Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-08-19 / 33. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS “Entered as Second-Olas Matter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 33-ik szám BETHLEHEM PA., 1955 AUGUSZTUS 19 Egyes száma ára 8 cent A GENFI NÉGYES külügymi­niszteri konferenciát, amely be­hatóan foglalkozik majd a kor­mányfői találkozón csupán nagy­jából tárgyalt kérdésekkel, végle­gesen október 27-ére tűzték ki három napirendi tárggyal: 1. a né met egyesítés, 2. a fegyverkezé­sek leszállítása és az európai or­szágok kölcsönös biztonságának biztosítása, 3. ‘‘a Nyugat és Kelet közti érintkezés fejlesz­tése”. A legutóbbi alatt a kü keres­kedelmi kapcsolatok megélénki­­tése, ki és beutazások, hírszolgá­lat stb. megkönnyitése, vagyis a Vasfüggöny részbeni felhúzása értendő. De itt volna újból be­hozható a rabországok szabadsá­gának ügye, amely ezúttal sem szerepel a napirenden. A világlapok tudósításai ki­emelik, hogy a konferencia fő­leg az első két ponttal kíván ér­demileg foglalkozni. De minden­kép szükséges volna, hogy a sza­bad földön élő magyarság, első­sorban a legnagyobb csoport az amerikai, teljes erővel akcióba lépjen, hogy a nyugati külügymi­niszterek vessék be a tárgyalá­sokba a rabországok ügyét is. Az állami vezetők kongresszusi kép­viselők és szenátorok utján min­den követ meg kellene mozgatni, hogy a Szovjet ocsmány taktiká­ja, amellyel a kormányfői konfe­rencián leterrorizálta a napirend­ről ezt az ügyet, ne diadalmas­kodjék véglegesen. Megfontolandó volna az is, hogy a- rabi rszágck közös ügye érdekében nem-e kellene közös akcióra lépni a többi rabország szabad földön élő fiaival és ek­ként oly hatalmas megmozdulást produkálni, amely mozgósítaná a világ közvéleményt az orosz ha­zugság ellen, mely szerint e né­pek szabad akaratból tértek át a kommunista rendszerre? Szólaltassuk meg — válaszul Bulganin zsarnoki arcátlanságára és Amerika kívánságának erős? tésére, — a világ erkölcsi vezé. reit, az emberiség ma elő nagy­­szellemeit, a szabad világ orszá­gai szabadságszerető egyházi, tudományos, irodalmi és politikai személyiségeit, elismert kiváló humanistáit is, zúduljon fel a szabad világ legjobbjainak sza­va a barbár kommunista rabtar­tók erőszaka, a rabnépek balsor­sának bizonytalan időre való meghosszabbítása, az ököl jog el­len! A három nyugati külügymi­niszter előzőleg megbeszélést tart New Yorkban, hogy közös nevezőre jussanak a három napi­rendi kérdésre nézve. Ez valószí­nűleg szeptember 20-án lesz, amikor New Yorkban az Egye­sült Nemzetek uj közgyűlési idő­szaka megkezdődik. * * * ANNÁL INKÁBB szükség van erőteljes, világraszóló cselekvés­re, mert egyik nagy amerikai hír­ügynökség bécsi szerkesztőségé­nek augusztus 12-i jelentése sze­rint Gheorghe Georghiu-Dej ro­mániai kommunista bábminiszter­elnök nyilvánosságra hozta, hogy az orosz haderő “Románia biz­tonsága biztosítására” mindaddig az országban marad, amíg az Egyesült Államok megszálló had­ereje el nem hagyja Európát és a nyugati katonai szövetkezést a NATOT fel nem oszlatják. A jelentés hozzáteszi, hogy nyuga­ti megfigyelők hasonló nyilatko­zatot várnak bármely percben a magyarországi bitorló kormány részéről is. Mindez nem meglepő. Kezdet­től kétkedéssel fogadtuk azt, a londoni sajtóból kiindult hirt, mely szerint Hegedűs András bábminiszterelnök meggyőzte Moszkvát, hogy a magyar kar­hatalom elég a rendszer biztosi­tására és így az oroszok betart­hatják majd a magyar békeszer­ződés azon rendelkezését, hogy az osztrák béke életbeléptétől 90 napon belül ki kell üritteniök Ma­gyarországot. (Hasonló rendel­kezés van a román békezerző­­désben is Romániára vonatkozó­lag.) Tudtuk, hogy Hegedűs és Rákosi tisztában vannak azzal, hogy rendszerüket az orosz szu­ronyok jelenléte biztosítja csu­pán és hogy, ellenforradalomtól félnek az oroszok távozása eseté­re. Misem indokoltabb, mint e félelem, amely egyik oka volt a varsói Ellen Náto megalakítá­sának is. A varsói egyezményt, melynek értelmében a rabországok kato­nailag alárendelik magukat a Szovjet vezetésének és a Szovjet ez okból haderőt tarthat terüle­tükön, úgy a budapesti, mint a bukaresti álparlament sietett jó­váhagyni. Ezzel kétségtelenné tette az orosz megszállás folyta­tódását, ami régóta előrelátható volt, kivált azután, hogy Dulles külügyminiszter hetekkel Genf előtt kijelentette egy kongresszu­si bizottság előtt, nem látja mit lehetne tenni ellene. HOSSZÚ, ugylehet nagyon hosszú terminus, amiről Moszkva bukaresti gauleiterje beszél: az amerikai katonaság nem egyha­mar fog kivonulni Nyugeteurópá­­ból és Europa szabad részének és az Egyesült Államoknak közös katonai védelmi szervezete, a NATO (belértve, mint Dej mon­dotta, Amerika külföldi repülő­bázisait is) nem egyhamar fog feloszlaní, kivált nem, amig a Szovjet a rabországokat katona­ilag és politikailag megszállva tartja. Rá kell mutatni itt ar­ra, hogy az amerikai csapatok jogosan, nemzetközi szerződések alapján tartózkodnak Európában, mig a Szovjetnek 90 nappal az osztrák béke életbelépte után nincs joga Magyarország és Ro­mániai további megszállására. Ki kellene vonulniok szabály­szerűen és semmiesetre sem tér­hetnek vissza mint megeszállók. Ez fizikai erőhatalom szempont­jából nem nagy különbség, de nemetközi jogi szempontból két­ségtelenül fontos jelentőségű, mert ellenforradalom esetén az oroszok nem avatkozhatnak be, mint megszállók, mert ez hábo­rús ok, “casus belli” lehet, fel­téve, hogy a Nyugati ezúttal nem hunyna szemet... Ez más helyzet volna, mint 1953 junius 17-én Kelet-Németországban, ahol a Szovjet hadereje, mint megszál­ló volt jelen. Azonban félő, hogy a különbség csak elméleti jelen­tőségű maradna, mert az oroszok ugayn beavatkoznának, de a Nyu gat valószínűleg épp úgy tűrné, mint ahogy annakidején az I 946- 48-as erőszakok ellen sem lépett fegyveres akcióba, hanem viz­­benhagyta a rabországok benne reménykedve, a Szovjetet és ügy­nökeit engedményekkel kiböjtol­­ni próbáló naiv, polgári politi­kusait. . . A varsói egyezményt nem a szabad népakaratot képviselő, hanem egy bábparlament hagyta jóvá. Ha a magyar népnek sza­bad parlamenti képviselete len­ne, e jóváhagyás soha be nem következett volna, hanem a ma­gyar nép viharos egyhangúsággal sürgősen odakivánta volna az oroszokat és csatlós pereputtyu­­kat, ahová néhai Rigó Ferenc bi­hari parasztképviselő küldte egy­koron, parlamenti ülésen gróf Khuen Héderváry Károly mi­niszterelnököt diszkrét fülbesu­­gással... A bábkormány nem­zetközi egyezmény gálád meg­szegésével, jogtipró erőszakkal jött létre és igy a varsói egyez­séget, a további megszállást jó­váhagyó -határozata sem jogsze­rű, nem törvényes! Miért nem merik szabad választáson meg­kérdezni a magyar népet, akarja e a további megszállá»t? Mert méltán félnek szinte egyhangú kitessékelő válaszától! * * * MEGINT két' szerződést szeg meg a Szovjet, két békeszerző­dést, amelyeket már előzőleg is megszegett, amikor meghiúsítot­ta a többségi népakarat érvénye­sülését és felkényszeritette kom­munista cseléd-einek uralmát. — Néhány szerződésszegésért a Szovjet nem megy a szomszédba, egy kettővel több, vagy kevesebb neki nem gond. De azért felhá­borodottan és szemérmetlenül nehezményezi, — Amerika miért nincs bizalommal iránta és sür­geti a bizalmat. . . Washington még nem nyilat­kozott Dej közléséről, de a lon­doni külügyi hivatal közleménye jelzi, hogy számítottak erre és bekövetkezése “csak azt bizo­nyítja, hogy a “barátságos vo­nal” dacára a Szovjet semmivel sem enyhítette a csatlósok feletti uralmát." Anglia előre tudta ezt, mégis a genfi kormányfői kon­ferencián Eden miniszterelnök­nek egyetlen szava sem volt a rabországokról, egyetlen szóval sem támogatta Eisenhower elnök­nek a róluk való tárgyalást kí­vánó szavait, szemben Bulganin cinikus és hazug elutasító maga­tartásával! (Persze, Faure fran­cia miniszterelnök sem mondott egyetlen szót sem!) A Szovjetnek a nemzetközi egyezmények terén uj lendületet vett anarchikus önkényét kétség­telenül felbátoritja Anglia és Franciaország alapjában mindezt toleráló, közömbös magatar'ása, sűrűn kihagyó, tessék lássék jelle­gű ál-szolidaritása. De miért ne tegye a Szovjet a hatalmában lé­vő országokkal azt, amit akar, amikor még Amerika is nyíltan hirdeti, hogy úgysem kezdünk háborút ellene, támadásunktól nem kell tartania? Dulles külügyminilszter hetek óta a nyilatkozataiban szinte re­­frainszerüen ismételgeti, hogy nem fogunk erőszakor használni senki ellen. Legutóbb, múlt hé­ten, szerdán egy koreai ügyből kifolyólag hangoztatta ezt újból a legnagyobb nyomatékkai és bár megértjük, hogy nem akarja a háború kiujulását Koreában, mégis nem tartjuk taktikusnak hogy annyira kihangsúlyozza a jámbor tűrés szándékát, hiszen nem tisztességes ellenféllel, ha­nem a kommunista imperializ­mus világuralmi céljait hajszoló, nemzetközi haramiákkal állunk szemben, akiket nem is olyan ré­gen még ő fenyegetett meg masz­­sziv atom megtorlással Indokina ügyében. Ne essünk egyik vég­letből a másikba, mert nemcsak azt érjük el vele, hogy a kom­munisták nem vesznek bennünket komolyan és még szemteleneb­bek lesznek, de rossz erkölcsi példával járunk elől amaz angol francia, olasz stb. politikusok és néprétegek előtt, akik és ame­lyek szolidaritásukban annyira megfogyatkozva, a mások felál­dozása árán való “békére” fogé­konyak. . . Mi is százszor inkább vagyunk j hivai a békés megoldásoknak, de nem a mások eladása, mások nemzeti és emberi szabadsága feláldozása árán.Az utóbbi hetek amerikai politikája, akaratlanul veszedelmes közelségbe jött e tévirányzattal, amely annyira el­lenkezik a fogadalmakkal, a me­lyeket vezetői az utóbbi eszten­dők során oly sűrűn hangoztat­tak s amely a békét együtt kíván­ta megvalósítani a szabadsággal, a népek jogai biztosításával. Ne feledjük azt a jelszóvá lett amerikai nézetet sem, hogy a Szovjetnek csak az erő imponál. Ennek az erőnek nemcsak kato­nai és gazdasági hatalmunk nagy­ságában, de nyilatkozatainkban, tárgyalási és egyéb magatartá­sunkban is meg kell mutatkoznia, cáfolatául annak a gúnyos felfo­gásnak, amely “óriás gyermek­nek" minősít Amerikát. Veze­tőink inkább kevesebbet beszél­jenek, nyiladozzanak, de legyen erő, öntudat és céltudat minden szavukban lülönben hagyjunk fel minden ranénnyel nemcsak, hogy az okt<ber 27-én kezdődő genfi külügyniniszteri konferen­cia, amely Eienhower szavai sze­rint próbakö’e lesz a Szovjet­­külpolitika irányváltozásának, eredményre űzethet, de hogy valaha is be:sületes béke, igazi béke lesz a vlggon! * * * HERBERT HOOVER ex-el­­nök most let 81 éves. Newberg oregoni kisvárosban nevelkedett és Oregon kormányának meghí­vására résztvstt azon haznak nemzeti erellyévé avatásában, ahol kora ifji3ága évest töltötte. Nem állunk ejyedül abban, hogy nem mindenten értünk egyet Hoover bel s külpolitikai néze­teivel, de tiszeljük meggyőződé­sét és örülink, hogy ezüttal osztjuk nézettt, mindazt, ami ez alkalomból Anerika lekicsinylői­ről, bel- és külföldi ócsárlói­­ról mondott. Lelkesen Írjuk ide a beszéd ide\ágó, befejező sza­vait: "Ha csak a kritikákat nézzük, azt kellene hinnünk, hogy rossz utón vagyunk, hanyatlunk és a bukásnak megyünk elébe. E zsi­vaj közepette szabadjon alkalmi­lag valami jót is említenem ma­gunkról. Rámutathatunk arra, hogy amerikai életformánk a legnagyobb ipari termelőképes­ségre vezetett, amelyet egy nép a föld kereké» valaha is produ­kált és életszínvonalunk a legma­gasabb a világon. Hivatkozha­tunk egészségi helyzetünkre, az átlagos életkor nálunk megálla­pítható meghoiszabbodására. — Aztán "rm, ,)cipu..r, tm sza­ki géniusza a munka takaritó gé­pek millióival megkímélte a verí­téktől népünk javát. Kormány­zati téren hanyatlónak mondott népünk a szavazási rendszerre és a törvényhozás termére bízza el­lentétei megoldását titkos rend­őrség és rabszolga táborok nél­kül. Kulturális tekintetben utal­hatunk arra, hogy noha a világ lakosságának csak hat százalékát alkotjuk felsőbb iskoláinknak több tanulója van, mint a világ Összes többi felső iskoláinak együttvéve. Több könyvtárunk (Folytatás a 2-ik oldalon) ooo---------------­Adenauer moszkvai útja Adenauer nyugatnémet kan­cellár szeptember 9-én, utazott Moszkvába. Kérte a Szovjet kor­mányt, hogy a tárgyalások napi­rendjére a német egyesítés kér­dését és a Szovjetben még visz­­szatartott német hadifoglyok ügyét is vegyék fel. A Pravda vezércikke azt Írja, hogy az európai kölcsönös biz­tonsági szerződések lefektetése oly sürgős, hogy azokban mind­két német köztársaságnak önál­lóan kell résztvennie és hogy emiatt az egyesités most nem aktuális. Elhalasztották az egy­ház és állam szétválasz­tását Argentínában Az argentínai parlament aug. 1 1 -én elhatározta, hogy félévvel elhalasztja az egyház és állam szétválasztása ügyében az alkot­mány szerint kiírandó népmeg­­kérdézést, ami Peron diktátor elnök legújabb Tehülési időszak politikájával van összhangban. Az argentínai katolikusok között azonban változatlanul nagy a rendszer ellenes hangulat az ar­gentin születésű és argentin ál­lampolgárságú buenos airesi he­lyettes püspöknek és egy másik népzerü prelátusnak Romába va­ló törvénytelen deportálása miatt, amelyet Perón még nem tett jóvá a főpapok hazabocsáj­­tásával. A hadbíróság meghozta Ítéle­tét a junius 1 6-i forradalmi kísér­let 51 vádlottja ügyében. Toran­­zo Calderon admirálist, mint a Peron elleni akció értelmi szer­zőjét és vezérét, valamint hat társát életfogytiglanra s 24 tisz­tet 1 -3 évre ítéltek, 1 9-et pedig felmentettek. Benjamin Gargulio admirális meghalt a börtönben, állítólag öngyilkosságot követett el. A köznyugalom nem állt tel­jesen helyre és különösen a radi­kálisok közül, akik az utcán "Ha­lál Peronra!" kiáltásokkal tüntet­tek, többeket letartóztattak. A General Electric és a garantált évi hér A General Electric Co. és az International Union of Electric Workers CIO szakszervezet kö­zött augusztus 1 1 -én létrejött kollektiv szerződésben nincsen szó a garantált évi bérről, illetve a munkások időleges letevése esetére szóló munkátlansági államsegélynek a gyár részéről való kiegészítéséről, miként azt Walter Reuther a C. I. O. elnöke az autóipar egyes vezető vállala­tainál keresztülvitte. Ehelyett a szerződés záradéka 1958-ban módot ad 30 napos tárgyalások­ra az állásbiztonság kérdéséről. De a gyár egy közleménye, amelyben a reformot élesen el­lenzi, kevés kilátást nyújt, hogy azt e későbbi időpontban elfo­gadná. A szerződés öt évre szól és James B. Carey union elnök sze­rint az ötödik év végére 40 cen­tig emelkedő órabér javítást je­lent. A megállapodás a General Electric 220,000 munkása közül közel százezret érint. A betegsé­gi és nyugdíj kedvezmények ki­­terjesztésén kívül az Escalator paragrafust is tartalmazza, vagyis a megélhetési költségek emelke­dése esetén a munkabér megfe­lelően növekszik. A jelenlegi át­lagos órabér $1.93. Rákosi nem hiszi, hogy DULLES A SZOVJET HADERŐ LESZÁL­LÍTÁSÁRÓL sokáig tart a barát­­kozási politika? William Siroky csehszlovákiai kommunista miniszterelnök, akit Tito Rákosi Mátyáshoz hason­lóan megtámadott titoista kom­munisták üldözése miatt, a báb­­parlamentben szintén kiengeszte­lő beszédet mondott és barátsá­got Ígért Titonak a jövőre. Mint emlékezetes, a csehszlovákiai kommunista kormány több év előtt tizenegy kommunista ve­zért végeztetett ki, köztük dr. Clementist és Stranskyt, akik mint titoisták voltak ismeretesek. A kivégzések, mint Magyarorszá­gon a szintén Titoistának vélt Rajk Lászlóé, Moszkva utasítá­sára történtek. Nem kétséges, hogy Moszkva a világpolitikai okokból Titóval történt kibékü­lése dacára ma is jobban kegye­li a mindenkor Moszkva- bü és vonal- hü Rákosit és Sirokyt, mint az önfejű, eretnek Titot. Az egyes amerikai lapokban Rá­kosi bukásáról terjesztett hírek tehát, sajnos inkább kevés tájé­kozottságon nyugvó kombiná­cióként, mint közeli lehetőség­ként itélendők meg. Az aug. 14-i N. Y. Timesben John MacCormack, a lap bécsi szerkesztője hosszú cikkben fog­lalkozik Tito és Rákosi ellenté­teivel és rámutat arra, hogy Rá­kosi mindenkor hü maradt Moszkvához, azonkívül a belpo­litikai kommunizmus tekinteté­ben is sokkal szigorúbban ragasz­kodik a kommunista szabályok­hoz, mint a “liberálisabb" Titt>. Felhivja a figyelmet, hogy "Rá­kosi és a többi csatlósfőnök nem követték Moszkvát a Nyugat iránt barátságos uj hang hasz­nálatában, mert nyilván azt hi­szik, hogy Moszkva barátsági politikája rövidéletü lesz." Vegyen U. S. Bond okát j Walter vezeti a Broad­way színészek kihall­gatását Az amerikaiatlan tevékenysé­geket kivizsgáló képviselőházi bi­zottság hétfőn kezdte meg New Yorkban, a Foley Squaren lévő törvényházban 25 ismert Broad­way és TV színész kihallgatását, akiket kommunista barátsággal gyanúsítanak. A kihallgatásokat Francis E. Walter, eastoni dem. képviselő a bizottság elnöke vezeti. Hétfőn hat színészt és egy színésznőt hallgattak ki, akik kommunista párttagságukra nézve valameny­­nyi'en megtagadták a vallomást és hivatkoztak az alkotmány ötö­dik szakaszára, amely szerint senkisem köteles önmaga ellen vallani. Többen közülük tiltakoz­tak kihallgatásük ellen és azt állították, hogy a bizottság mű­ködése alkotmányellenes, mert szerintük politikai pártállásuk fir­tatása ellenkezik az alkotmány szellemével és jogtalan beavat­kozás a magánélet ügyeibe. A kihallgatásokat kedden és a következő napokon folytatták. Dulles külügyminiszter a keddi sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a Szovjet azon elhatározá­sa, hogy december 15-től 640,- 000 fővel leszállítja gyalogságát, elismerése Amerika békés szán­dékainak, de a többi orosz fegy­vernemek létszáma változatlan marad és igy az orosz hadsereg továbbra is túlerőben lesz az európai országokkal szemben. Ez mutatja, úgymond, hogy válto­zatlanul szükség van Amerika azon javaslatának elfogadására, hogy Amerika és a Szovjet köl­csönösen engedjék meg katonai telepeik lefényképezését. Dulles nyilatkozott a Genfben, az Egyesült Államok és a kom­munista Kina megbízottjai között harmadik hete folyó tárgyalások­ról, amelyek célja, hogy a vörös Kína haza engedjen 41 amerikai állampolgárt, akiket jogosulat­lanul tart vissza*. A kínai kom­munisták különböző ellen kíván­ságokkal álltak elő, melyek ügyé­ben még mindig folynak a tár­gyalások.-ooo-HAMIS MOSZKVAI BE­­KEGESZTUS-ooo-MUSSOLINI ÁLLÍTÓLAGOS GYILKOSA S AZ ARANYÓRA Walter Andisio volt olasz ka­pitány, aki most az olasz parla­ment tagja és akit úgy ismernek, mint Jilussolini meggyilkolásának vezetőjét, bíróság elé kerül. A gyilkosság tudvalévőén úgy kez­dődött, hogy Mussolinit elfogták barátnőjének, Clara Petaccinak villájában. Clara Petacci fivére most azzal vádolja Andisioi, hogy amikor a forradalmárokkal együtt betört a házba, magával vitte az ő aranyóráját. A tárgyaláson az is ki fog derülni, valóban vezető szere­pet játszott e a képviselő Musso­lini meggyilkolásában. (Mussoli­nit tudvalévőén 1945 április 28-án fogták el és Milanóban, egy nyílt téren fejjel lefele fela­­jkasztották.) A Szovjet közleményt adott ki, mely szerint december 15-től 640.000 fővel leszállítja hadere­jét. A közlést nyilvánvalóan az Egyesült Nemzetek leszerelési bi­zottsága augusztus 29-én New Yorkban tartandó üléséhez időzí­tették propaganda célzattal. Washington és London “óva­tos optimizmussal" fogadták a hirt, de kifogásolják, hogy a Szovjet sohasem hozta nyilvá­nosságra haderő létszámait s a leszállítás ellenőrzésére nincsen mód. A becslések szerint a Szovjet öt millió embert tart fegyverben, 15.000 repülőgépe és nagyszá­mú tengeralattjárója van. A rab­országok haderejét 1,250,000-re s a kommunista Kínáét négy mil­lióra becsülik. Megfigyelők sze­rint, ha a leszállítás valóban megtörténik, részben annak tu­lajdonítható, hogy a Szovjetnek több polgári munkaerőre^ van szüksége, részben arra, hogy az atomfegyverek miatt leszállíthat ják a gyalogsági létszámot. Az Egyesült Államok az utób­bi két évben 600,000 fővel szál­lította le haderejét, mely most három millió főn alul van. To­vábbi létszám leszállítás nincs tervben. A N. Y. Times augusztus 14-i vezércikke azt Írja, hogy ha a Szovjet végre is hajtaná a beje­lentette létszámredukciót, éber­ségre van szükség és a NATO fejlesztésének nem szabad lelany­hulnia. A lap vezércikke szerint az a tény, hogy mint Gheorghiu Dej román kommunista miniszterel­nök mondotta, az oroszok nem hajlandók kivonulni Magyaror­szágról és Romániából, amig az amerikai csapatok el nem távol­nak Európából, a NATOT f«I nem oszlatják és a nyugat-némst fegyverkezés tervét fel nem ad­ják, mutatja, hogy a Szovjet po­litikája a békés szavak dacára lé­­nyegbén semmit sem változott. Megállapítja azt is, hogy a lét­szám leszállítás terve és a ma­gyarországi és romániai megszál­lás meghosszabbitása között el­lentmondás áll fenn és óv attél, hogy a leszállítást bárki is őszin­te békegesztusnak fogja fel.-ooo-MÁRCIUS 1-TŐL $1.00 A MI­NIMÁLIS ÓRABÉR Eisenhower elnök aláírta a törvényt, amely a minimális óra­bért jövő év március elsejével 75 centről egy dollárra, emeli fel. Eddig 75 cent volt a minimá­lisórabér. A kormány 90 centre való felemelés mellett volt, míg I uniók $!>25.öt akgrtalc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents