Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-05-29 / 17. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáld független tár• : - sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ■£ater«d a.s Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . .............................$4.00 Official Organ of the IIl ngarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 17-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 MÁJUS 29 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTUKOR “TULSZÉP a mennyasszony és lehet, hogy valami rejtett hibája van, ami már csak későn derűi-' ne ki", — mondhatnék az egyszeri óvatos háztüznéző fiatalem-í berrel a Moszkva—Peiping ten-1 gely nagy engedékenységi látszataira,' hirtelen szilire alkalma-' zott lázas békevágynak egymást rohamosan követő jeleire. Alig egyezett meg Moszkvában Molo-1 tov a kilenc éven át általa szabotált osztrák békeszerződés ügyében Raab kancellárral, máris Chou En Lai, az eddig misztikus félelmességbe, mefisztói pózokba burkolódzott kínai kommunista miniszterelnök jelentette, ki az ázsiai és afrikai népeknek az indonéziai Bantungban tartott konferenciáján, hogy misem áll távolabb tőle, mint hogy hábo. rut kezdjen az Egyesült Államokkal. S nem telt bele huszonnégy óra, hogy Bulganin tábornagy, orosz miniszterelnök kinyilatkoztatta, hogy mindenkor kész egy államvezetői "csúcstalálkozóra" és csupán Eisenhower elnöktől és Eden angol miniszterelnöktől függ, mikor ülhetnek össze rendbehozni a hidegháborús világ szénáját. A kínai kommunisták eddig folyton csak fenyegetődztek, hogy elfoglalják Formosát és a környéki szigeteket, melyekre mint Kűna tartozékaira formálnak jusst és az Egyesült Nemzetekkel | nem voltak hajlandók formosai fegyverszünetről tárgyalni, Amerikát pedig külön is megvádolták, hogy beavatkozik Kina belügyeibe. Most azonban azt mondja Chou, hogy “vissza az egész" és kész közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államokkal. Moszkva s szokatlan élénk érdeklődést kezd mutatni egy csúcstalálkozó irányában. Miért lett ez egyszerre annyira sürgős a számára ésj miért nézi nyilván jószemmel l Chou enyhébb hurpengetését, sőt1 talán közös taktikájuk során su-j galmazta is? Hiszen e lépések sok kai tovább mennek, mint Malenkov külpolitikája ment és most a- Stalin politikájához való viszszatérés volna műsoron. Stalin politikája ravasz és cikkcakkos volt. Eltért benne a Mo. lotov-Ribbentrop szerződés is, amikor egyezett a cikk-cakkal. Mosy is ilyen csalafinta mesterkedéseket, hamisságokat kell szimatolni a lelkendező, nagy pacifizmus és koexisztenciásái mögött Washington sejti is, miről van szó. Moszkva tárgyalni akar, — mielőtt megkezdték a német divíziók felállítását. Nem akar német hadsereget Europa szivében, kivált nem, olyant amely — ezúttal először a világtörténelemben, — Amerikával van szövetségben. Nemcsak a maradék szabad Europa megnyérésében vagy megszerzésében lenne nagy akadály ily erős szövetség, de veszélyeztetné a rabországokkal óriásilag megduzzadt Szovjetbirodalom tulajdoni biztonságát is. Ezt a veszélyt akarja Moszkva elhárítani a konferenciák utján, nemcsak Ausztria békéje, de a német egyesítés problémájának megoldásával. Egy egyesült Németországnak ugyanis a párisi szerződések értelmében joga van újra határozni afelett, hogy önálló nemzeti hadsereget akar e tartani vagy beilleszkedik a NATO-ba és aláveti magát katonai ellenőrzésének. Természetesen a Szovjet egyik célja is, hogy Amrika kimenjen Európából, nemcsak Ausztriából, hanem j Nyugat-Németországból is, hogyj vezető, diktáló hatalom legyen olyan Európában, melynek katonailag legszámottevőbb népe, a németség hadsereg nélkül áll. . . A Szovjet sorozatos országrablásai alaposan indokolják azt a washingtoni bizalmas álláspontot, hogy az angolszász haderő nem mehet ki Európából, nmigl ott szilárd rend, konszolidáció nem állt be es nem titok, hogy Washington nem tartja kedvezőnek az időt egy négyes külügyminiszteri konferenciára, amikor a 12 német divízió sincs még meg és az oroszoknak az a céljuk a konferencia kisürgetésével, hogy ne is legyen meg soha. . . A franciák és angolok atomfélel mei és Moszkvának a formosai ügyön keresztül gyakorolt nyomása alatt, valamint békeszándékai megmutatására nem zárkózhatik el a konferencia gondolata elől, de aligha hagyná megzavarni Nyugat Németországot a szabad világ oldalára állító politikáját. Az európai konszolidációt nem tudjuk elképzelni a rabországok szabadságának visszaadása és biztosítása nélkül. A jövő nagy7 kérdése, lehet-e igazságot kapni a Szovjettől diplomáciai tárgya lások utján? A kommunisták is meretes világhódító céljai és i múltbeli tapasztalatok élénken ellentmondanak ily optimizmusnak. * * * DE RAB MAGYARORSZÁG helyzetének megkönnyítésére egy lépést nem szabadna elmulasztani. Május másodikán kezdődik Bécsben a helyi követek négyhatalmi előkonferenciája az osztrák békeszerződés ügyében. Nem nagyon bízunk e konferencia sike rében, de mindenesetre minden követ meg kellene mozgatni, hogy az esetleg létre jövő szerződés kategorikusan kötelezze a Szovjetet arra, hogy a magyar békeszerződésnek megfelelően az osztrák békeszerződés életbeléptétől számított 90 napon belül akkor is vonuljon ki Magyarországból, ha a bábkormány további "védelmi" megszállást kérne. Persze igy is megmaradna a lehetősége, hogy az orosz katonaság ki és bejárjon Magyarországon, hiszen a keleti NATO megalakulása ezt lehetővé teszi. Orosz kivonulás esetén is ottmaradnának az oroszok a Dunántúlon Pozsonynál, a Csehszlovákia számára a második Trianonnal elszakított rajkai szögletben és a Kárpátalján, a nagy magya’7 alföldi lapály bejáratánál. Igazi felszabadulást csak az oroszoknak Európából való teljes politikai és katonai kivonulása hozhat na. Lehet e ezt elérni diplomáciai tárgyalásokkal, vagy pedig kikényszeríteni, amikor az oroszoknak is atombombájuk, hidrogénbombájuk van? De bizonyára kedvezőbb helyzet alakulna ki a belső, rendszer ellenes erők számára, ha az orosz haderő kivonulna Magyarországból s igy ezt szorgalmazni mindnyájunk kötelessége ! Május másodika itt van az ajtó előtt. Most nyílik alkalom a régi és amerikai magyarság és a menekült politikusok számára, hogy erős, kemény, bátor akciót kezdenek amellett hogy legalább a kiürítés történjék meg, hogy szabadabban mozoghasson a belső emigrációban élő magyar nép. Tegyünk meg minden lehetőt a Fehér Házban, az adminisztráció vezetőinél és a szövetségi és állami Capitolban, a kongr sszus és az állami törvényhozás tagjainál, hogy Amerika a bécsi tárgyalásokon kiharcolja az orosz kivonulást ! * * » CSODA történt? Magyar Amerika legvakmerőbb füllentője sajnálatát fejezte ki egy cikke felett, aemlyet úgymond, “nemcsak erősen, de szeretetlenül" irt meg. A megtámadott Szigeti Béla buffalo reformáus lelkész, az “Evangéliumi Világszolgálat” cimü. tiszteletreméltó színvonalú lap szerkesztője volt. A füllentő tudvalévőén napilapot készül alapítani (havilapja áprilisi számában ezirányu tevékenységét már Krisztus Golgothajárásával vonja párhuzambal) ás szeretné, ha azt előfizetéseikkel a reformátusok is támogatnák. Ez a " csoda rövid de velős magyarázata. De mi van a rengeteg többi cikkel, amelyet 1. sz. füllentőnk ugyancsak szeretetlenül, tele ferdítésekkel, túlzásokkal, rágalmakkal alpári handabandázással irt meg? Azok a szeretetlenül, sőt dühödt gyűlölettel megtámadott emberek nem emberek, nekik nem jár szeretet? . . . Ily cikkeit nem sajnálja, mert reájuk alapitja további karrierje, közéleti jövője reményeit, ez az ő publicisztikai tőkéje, bázisa a nyilasok védelmével, fajpolitikai uszítással és az 1944 október 15-i puccs jogfolytonossága hirdetésével körítve? * * * BÖNGÉSSZÜK Nt. Szigeti lapját és számos cikket találunk benne, amely hajh egészen más szellemű, mint a szeretetlen Írásmódját egyetlen esetben beismert rovatiróé és a neki teret adó hetilapé néhány év óta. Nincs helyünk ismertetni a megszívlelendő cikkek tömegét, de az egyikből mégis idézünk. Ebben azon kísérletekről értekezik a lap, amelyek “jelenleg különösen az Egyesü’t Államokban, tisztességes embereknek, sőt csoportoknak a hitelét akarják sárbarángatni, tájékozatlansággal vegyes feltűnési vágyból vagy e fogultságon alapuló ravasz számításból. ” A cikk rámutat arra, hogy valakiről felismerni, hog^ kommu nista aránylag egyszerű, de tiltakozni kell az ellen, hogy gyanús irányzatok védőbajnokai a kommunistaság vádjával és hasonlókkal próbálják letorkolni, lekráglizni a népbarát haladás harcosait. Azt Írja az “Evangéliumi Világszolgálat” cikke: “Résen kell lennünk, mert történelmünk utolsó szazadénak legveszélyesebb kártevői azok voltak, akik különféle kegyes ürügyek alatt megakadályozták a reform - törekvéseket, amelyeket a magyarság vezető szellemei elénk rajzoltak, amelyeket a nemzeti közvélemély jobbik feíe magáévá is tett, de amely reformok gyökeres keresztülvitele mindig megakadt. Hol elkerülhetetlen külső, hol meg belső akadályon múlt, de reformjaink Széchenyi és Kossuth korától kezdve a legújabb korig sorra elvetélődtek. A maradiság, a rosszul értelmezett lojálitás, az álkonzervativizmus arányra kisebbségben levő, de jól működő erői mindig felülkerekedtek s nem egy esetben a ma is tapasztalható hatásos megfélemlítés eszközeivel sikerült íelülkerekedniök. És ez a baj igen könnyen megismétlődhet. Ellenszere: a müveit főknek, a tehetségeseknek, a független szellemeknek, a nemzet “jobbik felének" kell a közszabadságon felépülő, bátor reformok jegyében fellépniök. Sem a haladás jelszavát és lendületét nem szabad a forradalmi, destruktiv erők kezébe ejteni, sem pedig a ma; zsarnokság elleni küzdelem irányítását olyanokra hagyni, akiknek működése végre is a könyvégetéshez, a szabad vizsgálódás tanának elfojtásához, a vörös helyett valami egyéb szinü terror modern változatához vezetne”. * * * MENNYIRE MÁS hangnem ez, mennyivel nemesebb, nivósabb, emelkedettebb, nevektől, rága lomtól, gyűlölet tobzódástól, gyalázkodó személyeskedéstől mentesebb, valóban a korszerű haladás szelleme becsületes hitével áthatott I Szerencsére a füllentő rovatiró csaknem egyedülálló jelenség, fekete bárány. De szeretnők, ha egysem votna az. — Mennyivel jobb, szebb, üdvösebb volnál Mint ismételten hangoz, tattuk, meleg emberi gesztussá1 fogadnánk, ha revidiálná irányát, hangját, módszereit, felhagyna a reakciónak és embertelenségnek való falazással, talpnyalással, a tisztességes, népbarát szándékú emberek elleni szennydobálással, hiszen, — ezt is ismételjük, — a huszadik század a Demokratikus és Szociális Egyház százada és az Egyház, mint ilyen küzdhet meg legjobban jobboldali, -mint baloldali pogány, diktatórikus ellenségeivel, ’ ^ztosithatja magának a dolgoz, tömegek ragaszkodását egy uj évezredre, mindnyájunk örömére és büszkeségére. Azok a közírók, újságírók, politikusok, akik ellen füllentőnk a legvadabbdul tajtékzik, — mint többször megírtuk, — szintén csak emberek, akik sok közéleti munkájuk alatt b-zonnyal nem egyszer tévedtek, hiszen csak az Úristen tökéletes. De amit akartak, mindig jószándéku, becsületes, a szegénynép, a kisemberek, a gazdaságilag va<?y politikailag, sőt többnyire mindkettő ileg elnyomott tömegek érdekében volt Nem ők üzenték meg az első világháborút. Nem ők küldték Lenint leplombált vaggonban Oroszországba kommunizmust csinálni. Az első világháborúsj összeomláskor nem ők rendelték el a hadsereg azonnali leszerelését s ezzel nem ők tették lehetetlenné a határok védelmét, hanem a győztes Nagy Entente parancsa. Nem ők diktálták a trianoni szörnybékét, nem ők kötötték meg a Ribbentrop-Molotov szerződést, amely lehetővé tette, hogy Hitler a hátbatámadás veszélye nélkül m:gindithassa a második világháborút és amelynek köszönhető, hogy abban a “se előre- se hátra kátyúban vs gyünk, amelyben vagyunk", űk már 1914 junius 25-én a szerb válasz elutasítása estéjén azt hirdették a hj' tus vérontásról, hogy “Mag.yaror=>zag nem nyerhet semmit, csak mindent kocká ra vethet egy háborúval" és nem éljenezték együtt a háborút a hadüzenet örömére berúgott Kun Andorokkal! Ezek az újságírók, politikusok az “élni és élni hagyni" ember séges jelige jegyében békés fej-1 lődést akartak véres háborúk és forradalmak helyett és bizony, ha mint azt az “Evangéliumi Világszolgálat” oly becsületes őszinteséggel megállapítja, különféle ürügyekkel nem akadélyozták volna mindig a reformtörekvéseket és azok nem veté'ődtek volna el, — sok minden másként történt volna! Például, ha az általános titkos választójognak foly tonos hátráltatása helyett, -idejében beengedik a műhelyek és a föld robotosainak képviseletét <i parlamentbe, az alkotmány sáncaiba, hogy létrejöhessen a földreform és több más népjóléti könnyítés, eltűnjenek a nagy társadalmi ellentétek, az ország kétharmadát elrabló Vyx-jegyzék és az egyidejű szociáldemokrata kommunista titkos paktálás óriási erőpróbáját is kibírta volna a magyar közélet, nem köv tkezett volna be Kun Béla felelőtlen, véres osztály-diktatúrája, amelyben a bűnösökkel együtt zátonyra ju(Folvtatás a 4-ik oldalon) Furcsa csehszlovákiai jegyzék a washingtoni kormányhoz A N. Y. Times jelentése szerint a csehszlovákiai bábkormány tiltakozó jegyzéket küldött a washingtoni kormányhoz és abban vádat emel, hogy Amerika menekült szlovák politikusokat használ fel “hazájuk gyalázása" céljára. Ez alatt a bábkormány elleni támadásokat érti. A menekült politikusok arra hivatkoznak, hogy ők nem hazájukat, hanem a hatalmat bitorl j kommunistákat támadták, akik i 945 előtt megfordított helyzetben ugyanezt tették. A csehszlovákiai bábkormány jegyzéke, hir szerint elsősorban Lettrich József szlovák politikusnak sajtó alatt lévő könyve ellen irányul, amely a kommunisták 1948 februári puccsa eddig ismeretlen részleteit készül leleplezni. Siroky csehszlovákiai miniszterelnök, aki maga is szlovák származású, a szlovák kommunista párt április 24-i közgyűlésén azzal vádolt egyes szlovák menekült politikusokat, hogy a washingtoni külügyminisztérium segítségével külön szlovák állam felállítása érdekében dolgoznak. A közgyűlés Sirokyt nem választotta be újra a pártvezetőségbe és azt hisz:k hogy Siroky, akt együtt működött Malenkovvai rövidesen Nagy Imre volt magyar miniszterelnökhöz hasonlóan, meg fog bukni. tárgyalások formosárúl? . AZ ELÍTÉLT AMERIKAI REPÜLŐK SZABADONBOCSÁJTÁSA A HÁROM FELTÉTEL KÖZÖTT. Amerika világkörüli útra küldi az első kereskedelmi atomhajót Eisenhower elnök az Associated Press hétfőn, New Yorkban tatott gyűlésén bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy •atomerővel hajtott kereskedelmi hajót, — e minőségben az elsőt, — világ körüli útra fog küldeni, hogy az Egyesült Államok azon célját jelképezze a világ népeinek, hogy az atomerőt békés ipari célokra kívánja felhasználni, nem pedig háborús tömegpusztításra. Hangoztatta, hogy Amerikának az igazságos béke a célja és békében akar együttélni a föld minden népével. Knowland szenátor azt indítványozza, hogy a hájó építését azonnal kezdjék meg. (Mint ismeretes, Shippingsportban (Pa.)* már épül az első atomtelep, amely ipari célokra fog atomerőt szolgáltatni. Hasonló telepek tervével foglalkozik Anglia, Franciaország és a Szovjet is, amelyek kísérleti célokra egyelőre kisebb telepek felállításába fogtak. Ha az atomrő ipari célokra való felhasználása nagy arányokat fog ölteni, beláthatatlan, átalakító hatással lesz az országok gazdasági életére). Chou En Lai kínai kommunista miniszterelnök azon taktikai frontváltoztatására, mellyel az [ ázsiai és afrikai népek bantungi: konferenciáján kijelentette, hogy a kommunista Kina Formosára' /aló jogának teljes fenntartásá- | val hajlandó a háború elkerülésé | re közvetlen tárgyalásokra lépni az Egyesült Államokkal, a washingtoni State Department a következő válasz nyilakozatot adta1 ki: “A U. S. örömmel üdvözöl minden becsületes békeszándékot. Formosán székel egyik szövetségesünk, a szabad kinai köztársaság és természetesen, ragaszkodnánk ahhoz, hogy tárgya; lások esetén a szabad Kina mint | egyenjogú fél vegyen részt.” i A válasz egyben három pontot j j említ, amelyek a kommunista' Kina becsületes szándékainak bizonyságául szolgálhatnának: 1. Fegyverszünet a Formosa és a kinai szárazföld közti vizeken. 2. A tizenegy elitéit amerikai repülő és 45 olyan civil személy^ szabadonbocsájtása, akik a kinai kommunisták kezében vannak. 3. Az Egyesült Nemzetek azon , meghívásának elfogadása, mely felszólította a kommunista Kínát, hogy küldjön megbízottakat a formosai kérdésnek az Egyesült Nemietekben való tárgyalására. Knowland szenátor ellenzi, hogy bármely a kinai nemzetiek birtokában lévő területet feláldozzanak és attól tart, hogy a Chouval való tárgyalások csak “keleti Münchenre" vezetnének. Knowland tudvalévőén a republikánusok szenátusi vezetője, de nézetei gyakran ellenkeznek Eisenhower elnökével. George szenátor a szenátus külügyi bizottságának demokrata el-1 nöke enyhébb állásponton van és kijelentette, hogy "Chou nyilatkozatát ne utasítsuk el, hanem •/együk gondosan fontolóra”. Richards képviselő a képviselőház külügyi bizottságának demokrata elnöke szerint, ha Chou ajánlata csak azt célozza, hogy szakítást idézzen fel Washington és a nemzeti Kina között, a tárgyalásokat már az elején meg kell szakítani. Legfontosabbnak annak megismerését tartja miben állnak Chou feltételei. Mint lapzártakor jelentik Dulles hajlandó Csiang nélkül is tárgyalni Chouval. A bantungi konferencia A hatnapos bantungi konferencia szombaton ért véget. A konferencián Chou En Lai volt a„ "star", ami láthatólag bántotta Nehrut, a semlegeskedő indiai miniszterelnököt. De Chounak is számos kellemetlen perce volt, mert több felszólaló élesen szóvátette a Szovjet gyarmatosító politikáját és a kolonializmus uj válfajának nevezte a kommunizmust. Irák, Irán, Törökország, Thailand, Pakisztán és a Fülöpszigetek szónokai antikommunista szellemben beszéltek és védték a Nyugattal való szövetségüket. Sir John Kotelawala ceyloni miniszterelnök erélyes szavakkal tette szóvá, hogy a "a Szovjet és Kina közönséges csatlóssá erőszakoltak számos európai és ázsiai országot". Végül azonban olyan határozatot fogadták el, amely elitéi minden gyarmatosító politikát, de nem említi a. kommunizmust. A konferencián résztvett 29 ország 1.4 billió embert képviselt, a föld lakosságának több mint a felét. Amerika, amely csak megfigyelővel volt képviselve, több jóbarátot talált ott, mint remélte. MAGYAR DIPLOMATA A N. Y. TIMESBEN A SZOVJETTEL VALÓ TÁRGYALÁSOKRÓL WASHINGTON SZÁMIT ARRA, HOGY A SZOVJET NEM MEGY KI MAGYARORSZÁGBÓL A N. Y. Times értesülése sze rint a Szovjet az osztrák békeszerződéssel egyidejűleg nyilvánosságra fogja hozni a “Keleti NATO" létrejöttét és az ezzel kapcsolatos "szerződések" szövegét, amelyek szerint a Szovjet, Lengyelország, Magyarország, Románia, Csehszlovákia. Kelet Németország, Bulgária és Albánia haderői közös katonai vezetés alá kerülnek. Ez egyértelmű azzal, hogy a Szovjet nem akar eleget tenni a magyar és román békeszerződés ama pontjának, amely szerint 90 nappal az osztrák béke életbelépte után ki kell vonulnia Magyarországból és Romániából, sőt várható, hogy Csehszlovákiában és Bulgáriában, ahol eddig nem volt nyílt az orosz megszállás, szaporítják az orosz katonaság számát. (A rabországokban a katonai vezetés oroszok vagy az illető országból származó orosz állampolgárok kezében van, a hadseregek eddig is orosz mintára voltak szervezve és az orosz nyelv tanulását nagyon szorgalmazzák a tisztek között.) A Times szerint Amerika kétségtelenül tiltakozni fog a további megszállások ellen, de valószínű, hogy a Szovjet azzal fogja elutasítani, hogy a NATO-nak is joga van haderőket tartani a nyugateuropai országokban. A Szovjet elfogadta a meghívást a május másodikán Bécsben tartandó követi konferenciára, amely az osztrák békeszerződés végleges megszövegezésével fog foglalkozni, N. Y. Times vasárnapi száma levelet közöl Bessenyey György, volt franciaországi és svájci magyar követtől, aki a Magyar Nemzeti Bizottmány külügyi osztályának elnöke. A bécsi követi konferencia küszöbén és újabb négyes külügyminisztén konferencia közeledtén a régi magyar diplomata Írása a rabor. szágok ügyét kívánja szolgálni Amerika angolnyelvü vezető lapjában. Utalva a yaltai konferencia következményeire, figyelmeztet, hogy tekintetbe véve a két fél erőhatalmi pozícióját, nincs szűk ség arra, hogy egy békés megoldásért nagy árat kelljen fizetni. A legnagyobb hiba volna, úgy mond, ha feladnák a rabnemzetek szabadsága ügyét. Rámutat arra, hogy Oroszország a múltban legtöbbször elvesztette háborúit és a második világháborúban főként Hitler bakklövései és az amerikai segítség következtében sikerült győznie. A Szovjet belpolitikai helyzetét, kivált a mezőgazdasági és közellátási viszonyokat egyáltalán nem látja megnyugatatónak a Kreml urai számára és felhívja a figyelmet Oroszország közlekedési vonalai fejletlenségére, ami háborús esetben nagy hátrányára lehet. A rabországok ellenséges szelleme, ha háború törne ki, veszélyekkel fenyegetné a Szovjet katonai terveit. Különösen Magyarországon fordul a nemzeti közérzés a rendszer ellen és csak megvetése van annak korrupciója, tehetetlensége és belső ellenmondásaival szemben. A Szovjet körül van véve a Nyugat szövetségeseivel és katonai bázisaival. A Szovjet ezt maga is érzi és éket törekszik verni Amerika és szövetségesei közé. Erre a válasz csak a szövetségesek összetartása lehet, hogy kellő erőpozícióból tárgyalhassanak. Bessenyey arra a következtetésre jut, hogy ha a Nyugat “bölcseséggel, ügyességgel és eltökéltséggel folytatja a tárgyalásokat, azok arra vezethetnek, hogy a Szovjet visszavonja állásait mindenünnen, ahol azokat erőszakkal vagy csalással megszerezte. Álláspontjának az osztrák kérdésben való megenyhülése e tekintetben bátorító és biztató jelnek látszik.” RÖVIDEBB LESZ A KATOLIKUS SZENTMISE Mint Vatikánvárosból jelentik a Szent Rítusok Kongregációja 1956 január elsejétől elrendelte, hogy a világ különböző országaiból, a papságtól jött ajánlásoknak megfelelően, a szentmiséket egyszerűbbé és rövidebbé kell tenni. A közlemény nem ismerteti a teendő változásokat, de nyilvánvalóvá teszi, hogy a szentmisék vallási alapjellege változatlan marad. Egyik indokul a papság növekvő elfoglaltságát említi. Ez okból a papi breviárium szakaszok is rövidebben lesznek.-ooo-MÁJUS 9-ÉN VESZIK FEL A NÉMETEKET A NATO-BA Nyugat-Németország május 5-én, a második világháborús kapitulációja tízéves évforduló napjaiban visszanyeri majdnem teljes függetlenségét, miután a párisi egyezményeket már az összes érdekelt országok törvényhozása jóváhagyta. Négy nappal később, május 9-én Párisban megtörténik Nyugat-Németország felvétele a NATO-ba, az Atlanti Egyezmény országainak közös katonai szervezetéi?«,
