Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-09-15 / 1842. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. szeptember 15. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL így dolgozik az ásványolaj ÉS FÖLDGAZKISÉRLE- TI INTÉZET Hazánk egyik legszebb tája a Bakony. Benne zugó erdők, jól- müvelt földek, csörgő patakok, vadregényes sziklák váltogatják egymást. A táj nemcsak szép, de értékes is. A föld méhe, a sziklák öle ásványi kincseket rejteget. A festői vidékeken szén, bauxit és mangánbányák működnek. Vegyiparunk uj ága is e tájon alakult ki. A Bakony-ivdék ipari és természeti kincseinek kiaknázását és ipari fejlesztését két hatalmas kutatóintézet is szolgálja. Egyik a Magyar Ásványolaj- és Földgázkisérleti Intézet, a másik a Nehézvegyipari Kutatóintézet. Előbbibe látogatunk most el. A terméskővel díszített háromemeletes, nagyszerű épület még a műemlékekben bővelkedő Veszprémben is építészeti remeknek számit. Méretei versenyeznek az újonnan létesült egyetemi városrész építményeivel. A szép külső még szebb és értékesebb belsőt takar. Bízvást mondhatjuk, hogy hazánk egyik legkorszerűbb kutatóintézetét ismerjük meg. Kormányunk sem sajnálta az áldozatot. Olyan tökéletes felszerelésű intézetet létesített, amely messze földön páratlan a maga nemében. A laboratóriumi felszerelés bőségét meg sem említjük. Inkább a műszerek hatalmas és rendkívül változatos tömegéről szólunk. Ez rendkívül nagy szolgálatot tesz a kutatóknak. HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁS, LÉGTISZTITAS Milyen műszerekről van szó? Többek közt önműködő hőmérséklet-szabályozóról. A kutató megállapítja többi közt, hogy valamely hosszantartó kémiai folyamatnak 400 Celsius fok hőmérsékleten kell megtörténnie. Az önműködő hőmérséklet-szabályozón beállítja a 400 fokot. Ettől kezdve a hőmérséklet szabályozására semmi gondja. A műszer elvégzi helyette. Ha a kísérleti térben 400 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a szerkezet önműködően kikapcsolja a fűtést; ha 400 fok alá süllyed, önműködően bekapcsolja. Az egyik teljesen elsötétített szobában színképelemző készülék, spektroszkóp működik. Néhány szobával odébb nagyszerű mikroszkóp köti le figyelmünket. A nagyításon tülmenően nemcsak fényképfelvételeket készít, hanem a lencse elé helyezett tárgy képe egy vetitőer- nyőn is megjelenik. így egyszerre többen szemlélhetik a nagyítást és megbeszélhetik a látottakat. Az egyik hatalmas (két emelet magas) szoba ablak nélkül épült. Innét azért száműzték a napsugarakat, mert az itt végzett kísérletek egyenletes hőmérsékletet kívánnak. A kutatók biztonságára is vigyáznak. Az egyik teremben az egészségre veszélyes szénmono- xid-gázzal kísérleteznek. Ha a levegőbe kerülő szénmonoxid mennyisége túllépne egy bizonyos határt, a jelenlevők mérgezést szenvednének. Hogy ezt megelőzzék, a szénmonoxid jelenlétét kimutató készüléket szerelték föl Ezenkívül törpe papagájokkal teli ketrec is van a teremben. A kicsiny állatok el- bágyadása, elájulása figyelmezteti a kutatókat, hogy a szénmonoxid veszélyessé kezd válni. Más biztonsági berendezést is megfigyeltünk. Az esetleg felrobbanó lombikok szilánkjai ellen sürü drótrács védi a dolgozókat. A sűrített levegőt és gázokat tartalmazó palackokat lánccal rögzítik tárolási helyükre. Lépten-nyomon vészcsengőket is látunk. Ezekkel tüstént jelezni lehet, ha valami baj van. A hófehér kutatószobákkat különféle szinü vezetékek tarka hálózata szövi át. A gáz sárga, a hideg viz kék, a gőz pirosszinü csövekben érkezik a szobákba. A vízelvezető cső zöldszinü, a kisfeszültségű áram fehér, a nagyfeszültségű fekete szinü vezetékben fut. Egyik vezetéket sem építették be a falba, az épület egészében valamennyi vezeték falon kívül található. Ez nagy mértékben megkönnyíti javításukat. Az épületet gondosan végignézve még a tetőszerkezet alatt is meglepetésre bukkanunk. Az egész épületet behálózó légtisz- titóberendezés katonás rendben sorakozó csővégződéseit pillantjuk meg. Az alattunk fekvő emeletek kutatószobáiból kiinduló nyolcvannál több légtisztitó cső végéződik itt. Ha a kutatószobák bármelyikében elhasználódik a levegő, vagy gőz, meleg, esetleg káros légzéstermék keletkezik, csak meg kell nyomnunk egy gombot és a légelszi- vó berendezés nyomban működni kezd. A tetőszerkezet alatt elhelyezett számos motor közül a megfelelő megindul és a csővezetéken keresztül kihúzza a rossz levegőt a szobából. A MAGYAR-ROMÁN VEGYIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Pillantsunk be egy pillanatra a dúsan felszerelt könyvtárba is. Többezer kötetnyi szakkönyv és a világ valamennyi számottevő szakkmai folyóirata várja itt a kutatókat. Egyes, különösen ritka, vagy drága könyveket filmre fényképezve tárolnak. Ez a könyvtár úgynevezett mikrofilm-részlege. A mikrofilmre fényképezett szöveget emyős vetítőkészülék segítségével olvassák. íme, államunk ilyen tökéletesen felszerelt intézetet bocsátott tudósaink rendelkezésére. De lássuk, hogy tudósaink a kiváló felszereléssel milyen eredményeket értek el máris, és milyen feladatok megoldásán fáradoznak. A Kossuth-dijas Freund Mihály akadémikus vezetése alatt álló intézet egyik legszebb eredménye a magyar-román vegyipari együttműködés előkészítése. Az Élet és Tudomány már hirt adott róla, hogy második ötéves tervünkben a magyar-román határ mentén két hatalmas vegyipari gyár épül. Egyik hazánkban, másik a Román Nép- köztársaságban. Mindkét gyárban a Román Népköztársaság területén termelt földgázt dolgozzák majd fel A századunk eleién, még néhai Lóczy Lajos által felfedezett földgáz egyike a Román Népköztársaság legértékesebb természeti kincseinek. Jelentőségében nem sokkal marad el a Szovjetunió, Egyesült Államok s a Közép-Kelet földgázelőfordulásaitól. Ennek a hatalmas természeti kincsnek kiaknázására lépett kapcsolatba hazánk és a Román Népköztársaság. A földgázt hasznosító eljárást a Magyar Ásványolaj- és Földgázkisérleti Intézetben László Antal vegyészmérnök dolgozta ki. Kiválóan értékes munká ját államunk Kossuth-dijjal jutalmazta. Mit állítanak majd elő a földgázból ? Szerves vegyiparunk alapanyagait. Ez azért igen jelentős, mert hazánkban eddig csak szerves vegyi feldolgozó- ipar működött. A jövőben majd általunk készítendő alapanyagokat ma még külföldről kell beszereznünk. Csupán szervetlen vegyiparunk van abban az előnyös helyzetben, hogy az alapanyagokat: kénsavat, ammóniákat, salétromsavat, marónátront stb. maga állítja elő. A földgázból nyerik majd például a műanyaggyártás legfontosabb alapanyagait. így a PVC (poliviniklorid) gyártmányok is származékaiból készülnek. Elképzelhetjük, milyen fejlődésre készteti majd műanyagiparunkat, hogy alapanyagait a jövőben nem külföldről vásároljuk, hanem magunk állítjuk elő. Érdekes még megemlíteni hogy a földgáz hasznosítására a második ötéves tervünkben felépülő két vegyigyár, a magyar területen fekvő és a román területen fekvő üzemeltetése is közösen történik majd. A két gyár felépítésének költsége túlhaladja majd annak az összegnek felét, amelyet Sztalinváros felépítésére fordítottunk. A két népi demokrácia együttműködése tehát nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is igen jelentős lesz. OLAJFINOMÍTÁS Mivel foglalkoznak még a MAFKI-ban? (Ez az intézet nevének hivatalos rövidítése.) Hazai ásványolajokkal kapcsolatos kérdésekkel. A zalai olaj mezőkön nemrégiben uj olajforrást tártak fel. Az itt feltörő nyersolaj összetétele azonban igen szokatlan, és ezt az olajat a szokványos gyártási módszerrel nem is lehet gazdaságosan feldolgozni. Ezért a MAFKI-ben uj gyártási módszerek kidolgozására vállalkoztak. A szokásos párolás az uj olaj esetében — mint említettük — nem bizonyult gazdaságosnak. Ezért az eddiginél magasabb fokú párolással kísérleteznek. A nagyobb hő hatására a nehezebb párlatok (kenőolaj és a fölös mennyiségben jelenfévő aszfalt) gázolajra, benzinre és különféle szénhidrogéngázokra bomlanak. Azonkívül koksz és fűtőolaj is keletkezik. A javított eljárás tehát több hasznos terméket eredményez majd, azonfelül csökkenti az olaj kéntartalmát. Ez az utóbbi körülmény ' nagy mértékben javítja majd a minőségét. Az intézet dolgozóinak másik érdekes kutatása a kenőolajokkal áll kapcsolatban. Hazánkban megindult az autó és motorgyártás. Egyre több Diesel-motort és a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatosan mind több traktormotort készítünk. E motorok igen igényesek. Csak kiváló kenőolajjal üzemeltethetjük biztonságosan. A nem kellőkép finomított kenőolajban káros részecskék találhatók. Ezek a motor falán lerakódnak, kimarják és zavarják, sőt meg is akadályozzák a működését. A kenőolajak finomítása ezeknek a kártékony részecskéknek kioldását, eltávolítását jelenti. A kenőolajok élettartamát különféle vegyianyagok, úgynevezett adalékanyagok hozzáadásával fokozhatjuk. Adalékanyagok csekélymérvü 1-2 százalékos keverés esetén is javítják az olaj minőségét. Adalékanyag nélkül kenőolajat a jármű által megtett 1000-1500 kilométer után ki kell cserélni. Az adalékanyaggal javított olajokat ezzel ellentétében csak 3-4000 kilométeres teljesítmény után. Kutatóink ezen feladat megoldásán dolgozva is a szovjet tapasztalatokra támaszkodnak. Az adalékanyagok recepturáját a Szovjet- uniontól kaptuk. Befejezésül még egy érdekes kutatási témát ismertetünk. A nyersolaj desztilációja során keletkező könnyű olajpárlatot eddig kénsavval finomították. így készítették a gyógyászatban és kozmetikai iparban használatos finom olajokat. E költséges és anyagpazarló eljárás helyettesítésére most az intézet kutatói uj módszert dolgoznak ki. A köny- nyü-olajpárlatokat szili k a g é 1 nevű anyagon vezetik keresztül. Ezáltal — a finom olajokon kívül — kenési célra alkalmas átmeneti olajat és sötétszinü kenőolajat is nyernek. Azt az olajat mentik meg ezzel az eljárással, ami a régi eljárással keletkező hetven százalék hulladékban veszendőbe ment. A MAFKI-ben kétszáznál több kutató dolgozik. Rövid ismertetőnk csak vázlatosan és korántsem teljesen mutatta be sokrétű munkáját. Azzal az érzéssel hagyjuk el a kutatóintézet gyönyörű palotáját, hogy falai között népgazdaságunk egyik fontos alkotóműhelyét ismertük meg. Madarász Andor (“Élet és Tudomány” cimü folyóiratból) Korszerűsítik az ózdi rendező- pályaudvart. A Kohóipari Tervező Iroda tervei alapján ózd lakosainak kérésére 12 uj vágány beépítésével teszik lehetővé a szállítások meggyorsítását. Kétezerötszáz négyzetméter alapterületű, hatalmas borpince épül Balatonfüreden. A borpince mellett borlaboratóriumot is létesítenek. Kalászba szökkent a rizs hazánk legnagyobb rizstermelő gazdasága ,a tiszasülyi állami gazdaság 8800 holdas rizstelepének tábláin már térden felül ér a rizs. Negyvennyolc uj lakást adtak át Várpalota dolgozóinak a 31-1 építőipari Vállalat munkásai. Az uj épület földszintjén kenyér és tejbolt is nyilt.
