Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-09-15 / 1842. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. szeptember 15. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL így dolgozik az ásvány­olaj ÉS FÖLDGAZKISÉRLE- TI INTÉZET Hazánk egyik legszebb tája a Bakony. Benne zugó erdők, jól- müvelt földek, csörgő patakok, vadregényes sziklák váltogatják egymást. A táj nemcsak szép, de értékes is. A föld méhe, a szik­lák öle ásványi kincseket rejte­get. A festői vidékeken szén, bauxit és mangánbányák mű­ködnek. Vegyiparunk uj ága is e tájon alakult ki. A Bakony-ivdék ipari és ter­mészeti kincseinek kiaknázását és ipari fejlesztését két hatal­mas kutatóintézet is szolgálja. Egyik a Magyar Ásványolaj- és Földgázkisérleti Intézet, a má­sik a Nehézvegyipari Kutatóin­tézet. Előbbibe látogatunk most el. A terméskővel díszített há­romemeletes, nagyszerű épület még a műemlékekben bővelkedő Veszprémben is építészeti re­meknek számit. Méretei verse­nyeznek az újonnan létesült egyetemi városrész építményei­vel. A szép külső még szebb és értékesebb belsőt takar. Bízvást mondhatjuk, hogy ha­zánk egyik legkorszerűbb kuta­tóintézetét ismerjük meg. Kor­mányunk sem sajnálta az áldo­zatot. Olyan tökéletes felszere­lésű intézetet létesített, amely messze földön páratlan a maga nemében. A laboratóriumi felszerelés bő­ségét meg sem említjük. Inkább a műszerek hatalmas és rendkí­vül változatos tömegéről szó­lunk. Ez rendkívül nagy szolgá­latot tesz a kutatóknak. HŐMÉRSÉKLET-SZABÁ­LYOZÁS, LÉGTISZTITAS Milyen műszerekről van szó? Többek közt önműködő hőmér­séklet-szabályozóról. A kutató megállapítja többi közt, hogy valamely hosszantartó kémiai folyamatnak 400 Celsius fok hő­mérsékleten kell megtörténnie. Az önműködő hőmérséklet-sza­bályozón beállítja a 400 fokot. Ettől kezdve a hőmérséklet sza­bályozására semmi gondja. A műszer elvégzi helyette. Ha a kísérleti térben 400 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a szer­kezet önműködően kikapcsolja a fűtést; ha 400 fok alá süllyed, önműködően bekapcsolja. Az egyik teljesen elsötétített szobában színképelemző készü­lék, spektroszkóp működik. Né­hány szobával odébb nagyszerű mikroszkóp köti le figyelmün­ket. A nagyításon tülmenően nemcsak fényképfelvételeket ké­szít, hanem a lencse elé helye­zett tárgy képe egy vetitőer- nyőn is megjelenik. így egyszer­re többen szemlélhetik a nagyí­tást és megbeszélhetik a látot­takat. Az egyik hatalmas (két eme­let magas) szoba ablak nélkül épült. Innét azért száműzték a napsugarakat, mert az itt vég­zett kísérletek egyenletes hőmér­sékletet kívánnak. A kutatók biztonságára is vi­gyáznak. Az egyik teremben az egészségre veszélyes szénmono- xid-gázzal kísérleteznek. Ha a levegőbe kerülő szénmonoxid mennyisége túllépne egy bizo­nyos határt, a jelenlevők mérge­zést szenvednének. Hogy ezt megelőzzék, a szénmonoxid je­lenlétét kimutató készüléket szerelték föl Ezenkívül törpe pa­pagájokkal teli ketrec is van a teremben. A kicsiny állatok el- bágyadása, elájulása figyelmez­teti a kutatókat, hogy a szénmo­noxid veszélyessé kezd válni. Más biztonsági berendezést is megfigyeltünk. Az esetleg fel­robbanó lombikok szilánkjai el­len sürü drótrács védi a dolgo­zókat. A sűrített levegőt és gá­zokat tartalmazó palackokat lánccal rögzítik tárolási helyük­re. Lépten-nyomon vészcsengő­ket is látunk. Ezekkel tüstént jelezni lehet, ha valami baj van. A hófehér kutatószobákkat különféle szinü vezetékek tarka hálózata szövi át. A gáz sárga, a hideg viz kék, a gőz pirosszinü csövekben érkezik a szobákba. A vízelvezető cső zöldszinü, a kisfeszültségű áram fehér, a nagyfeszültségű fekete szinü ve­zetékben fut. Egyik vezetéket sem építették be a falba, az épület egészében valamennyi ve­zeték falon kívül található. Ez nagy mértékben megkönnyíti ja­vításukat. Az épületet gondosan végig­nézve még a tetőszerkezet alatt is meglepetésre bukkanunk. Az egész épületet behálózó légtisz- titóberendezés katonás rendben sorakozó csővégződéseit pillant­juk meg. Az alattunk fekvő eme­letek kutatószobáiból kiinduló nyolcvannál több légtisztitó cső végéződik itt. Ha a kutatószo­bák bármelyikében elhasználó­dik a levegő, vagy gőz, meleg, esetleg káros légzéstermék ke­letkezik, csak meg kell nyom­nunk egy gombot és a légelszi- vó berendezés nyomban működ­ni kezd. A tetőszerkezet alatt el­helyezett számos motor közül a megfelelő megindul és a csőve­zetéken keresztül kihúzza a rossz levegőt a szobából. A MAGYAR-ROMÁN VEGYIPARI EGYÜTTMŰ­KÖDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Pillantsunk be egy pillanatra a dúsan felszerelt könyvtárba is. Többezer kötetnyi szakkönyv és a világ valamennyi számottevő szakkmai folyóirata várja itt a kutatókat. Egyes, különösen ritka, vagy drága könyveket filmre fényképezve tárolnak. Ez a könyvtár úgynevezett mik­rofilm-részlege. A mikrofilmre fényképezett szöveget emyős vetítőkészülék segítségével ol­vassák. íme, államunk ilyen tökélete­sen felszerelt intézetet bocsátott tudósaink rendelkezésére. De lássuk, hogy tudósaink a kiváló felszereléssel milyen eredménye­ket értek el máris, és milyen fe­ladatok megoldásán fáradoznak. A Kossuth-dijas Freund Mi­hály akadémikus vezetése alatt álló intézet egyik legszebb ered­ménye a magyar-román vegyi­pari együttműködés előkészíté­se. Az Élet és Tudomány már hirt adott róla, hogy második ötéves tervünkben a magyar-ro­mán határ mentén két hatalmas vegyipari gyár épül. Egyik ha­zánkban, másik a Román Nép- köztársaságban. Mindkét gyár­ban a Román Népköztársaság területén termelt földgázt dol­gozzák majd fel A századunk eleién, még néhai Lóczy Lajos által felfedezett földgáz egyike a Román Népköztársaság legér­tékesebb természeti kincseinek. Jelentőségében nem sokkal ma­rad el a Szovjetunió, Egyesült Államok s a Közép-Kelet föld­gázelőfordulásaitól. Ennek a hatalmas természeti kincsnek ki­aknázására lépett kapcsolatba hazánk és a Román Népköztár­saság. A földgázt hasznosító eljárást a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkisérleti Intézetben László Antal vegyészmérnök dolgozta ki. Kiválóan értékes munká ját államunk Kossuth-dijjal jutal­mazta. Mit állítanak majd elő a föld­gázból ? Szerves vegyiparunk alapanyagait. Ez azért igen je­lentős, mert hazánkban eddig csak szerves vegyi feldolgozó- ipar működött. A jövőben majd általunk készítendő alapanya­gokat ma még külföldről kell beszereznünk. Csupán szervet­len vegyiparunk van abban az előnyös helyzetben, hogy az alapanyagokat: kénsavat, am­móniákat, salétromsavat, maró­nátront stb. maga állítja elő. A földgázból nyerik majd pél­dául a műanyaggyártás legfon­tosabb alapanyagait. így a PVC (poliviniklorid) gyártmányok is származékaiból készülnek. El­képzelhetjük, milyen fejlődésre készteti majd műanyagiparun­kat, hogy alapanyagait a jövő­ben nem külföldről vásároljuk, hanem magunk állítjuk elő. Érdekes még megemlíteni hogy a földgáz hasznosítására a második ötéves tervünkben felépülő két vegyigyár, a ma­gyar területen fekvő és a román területen fekvő üzemeltetése is közösen történik majd. A két gyár felépítésének költsége túl­haladja majd annak az összeg­nek felét, amelyet Sztalinváros felépítésére fordítottunk. A két népi demokrácia együttműködé­se tehát nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is igen je­lentős lesz. OLAJFINOMÍTÁS Mivel foglalkoznak még a MAFKI-ban? (Ez az intézet ne­vének hivatalos rövidítése.) Ha­zai ásványolajokkal kapcsolatos kérdésekkel. A zalai olaj mezőkön nemrégi­ben uj olajforrást tártak fel. Az itt feltörő nyersolaj összetétele azonban igen szokatlan, és ezt az olajat a szokványos gyártá­si módszerrel nem is lehet gaz­daságosan feldolgozni. Ezért a MAFKI-ben uj gyártási módsze­rek kidolgozására vállalkoztak. A szokásos párolás az uj olaj esetében — mint említettük — nem bizonyult gazdaságosnak. Ezért az eddiginél magasabb fo­kú párolással kísérleteznek. A nagyobb hő hatására a nehe­zebb párlatok (kenőolaj és a fölös mennyiségben jelenfévő aszfalt) gázolajra, benzinre és különféle szénhidrogéngázokra bomlanak. Azonkívül koksz és fűtőolaj is keletkezik. A javított eljárás tehát több hasznos ter­méket eredményez majd, azon­felül csökkenti az olaj kéntartal­mát. Ez az utóbbi körülmény ' nagy mértékben javítja majd a minőségét. Az intézet dolgozóinak másik érdekes kutatása a kenőolajok­kal áll kapcsolatban. Hazánkban megindult az autó és motorgyár­tás. Egyre több Diesel-motort és a mezőgazdaság gépesítésé­vel kapcsolatosan mind több traktormotort készítünk. E mo­torok igen igényesek. Csak ki­váló kenőolajjal üzemeltethet­jük biztonságosan. A nem kellő­kép finomított kenőolajban ká­ros részecskék találhatók. Ezek a motor falán lerakódnak, ki­marják és zavarják, sőt meg is akadályozzák a működését. A kenőolajak finomítása ezeknek a kártékony részecskéknek kiol­dását, eltávolítását jelenti. A kenőolajok élettartamát kü­lönféle vegyianyagok, úgyneve­zett adalékanyagok hozzáadá­sával fokozhatjuk. Adalékanya­gok csekélymérvü 1-2 százalé­kos keverés esetén is javítják az olaj minőségét. Adalékanyag nélkül kenőolajat a jármű által megtett 1000-1500 kilométer után ki kell cserélni. Az adalék­anyaggal javított olajokat ezzel ellentétében csak 3-4000 kilomé­teres teljesítmény után. Kutató­ink ezen feladat megoldásán dol­gozva is a szovjet tapasztalatok­ra támaszkodnak. Az adaléka­nyagok recepturáját a Szovjet- uniontól kaptuk. Befejezésül még egy érdekes kutatási témát ismertetünk. A nyersolaj desztilációja során ke­letkező könnyű olajpárlatot ed­dig kénsavval finomították. így készítették a gyógyászatban és kozmetikai iparban használatos finom olajokat. E költséges és anyagpazarló eljárás helyettesí­tésére most az intézet kutatói uj módszert dolgoznak ki. A köny- nyü-olajpárlatokat szili k a g é 1 nevű anyagon vezetik keresztül. Ezáltal — a finom olajokon kí­vül — kenési célra alkalmas át­meneti olajat és sötétszinü kenő­olajat is nyernek. Azt az olajat mentik meg ezzel az eljárással, ami a régi eljárással keletkező hetven százalék hulladékban veszendőbe ment. A MAFKI-ben kétszáznál több kutató dolgozik. Rövid is­mertetőnk csak vázlatosan és korántsem teljesen mutatta be sokrétű munkáját. Azzal az ér­zéssel hagyjuk el a kutatóinté­zet gyönyörű palotáját, hogy fa­lai között népgazdaságunk egyik fontos alkotóműhelyét ismertük meg. Madarász Andor (“Élet és Tudomány” cimü folyóiratból) Korszerűsítik az ózdi rendező- pályaudvart. A Kohóipari Ter­vező Iroda tervei alapján ózd lakosainak kérésére 12 uj vá­gány beépítésével teszik lehető­vé a szállítások meggyorsítását. Kétezerötszáz négyzetméter alapterületű, hatalmas borpince épül Balatonfüreden. A borpin­ce mellett borlaboratóriumot is létesítenek. Kalászba szökkent a rizs ha­zánk legnagyobb rizstermelő gazdasága ,a tiszasülyi állami gazdaság 8800 holdas rizstelepé­nek tábláin már térden felül ér a rizs. Negyvennyolc uj lakást adtak át Várpalota dolgozóinak a 31-1 építőipari Vállalat munkásai. Az uj épület földszintjén kenyér és tejbolt is nyilt.

Next

/
Thumbnails
Contents