Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-02-11 / 6. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgál* független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.0C BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS i_.ii2r«a as »econd-Olass Matter May 18, 1923, at the Post ííice at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ..............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches 9 and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen Jtnayyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 6-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 FEBRUÁR 11 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR LINCOLN DAY ünnepét ezév-1 ben is szivünkben a nagy államférfiú és az emberi szabadság nagy bajnoka emléke előtti lelkes hódolattal üljük me.g. Az eszmények, melyekért harcolt, ma vezércsillagaink. A nép kormánya, a nép által, a népért és az emberi szabadsággal összeférhetetlen rabszolgaság elleni küzdelem aktuális ma is, amikor zsarnokság uralkodik a világ lakosságának több mint egyharmada felett és az Elbától a Pacificig az államkapitalista diktatúra rabszolgaságában gyötrődnek a népmilliók. Nincs igazi élet szabadság nél kül, a szabadság minden ember isteni jussa, melyet elbitorolni senkinek sem szabad. Ez volt az amerikai rabszolga-szabaditó Lincoln főelve. A világban nincs, nem lehet igazi béke emberi szabadság nélkül. Ma világviszonylatban van szükség uj Lincolnra s a rabnépek Lincoln hazájától az Egyesült Államoktól várják, hogy megajándékozza vele a boldogtalán emberiséget. . . • * * CHOU EN LAI kínai kommunista miniszterelnök és .külügyminiszter múlt héten, csütörtökön válaszolt a UN meghívására, amelyet azon naiv optimizmussal küldtek el, hogy hajlandó lesz tárgyalásra leülni, hogy olyan egyezség jöjjön létre, amely által elismeri Formosát, mint “második Kinát" és lemond Formosáról. Kezdettől fogva hallatlannaivitás volt ezt feltételezni a kommunista Kínáról és bármint forduljanak is a fejlemények, biztosra vehető, hogy önként sohasem fog ily megoldásba belemenni. Elég volt az optimista kisérletekből, amelyek csak blamálják a Nyugatot önmaga, Ázsia és a rabországok előtt! Agyafúrt, sátánian álnok ragadozókkal van dolgunk és hiú önáltatás, hogy velük meg lehetne egyezni Formosa átadása és a kínai nemzetiek teljes elejtése nélküli Lehet, hogy Attlee angol Labor Party vezér és volt miniszterelnök némileg rokonszenvezik a kinai kommunistákkal, hiszen egyebek közt a nyáron hosszú látogatást tett náluk, de ettő’ függetlenül kétségtelen, hogy ő Ítélte meg legjobban őket, amikor jelezte nézetét, hogy Chouval csak úgy lehet megegyezni, ha Csiang és társai távoznak Formosáról és az amerikai 7-ik flotta elhunyja a Formosag körüli vi zeket, ami alatt azt értette, hogy nem gördítünk majd akadályokat az elé, hogy Chou utóbb birtokba vegye a szigetet. Eltekintve minden, a kommunistákkal kötött szerződés értékének kétes, megbízhatatlan voltától,- számolni kellett azzal, hogy a genfi konferencián kemény legénynek bizonyult és sikereket elért Chou felbátorodik a génfi meghátráláson, appeasementen és még kihivóbb követelésekkel fog előállni a formosai kérdésben. Az appeasement Hitler idején is megmutatta, hogy csak növeli az ellenfél vakmerőségét és | vérszemét és Moszkva magatartása sem hagy kétséget aziránt, hogy kinai elvtársi tengely partnerét segíteni fogja, sőt katonát j is ad, ha a kölcsönös segitségi szerződés értelmében, arra igényt j támaszt. Tévedtek az optimisták, akik Hvnm«r»kjold UN-főtitkár pei-! pingi látogatása után abban biza- j kodtak hogy Chou jó fiú lesz és] megelégszik a kisebb szigetekkel i a UN-be való felvétel fejében, I amit “majd csak lenyelünk vala-1 hogy keservesen, de béke lesz és j nemokára elfejtjük az egész] kellemetlen formosai históriát". Tévedtek, amikor abban a hitben ringatództak, hogy Hammskjold “félig meddig már megkártyázta az egész dealt“ Peipinggel. Hammarskjöld nem intézett el semmit, legkevésbbé a formosai kérdés megoldásának előkészítését,1 hogy az elitéit amerikai repülők j -isrvéről ne is beszéljünk. Nen elég, hogy valakit kineveznek a UN főtitkárának, de az is kell legyen, hogy az Úristen észt adjon annak, akinek hivatalt adott. Hammarskjöld egész egyénisége nem vall arra, hogy nagy lumen volna (nyilván ezért fogadták el az oroszok főtitkárul), de mégha a legfényesebb diplomáciai tehetséggel is ruházta volna fel a Mindenható, akkor sem lett volna kilátása arra, hogy Chou komolyan vegyen olyan ajánlatot, amely a UN tagsággal és pár kis szigettel akarja jóllakatni. Sokak számára az utolsó tizenöt év bő tapasztalati lehetőségei Sem bizonyultak elégségesnek arra, hogy kiismerjék a kommunistákat! * * * CHOU elutasította a meghívást, illetve olyan hetyke választ adott, amelynek teljesítése kapituláció volna Amerika formosai politikája és a kínai kommunisták UN felvétele körül elfoglalt amerikai politika szempontjából. A UN-hez intézett jegyzéke éles határozottsággal elveti az Uj Zealand által benyújtott fegyverszüneti javaslatot, mert azt beavatkozásnak tekinti Kina belügyeibe. A kommunista kormányt a 600 millió kinai lakosság törvényes képviseletének, Csiangot és a nemzetieket pedig “maréknyi lázadónak" tekinti, akik bitorolják Kínának a UN-ben megillető helyét. Csak a nemzetieknek a UN- ből való kihajitása után hajlandó résztvenni a UN tárgyalásáin, mint Kina illetékes, törvényes képviselője, de akkor sem szándékszik tárgyalni az uj zealandi javaslatról, hanem csak a Szovjet javaslatáról, amely az Egyesült Államokat, mint formosai támadót kívánja megbélyegezni. A formosai feszültségért az Egyesült Államokat, mint "beavatkozót” vádolja és újabb háborús készülődésnek minősiti, hogy az Egyesült Államok több nagy hajóval megerősítette Formosa körül horgonyzó vizi erőit. Úgy Washington, mint London megütközéssel fogadták Chou fennhájjázó, válaszát. — Washington kijelentette, hogy a tavalyi genfi konferencia után nincs kedve a UN-en kívüli újabb négyes vagy ötös konferenciára. A külügyminisztérium nyilatkozata rámutat arra, hogy Chou folytatja gúnyolódását a UN-nel szemben, amit már Genfben kezdett. Kétségtelen, hogy Chou áthúzni törekszik azon számításokat, amelyek a formosai kérdés elintézését a UN-re akarták bízni, hogy ekként a nemzetek többsége felsorakozzék az amerikai álláspont mögé. Henry Cabot Lodge amerikai UN fődelegátus szombaton Eisenhower elnökkel tárgyalt és utána úgy nyilatkozott, hogy más módokat fognak keresni a fegyverszüneti kérdés megoldására, közelebbi részleteket azonban nem kivánt közölni. A UN biztonsági tanácsa a hét valaemlyik napján ismét összeül és foglalkozni fog a peipingi elutasítás folytán előállt helyzettel. * * * EDEN angol külügyminiszter! kijelentette, múlt pénteken, hogy a kinai parthoz közeleső szigetek "kétségtelenül" kínaiak, de a kommunisták minden kísérlete azok erőszakos elfoglalására, komoly vMíedelme voll»» » viláf* békének. Kifejte; te azt is, hogy Anglia nem 1:ekii ti Fcrmósát kinai területnek. A peipingi kommunista rádió hevesen támadja Churchillt és azt állítja róla, hogy “az amerikaiak aggressziójának szégyenletes bűntársául" szegődött. Molotov orosz külügyminis. i~r az angol és indiai követtel tanácskozott, nyilván a formosai ügyben. Az Egyesült Államok távolkeleti légügyi főparancsnokságának közlése szerint a kinai kommunista légi erőknek fele most olyan bázisokon tartózkodik, ahonnan simán elérhetik Formosát a Pescadores és többi kisebb szigeteket. Csiang a múlt héten halogatta a Formosától 200 férföldre fekvő és a kommunistáktól bombázott Tachen szigetek kiürítését, állítólag mert garanciát kért Eisenhowertől, hogy Amerika védeni fogja a szárazföld köze’ében fekvő Quemoy és Matsu szigeteket. Szombaton Washington hivatalosan közölte, hogy a 7. sz. flotta segíteni fog Csiang erőinek a Tachen szigetek kiürítésében, de a közlemény nem tartalmaz semmit Quemoy és Matsu szigetekre nézve, úgy hogy továbbra is titokban marad, Amerika segélykezet ad-e Csiangnak, ha a kommunisták megtámadják e szigeteket. Az Egyesült Államokban többjeié hangok hallatszanak az ellen, hogy Amerika megvédje e kis szigeteket és ezzel esetleg harmadik világháború kitörését kockáz tassa meg. Ujságjelentések és ráaio-hirelemzők szerint az ország népének egyrészében az a han gúlát, hogy “nem akarunk Que moiért és Matsuért, csip-csup szí. getekért meghalni”. Valószínű, hogy ez igy van, de téves volna azt hinni, hogy a kommunisták megállnának Quemoinál és Matsunál. Formosánál sem állnának meg, ha azt is kardcsapás nélkül adánk át. (Erről sző sem lehet mert Amerika garantálja Formosa védelmét.) Többről van itt szó, mint csak tavolkeleti tengeri támpontokról. Két világ harca ez és minél engedékenyebbek, appeasernentesebbek vagyunk, annál jobban elkapatjuk a kommunistákat, nn nál inkább felbÉto.i'j k vi águralmi terjeszkedő kedvüketi / t-ávolkeleti helyzet va;cban h? sonlatos az 1 938-as münchenihez, a különbség csak az, hogy most a superbombák is ittvannak. F ha az oroszok vagy kínaiak sr perbombát mernének használni, visszakapnák azonnal kamatos kamattal! A veszé’y kölcsönös és fel kellene végre hagyni azzal, hogy a superbombák veszélyé* kifogásul használják a Szovjetblokk minien önkényének, országrablásainak és barbárságai nak tűrésére! MENDES FRANCE a júniusban hatalomba került francia miniszterelnök a szombatra virradó éjjel megbukott a parlame-ntben Az afrikai gyarmatpolitika kérdésében felvette a bizalmi kérdést és 273 szavazattal 319 ellenében kisebbségben maradt. Engedményeket akart tenni az afrikai francia gyarmatok népeinek, enyhíteni akarta az imperializmust, és például Francois Mauriac, a nagy katolikus iró, a Figaro és az Express vezércikkírója a végsőkig exponálta m^gát ez engedmények imperialista ellenzői, elsősorban Juin tábornagy véleménye ellen, de az európai közös hadseregterv miatt meg bukott Bidault és pártja késhegyig menő, személyi harcot folytatott Mendes France megbuktatására és ehhez csatlakozott Mendes France saját pártjának egy csoportja is, amelyet René Meyer előző miniszterelnök vezetett. Mindezt betetőzte a kommunisták 98 parlamenti szavazata és igy történt, hogy Mendes France «lien öttel többen «avastak mint EISENHOWER SOVÁN’ BETEGBIZTOSÍTÁSI JAVASLATA MALENKOV LEMONDOTT, UTÓDA BULGANIN A Nyugatra kedvezőtlen fordulat? — Molotov a Szovjet “hidrogénbomba fölényével” blöfföl. I a parlament fele, vagyis abszolút többség szavazta le. Mendes France legalább hat hónapig volt miniszterelnök, nem mint 1943 óta elődeinek legtöbbje, csák két-három hónapig. Ez idő alatt sok személyi gyűlölet és elfogultság irányult ellene, ami vígül is megbuktatta, noha nagy reformterveket készi ) tett elő a francia gazdasági élet egészségessé tételére. Szociali-1 sabb viszonyokat akart teremte-1 ni, rendezni akarta az ország ügyeit és állandó prosperitást akart, aminek érdekében még a munkások túlságos alkohol-fogyasztását is kifogásolni merte. Ez nem tetszett az alkoholgyárosoknak, más tervei pedig szintén ellenkeztek egyes befolyásos ré tegek érdekeivel. A halálos dö fést azonban a kommunisták szavazatai adták meg és a francia parlamentben tulajdonképen Moszkva döntötte el a győzelmet február 4-én, bosszúból az-j zal az emberrel szemben, aki legnagyobb nehézségek közöt' , keresztülvitte a német fegyverke-j zés megszavazását. Mikor dobják ki végre Moszkva ügynökeit ■ a francia parlamentből, mikor tiltják be végre a francia kom munista pártot, hgoy ne lehessen a mérleg nyelve a francia ügyek ben? Mendes France jóakarói örül nek annak, hogy megbukott. Ez furcsa ellentrpondásnak látszik, de kezdettől fogva aggodalommal látták, miként adja magát i német fegyverkezést elősegítő bünbakk jelölti szerepre . . . Most majd más kell vállalja a népszerűtlen szerep fólytatását, de nincs kizárva, hogy a szenátusban, amely még nqÁi szavazta meg a német fegyverkezést, elölről fognak kezdődni « javaslat nehézségei és az ügyT ismét ’bizonytalanná válik vagy újabb hosszú haladékot szenved, — az oroszok nagy örömére! * * * APOR VILMOS győri katolikus püspök martiriumának Hús vétkor lesz tizedik évfordulója. Mint ismeretes, a rezidenciája, a Püspökvár pincéjének ajtajában megakadályozta, hogy a várost elfoglalt orosz katonák lemehessenek a pincébe, ahol sok fiatal (Folytatás a 4-ik oldalon) ——————---nnn-Eisenhower elnök újból elküldötte a kongresszushoz tavaly leszavazott egészségügyi javaslatát, amely mindössze a magán betegbiztosítási társaságok számára kíván egy 25 milliós viszontbiztosítási alapot teremteni azon célból, hogy őket olyan biztosítási szolgálatokra bátoritsa, amelyek számukra nagyobb anyagi kockázatot jelentenének. Eisenhower továbbra sem teszi magáévá Truman egykori javaslatait, amelyek általános bí tegbiztositás bevezetését kívánták a bérekből rendszeresen levonandó betegpénztári járulékok alapján, de ezt az orvosi szerve zetek összeköttetéseik és propaganda-alapjaik segítségével mint "az egészségügy államosítását" kiabálták el. Az Egyesült Állafhok több mint 160 milliónyi lakosságából csupán 92 millió van biztosítva valamely önkéntes magán-betegbiztositásnál. E társaságok legnagyobbrészt csak a betegségi kiadások egyrészét fedezik, főként a krházi kiadásokat részben vagy egészben. Különösen halálos betegségeknél (rák, szívbajok) nyújtanak tul-kevés segélyt. A helyzetet jellemzi, hogy átlag négy olyan családból, amelynek évi jövedelme 2500 dollárnál kevesebb, csak egy részesül valamely részleges betegbiztosítási segélyben és igy ezen a téren Amerika még nagyon el van maradva Anglia és az európai országok legtöbbje mögött. Az a párt amely kezébe venné e kérdés alapos, humánus rendezését, számíthatna az amerikai kisemberek sok millióinak hálájára, akik nek számára valamely komolyabb megbetegedés orvosi költségei valóságos anyagi csapást ielentenek! George Malenkov orosz miniszterelnök kedden lemondott és utódja Nikolai Bulganin tábornagy, hadügyminiszter lett. Malenkov maga is jelen volt a legfőbb szovjetek ülésén, amikor Volkov, a legfőbb szovjetek elnöke felolvasta lemondó levelét. A lemondást tudomásul vették és Nikita Kruscsev első párttitkár javaslatára miniszterelnökké Bulganint "választották meg". Malenkov 1953 márciusban, Stalin halálakor lett miniszterelnök és a levél indokolása szerint azért mondott le, mert azon politikája, amellyel a mezőgazdasági termelést és a lakosság élelmiszer ellátását elébehelyezte a nehézipari termelés fokozása ügyének, nem vált be. Malenkov levele bűnbánó hangú és tapasztalatlansággal védekezik, holott Malenkov 1925 óta Stalin titkára, majd 1937-től az ukrániai, 1 949—tői pedig az országos kommunista párt első titkára volt és harminc éve foglalkozott gazdaságpolitikai feladatokkal. Hónapok óta sűrűn folytak híresztelések, hogy nézeteltérések vannak közte és Kruscsev között, különösen a hadiiparok elsőbbséges fontossága kérdésében és mostani lemondása a mindinkább az élre nyomuló Kruscsev győzelmének tekinthető. Kruscsev 60 éves dinamikus egyéniség és külföldi diplomáciai körök régóta úgy látják, hogy Stalinéhoz hasonló, diktatórikus hatalomra tör, noha a Szovjet Stalin halála óta kifelé azt hangoztatja, hogy nem lesz többé egyszemélyes diktatúra, hanem párt tiztagu központi bizottságának közös döntései kormányozzák az országot. Bulganin régebben az állami bank elnöke volt és mint hadügyminiszter inkább adminisztratív szerepet vitt. Nem tartozott a Szovjet legszűkebb politikai vezérkarához. Az hiszik, hogy szerepe inkább kirakati lesz és mögötte Kruscsev lesz az igazi irányitó erő. Lehetséges, hogy Bulganin kinevezése a hedsereg tábornokai bizalmának megerősítésére is történt, akik Stalin halála óta több befolyást igényelnek. Kruscsev beszéde után, aki a legtöbb ovációt kapta, Molotov tartott két és félórás beszédet. Háborhs bajkeveréssel vádolta az Egyesült Államokat Formosa kapcsán és kérkedően azt állította., hogy a Szovjet a hidrogénbombák termelésében máris fölényt ért el az Egyesült Államokkal szemben. A nehézipari termelés elsőbbségéhez való visszatérésből és Kruscsev előretöréséből so efelé arra következtetnek, hogy a Szovjet ‘“vissza megy a sztálini politikához." Nyugati körök, amelyek emlékeznek a Nyugat iránt barátságos hangú Litvinov orosz külügyminiszter 1939 áprilisi váratlan menesztésére, hajlamosak feltételezni, hogy Malenkov meglepő lemondása az orosz taktika valamely nagy fordulatának előjele. Nézetük szerint valószínűleg csökkentek a formosai kérdés békés megoldásának kilátásai Malenkov hir szerint más vésbbé fc- >s bé'vre kap beo tá3t. QUEM0IT ÉS MATSUT EGY AMERIKAI MAIS ATADJAK HARC NÉLKÜL ? A CIO mozgalma a garantált évi bérért Dr. Némethy Imre amerikai szereplése A dr. Nagy Vinoze elnöklete és dr. Varga László főtitkársága | alatt megalakult Amerikai Sza- | bad Magyar Jogászok Szövetsé- j ge legutóbb tartotta első gyűlését New Yorkban. A régi amerikai magyar jogászok, de általában a demokratikus magyarság körében kínos | feltűnést keltett, hogy az első ülés előadója és főszónoka di. Némethy Imre, az igazságügyminiszterium törvényelőkészítő osztályának referense, Antal István volt szélsőjobboldali igazságügyminiszter kedvence volt. Az amerikai szellemű magyar ság megütközéssel vette tudomásul, hogy a két menekült politikus vezetése alatti egyesületben első- | ül az a Némethy Imre vitte a szót, aki mindhárom magyarországi zsidótörvénynek jogi szerkesztője volt. Általános körükben a nézet, j hogy ez a bakklövés súlyos ár-1 talmat jelent az amerikai közvélemény előtt a magyar felszabadulás érdekei szempontjából, mert Némethy szereplése a destruktiv propaganda rágalmat segiti elő, amely azzal akarja közönyössé tenni az amerikai politikai köröket és közönséget a magyar félszabadulás ügye iránt, hogy Magyarországon ismét az egykori antidemokratikus és jogegyenlőség ellenes, barbár törekvések kerekednének felül. Hir szerint több régi amerikai magyar ügyvéd tiltakozását készül bejelenteni Némethy szerepeltetése ellen, mert a demokratikus közérzület elleni inzultusnak tekintik a “zsidótörvények atyjának" e kihívó előtérbe helyezését amely valóban nem segíti elő, hogy Amerika elfelejtse az általa nagyratartott jogegyenlőség ellen Magyarországon történt sorozatos cselekedeteket. Üdvösebbnek tartják, ha Némethy szerényen ; háttérben maradna, mindenekelőtt pedig nyíltan megtagadná , múltjának »mb«rt»Un táv»d4»*it. Eddig simán megy a Tachenszigetek átadása. A több mint egy millió főnyi tagságú CIO autómunkás union nagyban készül a garantált évi | bér kivivására. Walter Ruether, I a CIO elnöke ezt legközelebbi I nagy célul tűzte ki. Számítanak arra, hogy a megválósitás körül nagy harcokra lesz szükség. — Egyes csoportok inkább azt a követelést akarják keresztülvinni, hogy 30 órás munkahétre 40 órás bért kapjanak, de a nagy többség Ruether törekvéseit támogatja. Mint a CIO News jelenti, Msgr. George C. Higgins, a Na tional Catholic Welfare Conference népjóléti akció-bizottságának igazgatója úgy nyilatkozott, hogy támogatja az eszmé megvalósulását. A garantált évi bér bevezetését a szociális igazság szempontjából helyesnek tartja és reméli, hogy az valamilyen formában általánosan megvalósul a nagyipari üzemekben. “Tiz év előtt, mondotta, úgy látszott, hogy a nagyipari munkások nyugdija távoli vágyálom, lehetetlen követelés. Azóta beértek az idők és ma már senkisem tartja indokolatlan kívánságnak, hogy a munkásnak öregségére nyugdij jusson. A garantált évi fizetés kérdése valamivel nehezebb, de szintén meg fog érni a megvalósulásra.” Egyes autóipari gyárak és a union között már bevezető tárgyalások voltak e kérdésben. A gyárak még nem foglaltak állást és természetesen nagy tartózkodással kezelik a kérdést. Ellenőrizhetetlen hírek szerint azonban a Ford gyárral folyt tárgyaláso.j j kon a gyár vezetői jószándéku j i érdeklődéit muUtUk. Hétfőn az amerikai 7-ik flotta nagyarányú közreműködésével megkezdődött a Tachen szigetek kiürítése. Mintegy 20,000 főnyi kinai nemzeti katona és több ezer civil hagyja el a szigetet, amelyen rengeteg hadiszer és fegyver is volt felhalmozva. A kinai kommunisták eddig nem zavarták meg a kiürítési akciókat, ami érthető is, hiszen kardcsapás nélkül terjeszthetik ki ismét hatalmukat a szigetek birtokbavételével. Chiang nemzeti kormánya kijelenette, hogy a Quemoi és Matsu szigeteket, amelyek a kinai szárazföld közelében vannak, nemcsak tartani szándékszik, de azokat katonailag meg ij erősítette. Az angol birodalom országainak londoni konferenciáján hangok hallatszottak, amelyek követelték, hogy Csiang ürítse ki Quemoit és Matsut. Attól félnek, hogy ha a nemzetiek ragaszkodnak e szigetek védelméhez, a formosai kérdés rendkívül kritikus stádiumba kerül. Washington továbbra is hallgat, hajlandó e megvédeni Quemoit és Matsut? A kinai kommunista rádió újabb háborús provokációnak mondja azt, hogy Amerika segédkezik a Tachen szigetek kiürítésében. Washington egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik a kinai kommunisták magatartásával szemben, hogy lássa meddig mennek el támadásaikban? Közben Hammarskjöld UN-főtitkár. hir szerint, bizalmas utón újabb tárgyalásokat kezdett Chou En Lai kinai kommunista miniszterelnökkel. GYÁR ATOMTUDÓS VÉSZKIÁLTÁSA A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG Franciaországban Antoine Pinay volt miniszterelnök (független konzervatív) próbálkozik kabinet alakítással, de nehézségei vannak, mert Bidault és Schuman volt miniszterek ifjukatolikus pártja, amely 75 szavazattal undtlktnk. Mtmbcn éli v«U. Dr. Szilárd Leó, magyar származású atomtudós, aki 1 939-ben legnagyobb nyomatékkai hívta fel az amerikai kormányt, hogy folytasson kísérleteket atombombák előállítására, nagyobb cikket irt a N. Y. Times február 6-i számába. Nézete szerint, akik megelőző háborút akarnak, kétségtelenül jószándéku emberek, de “Istent kihagyják a számításaikból”. Radford admirális, központi vezérkari főnök — Írja — meg akarta támadni szárazföldi Kinát, de Eisenhower elnök, aki a béke megóvására törekszik, vétót jelentett be e terv ellen, mert egy atomháború úgy a Szovjet- országoka, mint az Egyesült Állaomkat nagyrészt elpusztítaná. Olyan béke-egyezmény terve kidolgozását látja szükségesnek amely úgy volna megszerkesztve, hogy remény lehetne arra, hogy ■i Szovjet azt betartja. Az a nap, amelyen először bombáznánk a kinai szárazföldet, például a Quemoy vagy Matsu szigetek védelmében, valószínűleg a harmadik világháború első napja volna. Az időt tehát rövidnek tartja, de elégségesnek arra, hogy a zország legjobbjaiból bizottságok alakuljanak ily békemódozatok kitervelésére, amelyek lehetővé tegyék a békét a Szovjetblokkal. E bizottságok felelőssége mérhetetlen volna, de ha nem alakulnak meg haladéktalanul, — mondja Szilárd, — a háború elkerülhetetlenül bekövetkezik. A vészkiáltásszerü, lendületes cikk nagy feltűnést kelt és sok kommentárra ad alkalmat. Sokan kétlik, hogy olyan békefeltételeket, amelyeket a kommunisták betartanának ki lehetne ötletezni, — hacsak nem volnának egyértelműek a szabad világ kapitulációjával . . ,
