Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-03-15 / 1823. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. március 13. A régi diktátorok Guatemala földjét a United Fruit kezére játszották. A termőföldek legjava.az ő kezükben volt, de csak egy részét használták fel ültetvények céljaira. Több százezer hektárt tartalék földnek használtak, hogy ezekről a földekről elhajtott benszülöttek a United Fruit ültetvényein legyenek kénytelenek éhbérért dolgozni. A kormány törvényt hozott, amely szerint a nem termő földeket kisajátította és azt a földnélküli parasztságnak adja oda annyiért, amennyit a United Fruit fizetett értük és azt fogja a Company kártérítésként megkapni. Nem a kormány állapította meg a kisajátított földek értékét, hanem a United Fruit, amikor azok értékét az adóiveken bevallották és a kormány ezt vette érték alapul. Nem csak a United Fruit, de az amerikai kormány is tiltakozott a kisajátítás és a nagyon alacsony kártérítés ellen. A tiltakozás szerint az a föld 3-4- szeresét éri a kormány által felajánlott kártéritésnak. Az adóbevallásról (amely alapján állapították meg a kártérítést) mélységesen hallgatnak. Persze az amerikai kormánynak, illetve a United Fruit-nak, van oka félni, hogy a többi országok is követik a Guatemala nép útját és a körmére ütnek a rabló kompániáknak. Ezért akar Amerika kommunista ellenes törvényeket hozni, de viszont Guatemala azt mondja, hogy az, hogy milyen törvényeket hoz, a szóbanforgó ország belügye és tiltakozik az ellen, hogy abba Amerika beleavatkozzon és hogy ellenforradalmi bandákat szervezzen és hamis ürügyekkel a többi testvér országokat akarja ellen felvonultatni. Amint a jelek mutatják, itt sem lesz könnyű munkája Mr. Dullesnek, mert minden latin amerikai ország érzi az amerikai tőke uralmát gs lesznek, akik nem annyira a vörösök, mint inkább az imperializmus ellenni védekezést tartják szükségesnek és fontosnak, még ha azt a “big sister” követi is el. Felkerülnek ezen a földrészen levő gyarmatok kérdései is, amelyeknek a megszüntetését óhajtja . több ország delegátusa. Ez a kérdés a British-Guenia üggyel kapcsolatban kerül napirendre, amelynek a kormányát és parlamentjét, amit az angolok által adott alkotmány szerint választottak meg, de miután az is, mint Guatemala népe, olyan kormányt választott, amely a kizsákmányolt dolgozók érdekeit védi a gyarmati urakkal szemben. Az angol kormány, az amerikai kormány nagy helyeslése mellett a kormányt és a parlamentet szétkergette, a kormány és a parlament vezetőit börtönbe zárta, a hozott törvényeket megsemmisítette és visszaállította az angol kormányzó korlátlan uralmát. A “demokráciának” ezeket a kirívó megcsúfolásait, az imperializmusnak a szemtelenségeit, amelyet mint a szabadság és a demokrácia bajnokai akarnak tündökölni, lefogják leplezni és ezek a leleplezések nem nagyon fogják növelni a “big sister” tekintélyét, sem az angolok “évszázados” demokráciáját. ÜZEN A SZERKESZTŐ Vallás és Tudomány, Cleveland, O. — Sajnáljuk, de azon állításunkat, hogy MINDEN VALLÁS CSAK BABONA, — föltétlenül fentartjuk továbbra is. Mi is jól ismerjük a vallások érdekében (apologisták) oly állításait, hogy “még az olyan nagy tudósok, mint Einstein is, hisznek valamiben”, amit azzal bizonyít anak, hogy még Eistein is elismerte, hogy vannak olyan természeti erők, amiket az ember nem is- *' mer. Az apologisták részben a szematika, (szójáték, a szavak értelmének kiforgatása) trükkel dolgoznak, részben pedig szemérmetlenül hazudnak. Nézzük az elsőt, amelynél igy okoskodnak : Ha Einstein elismeri, hogy vannak olyan természeti erők, amiket az ember még nem ismer, azok csak természet feletti erők lehetnek, vagyis a kezdeti okozatot megmagyarázó Isten fogalom elismerése, ergo, Einstein is hisz a vallásban. Mások viszont azt mondják, hogy van olyan vallás, amelyik nem követeli az istenben való hitet. “Higyj abban, hogy nem csinálod másnak azt, amit nem tennél magadnak, akkor már van vallásod, a JÓSÁG VALLÁSA.” a szavak értelmének kicsavarásával sok ilyen HIT-et tárnak elénk, amelyekben állítólag az Einsteinok is hisznek. Azonban midőn általánosságban csak vallásról beszélünk, akkor azt a hitet értjük, hogy a világegyetem két (vagy több) részből áll; a teremtett világból és egy (vagy több) teremtőből, aki a világot létrehozta fentartja és kormányozza, ha megharagszik, akkor el is pusztítja. Valószínű, hogy az imperializmus még megtudja szerezni a többséget a kormányok küldötteinél, de Latin Amerika népei világosan látni fogja azt, hogy az imperializmus ellen nem kölcsönök kikunyerálásával, hanem kemény, szervezett harcai kell küzdeniük, hogy miként Guatemala népe, ők is megszabaduljanak a gyarmati elnyomás és minden elnyomás és kizsákmányolás alól. Hogy független, szabad országok lehessenek. E sorok írásakor az első öszszecsapások megtörténtek. Dulles amerikai külügyminiszter javasolta egy a szovjeteket támadó nagy beszédében, hogy a napirend legfőbb pontja a kommunizmus elleni harc legyen. Három ország, Brazília, Argentina és Guatemala külügyminiszterei ezzel szemben a gyarmatosítás elleni küzdelmet javasolták a legfőbb pontnak. Guillermo Toirello, Guatemala külügyminisztere, aki a privát életben ügyvéd és gyáros, aki washingtoni nagykövet volt, nagyon éles támadást intézett Mr. Dulles ellen, gyarmati feudalizmussal vádolva a United Statet, amely a McCarthyizmust és a könyvégetést akarja kiterjeszteni az egész amerikai kontinensre. Dacára, hogy a két lagnagyobb latin amerikai állam is ellenzi a boszorkány üldözés kiterjesztését, a többség, az 1-2-3 millió lakosú országocskák delegátusai elfogják fogadni annál is inkább, mert ezek teljesen a Wall Street-hez vannak láncolva, az ott működő és uralkodó amerikai vállalatokon keresztül. Noha a vallás HIT, de nem minden HIT vallás. Vallás csak az a hit, amely a világon kívül álló SZEMÉLYES ISTENT (egyet többet) tételez fel, akinek emberi tulajdonságai vannak, aki mint az ember, éppen úgy tudomásul veszi, ha dicsérik (imával) s azért jutalmaz, máskor pedig megharagszik, akárcsak a közönséges ember s akkor büntet. HIVATALOS FELFOGÁS Washington, D.C. város baptista egyházának a feje, Dr. Edward Huges Purden nagy beszédet tartott Washington születésnapi évfordulóján, aminek az amerikai sajtó igen nagy publicitást adott, valószínűleg azért, mert nagyon megdicsérte Eisenhower nagy publicitással kisért templomlátogatásait. Ebben a beszédben Dr. Purden többek között azt mondotta: “Megegyezünk a neves tudóssal, Einsteinnel, abban, hogy a vallás és tudomány nem ütköznek egymásba, de nem követhetjük őt, midőn azt állítja, hogy a természetet csak kozmikus erők irányítják. Minden vallás az intelligens, személyes istentől való hiten alapszik. Minden vallásos embernek meg kell látnia, hogy van ilyen SZEMÉLYES ISTEN.” Nos, ez a vallás igazi definíciója s mindez csak babona, mert mint Einstein, úgy sok millió ember hiába keresett bármiféle tényleges avagy csak a .íózan ész által elfogadható adatot is a SZEMÉLYES ISTEN létezésének bizonyítására. Sőt, ezek már rájöttek és dokumentumokkal bizonyítják, hogy AZ ISTEN-FOGALOM CSAK AZ EMBER AGYÁBAN SZÜLETETT. A hazugságból is kaptunk egy jó adagot ennek a Dr. Purdennek a beszédében, amikor példaadóan említette, hogy lám George Washington is térdre ereszkedve mondott imát Valley Forge-ban s úgy kérte az istent, hogy segítse győzelemre s ime, az isten meg is segítette. Százszor meg százszor kimutatták már komoly történelmi tudósok, hogy Washington soha sem mondotta el azt az imát, hogy az egész dolog csak jámbor hazafiak kieszelése. Washington életrajzírói kimutatják, hogy a “Haza Atyja” teljesen vallástalan ember volt, akárcsak Jefferson, vagy Thomas Pain, aki dehogyis tett volna színlelésből olyasmit, amiben nem hitt, mint tették az utóbbi korszak elnökei. EINSTEIN ÍRÁSA Valaki kitalálta ezt a mesét, szép képet festettek róla, amit millió számban terjesztettek s azóta hajlandók meglincselni azt, aki nem hisz a meséjükben. (Ugyan ezt megismételték Magyarországon is, midőn egy iró, sok-sok évvel a 48-as harcok után, megírta “Kossuth Lajos Imája a Kápolnai Csatatéren” cimü hazafias kompozícióját, amelyhez valaki képet festett, ami nagyon elterjedt lett. A magyar hazafiak ma is képesek meggyilkolni azt, aki azt meri állítani, hogy Kossuth soha sem mondotta el azt az imát s az egész dolog csak a hazafias érzelmek felkeltésére szolgáló cselszövény). Éppen ilyen hazugság az is, hogy Einstein is hisz vallásban. Ezeknek azt ajánlom, hogy olvassák el W. Smith professzor igen hires munkáját, amelynek cime “Man and his God”, ami csak 1952 végefelé jelent meg méghozzá Albert Einstein előszavával. Ebben az előszóban Einstein nem csak hogy nagyon megdicséri a szerzőt, de kijelenti, hogy teljesen egyetért vele abban, hogy az ISTENI-ESZME CSAK AZ EMBEREK AGYÁBAN SZÜLETETT. Nem kell tehát felülni az apologisták szócsavarásainak, sem pedig hazugságaiknak. MINDEN VALLÁS CSAK BABONA! NÉMET-FRANCIA EGYSÉGET AKARNAK PARIS — A franciák nagyon hidegen fogadták Adenauer német kancellár azon ajánlatát, hogy a “kommunista veszedelem ellen” egyesítsék Franciaországot Németországgal. Adenauer most utánozta Winston Churchhillt, aki a háború első évében a német veszedelem ellen akarta egyesíteni Angliát Franciaországgal. Akkor persze Churchill fenhatósága alá szerette volna vonni Franciaországot, most pedig > a ravasz Adenauer gondolja, hogy ily módon a franciákat háború nélkül is a németek befolyása alá tudná hozni. Zuglóban december utolsó hetében az Erzsébet Királyné- utón kilenc villaszerű lakóház építését kezdték meg. összesen 108 komfortos, erkélyes lakás lesz a kétemeletes lakóházakban. KRAJNIK BÉLA Közel négy évtizedes munkásmozgalmi múltra tett pontot a halál. Trenton, N. J.-ben, végezte osztály tudatos munkáját, az eszme terjesztésére szolgáló lapunk elhelyezésével Krajnik munkástárs. Az életforma hozzá is mostoha volt, felbontotta családi életét, majd elvesztette feleségét, mely után nem kereste többé a megbékülés útját. Munkástársai hiába kérlelték. Elkeseredésében gyakori látogatója lett az italüzleteknek. Trentoni levelezőnk jelenti hirtelen halálát. Évtizedekig hasznos munkát fejtett ki a lap érdekében.
