Bethlehemi Hiradó, 1954. július-december (32. évfolyam, 28-53. szám)

1954-11-26 / 48. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS E.iiär«a as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post ii;ce at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. N VÉL VÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ...............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 48-ik szám BETHLEHEM, PA., 5954 NOVEMBER 26 Egyes száma ára 8 cent THANKSGIVING DAY ünne­pén ezévben is hálát adunk Isten­nek, hogy szabad országban él­hetünk, ahol senki sincs hátrány­ban a másikkal szemben amiatt, hogy nem volt vérbeli yankee a nagymamája. A magyarnál és a más orzágokból bevándorolt nál nem a származását nézik, ha­nem a képességeit és tudását és csakis a tehetsége, teljesítménye szerint bírálják el az embert. Voltak idők, amikor ez termesze tes volt Európa egyes keletibbre eső részeiben is, de azok néme­lyike közben visszaesett az ókor barbarizmusába és e barbarizmus csökévenyeiből egy és más fent­­maradt mostanáig is azok között, akik e megkülönböztetésbői nemtelen előnyöket húzhattak sőt akadnak az újabban idevetődöt lek között, akik nemcsak Európá­ban akarják visszahozni azt az istentelen világot a másik isten­­telenség, a moszkvai barbariz­mus helyébe, de felelőtlen párt­fogóik segélyével arról ábrándoz­nak, hogy Amerikába is befész keltetik ezt a sátáni szellemisé­get, arról ábrándoznak, hogy Amerika is rátér egyszer a faj­­politikai diktatúra útjára. Eisen­hower taktikája, amellyel hideg zuhanyt zúdított azok nyakába, akik McCarthyt már ki is személ­ték führerül, nem ébresztette fel őket és továbbszövik fantazma­góriáikat egy Názi-Amerika eljö­veteléről . . . Magyar Amerikában vannak kártevései ennek a tébolyult r'ányzatnak, de amerikai viszony­latban csak elmebajosok vete­medhetnek ily ábrándokra. Amerikát nem féltjük a nazis­­mustól, de a magyarság ügyét igen! Szeretnénk, ha a felszaba­dulás után majd hazatérők az uj Magyarország építéséhez nem a nazimus újjáéledt, pokoli szelle­miségét, hanem az amerikait vin­nék magukkal Útmutatásul. Ak­kor biztosan nem fog csöbörből vödörbe jutni az annyit szenve­dett, magyar nép! Amerikát lehet és kell birálni, de azt meg kell adni, hogy az emberi jogegyenlőség terén leg­­kevésbbé érintette meg a faji elfogultság szelleme és máig is híven őrzi alkotmánya szellemét, amely az egyenlő jogokat, a bol­dogulás egyenlő lehetőségeit Írja elő mindenki számára. Istennek hála, nincs, nem jö­het olyan világtörténelmi orkán, amely a 160 milliós Egyesült Államok e közszellemét elsöpör­ni képes volna. Legkevésbbé a lenini vagy hitleri pestis! God bless America! JEFFERSON nemes, humánus szellemiségének hangja még vísszacsendül lelkűnkben a nov. 1 1 Veteran’s Day napjáról, amikor uj állampolgárokat ava­tott Amerika. William Barthold Northampton megyei elnökbiró mondotta az eastoni polgárava­táson: “Az Egyesült Államok nem kívánja tőletek, hogy fel­adjátok barátaitokat és kultúrá­tokat, hanem kérünk benneteket, tartsátok meg azokat, mert Ame­rika akként lett nagy nemzet, hogy merített a világ legjobb kultúráiból”. Hasonló értelmű volt az ország más pontjain elhangzott avatóbeszédek tartal­ma is, miként azt nemcsak a fel­sőbb hivatali hely, de az ameri­kai lélek is sugallja. AMERIKA nem kívánja uj polgáraitól, hogy szakítsanak szülőhazájuk kultúrájával és kö­zösségével, sőt egyenesen ösz­tönzi őket a régi kapcsolatok fenntartására, természetesen ki­hangsúlyozva, hogy az alattvalói hűség most már kizárólag őt ille­ti meg. Ezt a hűséget méltán el is várhatja hiszen nem kényszerit­­senkit, hogy felvegye az állam­­polgárságot, a bevándoroltnak szabad munkavállalási és vállal­kozási joga, megélhetési lehető­sége van, úgy hogy nem exiszten­­ciális kényszer az állampolgárság felvétele. De elvárhatja azért is, mert emberi egyenlőségi felfogó sa megfelel a legmagasabb erköl esi elveknek, a legkeres-tényibl államelv, hiszen Isten egyformái kívánja felruházni minden embe ri teremtményét az élethez val jogokkal, egyetlen népet, egyel len embert sem teremtett mosto­hagyermekéül, megbélyegzettül alsóbbrendül. Nincs felsőbbrendü nép és nincs felsőbbrendü ember. Isten erkölcse szembenáll min­den elnyomással, amelyet gyarló önző emberek találtak ki, hogy megrabolják embertársukat. Is­ten másik teremtményét és ezál­tal vétkeznek Isten parancsa el­len, mégha bármily vallásosnak is mutatják magukat a többi em­ber előtt. Istenes csak az a nem­zet, amely a másikon nem tesz igaztalanságot, nem akar ural­kodni rajta, hanem testvérként, egyenjoguként bánik vele. Iste­nes csak az az ember, aki a má­sik embert is élni hagyja és nem gátolja meg abban, hogy hozzá­jusson Istentől nyert jogaihoz, a munkával szerzett, tisztességes megélhetéshez, az emberi és pol­gári méltósághoz, szabad lelki és kulturális élet lehetőséghez. Az amerikai kapitalizmus kép­viselői közül egyeseknek vannak materialista túlzásaik, de nagyjá­ban és egészében az emberséges munkabérek és munkafeltételek alapján állnak. A unionokkal kö­tött kollektiv szerződések azon­kívül, hogy kiküszöbölték az osztályharcot, az anyagelvü, ma terialista világnézet elleni harc leghatékonyabb eszközei lettek Az a munkás, aki tisztességes bért kap és polgári életlebetősé géket engedhet meg magának sohasem lesz oly fogékony a kommunista tévtanokra, mint az éhbéres, nyomorgó munkás. — Többnyire csak a megélni nem képes munkás dől be a kommu­nisták paradicsomi Ígéreteinek. A munkás vagy tisztviselő, aki rendezett viszonyok közzé jutott, ezáltal megszabadult a mterialis­­ta gondok legsúlyosabb terhétől és többet törődhet lelki ügyeivel is. . .Nem azok a jó antimateria­­listák, akik lakkcipőben szóno­kolnak a materializmus ellen, ha nem akik a.jobb bérek hívei é3 azok megvalósítását a saját ha­táskörükben előségitik. A mate­rializmus ellen nem szavakkal, hanem méltányos, emberséges bérekkel lehet legeredményeseb­ben küzdeni. Amerika ezt teszi és nem is jár rosszul vele. Nem árt éppen Thanksgiving Napján elmondani ezeket, mert egyes nemzetiségi körökben az utóbbi években felütötte fejét az az Amerika-ellenes bujtogatás, amely Amerikát, mint “a mate­rializmus, a pénz, a dollár Mo. lochja előtt teljesen behódolt or szágot” akarja ellenszenvessé tenni. Ez a suttogó propaganda a sorok közti, sunyi módon utat talált egyes nemzetiségi lapokba is, távolról sem oly határozott formában, mint ahogy előszóra’ űzik, de éppen eléggé, hogy el­hintse az Amerika-ellenes mé­telyt. * * * AZ AMERIAKAIATLaN élő­szó propagandában egyes német csoportok vezetnek és vannak, akik hozzájuk igazodnak, mert minden lemajmolnak, amit a né­metek csinálnak. Annál visszatet­­szőbb ez az “antimaterialista” propaganda, mert az illető néme­tek és követőik otthon nemigen mutattak nagy érzéket a szociális kérdések iránt és többnyire nem érdekelte őket a munkás, a kis­tisztviselő és más kisemberek problémája, sőt gyűlölettel visel­tettek és viseltetnek a szegényem­berek jobb sorsáért dolgozók, h&re<?lók ellen,,, ' Jobban tennék ezek, ha ahe­lyett hogy Amerikát dollár-imá­dattal és materializmussal vádol­nák, meglátnák az amerikai al­kotmányban és életrendben azt, ami erkölcsileg kiváló, valóban keresztényi benne és példaképül vennék a saját szülőhazájuk szá­nára, amely e tekintetben mö­götte maradt Amerikának, mi­előtt rászakadt a Szovjet-invázió, üárcsak Németország, Magyaror­szág és a keleteuropai országok lettek volna 1945 előtt annyira kevéssé materialisták, mint ami­lyen volt és jelenleg is Amerika! MAGYAR VONATKOZÁS­BAN a Nemzeti Bizottmánynak volna elsőrendű hivatása, hogy szóban és Írásban ellensúlyozni törekedjék ezt az Amerika-elle­nes propagandát, amelynek cél­ja, hogy egy magyarországi uj német orientációt szolgáljon, elő­készítse az uj nazi-német orien­tációt arra az időre, amikor az események ott fognak tartani, hogy leszámolásra, kerül a sor a Szovjettel és Németország ismé: nagy halerővel lesz tényező a világpolitikában. Amerikának nincsenek sem politikai sem gazdasági hóditó céljai Magyarország irányában, de Magyarországnak, ha meg akar menekülni attól, hogy maj­dan a németek ismét egyik se­gédnép, szolganép szerepét szán­ják számára, a függetlensége vé­delmére amerikai orientációra lesz szüksége, értve ez alatt Ameika baráti szövetségét a tel­jes magyar függetlenség fenntar­­tsával. Régi álláspontunk, hogy a magyar felszabadítás munkáját el fogják végezni Amerikának (és szövetségeseinek) sok milliós hadseregei és addig is, amig ez bekövetkezhetik, azon itt élő, menekült politikusoknak, akik nem názik és nincsenek a názik­­kal való szövetkezési terveik, az kellene legyen főfeladatuk, hogy a régi amerikai magyarság de­mokratikus értelmiségi elemeivel vállvetve igyekezzenek leküzde­ni a nyilas fertözetet, kivált an­nak Amerika-ellenes elfogultsá­gait. Az Europabói bejövő vagy itt kiadott, magyar názi lapok azon buzgólkodnak, hogy megront­sák, Amerika-ellenessé neveljék át a régi amerikai magyarokat, és még inkább azon, hogy az uj amerikások közül azokat, akik a Szálasi-rémuralom teljesen hiábavaló, néppusztitó szörnytet­teinek tudatában esetleg kiábrán­dultak, ismét nyilassá tegyék Ezek az guropai és amerikai nyi­las lapok többé-kevéssbbé nyílt vagy burkolt módon lenézéssel, alig leplezett ellenszenvvel Írnak Amerikáról, mint “dollárdemo­kráciáról”, a “materializmus bál-’ ványozójáról" és Amerikát okol­ják a magyar balsorsért, holott nem Amerika üzent háborút a Tengelyhatalmaknak és szövetsé­geseiknek 1941 decemberben, ha r.em megfordítva. . . És bár ta­­gadhatalanul történtek hibák a háború alatt az amerikai oldalon is, a főcélt, a hitleri keresztény­­telenség megsemmisitését Ameri­ka elérte, ha ennek egyes hátrá­nyait Magyarország is érezni volt kénytelen a szerencsétlen földraj­zi helyzete következtében. Leg­kevésbbé azonban a naziknak nyilásoknak van joguk Amerika­­ellenes hangulat szitására, mert hiszen ők a sáját önző hatalmi érdekeikből még akkor is legszö­gezték Magyarországot Hitler oldalára, amikor végre már Hor­­thynak is megjött a bátorsága a Hitlerrel való szakításra és ami­kor már Hitlert a saját tisztjei is meg akarták ölni, mert a hábo­rút régen elvesztette. Még Mi­hály, az ifjú román király is oko­sabb volt és előbb állt át, hogy maginak biztosba« egész Erdélyt. A Nemzeti Bizattmány vezetői I azonban kezdettől fogva passzí­van kezelték agy az Amerika­­ellenes, mint a nazi fajpolitikai propaganda elleni karc ügyét és nem reflektáljak kellően az elle­nük irányuló személyi támadá­sokra. Mindezen keresztül Ame­rika és a demokrácia ügyét is sérti a szemrehányások özöne. Hallgattak akkor is, amikor az Egyesült Államokban működő. Csehszlovákiai Nemzeti Bízott mány nevű, egyébként hazafia magyar alakulás enyhe’ b formá­ban, a Hitlerről dicsőitő könyvet irt Ráttkai R. Kálm'n nyila főujságiró pedig az “Ut és Cél" I ci.rnü európai názi-lapban durv n megvádolta, hogy gazdasági ko­­lonizációra mintegy eladta Ma gyarországot az amerikaiaknak. Ráttkai "judágpénzeket ' emle­get. * * * A FREE EUROPE COMMIT­TEE ellen is állandóan napiren­den vannak a rosszhiszemű táma­dások az európai és amerikai magyar názi lapokban, csak mert amúgy is igen vegyes magyar propaganda-csoportjában nem adott helyet a Ráttkaiaknak és [ Marschalkóknajc is; áskálódnak, mert elestek a dollároktól. . . A Free Europe egyetlen célja az óhazai magyarság kitartásának propagandával való elősegítése és nem foglalkozik területi kér­désekkel. Jószándékuan pártolja a Dunamedence federációjára irányuló terveket, ami a magyar­sä ;ra csak előnyt jelentene, mert üjra együvé kerülne az annyifelé szakított magyarság. Századunk harmadik és negyedik évtizedében az volt a magyar panasz, hogy a világ nem vesz tudornást Magyaror­­szágról, most azonban a nyílások azért marják Amerikát, mert tö­rődik vele és nagy áldozatokkal szervezetet tart fenn a magyar felszabadulás ügyének ébrentar­(F oly tatás a 4-ik oldalon) Knowland a rabországok ügyét elodázó poli­tika ellen Eisenhower elnök november I 7-én több mint két órán át ér­tekezett a demokraták kongresz­­szusi vezetőivel és külpolitikai támogatásukat kérte. A demok­raták azt kívánják, hogy az elnök minden fontos külpolitikai elha­tározásról idejében értesítse őket. Jelezték, hogy belpolitikai kér­désekben a k-rmánynak arra kell elkészülnie, hogy nézeteltérések fognak előfordulni. Knowland, republikánus sze­nátusi vezető nézete szerint a Szovjettől hirdetett “békés együttlétezés” politik ja csapda a Nyugat számára, mert a Szov­jet közben az időt arra használ­ná fel, hogy nyomába jöjjön Amerika atomfölényének. Az amerikai külpolitika felülvizsgá­lását sürgeti és az eddiginél eré­lyesebb politikát követel a Szov­jettel szemben. Eisenhower elnök ez~el nem ért egyet és a Szovjettel való együttélés valamely formáját, “modus vivendi”-jét kívánja megtalálni. Knowland az’onban fenntartja, hogy a kérdés az, becsületes békét akarunk-e vagy békét minden áron? Szerinte a mai politika állandósítaná az európai rabországok tragédiáját és lelohasztaná ellenállási kedvü­ket a Rzovjeturalommal szemben Követeli azt is, hogy Washing­ton tegyen kötelező Ígéretet a Formosa előtt fekvő szigetek vé­delmére, amelyeket a kínai kom­munisták ismételten bombáztak. A budapesti kommunista saj­tó évek óta agyonhallgatta az amerikai magyar lapok harcát a kommunizmus és az óhazai bitorló uralom ellen. Az “Esti Budapest” most érkezett szá­ma azonban dühödt támadást intéz az amerikai magyar la­tok ellen és azt állítja, hogy azok közül többnek antikoin­­munista harca Pfeiffer Zoltán, a Nemzeti Bizottmány igazsá­­ugyi és propagandaügyi bizott sága elnökének irányítása alatt áll. Tücsköt-bogarat összeír Pfeifferről, akit úgy állít be, mint valami amerikai magyar sajtódiktátort. Azzal is “vádolja” Pfeif­­fért, hogy ö intézte a legutóbb Magyarország felé irányított leggömb-propagaildát. E lég­gömbökről tudvalévőén olyan felhívásokat dobtak le magyar földre, amelyek tanácsokat ad­tak a magyar népnek miként szabotálja a kommunista ural­mat . (A ' magunk részéről csak annyit kívánunk megállapíta­ni, hogy minket nem irányit sem Pfeiffer Zoltán, sem senki más. A kommunizmus elleni harcunk személyektől, csopor lóktól teljesen független é. kizárólag eszmei célokat szol­gál). Vishinsky váratlanul meghalt New Yokban Andrej Vishinsky, a Szovjet tődelegátusa az Egyesült Nem­zeteknél, volt külügyminiszter hétfőn reggel, miközben az Egyesült Nemzetek ülésére ké­szült menni, szívrohamot ka: pott és meghalt. A sztálini tisztogatási perek egykori véreskezü ügyészének holttestét Moszkvába szállít­ják, ahol állami temetést ren­deznek számára. Dec. 10-én lett volna 71 éves. Moszkva ideiglenes helyet­teséül Jakob Malik londoni követet küldte New Yorkba. Vishinsky halála semmitsem változtat a Szovjet politikáján. A Moszkvából kapott utasítá­sok szerint beszélt az Egyesült Nemzetekben és ezt fogja ten­ni utódja is. MEGBUKIK AZ OROSZOK ÖSSZEURÓPAI BIZ­TONSÁGI' KONFERENCIA TERVE Megirtuk, hogy a Szovjet az Egyesült Államokat és 27 euró­pai országot, köztük a raborszáC gokat is, november 29-ére kon­ferenciára hívta meg, amelyen az Atlanti Egyezmény helyébe egy általános európai biztonsági I szervezet felépítését kivárná ja­vasolni kölcsönös biztonsági szer- j ződések, alapján. Mint jeleztük Washington hűvös ez ajánlattal szemben s időszerűtlennek tart ily konferenciát, amig a párisi szerződéseket, amelyek Nyugat- Németország felállítandó félmil­liós hadseregéről és Nyugat-Né­­metországnak a NATO-ba, az Atlanti Egyezmény országainak közös katonai szervezetébe való felvételéről szólnak, az illetékes országok parlamentjei jóvá nem hagyták. Az angol parlament múlt hé­ten elsőül hagyta jóvá a párisi szerződéseket. Csak a Labor Partynak Bevan vezérlete alatt álló balszárnya volt a jóváhagyás ellen. A nyugatnémet kormány minisztertanácsán, múlt pénteken jóváhagyták a szerződésnek a törvényhozás elé terjesztését, I Eisenhower elnök és Dulles kül­ügyminiszter pedig már eljuttat-j ták a szenátushoz az egyezmé-1 nyékét, amelyeket az uj kon­gresszus az elsők között fog na­­pirenlre tűzni. Churchill angol miniszterelnök és Eden külügyminiszter kijelen­tették az alsóházi vitában, hogy a Szovjettől javasolt összeurópai konferenciát szintén időszerűt­lennek tartják,, amig a német fegyverkezés jóváhagyást nem nyert a parlamentekben. Ugyan­ezen álláspontot foglalta ei Washingtonban a múlt héten ott időzött Mendés France francia miniszterelnök is. A közös nyilatkozat, amelyet a többnapos látogatás végén Dulles külügyminiszter és Men­­des France kiadtak, hangsúlyoz­za, hogy a francia kormány mi­előbb a képviselőház elé fogja terjeszti a párisi szerződéseket és a német fegyverkezést hátráltató manővernek nevezi Moszkva konf erencia-j avaslatát. A Szovjet a csatlós kormányok kivételével, minien más európai országtól csak kosárra számithat. Svédország és Finnország már kifogással éltek, miért nem kí­vánnak résztvenni a konferen­cián. Molotov orosz külügymi­niszter látva a javaslat kudarcát, kijelentette vasárnap, hogy haj­landó a konferencia elhalasztásá­ra és egyben, azzal fenyegetőd­­zött, hogy az elutasítás következ­tében a Szovjet szorosabbá fog­ja tenni kapcsolatát a blokkjához tartozó országokkal. Mit ért alat­ta, rejtélyes, hiszen ezek a rab­országok már amúgy is száz százalékosan a csizmája alatt vannak. Beolvasztást készít elő? Ha a Szovjet egyáltalán meg­tartja a konferenciát, a komman­dójára táncoló csatloskormányo­­kon kívül más aligha fog részt­venni. A N. Y. Times szerint a nyu­gati szövetségesek készülő vála­sza valószinüleg az lesz, hogy amig a Szovjet a berlini konfe­­rencináán javasolt szabad német választások és osztrák államszer­ződés elfogadására nem hajlan­dó, nincs értelme semmiféle kon­ferenciának. * A Szovjet a jelenlegi helyzet alapján akarja kölcsönös területi biztonsági szerződések hálózatát lefektetni. Ezzel szemben a Nyu­gat feltétele az kell legyen, hogy előbb igazságos helyzetet kell teremteni, vissza, kell- állítani az Elbától az 1939-es orosz határig terjelő terletek, országok sza­badságát! Minden más egyértelmű volna a Szovjet országrablásai tudo­másulvételével és ehhez sem Amerika, sem egyetlen más tisz­tességes nyugati nemzet nem adhatja oda magát 1 Az indokinai kommu­nisták megkezdték az egyezség megszegését Mendés France többi közt arról is tárgyalt Washington­ban, hogy az indokinai kom­munisták a nekik átengedett Észak Vietnamban a fegyver­szüneti szerződés megszegésé­vel három uj divíziót áli'fo‘.­­tak fel. — Ez veszélyezteti Delvietna­­mot, azonban Mendes France vonakodik hozzájárulni, hogy az Egyesült Államok kikénző katonai missziót küldjön Dei­­vietnamba, mert attól ' tart, hogy ez az indokinai háború kiujulására vezethetne . A Dul­les külügyminiszterrel kiadott' nyilatkozat csak azt mondja, France és Dulles megegyeztek, hogy “ összehangloják a köve­tendő módszereket Délvietnamj szabadságának megóvására”,) részletek azonban nem kerül-) tek nyilvánosságra. Az északvietnami kommunis-j ták, ellenkező ígéreteik dacá­ra, nehézségeket támasztanak akörül, hogy a katolikusok Délvietnamba költözhessenek a kommunista uralom elől. Mendés France Washington­ban sajtókonferenciát tartott, amelyen úgy nyilatkozott, hogy a párisi szerződések jó­váhagyása után késznek kell lenni az oroszokkal való jó­­akaratu tárgyalásokra. Wash­ingtonból New Yorkba ment, ahol négy napig időzött fele­ségével együtt és beszédet mondott az Egyesült Nemze­tekben.------------------ooo---------------— ERDÉLYI HARCOS HALÁLA Losonczy István főmérnök, a régi amerikai magyarság egyik országosan ismert tagja el­hunyt New Yorkban. Losonczy erdélyi ember volt és Amerikában anyagi áldoza­tokat sem sajnáló, lelkes agi­­tációt folytatott, hogy Erdély ismét visszakerüljön az anya­országhoz. PÁRISI NÉGYES KONFE­RENCIA TERVE MÁJUSRA Mendés France francia mi­niszterelnök hétfőn, az Egye­sült Nemzetek ülésén tartott beszédében bejelentette, hogy májusra négyes konferenciát akar összehívni Párisba, ha ad­dig az összes érdekelt orszá­gok jóváhagyják a német fegy­verkezést . Washington nem ellenzi France tervét, ha a Szovjet előzőleg olyan közeledést mu­tat a német és ostzrák kérdés­ben, amely komoly kiláfást nyu jtanü a"köníereífcm ‘érad-: ményességfére. Alger Hiss kiszabadul Az oroszoknak való kémke­dési ügyből kifolyóan öt évi börtönre Ítélt Alger Hiss volt State Department-főtisztviselő november 27-én szabadul ki a lewisburgi (Pa.) börtönből. Egyik szenátusi bizottság ki akarja hallgatni a yaltai tár­gyalásokon tett engedmények ügyében, valamint arról, ho­gyan szivárogtak be a kommu­nista-barátok a háború alatt a State Departmentbe. Hiss most is azt állítja, hogy az esküdtszék ártatlanul ítélte el.-000-Husz évre ítélték Bara­­niak püspököt A bécsi katolikus hírügynök­ség jelentése szerint a lengyel- i országi kommunista bíróság I“kémkedés” cimén húsz évi j börtönre Ítélte Anton Baraniak gnieznoi helyettes püspököt, akit 1953 októberében dr. Ste­fan Wyszynski bíboros herceg­érsekkel együtt tartóztattak le. A püspök 59 éves és az átélt kínzások hatása alatt egészsé­ge nagyon leromlott. Wyszynski hercegprímást a lengyel kommunisták ismeret- i len helyen tartják fogva és ügyébe tárgyalást sem tartot­tak . McCarthy betegsége MIATT ELNAPOLTÁK A SZENÁTUS ÜLÉSEIT McCarthy szenátor egy kéz­fogástól karrándulást szenve­dett s betegen fekszik a Bethes­­da Navy Hospitalban. Az or­vosok traumatikus bursitist ál­lapítottak meg és nem hiszik, hogy november 29-ike előtt fel­gyógyulna . A washingtoni szenátus Mc­Carthy betegségére való tekin­tettel november 29-ig elnapol­ta a McCarthy elleni fegyelmi ügy tárgyalását. Pesti kommunista lap a: amerikai magyar sajtó ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents