Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-09-23 / 38. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgál/* független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ' Entered as Secoxt-Olass Matter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehen, Pa., under the Act of March 3, 187#”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMTütTTTAT PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 38-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 SZEPTEMBER 23 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR ADENAUER nyugatnéme kancellár befejezte ötnapo moszkvai látogatását és másnap a Szovjet közölte a világgai hogy Grotewohl, a németorszá gi Szovjetzóna bábminiszterelnö ke útban van Moszkvába. Pénte ken meg is érkezett és kijelentet te, hogy "Kelet Németország (e Szovjetzóna) és a Szovjet barát ságának elmélyülése nagybai hozzá fog járulni a német egység helyreállításához és egy europa biztonsági rendszer kiépítéséhez.’ Grotewohl természetesen í csatlósság tényét akarja a "barát Ság" kifejezéssel szépíteni. — Moszkva viszont azzal, hogj közvetlen Adenauer látogatásé utánra magához rendelte Grote­­wohlt, nyomatékot adott annak hogy ha el is ismeri a nyugatné­met kormányt, változatlanul a keleti bábkormány mellett van és azt nincs szándékában elejte­ni. Mint megírtuk, Adenauer a látogatásakor nagyon szorgal­mazta a Szovjetben még vissza­tartott német hadifoglyok szaba­­donbocsájtását (Számuk Bulga­nin szerint 9250 Adenauer szerint sokkal több.) Bulga­nin ígéretét is tett erre, de nem kétséges, hogy ha tényleg szaba­don bocsájtják őket, Moszkva ezt úgy fogja beállítani, mint a kele­ti bábkormány érdemét. Adenauer alig tette ki lábál Moszkvából, a Szovjet máris elu­tasítóan és a bábkormányt ajná­­rozva válaszolt arra s Bulganin­­hoz intézett levelére, amelyben azt állította, hogy úgy tekinti ön­magát, mint aki az egész német nép nevében beszél, vagyis mint eddig, továbbra is megtagadta az elismerést a Szovjetzóna áruló bábkormányától, amelytől a Szovjetzónában felerőszakolt kommunizmuson kívül az is el­választja, hogy a bábkormány elismerte az Odera-Neisse határt, a háború alatt megszállt kelet­németországi nagyvárosok és te­rületek csatlóslengyel tulajdonát. Mindig kételkedtünk abban, hogy a Szovjet hajlandó olyan megegyezést kötni a német egye­sítés kérdésében, amely a német kommunisták számára nem biz­tosítaná egy össznémet kormány­ba való befurakodásuk lehetősé­gét, hogy legyen egy archimede­si pontjuk, ahonnan kifordíthat­ják sarkából a német világot. Grotewohllal jött Moszkvába Walter Ulbricht helyettes mi­niszterelnök, a keletnémet kom­munista párt első titkára akiről a világsajtó egyes orgánumai az utóbbi hónapokban olyan hireket terjesztettek, hogy beteg, eltűnt stb. és azt kombinálták, hogy kegyvesztett lett Moszkvában. Kezdettől kétkedéssel fogadtuk e hireket és továbbra sem hi­szünk abban, hogy Moszkva elej­tené régi embereit. Nem ejti el a többi csatlóskormányokat irá­nyitó “első párttitkárokat”, a Rákosikat sem és vágyálom nai­vitásoknál nem egyebek azok, az egyes amerikai magyar lapok­ban és gyűléseken úgy a szélső­jobbról, mint a középről jelent­kező nézetek, hogy “sémleges" irányzat vagy valamiféle titoiz­­mus következik a rabországok­ban. Naivitás, mint egyik régi ame­rikai hetilap hiszi, hogy a rabor­szágok kommunista kormányai direkt fognak tárgyalni Ameriká­val és mivel “a vazallus nemze­teknek mérhetetlenül nagyobb szükségük van a szabad nemze­tekkel való gazdasági kapcsola tokra, mint a Szovjetnek, feltét­lenül fognak engedményeket ten­ni." Lehet, hogy jelentéktelen apró közeledési gesztusokat fognak, — Moszkva utasítására, — pro­dukálni, de nem fogják feláldoz­ni kommunista életbázisukat, az egylistás pártrendszert és moszk­vai "szövetséget”, mert tudják, hogy bármelyiknek feláldozása öngyilkosság volna. TÉVEDÉS az is, hogy "ahogy Stalin halála óta Moszkvában vannak, de meg is nyilatkozhat­nak különvélemények a vezető­ségben, épen úgy érvényesülni fognak a többi kommunista kor­mányban." Moszkvában Stalin halála óta a tíztagú központi bizottság diktál is tagjai között lehet árnyalati vélemény különb­ség, de a lényeges kérdésekben, amelyek a rendszer dogmáit és a stalini birodalmat, valamint a jövő célokat illetik nincs eltérés köztük. Egyik sem akar a stalini birodalom felosztásán elnökölni és a csatlóskormányoknak talán szabad kezet adnak kis pisziicsár részletkérdésekben, de minden fontos ügyben továbbra is kény­telenek lesznek a Moszkvától előirt kommunista vonalat követ­ni. Azt is olvassuk, hogy "ma Rákosi teljhatalmú diktátornak látszik, újra hozzányúlt a terror minden eszközéhez, de otf van­nak a magyar kommunista párt­ban a Nagy Imrék, akik szintén véleményt mondanak és akiket többé nem lehet kivégeztetni. " Nagy Imre, mint látjuk hallgat és távolról se tesz semmit, mert tud­ja, hogy az élete igy biztosabb és hogy ha sokat ugrálna, könnyen póruljárhatna. Elvetjük azt a következtetést is, hogy "fel kell tennünk, sőt biztosra vehetjük, hogy előbb­­jtóbb lesz olyan magyar kom­munista kormány, amely keresni fogja a Nyugattal való megegye­zést, smi természetesen a belső helyzet erős enyhülését fogja sredményezni". Számos véle­mény szerint Tito és Moszkva ki­békülése inkább csökkentette a ti tóizmus kilátásait a rabországok­ban, mint emelte . . . Kruscsev, slső orosz kommunista párttitkár :sak épen most szombaton jelen­tette ki, hogy ők mosolyogni jgyan mosolyognak, de "aki azt i'árja, hogy bármit is feladjanak i marxizmusból és leninizmusból, várhat, amig a shrimpó-rák meg­tanul fütyülni I Tehát feltéve, de egyáltalán nem adva hitelt annak, hogy Víoszkva a magyar kommnuista nábjainak “erős” engedménye­tet engedélyezne, hiszi e a cikkíró, hogy akár egy Nagy Imre resturáció vagy egy titoista kommunista rendszer állandósu­­ása a magyarság által áhított eredmény volna? ! Egyszer már próbálkoztak S'agy Imrével és dicsőségére le­jyen mondva a magyar népnek, r kísérlet nem váltotta be a vá­rakozásokat, a magyar nép nem állt kötélnek! * * * MONDD MÁR, hogy vissza­­rozzák Nagy Imrét és mondd már, hogy ‘titoizmust’ csinálnak, :z lesz az, amit a magyar nép ikar?. . . Lesz akkor nemzeti és :mberi szabadság, jogrend, sze­mélyi biztonság, a polgári jogok eljessége? Változatlanul nem esz. Ez tehát nem eredmény rzoknak,— és ez alatt a magyar­ág 95 százaléka értendő,— akik i nemzeti és emberi szabadságot, i jogrendet, személyi biztonságot :s a polgári jogok teljességét ikarják! Többször megírtuk már, hogy i kommunizmus "leenyhitése ti­­oista nagyimreista rendszerekkel vem megoldás a magyar népnek. Semmiféle kommunizmus nem Leli neki, csak Moszkva hadai­­vak, rendszerének és garniturájá­­lak teljes eltakarodása hozhatja meg szabadságát. Felszabadítani csak felszabadi­­ással lehet. Ne ringassuk sem nagunkat, sem honfitársainkat íamis illúziókba, hanem összpon­­ositsuk törekvéseinket, hogy az ‘európai Koreák” ügyében meg­győzzük a Szabad Világ mérva­­)ó országait, hogy a Szabad Vi­­ág becsületének e régi, nyitott lebeit be kell heggeszteni, külön­ben sohasem hagy alább a kom­munista rabló étvágy. . . A Mindszentyket, Kovács Bé ákat cserbenhagyta a Nyugat, de sem­mi jele annak, hogy Moszkva cserbenhagyná Ulbrichtot vagy Rákosit. Nem is lesz. A sült ga­lamb nem szerepel azoknak az "engedményeknek” listáján, a­­melyeket Moszkva arra tartogat, hogy port hintsen a Nyugat sze­mébe és a megegyezés biztonság és "békés" együttélés hamis illú­zióit táplálja vele. Ez "enged­mények" csak "nésze semmi, fogd meg jól!”-ok vo nának, a minimum pedig ismételjük, csak a kommunizmus és a kommunis­ták eltakarodása, a felszabadulás lehet! * * * SAJNOS, az amerikai és egyéb szabad magyar sajtó nagyrésze egymással való veszekedésekkel van tele Ó3 nem egy szélsőjobb­­oldali lap, tizedrészannyit sem | támadja a kommunistákat, mint a magyar szegénynép jogai és jóléte harcosait, sőt olyik lap­számban semmit sem olvasha­tunk a kommunisták ellen, mint­ha csak a szegénynép barátai volnának "a magyarság árulói", nem is szólva arról, hogy a Free Europe elleni, bebizonyitottan, száz százalékos, tudatos rágal-1 maikkal akaratlanul is egység-1 frontban vannak Moszkvával, I I amelynek a Free Europe radio Jagitációja érthetően nagy szálka a szemében. . . (Mint ismételten megírtuk, a Free Europe elleni, vad valótlanságok mögött Ame­rika ellenes és fajpolitikai indu­latok rejtőznek.) így nem meg-' lepő, hogy a Nyugat legutóbbi megdöbbentő tervéről, amely nyugati segítséget kíván adni a Szovjetnek és bábkormányainak, ha Németország megtámadná valamelyiküket és a csatlóskor­mányokkal Íratva alá e kölcsö­nös biztonsági szerződést, minti egy jóváhagyná a rabnépek bal­sorsát, — a napi és hetilapok közül csak egyetlen hetilap fog lalkozott, holott már tiz nap telt el azóta, hogy az Associated Press, mint hivatalos helyről származó hirt nyilvánosságra hozta ezt a tervet azzal, hogy Dulles az október 27-i genfi külügyminiszteri konferencián kí­vánja tárgyaltatni, ha London­nak és Párisnak is megfelel, ami iránt kevés kétségünk lehet. Ez az egyetlen magyar hetilap éppen ,gz, amelyben a fenti idé­zetek megjelentek és igy nem csodáljuk, hogy a lap csak el­dugva, egy állandó rovatában pár sorban emlékszik meg a ré­mes tervről és csupán annyi a mondanivalója róla, hogy “Ame­rika célja ezzel a javaslattal, hogy meggyőzze a Kremlin urait arról, hogy egyáltalán nincsen ' szándéka támadni, sőt még vé­deni is kész a Szovjetet támadás ellen, ha viszont Moszkva végre más álláspontot foglal el a két Németország egyesítése ügyé­ben”. Nem vette észre, hogy elfoga­dás esetén azt jelentené az ilyen szerződés, hogy a Nyugat garan­tálná a rabországok mai státu­szát, az aláíró kommunista kor­mányok biztonságát és ezzel meg csúfolná a rabországi ellentállás, “szürke háború" csendes hősies­ségét, tragikomikussá tenné a rabnépek további kitartását, a kommunistákkal való együttmű­ködéstől való huzodozását és j szinte ösztönözné őket a behódo­­lásra ? * • • DREW MIDDLETON tekinté­lyes politikai újságíró, a N. Y. 1 Times londoni szerkesztője a Times szeptember 16-i számában I azt Írja, hogy az október 27-én > kezdődő genfi külügyminiszteri i konferencián az európai bizton­ság ügyében kötendő szerződés­tervek közül a legtöbb kilátása ennek az uj tervnek van, mert a régebbi terveket mind elvetették s a genfi kormányfői konferencián, < ahol ez aterv előtérbe került. (A genfi koiferenciáról szóló tudó­sítások hallgattak róla, csak szept. 9-;n jött ki vele az Asso­ciated hess, mint olyannal, amely a kormányfők konferen­ciáján merült fel.) Majd igy folytatja Drew Middleton “Jelenleg a legvalószínűbb az Egyesült Államok által ajánlott. 14 nemztt közti biztonsági szer­ződésben való megegyezés. Ezt itt Londoiban már megbeszélték és már jaraslatokkal együít meg­­vitás ab kerül a jövő héten | Washingtmban, amikor a három nyugati külügyminiszter szept. 27-én New Yorkban tartandó ülését előlészitik. “E javislat szerint nyolc nyu­gati orszá; koalíciója, az élén az Egyesült államokkal, Angliával) és Franciaországgal biztosítanák j p Szovjetit és csatlósait az ellen, i ha az eiyesitett Németország j megtámadná valamelyiküket vi­szont a S:ovjet és csatlósai ha- j sonló gannciát adnának a nyu- I gáti hatalnaknak azon esetre, ha őket érné támadás. Az eddigi terv szerirt a szerződést a nyu­gati Nagy Hármon kívül Kana­da, Olaszország, Belgium, Hol­land és Lixemburg, a keleti, cso­port részérsl pedig Bulgária. Ma­gyarország Románia', Csehszlo­vákia Lengyelország és a Szov­jetunió irník alá." * • • E VESZÉLY ellen miért nem mozdul meg az amerikai magyar sajtó és aa amerikai magyarság valamely lüggetlen szervezete? Mikor kell félreverni a harango­kat- Majd akkor, ha ne adj Is­ten, a Szovjet Genfben, október­ben elégségesnek találná és el­fogadná? h írjunk 'ömegesen leveleket n Fehér Házba és Dulles miniszter­nek, a rabországok ügye iránt barátságos nagy Eimerikai világ­lapoknak. Erről beszéljünk még szept. 27-ike előtt sürgősen “Cnowland szenátorral és a töb­­>i szenátorral és kongresszusi képviselőkkel, hogy emeljék fel (Folytatás a 4-ik oldalon) A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM BEJELEN­TETTE A TOVÁBBI OROSZ MEGSZÁLLÁST A N. Y. Times budapesti tu dósitása szerint a magyar kom­munista külügyminisztérium ame­rikai ügyekkel foglalkozó osztá­lyának vezetője nyilatkozott az orosz kivonulás kérdéséről. Ki­jelentette, hogy mindaz, amit George Georghiu Dej román mi­niszterelnök mondott a romániai orosz kivonulás kérdéséről, vo­natkozik a magyarországi kivo­nulásra is. Mint annakidején, augusztus­ban megírtuk, Georghiu Dej azt mondotta, hogy amig az Egye­sült Államok hadereje el nem hagyja Európát, a németek fegy­verkezése tervét el nem ejtik és a NATO-t az amerikai atomre­pülő bázisokkal együtt fel nem oszlatják, az oroszok nem vonul­nak ki Romániából. A magyar kommunisták mostani kijelentése várható volt, hiszen közismert tény, hogy csak a* orosz szuro­nyokon ülve, tudják uralmukat a nép óriási ellenzésével szemben fenntartani. Bagoly mondja a verébnek. . . Nyilatkozott a külügyminiszte­ri osztályvezető azon julius 1 -i amerikai jegyzékről is, amely szóvátette, hogy a budapesti U. S. követség tizenkét magyar állampolgárságú alkalmazottját letartóztatták, a követet állan­dóan detektívek figyelik és a követség épülete körül ólálkodó detektívek a rendőrségre viszik azon magyarokat, akik a követ­séget felkeresik, hogy “Bulletin” cimü értesítőjének egy példányát megszerezzék. A kormány mind­eddig nem válaszolt az amerikai jegyzékre. A magyar szóvivő szerint a budapesti követségen a Bulletin­ért főleg olyan emberek jelent­keznek, akik a kommunizmus el­lenfelei és igy lehetséges, hogy egyiket másikat letartóztatták. De uevmond. ezek magyar ál­lampolgárok és nem tűrnek be­avatkozást magyar belügyekbe. A moszkvai idegen beavatko­zás, úgy látszik, .más elbírálás alá esik náluk, mint a szabadság­védő Amerika fe'szólamlása. Moszkva beavatkozásának létü­ket köszönhetik és most is az orosz megszállás folytatása mel­lett vannak, hogy a rendszer éle­tét meghosszabbíthassák. Nem Amerika, hanem a Szovjet az, aki beavatkozott a magyar bel­ügyekbe Yalta kijátszásával és tartja a kommunizmus és gyar­­matiság dupla jármában a ma­gyar népet! Üzenet az amerikai sajtónak Azt is mondotta a külügymi­niszteri ember, hogy az amerikai sajtó csak azt közli a mai rezsim­ről, ami rossz benne és nem né zi, hogy mennyit szenvedett a nép a múltban és hogy mennyit épített a rendszer a tiz éve alatt. Hitler és Mussolini is építettek, de emiatt még, nem hódoltunk az emberi szabadságot eltipró véres diktatúrájuk előtt, kivált mivel meg vagyunk győződve hogy a népakarati többség ké­pes csak a szabadság nap fényé­ben igazságos haladást elér­ni, anélkül hogy osztályokat exisztenciájukban, sőt részben fizikailag is kipusztitana. Az a tény, hogy a múltban volt jog­talanság és igazságtalanság egyes osztályokkal szemben, nem iga­zolja, hogy valamely osztály még nagyobb igazságtalanságok­kal dolgozó diktatúrát vezetett be, idegen szuronyok segítségé­vel. Legjobban' úgy dönthető el ez a vita, hogy engedjék, hadd döntsön a legilletékesebb ténye­ző, a magyar nép! Döntött 1945- ben, mégpedig a kommunisták ellen, de az idegen beavatkozás, Moszkva szuronya elgázolta a népakaratot. Ha annyira ellene vannak az idegen beavatkozás­nak, miért ellenzik kézzel lábbal azóta is a szabad választásokat? LEADER KORMÁNYZÓ ADÓJAVASLATAI A Verhovay konvenció egyhangúlag megsza­vazta a Rákóczival való egyesülést Révész Kálmán lett a William Penn Fraternal Assoc, elnöke. Az uj név angol, de a szellem magyar marad. A Verhovay Egylet szeptem­ber 12-én kezdte meg több na­pos konvencióját, a pittsburghi William Penn szállodában. A Rá­kóczi Egyletnek azon határozata után, hogy egyesülnek a Verho­­vayval, ez a konvenció volt hi­vatva, hogy az egyesülést szintén kimondja, ami egyhangú szava­zattal meg is történt. A két nagy magyar biztosító társulat egyesülése révén a ma­gyarságnak 25 milliós alaptőké­jű, hatalmas biztosítási intézmé­nye lesz, ami a tagságnak legfé­nyesebb garanciát és az amerikai magyarság számára fokozott erőt, tekintélyt és büszkeséget jelent. Megható, az amerikai magyar­ság életében mondhatni történel­mi jelenet Volt, amikor az egye­sülés kimondása után a szomszé­dos teremből beáradt a konven­ciójukat ott tartó Rákóczi dele­gátusok egész tömege és egyet­len testvéri ölelkezésben forrt össze a két egylet, örömkönnyek csillogtak mindenki szemében, amikor Bencze János, a Verho­vay elnöke üdvözölte a Rákó­­cziakat és a tényleges egyesülést mellyel elnöki munkájának egyik legforróbb célja, legszebb álma vált valóra. A konvenció előtt a két egy­let megfelelt mindazon követel­ményeknek, amelyeket a connec­­ticuti, illetve pennsylvaniai álla­mi biztosítási hatóságok állítottak fel a tagok érdekeinek védelmé­­re, úgy hogy azok részéről nincs akadálya az egyesülésnek. Az uj William Penn Fraternal Assoc. elnöke Révész Kálmán, a Verhovay sok éven át volt, ér­demes és kiváló főtitkár» lett, akinek úgy a tagság, mint az amerikai magyarság érdekében mindenkor kifejtett, odaadó munkássága annyira köztudomá­sú, hogy nem szorul újabb ismer­tetésre. Kétségtelen, hogy a leg­nagyobb hivatottsággal fogja be­tölteni azt a vezető szerepet, amelyre a tagság bizalma emelte és uj hatáskörében még nagyobb eredményeket fog produkálni a magyarság javára. Főtitkár Stelkovics Albert (Rákóczi), pénztáros Somogyi János (Rákóczi) Számvevő Sza­bó János (Verhovay) lettek, va­lamennyien kiváló, kipróbált ré­gi erők. A vezetők közül számosán szólaltak fel és kihangsúlyozták hogy ha az egyesülés angol ne­vet is vesz fel, szellemben ma­gyar és a magyarság intézménye marad. A konvención megjelent az Amerikai Magyar Református Egylet küldöttsége az élén Nt. dr. Újlaki Ferenc elnökkel, aki lelkes szavakban tolmácsolta a Református Egylet szerencseki­­vánatait. Bencze János Verhovay elnök visszavonul és méltó nyugdijat szavaztak meg számára. Orosz­lánrésze volt az egyesülés létre­jöttében, amelyről már két évti­zede volt szó. A legkomolyabb kísérlet 1945-ben dr. Márk Béla, a Bridgeporti Szövetség igazga­tója kezdeményezésére történt, amikor a három egylet elvben kimondta az egyesülést. — A Bridgeport) Szövetségben sze­mélyi nehézségek álltak fenn, de most a két másik nagy magyar egylet egybeforrása végül mégis megtörtént. Legyen rajta Isten magyMíigHiik üdvére I Az Argentin hadsereg elkergette Peron dik­tátor elnököt A N. Y. Times hosszabb cikk­ben foglalkozik Pennsylvania pénzügyi helyzetével és jóindula­tú elismeréssel adózva George M. Leader demkorata kormány­zó hivatali működésének első ki­lenc hónapja iránt, hangoztatja, hogy kormányzóságának sikere áttol függ meg tudja e oldani Pennsylvania pénzügyi problémá­ját anélkül, hogy a demokrata párt népszerűsége csorbát szen­vedne. A két éves költségvetési rend­szer mellett az államnak a kö­vetkező két é.vre $456,000,000 uj bevételi forrásra van szüksége. E célból Leader újszerű jövedel­mi adó rendszer bevezetését ter­vezi, amelynél az adó nagysága nem a kereset összegétől, hanem a kereseti forrás minemüségétől függné. Például fizetésekre és bérekre az adó egy százalék vol­na részvény osztalékokra öt, hosszú lejáratú tőke nyereségekre pedig hat százalék. Ily állami jö­vedelmi adórendszer fennáll New York államban, de szakvé­lemények szerint nincs összhang­ban Pennsylvánia alkotmányá­val. Ez az osztályozott jövedelmi adórendszer pótolná az egy szá­zalékos forgalmi adót (Sales tax), amelyet az előző republi­kánus adminisztráció vezetett be és amely augusztus 31 -én auo­­matikusan lejárt. A nagy munkás szervezetek támogatják Leader adójavasla­tait, de egyébként sokan ellenzik azokat és úgy érvelnek,- hogy megvalósításuk egyenetlensége­ket kiltsíjt egyenlő jövedelmű, de más bevételi forrású családok megadóztatásánál. A képviselő­ház, ahol a demokraták vannak többségben, 1 12 szavazattal 98 ellen elfogadta a javaslatokat, de a republikánus többségű sze­nátus 26 szavazattal 24 ellen el­vetette azokat. A Times megálla­pítja, hogy e helyzetből pénzügyi válság alakulhat ki, amely ko­moly befolyással lehet a két párt jövő politikai helyzetére. Argentínában szept. 16-án új­ra forradalom tört ki Perron fas­­cista diktátor ellen, amely ezút­tal négy napi küzdelem után eredményesnek bizonyult, mert a haderő minden fegyvernemének tábornokai résztvettek benne. Peron és kormánya hétfőn le­mondott és ideiglenesen négy tábornok vette át a felfordult or­szág vezetését. Peron állítólag Paraguay felé menekül. Peron amikor uralomra került, feloszlatta a szakszervezeteket és egyes munkásvezérek megvásárló sóval állami szakszervezeti köz­pontot létesített. E munkás ve­zérek most általános sztrájkkal fenyegetnek, de tekintve, hogy fegyvere csak a Peron ellen lá­zadt haderőnek van, aligha tud­nak többé változtatni a helyze­ten. Amikor Peron egymásután hozta az egyházellenes törvénye­ket és egymást követték az egy­házellenes túlkapásai, úgy hogy a Szentszék kiközösíteni volt kénytelen, nem volt többé két­séges, hogy előbb-utóbb utoléri végzete. Remélni kell, hogy most a szabadság napja virrad fel Argentina népére.---------------ooo---------------­FŐT. GALAMBOS JÓZSEF VÁRATLANUL ELHUNYT Főt. Galambos József, Throop, Pa., magyar r. k. .egyházközség plébánosa, múlt vasárnap, szep­tember 18-án, váratlanul elhunyt. Temetése tegnap, szeptember 22-én ment végbe óriási részvét mellett. A Boldog emlékű Főt. Galam­bos József, plébános, kitűnő pap volt, de nagy volt a magyar ügy szolgálatában is. Távozása fáj­­d álmosán érinti az egész amerikai «PáfywsigQt, UJ HURRICANE0K Szeptember 14-én Iona nevű uj hurricane indult el Puerto Ri­­cotol keletre és nagy károkat okozott North Carolinaban. New Bernben (N. C.) négy, Beaufort­­ban (N. C.) három ember életét vesztette. Kedden az északkeleti államokat fenyegette Iona, de mint lapunk zártakor jelentik, irama legyengült és várható, hogy baj nélkül fog elvonulni az Atlanti Óceánra. Mexicoban a Hilda hurricane Tampico városban okozott pusz­títást.-ooo-A VATIKÁN VÁDJA MIND­­SZENTY ÜGYÉBEN: A KOR­MÁNY NEM TARTOTTA MEG A SZAVÁT A Szentszék napilapjának, az Osservatore Romanonak szept 1 7-i száma első oldali vezércik­ket közöl ‘Hol van Mindszenty?’ címen. Megállapítja, hogy a gen­fi kormányfői konferencia előés­­téjén a börtönből egy egyházi lakó épületbe szállították a her­cegprímást, de azóta sorsáról és egészségi állapotáról nincsen hir. Arra a következtetésre jut, hogy a prímás most is őrizet alatt van és a magyar komumnista kor­mány nem tartotta be a bünte­tés felfüggesztéséről tett kijelen­tést. "A Vatikánhoz érkezett hí­rek szerint, irja a vezércikk, a kormány felszólította Miqdszen­­tyt, mondjon le egyházi méltósá­gáról, ezt azonban Mindszenty határozottan visszautasította. Ma is Magyarország biboros herceg­prímásának tekinti magát". A Vatikán idei évkönyve a bíborosok között említi Mind­­szentyt azon megjegyzéssel: "WiiSfih«» _____ j „

Next

/
Thumbnails
Contents