Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-02-25 / 8. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgálA független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..............................$4.0C Vol. XXXIII. Évfolyam, 8-ik szám BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ■ Entered as Second-Class Matté May 18, 1923, at the Post „ííice at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. BETHLEHEM, PA, 1955 FEBRUÁR 25 NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR MUZSLAY JÓZSEF, a cleve­landi” öreg napilap” legrégibb belső, szerkesztőségi munkatársa elköltözött az élők sorából. Húsz éves korában, 1905-ben jött Amerikába és mindjárt a cleve­landi lapnál talált elhelyezkedést. Azóta, különféle tulajdonos vál­tozásokon keresztül szakadatla­nul a lap szerény, dolgos munka­társa volt és ezévben ünnepelte volna amerikai ujságirói pályája félszázados jubileumát. Ötven esztendő az amerikai magyarság szolgálatában, óriási idő, óriási teljesítmény, ha Muzs­­lay azt nem is vezéri sorban, hanem többnyire a napi újságíró névtelen “robotjában” töltötte el. Azért tettük idézőjelbe a “robot” szót, mert Muzslay nem tekintette robotnak ezt a mun­kát; szerette és örömmel végezte, mint hivatást a szülőföldtől távol rászakadt magyarok lelki össze­tartozása, szelleme, kultúrája megtartására. Tudta, hogy soha­sem fog vagyont szerezni, sőt megélhetést is csak szűkén, de ezen túltette magát. Csak a hiva­tás lelkesítette és nem vágyott többre, mint azt legjobb tudása szerint betölteni. Hálával és köszönettel hajtjuk még a zászlót Muzslay József élet teljesítménye előtt. Emlékét tiszteletben és szeretetben őriz­zük meg és példája marad a kö­telességtudásnak, önzetlenségnek, odaadásnak, amellyel életét a magvar ügynek adta. Legyen emléke áldott! * * * A VILÁG kezd felocsúdni az oroszországi diktátor — változás meglepetéséből és firtatni kezdi Malenkov “lemondása” ügyét. Stalin halála óta az volt a Szov jet-sürün ismételt szólama, hogy nincs többé egyszemélyes dikta­túra, mint volt Stalin .30 éve alatt, hanem a kommunista párt központi bizottsága kollektive gyakorolja a hatalmat, a bizott ság tiz tagjának véleménye egy­behangolásából kialakult közös álláspontok alapján történik a kormányzás, vagyis a politikáért a bizottság tagjai közösen felelő­sek. Most kiderült, hogy ez is csak hazugság volt. Vagy pedig csak bünbakkot kerestek a balsi­­kerü politikáért és két legyet üt­ve egy csapásra, egyben eltették az útból Malenkovot? Valószínű, hogy Malenkov hi­deg puccs áldozata lett, kénysze­­ritették a lemondásra, nem ön­ként hagyta ott helyét. A puccs hevében elfeledkeztek a kollektiv kormányzatról hangoztatott szó­lamokról és Malenkov a “bűnbá­nó” levelében magára vállalt minden felelősséget, amikor úgy tüntette fel, hogy egyéni dik­tatúrája kormányozta a Szovjet politikát Stalin halála óta. Ezzel elsőizben vallotta be egy diktá­tor, hogy hibákat követett el. A Szovjet “országgyűlésén”, a cá­rok egykori, bizantinus pompájú tróntermében egy diktátor elis­merte, hogy ő is csak ember, ő sem csalhatatlan! Sem Stalin, aki minden ellen­lábasát kivégeztette, beleértve a Mexicóba menekült, de ott meg­gyilkolt Trotzkyt is, sem Hitler és Mussolini sohasem vallották be, hogy tévedtek valamiben. Még néhai Gömbös Gyula is azt hirdette, hogy “elég egy okos ember". Persze mindegyik dik­tátor önmagát tartja annak az okos embernek. így történhetett meg például, hogy Hitler okossá­ga elpusztíthatta Németországot és a másvilágra küldhetett több tízmillió embert, akik még élni szerettek volna. . . Igaz, hogy ebben segédkezett neki egy má­sik diktátor is, Stalin, aki az 1939 augusztus 23-i Ribbentrop- Molotov szövetségi szerződés aláírásával megadta Hitlernek a “Green Light”-ot Europa meg­­rohanására, a második világhá­borúra, Többi közt az egész má. •9«Uk viMghiherut magtakaritr háttá volna magának az emberi­ség, ha nem lettek volna diktáto­­íok a világon. * * * MALENKOV önbevallása után I az emberi logika azt kívánta volna, hogy miután az egysze­mélyes diktatúra, amely 37 év óta áll fenn Szovjetben (és Ma­lenkov két éve alatt csak kifelé; szerepelt úgy, mintha a központi j bizottság tagjainak közös kor-j mányzata volna), bevallottan! csodot mondott, fel kell adni aj Szovjet rendszert és át kell tér­ni szabad választásokra, uj pár­tok alakítása és a pártok szabad versenye lehetőségére. Erről azonban, természetesen szó sem volt. A Szovjet rendszer nem adhat mást, csak mi lényege; a pártzsarnoksággal, egypárt dikta­túrával áll vagy bukik és bukni nincs szándékában. Malenkov utódját ismét a nép megkérdezé se nélkül jelölte ki a legszűkebb diktátori klikk. A Legfőbb Szov­jetek tagjai számára nem maradt' hátra más csak Bólogató Ivánnak! lenni, ha nem akarnak golyót kapni a hasukba. A Legfőbb Szovjetek tagjait is ugyanaz a klikk jelölte ki, egy­­listás álválasztással nyertek ki­nevezést, a szabad népakarathoz semmi közük. . . Erre már azért is rá kell mutatni, mert azt olvas-! tűk egy elterjedt amerikai ma­gyar polgári lapban, hogy “Ilyen súlyos vallomás és önkritika után nem a szokásos likvidálás követ­kezett, hanem változott a szin és a Szovjet történetében először,'J a nyugati demokráciák légköre árasztotta el a moszkvai politikai zinpadot”. Egy fenét! Tisztességes politikai légkör”’ országban demokrácia van. Egy­párt diktaturás országokban so­hasem állhat elő olyan helyzet, amely a nyugati demokráciák légkörét árasztja. A diktátor azt állította magá­ról, hogy marhaságokat csiná!t de a diktatúra Szovjet-világa nem omlott össze azon minutumben A katonárok klikkjének, esze ágá ban sincs levonni bármi konzek­venciát, továbbra is a diktatúrát látja a legbölcsebb, csalhatatlan kormányzati rendszernek. Nfem hajlandó lemenni a nép nyakáról és, ugylehet, megint nem nyug­szik addig, mig újabb világhábo­rúba nem sodorja az emberisé­get, mint Stalin és Hitler 1939-es szövetkezése. . . Malenkov levele után vájjon mit gondolhatott magában az az orosz, akinek nincs a párttól ka­pott állása és igy aránylag függet­lenül gondolkozhat? Malenkov nem csinált sok bajt, aránylag olcsó diktátor volt, nem került sok életbe a diktatorsága, — ki tudja, mennyibe fok kerülni Bu! ganin és aki mögötte van: Krus­­csev vagy Zsukov? ! * * * DULLES külügyminiszter a fe­bruár 16-i beszédében az orosz­­országi változásokról szólva, azon reményének adott kifeje­zést, hogy “eljön az idő, amikor Oroszország olyan vezetés alatt lesz, amely a nép biztonságát és jólétét fölébehelyezi a nemzetkö­zi kommunizmus világuralmi cél­jainak". Hangoztatta, hogy “ha ily helyzet bekövetkezik, akkor valóban lesz értelmük az Egyesült Államok és az uj Oroszország közti tárgyalásoknak, hogy a két; ország és a két nép közti hagyó-1 mányos barátság felújítható le­gyen.” Dulles nyiltan a hatalomért' való marakodás jelének mondot-1 ta az oroszországi személycseré-! két és kétségtelenül a sokfelől jelentkező reménynek volt szó­szólója, hogy végül azok kézé-! be kerül a hatalom, akiket nem vezet a világ bolsevizálásának ábrándja, hanem békét, nyugal-j mat, biztonságot akarnak népük számára. Az előbbiek alatt a ré­gi kommunista elméleti fanatiku-! •okM. pártvejetőkat értett*, mi( az utóbbiak alatt Zsukov tá­bornagy és a hacbor^g más kép­viselői előtérbejutusónak nyo­mán, — nyilván elsősorban a tá­bornokokat, mint akik kevésbbá áilnak a kommunista világural­mi célok igézete alatt. Zsukov, Konev és a többi orosz tábornok, ugylehet, való­ban kevésbbé csüngnek a világ bolsevizálása célján, mint a párt­vezérek, de erről semmi biztosát nem lehet tudni. Ez egyelőre csak szépséges vágy- álom, ami na­gyon jó lehetne, csak éppen hogy nincs rá még kézzelfogható alap. A hadsereg uj generációja már a kommunizmus alatt nevel- i kedett fel, az öregek pedig öre­gek, fáradtak és az évtizedek folyamán annyi "agymosáson” (brain wash) mentek keresztül, hogy aligha volna annyi energiá­juk, hogy készek volának egy polgárháborúra is azon célért, I hogy visszatérjen a régi orosz! világ, melynek alig maradt jó' emléke. Az egykori uralkodó ositályo­­kat a kommunisták nagyrészt ki­irtották, a szerencséseket pedig, akik megmaradtak, gazdasági és politikai hatalmuktól teljesen megfosztották. így a hadsereg, ha át akarná venni a hatalmat, hogy a kommunizmust megdönt­­se, nagy fába vágná a fejszéjét kivált hogy a kommunistáknak a hadseregben és civil posztokon sok millió olyan emberük van. akik a párttól függnek és jól tud­ják, hogy a párt bukása esetén, nemcsak állásukat veszítenék el, de esetleg az életüket is. Az orosz parasztság teljesen szerve­zetlen és értelmileg olyan ala­csony fokon áll, passzivitása olyj örökletesen nagy, hogy egy tisz- j ti ellenforradalom reá sem tá­maszkodhatna. Mindez azonban elmélet és a generálisok egy ~yes puccsa, a hadseregnek kiad tt félreveze­tő parancs vagy egyéb trükk eset­leg jól beválhat. E e hiba volna erre túlsókat épiter mert ahno a kartyajátékosh; z hasonlíta­nánk, aki abban reménykedik, hogy partnere játék kőiben ta­lán gutaütést kap. . . A Szovjetben mindenki meg­figyelés alatt van, még a megfi gyelők is, de ott is épp úgy garázdálkodnak az egyéni önzé­sek, épp úgy intrikák döntik el a legnagyobb kérdéseket, mint a polgári országok legtöbbjében. Voltakép senki sincs biztonság- i ban, senkisem a saját gazdája Nem volt Malenkov és nem az Kruscsev és Zsukov sem. De hin­ni kell, hogy a többévtizedes cél­tudatos, kommunista diktatúra, amely sikerült Stalinnak, aligha valósul meg ugyanolyan pontos­sággal másodszor. Beria kivégzé­sével, reméljük, megindult egy lavina, amely magával sodorta Malenkovot és talán még többe- ! két magával fog sodorni. Kérdés lesz e olyan erős, hogy végül el­söpörje a Szovjet egész kommu­nista rendszerét is? bekoronazza a nehzet; biztonság­­országok szabadágát, hogy ezzel nak azon politikáját. amelynek ábrándképét Du|es beszéde vá­zolta fel? Ez is jlilyos probléma amelynél nemesi az játszana szerepet, hogy aírabországok a kommunizmus éá a szláv uralom gyarmatai, hanen hogy egyben a Szovjet elővédje is, olyan terü­letek, amelyeket a Vörös Had­sereg háboruta bocsáj tkozhat anélkül, hogy aiyaországa föld jén kellene kezdenie a védeke­zést. Félő, ha Zsuiov a régi szláv imperialista mortalitásból meg őrzött valami lelki örökséget, nem adná fel (a rabországokat kivált nem Lengyelországot és a Balti országokat, amelyek a ré­gebbi időkben Oroszországhoz tartoztak. Ha ptdig kommunista, nem adná fel őket, mert a kom­munizmus önként nem ad fel egyetlen olyan országot sem, aemlyben megvalósította rendsze rét. # * # A TÁVOLI JÖVŐ eshetőségei feletti elmélkedésnél azonban jelentősebb része volt Dulles be­szédének az, amely a jelen ége­tő kérdését, ^ formosai ügyet és annak veszélyeit érintette. Ezút­tal sem nyilatkozott árról, hogy Amerika megvédi-e a Quemoi és Matsu szigetiket, ha a kommu­nisták elfoglalásukat kísérlik meg? Dulles ebben még mindig azt a taktikát folytatja,' hogy ta­lálós kérdést ad fel a kommunis­táknak. De mi, le^z, ha a kommu­nisták nem találják el % helyes megfejtést? Annyira máris ered­ményt értek él a kommunisták, hogy ellentéjeket támasztanak Amerika és Ajiglia között. Dulles úgy fejezte h magát, hogy- ha Formosa é* , Pescadores szige­tek védelme megkívánja, akkor más helyek védelme, amelyek a kommunista támadás ugródesz­kájául szolgálnának, is megfonto­lásra kerülhet. Ez riadalmat kel­tett angol politikai körökben, amelyek abban reménykednek, hogy Quemoit és Matsut alku­tárgynak használhatják fegyver­szüneti vonal létrehozására. London nyiltan beszél arról, hogy e szigetek a kommunistákat illetik meg, mig Washington ho­mályban hagyja, hogy átenged­né e azokat Peipingnek, anélkül, hogy Peiping elfogadná e szige­teket demarkációs vonalul? Anglia minlenestre a szigetek kiürítése mellett van, még ha ezáltal szakadás is állna be a formosai kérdésben közte és Amerika között. Churchill úgy nyilatkozott at alsóházban, hogy e kérdésben a helyzet igen ne­héz. Eden angol külügyminiszter február 23-án Thailand Sziám fő­városában, Bargkokban, az ott tartandó távolteleti konferencián találkozik Dulfessel, hogy meg­próbálják áthilalni az ellentéte­ket. Nem hissáik, hogy a kinai kommunisták £ Quemoi és Matsu szigetek fejében lemondanának F ormosáról, irégha Amerika rá­adásul elismerté is őket az Egyesült Nemieteknél Kina ille­tékes képviselőjéül, amire tudva­lévőén Washington egyáltalán nem tartja alkalmasnak a jelen­legi időpontot. # * v FEBRUÁR 11-IKI "Világtü­kör" rovatunk Lincoln Day al­kalmából irt bevezető részét egy new yorki heilap a forrás és név említése nélkül szószerint átvette. Félreértések elkerülésére e rovat írója megjegyzi, hogy az illető lappal nincs kapcsolata és a Lincoln Dayiől szóló megem­lékezése tudta nélkül került az illető lapba. r.o.----------------o*o--------------­FELTALÁLTÁL A GYÉMÁNT GYÁRTÁST A General Electric Researcr Laboratory (Schenectady, N. Y.) a múlt héten nyilvánosságra hoz­ta, hogy sikerül, gyártási utor gyémántokat előállítania. A hir nagy riadalmat keltett e gyémánt kereskedelemben, d« mihamar kiderült, hogy a gyé­­mánt előállítás költségesebb, drá­gább, mint a valódi gyémántok Szentgyörgyi tragikus atomháború jóslata a N. Y. limesben Az 1948-ban az Egyesült Ál­lamokba emigrált dr. Szentgyör­­gyi Albert, Nobel díjas magyar tudós a N. Y. Times február 20-i számában foglalkozik dr. Szilárd Leó hires amerikai magyar atom­fizikusnak a N. Y. Times február 6-i számában megjelent és nagy­­feltűnést keltett levelével. Ebben j Szilárd nagyon közelinek látta, egy uj atomvilágháboru lehetősé­­géet és felhívta Amerika szel­lemi vezető elméit, hogy álljanak össze és dolgozzanak ki olyan béketervet az atomháború elkerü­lésére, melyet "a Szovjet is elfo­gadna”. Dr. Szentgyörgyi Wood Hoje­­ban (Mass.) elvonultan él és la-1 boratoriumában kizárólag tudo-j mányos munkának Szenteli "életét. | Mostani megszólalásában osztja # az uj világháború közeli vesze-r delméről szóló nézetét. Szerinte az utolsó száz évben minden nagy háború a felével rövidebb idő alatt következett be, mint az előző. A francia forradalmi há­ború után nyolc évtized telt el a francia-német háborúig, majd négy évtized az első világhábo­rúig s kettő a másodikig. Ennek alapján feltételezi, hogy a har­madik világháború körülbelül egy évtizeddel a második után fog bekövetkezni, vagyis a köze­li időben. De már a mostani hi­degháború idejét is olyefftnak mondja, amelyben hol itt, ■ hóé amott vannak helyi táboruk és voltakép Hmosódnak*a '•határók ^a háború és béke között. • “A harmadik világháború — fejezi be elmélkedéseit a magyar tudós, — teljes pusztulásra fog vezetni és az állandó gyilkolás korszakává fog fajulni, amelyne folyamata csak valamely teljesen uj tényező által lesz megállítha­tó”. Mit ért Szentgyörgyi “teljesen uj tényező" alatt, nem mondja meg megdöbbentően drámai jós­latában. "DINAMIKUS K0N­­ZERVATIZMUS” Eisenhower elnök kijelentette a íepublikánus országos bizottság­gal folytatott tanácskozásain, hogy programmja minősítését mgváltoztatja és nem vallja ma­gát -többé, mint eddig, “mérsé­kelt progresszivnek”, hanem "di­namikus konzervatívnak’’. (Az elnevezés nem fontos. A kérdés az, mit hoz a programm a kis­emberek helyzetének javítására? A republikánus párt az elnök­jelölő kongresszusát San Fran­­ciscban fogja tartani 1956 au­gusztus első felében, a demokra­ták pedig Chicagóban, az eddi­giek szerint 1956 augusztus 27-én. Mind erősebben tartja magát a hir, hogy Eisenhower új­ra jelölt lesz. Egyesek tudni vé­lik, hogy titkos egyezsége van Deweyval, hogy ő lesz utána a republikánus elnökjelölt, csak azt nem tudják, hogy az ígéret 1956- ra vagy 1 960-ra szól-e? Az elnökválasztási kérdés még nagyon is korainak látszik. Közben még sok minden történ­hetik s fog is történni, ami be­folyásolni fogja a választók dön­tését . . .---------------OOO---------------­Leszerelési konferencia *’ Londoniján % Pénteken, február 25-én le­szerelési konferencia kezdődik Londonban az Egyesült Államok, Anglia, Frr-nciaorsz^g, Kanada és a Szovjet részvételével. A Szovjet azt javasolja a konferen­cia alkalmából, hogy (1 ) mind­­den ország haderőit “be kell fa­gyasztani" az 1955 január 1-i létszám alapján (2) minden atomfegyver megsemmisíten­dő, (3) az Egyesült Nemzetek még ez év folyamán rendezzen nemzetközi leszerelési konferen­ciát. Az orosz javaslatot a Nyugat csak újabb propaganda fogásnak tekinti, többi közt a német fegy­verkezés meggátlására. ügy lát­ják, hogy a Szovjet célja, hogy Amerika fossza meg magát az atomfegyverektől, amelyek léte eddig a legfőbb akadálya voll annak, hogy a Szovjet nem mer­te lerohanni Nyugat-Europát. Az orosz javaslat semmi újat nem tartalmaz az Amerika által megkívánt helyszíni atom ellenőr­zés kérdésében, amelyről a Szov­jet tudni sem akar.---------------ooo--------------­megszavazták maguk. NAK A FIZETÉSEMELÉST A washingtoni képviselőház múlt héten elfogadta azt a javas­latot, amely tizezer dollárral ki­­vánja felemelni a képviselők és szenátorok fizetését. A javaslatot 283 szavazattal fogadták el 1 I 8 ellen. A szenátus az emelést $7500- ra kívánja leszállitani. A kon­gresszus tagjainak eddigi fizetése évi $12,500 és $2500 költség­pénz volt. NAGY IMRE BUKÁSA Az Associated Press február 1 9-i budapesti jelentése szerint Nagy Imre, a magyarországi kommunista bitorló kormány el­nöke súlyos szívbajban szenved és “április előtt nem láthatja el újból hivatalát." Nagy Imre “betegsége" vár­ható volt, mert Nagy Imre annak a politikának volt szószólója, amely a mezőgazdaságot és a köz- ellátás megjavítását elébe helyezte a nehézipar fejlesztésé­nek és amely a február eleji moszkvai fejlemények következ­tében a Szovjetben megbukott, Nagy aligha tér vissza hivatalába, mert igen erősen exponálta ma­gát politikája mellett és nyiltan megtámadta a nehézipar elsőbb­ségét hirdető baloldali pártellen­zéket, amelynek Rákosi Mátyás, a párt első titkára állt az élén. Még nincs hir arról, hogy “be­tegsége” alatt ki lesz Nagy “he­lyettese”. A moszkvai politikai irányváltozásnak messzemenő következményei várhatók a rab­országokban, igy Magyarorszá­gon is. Az “uj szakasz”-nak al­kalmasint vége, de a parasztság néma ellentállása és szabotázsa oly nagy, hogy kérdés, vissza me­rik e sinálni a kolchozokból való kilépések megengedését és a kisebb többi engedményeket, amelyek Nagy Imre alatt történ­tek? NÉMELYEK úgy magyaráz­zák, hogy Malenkovnak azért kellett távoznia, mert két párt van s az egyik a jelenlegi időpon­tot olyannak látja, amely köny­­nyen hozhat háborút s igy tel­jes felkészülést tart szükségesnek, mig a másik — Stalin utolsó in­telmeinek megfelelően, — ki akarja várni, amig a polgári or­szágok között tör ki nagyobb háború, hogy aztán a nevető har­madikként a kommunizmus fö­lözhesse le egymást marcangoló háborújuk hasznát. E tekintetben is kétséges, melyik oldalon áll Zsukov és a vezérkar, sőt Krus­­scev álláspontja sem látszik egészen világosan. El lehet képzelni olyan fordu­latot is, hogy Zsukov lesz a dik­tátor és meghagyja a kommuniz­must, de lemond a további tér­í AaibAM Aivni \/ua*Bbdn> a a waU. AZ ANGOL KIRÁLYNŐ A LONDONI WASHINGTON ÜNNEPSÉGEN George Washington, nagy em­lékének megünneplésére New Yorkban, Washingtonban és az ország más városaiban ünnepsé­gek és felvonulások voltak feb. 22-én, az Egyesült Államok Atyjának születésnapja évfordu­lóján. A londoni követségen rende­zett ünnepi fogadáson megjelent Erzsébet királynő is. Az angol uralkodóház megbocsájtott az egykori amerikai gyarmatok fel-A demokraták fejenként $20 jövedelmi adó­­engedményt javasolnak 1956-ra 1956-ra maga is kilátásba helye­zett némi engedményt. Sam Ray­burn azt mondja, hogy a javas­lat megfelel az elnök e szándéká­nak. Azonban Bird demokrata szenátor, a pénzügyi bizottság el­nöke a deficit miatt időszerűtlen­nek tartja az adóleszállitás kér­dését. Dániel A. Reed, a képvise­lőházi adóbizottság rangidős re­publikánus tagja “felelőtlen ak­ciónak" mondja a javaslatot. A republikánusoknál visszatetszést keltett, hogy a demokraták meg­előzik őket és arra számítanak, hogy ha a demokrata többség el is fogja azt fogadni, az elnök vé­tóval fog élni, Miért hiúsult meg Mind­­szenty szabadonbocsáj­­tásának ügye? A N. Y. Times bécsi szerkesz­tősége kiválóan tájékozott for­gásra hivatkozva jelenti, hogy Mindszenty bíboros szabadonbo­­csájtása ügyében tárgyalások folytak a Vatikán és a bitorló kormány között, de nem vezet­­j tek eredményre. A bitorló kor­­j mány feltétéle az volt, hogy ! Mindszenty azonnal hagyja el az országot és menjen Romába, Ígérve, hogy soha többé nem tér vissza Magyarországra. Mind­szenty bíboros, aki tudvalévőén a kommunisták elleni bátor har ca idején is mindvégig sanyarga­tott népe mellett kivánt marad ni,# ezt a feltételt eluasitotta és linkábB a további rabságot válasz- 1 tóttá. | A N. Y. Times hírforrása sze­rint Mindszenty megkérdezte be­­börtönzőit, hány pap van még a Börtönben é3 amikor azt a vá­laszt kapta, hogy hatszáz, azt felelte: akkor én leszek a hat­százegyedik. A moszkvai taktika uj fordula­ta következtében, állapítja meg a Times tudósitása, csökkentek a kilátások, hogy Mindszenty va­laha is élve szabadulhat fogságá­ból. * .------!---------ooo-------:-------­\z amerikai katplicií­­nus hódolata Apor püs­pök martiriumának Virágvasárnapkor érc-dombormü- 1 vet helyeznek el a ijew yorki Szt.­­Patrick katedrális külső falán. *■ Mint értesülünk, Virágvasár­­napkor, április 3-án, országos nagy magyar ünnepség lesz a. new yorki Szent Patrick ’székesegy­házban, amelynek külső falán ekkor helyezik el a báró Apor' Vilmos győri püspök, martiriu­mának tiz éves évfordulója alkal­mából leleplezendő, dombormű­vű érc-emléktáblát. Mint emlékezetes, Apor püs­pök 1945 Husvétján, amikor az oroszok elfoglalták Győr városát, v. rezidenciája, a “Püspökvár” Vincéjének ajtajában megakadá­lyozta, hogy az orosz katonák le­­mehessepek a pincébe, ahol a ka­tonák állati erőszakától félő asszonyok és leányok rejtőztek. Egy duhaj orosz katona.erre rá­jött az Útjukat álló püspökre, aki meghalt a kórházban. Francis J. Spellman bíboros érsek készséggel adta meg az Amerikai Magyar Katolikus Li­gának a kivételes engedélyt, hogy a dotmbormiivet a székes­­egyház falán elhelyezhessél*. A dombormű §zt a jelentet ábrá­zolja, amikor a püspök ratartóz­­tatja az orosz * katonákat, akik szuroiWt szegeznek mellének. A*^eleplezési ünnepség pro­­grammját "most készíti elő aj Amerikai Magyar Katolikus Li­ga. Az amerikai és magyar kato­likus papság vezető tagjai lesz­nek az ünnepi szónokok között. A demokrata pártnak a képvi­selőház adóügyi “Ways and Means” bizottságában helyet foglaló tagjai megegyeztek Sam Rayburn speaker, texasi de­mokrata képviselővel, hogy az 1956 évre minden alófizető szá­mára javasolni fogják, hogy min­den adófizető húsz dollárt von­hasson le a maga és további húsz dollárt minden eltartott hoz­zátartozója számára a jövedelmi adója összegéből. A bizottság­nak 1 5 demokrata és 1 0 republi­kánus tagja van. A demokraták gyorsan kivánják letárgyaltatni’a javaslatot. Eisenhower elnök 1955-re el-l«nc«u mindtn «dóUfJsillitétt, 4«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents