Bethlehemi Hiradó, 1954. július-december (32. évfolyam, 28-53. szám)
1954-12-24 / 52-53. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarsáa érdekeit (I szolgai* független társadalmi netilap. HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS „ - Eutered a.s Second-Class Matter May 18, 1923, at tlie Post wffice at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 52—53-ik szám BETHLEHEM, PA., 1954 DECEMBER 24-31 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A NEMZET KARÁCSONYFÁJÁT Eisenhower elnök pénteken, dec. 1 7-én este gyújtotta meg a Fehér Ház melletti Elypse parkban. Emelkedett * szellemű beszédében hangoztatta, hogy “nem szabad, hogy e fényes Karácsonyt f egy olyan kövesse, amely általános tragédia volna”, de, mondotta, “keveset érne a béke, ha minden áron való béke volna és elveinket a rossznak lemondó tűrésével cserélnénk be és átmeneti engedményekért elzálogosítanánk becsületünket”. Eisenhower intelmet intézett a semlegeskedőkhöz és utalt a két világ harcának kritikus voltára, amely nem engedi meg, hogy bármely nemzet is kivonja magát a világ sorsára kiható felelősségből. Majd kommunista ellenség címére kijelentette, hogy “a világ elég nagy, az emberi tudás elég erős, hogy minden ember számára bőségben legyen élelem, ruházat és lakhely és ez a köztudomású igazság eredményes kiindulópontja lehetne egy prosperáló együttélésnek”. Az elnök megismételte egyik legutóbbi kijelentését, hogy Amerika “a türelmessé * kemény útját választotta, fáradhatatlanul kutatva mindenféle módozatok után, amely békés céljainak jobb megértését eredményezheti" a kommunistáknál. Sajnos, a türelmesség szép, de negativ erény és nem hisszük hogy a kommunista világ imperialistáknál megértésre . talál. . . Am tudjuk, Amerika n tétlen és igyekszik megszer- ezni a szabad világ táborát, egybefogni a kommunizmus ellen minden szabad nemzetet. Ez a felkészülés lassan mégy, úgy lelki, mint katonai téren, holott az idő sürget, a rabnépeknek, köztük magyar testvéreinknek már tizedik éve nincs igazi Karácsonyuk! Boldog és lelkes részesei vagyunk mindannak a jónak és szépnek, amihez Amerika elvei és életrendje juttattak hozzá és Karácsony ünnepén mély hálával borulunk le a Mennybéli előtt, hogy ebbe a hatalmas, szabad, nagy országba vezérelt bennünket. Boldogságunk azonban nem teljes, amig el nem jön az idő, amikor szabad lesz Magyarország és minden fia és szabadok lesznek a többi rabországok is. Hinni kell, hogy ez a legszebb Karácsony sincs már messze. . . * * * AKI MAGYARÁZATOT keres arrra, miből tartják fenn azokat az időszaki lapokat, amelyekkel Hitler egykori magyar csatlósai különböző helyekről elárasztják Magyar Amerikát és a többi világrész azon országait, ahol magyarok élnek, érdekelni fogja Albion Rossnak, a N. Y. Times régi munkatársának, aki jelenleg a Times nyugat-németországi tudósításait látja el, Münchenből kelt és a Times december 12-i számában megjelent cikke, amely többi közt ezeket mondja: “Egykori názik, akik most a bonni nyugatnémet kormány hivatalaiban töltenek be állásokat, mozgalmat folytatnak, hogy Hitler egykori keleteuropai kollaborátoraival szorosabb kapcsolatra lépjenek. Dél-Németoszágban, különösen Baj oroszágban nagy számmal vannak oroszok, akik a németek oldalán harcoltak, magyar foscisták, román Vasgárdisták, szlovák Hitler-kollaboránsok és az egykori csehországi nazirezsim ügynökei. A második világháború végén nyugat felé menekültek és Németország e részében telepedtek meg." “Münchenben most tartották meg az “egykori önkéntes bandák” kongresszusát. Ez alatt azon keleteuropaiak, köztük ukrá niai oroszok értendők, akik mint önkéntesek harcoltak Hitler oldalán. Minlez említettek segítésére és a velük való jobb összeköttetések megvalósítására a németek felállították a Hontalan Idegeneket Segítő Hivatalt. “Az akciót Alfred Rosenberg (Hitler fő-teoretikusa) egykori “Keleti Hivatalának" volt tagjai akik jelenleg a nyugatnémet Külügyminisztérium keleti ősz tályának tisztviselői, erkölcsi é~ egyéb támogatásban részesítik. F tisztviselők az összgermán Blokkhoz tartoznak, amely az uralko dó Adenauer-koalició tagja. — Kétségtelen, hogy támogatást ad a menekültügyi miniszter, dr. Theodor Oberlaender is, aki az előtt szintén Rosenberg Keleti Osztályának volt a tagja.” "A mozgalom alapgondolata hogy törődni kell ez emberekkel, akik a háború alatt Németország oldalán kitartottak és most menekültek Németországban, de eddig elhányagolták őket a nyugatiak megszállásának ideje alatt. A romániai és magyarországi facista menekültek már segítségben részesülnek erről a helyről. E fascista csoportok közül egyesek időszaki lapokat adnak ki és kölcsönös segitségi alapon vannak megszervezve. Kapcsolatot tartanak fenn a keleteuropai nemzetiségi menekültekkel és a Szudetavidek német menekültjeivel". A tudósítás aztán részletesen elmondja, hogy a keleteuropai fascista menekültek részben önkéntesen harcoltak Hitler mellett, részben politikailag támogatták Hitler céljait és hogy ez t%s-i érthetővé, hogy az -gylíori Rosenberg hivatalnak jelenleg a külügyminisztériumban dolgozó tagjai feladatuknak tekintik, hogy e menekülteket anyagilag segítsék és állásokhoz juttassák, hiszen annakidején Hitler-barátságuk miatt váltak menekültekké és a jövő érdekében meg kell nyerni őket. Ez világos beszéd. Egy uj európai nazi “Uj Rend” számára akarják előre csatlósul lekötni az egykori szélsőjobboldali menekülteket, hogy annakidején, ha eljönne egy uj németországi na zi uralom, annak megint Quislingjei legyenek és segítsenek ''segédnéppé” tenni Magyarországot és a többi európai országokat. A veszedelem tehát már ma is létezik, nem is a kulisszák mögött, hanem szinte egészen nyíltan, csak épen nem a régi hangosságai, mert még nem látják elérkezettnek az időt. A régi Nazi-Németországot újjáépíteni akarók dolgoznak serényen a háttérben, mialatt Adenauer az uj német szabadság és függetlenség gesztenyéit kaparja ki a nemzetközi politika tüzéből. Sokan azért szavaztak rá a legutolsó választáson, hogy végeredményben nekik kaparja ki, ők akarnak Adenauer külpolitikai vívmányainak örökösei lenni. Albion Ross fenti adatai érthetővé teszik, miért hirdetik a németországi és más országi nazi lapok már most is a magyarság uj német orientációjának szükségét és harangoznak németbarát cikkekkel elébe a német názismus feltámadásának. Akik sem orosz, sem újabb német igában nem akarják látni Magyarországot, a felszabadulás utánra csak erőteljes amerikai orientációnak lehetnek hívei. — Amerika nem akarja segédnépének, szolganépének a magyar nemzetet, függetlennek és szabadnak akarja látni és a Times fent-idézett cikke is bizonyítja, hogy máris itt az ideje, hogy egy német neonázi orientáció ellen és az amerikai orientáció mellett1 dolgozzunk a legnagyobb eltökéltséggel . * * * MÉG FIGYELEMREMÉLTÓBB Albion Ross december 16-iki cikke, amely szintén Münchenből kelt: (Folytatás a 14-ik oldalon) Magyar Karácsony 1954 Most tiz éve már reménytelen volt Hitler helyzete, de Magyarországon egy hataloméhes társaság, csakhogy néhány hónapig ura lehessen a közvagyonnak, e&küszegéssel hűtlenséggel tovább véreztette az ország1 népét, ifjúságát. Rengetegen haltak meg hiába a “fronton” és az összebombáztatott Budapesten, emberek, akiknek élete megmenekedett volna, na nem akadnék, akik Horthy amúgy is elég késői fegyverszüneti nyilatkozatával szemben odaállnak a vesztes oldalra, hogy a magyar életek számlálatlan ezreit ágyú tölteléknek dobják oda Hitler elvesztett háborújába. ... A magyar történelemnek legvészesebb karácsonya volt ez és nem szabad elfelejteni, akármennyire is hirdetik a bűnösök mai vakmerő és lelkiismeretlen nagyravágyó pártfogói, hogy e nemzetárulásról beszélni — nemzetárulés. Aki szereti a magyar népet, csak azt kívánhatja, hogy a mai nemzedék és az utódok okuljanak és soha, soha többé ne legyen ilyen magyar Karácsony! Nemcsak mert az oroszok és románok a háború felesleges folytatása miatt vadállatokként pusztították az országot és népét de mert az árulás, amely rájuk hozta a tragédia e meghatványozódását, a magyar történelem egyik Iegszomorubb, legfájdalmasabb fejezetét, a nemzet fölébe kerekedett kalandorok remudalmának véres, népgyilkos gyalázatát, örök elriasztó példaként kell éljen az utókor emlékezetében. Soha. soha többé nemzetárulást! Tiz esztendő óta a Szovjet és kommunizmusa lett úrrá Magyarországon. Mi történt e tiz év alatt, mindenki tudja, nem szorul részletezésre. Problémánk ma kettős. Eljön e végre a felszabadítás és ha eljön, méltó kezekben lesz e az újjáépítés, nemzeti megújulás, nagy feladata? Kételkedünk a “békés együttlétezés" lehetőségéről elterjedt "szólamok igazságában. Nem hiszünk abban hogy a rabnépek felszabadítása nélkül lehet igazi béke a világban. Amerika, bárki lesz is az elnöke, sohasem fogja elalkudni a rabnépek szabadságát egy látszatbéke kedvéért. Ha cinikusak volnánk, azt mondhatnánk, a “békés együttlétezés" kérdését rá kell bizni a Szovjetre, — a kommunizmus nem szűnő, legfeljebb kisebb szünetet tartó, féktelen világuralmi nyughatatlanságára. Idővel ők maguk fognak újabb és újabb ragadozó kísérleteikkel gondoskodni arról, hogy a “békés együttlétezés” lehetetlenné váljék... talán előbb, ahogy némely, mostanában oly reményvesztett honfitársaink gondolják. Amerika ma még békés eszközökkel való felszabadításról beszél és szeretünk hit nélkül is hinni e megoldási lehetőségben. . . De bármi jöjjön is, bizni kell Amerikában, az emberi szabadság igazságos ügye végső győzelmében. A szabad világban élő magyarok feladata inkább a felkészülés és felkészítés legyen a másik döntő feladatra. Katonai erőt nem sokat tudnak adni Amerikának a felszabadításhoz, Amerikának erre nincs is szüksége, több mint tiz millió katonát tud kiállítani, ha szükséges. A szabad földön élő magyarok közül azok, akik amjd vissza akarnak térni Magyarországra, inkább azzal foglalkozzanak, hogy soraikban általánossá váljék az a józan, civilizált« igazi krisztusi erkölcsiség, amely biztosítja, hogy hazatérve, méltóan fognak beilleszkedni olyan lelki és fizikai uiááépitésbe amely nem juttatja ismét egyik tragikus szélsőségből a másikba Magyarországot hanem hosszú, nyugodt, demokratküs fejlődést, rendet, szabadságot, jólétet biztosit * magyarnak, aki a költő szavai szerint megbünhődte már a méltat és jövendőt.” * * * Karácsony szent estéjén fénylő magyar jövendő reménye emeli fel lelkünket a mai és az ] 944-es karácsony fekete bánatából. . . Lesz uj magyar élet, boldog Magyarország, ha Annak erkölcsén fog épülni. Aki ~ napon e világra jött, hog> a népek, emoerék testvérisége, a Szeretet eszméjével egváltsa az emberiséget bűneitől, | tévelygéseiből. Krisztus szeretet igeinek gyakorlati követése a jövendő magyar üdvösség titka is. A világ minden baja abból származott, hogy a nemzetek eltértek Isten Erkölcsétől, eltántorodtak Krisztustól és igazságos, emberies szeretet szellemétől. Álmodjunk erről az uj Magyarországról a Szeretet Ünnepe estéjén. . .A feudalizmus korszakát nem lehet többé visszahozni abban a nagyon megviselt, elszegényedett országban, amely a felszabadított Magyarország lesz. Nem volt testvéries, hogy amig némely rétegeket majdnem felvetett a bőség, hagyták, hogy mások tengődjenek, nyomorogjanak, enyésszenek. Semmiféle osztály vagy kaszt ne legyen kiváltságos ne uralkodhassék a másikon, ne Ítélje a másikat emberhez méltatlan Ínséges pária életre, hogy a maga számára abbój biztosítson dús előnyöket, amit a másiknak éhes szájától elvont. Szeretni kell a szegénynépet, miként Krisztus Í3 a szegényekkel elnyomottakkal, elesettekkel és nyomorúságban lévőkkel érzett és enyhületet adott a Lázároknak. . . Az embernek a másik emberhez vagy az államhoz való viszonyában nincs többé helye a pária kiszolgáltatottságnak, miként a népek egymás közti viszonyában sem szabad, hogy a mai orosz kommunista zsarnokság rabszolgaságát egy uj német “urnépi" Európa, a kisországoknak szánt megalázó, szipolyozó segédnépi, szolganépi ebsors tragédiája váltsa fel. Isten nem teremtett urnépeket és szolganépeket, hanem azt rendelte, hogy minden népek igazságos, családi testvériségben éljenek egymással. Akik az önistenitő és embertelen kommunizmusnak épp úgy ellenfelei vagyunk, mint a többi totalitarizmusnak, az állami monopolisztikus kizsákmányolás és élet kisajátítás minden fajtájának, hisszük és valljuk, hogy semmiféle erőszak alkotmányra, Isten törvényeivel, Krisztus szeretet tanításaival ellenkező terror rendszerre nincs szükség ahhoz, hogy minden dolgozó embernek tisztes kenyere és a feje fölött biztos fedele lehessen, minden dolgozó ember megkapja a polgári életviszonyok közé való felemelkedés lehetőségét! Nemcsak nincs szükség leninizmusra, sztálinizmusra, titoizmusra, sem pedig hitlerizmusra, fascizmusra, de ellenkezőleg csakis a szabadság sugárzó napfényében, Krisztust követve, valósítható meg minden nemes cél, minden helyes fejlődés igazságosan, emberségesen. Krisztus Szellemének minden kérdésre van válasza. Igazságai örökérvényüek, — de ne csak az ajkakon, a szivekben is legyenek, tetteinkben is alkalmazzuk őket! Krisztus nem akarta az embert államosítani, hanem az államot emberiebbé tenni. . . Az immár tizedik Szentestén imádkozzunk i a magyar felszabadulásért és a világ ée benne 1 Magyarország olyan megújhodásáért, amelyben nem álpróféták véres demagógiája, hanem Krisztus igazsága és emberiessége uralkodik a közéleten és személyi életünkön. Nemcsak boldog uj esztendőt, de megigazult, boldog uj világot is kívánunk I (g. o.) | BETHLEífEM... Benjamin Franklin, 1778 márciusában, két évre az Egyesült- Államoknak, mint nemzetnek a megszületése után, Iranciaország kormányhoz irt levelében ezeket a jelentőségteljes szavakat irta: “Az, aki a közügyek rányitásába és vezetésébe beviszi azokat az elveket melyek a Kereszténységből eredőznek, meg fogja változtatni a föld színét” Szerencsénkre, nekünk a krisztusi igazságok és tanítások: örök igazságok, s következésképen na is ugyanazok, mint 1900 év/el ezelőtt. De a legnagyobb sajíálattal kell megállapítanunk azt i tényt, hogy a történelemben evés azoknak a vezető egyéneknek a száma, akik lélekkel törekednének arra, hogy a krisztusi eszméket, tanításokat belevinnék a kormányzásba, a tanításba, nevelésbe és más fontos problémák megoldásába, amire az emberiségnek, a társadalomnak oly nagy szüksége van. Újabb és újabb elgondolásokkal, tervekkel kísérleteznek, de siker nélkül. Mennyire igaza volt Victor Hugónak, amikor azt mondotta, hogy Krisztus háttérbe szoritása a népek és nemzetek közti politikában, gyászos következményekkel jár!. . Vissza, vissza tehát Bethlehemhez! Uj világot a bukott, romlott világ helyébe, ezt hirdeti az uj ember, ki ma született, az Ur Jézus Krisztus! Bethlehem az evangélium bekezdő Betűje. A bethlehemi Kisded "pólyákba takarva, jászolba fektetve" ezt meghaladni sohasem lehet. E Kisded tölti ki lelkünket; az ő evangé ’an-^a határozza meg világnézetünket s az ő világosságával hintjük be a kétség és az aggodalom éjtszakáját, melyben kultúránk botorkál. Az ő arca a szellemi világ mennyboltján az a győzhetetlen nap, melyet köd s éjtszaka, mondjuk: kritika és dekadencia el nem boríthat soha. A ragyogó Krisztus-arc, történelmi korszakok és kulturális tónak fölött jár. Ragyog és vonz, éltB és vezet! A kritika maga a bethlehemi éjben csak statiszta lehet. Látja a Felségest, ki a világba lép. kinek legfőbb okmánya mégis csak az, hogy "telve van maiaszttal és igazsággal”. Mit kifogásoljon és mit magyarázzon ezen? Mit tagadjon az emberek fiainak legszebbikén? S gondolhat-e nálánál igazabbat, jobbat és édesebbet ? A kritika néha nagybizalmu kijelentéseket kockáztat meg, amilyen az is, hogy Bethlehem és evangéliuma már meghaladott álláspont? De mit is haladtunk meg Krisztus éta? A világba be nem férünk; szűk az nekünk és a csillagpályák fényeinek távolságai nekünk csak lécek és deszkák. A csillagos mindenség nekünk kurta takaró. Nem födi el a legkurtább embert se, s már az imádkozó egyermek sem fér meg alatta. Milyen gyámoltalan is a kritika a bethlehemi barlang nyílásánál! Karácsony annyit tesz, mint hogy Isten egyenlő lett velünk. Az egyenlőtlenségek e nagy világában ez az egyenlőségnek a nagy tana. Az isteniben egyenlők vagyunk; örök aspirációinkban, örök célra való rendeltetésünkben, örök érvényű erkölcsi törvények szolgálatában, örök szépeszmények szeretetében testvérek vagyunk és szabadságunk van az életnek örök, eszményi mintád sz rint való kialakítására, bármily állásban álljunk és bármily ruhában járjunk. . . Meghaladni való állapot-e ez? Nem. A bethlehemi isteni Kisded tanítását meghaladni nem szabad, de nem is lehet! Nagy László Magas hegyek között, égig érő fenyőfák. Számtalan jégcsep csüng rajtuk. S a behavazott utakon repül a szán. A lovak nyakán kis csengő, halkan csilingel. Az utasoknak csak mély lélekzetvételük hangzik. Tiszta a levegő és nagyon hideg van. Az égen a csillagok is fényesebben ragyoglak, a tej-ut is látszik. Amott egy kis gyalog ösvény, a szomszéd faluból jönnek rajta az amberek a templomba. Nagy bekucs rajtuk, a fejükön a kucsma majd az orrukig van lehúzva. Csizmájuk alatt ropog a hó. Nagy nap van ma, karácsony éjszakája 1892, Az egész világ szent áhitatba tölté a szent éjszakát. Az emberek hisznek és szivükben a Kis Jézus szereteté él. Ekkor még az egész világon éjfélkor megcsendültek a harangok s a templomokban felhangzott az ének ezrek ajkán s ezer nyelven. "Dicsőség Menyben az Istennekl” 1954 Hová sietsz? Ma még eljutok Floridába, a repülő pár perc múlva inlul. Ott akarok a napsütésben a tengerben lubickolni. Ott) akarok lenni a jó levegőn, ott; töltöm a karácsonyt. Mások csak had szíják ezt a füstös, párás levegőt. Mit törődöm velük. Hová sietsz? Megyek a postára, vagy 80 lapot Írtam, oly sok az ismerősöm. Tudod az üzlet megköveteli ezt a csekély áldozatot. Hová sietsz? Jaj olyan foglalt vagyok, annyi ajándékot kell még venni, tudod a rokonok és barátok olyan sokan vannak. Dehát úgyis visszakapunk mi is anynyit. Nincs elveszve a pénz. Hová .sietsz? "Karácsonyi Party-ra” pulyka vacsora lesz és zene. S nagyon jól fogunk mu-! látni. Hová sietek én? Hová? Egy ingyen jegyet kaptam az egyik csillagra s onnan megnézhetem» hogyan készülnek, a vasfüggöny mögött, a karácsonyra, mely most otthon a fenyők ünne-' pe lett. Benéztem egy ablakon, s úgy találtam, mintha meghíztak volna az emberek, de aztán észre vettem, két-három ruhát viselr. egymás fölött, mert nincsen t zelő és jéghidegek a lakások. A konyhákban nem sütnek, főznek. Nincsen kenyér és krumpli. S hús még ünnepre is, csak néha néha jut. A ruhák kopottak, az aréok sápadtak, a szemekbe egy néma fájdalom ül. A szivekben már csak akkora a remény sugár mint a mécses pislogó fénye. Mindenki vár lalakit, aki kiűzi a vörÖ3 zászlós felszabadítókat. Mindenki nyugat-felé küldi sóhaját. A munkatáborok lakói, a börtönök ártatlan foglyai. Az apátián gyermekek és a Szibériába küldött foglyok. A Koreában és Kínába küldött "önkéntesek." Füstölnek a gyár-kémények, magyar munkások verejtéke tapad a szabaditóknak küldött árukra. Dübörögnek a vonatok, | viszik a fegyvert, élelmet, Kinába, Ázsiába s mindenhová, ahol a várás sarló-kalapácsos lobogó leng. Hová siessünk? Hová? Karácsony napján, mikor megkondulnak. a harangok, gondoljunk a meleg szobából a television, mellől, a puha karosszékből, mindazokra a magyar testvéreinkre, akik mártír hősieséggel vállalták a vasfüggöny mögötti életet. Kulcsoljuk kezünket könyörgésre, hogy a betlehemi Kis Jézus puha kis kezével, töröljön le minden könnycseppet, gyógyítson meg minden szenvedést. Te] gyen boldoggá mindenkit Szent Karácsony éjszakán. Ezt kérem minden olvasómtól karácsony ünnepén. SÁBLER JÓZSEFNÉ, Páterffy István!» Hni)tí siets7.? Hniiri?
