Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879

20 kevés helyén találhatni; — Palák csak annyiban tért el a többi várostól, hogy a királyon kívül fellebbezhetett a nádorhoz is '). Sajátságos s a többi vá­rosokétól eltérő szokásról tanúskodik Sátoralja-Ujhely, mint a mely a szomszédságában lakó várnagyhoz fellebbezte ügyeit* 2). Selmeczbánya jog­könyvében említés tétetik a városokhoz való fellebvitelről is3); e gyakorlat zonban nem magyarajka városainkban csak az Anjouk idejében honosodott meg. Megjegyzem még, hogy a külvárosok és a városhoz tartozó falvak is, melyeknek voltak ug/aa, de nem önálló hatáskörű biráik, a városi biró és esküdtek hatósága alá tartoztak; továbbá, hogy a városokban lakozó nemesek felett, legalább eleinte, a király ítélt4). A városokban lakó zsidók túráiról más helyen szólok 5 6 *). Azon változást, mely a magyar nemzet jogfogalmaiban s ebből folyólag alkotmányában is a királyság megalapításával bekövetkezett, minden kétsé­gen kívül legnagyobb részben a keresztyén vallás idézte elő. — A bölcs István, midőn nemzetének az európai népek között hazát és létet biztosí­tandó, czélba vette annak társadalmi és politikai átalakítását, — igen jól tudta, hogy e nehéz feladatot csak úgy fogja megoldhatni, ha népe előbb a keresztyén vallásra tér; ha megváltónk tanának isteni ereje áthatja annak szivét s megszelídíti eiköleseit. Minthogy pedig azon eszméknek, melyeknek elterjedésétől és hatásától várta nemzetének jövőjét, hirdetői az egyház szolgái voltak; és ha ehhez még hozzágondoljuk, hogy a középkorban a tudo­mánynak úgyszólván kizárólagos birtokában az egyház volt s a miveltség egyedüli képviselői és terjesztői a papok voltak; hogy a középkorban a pápák s ezzel együtt az egyház hatalma is oly rohamosan s óriási mérvben emelkedik, miszerint királyságunk első századában a történelem egy rend­kívüli alakja s a pápák legnagyobbika fennen hirdethető, hogy az egyház az állam felett áll, hogy a papság az államtól független; szóval, midőn az egyház hatalmának oly szédítő magaslatán áll, hogy a hierarchiával szemben a német császárság is egy időre árnyékhatalommá síilyed: misem látszik természete­sebbnek, mint az, hogy a magyar alkotmány is a főpapok számára a legfé­nyesebb közjogi állást biztosítja8) s az alsóbbfokú papságot is fontos kivált­ságokban részesíti. — A klérus ugyanis tekintélyénél fogva, mely neki egész középkoron át az európai tartományokban osztályrészül jutott, azon ritka kiváltságot élvezte, hogy felette a világi ügyben is egyházi törvényszékek Ítéltek — E tekintetben Európában kivételt csak Angolország képezett, a mennyiben az angol törvényszékek azon joguk melett, melynél fogva egyházi személyek felett is bíráskodhattak, a papuralom említett korszakában is meg­’) End. 399. 1. 1. p. 2) Szalay József 42. lap. 3) Selmeczbánya jogkönyve 15. pont. 4) „Villicus etiam .................... nisi nobilis extiterit, cuius iudicinm maiestati regie r eservetur." Lib. bosp. de Zombathely 445. 1. 8. [iont. 6) A püspöki székhelyek (püspöki városok) városi rendet nem képeztek; ezek továbbra is a püspök bírói hatósága alatt maradtak. 6j A főpapok törvényszékéről fentebb szóltam.

Next

/
Thumbnails
Contents