Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-10-01 / 1849. szám

MAGYAR NYELVtl LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered &s second-class matter at the Fost Office, at Cleveland. Ohio ------«oder the Act of March 3, 1879 VOL. XI.I. ÉVFOLYAM ^CLEVELAND^ig^OCT^ NO. 1849 SZÁM Szakszervezeti egység MILYEN EGYSÉGET AKARNAK A SZAKSZERVEZETI VE­ZETŐK. — EGYSÉG A MUNKÁLTATÓKKAL, — HANGOZ­TATTÁK AZ AFL ORSZÁGOS KONVENCIÓJÁN LOS ANGELES — Az American Federation of Labor Los Angeles városban tartott országos konvencióját az “egység” szel­leme uralta. Már a konvenciót megnyitó beszédében bejelentette a szervezet elnöke, George Meany, hogy az AFL és a CIO egye­sülésének megvalósulása sokkal közelebb van, mint az átlagos ember gondolná. A Konvenció második napján* nagy tapssal fogadták a CIO el­nöke, Walter Reuther azon le­velét, amelyben azon reményé­nek adott kifejezést, hogy a két nagy szakszervezett közötti egyesülés hamarosan - meg fog valósulni. Az AFL vezetó'i azonban fél­re nem magyarázható módon mondották, hogy csak azon munkásokat akarják bevenni az általuk irányított “egységes” szakszervezetekbe, akik a mun­káltatókkal való kooperáció elv alapján állnak. Vagyis a mun­kás és a munkáltató osztályok közötti ellentétet felismerő mun­kásokat ki akarják rekeszteni a szakszervezeti mozgalomból. Az acélgyári munkások szer­vezetének az elnöke, David J. McDonald, még ennél is tovább megy. Az Atlantic Cityben tar­tott konvenciójukon kijelentet­te, hogy “uj unionizmusra” van szükség, mert most már úgy az AFL, mint a CIO elavultak. Mc­Donald “uj unionizmusa” abból áll, hogy a unionok vásárolja­nak partnerséget az iparvállala­tokban, mert abban az esetben, — mondja McDonald, a munká­sokat nem csak a béreik, hanem a profit nagysága is érdekelné. McDonald “uj unionizmusa” tehát a munkáltatók profithoz való jogát a jelenlegi állami ha­talmon kívül még a munkások szervezett hatalmával is alá akarja támasztani. George Me­any és Reuther azonban még nem jutottak el ily messzire, megelégszenek azzal, hogy ők csak a munkásokat szállító in­tézményekké akarják tenni a unionokat. A konvenciót figyelmeztette W. R. Metheral kanadai delegá­tus, hogy a világ újabb ipari forradalmon megy át és a uni- onoknak ahoz kell alkalmazkod­ni. Tito újabb pálfordulása A JUGOSZLÁV KORMÁNY NEM AKAR RÉSZTVENNI AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN. — TITÓ ÚJRA KÖZELEDNI AKAR A SZOVJETUNIÓN FELÉ. — KOMMUNISTÁNAK MONDJA MAGÁT. BELGRAD — Európaszerte nagy meglepetést okozott Tito, jugoszláv miniszterelnök beszéde, amelyben a legnagyobb hatá­rozottsággal jelentette ki, hogy Jugoszlávia nem fog a Dulles ál­tal tervezett és jelenleg előkészületben álló Atlanti Védelmi Szö­vetség tagjává lenni. Az amerikai külügyminiszter ugyanis a fran­ciák ellenállásán csúfosan elbukott “Eurpoean Defense Commu­nity” (EDO helyett egy újabb•" kommunista ellenes szövetség étrehozásán fáradozik. Tito az előre beharangozott beszédét Jugoszlávia felszabadí­tásának 10 éves évfordulójával kapcsolatos ünnepélyen mondot­ta. Emeli a beszéd fontosságát, hogy Tito három napnal mege­lőzőleg hosszas tanácskozást folytatott Dulles egy k asszisz­tensével, Robert Mulphyval. Tito kijelentette, hogy nem fog résztvenni a “kommunizmus elleni küzdelemre összehozott szövetségben”, mert Jugoszlá­via nem ellenzi a kommuniz­must sőt éppen ellenkezőleg, szocialista ország, amelyben a kommunizmus felé haladnak. Jugoszlávia csak a Szovjetunión beavatkozása ellen tiltakozott. Most azonban már másképpen beszélnek a Szovjetunionban, engedményes hangokat hallat­nak. A jugoszláv kormány nagy örömmel fogadja ezen közele­dést és várja, hegy a beszédet a Szovjetunión tettekkel is alátá­massza. Ez nyilvánvaló bejelentése an­nak, hogy Tito vissza akarja ál­lítani a népi köztársaságokkal azt a barátságos viszont, amit 1948-ban megtört, midőn szakí­tott a “Cominform” irodával. Folytatás a 8-ik oldalon) n £ T V” u I P hírek, amiket H I IfdL t m L t ÉRDEMES W ™ mm mm TUDOMÁSUL VENNI New York — Az Egyesült Nemzetek általános gyűlésén az Egyesült Államok újból megaka­dályozta, hogy a világ legnépe­sebb országát, a Kinai Népköz- társaságot felvegyék a tagok sorába, illetőleg a Peiping kor­mányt ismerjék el a kina inép képviselőjének a Chiang Kai- shek nemzeti kormánya helyett. A Kinai Népköztársaság elis­merésére a szovjet delegáció ve­zetője, Vishinsky tette meg az ajánlatot, mire Henry Cabot Lodge, az amerikai delegáció fe­je azonnal “ellen ajánlatot” tett hogy ezzel a kérdéssel ebben az évben ne foglalkozzon az Általá­nos Tanács. Miután az Egyesült Nemzetek kisebb országai az amerikai kívánságnak megfele- lőleg szavaznak, a Lodge aján­latát fogadták el 43 szavazattal 11 ellenében. A népi köztársasá­gokon kívül csak India, Burma, Norvégia, Dánia és Svédország mertek az amerikai javaslat el­len szavazni. A jugoszláv dele­gációi szintén a népi köztársasá­gokkal szavazott. • ' Gifu, Japán — (AP riport). A japán bíróság 5 évi fegyház­ra ítélte a Roanoke, Va. városba való Clarence J. Butler amerikai tengerész-katonát (ma r i n e), mert az erőszakot vett, majd úgy megsebesítette a 73 éves Kintue Iwana japán asszonyt, hogy a belehalt sebesülésébe. Washington — Az Egyesült Nemzetekhez tartozó “Food and Agricultural Organization” ér­tesítette a Kewane, Hl. városban lakó Gordon Mclntire nevű volt hivatalnokát, hogy 15 havi fize­tésére kiutalt a részére 11,000 dollárt. Mclntiret maga elé idéz­te az amerikai loyalty bizottság, miután valaki “kommunista szimpátiával” vádolta. Mclntire, hivatkozva alkotmányos jogai­ra, megtagadta a választ a szo­kásos ugrató kérdésekre, mire elcsapták hivatalából. A Genfi Nemzetközi Bíróság azonban úgy döntött, hogy Mclntire jo­gosult hároméves szerződéses állásához, mire inkább kifizet­ték a még hátralévő 15 hónapi fizetését, mintsem visszatették tisztségébe. — Ez mutatja, hogy az Egyesült Nemzeteket meny­nyire uralja az amerikai boszor­kányüldöző társaság. Tokyo — A Peiping rádió le­adása szerint a Kinai Népköz- társaság Kongresszusa uj alkot­mányt fogadott el. Az uj alkot­mány valamivel több hatalmat helyez az elnöki tanács s annak elnöke kezébe, mint az előző, — mondja az Associated Press ri­port. Ezen jelentés szerint a kong­resszus több mint ezer tagja nagy lelkesedéssel szavazta meg az uj alkotmányt, amelynek el­fogadása után felhangzott a “Wan Sui” kiáltás, ami a ma­gyar “éljen” kiáltásnak felel meg. (Valójában azt jelenti, hogy “éljen 1000 évig”) San Francisco — Az ameri­kai lapok riporterei megrohan­ták a Kinai Népköztársaságból hazatérő útjában ideérkezett Clement Attlee, volt labor party angol miniszterelnököt, hogy olyan nyilatkozatokat csikarja­nak ki tőle, amit Kina ellen le­hetne felhasználni. Attlee azon­ban csak egy igen rövid, Írásba foglalt nyilatkozatot olvasott fel, amelyben felhívta az ameri­kai nép figyelmét arra a tény­re, hogy Kina egyike a világ leg­nagyobb, legnépesebb országai­nak, amelynek civilizációja is a legrégibb s igy ennek az ország­nak s népnek a világ más népei közül való kisajátítását teljesen lehetetlennek tartja. Tokyo — A Peiping rádió le­adása szerint az indokinai fran­cia csapatok a fegyverszünet megkötése után, amikor kivo­nultak Viet-Nam középső részé­ből minden ok nélkül megöltek 74 indokinai polgárt, 56-t pedig súlyosan megsebesítettek. Erre a tömegmészárlásra állí­tólag az adott okot, hogy a meg­büntetett falvakban régebben élelmiszert adtak a guerilla csa­patoknak. Santiago, Chile — Chile állam kormánya ostromállapotot hir­detett ki, ami Carloz Ibanez el­nök kezébe csaknem teljesen diktátori hatalmat helyez. A kormány azt hirdeti, hogy az ostromállapot kimondását a “kommunisták zavargása” tet­te szükségessé. Ezzel szemben maga az Associated Press jelen­ti, hogy Chile legfőbb iparában, a rézbányákban sztrájkba men­tek a munkások, mire a munkál­tatók és a politikusok azonnal rájuk sütötték a “kommunista” bélyeget. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a chilei réz­bányák az amerikai Anaconda Cooper Mining Co. tulajdonát képezik, természetes tehát, hogy sztrájk esetén AMERIKAI MÓDSZERT alkalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents