Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-08-26 / 34. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgálA független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS “Entered as Second-Class vlatter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa., mder the Act of March 3, 1870”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 34-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 AUGUSZTUS 26 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR MÁR KÖZVETLEN a genfi kormányfői konferencia után rámutattunk, hogy Magyarorszá­gon, — és alkalmasint a többi európai rabországokban is, —• nyoma sincs az állítólagos uj irányzatnak, amelyet Eisenhower elnök a Szovjetről udvariasan feltételezett Gertiben, amikor a Szovjettől ki nem érdemelt ga­­/alléros jóindulattal kijelentette, hogy hisz békés céljaikban. Utal­tunk arra, hogy Genffel egyidő­­ben, Budapesten a szokásos kém­kedési és összeeküvési vádak alatt halálra ítélték és azonnal kivégezték Szilárd Sándort és Gazdag Lászlót, tizenkét állító­lagos társukat pedig hosszú bör­tönbüntetésre, egyeseket élet­­fogytiglanra Ítélték, valamint hogy azok deportálását, akikről feltételezik, hogy nem rajonga­nak a kommunista rendszerért újból megkezdték. Legutóbb utaltunk a N. Y. Times kelet középeuropai szer­kesztőjének, a Bécsben dolgozó John McCormacknak azon meg­figyelésére, mondhatni, megálla­pítására is, hogy a moszkvai vo­nal állítólagos változísával Ma­gyarországon nem változott sem mi és hogy McCormack ezt an­nak tulajdonítja, hogy Rákosi Mátyás nem hisz abban, hogy a Moszkva "uj vonala" hosszuéle­­tü lesz. Ez igaz annyiban, hogy a ter­ror változatlanul ugyanoly szi­gorú, mint mindenkor volt (bele­értve Nagy Imre miniszterelnök­ségét is) azokkal szemben, akik­ben a rendszer biztonsága veszé­lyét látták. Nem változtattak a Nagy Imre Iemondatása után be­hozott gazdasági rendelkezéseken sem, amelyek felemelték a be­szolgáltatandó termés mennyisé­gét és az ipari munkások eddig is kegyetlenül magas, kényszerű napi munka normáját. Uj hévvel folyik a nyomás az önálló gaz­dáknak a kolchozokba való be­­terélésére is, mert a párt nyílt követelése (és Moszkva paran­csa), hogy az uj ötéves terv vé­gére, 1960-ra a földek felének kolchozositva kell lenni. * * * ..A RENDSZERINT jólértesült bajorországi “Frankenpost" na­pilap most érkezett számában ír­ja a lap bécsi tudósítója, hogy az Ausztriából kivonuló orosz csapatok egyrésze Csehszlovákiá­ba ment át, ahol eddig nem tar­tózkodtak zárt Szovjet-egységek, vagyis az oroszok forma szerint is megszállták Csehszlovákiát. A Szovjet nem lazítja, hanem szó rosabbá teszi a rabországok bi­lincseit! Ugyanazon tudósítás írja: “A Dollersheimben és Vöslauban, Alsó Ausztriában állomásozott tüzérségi és repülő egységek a Balatontól északkeletre lévő haj­máskéri körzetben, a kloster­­neuburgi utászok (pionírok) pe­dig Komáromban kaptak uj gar­­nizont. Más Szovjet csapategy­­ségeket Győrbe, Szombathelyre, Pápára Sopronba és Nagykani zsára helyeztek át, amelyek mind az osztrák határ közelében fek­szenek.” McCormack fölöttekép igaz megállapítását bátrak vagyunk kiegészíteni azzal, hogy Moszkva és magyarországi pribékjei még szorosabbra fognák zsarnoki dik­tatúrájuk gyeplőit, még kimélet­­lenebbiil folyna a rabszolgaság s nép kiszipolyozás, ha nem félné­nek a nép csendes szabotázsának még erősébbé válásától, aminek a köz ellátás és a rendszer általá­nos gazdasági helyzete inná meg a levét, vagyis a rendszer nehéz­ségei még inkább fokozódnának. A magyar nép hátán, kemé­nyebben csattog a kommunizmus ostora, mint valaha. * * * ENNEK a helyzetnek eltökélt, rendíthetetlen fenntartásával akar Moszkva, békés együttélést a Nyugattal és AZ ILYEN együtté­lés, az amelynek jegyében "bé­ke céljai" állanak. . . De megfe- 1 lelhetnek e Amerika elnökének EZEK. A “békecélok", az ily ^ rabországi állapotok fenntartása, amelyek megváltoztatásáról a megelőző Szovjet deklarációk és Bulganin genfi és Genf utáni be­szédei szerint a Szovjet tudni sem |akar? Miért is akarjon, hiszen Eisen­­' hower kijelentette még itthon, I júniusban hogy Amerika nem indít háborút a rabországok j miatt és ezt a nyilatkozatot meg­tetézte Genfben azzal, hogy Amerika semmiféle körülmények között nem kezd támadó hábo­rút és ennek bizonyságaként meg azt is felajánlotta, hogy Ameri­ka és a Szovjet kölcsönösen le­fényképezhessék egymás legtitko­sabb katonai berendezéseit atom és hidrogén bomba telepeit. . . A magyar nép a világ legszen­tebb népe, hogy mindezek dacá­ra is kitart csendes, passziv el. lentállásában! • • • HA VALAKI, úgy Rákosi is­meri a Kreml urait és ha ő nem hisz a mai nyájas "baráti" szó­lam politika tartósságában, an­nak jele, hogy tudja, a Szovjet nem hajlandó érdemleges, ko­moly engedményre, rendszervál­tozásra a rabországok ügyében és csak olyan megegyezés lehet­séges a tárgyaló asztalnál, amely a rabországoknak a Szovjethez és kommunizmushoz való viszonyán nem váloztat. Miként az ‘uj hang” kezdete óta szakadatlanul írjuk, nem hi­szünk a megigazulás tettei nél­küli szép Szovjet szavak sikeré­ben és csak azt szeretnők, ha ide­jekorán történne azok felocsu­­dása, akiket illet, mielőtt még nagyobb baj történne, mint amennyi a rabnépek hangulata rontására máris történt. . . Per­sze a különbség a Rákosi látása és a miénk között igen nagy, ő rendíthetetlen elvhüségnek tekin­ti azt, ami mi komisz elbitorlás­­nak, erőszakos világnézeti impe­­ializmusnak, vörös ököljognak látunk. A csak nagyon csekély enyhü­lést hozott Nagy Imrének olyan időben való leváltása, amikor egy közeli konferencia lehetősé­ge már a levegőben volt, magá­ban is mutatta a Szovjet cinikus tántorithatatlanságát. Az hogy Rákosi a Nagy Imre menesztése után csak lassan, fokozatosan tö­rekszik kiegyensúlyozni Nagy Imrének a kolchoz kérdésben tett engedményeit, csak a fennebb említett belpolitikai okokra, az átmenet minél simábbá tétele, a földművesek még nagyobb szabó tázsának elkerülése céljára vezet­hető vissza, nem pedig külpoliti­kai okokra, Genfre. * * * NEM TEKINTJÜK magunkat csalhatatlanoknak, de nem hi­szünk az úgy szélsőjobb oldali, mint a demokratikus magyar ol­dalról Genf előtt jelentkezett, sőt még most is jelentkező, naiv sem­­legesitési reményekben, mégpe­dig többi közt ÉPPEN AZÉRT, mert Amerika nyíltan hangoztat­ja, hogy a rabországok miatt nem indít háborút és mert Anglia és Franciaország még csak ezt sem hangoztatja; nem hangoztat­ta sem Genfben, sem azóta egye­bütt sem, hanem úgy tesz mint­ha ez a kérdés egyáltalán nem is érdekelné, mitöbb olyan híresz­telések keringenek, hogy a Stras­­bourgban székelő Europa Tanács, amely ugyan nem hivatalos csak tanácsadó szervezet, de Angliá, nak és FranciaorszSgnak számos hangadó politikusa vesz részt benne, nem a Rabországok Gyű­lésében (Assembly of Captive European Nationsban) együttmű­ködő menekült rabországi politi­kusokat akarja felvenni Europa másik fele kévpiseletéül, hanem a rabországi kommunista csatlós­kormányokat! Van már egy féléve, talán több is, hogy az akkor az ameri­kai magyar sajtóban jelentkezett otpimizmussal szemben, amely Moszkvával való kiegyezést jó­solt, fájdalmas bizalmatlanságun­kat fejeztük ki. Kifejtettük, nem hisszük, hogy a Szovjet szabad választásokat engedne meg, ame­lyekben természetesen a polgári többség győzne és visszaállítaná a polgári világot, visszaadná a gyárakat, üzleteket, a vállalkozás szabadságát, a magántulajdon érinthetetlenségét együtt a sajtó gyülekezés stb., polgári szabad­ságjogokkal. Moszkva sokszor követ cikk­cakkos politikai vonalat, de csak, ha érdekei úgy kívánják, nem az érdekei ellenére! önáltató nai­vitás, ha valaki azt hiszi, hogy Moszkva képes volna vizben­­hagyni magyarországi gauleitere­­it, Rákosi Mátyást és társait, azt! a Rákosit, aki 1 5 évet ült a bör­tönben azután, hogy a legre­ménytelenebb időkben vissza­ment mozgalmat csinálni Magyar­­országra és a tárgyalásán, 1926- ban feje fölött a halálos Ítélet Damokles kardjával is kommu­nistának vallotta magát. Nehéz szívvel írjuk ide, hogy sajnos, a Nyugat vizbenhagyta a magyar és többi rabországi polgári po­litikusokat a Yalta nemzetközi egyezményét megszegő Moszkvá­val és szalámi-politikus Rákosi­­jaival szemben, de Moszkvától ugyanez, ellenkező előjellel nem várható! * #, * MOSZKVA világpolitikai tak­tikai érdekből kibékült Titóval a “cél szentesíti az eszközt” lenini elv szerint, amiként követett el már sokkal nagyobb politikai bakkugrást is, amikor 1939-ben szövetségre lépett Hitlerrel, de vágyálomnál nem egyéb, mikor angol s magyar nyelvű lapok azt Írják, hogy Moszkva Tito ked­véért fel fogja áldozni Rákosit. A Titoval való kibékülés minden volt, csak nem őszinte és Ráko­si a becstelen fertályánál kedve­sebb ma is Moszkvának, mint Tito az ajkánál, mert Rákosi — nem is szólva 1940-ről, amikot kiszabadulva a magyar börtön­ből, a Moszkvából, a magyar munkássághoz intézett kiáltvá­nyában nem kifogásolta a Rib­­bentrop-Molotov egyezményt, — még akkor is, amikor nem értett egyet a moszkvai vonallal (Nagy Imre időszaka) híven betartotta a pártfegyelmet és soha le nem tért a moszkvai vonalról. Mindig híven követte a kommunista vi­lágfront Kremlbeli központjának utasításait, míg Tito elkövette a legnagyobb kommunisa bűnt, szembehelyezkedett az osztály­harcos kommunista front egysé­ge gondolatával, amelynek a moszkvai dogmák szerint minden kisebb ország kommunista kor­mánya köteles alárendelni ma­gát. Amikor Tito azt mondotta karlováci beszédében, hogy most itt az idő, amikor a magyar és csehszlovákiai kommunista vezé­rek önállósíthatják magukat Moszkvától, mert Moszkva az ő esetében elismerte, hogy a kom. munizmusnak nem csak egy faj­tája létezhet, akaratlanul is — csak a leghűségesebb, öreg csat­lós Rákosi malmára haj tóttá a mozkvai vizet, csak erősítette Rákosit a Kreml urai előtt, mint magyarországi vonatkozásban számára legmegbizhatóbbat. . . * * * SZERENCSÉTLEN és káros akciónak tartjuk, amelyet a cle­velandi Tarczai Lajos, az "Új­ság" hetilap szerkesztője indított meg helyileg. Békés megegyezést hirdet a Szovjettel a rabországok ügyében és ezért gyűléseket rerv dez és beszédeket tart, de mellő. zi a szabadság és emberiesség követelményeinek feltételként valé kihangsulyozását, holott mint társadalomtudományiig képzett és a Szovjet mentalitást ismerő ember bizonnyal jól tud­ja, hogy a Szo/jet nem hajlandó olyan békére, amely a kommu­nista rendszer aladásával és sza­bad polgári vlág helyreállitásá­­val járna együt. Olyan uj Mígyarországot aka­runk, amelybei több lesz a tár­sadalmi igazság humánus megér­tés, mint volt a régiekben, de azt valljuk, hogy fz diktatórikus ter­rorrendszer nilkül sőt csakis anélkül valósítható meg igazságo­san,- úgy hogy zalóban demokra­tikus legyen és nem egyes osztá­lyok diktatúrája a többiek fe­lett, mint volt i feudális és reak­ciós időkben és mint most, ami­kor egyes “munkásvezetők külföldi fegyverek segit-égével rátukmálták a magyar népre a maguk diktatúráját, amelynek nagyrészt a munkásság sem örül. Mi SZABADSÁGOT ÉS BÉ­KÉT akarunk és a Szovjet meg­­átalkodottsága ismeretében csak olyan amerikai magyar mozgal­mat tudunk helyeselni, amely nem felejti el a SZABADSÁG el­sődleges fontosságát kihangsú­lyozni, mert a nai magyarorszá­gi gyilkos rabló diktatúrát elvi­selhetetlennek, igaztalannak és embertelennek (ártjuk. A béke csak a SZABADSÁG­GAL EGYÜTT lehet igazi béke és hiszünk abb»n, hogy a kom­munizmus és a nyilas feltámadás mellett van egy harmadik egy helyes ut is, a kölcsönös társa­dalmi méltányosság, az egyen­súly, az amerikai "élni és élni hagyni” útja, %ie ezt a Szovjet nem akarja-és olyan egyezmény­be szeretné belacsábitani Eisen­­howert, amely véglegesítené a mai magyarországi szörny hely­zetet''' .. ,jfe .,' * Ha„ az Z ^ czerkesztoj“ annyira bízik Eisenhower elnök­ben, bizzék meg benne abban is, hogy felteszi róla, nem segitne elő olyan magyarországi rend­szerváltozást, amely csöbörből vödörbe juttatná a magyar népet, azzal, hogy a fascizmust, félfas­­cizmust vagy feudális reakciót hozná vissza! Sajnos, mindez csak nagyon elméleti vita, mert az októberi uj genfi konferencia napirendjén nincs is rajta a rabországok ügye és a Szovjet továbbra sem haj­landó rendszerváltozásról tár­gyalni. (Folytatás a 4-ik oldalon) ----------------ooo KRITIKUS NÉPSZAVA­ZÁS A SAARVIDÉKEN A második világháború után Németországtól elszakított Saar­­vidéken zavargások törtek ki és az ottani németek között növek­szik a hangulat a franciák és a Flóffman-féle bábkormány ellen. Az egymilliós lakosságú Saar­­vidéken, amely iparban és bá­nyákban igen gazdag, a párisi egyezmények értelmében októ­ber 23-án népszavazást tartanak, vájjon jóváhagyják e a franciák és Adenauer kancellár azon meg­állapodását, hogy a Saarvidék, amely francia "gazdasági" fenn­hatóság alatt marad, politikailag a Nyugati Union keretében “Europa- közi ország" legyen. Adenauer maga sem lelkese­dett a megoldásért, de miután a német fegyverkezés megkezdését a franciák ettől tették függővé, az "elsőbb dolgok előbb jönnek” elmélet alapján egyelőre hozzá­járult a megegyezéshez. Húsz év előtt a versaillesi bé­keszerződés értelmében már volt egy népszavazás a Saarvidéken és akkor több mint 90 százalék Németország mellett szavazott. Most nincs mód a választásra a két ország között, de ha a Saar­vidék népe nem hagyja jóvá Adenauer megegyezését, ez Né­?ietország melletti szavazatnak og számítani és bonyodalmakat jelenthet a francia-német viszony ban, valamint a német fegyver­kezés megkezdése ügyében. A Saarvidéken, a német na­cionalista körökben nő a haza­fias fellobbanás és igy kétségessé vált a népszavazás kimenetel?, WALTER KÉPVISELŐ NEW YORKI KI­HALLGATÁSAI , Az amerikaiatlan tevékenysé­geket ellenőrző képviselőházi bi­zottság Francis E. Walter elnök­lete alatt négy napon át folyta­tott kihallgatásokat New York­ban, a Broadway színházak, a filmvilág s televizió színészei kö­zött, hogy kommunista szereplé­süket kivizsgálja. Fluszonhárom színészt és színésznőt hallgatott ki, akik azt állították, hogy nem követtek el semmiféle bűnt, nem összeesküvők és a kihallgatásokat a magánéletbe való jogtalan be­avatkozásnak mondották, de a kérdésre, hogy kommunista párt­tagok e legtöbben az alkotmány ötödik pontjára hivatkozva, amely szerint nem kötelesek ön­maguk ellen vallani, megtagad­ták a választ. Egyesek az alkotmánynak a gondolatszabadságról szóló pont­jára és más pontokra is hivat­koztak. Csak egy tanú, George Flell színész kooperált a bi­zottsággal. — Bevallotta tévedé­sét, hogy 1946-4 7-ben kommu­nista párttag volt és fellépett a kommunista pártkassza javára rendezett mulatságokon. Nyolc szinészt nevezett meg, akikkel egyazon pártsejtben működött. A kihallgatásokban egy ma­gyar név is szerepelt, Béla Mik­lós hollywoodi film-színész és film Íróé, akit az egyik kihallga­tott színész, Elliott Sullivan becs­mérelt, mert egy régebbi kihall­gatáson bűnbánóan bevallotta, hogy sok év előtt kommunista párttag volt és elárulta több olyan színész nevét, akikkel együtt voit a partsejtben. (Béla Miklós fia néhai dr. Béla Henrik volt országgyűlési képviselőnek, aki Rákosi Jenő egykori konzerva tiv Budapesti Hirlap napilapjának volt a politikai rovatvezetője és Rákosi Jenő belső bizalmasköré­hez tartozott.) Mindazon kihaljgatottak ellen, akik úgy tagadták meg a választ, hogy elmulasztották az ötödik pontra hivatkozni, bűnügyi eljá­rás indul a kongresszus megveté­se címén, de ehhez a kongresszus jóváhagyása kell, amely csak jö­vő év elején ül ismét össze. A N. Y. Times vezércikkben foglalkozott Walter kihallgatásai­val és azt kérdezi, miért csak a színészeket vallatják, holott más foglalkozási ágakban is akadnak megtévedt kommunisták, ha ez nem is érdekli annyira a közön­séget, mint a színészek kihallga­tása. Walter úgy nyilatkozott, hogy szeptemberben folytatni fogja a kommunizmussal gyanúsított szí­nészek kihallgatását. —------------ooo——— A VOICE OF AMERICA LE­ADÁSAI ÉS MOSZKVA BARÁTSÁGA A “N. Y. Times közlése sze­rint Washington különböző ja­vaslatokat készit élő az októberi genfi külügyminiszteri konferen­ciára a Vasfüggöny fokozatos felhúzása ügyében. Többek közt a látogatási lehetőségek és utazás kölcsönös megkönnyitését kí­vánják javasolni, de a legna­gyobb sylyt arra helyezik, hogy a Szovjet szüntesse meg a Voice of America leadásainak mester­séges zajcsinálással való megza­varását, ami változatlanul fenn­áll. * * * Ugyanakkor Magyarországról az a hir érkezik, hogy a nyugati határt, még veszélyesebb uj akna hálozáttal zárták el, nehogy bár­ki is át tudjon menekülni Ausz­triába ahonnan az orosz megszál­lók kivonulóban vannak.----------------ooo--------------­ATTLEET SZÉLÜTÉS ÉRTE Attlee volt angol miniszterel­nököt, mint most nyilvánosságra hozták, négy hét előtt könnyebb agy szélütés érte. Már a sikeres gyógyulás utján van, de azt vár­ják, hogy az októberi Labor Par­ty kongresszuson lemond a párt­[ vezeraégről. Mo»t 73 ív?». EMBEREMLÉKEZET ÓTA NEM VOLT ILYEN ÓRIÁSI ÁRVÍZKATASZTRÓFA ÉSZAKKELETEN Eddig 180 ember áldozat ebből Pennában 110. — A káro­sodás eléri a három billió dollárt. EISENHOWER 100 MILLIÓ ÁRVIZSEGÉLYT ÍGÉR A SÚJTOTT ÁLLAMOKNAK. A szelídnek hirdetett Diane hurricane augusztus 18-án, csü­törtökön este oly borzalmas ár­vízkatasztrófát zuditott az észak­keleti államok egyrészére, közte államunkra is, amely emberélet­áldozatainak nagy számával és az okozott kár óriási mértékével emberemlékezet példátlanul áll ez ország rész történetében. A hurricane ezúttal is nagy esőzést hozott magával- megduz­­zasztotta a folyókat és az árvíz a legtöbb vidéken oly meglepe­tésként jött, hogy a védelmi elő­készületek hiánya nagyban hoz­zájárult az áldozatok számának megnövekedéséhez. Sokhelyütt semmiféle előzetes figyelmezte­tést nem kapott a lakosság. Bethlehemben nem volt ember áldozat Szerencsére Bethlehem és kör­nyéke annyiban könnyebben vi­selte el a katasztrófát, hogy egyetlen emberélet sem esett ál­dozatul. De Bethlehemben a Le­high és Eastonban a Lehigh és Delaware folyó áradása óriási károkat okozott. A Delaware folyón az Eastonból Rhilllpsburg­­ba vezető Northampton streeti hidat a Delaware folyó kettésza­kította. Az Army utászok gyor­san szükséghidat építettek. Hely­rehozzák az East Stroudsburg és Stroudsburg kerti hidat is. Fast Stroudsburgon és környékén ed­dig 55 holttestet találtak meg, számosán pusztultak el Scranton­­ban Honesdalen és Hazlettonon is. A Pocono-hegységben lévő gyermek nyaraló táborokban ret­tentő pánik ütött ki és az egyik táborban, a Camp Davisben 37 ember halt meg. Közülük 33-nak holttestét már megtalálták. Lea­der kormányzó, aki szemlét tar­tott az árvíz területek felett és mentő és segitő intézkedéseket foganatosított, úgy nyilatkozott, hogy a táborokban lévő 10,000 gyermek legtöbbjének semmi ba­ja és hazaszállításukról gondos­kodás történt. A Vörös Kereszt emberei ha­talmas segitő munkát végeztek és a mentésben nagy része volt a National Guard fáradhatatlan munkájának. Számos országút használhatatlanná vált, sokhe­lyütt a telefon és villany fel­mondta a szolgálatot, de az ár­víz apadtával, szombat óta min­denfelé teljes erővel folyik a helyreállítás. Bethlehemben a Vörös Ke­reszt tiz családot az árvíz veszély elől Clearfield Villagebe telepí­tett ki. A Hill-to-Hill hid köze­lében öt ház, a 109, 111 és 113 Hills Row és 437 és 206 Vine­yard St. alatti épületek düledez­­ni kezdtek és lebontásra vannak Ítélve. A csatornázás nem szen­vedett emlitésreméltó kárt és Bethlehem kisegítette vízzel Eastont. Riegelsvilleben lopások fordultak elő és ezért Frank Huff burgess rendkívüli rendszabályo­kat léptetett életbe. Rengeteg hajléktalan és állástalan, sok ház nem volt biztosítva Eddig a halottak száma Penn­­sylvániában 1 1 0, Connecticutben 66, Massadhusettsben 19, New Jerseyben 6, New York államban 4, Rhode Islandon I és Dela­­wareben 1. Azt hiszik, hogy a megtalált holtestek száma végül meg fogja közelíteni a 300-at. Az árvizterületeken 34, 169 csa­lád lett hajléktalan. Számos gyár elpusztult és munkásai állásta­lanná lettek. A kár meghaladja a három billiót. Sok elpusztult csa­ládi ház nem volt biztosítva ár­víz kár ellen. Eastonban többszáz a hajlék­talanok szám», Stroudsburgb?n több ezer. Államunkban még Tamaqua, New Hope, Milford, Riegelsville és Scranton szenved­tek nagyobbkárokat. Philadel­phiában az Alan Wood Steel Co. és Lukens Steel Co. időlegesen korlátozta üzemét, de a városban csak külvárosi pincéket öntött el a viz. Connecticutban Hartford, Put­nam és Waterbury, New York ál­lamban Port Jervis és Massachu­­settsben Springfield városok szenvedtek a legtöbbet. Eisen­hower elnök ez államok nagyré­szét “disaster area”-nak (katasz­trófa vidéknek) nyilvánította.— Államunkban Wayne, Montoe, Schulykill, Lackawanna, Luzerne, Bucks, Lehigh és Northampton megyék tartoznak a katasztrófa­­körzetbe és segélyirodák működ­nek Stroudsburgban, Scranton­­ban és Eastonban. Eiserihower elnök kedden reg­gel repülőgépen elrepült az ár­­vizterületek felett s leszállt Hart­­fordon (Conn.), ahol a távolle­vő Leader kormányzó kivételével az érintett államok kormányzói­val tanácskozott. Közölte velük, hogy a szövetségi árvizsegély alapból csak nem egészen 1 2 mil­lió dollár ál rendelkezésre, hol­ott 100 millió dollár (ebből Pennsylvániának 15 millió ) az összeg, amelyre azonnali segély­kép szükség volaa. ígéretet tett ennek tóiyositasara, akKent, hogy esetleg rendkívüli ülésre hívja be a kongresszust. (Hir­­äzerjnt erre nincs szükség, mert ián szükség paragrafus az egyik törvényben.) XII Piusz pápa Cushing bosto­ni érsekhez intézett táviratában fájdalmát fejeztt ki az Amerikát ért tragédia felett. .. ooo A BETHLEHEM STEEL ÉS AZ ÁRVÍZ A Bethlehem Steel bethlehemi telepén csütörtökön, augusztus 18-án éjjel, amikor a Lehigh fo­lyó az áradás jeleit kezdte mu­tatni, leállították az öntőkemen­cék (blast furnaces) üzemét. Az összes “open hearth” öntödék üzeme leállt, mielőtt a viz oda­ért. Az előrelátás sok kártól óvta meg a gyárat és lehetővé tette az üiem mielőbbi, újbóli' meg­kezdését. Pénteken reggelre a víz 5—6 láb magasságban árasztotta el az üzemet. Az acélgyártás telje­sen szünetelt, csak egy koksz­gyártó műhely maradt korláto­zott üzemben. Amikor a viz be­szivárgott a főépületbe, evakuál­tak azt. Délutánra megkezdődött az apadás. Szombaton többszáz karbantar­tási munkás dolgozott a beáradt viz nyomainak eltüntetésén és a berendezések rendebehozásán.— Délutánra a 29 "open hearth fur­nace" öntő-kemence közül 22 ismét üzemben volt. Hétfőn a hét a “blast furnace" közül négy dolgozott s remélik, hogy a hét végére az üzem ismét teljes üzemben működik. Az árvíz miatti acéltermelési' kiesést 30,- 000 tonnára becsülik. • - ■—ooo---------------­MAGYAR BANKETT KNOW­­LAND TISZTELETÉRE Knowland republikánus szená­tusi vezető tiszteletére az Ame­rikai Magyar Szövetség keleti osztálya New York egyik nagy szállodájában október 3-án disz­­bankettet rendez. A banketten a szenátor, aki a magyar felszabadulás ügyének egyik leglelkesebb amerikai párt­fogója szintén résztvesz és be­­wédet fog mondani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents