Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
19 Szombaton reggel Simonides János ’) lelkész indítványára a következő vasárnap evangyeliomi szakasza magyaráztatott élő nyelven, mivel, mint az indítványozó állítá, ezen osztály növendékei nagyobbrészt gazdákká s mesteremberekké lettek, s így az evangyeliom magyarázatából későbbi éveikben is legtöbb hasznot húzhattak. Azután Luther kátéja fejtegettetett először latin azután élő nyelven. Délután szentirásbeli helyek (loca probantia) írattak fel a táblára latinul és lefordítva, melyeket a növendékeknek onnét leirniok s hétfőn reggel fölmondaniok kellett. Ha idő maradott, magyaráztatott még valamely evangyeliomi szakasz vagy Cato néhány mondata. — Az igehajlítás és az ejtegethetlen szavak átvétele után szándékozott Egyedi a melléknevek fokozására és a szóképzésre is átmenni („comparationes et formationes.“) — 2) A felső grammatikai osztály, melyet valószínűleg Hodikius János oktatott, az Egyedi által megvetett alapon tovább épített, s a syntaxis elemeivel is foglalkozott. — A syntactikai osztály reggeli tanóráiban Filárik János segéd- igazgató által oktattatott, kinek tantervét azonban nem bírjuk. A meglévő adatokból csak gyaníthatjuk, hogy az utóbbi a két felső osztálynak különösen görög nyelvet és mennyiségtant adott elő. — A syntactikai osztály feladata volt a növendékeket a latin szószerkezet tökéletes ösmeretéhez és helyes használatához vezetni, mely czél felé ezek a délutáni órákban Burius vezetése alatt haladtak, még pedig ilyképen. 3) Kedden a tanár jövetele előtt egy a növendékek közül, ki ezzel megbi- zatott, összeszedte a heti házi dolgozatokat, melyek Seybold nyelvtana nyomán elkészített fordítási gyakorlatok voltak, saját munkáját pedig a táblára irta fel. A tanár belépvén az iskolába, fölhívta először a gyakorlat Íróját, azután a többieket az időközben netán észre vett hibák kijavítására, végre pedig a még hátra maradt hibákat maga igazította ki. E javított dolgozat közösnek neveztetett („eleboratio communis“). Ekkor a tanár két vagy három tanulót kihívott, kiknek szintén egyenlő számú versenytársakat („aemulos“) kellett magok részéről kihívniok; ezeknek dolgozatait a tanár ott nyomban aliquid occurrat, ex iis quaero, imm ita scripserint, addoque rationem, cur hoc non alio modo scribendum esset. Correctionem hanc excipit provocatio, et quot socius errata in correcto tali modo exercitio deprehenderit, tot illi imprimit plagas.“ 1) Előbb a breznobányai iskola igazgatója, s a „Galleria sanctorum“ czímű irat szerzője: — mint föntebb említtetett, a beszterczebányai iskola igazgatásával is meg volt kínálva. 2) Egyedi munkálatát e szavakkal végzi be: „Et haec quidem est methodi, quam in informanda teneriori aetate sequimur, praecipua ratio: quam amplissimis et veuerandis dnis Maecenatibus non displicituram ex eo maxime confido, quod quinque iam annis, et quod excurrit, haud displicuerit. Testes enim sunt mihi ipsi; testes specimina, quae in publicis examinibns publice exhibuimus; testis conscientia, cui, quantum per tenuitatem ingenii et valetudinis nostrae imbecillitatem licuit, satisfacere semper sumus conati; utpote qui sciamus, maledictum esse, qui opus suum fraudulenter faciat, opus imprimis tale, cuius partem sibi ecclesia, partem respublica, partem res domestica vindicat. Quod si qui porro fortasse erunt, qui a nullo magis, quam a nobis modum coram vobis, patroni, sunt exacturi, his ego vestram autoritatem et prudentiam, officiique mei conscientiam immotus opponam.“ 3) „Classis syntacticae scopus est praeter pietatem absoluta contexendi sermonis latini cognitio, et pura constructio,“ 2*
