Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895
30 másrészt ma is dicsekvésünk méltó tárgya. S míg az állam tan tervei mind a kísérletezés jellegével bírtak (mint az 1871. évi szept. hó 18-án 20,855. sz. a. kiadott tanterv, mely az »Organisations-Entwurf«-nak csak módosítása volt; az 1874. jul. 2. 6672. sz. alatti rendelet, mely a módszertani tanácskozásokat szervezte; s az 1878. évi 18930. számú, mely a német nyelv tanítását az I., majd a kővetkező évben a II. osztályban is megszüntette) addig a Vandrák- féle elaboratum szilárd alapján állottunk. Volt is ott panasz a tantervek, a meddő kísérletezés, a tanulók túlterhelése s a tanulmányokban tapasztalt sikertelenség ellen. E panaszok mind hangosabbak lettek s nemcsak gyors, hanem gyökeres reformot is sürgettek. Az 1879. évben került felszínre (Trefort minis- tersége óta akkor már harmadszor) a középoktatás kérdésének országos törvény által való rendezése. De ezen tervezet, mivel a felckezetek részéről általában ellenhatásra talált, mielőtt országgyűlési tárgyalásra került volna> ismét visszavettetett. De a visszavont javaslatot Trefort ismét benyújtotta és ezennel sikeresen. így jött létre a legújabb középiskolai tanterv, melyet a magyar kir. közoktatási kormány 1879-ben 17,630. sz. a. kiadott s az 1881/83-ik ország- gyűlés által némi módosításokkal letárgyaltatván, 1883. évi május hó 23-ikán a XXX. törvényezikk keretében szentesítést is nyert, mely állandó zsinórmértékű tanmenetet állapított meg oly középiskola számára, mely minden tekintetben normalis viszonyok közt van. E törvénynyel kiegyenlítődött ama százados antagonismus, mely Mária Therézia óta az állam és autonom jogú felekezetek közt fennállott. Az állam megnyerte az őt megillető felügyeleti jogot, de meg is találta a módját, hogy mint könnyítsen a nagy terheken, melyeket a törvény a felekezetekre ró: kimondotta ugyanis, hogy az oly iskolákat, melyek valóban szolgálatot tesznek a közoktatás ügyének és még fejlődésre képesek, az állam a fentartóságokkal kötött szerződés mellett segélyezni fogja. De sajnos ez mindeddig nem sikerült gymnasiumunknak; pedig ez oly segély, melyet az autonom felekezetek azon nagy áldozatokért, melyekkel századokon át ily fontos állami érdeket elégítettek ki, méltán megérdemlenek és elfogadhatnak. Hogy a jóakarat prot. egyházunkon nem múlt, mutatja, hogy már az 1881. egyetemes gyűlés intézkedett, hogy az acsai és állami tantervek között levő hézag kiegyenlíttessék, mert kitűnt, hogy Trefort 1879-iki új tanterve lényegesen különbözik az ekkoráig használatban volt állami és felekezeti tantervektől. A gymnasiumnak alsó- és felső gymnasiumra való tagozását és a disciplinák ismétlődését megszünteti s oly egységes tanítást kíván, mely a maga egymásutánjában fejlessze a tanuló elméjét. Miután így a különböző tantervek miatt a tanulóknak a felekezeti tanintézetekből az államiakba és viszont való átlépése nagy nehézségekbe ütközik. Br. Radvánszky Antal egyetemes felügyelő 1882. apr. 26-án felszólítá a tanártestületeket, hogy az acsai tantervet az államival összehasonlítsák s munkálkodásuk eredményét ugyanazon év julius elején tartandó egyetemes tanári gyűlés elé terjesszék. De az egyetemes felügyelő halála miatt a tanterv végleges megállapítása az 1884. évre maradt.
