Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-02-06 / 1818. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. február 6. rült. Sikerült talpraállítani a tőkéseket, de nem sikerült magát a rendszert életképessé tenni. A legsúlyosabb problémák ma is fenállanak és az erők, amelyek ezekben az országokban a tőkés termelési rendszer ellen felvonultak, erősebbek mint bármikor a múltban, ugyannyira, hogy képesek arra, hogy rákényszeritsék a kormányaikat az amerikai parancs, vezetés visszautasítására. Amerika kormányának a legkedvesebb terve a közös kormányzat alatti “Kis Európa”, amely magában foglalta volna az európai államok egy részét, teljesen összeomlott, éppen úgy, mint a tervezett egységes európai hadsereg, amelyet ezideig végérvényesen egyetlen ország sem fogadott el, nem is sok kilátás van arra, hogy ez valaha is megvalósuljon. Ezek a tervek nagyon tetszetősek voltak az európai reakciós kormányok előtt addig, amig Amerika az atombombájával egyedül uralkodott. De amióta a szovjetnek is van atom, sőt hidrogénbombája is, semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy oly háborús kalandba keveredjenek bele, amely az országuk pusztulását, a rendszerük feltétlen bukását eredményezné. Éhez a “jobb” belátáshoz ezeket a kormányokat nem kis mértékben kényszeritette rá az a soha nem tapasztalt, egész világra kiterjedő hatalmas mozgalom, amely a háború ellen lépett fel. A másik nagy terv, amely a kollektiv termelésre áttért országokat gazdasági bojkottal akarta megfojtani, most van összeomlóban. Amerika kormánya arra kényszeritette az általa támogatott kormányokat, hogy vele együtt gazdasági bojkot alá helyezzék a szovjetet és szövetségeseit. Ez az intézkedés azonban sokkal többet ártott a tőkés országoknak, mint a bojkot alá helyezetteknek, mert nem tudták az áruikat elhelyezni, ami a munkanélküliség növekedését eredményezte. Másrészt nem bírtak nyersanyaghoz jutni, csakis a nagyon drága amerikai piacon. Ez ellen a bojkot ellen állandóan lázadoztak a tőkés rendszerű országok között. Annyira tek megszegni és a McCarthy-ék minden orditozása dacára, a kereskedelem mind élénkebb lett a két különböző gazdasági rendszerűi országok között. Annyira fejlődött ez a kereskedelem, hogy most már teljesen nyílt tárgyalások folynak kereskedelmi megegyezésekre és már nagyon sok szerződés mutatja, hogy a bojkot megszűnt, azt csak Amerika tartja fen egyedül. Ez viszont az amerikai tőkét idegesíti, félve, hogy teljesen elveszíti azt a hatalmas piacot, amelyet a szovjet és a szövetségesei jelentenek. Az amerikai lapok jelentései szerint, jelenleg egész csomó ország megbízottai tárgyalnak Moszkvában kereskedelmi egyezményről. A Clevelandi Plain Dealer szerint, jelenleg egy 33 tagú angol csoport köt szerződéseket a szovjettel, de ott vannak Franciaország, Argentina, Egyiptom, Izrael, India, Belgium,, Burma kereskedelmi meg-Vörös beringet mutogatnak A KÖZELGŐ DEPRESSZIÓ ELPALÁSTOLÁSÁRA EISENHOWERÉK A “VÖRÖS HERING” MUTOGATÁSÁT HASZNÁLJÁK. NEM VÁRNAK A SUPREME COURT DÖNTÉSÉRE. WASHINGTON — Mind tisztábban látható, hogy Eisenhower elnök a kongresszus előtt tartott beszédében azért helyezett olyan nagy súlyt a kommunizmussal való ijesztgetésre, hogy azzal elterelje az amerikai nép figyelmét arról, hogy az amerikai gazdasági fejlődés megállt és a hadirendelések beszüntetése máris látható depressziót okozott. Ez tette szükségessé, hogy *--------------------------------------Eisenhower még a jelenlegi túlságosan szabadságtipró törvények kiterjesztését követeli. A kongresszus előtt tartott beszédében azt követelte, hogy “az Egyesült Államok polgáraitól, — legyenek bár benszülöttek, avagy polgárosít bevándorlók, — meg kell vonni a polgárjogot, ha a kormányt erőszakos módon akarják megdönteni”. Ezen nagyon laza fogalom alá persze bevehetnek, amit éppen akarnak. A bevándoroltakból lett polgárokra már úgyis van ilyen törvény, nem is egy, de kettő is: A Smith törvény, mely alapján a Kommunista Párt tagjai közül már számost elitéltek, vagy fogtak pörbe és a McCarran-Walter törvény, amely mintegy kiegészítője az előbbinek. Ezen törvény azonban kimondja, hogy mily esetekben kell megvonni a polgárjogot. Ilyenek: idegen hadseregbe való beállás, idegen állampolgárság szerzése, idegen államok szavabizottai is, mig más országok, már mint Dánia, Hollanda, Finország, stb. még a múlt év decemberébe kötöttek megegyezést. Ezek a kereskedelmi megbízottak jórésze, vagy más megbízottak, Moszkvából Kínába utaztak, hasonló tárgyalásokra. Viszont a Free Európa lapja, az “Iron Curtain” nagy szomorúan jelenti, hogy a legutolsó hónapokban Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést Anglia, India, Idonézia, Egyiptom, Izrael, Argentina, Brazília és Paraguay. Csehszlovákiával Indonézia, India, Finland, Egyiptom, Franciaország kötött szerződést. Ugyan igy Románia és Bulgária is több országgal lépett kereskedelmi összeköttetésbe. Ezek mindennél jobban igazolják, hogy a bojkot megtört és a fenti országokat mások fogják követni, mert egy sem akar elmaradni attól a lehetőségtől, hogy jó üzleteket kössenek. Magyarország a következő árukat szállítja a szerződések értelmében: Rizsát, cukrot, baromfit, gyógyszert, biciklit, motorkerékpárt, mezőgazdasági gépeket, üvegárut, lokomotivokat, személy és teherkocsikat, Diesel motorokat, kábel és más villanyfelszereléseket, traktort, látcsöveket, szerszámgépeket, villanyfejlesztő generátort, kerámia cikkeket. , Ezekért kap bőrt, olajat, gyapotot, kávét, fűszerárut, gumit, bádogot, golyós gyapágyat, dohányt, déligyümölcsöt, tűzi és épület fát. Érdekes az, hogy Argentínába és Braziliába szakembereket is küld, a villanytelepek felszerelésének a vezetésére. zásában való résztvétel, a haderőből való szökés háborúban, sorozás elől való szökés háborús időkben, stb. De soha arra még nem volt törvény az Egyesült Államokban, hogy itt született embert fosztottak volna meg polgárjogától'. SZAVAZAT FOGDDOSAS Ezért a Homer Ferguson (R. Mich.) szenátor vezetése alatt álló kongresszusi bizottság hetek óta tartó tárgyalás után sem tudta megszerkeszteni azt a törvényjavaslatot, mely Eisenhower kérésének eleget tenne. Egyes demokrata szenátorok hivatkoznak arra is, hogy várni kellene addig, amig a Supreme Court végleges döntést hoz a McCarran törvényre, amit alkotmányellenesnek tartanak. Nyilvánvaló, hogy Eisenhower tanácsadói a közelgő kongresszusi választásoknál még mindig a vörös hering mutogatással remélnek győzelmet aratni. A vörös mumussal való ijesztgetéssel már annyira elboíonditották az amerikai népet, hogy mindkét párt azzal dicsekszik, hogy melyik üldözte erélyesebben a kommunistákat és ezért követel magának érdemet és szavazatokat. Közben azonban be kellett fejezni a “koreai rendőrakciót”, mire egyszerre megállt az iparok további terjeszkedése, ami felszívná az iskolákból kikerült ifjúságot és a haderőből hazatérő veteránokat. Leon Keyserling, —< a Truman adminisztráció volt gazdasági fő-tanácsadója azt mondja, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági színvonalát csak úgy lehet fentartani, ha évenként egy millió uj munkaalkalmat teremtünk. Ehelyett azonban az utolsó évben a munkaalkalmak száma nemhogy emelkedett volna, de esett egy millióval. Nem nehéz tehát megjövendölni, hogy ha ez igy halad tovább is, akkor hamarosan beáll a nagy depresszió. Eisenhower azért rántotta elő a vörös heringet, hogy az amerikai nép figyelmét elterelje erről a közelgő gazdasági veszélytől, — legalább is a választásokig-BETEG A PÁPA RÓMA — Vatican városból jövő hírek szerint a 78 éves XII. Pius, római pápa, a Katolikus Egyház feje, komoly beteg és orvosi vizsgálat alatt áll. A betegség lényegéről eddig még nem adtak ki részletes értesítést, csak annyit, hogy a pápán nagy csuklási rohamok vesznek erőt, amelyek nagyon kimerítik. Természetesen a katolikusok mindenütt imádkoznak a pápa felgyógyulásáért, még az Egyesült Államokban is, ahol nagy a remény arra, hogy a pápa halála esetén a new yorki Francis Spellman kardinális kerülne a helyére. Ebben az esetben persze a pápai székhelyet áthelyeznék Amerikába, amit az amerikai nép igen nagy örömmel!?) fogadna, miután Olaszországban a kommunisták már úgyis veszélyeztetik a helyzetét. A megijedt jósasszonyok (Vi.) A General Motors kedvenc íródeákja Henry J. Taylor, nagyon megijedve jósolja, hogy Olaszország lesz az egyedüli, illetve a legelső ország, amely úgy rendje-módja szerint “kommunista országgá szavazza magát”. Ez a Taylor, aki a G.M. Folks cimü havi propaganda képes magazinban sokszor a vezércikket irta, amit a G.M. olyan nagyszerűnek talált, hogy megdicsérte Taylort. Sok évekig csavargót Taylor Olaszországban és nagyon meg van ijedve, azaz nagyon megakarja ijeszteni az amerikai tőkésosztályt, hogy készüljön a harcra Olaszországban. “Menj le a nép közé, amint én tettem. Bejártam Olaszországot teljesen. Elmentem kommunista gyűlésekre az ország minden részén és találtam nagyon sok okot ezen állításomra.” Ezt irta Mr. Taylor, tehát kémkedett ott a kommunisták ellen. De amint megírja, nem talált bűncselekményt, amelyért akár az olasz, akár más kormány eltudná őket ítélni. Azért azt tanácsolja, hogy hozzanak olyan törvényeket, mielőtt nagyon késő. Persze most azt reméli, hogy valamilyen langymeleg reformmal, majd meg tudják a kommunista előnyomulást állítani. Persze elfelejti, vagy elakarja felejteni, hogy a kommunisták túl erősek, hogy az ilyesmiktől befolyásolhatók legyenek. Azt ugyan megjegyzi, hogy a kommunista ellenes pártok nagyon össze vannak törve és egymás ellen harcolnak. Azt elhallgatja, hogy a pápai pártban, illetve a Christian Demokraták pártjában három szárny van amely egymással harcol, de fejük nincsen. Azért bukott meg Pela is, mert a jobbszárny ellenezte azt, hogy a földreformot és más reformokat megszavazzanak.. Ez a balszárny a pápai pártban, a földesurakat, bankárok, gyárosokat jelenti, akiknek nem kell reform. De ugyan, akkor, mint Taylor is irta, ha nem kapnak a munkások, földművesek reformot ,akkor mindent elvesznek és köztulajdonná teszik. Azt is írja Mr. Taylor — pedig már ő csak tudja — hogy négy millió munkanélküli van Olaszországban, nem szólva arról, hogy a téli hónapok alatt a földmunkások máskor sem dolgozhatnak és igy nem is könyvelik el őket munkanélkülieknak.
