Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-02-11 / 6. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgál* független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.0C BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS i_.ii2r«a as »econd-Olass Matter May 18, 1923, at the Post ííice at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ..............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches 9 and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen Jtnayyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 6-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 FEBRUÁR 11 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR LINCOLN DAY ünnepét ezév-1 ben is szivünkben a nagy állam­­férfiú és az emberi szabadság nagy bajnoka emléke előtti lel­kes hódolattal üljük me.g. Az esz­mények, melyekért harcolt, ma vezércsillagaink. A nép kormá­nya, a nép által, a népért és az emberi szabadsággal összeférhe­tetlen rabszolgaság elleni küzde­lem aktuális ma is, amikor zsar­nokság uralkodik a világ lakos­ságának több mint egyharmada felett és az Elbától a Pacificig az államkapitalista diktatúra rab­szolgaságában gyötrődnek a nép­milliók. Nincs igazi élet szabadság nél kül, a szabadság minden ember isteni jussa, melyet elbitorolni senkinek sem szabad. Ez volt az amerikai rabszolga-szabaditó Lin­coln főelve. A világban nincs, nem lehet igazi béke emberi sza­badság nélkül. Ma világviszony­latban van szükség uj Lincolnra s a rabnépek Lincoln hazájától az Egyesült Államoktól várják, hogy megajándékozza vele a boldogtalán emberiséget. . . • * * CHOU EN LAI kínai kommu­nista miniszterelnök és .külügy­miniszter múlt héten, csütörtökön válaszolt a UN meghívására, amelyet azon naiv optimizmussal küldtek el, hogy hajlandó lesz tárgyalásra leülni, hogy olyan egyezség jöjjön létre, amely által elismeri Formosát, mint “máso­dik Kinát" és lemond Formosá­­ról. Kezdettől fogva hallatlan­naivitás volt ezt feltételezni a kommunista Kínáról és bármint forduljanak is a fejlemények, biztosra vehető, hogy önként so­hasem fog ily megoldásba bele­menni. Elég volt az optimista ki­­sérletekből, amelyek csak bla­­málják a Nyugatot önmaga, Ázsia és a rabországok előtt! Agyafúrt, sátánian álnok ragado­zókkal van dolgunk és hiú önál­tatás, hogy velük meg lehetne egyezni Formosa átadása és a kí­nai nemzetiek teljes elejtése nél­küli Lehet, hogy Attlee angol La­bor Party vezér és volt minisz­terelnök némileg rokonszenvezik a kinai kommunistákkal, hiszen egyebek közt a nyáron hosszú látogatást tett náluk, de ettő’ függetlenül kétségtelen, hogy ő Ítélte meg legjobban őket, ami­kor jelezte nézetét, hogy Chou­­val csak úgy lehet megegyezni, ha Csiang és társai távoznak For­­mosáról és az amerikai 7-ik flot­ta elhunyja a Formosag körüli vi zeket, ami alatt azt értette, hogy nem gördítünk majd akadályokat az elé, hogy Chou utóbb birtok­ba vegye a szigetet. Eltekintve minden, a kommu­nistákkal kötött szerződés értéké­nek kétes, megbízhatatlan voltá­tól,- számolni kellett azzal, hogy a genfi konferencián kemény le­génynek bizonyult és sikereket elért Chou felbátorodik a génfi meghátráláson, appeasementen és még kihivóbb követelésekkel fog előállni a formosai kérdés­ben. Az appeasement Hitler ide­jén is megmutatta, hogy csak nö­veli az ellenfél vakmerőségét és | vérszemét és Moszkva magatartá­sa sem hagy kétséget aziránt, hogy kinai elvtársi tengely part­nerét segíteni fogja, sőt katonát j is ad, ha a kölcsönös segitségi szerződés értelmében, arra igényt j támaszt. Tévedtek az optimisták, akik Hvnm«r»kjold UN-főtitkár pei-! pingi látogatása után abban biza- j kodtak hogy Chou jó fiú lesz és] megelégszik a kisebb szigetekkel i a UN-be való felvétel fejében, I amit “majd csak lenyelünk vala-1 hogy keservesen, de béke lesz és j nemokára elfejtjük az egész] kellemetlen formosai históriát". Tévedtek, amikor abban a hitben ringatództak, hogy Hammskjold “félig meddig már megkártyázta az egész dealt“ Peipinggel. Ham­marskjöld nem intézett el sem­mit, legkevésbbé a formosai kér­dés megoldásának előkészítését,1 hogy az elitéit amerikai repülők j -isrvéről ne is beszéljünk. Nen elég, hogy valakit kineveznek a UN főtitkárának, de az is kell legyen, hogy az Úristen észt ad­jon annak, akinek hivatalt adott. Hammarskjöld egész egyénisége nem vall arra, hogy nagy lumen volna (nyilván ezért fogadták el az oroszok főtitkárul), de mégha a legfényesebb diplomáciai tehet­séggel is ruházta volna fel a Mindenható, akkor sem lett vol­na kilátása arra, hogy Chou ko­molyan vegyen olyan ajánlatot, amely a UN tagsággal és pár kis szigettel akarja jóllakatni. So­kak számára az utolsó tizenöt év bő tapasztalati lehetőségei Sem bizonyultak elégségesnek arra, hogy kiismerjék a kommunistá­kat! * * * CHOU elutasította a meghí­vást, illetve olyan hetyke választ adott, amelynek teljesítése ka­pituláció volna Amerika formosai politikája és a kínai kommunis­ták UN felvétele körül elfoglalt amerikai politika szempontjából. A UN-hez intézett jegyzéke éles határozottsággal elveti az Uj Zea­land által benyújtott fegyverszü­neti javaslatot, mert azt beavat­kozásnak tekinti Kina belügyeibe. A kommunista kormányt a 600 millió kinai lakosság törvényes képviseletének, Csiangot és a nemzetieket pedig “maréknyi lá­zadónak" tekinti, akik bitorolják Kínának a UN-ben megillető he­lyét. Csak a nemzetieknek a UN- ből való kihajitása után hajlan­dó résztvenni a UN tárgyalásáin, mint Kina illetékes, törvényes képviselője, de akkor sem szán­dékszik tárgyalni az uj zealandi javaslatról, hanem csak a Szov­jet javaslatáról, amely az Egye­sült Államokat, mint formosai tá­madót kívánja megbélyegezni. A formosai feszültségért az Egye­sült Államokat, mint "beavatko­zót” vádolja és újabb háborús készülődésnek minősiti, hogy az Egyesült Államok több nagy ha­jóval megerősítette Formosa kö­rül horgonyzó vizi erőit. Úgy Washington, mint Lon­don megütközéssel fogadták Chou fennhájjázó, válaszát. — Washington kijelentette, hogy a tavalyi genfi konferencia után nincs kedve a UN-en kívüli újabb négyes vagy ötös konferenciára. A külügyminisztérium nyilatko­zata rámutat arra, hogy Chou folytatja gúnyolódását a UN-nel szemben, amit már Genfben kezdett. Kétségtelen, hogy Chou áthúzni törekszik azon számításo­kat, amelyek a formosai kérdés elintézését a UN-re akarták bíz­ni, hogy ekként a nemzetek több­sége felsorakozzék az amerikai álláspont mögé. Henry Cabot Lodge amerikai UN fődelegátus szombaton Eisenhower elnökkel tárgyalt és utána úgy nyilatko­zott, hogy más módokat fognak keresni a fegyverszüneti kérdés megoldására, közelebbi részlete­ket azonban nem kivánt közölni. A UN biztonsági tanácsa a hét valaemlyik napján ismét összeül és foglalkozni fog a peipingi el­utasítás folytán előállt helyzettel. * * * EDEN angol külügyminiszter! kijelentette, múlt pénteken, hogy a kinai parthoz közeleső szigetek "kétségtelenül" kínaiak, de a kommunisták minden kísérlete azok erőszakos elfoglalására, ko­moly vMíedelme voll»» » viláf* békének. Kifejte; te azt is, hogy Anglia nem 1:ekii ti Fcrmósát ki­nai területnek. A peipingi kommunista rádió hevesen támadja Churchillt és azt állítja róla, hogy “az amerikaiak aggressziójának szégyenletes bűn­társául" szegődött. Molotov orosz külügyminis. i~r az angol és indiai követtel tanácskozott, nyil­ván a formosai ügyben. Az Egyesült Államok távolkeleti lég­ügyi főparancsnokságának közlé­se szerint a kinai kommunista lé­gi erőknek fele most olyan bázi­sokon tartózkodik, ahonnan si­mán elérhetik Formosát a Pesca­dores és többi kisebb szigeteket. Csiang a múlt héten halogatta a Formosától 200 férföldre fekvő és a kommunistáktól bombázott Tachen szigetek kiürítését, állító­lag mert garanciát kért Eisen­­howertől, hogy Amerika védeni fogja a szárazföld köze’ében fek­vő Quemoy és Matsu szigeteket. Szombaton Washington hivata­losan közölte, hogy a 7. sz. flot­ta segíteni fog Csiang erőinek a Tachen szigetek kiürítésében, de a közlemény nem tartalmaz sem­mit Quemoy és Matsu szigetekre nézve, úgy hogy továbbra is ti­tokban marad, Amerika segély­­kezet ad-e Csiangnak, ha a kom­munisták megtámadják e szigete­ket. Az Egyesült Államokban több­jeié hangok hallatszanak az ellen, hogy Amerika megvédje e kis szigeteket és ezzel esetleg harma­dik világháború kitörését kockáz tassa meg. Ujságjelentések és rá­­aio-hirelemzők szerint az ország népének egyrészében az a han gúlát, hogy “nem akarunk Que moiért és Matsuért, csip-csup szí. getekért meghalni”. Valószínű, hogy ez igy van, de téves volna azt hinni, hogy a kommunisták megállnának Quemoinál és Mat­­sunál. Formosánál sem állnának meg, ha azt is kardcsapás nélkül adánk át. (Erről sző sem lehet mert Amerika garantálja Formo­sa védelmét.) Többről van itt szó, mint csak tavolkeleti tengeri támpontokról. Két világ harca ez és minél en­gedékenyebbek, appeasernente­­sebbek vagyunk, annál jobban elkapatjuk a kommunistákat, nn nál inkább felbÉto.i'j k vi ág­uralmi terjeszkedő kedvüketi / t-ávolkeleti helyzet va;cban h? sonlatos az 1 938-as münchenihez, a különbség csak az, hogy most a superbombák is ittvannak. F ha az oroszok vagy kínaiak sr perbombát mernének használni, visszakapnák azonnal kamatos kamattal! A veszé’y kölcsönös és fel kellene végre hagyni azzal, hogy a superbombák veszélyé* kifogásul használják a Szovjet­blokk minien önkényének, or­szágrablásainak és barbárságai nak tűrésére! MENDES FRANCE a június­ban hatalomba került francia mi­niszterelnök a szombatra virradó éjjel megbukott a parlame-ntben Az afrikai gyarmatpolitika kér­désében felvette a bizalmi kér­dést és 273 szavazattal 319 el­lenében kisebbségben maradt. Engedményeket akart tenni az afrikai francia gyarmatok népei­nek, enyhíteni akarta az impe­rializmust, és például Francois Mauriac, a nagy katolikus iró, a Figaro és az Express vezércikkí­rója a végsőkig exponálta m^gát ez engedmények imperialista el­lenzői, elsősorban Juin tábornagy véleménye ellen, de az európai közös hadseregterv miatt meg bukott Bidault és pártja késhe­gyig menő, személyi harcot foly­tatott Mendes France megbukta­tására és ehhez csatlakozott Men­des France saját pártjának egy csoportja is, amelyet René Meyer előző miniszterelnök vezetett. Mindezt betetőzte a kommunis­ták 98 parlamenti szavazata és igy történt, hogy Mendes France «lien öttel többen «avastak mint EISENHOWER SOVÁN’ BETEGBIZTOSÍTÁ­SI JAVASLATA MALENKOV LEMONDOTT, UTÓDA BULGANIN A Nyugatra kedvezőtlen fordulat? — Molotov a Szovjet “hidrogénbomba fölényével” blöfföl. I a parlament fele, vagyis abszo­lút többség szavazta le. Mendes France legalább hat hónapig volt miniszterelnök, nem mint 1943 óta elődeinek legtöbbje, csák két-három hóna­pig. Ez idő alatt sok személyi gyűlölet és elfogultság irányult ellene, ami vígül is megbuktatta, noha nagy reformterveket készi ) tett elő a francia gazdasági élet egészségessé tételére. Szociali-1 sabb viszonyokat akart teremte-1 ni, rendezni akarta az ország ügyeit és állandó prosperitást akart, aminek érdekében még a munkások túlságos alkohol-fo­gyasztását is kifogásolni merte. Ez nem tetszett az alkoholgyáro­soknak, más tervei pedig szintén ellenkeztek egyes befolyásos ré tegek érdekeivel. A halálos dö fést azonban a kommunisták sza­vazatai adták meg és a francia parlamentben tulajdonképen Moszkva döntötte el a győzel­met február 4-én, bosszúból az-j zal az emberrel szemben, aki legnagyobb nehézségek közöt' , keresztülvitte a német fegyverke-j zés megszavazását. Mikor dob­ják ki végre Moszkva ügynökeit ■ a francia parlamentből, mikor tiltják be végre a francia kom munista pártot, hgoy ne lehessen a mérleg nyelve a francia ügyek ben? Mendes France jóakarói örül nek annak, hogy megbukott. Ez furcsa ellentrpondásnak látszik, de kezdettől fogva aggodalom­mal látták, miként adja magát i német fegyverkezést elősegítő bünbakk jelölti szerepre . . . Most majd más kell vállalja a népsze­rűtlen szerep fólytatását, de nincs kizárva, hogy a szenátusban, amely még nqÁi szavazta meg a német fegyverkezést, elölről fog­nak kezdődni « javaslat nehézsé­gei és az ügyT ismét ’bizonytalan­ná válik vagy újabb hosszú ha­ladékot szenved, — az oroszok nagy örömére! * * * APOR VILMOS győri katoli­kus püspök martiriumának Hús vétkor lesz tizedik évfordulója. Mint ismeretes, a rezidenciája, a Püspökvár pincéjének ajtajában megakadályozta, hogy a várost elfoglalt orosz katonák lemehes­senek a pincébe, ahol sok fiatal (Folytatás a 4-ik oldalon) ——————---nnn-­Eisenhower elnök újból elkül­­dötte a kongresszushoz tavaly le­szavazott egészségügyi javaslatát, amely mindössze a magán beteg­biztosítási társaságok számára kíván egy 25 milliós viszontbiz­tosítási alapot teremteni azon célból, hogy őket olyan biztosítá­si szolgálatokra bátoritsa, ame­lyek számukra nagyobb anyagi kockázatot jelentenének. Eisenhower továbbra sem te­szi magáévá Truman egykori ja­vaslatait, amelyek általános bí tegbiztositás bevezetését kíván­ták a bérekből rendszeresen le­vonandó betegpénztári járulékok alapján, de ezt az orvosi szerve zetek összeköttetéseik és propa­ganda-alapjaik segítségével mint "az egészségügy államosítását" kiabálták el. Az Egyesült Állafhok több mint 160 milliónyi lakosságából csupán 92 millió van biztosítva valamely önkéntes magán-beteg­­biztositásnál. E társaságok legna­gyobbrészt csak a betegségi kia­dások egyrészét fedezik, főként a krházi kiadásokat részben vagy egészben. Különösen halálos betegségek­nél (rák, szívbajok) nyújtanak tul-kevés segélyt. A helyzetet jellemzi, hogy át­lag négy olyan családból, amely­nek évi jövedelme 2500 dollár­nál kevesebb, csak egy részesül valamely részleges betegbiztosí­tási segélyben és igy ezen a téren Amerika még nagyon el van ma­radva Anglia és az európai or­szágok legtöbbje mögött. Az a párt amely kezébe venné e kér­dés alapos, humánus rendezését, számíthatna az amerikai kisembe­rek sok millióinak hálájára, akik nek számára valamely komo­lyabb megbetegedés orvosi költ­ségei valóságos anyagi csapást ielentenek! George Malenkov orosz mi­niszterelnök kedden lemondott és utódja Nikolai Bulganin tá­bornagy, hadügyminiszter lett. Malenkov maga is jelen volt a legfőbb szovjetek ülésén, amikor Volkov, a legfőbb szovjetek el­nöke felolvasta lemondó levelét. A lemondást tudomásul vették és Nikita Kruscsev első párttit­kár javaslatára miniszterelnökké Bulganint "választották meg". Malenkov 1953 márciusban, Stalin halálakor lett miniszterel­nök és a levél indokolása szerint azért mondott le, mert azon poli­tikája, amellyel a mezőgazdasá­gi termelést és a lakosság élel­miszer ellátását elébehelyezte a nehézipari termelés fokozása ügyének, nem vált be. Malenkov levele bűnbánó hangú és tapasz­talatlansággal védekezik, holott Malenkov 1925 óta Stalin titká­ra, majd 1937-től az ukrániai, 1 949—tői pedig az országos kom­munista párt első titkára volt és harminc éve foglalkozott gaz­daságpolitikai feladatokkal. Hónapok óta sűrűn folytak híresztelések, hogy nézeteltérések vannak közte és Kruscsev között, különösen a hadiiparok elsőbbsé­­ges fontossága kérdésében és mostani lemondása a mindinkább az élre nyomuló Kruscsev győzel­mének tekinthető. Kruscsev 60 éves dinamikus egyéniség és kül­földi diplomáciai körök régóta úgy látják, hogy Stalinéhoz ha­sonló, diktatórikus hatalomra tör, noha a Szovjet Stalin halála óta kifelé azt hangoztatja, hogy nem lesz többé egyszemélyes diktatú­ra, hanem párt tiztagu központi bizottságának közös döntései kormányozzák az országot. Bulganin régebben az állami bank elnöke volt és mint had­ügyminiszter inkább adminisztra­tív szerepet vitt. Nem tartozott a Szovjet legszűkebb politikai ve­zérkarához. Az hiszik, hogy sze­repe inkább kirakati lesz és mö­götte Kruscsev lesz az igazi irá­nyitó erő. Lehetséges, hogy Bul­ganin kinevezése a hedsereg tá­bornokai bizalmának megerősíté­sére is történt, akik Stalin halála óta több befolyást igényelnek. Kruscsev beszéde után, aki a legtöbb ovációt kapta, Molotov tartott két és félórás beszédet. Háborhs bajkeveréssel vádolta az Egyesült Államokat Formosa kapcsán és kérkedően azt állítot­ta., hogy a Szovjet a hidrogén­­bombák termelésében máris fö­lényt ért el az Egyesült Államok­kal szemben. A nehézipari termelés elsőbb­ségéhez való visszatérésből és Kruscsev előretöréséből so efelé arra következtetnek, hogy a Szovjet ‘“vissza megy a sztálini politikához." Nyugati körök, amelyek emlé­keznek a Nyugat iránt barátságos hangú Litvinov orosz külügymi­niszter 1939 áprilisi váratlan me­nesztésére, hajlamosak feltételez­ni, hogy Malenkov meglepő le­mondása az orosz taktika vala­mely nagy fordulatának előjele. Nézetük szerint valószínűleg csökkentek a formosai kérdés békés megoldásának kilátásai Malenkov hir szerint más vésbbé fc- >s bé'vre kap beo tá3t. QUEM0IT ÉS MATSUT EGY AMERIKAI MA­IS ATADJAK HARC NÉLKÜL ? A CIO mozgalma a ga­rantált évi bérért Dr. Némethy Imre ame­rikai szereplése A dr. Nagy Vinoze elnöklete és dr. Varga László főtitkársága | alatt megalakult Amerikai Sza- | bad Magyar Jogászok Szövetsé- j ge legutóbb tartotta első gyűlését New Yorkban. A régi amerikai magyar jo­gászok, de általában a demokra­tikus magyarság körében kínos | feltűnést keltett, hogy az első ülés előadója és főszónoka di. Némethy Imre, az igazságügymi­­niszterium törvényelőkészítő osz­tályának referense, Antal István volt szélsőjobboldali igazságügy­miniszter kedvence volt. Az amerikai szellemű magyar ság megütközéssel vette tudomá­sul, hogy a két menekült politikus vezetése alatti egyesületben első- | ül az a Némethy Imre vitte a szót, aki mindhárom magyaror­szági zsidótörvénynek jogi szer­kesztője volt. Általános körükben a nézet, j hogy ez a bakklövés súlyos ár-1 talmat jelent az amerikai közvé­lemény előtt a magyar felszaba­dulás érdekei szempontjából, mert Némethy szereplése a de­struktiv propaganda rágalmat se­­giti elő, amely azzal akarja kö­zönyössé tenni az amerikai poli­tikai köröket és közönséget a magyar félszabadulás ügye iránt, hogy Magyarországon ismét az egykori antidemokratikus és jog­­egyenlőség ellenes, barbár törek­vések kerekednének felül. Hir szerint több régi amerikai magyar ügyvéd tiltakozását ké­szül bejelenteni Némethy szere­peltetése ellen, mert a demokrati­kus közérzület elleni inzultusnak tekintik a “zsidótörvények atyjá­nak" e kihívó előtérbe helyezését amely valóban nem segíti elő, hogy Amerika elfelejtse az általa nagyratartott jogegyenlőség ellen Magyarországon történt soroza­tos cselekedeteket. Üdvösebbnek tartják, ha Némethy szerényen ; háttérben maradna, mindenek­előtt pedig nyíltan megtagadná , múltjának »mb«rt»Un táv»d4»*it. Eddig simán megy a Tachen­­szigetek átadása. A több mint egy millió főnyi tagságú CIO autómunkás union nagyban készül a garantált évi | bér kivivására. Walter Ruether, I a CIO elnöke ezt legközelebbi I nagy célul tűzte ki. Számítanak arra, hogy a megválósitás körül nagy harcokra lesz szükség. — Egyes csoportok inkább azt a követelést akarják keresztülvin­ni, hogy 30 órás munkahétre 40 órás bért kapjanak, de a nagy többség Ruether törekvéseit tá­mogatja. Mint a CIO News jelenti, Msgr. George C. Higgins, a Na tional Catholic Welfare Confe­rence népjóléti akció-bizottságá­nak igazgatója úgy nyilatkozott, hogy támogatja az eszmé meg­valósulását. A garantált évi bér bevezetését a szociális igazság szempontjából helyesnek tartja és reméli, hogy az valamilyen formában általánosan megvalósul a nagyipari üzemekben. “Tiz év előtt, mondotta, úgy látszott, hogy a nagyipari munkások nyug­dija távoli vágyálom, lehetetlen követelés. Azóta beértek az idők és ma már senkisem tartja indo­kolatlan kívánságnak, hogy a munkásnak öregségére nyugdij jusson. A garantált évi fizetés kérdése valamivel nehezebb, de szintén meg fog érni a megvaló­sulásra.” Egyes autóipari gyárak és a union között már bevezető tár­gyalások voltak e kérdésben. A gyárak még nem foglaltak állást és természetesen nagy tartózko­dással kezelik a kérdést. Ellenő­rizhetetlen hírek szerint azonban a Ford gyárral folyt tárgyaláso.j j kon a gyár vezetői jószándéku j i érdeklődéit muUtUk. Hétfőn az amerikai 7-ik flotta nagyarányú közreműködésével megkezdődött a Tachen szigetek kiürítése. Mintegy 20,000 főnyi kinai nemzeti katona és több ezer civil hagyja el a szigetet, amelyen rengeteg hadiszer és fegyver is volt felhalmozva. A kinai kom­munisták eddig nem zavarták meg a kiürítési akciókat, ami ért­hető is, hiszen kardcsapás nélkül terjeszthetik ki ismét hatalmukat a szigetek birtokbavételével. Chiang nemzeti kormánya ki­­jelenette, hogy a Quemoi és Mat­su szigeteket, amelyek a kinai szárazföld közelében vannak, nemcsak tartani szándékszik, de azokat katonailag meg ij erősí­tette. Az angol birodalom orszá­gainak londoni konferenciáján hangok hallatszottak, amelyek követelték, hogy Csiang ürítse ki Quemoit és Matsut. Attól félnek, hogy ha a nemzetiek ragaszkod­nak e szigetek védelméhez, a for­mosai kérdés rendkívül kritikus stádiumba kerül. Washington to­vábbra is hallgat, hajlandó e megvédeni Quemoit és Matsut? A kinai kommunista rádió újabb háborús provokációnak mondja azt, hogy Amerika se­gédkezik a Tachen szigetek kiürí­tésében. Washington egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik a kinai kommunisták magatartásával szemben, hogy lássa meddig mennek el támadásaikban? Köz­ben Hammarskjöld UN-főtitkár. hir szerint, bizalmas utón újabb tárgyalásokat kezdett Chou En Lai kinai kommunista miniszter­­elnökkel. GYÁR ATOMTUDÓS VÉSZKIÁLTÁSA A FRANCIA KORMÁNY­­VÁLSÁG Franciaországban Antoine Pi­­nay volt miniszterelnök (függet­len konzervatív) próbálkozik ka­binet alakítással, de nehézségei vannak, mert Bidault és Schu­­man volt miniszterek ifjukatoli­­kus pártja, amely 75 szavazattal undtlktnk. Mtmbcn éli v«U. Dr. Szilárd Leó, magyar szár­mazású atomtudós, aki 1 939-ben legnagyobb nyomatékkai hívta fel az amerikai kormányt, hogy folytasson kísérleteket atombom­bák előállítására, nagyobb cik­ket irt a N. Y. Times február 6-i számába. Nézete szerint, akik megelőző háborút akarnak, két­ségtelenül jószándéku emberek, de “Istent kihagyják a számítá­saikból”. Radford admirális, központi vezérkari főnök — Írja — meg akarta támadni száraz­földi Kinát, de Eisenhower elnök, aki a béke megóvására törekszik, vétót jelentett be e terv ellen, mert egy atomháború úgy a Szov­jet- országoka, mint az Egyesült Állaomkat nagyrészt elpusztítaná. Olyan béke-egyezmény terve ki­dolgozását látja szükségesnek amely úgy volna megszerkesztve, hogy remény lehetne arra, hogy ■i Szovjet azt betartja. Az a nap, amelyen először bombáznánk a kinai szárazföldet, például a Quemoy vagy Matsu szigetek védelmében, valószínűleg a har­madik világháború első napja volna. Az időt tehát rövidnek tartja, de elégségesnek arra, hogy a zország legjobbjaiból bi­zottságok alakuljanak ily béke­módozatok kitervelésére, ame­lyek lehetővé tegyék a békét a Szovjetblokkal. E bizottságok felelőssége mérhetetlen volna, de ha nem alakulnak meg haladék­talanul, — mondja Szilárd, — a háború elkerülhetetlenül bekö­vetkezik. A vészkiáltásszerü, lendületes cikk nagy feltűnést kelt és sok kommentárra ad alkalmat. Sokan kétlik, hogy olyan békefeltétele­ket, amelyeket a kommunisták betartanának ki lehetne ötletezni, — hacsak nem volnának egyér­telműek a szabad világ kapitulá­ciójával . . ,

Next

/
Thumbnails
Contents