Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-05-20 / 20. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarsácj érdekeit szolgái* független tár­sadalmi nettlap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre........................ $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS jjiitar«o as aecomi-OIass Matter May 18, 1923, at the Post tf:'ee it Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 20-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 MÁJUS 20 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A NYUGATI SZÖVETSÉGE­SÜK május I U-én jegyzéket in­téztek a Szovjethez és az állam­főknek a külügyminisztereik kí­séretében tartandó konferenciájá­ra hívták meg Bulganin Szovjet­­miniszterelnököt, hogy a Nyugat és Kelet között fennálló “ellenté­tek okai megszüntetését” megkí­séreljék. A jegyzékek nem jelölnek meg helyet és időpontot, de valószí­nű, hogy a konferencia Svájcban lesz, julius közepe körül. Bulganin a Szovjet Blokk or­szágainak május 1 1 -i varsói kon­ferenciáján, amelyet a “Keleti NATO” megalakításának kimon­dására hívtak össze, jelezte, hogy a meghivást alkalmasint- elfo­gadják. Ez előrelátható volt, mert hiszen a Szovjet a kina; kommunistákkal egyebek közt azért gyakoroltatott nyomást Amerikára a formosai kérdés ki­élezésével, hogy megelőzve Nyu­­gat-Németország 12 divízióval való felfegyverzését, , konferencia jöjjön létre, amelyen a német kérdést újból tárgyalják.. Célja ezzel, hogy a május 7-én az At­lanti Egyezmény országai kato­nai szervezetébe, a NATO-ba felvett Nyugat-Németországot “semlegesítse”, a Nyugat oldalá­ról elvonja és a 12 német divi­­zió se jöhessen létre, hanem csak egy, a belső rend fenntartására épen elegendő haderő. Ez a kato­nai erőviszonyok tekintetében nem esne súllyal a latba, ami ál­­ttal lényegesen megkönnyülne számára a ragadozási lehetőség kilátása egy kontinensen, amely­nek katonailag legszámottevőbb népe, Németország igazi hadse­­teg nélkül áll. . . Ugyancsak május 10-én a Londonban február 25-ike óta folyó négyes leszerelési konfe­rencia ülésén Malik orosz dele­gátus olyan javaslatot terjesztett be a katonai létszámok redukálá­sára, amely egyben a Németor­szágot megszálló haderők kivo­nását kivánja s ez azt jelentené, hogy — mivel május 1 2-én lét­­rtjött az osztrák békeszerződés, amely Ausztria kiüri-téséől in­tézkedik, — Amerika haderőinek zöme azonnal távozni kényszerül­ne Európából: a katonailag ma­gában nem eléggé jelentős Fran-j ciaországgal és egy fel nem! fegyverzett N é m e t o rszággal szemben az Europa keleti felét uraló Szovjet dominálna kato­nailag Európában. A varsói kon­ferencián Peng Teh Huai kinai kommunista hadügyminiszter ki­jelentette, hogy nagy háború ese­tén Kina teljes haderejével támo­gatná a Szovjetet. * * * AZ OROSZ javaslat a super­­bombák kiküszöbölését is kiván­ja, kivéve valamely támadóval szemben, ha az Egyesült Nemze­tek biztonsági tanácsa, — mely­ben a Szovjetnek vétójoga van, — a használatot jóváhagyja. Az Egyesült Államok, a Szovjet és Kina másfél — másfél milliós hadsereget tarthatnának, Fran­ciaország és Anglia egyenként 650,000 főnyit. A kommunista uralom alatti országok közelében lévő amerikai katonai bázisok leszerelendők. Nemzetközi hely­­szini ellenőrző bizottságok fel­ügyelnének arra, hogy egyetlen ország se folytathasson háborús előkészületeket. Mindez nem egyebet jelente­ne, mint a Szovjet beékelődését az atlanti védelembe, amit már a berlini konferencián is megki­­sérelt és ami egyértelmű volna e védelem eszközeinek, a bázisok nak és a NATO-nak megszűnésé­vel, amely utóbbi szervezetre az Egyesült Államok szinten sok energiát és billiót áldozott és amely érthetően a legnagyobb szálka a Kreml urainak szemé­ben. Az ellenőrző bizottságokat a Koreában oly kevéssé bevált mintára kivánja a Szovjet meg­szervezni és hangsúlyozza a ja­vaslatban, hogy ezek működése bizonyos bizalmat tételez fel. — Lehet e azonban bizalom nyúj­tásra gondolni, a múlt tapaszta­latai után és a szerződésszegő országrablások jóvátétele nélkül? Az orosz javaslat sürgeti a tá­volkeleti kérdések rendezését, de egyetlen szóval sem beszél a rab­országok szabadsága helyreállí­tásának szándékáról, sőt az ame­rikai katonai bázisok feladásának követelése kapcsán azt említi, hogy azok a “népi demokráciá­kat” is veszélyeztetik, vagyis a bennük fennálló gyarmati eró­­szakuralmat fenntartani akarja. Adenauer nyugatnémet kan­cellár kijelentette a NATO má­jus 5—8-i párisi ülésezésén, ame­lyen Nyugat-Németország visz­­szanyerte csaknem teljes függet­lenségét és Adenauer először foglalt helyet, mint Németorsrág. az uj tagország képviselője, hogy az ország minden némettől áhí­tott egyesítését szabadságban ki­vánja elérni és nem fogadhatja el, ha annak a semlegesség az EZ A LÉNYEGI FOGLALA­TA az utóbbi napok egymásra torlódó jelentékeny világpoliti­kai eseményeinek. Az “államve­­zetői csúcskonferencia” eszméjét még Churchill vetette fel 1953 május 1 1 -i beszédében és nem szűnt meg szorgalmazni lemon dása után sem. A superbombák­­tól való. (élelemben élő angolok­nál és franciáknál, valamint az uj tanácskozástól az ország egye­sítését remélő németeknél kez­dettől nagy visszhangja volt ez ötletnek és a visszhang az utóbbi időkben csak erősödött. Eden az uj angol miniszterelnök azzal az Ígérettel indult a május 26-án tartandó választások kampány­­jába, hogy teljes erővel fog dol­gozni ily csúcstalálkozó mielőbbi létrejövetele érdekében. A Szov­jet részéről Raab osztrák kan­cellárnak Moszkvába való meg­hívásával és az osztrák béke ügyében ott nagy vonalakban történt megegyezéssel indult meg a cselekvő szándéknak azon megmutatása, ameíyet Eisen­hower elnök ismételten előfelté­telül jelölt meg. Bulganin április 30-án olyan nyilatkozatot tett, hogy kész egy csúcstalálkozóra 1 és annak megtartása csak Eisen- 1 howeren és Edenen múlik. Ily j körülmények között vetette fel Eden a mostani párisi NATO konferencián a csúcstalálkozó nyélbeütésének eszméjét és Dul­les javaslatára Eisenhower is hozzájárult, nehogy a hideg há­ború további elhúzódásáért, a nemzetközi feszültségért Ameri­kát illesse ódium. A NATO párisi ülésezéséről kiadott hivatalos közlemény örömmel üdvözli az osztrák bé­keszerződés létrejöttét, úgyszin­tén a nyugati szövetségeseknek a csucsössze jövetelt kezdeményező lépését s az utóbbinak kapcsán ezt mondja: "Az Eszakatlanti Tanács re­méli, hogy e kezdemenyézes fo­kozatosan oly megegyezésekhez fog vezetni, melyek megszüntetik az ellentétek okait és hozzájárul­nak valamennyi nép biztonságá­hoz és szabadságához. A Tanács kiváltkép reméli, hogy a tárgya­lások előmozdítják Németország­nak szabad egyesítését és a fegy­vereknek és fegyveres erőknek hatékony ellenőrzés alatti leszál­lását. A Tanács hangsúlyozza hogy e tárgyalási folyamat gon­dos előkészítést igényel és türe­lemmel és határozottsggal lesz lefolytatandó”. A közlemény sürgeti a távol­keleti békerendezést is, de saj­nos, nem tesz említést az európai rabországok régóta szenvedő né­pei szabadságának visszaadása ügyéről. * * * A NYUGATI szövetségesek azonos tartalmú jegyzékei han­goztatják, hogy a szövetségesek ' azt hiszik, elérkezett az idő, eg> uj erőfeszítésre a fennálló nagy ! problémák megoldása céljából”. 1 Figyelmeztetnek, hogy “e proble mák megoldása időt és türelmet fog igényelni, nem oldhatók meg egy ülésen vagy lázas iramban, mert ez csak visszaesést hozhat igazi előrehaladás helyett.” Ja­vasolják, hogy a tanácskozások az államvezetők tárgyalásaivá kezdődjenek, a külügyminiszte rek jelenlétében és az eszmecse­­íe folyamán esetleg felmerülő megoldási lehetőségek részletes kidolgozásával jz ezt követő né gyes külügyminiszteri konferen­cia foglalkozzék. A jegyzéke1 jelzik, hogy az államvezetőkne! a tanácskozásra csak rövid ide" áll rendelkezésükre és ezért tár gyalásaikat a külügyminisztere! egy előkészitő megbeszélése kell előzze meg. E célra a külügymi­nisztereknek az osztrák beke alá­írása alkalmából való bécsi talál­kozása, szolgálhat elindításul. Eisenhower a május 1 1 -i sajtó­­konferenciáján reményét fejezte I ki, hogy ily csúcstalálkozó “való- ; szinüleg legalább is a levegő va- i lamelyes kitisztulását“ fogja eredményezni. Utalt ismételt ki­jelentéseire, hogy bármikor bár- 1 hova elmegy, ha abból a békére valami jó származhatik. A tár­gyalások nem fognak a külügymi mszteri konferenciákon szokásos, előzetesen megállapított napi-1 renddel lefolyni. Arra a kérdés-! re, mely ügy lesz a főtárgy, az elnök kitérő választ adott azzal ! hogy ha az egyik körzet ügyeiről j kezdenek beszélni, ki fog derülni, ' hogy az összefügg a többi körzet | ügyével. Úgy látja, hogy semmi­féle korlátozás nem lehetséges a tárgyalások anyagában. Nem szabad bármit is remélni de raj ta kell lenni, hogy lássuk, mit lehet elérni áldozatok és tulnagv várakozások nélkül. A maga ré­széről a csúcstalálkozóra három napot elegendőnek tart, mig a, külügyminiszterek tárgyalásai he­tekig és hónapokig is eltarthat­nak. Előre semmit sem lehet megjósolni. Lehet, hogy egy kongresszusi bizottságot fog ma­gával vinni a tárgyalásokra. Egy kérdésre, amely azt tu­dakolta, van e bizalmas hir ar ról, hogy még mindig nem dőlt j el, ki az igazi diktátor Moszkvá­ban,az elnök megjegyezte: a hely zet e kérdésben valóban nem az, mint volt Stalin életében. Stalin igazi diktátor volt és minden percben kezében tartotta a hely­zetet, ma azonban némileg más a rendszer. vitelének töekvése. Magyar'n ki- j fejezve, tudja,hogy kutyából nem lesz szalonna, Sejti azt is hogy bárán_, bőrbe bujásuk mögött nagy és veszede! I mes kelepce rejtőzik. A Szovjet azt akarja, hogy a Nyugat minél védtelenebb legyen adja fel a bázisokat, a NATO-t, a német fegyverkezést, mindazt, amit ed dig felépített, hogy a kommuniz­mus aztán az egyes országokon belül ötödik hadosztálya ré . én folytatott aknamunkával vagy di­­olomáciai tőrbecsalásokkal, eset­leg polgárháborúkkal vagy más erőszakos módszerekkel haladhas son előbbre 3 világ bolsevizalá­­sában. Békegesztrsal nem egye bek képmutató hamisságoknál hogy a Nyugat mondjon le a. fel készülésről hanyagolja el önvé delmét, ringassa magát téves b z­­tonsági illúziókban, hogy anná1 könnyebben kerekedhessék fölé­be. . . Amerika népe békét akar, de nem akar becsapódni egy álbé­kével és számos beszédének bi zonysága szerint ugyanezt vállja Eisenhower is, A raborszügokra nézve is többször kijelentette, — legutóbb Churchill és Laniel akkori francia miniszterelnökkel együtt, tavaly Bermudán, — hogy nem köt. békét a rabnépek balsorsának me^erősitése vagy meghosszabbítása árán. Hisszük, hogy a bermudai deklaráció nem jut az Atlantic Charter háború végi sorsára, az Atlantic Char­terére, amelynek fogadalmát Eisenhower Churchill tavalyi itt­létekor megujtotta, jeléül annak, hogy nem azoríositja magát azok­­zal, akik azt félredobták, ami­kor eljött az idő az alkalmazá­sára. Már a berl’ -á konferencia ide­jén irtuk, hogy ily konferenciáz­­gatással tisztázódik a kérdés meg lehet e egyezni a Szovjettel. — Eisenhowernek a sajtókonferen­cián elhangzott azon véleménye, hogy legalább valami levegő ki­tisztulás fog bekövetkezni, nem esik messze e felfogástól. A csúcstalálkozó, ha a rabnemzetek ügyében nem vezet eredményre rombolni fogja a nyugati PaU Pálok kényelmes illúzióját, me. lyet ily tárgyaláshoz fűznek. Per­sze ez nem kézzel fogható ered­mény, márpedig a rabnemzetek gyötrelmei megváltó vívmányok után kiáltanak ... A rabnemzetek (Folytatás a 4-ik oldalon) A BITORLÓ-KORMÁNY HAZA HÍVOGATJA A MENEKÜLTEKET A B0LSI “PARADICSOMBA” A rabországi bitorló kormá­nyok az amerikai és nyugateuro­­pai külügyi képviseleteik utján hazatérésre szólítják fel azokat akik a háború végén vagy a há­ború ut~n menekültek el és am­nesztiát Ígérnek számukra. A kétesértékü Ígéret nem vonatko­zik azokra, akik a názi oldalon jelentékeny szerepet játszottak s akik közül amugysem bizna sen ki az amnesztia Ígéretben. Vi szont az emigrációnak azon ré­sze, amely komoly, munkás ele­mekből, rendes, szorgalmas em­berekből áll, egyáltalán nem ki «ánkozik kommunista uralom alá. hanem uj letelepedési helyén tö rekszik tisztes polgári exisztenciát biztosítani magának és a társada­lom hasznos tagjává lenni. Különösen áll ez az Ameriká­ba jött emigránsok az'm túlnyo­mó részére, amely tudja, hogy az Egyesült Államok ma a világ legjobb országa és megbecsüli kiváltságos sorsát, Amerika ál­dásait. Molotov az “Osztrák mintát” kínálja a Németeknek ALÁÍRTÁK AZ OSZTRÁK BÉKESZERZŐDÉST. Az 1945 után menekült politi­kusokról nem beszél a hazahívó közlemény. Igavonó k llaboráto rokra van szüksége, nem öntuda tos emberekre, akik nem tudna szabadság nélkül élni s inkább az emigráció keserves kocká­zatait választották. Kétségtelen, hogy a hazahivo­­gatásnak egyik főcélja, hogy a bitorlókormányok az elkövetkező nemzetközi tárgyalásokon, ha szó kerülné a rabnemzetek sza­badsága ügyére, hivatkozhassa­nak arra, hogy ők hajlandók min­denkit visszafogadni, vagyis hogy senkinek sem lehet oka panasz­ra a rezsim ellen. Németországban hir szerint külön iroda is működik, amelyet azzal a céllal állítottak fel, hogy megkönnyítsék a hazatérni vá­gyóknak a vörös paradicsomba való visszatérést. Mondani sem kell, hogy arrafelé, ahol az iro­da van, a madár sem jár, nem­hogy csak egy emigráns is, pedig sokuknak majdnem a szivük sza­kad meg a honvágytól. . . Nehézségek a rabnemzetek gyűlésének az Europa Tanácscsal való kapcsolata ügyében Megírtuk, hogy a rabnemzetek közgyűlése (Assembly of Captive Nations) májusban a franciaor­szági Strasbourgban tartja leg­közelebbi gyűlését. Arról van szó, hogy a Magyarország és más nyolc rabország menekült politi­kusait képviselő szervezet az Europa Tanácscsal szorosabb kapcsolatot létesítsen, ekként ki­fejezésre juttatva azt, hogy ez országok szabadsága az európai szabad nemzetek ügye is. Mint értesülünk, a gyűlést a nyár későbbi részére kell halasz­tani, mert az Europa Tanács ve. zetőségével folytatott tárgyalások még nem vezettek eredményre. Hir szerint az Europa Tanács ve­zetői “túlságosan amerikai alaku­latnak” tartják az ACEN-t. Az Europa Tanács nem hiva­talos jellegű intézmény, de Nyu­­gateuropa számos aktiv vezető politikusa vesz részt benne. En­nek a Churchilltől kezdeménye­zett alakulátnak csak tanácsadó A “KELETI NATO” 20 ÉVRE RENDELI ALÁ A RABORSZÁGOK HADERŐIT A SZOVJETNEK A KONGRESSZUSBAN meg­oszlanak a nézetek. Némelyek érthető módon nem tartják mél­tónak a Szovjet vezetőket, hogy Ameriká leüljön tárgyalni velük, mig mások helytelenítik azon álláspontot amely eleve kilátás­talannak tart minden tárgyalást. Számosán már az angol válasz­tások szempontjából is helyres-i lik a találkozót, mert “Eisen-1 bower inkább vállaljon három napi tárgyalást Bulganinnal és se­gítse elő ezzel az angol konzerva­tív párt választási győzelmét, semmint négy évig a Labor Par­ty kormányával kelljen együtt­dolgoznia, amelyről ismeretes, hogy puhább a kommunista ha­talmakkal szemben”. Az amerikai nép őszinte béke­vágyához nem fér kétség és ki­vált olyan háborús veszéllyel áll erősen szemben, amely a super­­bombák bevetésére vezethet. De ugyanakkor tisztán látja a Szov­jet ármányos voltát. Tudja, hogy a kommunisták nem változnak csak nem oly mohók, mint Hit­ler volt. Ha a koexisztencia szük­ségéről beszélnek, amögött to­vábbra is ott van a kommunista imperializmus végcélja, a világ­uralom ügye állandó előbbre-Varsóban május 14-én, hiva­talos közleményt adtak ki a Szovjet és rabországai három na­pon át folyt konferenciájáról, amelyen formálisan is kimondták a rabországok haderőinek közös moszkvai vezetés alá helyezését. A központi hadvezetőség feje, mint már régebben jelentettük, Iván Konev tábornok lesz Mosz­kva székhellyel. A Szovjetunión kívül Magyarország, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia és Kelet Né­metország vesz részt az Atlanti Egyezmény országai közös kato­nai szervezetével, a NATO-val rivalizáló alakulásban. Konev nagy szerepet játszott a amásodik világháború hadműve­leteiben és 37 év tagja a kom­munista pártnak. A konferencián résztvett Bul­ganin orosz miniszterelnök, Mo­lotov külügy- és Zsukpv hadügy­miniszter, Peng Teh Huai kinai kommunista hadügyminiszter, va­lamint a rabországok csatlós­kormányainak küldöttsége. A magyar küldöttséget Hegedűs András miniszterelnök vezette. Az egyes rabországok miniszter­­elnökei rövid beszéddel fogadták el az egyezményt, köztük Hege­dűs is. Kelet-Németország resztvesz a “Keleti NATO”-ban, de a kivitel módozatait függőben tartják azon a címen, hogy a Szovjet még egy kísérletet kíván tenni Németor­szág egyesítése érdekében, mely esetben mondotta a jelenlevő Cirotewohl, Kelet-Németország bábminiszterelnöke, nem vesz­nek részt a “Keleti NATO”-ban, hanem az egyesítés után minden erővel fognak küzdeni Németor­szágnak a NATO-ból való kilé­pése és “semlegessége” érdeké ben. A szerződés húsz évre szól, de egyik pontja kimondja, hogy ha létrejön a Molotov által szorgal­mazott (és a berlini konferen­cián már elutasított. Szerk.) összeurópai Védelmi Szövet­ség, melyben Amerika és a töb­bi NATO-ország mellett a Szov­jet is résztvenne, a NATO-val egyidejűleg a “Keleti NATO” is megszűnne. A “Keleti NATO” megalaku­lása nem jelent érdemleges vál­tozást, hiszen a rabországok haderői eddig is moszkvai irá­nyítás és ellenőrzés alatt állottak, de ürügyet szolgáltat arra, hogy a Szovjet továbbra is katonákat tarthasson Magyarország és Ro­mánia területén, ahonnan a most vasárnap Bécsben aláirt osz­trák békeszerződés életbelépé­sétől számított 90 napon belül ki kellene vonulnia. A magyar és román békeszerződés intézkedik így-A varsói egyezmény egyben “legalizálja” azt, hogy Lengyel­­országban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Albániában, ame­lyek eddig hivatalosan nem vol­tak orosz megszállás alatt, állan­dóan orosz katonaság állomásoz­zék. jellege van és az európai egyesitő tervek háttérbe-szorulásával a szrvezet sokat vesztett jelentősé­géből. Az államvezetői csúcskonfe­rencia alkalmából nagy jelentő­séggel bírna, hogy Nyugateuropa valamilyen formáfc-.n szolidaritá­sát nyilván;1 A iszc r; Rabság­ban sínylődő európai ország tár­saival szemben. Amerikában élő menekült politikusok remélik, hogy az ACEN strasbourgi ülése­zése julius körül mégis létrejön, talán tüntetőleg épen a csúcskon­ferenciával egyidejűleg. A N. Y. Times teljesen bizonytalannak látja a csúcstalálkozó kilátásait ‘SEMLEGES” KÖZÉPEURO­­PAI KORRIDOR ? A N. Y. Times vasárnapi szá­ma az orosz fegyverkezés leszállí­tási és békeajánlatról megállapít­ja, hogy annak célja, hogy a Nyugat adja fel a superbombá­­kat, a külföldi katonai bázisokat és haderői megnövelését. Ezzel szemben a Szovjet főként azt igyekszik megnyugtatásul feltün­tetni, hogy ---- miként Ausztriá­ból való kivonulása kapcsán né­mely körökben elképzelik, — Europa közepén végig, Svédor­szágtól Németországon és Ausz­trián át Jugoszlávia déli határig semleges vonalat “elválasztó fo­­lat” (korridort) kíván létrehozni. Az igy vélekedő körök e szándék jelét látják abban is, hogy Bul­ganin és Kruscsev május végén Titohoz utaznak, hogy Jugoszlá­via semlegességét biztosítsák. A cikk kételkedik abban, hogy a Szovjet hajlandó volna kivo­nulni a rabországokból, mert “a keleteuropai kommunista rezsi­­mek a Vörös Hadsereg nélkül tö­­rékeny edények”. Amerikának Nyugat-Németországból való ki­vonulása, amit az oroszok kiván­­nak a nyugateuropai védelmi fe­lépítmény egyik oszlopát tüntet­né el Európából. Nem utasítja el azt a nézetet, hogy a Szovjet a német egyesités ügyét továbbra sem veszi teljesen komolyan, ha­nem elsősorban a szövetségesek közötti ékverésre és a németek felé való propagándára akarja felhasználni. A lap végtelenül hosszú tár­gyalásokat jósol, amelyeket a Szovjet azért is elnyújtani törek­szik majd, mert azalatt a német divíziók felállítása nem haladhat előre. A tárgyalások eredményét telesen bizonytalannak mondja és nem kivan jóslásokba bocsájt­­kozni. A bécsi Belvedere palotában j vasárnap délben Dulles, Mac- Milan, Pinay és Molotov külügy­miniszterek aláírták az osztrák békeszerződést. Ugyanazon perc­ben a Szent István templom nagyharangjának k-ondulása meg­adta a jelt az oroszoktól való megszabadulás örömünnepére. Az ország valamennyi harang­ja hirdette, hogy 1 7 évi, előbb német, majd négyhatalmi meg­szállás után az idegen haderők megkezdik kivonulásukat az or­szágból. A zenekarok az osztrák városok központi terein a nem­zeti himnuszt játszották és a la­kosság az utcán táncolt örömé- i ben. A kiürítési határidő decem­ber 3 1. A Szent István templomban Innitzer bíboros, aki Hitler be­vonulása óta tanúja volt Ausz­tria viszontagságainak, hálaadó ünnepi szentmisét pontifikáit a kormány tagjai jelenlétében. A többi osztrák templomokban is hálaadó szentmiséket tartottak. A négy külügyminiszter rövid beszédet mondott az aláíráskor. Dulles hangoztatta, hogy Ameri­ka további barátságos jóviszonyt kiván Ausztriával. Molotov ki­emelte, hogy Ausztriának semle­gesnek kell maradni. Reméli, hogy a semlegességben más or­szágok is követni fogják Ausz­tria példáját. Ez nemcsak Németországnak szólt, hanem első csalogatás volt más európai országoknak, igy Olaszországnak, Belgiumnak, Hol landiának, Dániának stb., sőt Franciaországnak is, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a Szovjet­nek az a célja, hogy nemcsak Európából való kivonulásra szo­rítsa Amerikát, de diplomáciai­ig is kirekessze Európából, hogy kontinentális céljait könnyebben valósíthassa meg. Molotov bejelentette beszédé­ben, hogy "a Szovjet kísérletet fog tenni a német nép azon jo­gos követelésének megvalósításá­ra, hogy területileg újból egyesít­ve legyen” és hangoztatta, a né­met népnek semlegesnek kell maradnia és a militarizmust nem szabad feltámasztania. A békeszerződés és — Atlantic Charter. . . Az osztrák békeszerződés be­vezetéséből törölték, hogy Ausz­triát bármi felelősség terhelné a második világháború miatt. A szerződés Ausztria függetlenségé­ről beszél és ugyanakkor külpo­litikailag megtiltja, hogy szövet­ségeseket válasszon, belpoliti­kaiig pedig ugyancsak tiltja, hogy az osztrák nép maga dönt­hessen az államformáról. (A ti­zedik szakasz második pontja fenntartja az 1919 április 3-i osztrák trónfosztó törvény érvé­nyét.) Tavaly Eisenhower elnök és Churchill angol miniszterelnök megújították az Atlantic Charter népi önrendelkezési fogadalmait, de úgy látszik, a legyőzött népek­re való alkalmazása továbbra sem aktuális. Legalább is az osz­trák békeszerződés erre mutat. . . A békeszerződésből törölték a Vasfüggöny menekültek vissza­­honositásáról szóló pontot. Ausz­tria 150 millió kártérítést fizet árukban, főként olajban, hat évi íészletben, de visszakapja az oroszoktól lefoglalt zistersdorfi olajtelepeket, valamint a Duna­­gőzhajózási Társulatot. Eisenhower elnök táviratot küldött Theodor Körnernek, Ausztria köztársasági elnökének és sok szerencsét kívánt az or­szágnak. Vegyen U. S. Bondokat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents