Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-02-04 / 5. szám

The

Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgai* független társadalmi hetilap.

BETHLEIIEMI HÍRADÓ

AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Eutered as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post uifice at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”.

NYELVÉBEN MAGYAR

SZELLEMÉBEN AMERIKAI

PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ............................$4.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and^ Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyéhen

Vol. XXXIII. Évfolyam, 5-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1955 FEBRUÁR 4

Egyes száma ára 8 cent

VILÁGTÜKÖR

BÍRÓ BENEDEK atya halálának most volt három éve. Hatvanadik évében volt, amikor fáradhatatlan munka közben elragadta a halál. Ihletett papi munkássága mellett abból állt ez a munka, hogy megbékélést akart létrehozni a második világháború alatt és után külföldre szakadt magyarság között. Tervezett, tárgyalt az utolsó napokig s máig is nehezen éljük bele magunkat hogy nincs többé, nem folytatja megbékítő, összehozó akcióit, amelyekkel egységet akart teremteni azok között, akiket oly sok minden választ el egymástól.

Egész szivével leikével csün gött e célján és hitte, hogy sikerű megvalósítania. Közben szinti észre sem vette, hogy a szivt romlik, szervezetét kór ássa alá. Nyolc nappal halála előtt irt levelében épen csak futólag irta szívrohamáról: “Baj van a motorral, de majd rendbejön, ha kissé vigyázok”. A levele még tele volt optimizmussal, a megbé kitő tervei sikerének reményével, bizakodó tettkészséggel... Öt nappal később megismétlődött a roham és kórházba vitték, három nappal később pedig itthagyott bennünket.

Nem volt szakbeli politikus, de szeretete a magyarság iránt végtelen volt és a mag ar ügy annyira életeleme, szívügye volt, hogy e hev.ét, odaadását még azok is meghatott tisztelettel nézték akik az utolsó években egyes kérdésekben nem tudtak mindenben egyetérteni és sokat vitatkoztak vele. Tulajdonképen luloptimistán Ítélt meg mindenkit és lehetetlen célt tűzött maga elé, de e a jóhiszeműség, mindenki iránti szerető jóakarat volt benne az igazi papi kiválóság, a feltétle nül tiszteletreméltó, vonás, amit oly sokban nélkülözünk olyik saj tóbeli s közéleti hátramaradottjánál. . .

* * *

AKIK figyelmeztették, hog ' jóhiszemű, atyai szava nem talál megértésre azoknál, akiknek leghálásabbnak illenék lenni érte, csakhamar igazolódtak. Megbékítő törekvéseiért durva támadás jelent meg ellene a németországi “Hídverők" és az angliai “Hungarian Week” szélsőjobboldali lapokban. Mindkettő olyan gyalázkodó hangon irt Biró atyáról, aki kezdettől annyira szivén viselte a menekültek ügyét és segítését, mint rajta kívül csak igen kevesen, hogy azt lehetett hinni, ez el_ fogja kedvetleniteni. De nem kedvetleneden, el, megbocsájtó mosollyal fogadta védened támadásait és úgy dolgozott tovább, mintha semmisem történt volna. A Szeretet papja, a Szeretet embere volt és tudta, hogy mindnyájan gyarló földi teremtmények vagyunk, nem mentesek a hibáktól, tévedésektől, bűnöktől. Vitáinkban elismerte, hogy “egyik rendszer tévedései nem igazolják a másikéit”, de hitte, hogy az évszám szerinti emigrációk közti megbékélés fontos és hogy lehetséges, anélkül is, hogy nyíltan bevallanák és megbánnák a múltakat, ki-ki a maga kisebb vagy na~y tévedéseit. . . Ebben az elnéző felfogásban nem osztoztak sem védencei, akik oly illetéktelenül ültek magas lóra, sem azok, akik ezt az igazi megbékéléshez elengedhetetlennek tartották és tartják, de ez is csak magyar szeretete határtalanságának, lelkességének volt bizonyítéka.

Az önmaga elleni támadásokat fel sem vette, de helytelenített minden durva és demagóg támadást, szélső-jobbolali egyoldalú, vad hangot és ha Isten továbbis élteti, biztosan nem fajultak volna az emigrációs harcok olyan mélypontra Amerikában, legalább is a hozzája közelálló sajtóban, mint amennyire azt ma fájdalmasan tapasztaljuk.

Isten talán nagy csalódástól mentette meg, amikor elazólitotta

a földről, de kétségtelen, hogy ha tovább élteti, fékező erőve. lépett volna fel minden elvadu lás ellen és ezzel nagy hasznára lett volna a menekült magyarságnak, elsősorban azoknak, akik önigazoló vagy védenceiket igazolni próbáló féktelenségükben már a legelemibb harci szabá lyokról is megfeledkeznek, amint hogy öntelten megfeledkeztek halálának harmadik évfordulójáról is. . .

Biró Benedek atya emléke to vábbra is úgy él bennünk, mint a Szeretet nagy papjáé, a megbékélés lankadatlan harcosáé és a három év utáni helyzet mutatja legfájdalmasabban, távozásával mily betöltetlen ür maradt utána. . .

A WASHINGTONI szenátus nult pénteken 85 szóval három ellen megszavazta Eisenhower elnök formosai felhatalmazó javaslatát, amelyet a képviselőház már kedden elfogadott 409 szóval ugyancsak három ellen. — Eisenhower szombaton aláírta az elfogadott javaslatot és a kínai nemzetiek előkészületeket tesznek a Tachen szigetek kiüritésére, melynél a 7. számú amerikai flotta segédkezni fog. Az Egyesült Államok hadikészültségbe helyezte távolkeleti légi s vizi erőit.

A szenátusi szavazás előtt Eisenhower nyilatkozatot tett, hogy a távolkeleti parancsnokok egyikének sem lesz fegyverhasználati elhatározásra joga, ha nem ily irányú döntéseket magának tart fenn. Hangsúlyozta, hogy az akció kizárólag védelmi szándékú lesz. A javaslat ellen Langer, Lehman és Morse szenátorok szavaztak, akik a javaslatba be akarták foglalni, hogy nem történhet támadás a kínai szárazföld vagy attól 1 2 mérföldön belül fekvő terület ellen, de indítványukat elvetették. Hasonló sorsra jutott Kefauver szenátor indítványa is, amely azt kívánta, hogy a szárazföld közelében fekvő Quemoy és Matsu szigeteket ne védje meg Amerika.

N A határozat ekként csak a Formosa és a Pescadores szigetek védelmére terjed ki, de meg. enged oly hadműveleteket is, amelyek meggátolnák a kommunista előnyomulást e szigetek elfoglalására. Több szenátor aggodalmát fejezte ki, hogy a határozat nagy háború eshetőségét segítheti elő, de a külföld felé szükséges egység érdekében igenlően szavaztak.

* * * |

EDEN angol külügyminiszter pénteken békés magatartásra hiv- ( ta fel a kínai kommunistákat. Hir szerint olyan megoldást szeretne elérni, hogy mindkét kínai kormány tagja volna az Egyesült Nemzeteknek, vagyis Formosa másik Kina és önálló államként nyerne elismerést, a kommunistákat pedig felvennék az Egyesült Nemzetekbe, anélkül, hogy Formosára való igényükről le kellene mondaniok. Csiangnak át kellene engednie számukra azon szigeteket, amelyeket Amerika hadászati védelem szempontjából nem tart fontosnak.

Londonban van Nehru indiai miniszterelnök, aki szintén békét | akar közvetíteni, mégpedig azon | alapon, hogy a nemzeti kínaiak adják át a kommunisták által j igényelt kis szigeteket, a kommu- 1 nisták pedig kötelezzék magukat ! hogy tartózkodni fognak a For| mosa és Pescadores szigetek elleni támadástól.

Ily feltételek nagy szkepszissel találkoznak nemzetközi diplomáciai körökben és jellemző, hogy nem is azt tartják a legn hezebben megvalósíthatónak, hogy Amerika egyezzen bele a j kommunista Kinának az Egye I sült Nemzetekbe való felvéte1 be, holott ezt Amerika mindig nagyon ellenezte és ha most hozzájárulna, úgy festene a világ , előtt, hogy megzsarolni hagyta

magát a kínai kommunistáktól. .. Hétfőre egybehívták az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsát, amely Angliának és Uj Zealandnak fegyverszüneti javaslatát tárgyalná és arra meg akarják hivn. a kínai kommunista kormány égj képviselőjét. Knowland szénától tiltakozást jelentett be az ellen, hogy az amerikai repülőket fogva tartó kínai kommunisták eg, megbízottja Amerika földje léphessen, de a biztonsági tanács tárg, alásai egyébként sem adnak alapot sok reményre, mert Chou En Lai kínai kommunista minisz terelnök szombaton az előző nyi latkozatainál is élesebb hangon jelentette ki, hogy ragaszkodnak Formosa és a többi szigetek elfoglalásához és szembeszállnak Amerika haderejével, ha megpróbálja útjukat állni. Csiang kormányát újból lázadónak és bitorlónak mondotta, Amerikát pedig más országok belügyeibe való beavatkozással vádolta. — Egyben elvetette a fegyverszünet gondolatát is.

Londonban remé’ik, hogy Chou nem mondotta ki az utolsó szót. A moszkvai angol követ meglátogatta Molotov külügyminisztert és kérte, támogassa az angol és uj-zealandi javaslatot, de Molotov nam sok jóval biztatta ás szintén amerikai beavatkozást és aggressziót emlegetett * * *

CSIANG beleegyezését adta a Tachen szigetek kiürítéséhez de az Amerikában mutatkozó nyugtalanság egyik főoka a félelem, hogy a szigetek kiüritésénél, vagy szembeszáll egy esetleges kommunista provokációval, vagy maga fog felidézni olyan összecsapást, amely nagy háborúra vezet. Vannak azonban, akik úgy látják, hogy Csiang a maga félmillió körüli seregével nem is gondol komolyan a száraz föld elleni harcra, hanem életfogytiglan biztosítani akarja magának amerikai segélydollárokat. Abban mindenki megegyezik, hogy a helyzet veszélyeket rejt magában, de senkisem tagadja, hogy Kinának kommunista kézre kerülésével lecsökkent a szabad világ egyensulyfölénye és a7' Kina kommunista uralom alól való felszabadításával kellene helyrehozni. Azonban sokan kételkednek, hogy a Távolkelet és a végtelen Kina a megfelelő harctér volna e a kommunizmussal való összecsapásra és attól tartanak, hogy miközben Amerika a Távolkeleten volna elfoglalva, a Szovjet kihasználhatná a helyzetet Europa még szabad része ellen. . .

A Tachen szigeteket kiürítik és kommunista kézre kerülnek. Az amerikai feltartóztató politika (Containment) frontján az indokínai egyezség ütötte az első rést és most újabb területekkel gyarapodik a kommunista blokk. Meddig lehet még csinálni ezt a meghátrálási politikát azoknak, akik a feltartóztatási politika elvetésével és azzal jöttek, hogy felszabaditási politikát fognak csinálni?

Meddig folytatható még ez az irányzat, anélkül, hogy Amerika tekintélye végzetesen alásszállna az ázsiai népeknél, az európai rabországokban gyengülne a biza lom a felszabadulás iránt, de itt Amerikában is sokan szégyenletesnek éreznék a helyzetet?

* * *

MAGYARORSZÁGRÓL olyan hírek szivárogtak ki Párisba, hogy január második felében a terror ismét fokozódott és számos politikai letartóztatás történt, az “enyhébb időknek" végük van. A hir hitelességét nem sikerült ellenőrizni, de némi alátámasztást ad számára a Times jan. 26-i számában John McCormacktól, a lap keletközéneuropai szerkesztőjétől Bécsből kelt következő tudósítás:

“Moszkva január 24-én meghirdette a nehézipari termelés újbóli elsőbbségének politikáját és ezt követte 25-én Rákosi Mátyásnak, a magyarországi 1 sz. kommunistának egy bányászgyülésen mondott beszéde: "A Nyugat

háborús támadásának veszélye és Németország felfegyverzése miatt — mondotta Rákosi, — szükségessé vált, bogy Magyarország hozzá alkalnnzza termelését a? egész béketábor katonai szükségleteihez. A védelmi politika követelményei arra kényszeritenek bennünket, hogy a nehézipar fej lesztését szorgalmazzuk”.

“Rákosi e rádión is tovább adott beszéde teljes ellentétber van azzal a politikával, amelyet Nagy Imre miniszterelnök másfél év előtt míghirdetett és amely az élelmiszer- és szükségleti cikkellátásra kívánta fektetni a fősulyt. Egyben ellentétben van a régi kommunista kurzus elleni állandó bírálatul is, amelynek legjellemzőbb adata, hegy Vas Zoltán múlt év októberben “szélha mos nagyzási mániának” nevezte a tervet, amely Magyarországot a vas és acél országává akarta tenni.

"Január 22-én Vas Zoltánt hirtelen felmentették” a minisztertanács titkára" fontos állásá tói és a külkereskedelmi minisztérium miniszterhelyettese jelen téktelen állásába fokozták le. — Rákosi január 25-i beszéde meg adja erre a magyarázatot. Nyilvánvaló volt a másfél év alatt hogy Nagy Imre erőltette az uj kurzust, mig Rákosi csak tűrte Rákosi megint az élen van s ezt nemcsak beszéde, de a “Szabad Nép” országos kommunista pártlap vezércikke is mutatja, amely hangsúlyozza, hogy szükség van a nehéziparnak uj beruházások

(Folytatás a 4-ik oldalon)

Hitvallás a feltartóztatási politika mellett

A nézeteiben a washingtoni külügyminisztérium politikáját követő N. Y. Times janu'r 30 i vasárnapi “A béke pol tikája cimü első vezércikke többi közt ezt Írja a formosai háborús veszély kapcsán:

"Csak akkor leszünk nehéz szivvel hajlandók háborúba men ni, semmi mást csak pusztitáso kát várva, ha bennünket vagy szövetségeseinket olymódon tá madnak meg, hogy a szabadság fennmaradása kétessé válik. Ha a bizonytalan túlélés és biztos szolgaság között kell választanunk a bizonytalan túlélést fogjuk választani. Nem fogjuk vá rosainkat életünket és anyagi civilizációnkat megmenteni mindannak feladása árán, ami az életet élni érdemessé teszi. Ezt tudniok kell azoknak, akik háborús ellenségeinkké válhatnak Tudniok kell azt is, hogy semmiképen sem akarjuk fenyegetni őket mindaddig, amig nem fenyegetik szabadságunkat vagy azon népek szabadságát, amelyek még szabadok. Nem szeretjük a kommunista rendszert,. de nem fogunk háborút csiná'ni az elpusztítására a világ egyetlen olyan részén sem, ahol jelenleg fennáll.”

Remélhetik ilyen politikától a felszabadulásukat azon európai íabországok, ahol a kommunista rendszer szerződésszegő erő szakkal jött hatalomba és az oroszok fegyveres védelme alatt immár közel tiz éve áll fenn?

HÁBORÚ VAGY BÉKE?

FEGYVERSZÜNETI JAVASLAT A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN. — MEGHÍVTÁK A KOMMUNISTA KÍNÁT.

A Kapisztráni Szent János r. kát. egyházközség 1954 évi jelentése mutatja, hogy virágzásban kezdte meg fennállásának második félszázadát

Most jelent meg a bethlehemi Kapisztráni Szent János r. kát. egyházközség szokásos kimutatása az 1954-es év bevételeiről és kiadásairól. Ez volt az egyházközség első esztendeje fennállá sának uj félszázadában. Az 50 éves jubileumot, mint emlékezetes, múlt év novemberében a hi-l vők örömujongása közt tartott nagy egyházi ünnepségekkel ülték meg, amikor is XII Piusz pápa meleghangú eiismerő levelet küldött father Reseterics Józsefnek, az egyházközség közszeretett és a Lehighvölgy népe közt osztatlanul annyira becsült plébánosának, aki az egyházközség vallási kiválóságának és gazdasági létének megteremtője volt és immár közel négy évtizede vezeti az egyházközséget a mindszebb és gyönyörűbb felvirágzás fényes utján. A jubileumi ünnepségen a philadelphiai egyházmegye érseke püspökével képviseltette magát, aki szintén a legnagyobb elismerését nyilvánította Reseterics plébános és az egyházközség lelkes, hitbuzgó férfi- és női tagjainak serege iránt.

Az uj félszázad első éve, mint a jelentés számadataiból kitűnik,méltó folytatása volt az előző éveknek és ha nem is tünteti fel azt a nagy bevételi eredményt, mint a jubiláris esztendő, kétségkívül újabb bizonyságot ad az egyházközség szilárd gazdasági helyzetéről és egyben a hívők nem lankadó jámborságáról és áldozatkészségéről. Mig a jubiláris év bevételei $65,968 rekorderedményt értek el, addig 1954- ben a bevételek összege $59,171 volt, ami normális évben igen respektábilis eredmény és kétségkívül párját ritkítja az amerikai magyar egyházközségek között. Az előző évből $12,228 volt a készpénz maradék, mig a kiadások $50,22 1.68-ra rúgtak, úgy hogy az egyházközség az 1955- ős uj esztendőt $21,186.36 készpénz egyenleggel kezdte meg.

De túl a rideg számokon, mindnyájan tudjuk és örvendező lélekkel tapasztaltuk a lefolyt , évben is, mily nagy és nemes

vallási és nevelő tevékenységet fejt ki az egyházközség papi vezetősége városunk magyarsága, a régi és az uj generáció lelki életének ápolása terén. Father Resterics örökifjú fáradhatatlansága erős kézzel vezeti az egyházközséget, népszerűsége a hivők köpött a legmagasabb fokon áll, hiszen generációk nőttek fel lelki vezérlete alatt, az idősebbek pedig tanúi voltak a hatalmas munkának, amellyel oly szerény kezdetekből és annyi nehézség leküzdésével minden tekintetben minta- egyházzá emelte etgyház községét. Ha mást nem alkotott volna, mint csak a legmodernebb berendezésű és elsőrendű vallási és magyar szellemű oktatást nyújtó, gyönyörű iskolát, amelyben magyar apácanővérek a legkiválóbb oktató munkát végzik, mái ezzel is örökre beírta volna nevét a bethlehemi magyarság szivébe.

Az iskola a múlt évben is a legszebb eredménnyel működött és megnyugtató biztosítékot nyújt a hívőknek, hogy a gyermekek a legjobb szellemű, valláserkölcsi okatást nyerik ott. De az iskola csak egyik nagy alkotása Father Resetericsnek, csak egyik oka annak amiért a hivők büszkék papjukra és imádkoznak, hogy a Jóisten még hosszú egészség áldását árassza reá, hogy sokáig folytathassa még életművét, a bethlehemi katolikus magyarság lelki vezetését!

Az egyházközség ezévben sem feledkezett meg a szerencsétlen óhaza nyomorgóiról és újabb adománnyal fejezte ki együttérzését. Ugyanakkor tízezer dolláros adományt juttatott az uj katolikus High Schoolra kifejezvén ezzel, mennyire összeforrt az amerikai katolikus élettel is. Father Reseterics bölcsen és meleg szivvel végezte nagy hivatását a lefolyt évben is, mint oly régóta és az évi beszámoló kapcsán csak a bethlehemi katolikus magyarság mélységes hálájának és köszönetének újabb kifejezésével kívánhatjuk: Ad Multos Annos! Isten tartsa meg sokáig, minden | hívének örömére és üdvére 1

Lesz e háború Formosa és a környező szigetek miatt? Ez a kérdés izgatja Amerika népét, de a többi földrész közvéleményét is. Kivált Nyugat-Europa népei elleneznek minden háborús akciót, mert atom-vi ágháboru kitörésétől félne :. Angliában a Labor Party vezére, Attlee volt miniszterelnök azt követeli, hogy F ormosát helyezzék ideiglenesen az Egyesült Nemzetek alá és Formosa lakossága népszavazással dönthessen a Vörös Kínához akar-e tartozni? Követeli továbbá, hogy az amerikai haderő távozzék Formosáról és a környező vizekről, Csiang é3 kormánya pedig hagyja el Formosát.

A Londonban folyó angol birodalmi konferencián Churchil’ és Eden hangoztatták, hogy támogatják Amerikát, de a kommunista Kína féle is barátságos hangot mutattak és arra törekednek, hogy kompromisszum jöjjön létre, amely a kommunistákat a szárazföldi Kina, Csiangot pedig egy formosai Kina kormányául ismerné el. Nehru indiai miniszterelnök Formosát az Egyesült Nemzetek kezelése (trusteeship) alá kívánja helyezni.

Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsában hétfőn a Szovjet delegátusa, Sobolev javaslatot terjesztett be, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok megszállva tartja Formosát, beavatkozik Kina belügyeibe és támadásra készül a kommunista Kina ellen. A javaslat követeli, hogy az Egyesült Államok hadereje távozzék a Formosa körzetből. Egyben az Egyesült Államoknak támadóként való megbélyegzését indítványozza.

Az ujzealandi delegáció javaslatot tett a Formosa körüli szigeteknél folyó harcokat beszüntető fegyverszünetre és e célból meghívni kívánja a kommunista Kina képviselőjét. A javaslatot kilenc szóval egy ellen elfogadták. Hammarskjöld főtitkár már elküldte a meghívást a kommunista Kinának és azt hiszik, hogy el fogja fogadni, már azért is, hogy

propagandára használja fel a biztonsági tanács világ-nyilvánosságát.

A biztonsági tanács úgy az orosz, mint az ujzealandi javaslatot napirendre tűzte, de az orosz javaslatot, csak az ujzealandi javaslat után fogják tárgyalni. Amig a Vörös Kina dönt, hogy elfogadja-e a meghívást és delegátusa megérkezik, elnapolták az ülést.

William Douglas, a Federal Supreme Court bírája állást foglalt a “két Kina” megoldás melett és a szenátus egyes tagjai szintén közeledtek ily megoldás ötletéhez, amely szerint úgy a nemzeti, mint a kommunista Kina, mint külön államok, tagjai volnának az Egyesült Nemzeteknek. Washingtoni derülátók azt hiszik, hogy Hammarskjöld a Chounál tett látogatása alkalmával már előkészített ily megoldást és hogy a Vörös Kina ezt végű elfogadja olyan kompromisszummal együtt, amely neki juttatja a Formosa körüli kisebb szigeteket, mig Formosa továbbra is a nemzetiek birtokában maradna.

(Chou szerint az 1943-as kairói konferencián Roosevelt elnök Kinának Ígérte Formosát és a kérdéses kisebb szigetek-1. Akkor azonban Csiang kormányáról volt szó!)

Pesszimisták kételkednek abban, hogy Chou beleegyezne abba, hogy Formosa a nemzetiek tulajdonában maradjon és Formosát önálló, második kínai országul ismerje el. Lehetségesnek tartják, hogy Chou elhalasztja a Formosa elleni támadást, de nem hiszik, hogy hajlandó volna lemondani Formosáról.

A Peipingi vörös rádió kedden azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy atomháborút készít elő ellene. A Tachen és más kisebb szigetek ellen a kommunis-. Iák kedden újabb repülő és hadihajó támadásokat intéztek. A Tachen szigetek katonai kiürítése kedd délig nem kezdődött meg.

A Szovjet külön tárgyalásra csábítja a nyugatnémeteket

A Szovjet múlt héten, csütörtökön deklarációt adott ki, amely az 1941 -ben megindított háborút, egész Németországgal befejezettnek- nyilvánítja és kilátásba helyezi, hogy hazabocsájtja azokat a német hadifoglyokat, akik még mindig nem tértek haza. A megszállás továbbra is fennmarad.

A Szovjet célja ezzel az volt, hogy Adenauer nyugatnémet kormánya közvetlen tárgyalásokra lépjen vele. Adenauer azonban kijelentette, hogy a régóta hazavárt foglyok szabadon bocsájtását ugyan örömmel üdvözölné, de az orosz deklarációt egyébk-ént csak olyan formális lépésnek tekinti, amelyet a nyugati szövetségesek már három év előtt megtettek.

Néhány nappal megelőzően a Szovjet felajánlotta, hogy diplomáciaiig elismeri Nyugat-Németországot, ezzel is megpróbálva elcsábítani a bonni kormányt a Nyugat oldaláról. Adenauer azonban erre nem kapható. Ellenben a szabad demokraták és szociáldemokraták újólag négyhatalmi konferenciát sürgetnek még a felszerelés jóváhagyása előtt, mert attól tartanak, hogy a hadsereg felállítása beláthatatlan időre elodázza az ország egyesítését.

A Szovjet, mint jelentettük, jegyzéket küldött Angliának és Franciaországnak, hogy a háború alatt kötött kölcsönös védelmi szerződéseket megszűntnek tekinti, ha hozzájárulnak NyugatNémetország fegyverkezéséhez. A két ország külügyi hivatalai most küldték el válaszukat, melyben kijelentik, hogy “semmiféle fenyegetés nem térítheti el őket eddigi irányuktól.”

Kiszabadult a börtönből egy halottnak hiresztelt magyar iró

Budapestről kerülő utón érkezett hírek szerint a kommunista kormány szabadon engedte Ignotus Pált, az ismert Írót és hírlapírót, akit a katonai bíróság kémkedés vádja alatt tiz évi börtönre Ítélt és akiről egyidőben az a hir jelent meg amerikai magyar lapokban, hogy meghalt a börtönben.

Ignotus Pál, néhai Ignotus Hugo iró fia, demokratikus irányú, nagymüveltségü iró, akit 1945- ben Londonba neveztek ki sajtóattasénak. Amikor 1 948-ban hazalátogatott, letartóztatták s azóta volt börtönben. Azzal engedték ki, hogy tartózkodnia kell minden politikai tevékenységtől. ---------------ooo---------------AMERIKA SUPER-HIDRO-génbombát készít

A washingtoni Atomerő Bizottság közlése szerint egy uj superbomba van munkában, amelynek pusztitó ereje háromszor akkora, mint az eddig kipróbált legnagyobb hidrogénbombáé.

A bizottság jelentése szerint a múlt évben a Pacificon és Névadóban kipróbált bombák előállítása nagyarányuan folyik és az uj bomba is a megvalósítás stádiumában van.