Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-09-16 / 37. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáin függctíen társadalmi hetilap. AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS • Enternd as Secofid-Olass Matter May 18, 1923, at the Post oíí.ce at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII, Évfolyam, 37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 SZEPTEMBER 16 Egyes száma ára 8 cent MEGDÖBBENTŐ és fölötte aggasztó hir kelt szárnyra Washingtonból múlt pénteken, ugyanazon órákban, amikor Adenauer nyugatnémet kancellár Moszkvába érkezett és megkezdte tárgyalásait a német egyesítés ügyében. Mint ismeretes, Moszkva csak azon esetben hajlandó az egyesítéshez hozzájárulni, ha Nyugat- Németország szakit a Nyugattal, kilép az Észak Atlanti Egyezmény országai védelmi szövetségéből, lemond az annak kebelen belül felállítandó félmilliós német hadsereg (12 divízió) felállításáról és beéri oly kicsiny haderővel, amely csak a belső rend helyreállítására elegendő. Egyszóval teljes “semlegességet" kellene vállalnia és azonkívül az össznémet választásokat oly módon kellene megtartania, hogy a kommunisták ugródeszkát kapjanak a kormányban. Adenauer kancellár eddig azon az állásponton volt, hogy feltétlenül kitart a Nyugat oldalán s ezzel szemben Moszkva azt hangoztatta, hogy neki nem sürgős a német egyesítés. Tehette ezt annál inkább, mert Németország 1 7 milliós keleti része teljesen a kezében van és ott a bolsevizálás tiz év alatt nagyrészt megtörtént. Időt akar hagyni magának azért is, mert Adenauer már 79 éves és előbb-utóbb visszavonulni lesz kénytelen. Moszkva arra számit, hogy Adenauer utóda nem volna oly állhatatos a Nyugat melletti kitartásában. A Szovjet még a genfi konferencia előtt, junius 7-én hivta meg Adenauert a Nyugat-Németországgal való diplomáciai és kulturális kapcsolatok felvétele cimén, Adenauer azonban mindeddig megváratta és kérte, hogy az egyesítésről, valamint a német hadifoglyok közül még a Szovjetben lévők haza bocsájtásáról is tárgyaljanak. Az 1939 augusztus 23-i német orosz szövetségi szerződés és Ribbentrop akkori názi külügyminiszter ezzel kapcsolatos látogatása óta most történt elsőizben, hogy német kormányférfiu látogat el Moszkvába. Az orosz katonabanda a “Deutschland, Deutschland über alles“ német nemzeti himnuszt, j majd az International játszót-' ta Adenauer és kísérete megérkezésénél. Fogadásukra Bulganin miniszterelnök is megjelent a repülőtéren. A tárgyalások Bulganin és Adenauer beszédeivel vették kezdetüket. Bulganin fenn-1 tartotta az ismeretes orosz álláspontot, mig Adenauer kifejtette, hogy a német megszállás a Négy Nagy müve volt és igy az egyesités is reájuk tartozik. Kérte, hogy a Szovjet sürgősen és komolyan foglalkozzék ezzel a kérdéssel, amely az október 27-i genfi konferencián is napirenden lesz. Ezért nem is akar az októberi konferenciának elébevágni és zavart kelteni külön tárgyalásokkal. Kijelentette, hogy Nyugat-Németország szándékai merőben békések és kész együttmü ködni olyan európai szerződések megalkotásában, amelyek a zavartalan békét és biztonságot biztosítják. A német népet és parlamentet, mondotta végül, az egyesités után meg kell illesse a jog, hogy maga válogathassa meg szövetségeseit. * * * , A LEGNAGYOBB amerikai hírügynökség, amelynek hirei teljesen híteltérdemlők, pénteken este a következő közleményt adta ki: "Hivatalos körök közük, hogy az Egyesült Államok drámai uj tervet dolgozott ki Németország egyesítésére és egy egyidejű európai biztonsági szerződés meg alkotására. E biztonsági szerződésben tizennégy kelet és nyugateurópai ország venne részt. Az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom kifejezné készségét, hogy ha a Szovjetblokkot valamely uj támadás éri Németország részéről, katonai segitséget nyújt védelmére. "Az amerikai State Department e szerződés tervezetet megvitatás végett eljuttatta az angol és francia kormányhoz s ha azt elfogadják, Dulles külügyminiszter a Genfben október 27-én kezdődő konferencián be fogja terjeszteni, hogy az oroszok is elfogadják. "Ellenszolgáltatásul azért, hogy a Nyugat kötelezettséget vállal a Szovjetblokk országainak védelmére, megkívánják, hogy Oroszország együttműködjék Németország helyreállítására és engedje meg, hogy az egyesitett Németország a NATO-hoz csatlakozhassák, ha a németek e csatlakozést kívánják. “Az angol külügyi hivatal még nem foglalt állást e terv ügyében, úgyszintén a londoni amerikai követség sem, de angol részről az első hatás nem mondható kedvezőtlennek. “E kelet — nyugati biztonsá-ú egyezmény tagjai a következők volnának: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Belgium, Holland és Luxemburg a Nyugat oldaláról és a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia Magyarország és Bulgária a keleti oldalról. E tizennégy állam kötelezné magát, hogy ha egy tagországot valamely tagország részéről fegyveres támadás fenyeget, tanácskozni fognak egymással és közös katonai és diplomáciai lépéseket tesznek. "A kommunista államok régóta szembenálltak azon gondolattal, hogy egy egyesitett Németország valamely katonai szövetséghez, például a NATO-hoz csatlakozhasson. Ez államok attól félnek, hogy egy egyesitett Németország katonai ereje ellenük irányulna. Az Egyesült Államok s nyugati szövetségesei azonban azt kívánják, hogy Németország bizonyos mértékig bástyául építtessék ki egy esetleges kommunista támadás ellen. “A szerződés tervezet nem tartalmaz kimondott kötelezettséget arra, hogy az Egyesült Államok vagy a szerződés más résztvevői automatikusan fegyvert fogni kötelések, ha az egyik tagot támadás fenyegeti. Az aláírók érdemileg arra kötelezik magukat, hogy megteszik azokat a módjukban álló rendelkezéseket, amelyek az alkotmányos eljárási előírásaiknak megfelelnek. Eszerint az Egyesült Államokban e szerződésnél is csak a kongreszszus üzenhetne háborút. Amerikát ugyanily szerződések kötik a NATO országokhoz is. A szerződés tervezet tárgyalási alapul szolgálna és természetesen változtatások történhetnének rajta. A szerződés azonban, ha létrejön, korlátlan időtartamra szólna. Öt év után a szerződés felülvizsgálható volna. “Ily szerződés terve a genfi négyes kormányfői konferencián merült fel, amely felszólította a négy külügyminisztert, találjanak oly formulát, amellyel Németország egyesitése és az európai béke biztosítása elérhető. “Az uj amerikai szerződéstervet Livingston Merchant rendkívüli követ Londonban bemutatta Flarold McMillan külügyminiszternek. Livingston Merchant helyettes külügyi államtitkár, az európai ügyek tartoznak hatáskörébe és legutóbb sietve beutazta az összes nyugateuropai országokat, hogy a nyugati politikát a genfi külügyminiszteri konferenciára közös nevezőre hozzá”. * * * AZ AMERIKAI TERV Churchill 1953 májusi beszédére emlékeztet, amelyben “uj Locarno” ötletét vetette fel. Locarnoban tudvalévőén a résztvevő országok köteleitek magukat, hogy ha valamelyiket támadás éri, a többiek segítségére mennek és ezt kivánta Churchill megismételni a Szovjet “megnyugtatására”, holott a Szovjet nemcsak támadó katonai hadoszlopokkal, de nemzetközi aknamunkás ötödik hadosztályokkal is rendelkezik és céljai a kommunizmusnak nemcsak háborús, de “békés" eszközökkel való, folytonos előbbrevitelét, terjeszkedését Írják elő. Hitler szemrebbenés nélkül szegte meg Locarnot, amikor megindította háborúját az Europa feletti uralomért és ne higyje senki, hogy a Szovjet feladná a kommunista terjeszkedési célokat, akármily mázsás fogadkozással Írná is alá az “uj Locarnot”. Stalin aláírta az Atlanti Chartert, Yaltát, Potsdamot, mégsem tartotta meg egyiket sem, mert Lenin tanitása és minden kommunista erkölcs szerint a polgári világot becsapni erény, ha a párteszmét szolgálja és ne képzelődjünk, hogy Kruscsev és Mo| lotov hűtlenek lettek Leninhez, Stalinhoz, a kommunista erkölcshöz ! Hitler aláirta az 1939 augusztusi háború elindító szerződést Oroszországgal, 1941 junius 22- én mégis megtámadta. Miként a názi Németország fittyet hányt a locarnoi szerződésnek, úgy nem maradna igazán veszteg a kommunista Oroszország sem, ha az atom- és hidrogénbombák kérdésének rendezetlensége miatt egyelőre talán csak ötödik hadosztályai vagy kisebb háborúk, csatlósháboruk utján próbálná is elő, mozdítani a terjeszkedést. Totalitáriusok, akár jobb akár baloldaliak, természetüknél fogva nem alkalmasak egy “a la Locarno" egyezség partneréül. — Időnként szükségük van csendesebb időszakokra, müszünetekre, hogy erőiket átrendezzék, vagy belsőleg megerősítsék, de harcuk valójában akkor sem szünetel, amikor a békevágy álar- | cát öltik magukra- Számukra; csak akkor jön el a béke, ha rendszerüket sikerül rátukmálni az egész világra. . . Totalitáriusokkal csak akkor volna biztos egy Locarno, ha hat láb mélyen vannak a földben! * * * RÉMESNEK tartjuk az amerikai tervet, még azon esetben is, ha, ami könnyen meglehet, a Szovjet nem fogadja el. Lehetséges ugyanis, hogy a Szovjetnek nem volna elég garancia a háborús segélyigéret, amely a kongresszus hozzájárulásától volna függővé téve, — noha a terv elfogadása a sorok között megerősítené a rabnépek feletti uralmát, sőt úgyszólván véglegesítené és mindenesetre szankcionálná a yaltai szerződésszegést, ami kétségtelenül nagyon innyére volna. Lehetséges, hogy a Szovjet nem bízna meg abban, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyna egy olyan háborúhoz való felcsatlakozást, amelyben Amerika újból a Szovjet oldalán állna Németország ellen. A Szovjet aligha tartja Amerikát oly együgviinek, hogy a lefolyt tíz év országrablásai és a hideg háború keserű tapasztalatai után másodszor is a segítségére menjen, mégegyszer segítse megmenteni a kommunizmust, még hozzá nemcsak a Szovjetben, hanem azon rabországokban is, amelyekben' a yaltai szerződés megszegésével ke rült uralomra. Tudja, hogy az amerikai kongresszus aligha volna hajlandó olyan háborút megszavazni melynek — a rabságuk megerősítése volna a győzelmi célja. Azért sem valószinü, hogy a Szovjet elfogadja a tervet Genfben, mert a NATO és a német fegyverkezés megmaradna és megmaradnának Amerikának a világ minden részében fennálló, de kivált a Szovjetet körülfogó atom repülőbáíiaai. Az oroszok tudják azt is, hogy : ha a németeloek megengedik a fegyverkezést, néhány év múlva elhalványulna! a szerződések betűi az emlékezttben, de a Németországról az első- majd, a második világhálóm után leszakított területek tmléke nem halványodik el a nemet lelkekben, sőt azt is, hogy a német nép zömében élesen antikommunista és ha megengedtek neki az első 1 2 divízió felállitisát, az idő és az erősödése haladtával 1 12 lesz belőle, akármit Írnak is elő számára a sárguló szerződés foliánsok. . . Tudják, hogy Adenauer ma békés megoldást igér a területi kérdésekre is, de élnek a gyanúval, hogj utódja a diviziók felállítása utár nem érezné többé kötve magát, sőt, — a selma mindig a saját bűneit tételezi fel másokról. — gondol arra is, hogy egyszer, később, alkalmas időpontban a Nyugat esetleg megengedné magának, hogy revanzsálja magat a töméntelen szerződés szegesért és feledve az uj Locarnot, adott esetben nem öt támogatná, hanem a támadó Németországot hogy letörhesse a kommunista hatalmat, amire egyszer sor kell kerüljön, mert különben a világ sohasem lesz biztonságban cs békében a kommunizmustól! Őszintén szólva reménykedünk is abban, hogy a Szovjet elutasítja a tervet, mely egyértelmű volna a rabországok brutális cserbenhagyásával, sőt a Nyugat cserbenhagyná önmagát, nagy szabadság hagyományait, világ rendező feladatát, mindazt, amiért ma a szabadságszerető emberek várakozása feléje fordul, mindazt ami ma oly megkülönböztetett becsülést ad számára . . . ne * * AKIK KIGONDOLTÁK ezt a tervet, talán számítottak is arra, hogy a Szovjet nem fogja elfogadni. Talán csak ügyes diplomáciai fogásnak szánták, hogy elutasítás esetén jó propaganda legyen az egyesités után vágyakozó német népmilliók előtt, bizonyság, hogy, nem a Nyugat, hanem a Szovjet gátolja, hátráltatja az egyesülést és hogy ime, igy akarnak ők igazán békét... De annyi aztán, sajnos megcáfolhatatlanul biztos, hogy a legrosszabb propaganda volt a rabnépek felé, akik együttvéve szintén jelentenek annyi millió lelket, ha nem többet, mint Németország. Amerika seholsem beszél az ajánlatban arról, hogy a rabországokban előbb a nyugati szővetségesek vagy az Egyesült Nemzetek által ellenőrzött szabad választásoknak kell lenniük és csak az ezek alapján létrejött többségi kormányokkal hajlandó biztonsági szerződést kötni. Va(Folytatás a 4-ik oldalon) ---------------ooo---------------A PÁPA AZ ÚJKORI TALÁLMÁNYOK VESZÉLYEITŐL VALÓ MENEKÜLÉSRŐL ÖT AMERIKAI SZENÁTOR KRUSCSEVNÉL XII Piusz pápa szept. 7-én fogadta a történelemtudósok Romában ülésező kongresszusának tagjait. Hangoztatta a katolikus egyház kétezeréves történelmi szerepét s hogy “Isten a történelem ura”. Rámutatott arra, hogy az állam és egyház két, egymástól független hatalom, de nem szabad figyelmen kívül hagyniok egymást és mégkevésbbé szabad harcban állniök egymással. Isten akaratával egyező, hogy kölcsönös egyetértésben működjének együtt. Ha azonban az állam törvényei ellentétben állnak az isteni törvényekkel, az egyház erkölcsi kötelessége, hogy szemben álljon velük. Öszintsége utalt arra is, hogy a fajok, nemzetek közötti feszültség növekszik a világban és a tudomány és technika nem képes áthidalni azon veszélyeket, amelyeket a legújabb kori tudomány találmányai jelentenek.Az egyetlen mód, mondotta, amellyel a katasztrófa elkerülhető és a fajok, nemzetek közti ellentétek áthidalhatók, egy nagy vallási és erkölcsi egység. Kruscsev, az orosz kommunista párt első titkára fogadta a jelenleg oroszországi tanulmányutón lévő Kefauver és Frear demokrata, valamint Dworsak, Young és Malone republikánus [amerikai szenátorokat. Kijelentette előttük, hogy az Egyesült Államokkal való kereskedelmi összeköttetést nemcsak szükségesnek, de kívánatosnak is tartja, mégpedig főként politikai okokból. Cáfolta, hogy a Szovjetben mezőgazdasági .válság van és azt ..állította, hogy óriási kiterjedésű uj búzaföldekkel növelték meg az orosz mezőgazdaságot. De hajlandó mezőgazdasági termékeket és gépeket vásárolni Amerikától. Ásványi és hadianyagot szállítana cserébe. A szenátorok több kérdést tettek fel Kruscsevnek, aki tagadta, hogy a Szovjet beavatkozik más országok belső ügyeibe és hogy irányítja a többi országok kommunista pártjait. A két órás fogadásnál több amerikai tudósító is jelen volt, akik részletes tudósításokban számolnak be, de azokból nem tűnik ki, hogy a szenátorok azt is megkérdeztek volna Kruscsevtől, miért nem adják vissza a rabországok szabadságát? A V0R0S KÍNA SZABADON ENGEDI A TÖBBI AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROKAT IS Walter a bevándorlási törvény bírálata ellen Francis E. Walter eastoni demokrata kongresszusi képviselő azokkal szemben, akik az általa és az elhunyt Pat McCarran szenátor által alkotott uj bevándorlási törvényt birálják, hivatkozik arra, hogy a junius 30-án végződött pénzügyi évben 858,536 sze-mély vándorolt be az Egyesült Államokba, vagyis 14 százalékkal több, mint az 1953-54 és 22 százalékkal több, mint az 1952-53 pénzügyi évben. Ezt annak bizonyságául hozza fel, hogy az uj törvény érvénye alatt nem csökkent, hanem emelkedett a bevándorlás. Kvótán kivül 155,358 személy vándorolt be a lefolyt pénzügyi évben, köztük a második D. P. bevándorlási törvény alapján 28,802 menekült. Mint ismeretes, az uj bevándorlási törvénynek erős ellenzéke van, amely arra -hivatkozik, hogy a törvény még az 1920 évi kvóták alapján készült és nem számol az azóta történt világeseményekkel, eltolódásokkal. Főként pedig egyes országok (Anglia stb.) felhasználatlan nagy maradék kvótáit más, csekély kvótájú országok számára kívánják felhasználni. (Magyarország kvótája évtizedek óta csupán 885.) Eisenhower elnök is a törvény reformja mellett van és erről javaslatot is küldött a kongresszushoz, de a törvényhozók véleménye annyira megoszlik a bevándorlás növelése kérdésében, hogy kétséges, vájjon a javaslat tárgyalásra kerül e a januárban kezdődő kongresszusi ülésszak alatt. A kínai kommunisták szept. 10-én nyilvánosságra hozták, hogy a Genfben augusztus elseje óta Johnson amerikai és Wang kínai megbízott közt folyó tárgyalások eredményeként Kina szabadon engedi az összes még Kínában, nagyrészt házi őrizet alatt lévő civil amerikai állampolgárokat. Johnson és Wang közös nyilatkozata szerint Kínában az angol követség, az Egyesült Álamokban pedig az indiai követség fog segédkezni abban, hogy úgy az amerikai, mint a kinai állampolgárok teljes szán« ban visszatérhessenek hazájukba. Amerikai részről 29 állampolgárról van szó, miután hármat, majd tizenkettőt a kínaiak már a tárgyalások előbbi folyamán szabadon engedtek, úgyszintén az elitéit tizenegy amerikai repülőt is. Johnson és Wang konferenciája ezzel nem ért véget. Második pontként “a két állam közti vitás kérdések” szerepelnek, ami alatt Kina amerikai kereskedelmi bojkottja, Formosa státusza, a kinai kommunistáknak az Egyesült Nemzetekbe való félvetele stb. értendő. Tárgyalások Dulles és Chou között? Johnson tárgyalási hatásköre csak igen korlátozott és valószinü, hogy e kérdésekről megállapítják, hogy azok “magasabb szintén", vagyis a külügyminiszterek által tárgyalandók le. A kinai kommunisták régóta sürgetnek ily találkozást Chou En Lai külügyminiszterük és Dulles külügyminiszter között és az amerikai állampolgárok szabadonbocsájtásával ily találkozás létrejötte érdekében akarnak kedvező légkört teremteni. Washington azonban eddig azon az állásponton volt, hogy Formosáról és az EN tagságról csak Csiang nemzeti kormánya képviselőjének jelenlétében volna hajlandó tárgyalni. A kongresszus többsége változatlanul ellenzi a kinai kommunistáknak az Egyesült Nemzetbe való felvételét, amely második kommunista vétójogot jelentene a Biztonsági Tanácsban. ADENAUER ÖT ÉVRE MEGHOSSZABBÍTOTTA A FREE EUROPE ENGEDÉLYÉT vízum könnyítések MAGYARORSZÁGRA? A N. Y. Times közlése szerint a State Department könnyítéseket készít elő arra, hogy amerikai állampolgárok, ha kereskedelmi vagy más indokolt okból a Vasfüggöny mögötti országokba akarnak utazni, olyan vízumot kapjanak, amely ez országokba való beiítazásra is jogosit. Eddig az útlevelekben külön pecsét volt, hogy az útlevél tulajdonosa nem utazhat a Szovjetbe vagy rabországaiba. Távolról sem látjuk olyanoknak a rabországok közviszonyait, hogy a beutazás^ ajánlatosnak tartanók és azt hisszük, hogy nagyon sok mindennek kell megváltoznia, amíg a könnyítések időszerűvé válnak. Adenauer nyugatnémet kancellár Moszkvába való utazása előtt öt évre meghosszabbította a Free Europe Inc.-nek a rabországok felé Szovjet ellenes propagandát sugárzó müncheni állomása engedélyét. Ez kétségtelenül biztató jel arra, hogy Adenauer minden moszkvai nyomás és kissértés dacára kitart Amerika oldalán. A müncheni központi állomás nemcsak Moszkvának és a csatlós kormányoknak nagy szálka a szemében, de az engedély meghosszabbítása ellen a szudetanémet és szlovák menekültek köréből is hónapok óta erős agitáció folyt. A szudeta németek azt kifogásolták, hogy “olyan csehek beszélnek a Free Europe leadóján a keletközépeuropai népekhez, akik 300,000 szudetanémetet legyilkoltak és kiraboltak" és azt hangoztatták, hogy "népgyilkosoknak nincs illetékességük a Ausztria visszaadta az Eszterházy birtokot Bécsből jelenik, hogy Eszterházy Pál herceg ausztriai és burgenlandi birtokait, kastélyait és mezőgazdasági ipartelepeit a Szovjet megszálló hatóságok most átadták az osztrák kormány képviselőinek. Eszterházy herceget mint emlékezetes, a Mindszenty per során a kommunista népbiróság 15 évi fegyházra Ítélte. Kismartoni kastélyát és minden ausztriai vagyontárgyát az ausztriai szovjet katonai parancsnokság már előzetesen lefoglalta azon indokolással, hogy Eszterházy a német lovagrend tagja és igy német állampolgárnak tekintendő. Az osztrák kormány most a kismartoni kastélyt és birtokot átadta Eszterházy Pál herceg jogi .képviselőjének Viktor Werner bécsi ügyvédnek. Londoni jelentés szerint a Burgenlandot megszálló oroszok annakidején, 1945-ben Eszterházynak a Kismarton (Eisenstadt) és Ruszt környékén lévő 90,000 holdás birtokát felosztották 7500 környékbeli osztrák és magyar földtelen zsellér között, akiknek most vissza kellett adniok a földet az Eszterházy uradalomnak. rádión beszélni a rabnépekhez”. A bajor parlamentben, néhány nappal az engedély megújítása előtt Franz Gaksch szudetanémet származású keresztény demokrata képviselő követelte, hogy az engedélyt ne hosszabbítsák meg. A Free Europe müncheni leadó állomása nyilatkozatban utasította vissza a támadásokat. (A nyilatkozat szövege nem ismeretes, de amennyiben a cseh osztályon vagy más nemzetiségi osztályon tényleg olyan egyének szerepelnek, akik emberek kollektiv felelősség alapján való legyilkolásában és kirablásában íésztvettek vagy annakidején s sajtóban népgyikosságra uszítottak valóban eltávolitandók volnának az amerikai adófizetők tizenkét millió dollárjából fenntartott müncheni leadótói, tekintet nélkül arra, hogy cseh, szlovák vagy egyéb a nemzetiségük.) A moszkvai tárgyalások eredménye Kedd este a moszkvai rádió közölte, hogy a Szovjet és Nyugat-Németország között diplomáciai összeköttetés jön létre. Részli eteket még nem tettek közzé. A Moszkvában tárgyaló Adenauer nyugatnémet kancellár előbb húzódott a diplomáciai összeköttetés létrehozatalától, mert attól félt, hogy ez automatikusan a kommunista keletnémet köztársaság és bábkormány elismerését jelentené. A kiadandó közleményből ki fog tűnni, találtak-e formulát, amellyel e látszat elkerülhető? Miért késett a lap Múlt heti számunk nyomdai géptörés miatt sajnálatunkra csak késéssel került előfizetőink kezébe. Kérjük olvasóink szives elnézését az önhibánkon kivüli okból történt késlekedésért. A FELSZABADULÓ AUSZTRIÁBÓL A bécsi Presse jelenti: Az oroszoknak az ausztriai olajkutak vidékéről való elvonulása után a környék lakossága mindenütt letépte a kommunista jelszavu plakátokat, Lenint és Sta- Iint ábrázoló falragaszokat. Két orosz megszállás alatt volt községben, Prottesben és Matzenben polgármester választások voltak. A kommunisták megbuktak és helyettük szociáldemokrata polgármestereket választottak. A LABOR DAY WEEK-END HALÁLOS BALESETEI A Labor Day week-enden 438 személy vesztette életét közlekedési baleset következtében. Fürdésnél vizbefult vagy más baleset áldozata lett 173 ember.
