osztálya főnökének úri bandája szebbnél szebb magyar nótákat húzott és különösen a tárogató szólók fogták még a sziveket. Az est folyamán dr. Falussy a magyarság szeretetének kifeje­zéséül "tiszteletbeli magyarnak" (Hungarian by adoption) nyil­vánította Knowland szenátort, aki a rabnépek szabadsága ügyé­nek régi szószólója. Többi közt, amikor a szenátus tárgyalta az osztrák béke-egyezményt, fel­hívta Dulles külügyminisztert, követelje, hogy a Szovjet a béke­­szerződések értelmében vonuljon ki Magyarországból és Romániá­ból. Knowland megismételte azon előző heti kijelentését, hogy a Nyugatnak a Szovjettel és Vas­függöny országokkal kötendő biztonsági szerződése addig nem helyénvaló, amíg a Szovjet ki nem vonul e megszállt országok­ból és azokban nem tartottak az Egy. Nemzetek ellenőrzése alatti szabad választásokat, hogy a népakarati többséget képviselő kormányok szerepelhessenek a szerződés valóban illetékes alá­íróiként. Nagy nyomatékkai hang­súlyozta, . hogy . bármennyire is hive a német egyesítésnek, nem szabad, hogy a rabnemzetek sza­badsága ügyének rovására jöjjön létre. Helytelenítette az élénk barát­ságosságot is, amelyet a Nyugat Genfben a Szovjet- vezérek iránt mutatott. Ellenez minden gaz­dasági segítséget a Szovjet szá­mára, mert “ezzel segitjük a bel­ső nehézségei leküzdését. Ily ma­­gatártás erkölcsi poziciónkat ve­szélyezteti. Nem szabad elősegí­tenünk, hogy a Szovjet urai ké­pesek legyenek kitolni annak idő­pontját, amikor a 200 millió orosz szabadon választhatja meg a kormányát.” (Knowland itt reményét fejezte ki, hogy a Szovjet belülről fog összeomlani, ami mint ismételten kifejtettük, nagyon bizonytalan, távoli remény, gutaütésre speku­láló számítás. . . A rabnépek tiz éve tartó Kálváriája sürgeti, hogy a Nyugat álljon a sarkára és teljes eréllyel szorgalmazza ügyüket, még mielőtt a Szovjet utoléri Amerikának a nukleáris fegyverekben fenálló fölényét!) Knowland beszédét sűrűn sza­kította meg nagy taps és a szená­tor az egész est folyamán lelkes meleg ovációk központjában ál­lott. Dr. Eckhardt Tibor angol nyelvű beszédében hangoztatta, hogy érvényt kell szerezni a nyu­gati demokrácia elveinek. Ha a Nyugat sohasem tért volna el ez elvektől, nem fajult volna idáig a helyzet. Nem lehet békét vásá­rolni más népek szabadsága ro­vására. A békének csak egy útja van ,az amely minden nép, az orosz számára is, biztosítja a tel­jes nemzeti és emberi szabadsá­got. A béke lelkiismereti kérdés és hisz abban, hogy az amerikai nép mindig amellett lesz, ami erkölcsileg helyes. Nemcsak a demokrácia, de a tisztesség is fontos. E kettő együtt biztosítja, hogy mindenki mellettünk lesz, még az oroszok is. A békét ki kell érdemelni és akkor el is ér­jük. Knowland is ezt vallja és ezért benne látja a az igazi bé­kéért való harc egyik amerikai vezérét. Knowland vasárnap az ameri­kai lengyelek Pulaski Day ünne­pén, Philadelphiában mondott teljesen hasonló irányú beszédet és ott is lelkesen ünnepelték. GYŐZÖTT AZ AMERIKAI SZELLEM A LANDY­­ÜGYBEN A SZOVJET NÉMET HADI­FOGLYOKAT ENGEDETT SZABADON Charles S. Thomas Navy mi­niszter hatályon kivül helyezte egy külön vizsgáló bizottság azon határozatát, hogy Eugene W. Landy a Marine Academy kitü­nően végzett növendéke nem kaphat tiszti kinevezést, mert édesanyja régebben New Jersey­ben kommunista párttevékenysé­get fejtett ki. A nagy feltűnést keltett ügy­ben kijelentette a miniszter, az amerikai szellem azt kívánja, hogy mindenkit saját személyi értéke szerint ítéljenek meg, s Landy személye ellen politikailag soha semmi kifogás nem merült fel. Kinevezését most már meg fogja kapni.-------------ooo RAEDER ADMIRÁLIS KE­GYELMET KAPOTT A háborús Négy Nagy közös elhatározással elrendelte Erich Raeder admirálisnak, Hitler flot­tája egyik főparancsnokának a berlin spandaui -bört.nből való szabadon bocsájtását. Raedert a nürnbergi háborús biróság élet­­fogytiglanra Ítélte, de már 79 éves és beteges. Hitler főemberei közül még Rudolf Hess, Dönitz és több egy­kori miniszter ül tizedik éve a spandaui börtönben. Donitz nagyadmirálist tiz évre ítélték és büntetése most október folyamán 14? A Szovjet szeptember 28-én nyilvánosságra hozta, hogy 8879 német hadifogolynak, akik hosz­­szabb kényszermunka büntetésre voltak Ítélve, megkegyelmezett ée azonnal elhagyhatják az or­szágot. Mint ismeretes, Adenauer nyu­gatnémet kancellár a szeptember eleji moszkvai látogatása alkal­mával sürgette a hadifoglyok hazaéresztését, de sokkal na­gyobb számot említett. A Szov­jet közleménye szerint a szaba­don bocsájtás a nyugatnémet és a Szovjetzóna kormány kérésére történt. A Szovjetben raboskodik még mindig Kovács Béla, az 1945- 46-os Kisgazdapárt bátor, kom­munista ellenes főtitkára és szá­mos magyar katona és civil. Nem kellene e kérni Dulles külügymi­nisztertől, hogy a genfi konferen­cián szót emeljen szabadonbo­­csájtásuk érdekében? ■ - -ooo----------------500 MILLIÓS OZEMBŐVITÉS FORDNÁL Henry Ford II szombaton, egy gyári ünnepségen közölte, hogy az autógyári üzemet 500 millió dollár befektetéssel nagy­­arányuan kibővítik. Az épitkezé­­seket a gyár jövedelme tartalék alapjaiból,, hitel igénybevétele nélkül hajtják végre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents