Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 1 ső szám BETHLEHEM, PL, 1954 JANUÁR 1. Egyes száma ára 8 cent Eisenhower két divíziót haza akar hozni Koreából XII PIUS pápa karácsonyi szó­zata a világpolitika legaktuáli­sabb kérdéseivel foglalkozott. — Rámutatott arra, hogy csupán materialista lelkülettel nem lehet megteremteni az igazi békét. Ki­fogásolta a műszaki haladás túl­becsülését a lelki értékek rovásá­ra. Az egyház, úgymond, soha­sem volt ellensége a haladásnak, de a technológia nem töltheti be a vallási és lelki eszmények he­lyét. Majd felemelte szavát az euró­pai egyesülési tervek érdekében s közvetlenül azután, hogy Eisen­hower elnök és Dulles külügymi­niszter egyenesen válaszutra állí­tották a habozó Franciaországot a nyugateu-ropai hadsereg-egyez­mény jóváhagyása ügyében, fel­­hivta a keresztény politikusokat, — a anélkül, hogy megnevezte volna őket, itt elsősorban a fran­cia politikusokra célzott, — hogy álljanak az egyesitő tervek mellé. Kijelentette, hogy az életviszo­nyok javulását is reméli a nyugat­­európai egyesüléstől, mert a gaz­dasági határok megszűnése a ter­melést a fogyasztók javára szabá­lyozná. “Miért habozni tovább — mondotta, — a cél világos. A nemzetek szükségletei nyilvánva­lóak mindenki előtt. Ha valaki a siker teljes garanciáját előre kö­veteli, a válasz az, hogy az ügy­ben tényleg van kockázat, de erre a kockázatra szükség van és a mai lehetőségek mellett e koc­kázat észszerű’’. A pápa a 6000 szóból álló be­szédében, melyet 26 nyelven to­vábbított’ a rádió, hangoztatta, hogy “mi katolikusok mindig a népek egyesülése mellett vol­tunk’’ és ezzel elevenére tapintott a kereszténység jelszavával visz­­szaélő, elfajult nemzeti önzésnek, amely annyira ellentétben áll a kereszténységnek a népek családi testvériségéről és az ember ség egy Atya gyermekei voltáról fennálló, fenkölt világnézeti alap­­szemléletével ! Sajnos, a pápa évenként kará­csonykor elhangzó, legnemesebb intelmei és útmutatásai az utóbbi évtizedekben sokszor bizonyultak pusztába hangzó kiáltásnak. Biz­tosan ez is egyik oka, hogy a vi­lág eljutott oda, ahol az emberi­ség tragikus szerencsétlenségekép ma van. . . Számos nemzet poli­tikusai tovább-folytatják, raga­dozó, öncélú “nemzeti” politiká­jukat, testvérietlenkedésüket.mely már annyi millió emberélet pusz­tulásába került és — amely ma Moszkva legfőbb reményeinek egyike, hogy a keresztény orszá­gok véres marakodása újból ki­tör és világuralmi terveivel ő lesz a nevető harmadik. . . A SZOVJET két heti várakoz­tatás után válaszolt Eisenhower elnöknek az Egyesült Nemzetek közgyűlésén tett javaslatára, amely szerint a nemzetek adják össze atomnyersanyagaik egyré­­szét egy nemzetközi "atombank­ba’’ (pool), cseréljék ki atom­ismereteiket és mindezek ellenőr­zését helyezzék az Egyesült Nem­zetek egy kiküldendő bizottságá­nak irányítása alá. A Kreml kihasználja az alkal­mat, hogy önmagát mint béke­bajnokot állítsa be és készséget nyilvánít arra, hogy résztvegyen az Eisenhowertői ez ügyben ja­vasolt titkos tárgyalásokon. De nem mulasztja el, hogy megkísé­relje pellengérre állítani a Nyu­gatot, amiért katonai blokkokat szervez és tengerészeti és repülő bázisokat állít fel a világ külön­böző részeiben. Azzal is vádas­kodik, hogy a Nyugat “más or­szágokban felforgató cselekedete­ket támogat és felforgató ügynö­köket pénzel” s ezt a békeszán­dékokkal össze férhetetlennek mondja. Az első célzás az Atlanti Egyezmény katonai szervezkedé­sére és a nyugateuropuí közös hadseregtervre vonatkozik, amely nek védelmi szükségessége nem lehet kétes mindazok előtt, akik a Szovjetnek az elmúlt években elkövetett sorozatos orszáragado­­zásait nem tévesztik szem elől. De a Szovjet ez országragadozá­­sokat teljesen rendbenlévőknek tartja, sőt tiltakozik a rabországok felszabadításának még a gondo­lata ellen is. Újólag azt mutatja a jegyzék e része, hogy a Szov­jet olyan békét akar, amely vég­legesnek fogadja el a rabországok tragikus balsorsát. És még van vakmerősége arról beszélni, hogy a Nyugat felforgató ügynököket tart ez országokban Ki tart fenn szervezett felfor­gató intézményeket, egész ötödik hadosztályokat a nyugati orszá­gokban, ha nem a Szovjet? A nyugati országok kommunsta pártjainak vezetői nyíltan vall­ják, hogy hűségük nem hazájuké, hanem elsősorban a Szovjeté és csak néhány éve hogy ez orszá­gok kommunista vezérei fennen hirdették, hogy háborús konfl k­­tus esetén a Szovjetet segítenék. LEHET-E ilyen légkörben ko­moly megegyezést remélni olyan legfőbb bizalmi kérdésben, mint az atom- és hidrogén bombák ki­küszöbölése? Ez száz százaléko­san bizalmi kérdés és lehet e bi­zalom Moszkva iránt, amig or­szágrablásait fenntartja? Lehet e bízni benne, hogy ha felállítanak egy nemzetközi atom-ellenőrző bizottságot, amely a helyszínen ellenőrzi, hogy valóban minden ország megsemmisitette-e az atombombáit és nem gyárt-e úja­kat, a Szovjet nem fog a mérhe­tetlen országa valamely távoli zugában, az Uraiban vagy vala­hol Szibériában mégis titkos atom­bomba-telepet és raktárt fenntar­tani? Hiszen Lenie azt prédikál­ta, hogy a más világnézetüek be­csapása, félrevezetése nem bűn, hanem a világuralmi cél által szentesitett eszköz, dicső erény! A moszkvai jegyzek sürgeti az atombombák mindenek-eiőtti el­tiltását és kifogásolja, hogy erről nincsen szó Eisenhower javaslatá­ban. De köztudomású, hogy az Amerika által 1946-ban tett atom ellenőrző javaslatot, amely helyszini ellenőrzést javasolt a vétójog kikapcsolásával a Szov­jet nem volt hajlandó tárgyalási alapul elfogadni. És jellemző, hogy az ellenőrzés kérdésének e legfontosabb pontját nem érinti a mostani hosszú jegyzéke sem, hanem a betiltás a legfontosabb a számára, a hangsúly csak ezen van. Pedig a két dolog szorosan és elválaszthatatlanul összefügg, — amennyiben, ismételjük, egyálta­lán lehet bizalommal lenni a Szovjet iránt és értéket lehet tu­lajdonítani az általa aláirt szer­ződésnek. A múltban ismételten beigazolódott, hogy ilyesmi, eny­hén szólva nem egyéb naivitás­nál. . . S nem e volna a leglogi­­kusabb követelés, hogy uj szerző­dés előtt a Szovjet a régi szerző­désszegéseit, — mindenekelőtt Yaltát hozza helyre? LAVRENTI BERIÁT, a Szov­jet még nem régen második szá­mú kommunistáját, az első he­lyettes miniszterelnököt, akit jú­niusban Malenkov miniszterelnök a szokásos ellenforradalmi vádak címén lefogatott, hat társával együtt december 23-án elitélték és kivégezték. Beria rendőrminiszter volt már Stalin alatt is és számos bi­zalmas ügy között Stalin reábizta az atombomba-ügyeket is. De mindez semmit sem jelent a Szovjetben, ha a diktátor a hatal­mát félti. Malenkov kivégeztette vetélytársát és mégcsak a nyil­vános tárgyalás, nyilvános véde­kezes elemi jogát sem adta meg neki és hat vádlott.társának, nyil­ván, mert nem sikeiült őket val­lomásra rábírni. A hivatalos jelentés azt állítot­ta, hogy az összes vádlottak be­ismerték bűnösségüket, de ki hi­szi, hogy Malenkov elengedte volna magának az elégtételt a világ előtti igazoltságot, ha Be­­ría ehhez hajlandó lett volna en­gedelmes vádlottul odaadni ma­gát? Senkisem hullat könnyeket, amikor a hóhért akasztják, Beria megé demelte a halált, amelyet mint rendőrminiszter annyi éven át osztogatott másoknak, de ne­héz elképzelni, hogy Stalin annyi­ra félreismerte volna ezt az évti­zedeken át vezetőszerephez jutta­tott kegyencét, hogy a kapitaliz­mus és nacionalizmus helyreállí­tása szándékáról, valamint kül­földi Szovjet-ellenes cimborálá­­sokról Malenkovtól emelt vádak­nak hitelt lehetne adni a vádlott nyilvános vallomása nélkül. Ezt a vallomást Malenkov az összes közismert vallatási módszerek da­cára, sem tudta kicsikarni Béná­ból s ezért maradt el a nyílt tár- J gyalás. Malenkov egyszerűen ál­lamilag legyilkoltatta vételytársát és annak barátait, mint ahogy kezdetben csinálták az útjukban lévő emberekkel s -mint ahogy Stalin csinálta a harmincas évek u. n. tisztogatási pereinél. így csinálta 1934-ben Hitler is Gregor Strasserrel és Ernest Röhmmel. Náci és kommunista diktátorok az igazságügyi mód­­| szereikben is hasonlítanak egy­máshoz. * * * . . .MÁRCIUSBAN volt, hogy a Legfelsőbb Szo.vjettanácsban felállt Laurenti Beria és ezeket mondotta: “Képviselő elvtársak! Előterjesztem javaslatomat, hogy a Szovjetunió miniszteitanácsá­nak elnökévé George Malenko­­vot válasszák meg és nyerjen felhatalmazást, hogy javaslatot tegyen a minisztertanács tagjai­nak összeállításáról. A párt és a Szovjet unió minden népei jólis­merik Malenkov elvtársat, mint Lenin tehetséges tanítványát és Stalin hűséges fegyvertársát”. A választás és felhatalmazás után Malenkov állt fel: “Javaslom, hogy a Szovjetunió miniszter­­tanácsa a következőkből állíttas­sák össze: "'Első miniszterelnök­helyettes és belügyminiszter Lav­renti Pavlevitch Beria” . . . Három hónap múlva Beria a tömlőében, a legsúlyosabb vádak alatt várta már végzetét annak kezéből, aki őt mint első helyet­teséül legméltóbbat ajánlotta. — Jöhet olyan idő is, amikor ez ajánlásból Malenkov számára fognak ellenforradalmi vádat és kötelet fonni. . . A titkos “tárgyaláson” ugyanis Koniev marsall, a második világ­háború egyik győztes orosz vezé­reként nagy népszerűséget szer­zett generálisa elnökölt. A Szov­jetben mindennek, ami történik, megvan a céltudatos értelme. — Koniev tárgyalási elnökségével Malenkov azt kívánta demonstrál­ni, hogy mögötte van a hadsereg, a generálisok csoportja. A generá­lisok régóta féltékeny szemmel nézték a politikai rendőrség és annak élén Beria a pártember ha­talmát és ezúttal együttműködtek Malenkovval. De legtöbbjük a régi katonai iskola neveltje és szivükben nem szeretik a pártot, sem pedig azokat akik a pfoletá­­rok messiásaivá játsszák ki magu­kat, a pártembereket. Beria pusztulásával eltűnt a legnagyobb konkurrens, mód nyilt a politikai rendőrség fegy­veres hatalmának megnyirbálásá­ra, “lestutzolására”. Talán már senkisem vetekedhetik a generá­lisok hatalmával, mert akinek kezében a puska, azé, az igazi ha­talom és — a legnagyobb puccs­­(Folytatái a 2-ik oldalon) Eisenhower eíiök nyilvános­ságra hozta, lio.'v két divíziót visszavonni szándékoznak a koreai frontról. A visszavonás fokozatosan merne végbe. A fegyverszüneti , front ezzei mintegy 30,000 emberrel ki­sebb lenne. Syngman Rhe> délkoreai el­nök erősen tiltakozott a visz­­szavonás szándéka ellen. Kül­ügyminisztere, ívűn kijelentet .e, hogy inkább) további két divizióra volna szükség, .mert a kommunistá' erősitik a frontjukat és * délkoreaiak ] .n képesek maguk megvéde­ni az országukaí. A front katonai vezetőségé­től származó hitek szerint a két divízió hazahozatala meg­kezdésének időpontja még bi­zonytalan és hosszabb ideig is elhúzódhat. A' koreai békekonferencia előkészítése ügyében megre kedt tárgyalások ujrafelv'te lére nézve semmi újabb nem történt. A kínai kommunisták továbbra sem hajlandók visz­­szavonni az Egyesült Államok elleni sértő rágalmukat. 1954-re öt százalék esést várnak a gaz­dasági életben A washingtoni American Sta­tistical Association mintegy 300 vezető közgazdász részvételével “fórumot” tartott, melyen az a vélemény alakult ki, hogy az 1954-es évben a hadi-rendelések csökkenése következtében, némi visszaesés várható az iparban és üzleti forgalomban, d: ez nem fogja meghaladni az öt százalékot és igy nagyobb aggályra nincs ok. Az üzleti forgalom az 1953 év ben mintegy 365- billió dollár volt és 1954-re 10 billió esést jósol­nak. Dr. Gerhard Colm, a National Planning Association elnöke ki­jelentette, hogy a munkanélküliek száma 1953-ban 1.500,000 volt s 1954-ben 3,250,000-re emelke­désével kell számolni, hacsak a íkormány nem talál módokat, , hogy a 10 billió forgalmi hiányt kiegyensúlyozza. Eisenhower elnök kedden úgy nyilatkozott, hogy a katonai ren­deléseknél a nagyobb munka­­hiányban szenvedő körzeteket a jövőben előnyben fogják részesí­teni. Dulles: “Mindszenty korunk két nagy zsar­noksága elleni pere nincs lezárva”-OOO— Okinawa és Iwo Jima Amerikáé marad-ooo-CSAK NYOLC EZRELÉK LESZ A MEGYEI ADÓ Az Egyesült / mok múlt héten,, csütört; Visszaadta Japánnak a ./,v\jl délre fekvő, kis Ama /rgeteket. Dulles külügymi 4 zier egy­ben bejelentette, dogy a Ryu­kyu és Bonin szigeteket, köz­tük Okinawát és Iwo Jirnát, amelyeken annyi amerikai vér folyt, az Egyesült Államok “a belátható jövőre” fennhatósá­ga alatt tartja, hogy a szabad világ előőrsei Legyenek a Paci­­ficon. Mint Norman A. Peil megyei commissioner közli, a megyei adó az 1954 évre nyolc ezrelék lesz. A commissionerek a megye pénzügyeinek alapos átvizsgál: sa után megállapították, hogy azok elbírják az egy ezrelék leszállí­tást. A nyolc ezrelékből három a megyei közintézmények fenntar­tására, a többi öt pedig általános költségvetési kiadásokra megy. Az egy ezrelék leszállítás már egymásután a harmadik. Az adó ! 95 1-ben 11, az 1952-es évben 10 és 1953-ban 9 ezrelék volt. Múlt vasárnap a new yorki Szent István r. kát. egyházközség Fehér Termében felekezetközi nagygyűlés volt Mindszenty bíbo­ros letartóztatásának ötödik év­fordulója alkalmából. A gyűlés rendezőségében a new yorki ma­gyar egyesületek egész sóin kí­vül New York, Pennsylvania, New Jersey és Connecticut álla­mok magyar katol’kus egyházai is nagyszámban vettek részt, köz­­j tűk a bethlehemi Kapiszfrán Szt. János és az allentowni Szt. István r. kát. magyar egyházközségek. Résztvettek a gyűlésen Nt. Ur­­bánó József, Harsányi László é' Ladányi Zsigmond new yorki lel­készek az egyházközségük, vala­mint dr. Márk Béta, a new yorki Uj Fény izr. hitközség képvisele­tében . Ft. Gáspár János, a passaici magyar r. k. egyházközség plébá­nosa elnökölt és megnyitó beszé­dében emelkedett lélekkel hir­dette a magyarság közti megbé­kélés szellemét. Thomas Curran, New York állam belügyminiszte­re nagyszabású beszédben hódolt Mindszenty bíboros hősi marti­­riuma előtt. Kállay Miklós, az 1 942-tól 1944 március 19-íg, a német invázióig volt magyar mi­niszterelnök, aki mint a Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottsá­gának uj tagja, nyolc évi olaszor­szági emigráció után december-ooo-3 HÉTTEL ELHALASZTJÁK A BERLINI KONFERENCIÁT A KOMMUNISTÁK KETTÉ­VÁGTAK INDOKINÁT Indokinában Ho Chi Minh lázadó kommunista vezér 20,000 főnyi serege az utóbbi napokban elért sikerei következtében a há­rom indokinai társország egyikét, Laost teljesen elvágta a két másik társországtól és Thailand (Sziam) határán áll. Thailandban, Burmá­ban és a szomszédos országokban nagy az izgalom. Hir szerint a francrák nagy el­lentámadásra készülnek. A Szovjet jegyzéket küldött a nyugati szövetségesekhez és azt javasolja, hogy a berlini négyes külügyminiszteri konferenciát ja­nuár 4-ike helyett január 25-én kezdjék meg. A francia helyzet miatt a ha­lasztás előrelátható volt és való­színű, hogy ahhoz a nyugati szö­vetségesek hozzájárulnak.----------------ooo---------------­A SZÁGULDÓ HALÁL KA­RÁCSONYI ARATÁSA A karácsonyi ünnepek alatt több mint hat száz an vesztet­ték életüket forgalmi baleset miatt az Egyesült Államok te­rületén. A halálesetek közül legalább 453 az országutakon történt. Boldog Újévet kíván olvasóinak, hirdetőinek, bará-j tainak és az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és munkásai. Join S m \ the maik of Dime Wb HÁTID«« fÖfilWIQH KJ foe mmu um:m A MAGYAR DEMOKRATA KÖR TISZTÚJÍTÓ GYŰLÉSE MOST VASÁRNAP A Bethlehemi Magyar De­mokrata Kör most vasárnap, január 3-án délután 3 órakor tartja ez évi első rendes havi és egyben tisztikar választó gyűlését a Magyar Házban. Más fontos ügyek is kerül­nek tárgyalásra és elintézésre, ezért felkéretnek az összes ta­gok, hogy szíveskedjenek tel­jes számban megjelenni ezen a fontos .gyűlésen. 2,480,000 DARAB REKORD KARÁCSONYI POSTÁT BON YOLÍTOTT LE A BETH­LEHEMI POSTAHIVATAL A bethlehemi posta alkalma­zottai ez évben minden eddiginél nagyobb mennyiségű karácsonyi postát bonyolítottak le. Harold Groman ügyvezető postamester adatai szerint a hivatal 2,480,000 postai küldeményt kezelt, a múlt karácsonyi 2,379,000-rel szem­ben. Ez 101,000 darab, vagyis négy százalék emelkedést jelent tavalyhoz képest. Csütörtökig, a Szent Este dél­után 5 órájáig minden karácsonyi postaküldemény, első és második osztályú levél vagy postacsomag a cimzett birtokában volt. Groman postamester nagy elis­meréssel beszélt a 143 főnyi ál­­! landó férfi- és női személyzet, [valamint a 234 karácsonyi kisegí­tő munkájáról. Noha ez évben több postát kellett lebonyolíta­ni, mint tavaly, kevesebb kisegítő j személyzettel is sikerült ellátni a Négy halálos autó-bal­eset karácsony heté­ben Bethlehemben Egy héten belül négy végzetes közlekedési baleset történt Beth­lehemben. Három gyalogjárót ha­lálra gázoltak, egy autóvezető pe­dig hajtási baleset áldozata lett. Roman Garcia 59 éves bethle­hemi lakost (672 Ostrum St.) hétfőn, december 2 1 -én gázolták el a West 3rd és Seneca Street­­nél. Szombaton este féltizkor halt meg a Szent Lukács kórházban. (Felesége, Josephine Garcia, aki a gázolásnáLvele volt, a helyszínen halt meg. A harmadik áldozatot, Thomas Veanust (1141 Salem Rd.) kedden, december 22-én éj­jel gázolta el egy autó a Pemb­roke Rd. és Missouri Ave.-nál és szerdán este hunyt el a Szent Lu­kács kórházban. Mrs. Garcia temetését elhalasz­tottak szombatról és hétfőn reg­gel kettős temetés ment végbe. Szombaton reggel kilencre volt kitűzve Mrs. Garcia temetése, de , tiz órára halasztották el, mert a család egyik tagjának be kellett mennie a kórházba, ahol Garcia állapota válságosra fordult. Ami­kor a család többi tagjai értesül­tek Garcia haláláról, elhatározták, hogy hétfőn kettős temetést tarta­nak, Bruno K- Laundis, 28 éves allentowni lakos, (1625 S. W. 3 1 st St. ), aki azt a kocsit vezette, amely a Garda-házaspárt elgázol­ta, $2,000 Jetét ellenében szaba­don van. Szándékolatlan ember­ölés miatt eljárás folyik ellene. A.negyedik áldozatnak, George W. Cope (21 W. Morton St.) 49 éves bethlehemii lakosnak autója .pénteken délután Freemansburg­­ban nekiszaladt egy kőfalnak és másnap a kórházban meghalt. A freemansburgi rendőrség je­lentése szerint Cope a Market Street keleti végén, a Bethlehem Steel kőbányája közelében ka­nyarodni akart a kocsijával, ami­kor a baleset érte. Gyászolja: fe­lesége, Emma Cope, egy leánya, egy fia, három nővére, köztük Mrs. Julius Gosztonyi és két fivé­re. A temetés szerdán ment vég­be a Steyers-féle temetkezési in­tézetből. Az elhunytat a Morgan­­land temetőben helyezték örök nyugalomra. munkát. Tavaly 26.8 volt a pos­tai kisegítők száma, akik főként Lehigh- és Moravian diákok voltak. !2-én érkezett az Egyesült Álla­­nokba, formás beszédben méltat­­a Mindszenty bíboros önféláldo­­:ásának halhatatlan magyar tör­­énelmi jelentőségét. Dulles külügyminiszter, Dewey ián József, Harsányi László és nás politikusok táviratban fejez­ek ki együttérzésüket a nagy­­;yüléssel. Dulles távirata többi közt hangsúlyozta, "illő és mél­­ó” volt, hogy különböző fele­­ezethez tartozók összegyűltek, ogy “e bátor férfiú élő martiriu­­la előtt hódoljanak”. Majd Mindszenty perére vonal­­ozóan következőket mondotta Julies távirata: "Mindszenty biborosnak, ko­­unk két nagy zsarnoksága (a kommunizmus és nácizmus, izerk.) ellen, a hit és emberi jo­­;ok védelmében folytatott pere lines lezárva. Honfitársainak és világ szabad népeinek lelkiisme­­ete előtt van ma is. Igazságtalan lebörtönöztetésének meghosszab­­litása napról napra növeli rab­­artóinak erkölcsi romlottságát”. A gyűlésen mintegy ezer em­­ier vett részt, köztük az ameri­kai magyarság és a menekült po­­itikusok is pagy számban. A mű­vészi részben Mezei Zsigmond ipera-énekes hazafias magyar :nekszámai keltettek nagy hatást. Ceremóniám ester dr. Falussy Máj os volt. VILÁGTÜKÖR BETHLEHEMI HÍRADÓ LMERtCAN LN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE DET-UirUCll/! UITVP A D I A M Hr v*/ O NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN « I íi 2 Jl... ^ PUBLISHED EVERY FRIDAY Előfizetési dij egy évre « . . $4.00 trice at Bethlehem, Pa., unrhr the Act of March 3, 1879”. Subscription one year..............................$4.00

Next

/
Thumbnails
Contents