Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
13 A várispánnak az igazságszolgáltatásnál segéde az általa kinevezett tídvarbiró (comes curialis) volt, — a ki a váradi regestrum tanúsága szerint mindazon néposztályok felett és mindazon peres ügyekben bíráskodott, mint a várispán; de úgy látszik, hogy a birtokperek, kivált ha complicáltabbak voltak, csak ritkán bízattak reá, azokat a várispán maga számára tartá fenn 1). Az említettem becses okirat egyes helyeiből továbbá még az is következtethető, hogy az udvarbiró a fontosabb ügyekben általában csak főnökének különös megbízásából járt el; az ilyeneket rendesen ura elé vivé s ennek tudta nélkül azokra nézve Ítéletet nem mondott2). Példák bizonyítják, hogy a várnagy (castellanus)3 4), százados (centurio)1), és az egyes községek villicusai5) is szolgáltattak a kevésbé jelentékeny ügyekben igazságot azon néposztályoknak, melyeknek élére a várispán által állíttattak6).— Találkozunk a várkerületben még egy bíróval: a biiochussal. A bilochus, kit a király nevezett ki, nem birt saját cáriéval, hanem a várispánéban bíráskodott tolvajok és rablók felett, és pedig majd egyedül, majd a várispán vagy udvarbiró társaságában7 *). Némelykor két bilochus is Ítél együtts). Hogy a bilochus mikor tűnik fel a várszerkezet bírói között, bizonytalan; de feltéve, hogy a mint Kollár véli, e hivatalnak eredetét III. Béla idejében kell keresnünk, — rövid ideig tartá fenn az magát, — minthogy IV. Béla által már eltöröltetett9). A várispáni cúriától meg volt engedve a királyhoz való fellebbezés. Kálmán királyunk a zsinatok életbeléptetése által nem czélozta csupán a közvetlen királyi fórum elé tartozók bajainak orvoslatát; de gondoskodni kívánt a várispán bírói hatóságának alávetett néposztályokról is. A zsinatok ugyanis, melyeken a várkerület minden osztálya megjelenhetett s bírái ellen panaszt emelhetett, ellenőrizték a kerületi bírákat s az igazságtalanul eljárók felett ítéletet mondottak 10). ') A váradi regesfrumban számos eset említtetilc, a hol a várispán Ítél a birtok- perekben. 2) „praecepto item Mice comitis et auctoritate in eadem causa functum.“ Regestrum de Varad 147 p. „Michael curialis comes de Heves ex praecepto domini sui Alexandri“ stb. lieg. 17 J; „supradietns ...........serie tocius causae domino suo Mice comiti recitata et auctoritate ip sius firmiorum accepta“ Rcg. 323. 3) L. Bartalnál I. tom 283. 1. 4) Regestrum 261. pout. 5) Reg. 238. p. °) A fellebbezés innen a várispánhoz történt. A „Gau“-r.k a frankoknál is századokra voltak osztva; a század élén a centenarius állott. Schlossers Weltgeschichte IV. 409. Villicnsaik választására az első két században csak kivételképen nyertek egyes helységek szabadságot. Hajnik : Magyar alkotmány és jogtörténelem 163. lap. 7) „Fures et latrones bilochi regales discutiant ad pedes tamen ipsius comitis.“ II. András doer. I. 5. p. End 413. 1.; a bilochusok 23-szor ítélnek tolvajok, háromszor rablók s egyszer gyilkos felett. L. Vár. reg. s) Reg. 180. p. 9) Kollár: Amoenitates 46. lap. „Biloclinm omnino abolemus.“ End. 450. 1, 9. p. 10) „Iudex iniuste causas discuciens ad curiam regis cum sigillo cogatur, sed sine sigillo ad synodum.“ End 363. 1. 23. p.
