Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
14 A zsinatok megszűntével nemcsak a székesfehérvári törvénynapok villának hivatva a várispáni cúriától fellebbezett ügyekre nézve ítéletet mondani; de a király az előtte bepanaszolt biró eljárását néha kiküldött bírák által vizsgáltatta meg. így például a váradi regestrum 248-ik pontjának tanúbizonysága szerint az egri püspököt és a horvát bánt bízza meg II. Endre királyunk a várnép és a várjobbágyok részéről a várispán ellen nála emelt panasz elintézésével'). A várszerkezetben lakó népeknek igazságot szolgáltatni első sorban az imént felemlített közegek voltak hivatva ; azonban találkozunk eltérésekkel is. Azon elvet, melynél fogva a várkerület elemeire nézve is az igazságszolgáltatás forrása a király s felettük Ítéletet mondani csak a király nevében lehet, megsértve sehol sem találjuk. Bizonyítják ezen állításomat Kálmán királyunk törvényei, melyek a kerületi bírákat Ítéletükért felelősekké teszik; érvül szolgál erre nézve az arany bulla 14-ik pontja, mely a hivatalára méltatlan várispánt ettől megfosztatni kívánja * 2), s e mellett tanúskodik az imént felhoztam példa is. — Látható ezekből, hogy a várispánok a király nevében ítéltek s a várkerület elemei részéről ellenük emelt panaszok a királynál, a mennyiben ezek orvoslata azonnal foganatba vétetett, meghallgatásra találtak. És a mint a mondottak igazsága iránt kételkednünk nem lehet: úgy legkevésbé sem csodálkozhatunk azon, hogy nemzeti létünk első századaiban, az árpádkori közélet nem teljesen szabályozott volta mellett, az igazságszolgáltatásnak határozott jogkörrel biró, semmi más közeg beavatkozását nem tűrő szervezetét nem találjuk. — Jóllehet az igazságszolgáltatást a várszerkezet népei felett a király a várispáni cúria útján gyakorló, előfordulnak mégis esetek, a hol a király által delegált bírák a várkerület népeinek ügyei felett is Ítélnek. — Senki sem tiltá továbbá, hogy a nádor, midőn a vidéken törvényszéket tartott, felettük is ne bíráskodjék; sőt a váradi regestrum 42. pontja szerint a várjobbágyok és várnépek panaszukkal egyenesen a királyhoz fordultak s ez az ügy elintézésével a várispánt bizta meg. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi a nádortól is kapott egyes esetekben ilynemű megbízatásokat, 3). Az Árpádkorszak-közéletéről elmondható, hogy daczára azon örvendetes eredményeknek, melyekhez e tölünk oly távol eső kornak fennmaradt s vajmi csekély mennyiségű emlékei nyomán történetbúváraink eljutottak, még mindig *) Ij. a Regestrum 248. pontját End. 703. 1. 2) Endl. 414 1. 3) L. Regestrum 47, 63 p; Bartal: Commentariorum ad hist, status iurisque puldici; „Nihil tamen vetabat, quin huius quoque generis hominum (várszerkezet népei) dnum viri illi ordinarii indices, nemine alio modio, decideren ; — duum viri = a nádor és az országbíró. Reg. 42. pontját 1. End. 650 1. V. ö. Reg. 47, 83, 228, 80G. Jegyzet: A várszerkezet felbomlása után ennek elemei idővel részint nemességre emeltettek, részint a polgári rendbe olvadtak bele, — legnagyobb részben pedig, mint jobbágyok, úri hatóság alá kerültek. Ezen átalakulás nincsen még e korszakban teljesen befejezve. Hajnik: Magy. alk. és jogtört 223 1.
