Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-03-11 / 10. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáid független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS L..iW’“ü äh becuuú-Olass Matter May 18, 1923, at the Post ~if.ee at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”. ;------------------------------------------------------------------------------------------NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . .............................. $4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII, Évfolyam, 10-ik szám BETHLEHEM,; PA., 1955 MÁRCIUS 11 Egyes száma ára 8 cent IÍKVÍ1 VILÁGTÜKÖR MÁRCIUS 15-ét ez évben is szomorúan ünnepli az óhazai és a szabad magyarság. Ma az óha­zában nyomuk sincs azon köz- i szabadságoknak, melyeket 1 0 7 [ év előtt proklamált a lelkes pesti ifjúság Petőfi és Jókai vezetésé­vel. Ha ma akadnának Budapes­ten költők Írók, uj Petőfik és Jókaik, aki bemennének az egyik nyomdába és cenzúra nélkül ki­nyomatnák a Tizenkét Pontot, meghirdetnék a sajtó, gyülekezé­si és egyeb polgári közszabadsá­gokat, azonnal az AVO venné pártfogásába őket. Táncsics Mi­hály pedig most is börtönbe ke­rülne, ha követelné, hogy javítsák meg az éhbéreket vagy pláne szabadságjogokat is követelne a munkások számára. Bárhogy szól is a szólás- mon­dás, hogy nem lehet vissza fordí­tani az idők kerekét, bizony na­gyon is visszafordult 1847-re és ne mondja nekünk senki, hogy ezzel szemben a munkások, dol­gozók most a maguk urai és job­ban keresnek, mint a “kapitalis­ta kizsákmányolok” alatt. Jön. nek a levelek Budapestről, hogy 7—800 forint Pesten egy női ru­ha, 300 forint egy kiló kávé, ha egyáltalán kapható. A kereset pe- j dig havi 800—1200 forint. Az államkapitalista kommunizmus, ' mint monopol-munkaadó olyan béreket fizet, amilyent akar, sztrájkjog nincsen, a rendőrség • az egyetlen munkaadó alkal­mazottja... A munka hajsza, az állandósított” munkaverseny” I után pedig még nyugta sincs az! embernek, párttanfolyamot kell hallgatni. Valamikor azt állami alkalmazottakról mondták Ma­gyarországon, hogy a fizetésük semmi, de az legalább biztos. A helyzet ma még rosszabb, mert ma mindenki állami alkalmazott, de ha nem vigyáz a szájára, re­pül a helyéről. Még a magyarok legkedvencebb régi szabadsága, a dörmögés joga, a “jus murmu-l randi” sincs meg és “régen rossz” annak, aki ezt elfelejti. Hol vagy 1848 Március Idusa, Téged ma­gyar kíván! * * * UJ SZABADSÁGÜNNEP uj március 15 ezúttal belülről, csak a magyar nép önkéntes akaratá­ból, nem születhet. A megszálló orosz túlerő gépfegyverei, ágyúi, tankjai, bombázói ellen, számbe­lileg és felszerelések dolgában na­gyon el volna maradva minden nemzeti felkelés. Emlékezzünk csak miként verték le harci gé­peikkel a Szovjet megszálló erők 1953 junius 17-én a keletnémet­országi Szovjet-zóna felkelését! Az uj Szabadság Márciust csak a szabad világ egységes harci meg­mozdulása hozhatná meg, de hol vagyunk ma ettől, mikor a Nyu­gatnak még a foga is vacog az atom- és hidrogénbombákról szóló hirek hallatára... Formo­sa körül ugyan nagyon puskapo­ros a helyzet, de a Vasfüggönyön kívüli világ nem hiszi, hogey ebből világháború kerekedne. Inkább gondolnak arra, hogy Beriát él Malenkovot Kruscsev és Zsukov, a párt és a hadsereg szövetkezése tette el az útból és ki tudja, vé­gül nem a párt és a hadsereg, Kruscesv és Zsukov közt dől-e el a Szovjet jövője és a hadsereg marad felül, Zsukov lesz a hata­lom végső ura? Ki tudja nem e fogja egyszer a pártvezérek dik­tatúráját a hadvezérek uralma, a katonai diktatúra leváltani? Akit Isten sokáig éltet, sok mindent megél. Voltak, akik es­küdtek Hitler legyőzhetetlenségé­re, a názismus ezer évére, — ta­lán lesznek fiatalok, akik megérik a másik világ- sanyargató szörny, rendszer, a kommunizmus buká­sát is! Nem szeretünk semmiféle dik­tatúrát, igy a katonait sem. A le­hetősége azonban oly távoli, hogy kár már ma meditálni fölötte. Cs*k jelezzük, hogy a láthatáron halványan dereng egy remény­­sugaracska, hogy a kommuniz­must egyszer leváltja egy katonai diktatúra. Ilyen megoldásnak sok súlyos árnyoldala volna, de két­ségtelen, hogy az emberiség meg­takarítaná vele a harmadik, min­dennel szörnyűbb világháború mindennél szörnyűbb emberélet­veszteségeit, vag3Űs még véreng­zések esetén is olcsóbban szaba­dulna a világ a kommunizmustól, mintha egy uj világháborúban 30—40 vagy mégtöbb millió em­ber pusztul el. Meg aztán jobb volna, ha Europa és benne Ma­gyarország nem válna újra harc­térré, testvér-háború irtózatos pusztításai színhelyévé, hanem a szabad világ páholyból nézhetné a nagy rendcsinálást a Szovjet­ben, operáció nélkül lehetne megszabadulni a világ rákos fe­kélyétől. . . Zsukov rendcsinálása volna te­hát a “kisebbik rossz”, sőt ahogy ma fest a világpolitika, talán egyetlen elképzelhető megoldás. És akármily gyenge a kilátás er­re, mégis egy eshetőséggel több, hogy végül mégis lesz felszaba­dulás az immár tiz éve tartó moszkvai járomból. A rabnépek felszabadításához talán az orosz nép felszabaditásán keresztül ve­zet az ut. . . Még ha nem is tud­nánk hinni benne, ha ma alig ir több, mint a remény egy szal­maszála, mégis higyjük ezen a márciusi ünnepen, hogy több le­gyen a remény. . . VAN OLYAN vélemény is, hogy Zsukov és a többi tábornok, akik mind a kommunizmus alatt érték el nagy pályafutást, meg­bízható szolgái a kommunisták­nak, sőt azért kerültek most ve­zető helyre, mert közeli egy uj háború lehetősége. E kombiná­ciók szerint a Szovjet számit ar­ra, hogy a formosai ügyből nagy háború támadhat és nem ellenez­ne egy összecsapást Amerikával még mielőtt a Nyugat felfegyver­­zi a németeket. Akik ily közeli háborút nem tartanak kizártnak, utalnak arra is, hogy egy háború levezetné a Szovjet fokozódó belső mezőgaz­dasági és egyéb termelési válsá­gát, úgyszintén hogy, ha a kom­munista Kina lekötné a Távolke­leten Amerikát, a Szovjetnek, — a Kinanak nyújtandó szövetségi segítség mellett, — könnyebb helyzete volna Nyugateuropában az újabb terjeszkedésre. Szerin­tük Malenkov menesztésének egyik főoka volt, hogy a közeli évekre nem akart háborút, mig Kruscsev főtitkár, Zsukov Bul­ganin, Konev és Vorosilov tá­bornokok a mostani időpontot alkalmasnak tartják arra, hogy a Szovjet további hódításokat te­hessen. Hogy viszonylik ez a vé­lemény az atom- és hidrogén bombától mindkét oldalon mu­tatkozó félelemhez, nem mond­ják meg e vélemény hirdetői. . . Feltételezhető, hogy Zsukov és generális társai nem akarják megd önteni a kommunizmust ami talán már azért is nehéz vol­na, mert polgárháború esetén esetleg a kommunista Kina is beleszólna az ügybe a pártvezé­rek oldalán. De még kisebb es­hetőség, hogy Zsukov és generá­lis-társai önként visszaadnák a rabországok szabadságát. Lehet, hogy többé kevésbbé pánszláv imperialisták vagy legalább is nem akarnak a sztálini birodalom felosztásánál elnökölni. A rabországok szabad földön élő fiai és az amerikai magyar­ság, bármily bizonytalan is, mit hoz az oroszországi személyi har­cok legújabb fejezete, továbbra sem tehetnek egyebet, mint hogy minden bizalmukat az Egyesült Államokba helyezik. Bármi jöj­jön is, a felszabadítást csak az Egyesült Államok segélyével le­het elérni. Ezért nézzük rossz szemmel az egyes ptenehvilt cso­portok lapjaiban gyakran jel nt­­kező Amerika ellenes hangulat keltést. Most például a Zakó An­drás volt Szálasi tábornokhoz igen közelálló, müncheni "Hun gária" az Egyesült Államokban is árusított lap február 20-iki szá­mában a következő, Amerika­­ellenes kitörést olvashattuk: “Sokat vizsgálták, elemezték megfigyelők: miért maradt való jában rideg és elzárkózó Európa, miért nem volt hálás, miért nem támadt igazi nagy és benső kon­taktus Európa s az amerikai erők közt? Európa rongyaiban se tudta elfeledni szétvert katedrá­­lisait és otthonait, — agóniájá­ban már mindegy volt kinek számlájára Írja a közelgő halált, — Európa nem tudta elfelejteni, hogy testét megcsonkították, ezeréves országokra, sajátos, egyéni arcú nemzetekre ráenged­ték egy végzetes paktummal a szovjet ázsiai hatalmát, — hiába öntözte dollármilliárdokkal, se­gítette talpra valahogy, — a Marshall-terv s a Care pakét nem öntött lelket Európába." Nincs helyünk, hogy ideírjuk a fanyalgó cikk hosszú folytatását elég annyi, hogy a cikk egyetlen szóval sem vesz tudomást, hogy volt egy Hitler nevű “ember" is aki a második világháborút elin­dította és ártatlan országok egész sorát rohanta le csapataival, hogy végül mindjüket egy “Uj Rend" nevű európai uralom segédnépei­vé, gyarmataivá tegye. A KATEDRÁLISOK, OTT­HONOK feldulását Hitler kezdte 1939 szeptember elsején, amikor Varsót és még 16 lengyel várost összebombáztatott. Nemcsak ka­­tedrálisokat és otthonokat, de élő, eleven embereket, aggokat, asszonyokat és gyermekeket bombáztatott. Majd Hollandiá­ban Rotterdammot szinte eltöröl­te a föld színéről és folytatta 1940 augusztus végétől négy hó­napon át naponta a Battle of Britain”-nel, amikor sok ezer házat, bombáztatott le London­ban, — köztük Anglia első szé­kesegyházát, a londoni Szent Pál templomot, majd pedig Coven tryt, a nagy angol iparvárost csaknem a földdel egyenlővé tet­te, Még 1941 elején is sűrűn visszatértek London fölé Hitler bombázói és nem tulzunk azt állítva, hogy a londoni bombázá­soknak magukban több mint 30,000 civil halottjuk volt. De erről nem ir Kovács Aladár ur­nák Szálasi Nemzeti Szinházi igazgatójának lapja, szerinte a háború, úgy látszik Németország amerikai bombázásával kezdő­dött . . . Arról kesereg, hogy a Nyugat “végzetes paktumot” kötött a Szovjettel, de ismét nem vesz tudomást az előzményekről, ame­lyeknek következménye ez a paktum volt. Nem vesz tudomást az első, még végzetesebb pak­tumról, a Ribbentrop-Molotov szerződésről, amellyel a Szovjet megadta a lehetőséget, hogy Hit­ler a hátbatámadás veszélye nél­kül gázolhassa le Europa kisebb országait és amellyel a lengyel osztozkodás következtében Hit­ler behozta a Szovjet ázsiai ha­talmát Európába! Hitler barbarizmust barbariz­musra halmozó, “urnépi” tébo­lya kergette Angliát és Amerikát a Szovjet karjaiba. Hitler kihívta a végzetet és ártatlan európai né­pek isszák meg most a levét vi­láguralmi hazárdériájának! Nagyon egyoldalú, nagyon szándékosan feledékeny a “Hun­gária" kirohanása és ezzel ön­kéntelenül bizonyságot szolgáltat arról, hogy a Kovács Aladárok ma is javíthatatlan názi-barát nyilasok, miként arról számos egyéb bizonyítékaink is vannak. . . em utolsósorban az idézet be­fejező része, amely a Marshall Terv éa « ‘‘Care-pakétok" felett lekicsinylőén gúnyolódik. Pedig mindkettő konstruktiv, épitő szellemű akcjó volt. A kom.su-; nizmusnak sakkal könnyebb ta ; laja lett volija Nyugat-Europá ban az elmúlj hét évben, ha az amerikai adófizetők nem adták volna oda keserves adófiPé:eik billióit Nyug4-Europa gazdasá­ga talpra-álütására, aminthogy “Care pakét(jk" is az ínségesek millióin segítettek, Amerika né­pe jószivének fényes bizonysága: voltak, amiéi nem fagyos gúny és ajkbiggyesítés járna ki számá­ra ... A názil nem változnak! * * * SAJNOS, lem változnak Ame­rikában sem.. . Olvassuk, hogy New Yorkban egyes, meg nem nevezett egyesületek "egyesület­­közi" ünnepséget rendeztek Bu ua elestének ízéves évfordulóján. Az ünnepség főszonoka dr. Ágh László, a Zákó féle “Bajtársi Kö zösség" ametkai főcsoport veze­tője volt. Budapest teljesen hiá­bavaló feláldozását, százak és I ezrek és rengeteg otthon és templom teljesen felesleges le­­, bombázását így ünnepelte mint ; “egy becsülees és hős nemzet megbízhatóságának jelét". Kinek számára mutatkoztak akkor meg- í bizhatónak a másokat továbbra is céltalanul a vágóhidra küldő és Budapestet céltalanul feláldo­zó, nyilas vezérek? Ágh kérkedik a Hitler szempontjából való meg bizhatósággal a hűséggel Hitler | iránt, aki uagyar parlamenti\ képviselőket küldött a német koncentrációs táborokba és fel- ! diktálta miniszterelnökül Sztó­­jait, majd pedig Skorzenivel ki­verette Horthyt kormányzói állá-1 sából. Kérkedik, mennyire a végsőkig lojálisak voltak az ide­gen államfchö' Hitlerhez, a szá­zadnak .jetiért legvéreng­zőbb bestiájához, aki a magyar népből is segédnépét, szolgané pet akart csinálni és már ezért is megérdemelte pusztulását! És aztán azt blöfföli dr. Ágh László: “Az elmúlt tiz esztendő alatt ö nyugati államférfiak is megál­lapították, hogy amig Budapest vérzett, Eisenhower csapatai elér­keztek a Brennerig és ha Buda­pest is három nap alatt adta vol­na fel a küzdelmet, mint Bécs, Stalin hordái nem álltak volna | meg Párisig". Amikor Budapest ostrom \ megkezdődött, Eisenhower csa­patai már mélyen bent álltak Németországban. — Eisenhower1 hadserege, együtt az angol had­sereggel legalább 5—6 millió fő­nyi volt, a legkiválóbb felszere­léssel. Magyarország és Budapest csak mellékfront volt és Buda­pestnek és a vidéki varosok, fal­vak egész sorának összebombaz (Folytatás a 4-ik oldalon ) EISENHOWER SAJTÓ­­KONFERENCIÁJA Eisenhower elnök a március 2-i sajtókonferenciáján kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok semmiféle támadó háborúban nem vesz részt. A nyilatkozatot úgy értelmezik, mint amely Csiang kínai nemzeti kormányá­nak a kommunisták ellen a kina^! szárazföldön esetleg megkísérel.’ támadására vonatkozik. A nyi- í latkozatot Formosán, Csiang székhelyén kedvezőtlenül fogad­ták. Az atom- és hidrogénbombák­­íól kijelentette az elnök, hogy Amerika azok terén fö ényben van a Szovjettel szemben, de bi­zonytalan, meddig fog fennállni ez a fölénye. (Nem kellene e fö­lény ideje alatt dűlőre vinni a rabországok ügyét és egyéu nagy kérdéseket? A Szerk.) Egy újságíró kérdésére kijelen tette az elnök, hogy nincs tudo­mása arról, hogy konkrét formá­ban felmerült volna a javaslat, hegy Amerika búzát szállítson vagy ajándékozzon a Szovjetnek. Ügy tudja, hogy a Szovjetben \ annyira nincs gabona-inség, hogy az elmúlt hetekben is 300,000 tonna búzát exportált külföldre. Az elnök változatlanul ellenzi a jövedelmi adóknak 1956-ban általánosan fejenként húsz dol­lárral való leszállítását és örömét fejezte ki, hogy a szenátus pénz­ügyi bizottságában, egyes demo­kraták segélyével 9:6 arányban' leszavazták a javaslatot. Azon kérdésre, hogy jelölteti e magát újból 1956-ban, azt fe-l lelte az elnök, hogy “mához egy évre" fog erről nyilatkozni.Ázsiai országok pénzügyi és gazdasági megsegélyezésére rövidesen nagy összegű javaslat kerül a kon­gresszus elé. BECSBEN szobrot akar­nak ÁLLÍTANI FERENC JÓZSEFNEK Az Associated Press március 5-i jelentése szerint Bécsbeni mozgalom indult meg, hogy bol­dogult I Ferenc József királynak szobrot állitsának a város egy díszes helyén. | A mozgalmat különösen a kor­mánykoalícióban nagy szerepet vivő Katolikus Néppárt támogat­ja, amelynek vezető publicistája, dr. Friedrich Funder, a “Reichs­post” napilap 40 éven át volt és a “Die Furche“ (A Barázda) ka­tolikus hetilap jelenlegi főszer­kesztője cikkeiben nyíltan köve­teli, hogy a Habsburg Ház tagjai­nak tekintet nélkül arra, lemon­danak-e a dinasztia trónigényé­ről, engedjék meg az Ausztriába való visszatérést. EDEN FELHÍVTA CSIANGOT, VONULJON KI A QUEM0I ÉS MATSU SZIGETEKRŐL Dulles és Eden külügyminiszte­rek visszatértek a bangkoki kon­ferenciáról és Dulles kedden este a távolkeleti válságról mond be­­szédet a rádióban. Dulles hazaté­rőben Formosát Í3 meglátogatta és tárgyal sokat folytatott Csiang kínai nemzeti elnökkel a Formosa előterében fekvő Quemoi és Mat­su szigetek ügyében. Eden kedden felhívta Chian­­got, hogy ürítse ki úgy a Quemoi mint a Matsu szigeteket, hogy a kínai kommunisták birtokba ve­hessék azokat. Csiang úgy nyilatkozott, hogy a Quemoi és Matsu szigeteket a nemzetiek megvédik, akár segít­ségre jön az Egyesült Államok, akár nem. A kínai kommunisták pénte­ken, március 4-én 40 kisebb ha­jóval megtámadták a Matsu szi getek egyikét, de Csiang erői visszaverték őket. Ugyanaznap a kommunisták a szárazföldről ágyuzták a csupán öt mérföldnyi­­xe lévő Quemoit. Knowland republikánus szená­­; tusi vezető hétfőn a két sziget- 1 cpqpgyt amerikai védelme m«l" lett foglalt állást és hangosulyoz­­ta véleményét, hogy Eisenhower enöknek a támadó háborúk ellen tett, legutóbbi nyilatkozata nem jelenti azt, hogy Csiangnak le kell mondania a kínai szárazföld felszabadításáról. Sürgette a kémkedés címén a kínai kommu­nisták által elitéit tizenegy ame­rikai katona szabadonbocsájtását és hangoztatta, hogy ha az ezirá­­nyu akció április elsejéig nem hoz eredményt, radikálisabb lé­péseket fog követelni a szenátus­ban. Washingtoni körök értesülése szerint Eden közvetítő kísérletet tett a formosai ügyben, de a tár­gyalások a kinai kommunisták makacsságán hajótörést szenved­tek és fegyverszünetre jelenleg nincsen kilátás, mert a kinai kom­munisták nem érik be a Quemoi és Matsu szigetekkel, hanem ra­gaszkodnak Formosa átadásához. Egy amerikai tábornok Que­moi szigetére érkezett és ebből arra következtetnek, hogy Ame­rika végül is arra fogja elhatároz­ni magát, hogy kommunista tá­madás esetén résztvesz e szigetek v*deim*htn< MÁRCIUS 15-ÉNEK MEGÜNNEPLÉSE Csak pár nap választ el a va sárnapi Március 15-iki ünnepség­től. Minden felé lázas készülő­dést lehet látni és igen nagy az igyekezet, hogy mindenki, aki fellép a legjavát adja tudásának és igy áldozzon Március 15-ike emlékének. Az a tizennégy Egy­ház és Egylet, amely részt vett a Bethlehem és Környéke Magyar Egyházainak és Egyesületeinek Nagybizottságának megalkotásá­ba, mind kivette a részét az elő­készítés fárasztó és nehéz mun­kájába és örömmel jelenthetjük, hogy olyan műsort tudtunk üsszeállitani, amilyen már réges légen nem volt Bethlehemben és a legkényesebb Ízléseket is ki fogja elégíteni. Gyönyörű ének és zeneszámok, szavalatok és tánc fogja szórakoztatni az összegyülteket, mig az ünnepség méltóságát és a megemlékezés magasztosságát az a pár szónoklat fogja megadni, amely olyanok szájából fog elhangzani, akik a bethlehemi magyarság körében igen szeretettek és megbecsültek. Eljövetelét megígérte a város polgármestere is. Külön jelentőséget ad az ün­nepségnek, hogy nem csak em­lékünnepe lesz az 1848 márc. 15- ikének, hanem egy tiltakozás lesz az ország megszállása ellen tiltakozás lesz az ellen a I 0 esz­tendős rémuralom ellen, melynek sok sok ezer az áldozata. Tiz esz­tendeje, hogy az ország a kom­munista orosz hadsereg birtoká­ba esett és tiz év óta nem men­tek ki az oroszok az országból. Minden igaz magyarnak tiltakoz­ni kell ez ellen és a bethlehemi és környéki magyarok ezt az ün­nepséget fogják felhasználni né­ma tüntetésül a szülőhaza rab­láncra fűzése ellen és ezért szük­séges, hogy mindenki aki csak te­heti jöjjön el erre a pompásnak Ígérkező gyönyörű ünnepségre. A tiltakozás lángjai fognak ki­­gyulni a magyar szivekben és ennek a lángnak fel kell érni az Egek Ura trónusáig, hogy ő is meghallgassa hő imánkat és szabaditsa fel sokat szenvedett országunkat. Az ünnepség öröm ünnepe lesz annak, hogy a Bethlehem és környéke maroknyi magyarsága, amely az idők nagy forgatagában lassan kopik és mindig kisebb lesz, meghallotta az idők paran­csoló szavát és egymásra találva együtt dogozik. Első megnyilat­kozása ennek a munkának a nagyszerű Március 15-iki ünnep­ség lesz, amely azonban csak a kezdetet jelenti és biztos vagyok benne hogy a Nagybizottság sok hasznára lesz 8 Bethlehemi ma­gyarságnak. Jász Tibor Kiutasitották Moszkvá­ból az egyetlen kato­likus papot Az orosz kormány kiutasította father BÍ33onette amerikai kato­likus papot, aki a moszkvai nyu­gati követségeken -működő ka­tolikusok lelki szolgálatát látta el. A kiutasítás azért történt, mert Washington nem járult hoz­zá, hogy Boris metropolita, az orosz ortodox egyház amerikai érseke letelepedhessék az Egye­sült Államokban. Father Bissonette az 1933-as egyezmény értelmében birt tar­tózkodási joggal Oroszországban és Washington ez egyezmény mesértését látja a kiutasításban. (Ez volt az az egyezmény, amely­ben a U. S. tizenhat évi habozás után diplomáciailag elismerte a Szovjetet.) Father Bissonette szombaton repülőgépen elhagyta Oroszor­szágot. Egy nyilatkozatában kije­lentette, hogy az orosz nép zöme ma is mélyen vallásos e3 a kom­munizmusnak nem sikerült meg­rántani* t né« Ut*« félelmét, Az oroszok hatalmas atomtelepet létesítettek a német zónájukban A Szovjet hatalmas atomku­tató telepet épített fel a keletné­met zónája egyik nagy városa, Drezda közelében.Ez a telep nem az egyetlen a Szovjet-zónában, amelyen olyan kísérletek folynák, mint Amerikában, Oak Ridgen. Lipcse mellett és más helyeken is vannak atomgyártó telepek, melyek élén orosz szaktudósok és katonák állnak. A Szovjet azonban a német tudósoknak is nagy teret ad, igy dr. Gustáv Hertznek, Németor­szág Nobel-dijas atomfizikusá­nak, aki már Hitler számára is kísérleteket folytatott. Az oro­szok most a Sztálin nagydijjal tüntették ki. A Szovjet állandóan a német­­országi egységesités és kiürítés kérdéséről beszél, mintha ilyesmi komoly szándékában volna. A drezdai nagy atomtelep sok mil­lió költséggel történt felépítése amellett szól, hogy mindez csak taktika é3 tulajdonképen nincs szándéka sem egyesíteni, sem elhagyni Németországot, kivéve, ha Németország átállna az olda­lára. Moszkva folyton azt panaszol­ja, hogy Amerika atombázisokkal veszi körül a Szovjetet. Közben azonban maga is nagy atomtele pékét létesít Europa közepén, a németországi zónájában, ahon­nan egész Európát veszélyeztet­heti ! Walter Reuther garan­tált évi bér terve Walter Reuther, a CIO elnöke egy nyilatkozatában közölte, mi­ként képzeli el a nagyipari mun­kások garantált évi bérének meg­valósítását. Az autóipart vette mintául. Eszerint a garantált évi bér minden munkásnak járna, aki legalább két év óta áll az illető autógyár szolgálatában. A gyá­raknak évi 52 heti munkabért kellene kifizetniük, tekintet nél­kül arra, hogy a munkás dolgo­zott-e valamely héten. Ha a mun­kás nem dolgozott, felveszi az iákkor is meg kell kapnia a $90-t, összegű munkátlansági, állami segélyt és a gyár köteles volna azt $90-re kiegészíteni. Ha a munkás azon hét alatt, amikor nem dolgozik, más gyárban vál­lal munkát $90-nél kevesebb munkabérrel, a különbözeiét azon gyár tartozna megfizetni, amellyel garantált évi béres szer­ződése áll fenn. Reuther úgy véli, hogy azon körülmény, hogy a munkásnak akkor is meg kell kapnia a 90-t, ha nem volt munka a számára arra fogja buzdítani a gyárost, hogy előre gondoskodjék állan­dó munkáról. A gyárak azt mondják, hogy ezt, a lehetőségek határain belül eddig is megtették. Hivatkoznak arra is, hogy nem lehet autókat korlátlan számban raktárra termelni, mert e célra nincsenek elég nagy raktáraik. Aggódnak amiatt is, hogy ha egy típusból sokat termelnek raktárra és változik a divat vagy a közön­ség Ízlése, a régi tipusu kocsik a nyakukon maradnának. Ezenki­­vül akadályt látnak abban, hogy a legtöbb államban a tör­vény nem engedi meg, hogy ami­kor a munkás munkátlansági se­gélyt kap, kiegészítő összeget ve­gyen fel a gyártól. George Meany, az AFL elnö­ke egy régebbi nyilatkozatában kijelentette, hogy nézete szerint a garantált évi bért nem lehetne bevezetni valamennyi iparágban, de ez még 1953 novemberében volt és lehet, hogy azóta megvál­toztatta nézetét. Gazdasági szakemberek lehet­ségesnek tartják, hogy a garan­tált évi bért sikerül valamilyen formában megvalósítani, ha nem is pontosan abban, amelyet Reu­th«? imwl,

Next

/
Thumbnails
Contents