Bethlehemi Hiradó, 1954. július-december (32. évfolyam, 28-53. szám)
1954-07-30 / 31. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. bethlehEmi híradó AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre....................'. . . . $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS at, aecond-űtass latter May 18, 1923, at the Past -tl'ice at Bethlehem, Pa., tiler the Act of March 3, 1879”. » NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year $4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 31-ik szám BETHLEHEM, 5A., 1954 JULIUS 30 Egyes száma ára 8 cent Korlátozták az érkező magyarországi és csehszlovákiai református püspökök mozgási szabadságát CHARLES J. KERSTEN wisconsini ügyvéd, kongresszusi képviselő ismételt felszólalásaiban és javaslataiban bebizonyította, hogy melegszívű barátja az európai rabnépeknek. Többi közt az 6 javaslatára határozta el három év előtt a kongresszus, hogy száz millió dollárt fordit a rabnépek kitartását ébrentartó akciókra, amit, mint ismeretes, Vishinsky annyiszor kifogásolt az Egyesült Nemzetek ülésein Kersten most egy kilenctagú bizottság élén áll, amely azzal foglalkozik, hogy kivizsgálja a rabországokban a Szovjet és ügynökei által alkalmazott erőszakos cselekményeket, amelyek arra vezettek, hogy ezek az országok a kommunista rendszer és orosz hódoltság dupla igáját nyögik. A bizottság legutóbb körutat tett Nyugateuropában és több mint száz menekültet hallgatott ki Londonban, Berlinben, Münchenben és állitólag más városokban is. Hónapokig tartó utján a magyar ügyben is számos kihallgatást eszközölt. Különösen Münchenben menekült magyarok beadványokkal ostromolták s nagy izgalmat keltett közöttük, kit méltatott a bizottság meghallgatásra és kinek kihallgatását mellőzte. Most augusztus elején Washingtonban kezdődnek meg a kihallgatások és elsőül Msgr dr. Varga Bélát, a Nemzeti Bizottmány elnökét hallgatják ki, utána pedig még számosán kerülnek sorra, bár talán nem valamennyien, akik n'imjct'.t elkövetnek,'hogy a bizottság előtt hangjukat hallathassák. őszintén szólva, meglehetősen egykedvűen nézzük a tülekvést a bizottság előtti kihallgatások körül és a lázas igyekezet, hogy szavukkal befolyásolják a bizottságot. Szerintünk a bizottság működésének azonkívül, hogy európai légi utjával és ott-tartózkodási kiadásaival • jelentős költségeket okozott az amerikai adófizetőknek, gyakorlatilag semmiféle jelentősége nincs. Az előtte Münchenben a magyar kérdésben elhangzott vallomások nem voltak egyebek, mint régóta általánosan ismert, számtalanszor ismételt tények, közhelyek és a Washingtonban kihallgatandó személyek sem tudnak majd mást mondani, mint azt, amit nemcsak a budapesti U. S. A. követség és a State Department régesrégen tud és a világ legtöbb nagy lapja megirt, de amiről az amerikai nép legszélesebb rétegei is anynyira meg vannak győződve, hogy minden további bizonyítás felesleges és csupán annyi, mini vizet önteni a tengerbe. A kommunista erőszakot neír bizonyítani, hanem helyrehozn kell! A Kersten-bizottság kihallgatásai azért hagynak bennünkei hidegen, mert ma már nem ilyet látszat-akciókat, negativumokat hanem a íelszabaditás ügyé előbbrevivő tetteket várunk! Áruló lett a nyugatnémet kormány titkos rendőrségének vezetője? Dr. Otto John, a nyugatnémet politikai rendőrség főnöke múlt héten eltűnt berlini hivatalából és állitólag önként átment a Szovjet zónába. Az első hirek azt gyanították, hogy Johnt e'hurcolták az oroszok, de később adatok merültek fel, melyek azt a feltevést támogatják, hogy önként ment át a kommunistákhoz. Már jelentkezett is egy hang a keletberlini rádióban, amely azt állította, hogy dr. John beszél és azért disszidált, mert "az orosz oldalon akar dolgozni a német egység megteremtéséért". Dr. John a jelentések szerint az utóbbi időkben sokat panaszkodott, hogy nem tud együttdolgozni főnökével, Gerhard Schroeder belügyminiszterrel, aki azelőtt nazi volt. A nyugatnémet kormány most azt igyekszik megállapítani, tényleg John beszélt e a kommunista rádióban? John két hét előtt még Washingtonban járt és Allen Dullessel, a Central Intelligence Agency főnökével tárgyalt, majd Londonba ment, ahol szintén titkos rendőrségi vezetőkkel érintkezett. John annakidején résztvett az 1944 julius 20-iki Hitler-ellenes merényletre vezetett összeesküvésben és életét csak szökéssel tudta megmenteni; fivérét azonban, mint az összeesküvés egyik tagját, a Gestapo kivégeztette. Az Adenauer-kormány azzal gyanúsította, hogy ő sugalmazta t*2, > rK. Ju1.; tffterv napilap azon cikksorozatát, amely szerint a nyugatnémet kormányhivatalok most is tele vannak názikkal. Azt hiszik, hogy dr. Johnt e gyanúsítások miatti kellemetléhségei is befolyásolták a disszidálásra. Az utóbbi időben levert volt és azt hangoztatta, hogy a kormányban sokan vannak, akik idővel vissza akarják hozni a názismust. Az Egyesült Államokban és Angliában nagy megütközést keltett John ballépése, mert igen sok fontos titkot ismert, többi között -a németországi atom- és roket-bázi^k helyét is. Az angolok már megváltoztatták a diplomáciai re^j kulcsot ;s attól tartva, hogy i . azt ej. árulta a kommunistaknaiv .. , nem erősített hirek szerint Ko^ Berlinben és a Szovjet-zónában számos “amerikai ügynököt” tartóztattak le, állitólag John bemondásai alapján. Jelentettük, hogy Magyarországról és Csehszlovákiából a közeli napokban tizenegy református püspök érkezik, hogy - résztvegyenek a Princetonban, Chicagóban és Evanstonban, 111., tartandó egyházi konferenciákon. I Újabb jelentések szerint a State Department korlátozta a püspökök szabad mozgását és ittlétük j kizárólag a konferenciákon részvételre szorítkozhat, azok befejezése után pedig haladéktalanul el kell hagyniök az országot. Külön rendelkezést adott ki a State Department dr. Péter János magyarországi püspökre | vonatkozóan, aki csak az aug.: ! 1 5-i evanstoni konferencián vehet részt és itt-tartózkodása alatt állandó rendőri felügyelet alá helyezik. A N. Y. Times szerint a State , Departmentnek olyan értesülései1 | vannak, amelyek arról vélnek tudni, hogy Péter püspök a budapesti ko/nmunista titkos rendőrség tagja volt. Ugyancsak a N. Y. Times közli, hogy “az érkező magyar püspökök egyike a priagyarországi titkos rendőrségnek Moszkvában kiképzett közismert ügynöke, aki 1 ildy Zoltán mellé volt titkárul beosztva, amikor Tildy a 40-es évek végén köztársasági elnök volt.’’ A kongresszus képviselőházában Alvin M. Bentley michigani republikánus képviselő, aki nemrég épült fel a puertoricoi terroristák képviselőházi lövöldözése alkalmával történt súlyos sebesüléséből és élénken figyeli a Vasfüggöny mögötti népek helyzetét, julius 22-én felszólalt és hevesen tiltakozott a magyar és csehszlovákiai püspökök bebocsájtása ellen, mert nézete szerint, azok látogatása kommunista célokat szolgál. Bejelentette, hogy az egyes püspökök kommunista tevékenységéről rövidesen adatokat fog a képviselőház elé terjeszteni. Eisenhower elnök és Churchill miniszterelnök által aláirt elvi nyilatkozat, amely felújítja az Atlantic Charter elveit, csak negatívumot tartalmaz a rabnépek ügyére nézve. Azt mondja: ’Az ezelőtt 'független, de ma bilincsekben lévő államokat illetően, nem fogunk résztvenni semmiféle .olyan elrendezésben vagy szerződésben, amely akaratlan alárendeltségüket megerősítené vagy meghosszabbitaná.” Ez ma már kevés. Nem nevezi meg egyenként a rabországokat, nem konkretizálja a követeléseket, hanem csak ama kijelentésre szoritkozik, hogy nem megy bele oly szerződésekbe, amelyek e rabországok rabságát meghoszszabbitanák. De Moszkva nem is akar e kérdésben szerződni. Véglegesnek tartja a rabországok gyarmati hódoltságát. A nyilatkozat e pontja tehát voltakép legyengíti azt, amit a most az első pontban felújított Atlantic Charter Ígért, amelyben az aláírók elkötelezték magukat, hogy minden ország szabad lesz és maga választhatja meg a kormányzatot, amely alatt élni kíván. Bizony sovány biztatás ez a rabnépeknek a tizedik esztendőben! Óvatos negatívum, amikor pozitívum, tett világvezetői cselekvő lendület, felszabadító akarat müvei kellenek! cüldött Eckhardt Tibor washingtoni missziója, noha tüzetesen megmagyarázta Washingtonban Magyarország két malomkő közötti tragikus földrajzi helyzetét, szörnyű vergődését? Valóban lehetetlen volt-e,1 logy 1943-44-ben Olaszország- j aól frontot küldjenek a Balká-; non át Magyarország és a többi celeteurópai országok megmen-| tésére, mikor Magyarország kész folt kapitulálni, amint az amerikai és angol haderő eléri hatá-1 rait? Tényleg fennállt e a veszedelem, hogy a Szovjet kiugrik a szövetségből és kiegyezik Hiterrel, ha Teheránban Magyarországot és a szomszéd országokat nem utalják érdekszférájába? (Mi nem hisszük, mert a Szovjetnek a győzelemhez szüksége volt i franciaországi második front-a). Kiugrott volna a Szovjet a szövetségből, ha Magyarországot Taltában egyoldalú orosz megszállás helyett épp úgy egyenrangú négyhatalmi megszállás alá nelyezik, mint Ausztriát, amelynen aránylag sokkal több volt a nazi, mint Magyarországon? (Ezt sem hisszük). Nem felejtjük, hogy háborunan minden országnak legfontosabb, hogy biztosítsa magának a győzelmet és csak aztán törődjék azzal, hogy azok, akik hadban álltak vele,* ne járjanak túlságosan rosszul. De miért mondotta Truman elnök, már a győzelem után, 1946 júniusában, \rmy Day napján tartott beszédében, hogy u .Atlantic Charter nem vonatkozik a legyőzött népekre, amivel biztatást adott a Moszkvától Magyarországon és egyebütt tervezett erőszaknak? Másik példa: Miért intette lej Schönfeld, az Egyesült Államok budapesti követe Mindszenty bi- i borost azzal, hogy (a kommunis-! tákkal való) koalíciós kormányokból csak haszon származhatik a demokratikus haladás szempontjából és miért tanácsolta Schönfeld utóda, Seidin Chapin követ Mindszentynek ismételten is, hogy meneküljön, mert úgysem lehet csinálni semmit? Igaz-e, hogy Acheson külügyminiszter ismételten azt üzente levélben Nagy Ferencnek, hogy ne mondjon le, mert utána csak rosszabb jöhet, lemondása siettetné Magyarország bolsevizálása veszélyét? Ha tudták, hogy Magyarország és a többi középkelet és keleteuropai ország bolsevizálása fenyeget, miért nem álltak a sarkukra e nyolcvan millió lakosságú országok, köztük a második világháború előtt Angliától területi integritásában garantált Lengyelország szabadságának megvédésére, ami legalább oly fontos lett volna, mint később Délkoreáé? »» » * » A SZOVJET uj konferenciát, ajánlott fel a Nyugatnak a multi hét végén, az indokínai ~béke-| egyezményt’’ követően. Eddig soha semmi jó nem jött ki az ilyen konferenciázgatásokból. — Mindig a ifépek szabadságának ügye húzta a rövidebbet és érthető, hogy Washington elutasítani szándékszik a meghívást, hiszen a legutóbbi berlini konferencia világos bizonyságát adta annak, hogy nem lehet megegyezni a Szovjettel. Nem a bűneit akarja helyrehozni, hanem uj bűnök, uj imperialista ragadózások megkönnyítésére akarja előkészíteni a talajt. De a Szovjet most el fogja kiabálni a világba, hogy Amerika nem akar tárgyalni, nem akar békét. Nem e volna helyesebb, ha Amerika teljes határozottsággal és erélylyel megmondaná, hogy mit követel, elsősorban a rabországok szabadságának múlhatatlan visz szaadását és kijelentené, hoy anélkül nincs, nem lehet béke ®2 a béke lehetőségének elengedhetetlen, legsürgé feltétlen feltétele? . _ ,, uj euro-A Szovjet jegyzek^ pai biztonsági refn- a2 uj kon_ sét ’ kívánja tífét néhány hóna. ferenciám »kínai kommunisták pon bejiygj javasol megtartani, reszf e uj európai biztonságról iárgyalni a rabnépek szabadságának visszaadása és biztonságuk biztosítása nélkül? A Szovjetnek persze az a fontos, hogy meghiúsítsa a nyugateurópai közös hadsereg megvalósulását és, uj német haderő felállítását. j Régi álláspontunk, hogy nincs, külön német kérdés, csak Euro-j pa országai szabadságának egy- j mástól elválaszthatatlan ügye létezik. Az európai biztonsági kérdést csak az összes európai nagy problémák együttes, tisztességes megoldásával lehet elintézni. Amerikának rá kell lépnie a felszabaditási politika útjára és ennek bevezetése lehet, ha utolsó alkalmat ad egy konferencián a Szovjetnek, hogy rabló bűneit helyrehozza. Nem hisszünk abban, hogy a Szovjet erre hajlandó, de Churchill azt mondotta ai amerikai sajtónak Washingtonban legutóbb adott nyilatkozata , ban, hogy a demokráciák lelkiis ■ méretének megnyugtatására min dent meg kell próbálni, ^át te ■ gyének egy utolsó probat, de te gyék ultimativ erclylyel! Éléi i volt a “békés «s*kö?ökkel val DE ISMÉTELJÜK, ma gbsan a multon-rágodás sem fc^’rabnéfontos és érdekes, ftzedik évét pék tragédiáján^’a Szovjet eljárjuk és a vj)íg együttélés” hamérgezi a ”amely mögött a rabzugságá* tragédiájának évek °rÍ?zu sorára való állandósítása, ugylehet véglegesítése lappang, mint döbbenetes valóság-veszély és Nyugateurópa önző népei fölötte fogékonyak e szirénhangokra. Ez ellen kellene felrázó szavával kiállnia az Egyesült Államoknak és végre kategorikus és ultimativ formában felvetni a rabországok szabadsága visszaadá sának kérdését. Gruenther tá bornok, a NATO főparancsnoka nak nézete szerint az idő katonai lag is a Szovjet javára dolgozik Igazi cselekedetekre van szűk ség. Ne Kersten-féle bizottságos dival üssük el a történelmi ór kívánalmait, hanem Amerika ét redjen reá arra, mire kötelezi a önként vállalt világvezéri hiví tása I '} A julius 28-án Wwbingtonbs felszabadítás” hangoztatásából, amin csak- röügnek Moszkvában! Dulles külüyminiszter régóta beszél külpóükánk “agonizing reappraisal”-je kínos ujraformulázása eshetoégéről, de csak I Nyugateurop vonatkozásban. | Europa orsz ak ügye egy és 1 szorosan eg gg. Egész európai politiká cjra kell formu-I láznunk, ső yesitenünk kell a többi világ ekben követendő politikánkkal • is, mert most is Indokinában ,em egy francia gyarmat imdennél rosszabb- kommunista j romba kerüléséről, hanem a szabdság és kommunizmus világáogó élét-halálharcáról volt szí és e világfror.ton történt csúfos meghátrálás. Dicstelenül megerültük azt a csak minap hangosatott büszke elvet, hogy Amerikasohasem lesz szerződőiéi egy msik nép szolgaságba jutásáhc. Nem irtuk alá az egyezmény' de kijelentettük, hogy tolerálja, tiszteletben tartani, respektáű fogjuk. Az Ígért felszabaditási politikáról nem a Truman-Acheon-Kennan-féle fel tarlóztatási plitikához csúsztunk vissza, hanem ezen is rést ütni engedtünk és meghátrálási politika lejtőjére Sérültünk! * * * GENFBEN nult héten kedden aláírták a békegyezményt a múlt számunkban imertetett feltételek szerint. AzEgyesült Államok külön deklarácóban nyiltkoztatta ki, hogy tulomásul veszi azt és nem fog eószakos lépéseket tenni annak mgdöntésérc. Eisenhower elnök a szerdai sajtókonferenciáján Sjelentette, hogy több dolog vin az egyezményben, ami nem tlálkozik az Egyecjjvlv ©í TITT, mond, sok figg attól is, miként fogják a gyacorlatban keresztülvinni az egyezményt. Az Egyesült Államok tette hozzá, mint az Egyesült Nemzetek lojális tagja, nem szállszembe vele a történt megálmodásokkal. Az egyeziény értelmében 12 rnillió vietnaii lakos jut kommunista uralom dá 77,000 négyzetmérföld teriiten. A franciák 300 napot kpnak Hanoi, Haiphong és körrékük kiürítésére. Kérdéses, »ogy a kommunista csapatok ki hgnak e vonulni Laos és Kambodzsa megszállt pontjaira és hogy a helyi kommunista nem veszik-e át szerepüket- nem fognak e uj guerillacsar‘toka1: felállítani, kezdetben tam a föld alatt? Megtartják e - választásokat, szintén kérdé,es, mert 1956 júliusig, ami a választások határideje, sok minden történhetik. A fegyverszünet hivatalosan most kedden lép életbe, de a kommunisták még hétfőn is támadtak, mégpedig a kettéosztás szerint a 1 7-ik szélességi foknál lévő határon túl, vagyis olyan területen, amely az egyezmény szerint nem jár nekik. De mindenül beszédesebb, hogy vezérük Ho Chi Minh a peipingi rádión úgy nyilatkozott vasárnap, hogy az uj' demarkációs vonalak mm jelentenek politikai és földrar* határvonalat és változatlanul e>e.sz v>etnam megszerzése a üzeni , délvietnamiaknak °£y °ket is fel fogják szabad?"' • Has°nJó -telemben mon/“ rádióbeszédet Giap tábornok1 vietnami kommunista csapat fővezére is. Régóta hallj a nyugati politikusoktól, hoga kommunistákkal kötött rz°desek annyit sem érnek, m, a P*p'r°s’ a‘ melyre Írták i' , ° . hl Minh és Giap ügyelj siettek bizonyságot ten °fy ^z uj szerződést n ®zandekukban megtartani. IV e me Vo^ te_ hát' meghátrá megalázkodni, ; rombolni a ^at tekintélyét Ázsia és a t .tobb\ r^zei ■j előtt? Miért i'k ,e a békát?- A kommunisk most eggyel ' több szerző. ,van módjuk ' megszegni. Ezan nem érte ' meg a genf'**makat és fáradságot! WVWWVW'Ai VVVVVVVV'/Vyv' ól Vegyed* adókat i A távolkeleti NATO megalakulása ÖNGYILKOS LETT JOHN AMERIKAI CAPTAIN BARÁTJA A State Department közli, hogy Anglia most már több hajlandóságot mutat egy ‘‘távolkeleti NATO” megalakítására, amely gátat vetne a kommunisták Indokinából Délkeletázsia más országai felé irányuló, esetleges előrenyomulási kísérleteinek. A State Department reméli, bogy azori országokkal, amelyek hajlandók az alakulatban résztvenni, augusztus végén vagy szeptember elején konferenciát tarthatnak a Pacific körzet egyik városában. Chou En lai kommunista külügyminiszter ezzel szemben az ázsiai országok biztonsági ellenszervezete megalakítása szükségét hangoztatta egy nylatkozatában és az amerikai akció meghiúsítására törekszik. A párisi parlament 462 szavazattal 1 3 ellen jóváhagyta az I indokinai egyezményt. Mendés' France miniszterelnök az egyez-1 mény feltételeit kegyetlennek, de türhetőnek mondotta beszédében . Dulles külügyminiszter sürgette, hogy a délkeletázsiai védelmi SJ5rVeZet m*el°bb megalakuljon, ... '^gfigyelők szerint ha létrejön, legáivi i , . - „ , . . ^b egy évig fog elhúzódni a megi*^lág AZT MÉG MEGÉRTENÉNK, ha a bizottság azt vizsgálná ki, elkerülhetetlen volt e, hogy Magyarországot és a környező országokat kiszolgáltassák a Szov i jetnek, holott előrelátható 1 hogy ahová beteszi a lábat, ott kommunizmust és gyarmatot fog csinálni. Miért nem karolta fel Amerika azt a kapitulácíós ajánlatot, amelyet Kállay Miklós könyve szerint és, ahogy azt annakidején Cyrus Sulzberger, a N. Y. Times európai szerkesztőjének szenzációs tudósítása alapján megírtuk, Magyarország még 1943 nyarán minden más keleteurópai országot megelőzve, tett az angolszász hatalmaknak a törökországi megbízottai, Frey András, Veres László és portugáliai közvetítője az amerikai magyar Colonel Deák Ferenc utján’ Miért nem járt sikerrel az * célra még 1940-ben Amerikábt Berlinben az amerikai ellenkém-osztály egyik captaini rangban lévő tisztje, aki német születésű honosodott amerikai állampolgár, öngyilkosságot követett el. A kihallgatásra idézték és a hivatali helyiségben kihallgatása előtt főbe lőtte magát. Az öngyilkosságot dr. John, a nyugatnémet kormány titkos rendőrségi főnökének a Szovjethez való átoártolásával hozzák összefüggésbe. Nevét egyelőre nem közlik. Öngyilkossága meglepetést keltett, mert eddig gyanún felül állt, noha John egyik legközelebbi barátja volt. Schroeder belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Szovjet-zóna rádióján megszólalt hang tényleg John hangja volt, de, ogyrnond, gondoljunk arra, hogy a kommunisták Mindszenty bíborost is beszéltették a rádión. Schroeder kijelentette, hogy ellentétei voltak Johnnal, de úgy hiszi, hogy Johnt egy dr. Wohlgemuth nevű kommunista orvos barátja kábítószerek utján akarat-nélküli eszközévé tette és rábirta, hogy vele a Szovjet-zónába menjen. SHIVERS EISENHOWER DEMOKRATA ELÖVÁLASZ-tási kudarca A texasi előválasztáson Shi— vers jelenlegi demokrata kormányzó nem kapta meg az abszolút többséget Yarborough Párthü liberális demokratával bemben. Shivers, aki az elnökválasztáson Eisenhowert támo-Mn^«6?7’736’ Yarborough 9.5 78, két másik jelölt pedig együttvéve 34,786 szavazatod kapott. Augusztus 28-án pót-előválasztás lesz. A legtöbb régi demokratát óztuk Sam Rayburnt és Linden Johnsont újból jelölték. “ --------— GOO--------_ ‘‘“ nphu angyala» az EGYESÜLT ÁLLA- mokban I Az egyetlen ápolónő, aki vegigszen ved te Dienbienphu indokína, erőd hathetes ostromát Ga,ard Terraubé hadnagy hétfőn az Egyesült Állmokba érkezett. New Yorkban Wagner polgármester fogadta és negyedmdliónyi közönség sorfavon 6°“ tÍcker-taP" Parádéval ' onult autón végig a Broadway központ, részén. Három hétig marad az Egyesült Államokba^ « egy Francis P. Bolton ohioi kongresszusi képviselőnő vezetése alatti bizottság vendége lesz. Galard Terraube kisasszony Dienbienphunal fogságba esett de levelet irt a Vietminh főparancsnokhoz es kérte szabadon ',át- amit a felkelő főpa- I ,ancst>'-~ , el is rendelt. Reciprocity
