Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-02-06 / 1818. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. február 6. rült. Sikerült talpraállítani a tő­késeket, de nem sikerült magát a rendszert életképessé tenni. A legsúlyosabb problémák ma is fenállanak és az erők, amelyek ezekben az országokban a tőkés termelési rendszer ellen felvo­nultak, erősebbek mint bármi­kor a múltban, ugyannyira, hogy képesek arra, hogy rákénysze­­ritsék a kormányaikat az ame­rikai parancs, vezetés visszauta­sítására. Amerika kormányának a leg­kedvesebb terve a közös kor­mányzat alatti “Kis Európa”, amely magában foglalta volna az európai államok egy részét, teljesen összeomlott, éppen úgy, mint a tervezett egységes euró­pai hadsereg, amelyet ezideig végérvényesen egyetlen ország sem fogadott el, nem is sok ki­látás van arra, hogy ez valaha is megvalósuljon. Ezek a tervek nagyon tetsze­­tősek voltak az európai reakci­ós kormányok előtt addig, amig Amerika az atombombájával egyedül uralkodott. De amióta a szovjetnek is van atom, sőt hid­rogénbombája is, semmi hajlan­dóságot nem mutatnak arra, hogy oly háborús kalandba ke­veredjenek bele, amely az or­száguk pusztulását, a rendsze­rük feltétlen bukását eredmé­nyezné. Éhez a “jobb” belátás­hoz ezeket a kormányokat nem kis mértékben kényszeritette rá az a soha nem tapasztalt, egész világra kiterjedő hatalmas moz­galom, amely a háború ellen lé­pett fel. A másik nagy terv, amely a kollektiv termelésre áttért or­szágokat gazdasági bojkottal akarta megfojtani, most van összeomlóban. Amerika kormánya arra kényszeritette az általa támoga­tott kormányokat, hogy vele együtt gazdasági bojkot alá he­lyezzék a szovjetet és szövetsé­geseit. Ez az intézkedés azon­ban sokkal többet ártott a tő­kés országoknak, mint a bojkot alá helyezetteknek, mert nem tudták az áruikat elhelyezni, ami a munkanélküliség növeke­dését eredményezte. Másrészt nem bírtak nyersanyaghoz jut­ni, csakis a nagyon drága ame­rikai piacon. Ez ellen a bojkot ellen állan­dóan lázadoztak a tőkés rend­szerű országok között. Annyira tek megszegni és a McCarthy-ék minden orditozása dacára, a ke­reskedelem mind élénkebb lett a két különböző gazdasági rend­szerűi országok között. Annyira fejlődött ez a kereskedelem, hogy most már teljesen nyílt tárgyalások folynak kereskedel­mi megegyezésekre és már na­gyon sok szerződés mutatja, hogy a bojkot megszűnt, azt csak Amerika tartja fen egye­dül. Ez viszont az amerikai tő­két idegesíti, félve, hogy telje­sen elveszíti azt a hatalmas pia­cot, amelyet a szovjet és a szö­vetségesei jelentenek. Az amerikai lapok jelentései szerint, jelenleg egész csomó or­szág megbízottai tárgyalnak Moszkvában kereskedelmi egyez­ményről. A Clevelandi Plain Dealer szerint, jelenleg egy 33 tagú angol csoport köt szerződé­seket a szovjettel, de ott van­nak Franciaország, Argentina, Egyiptom, Izrael, India, Belgi­um,, Burma kereskedelmi meg-Vörös beringet mutogatnak A KÖZELGŐ DEPRESSZIÓ ELPALÁSTOLÁSÁRA EISENHOW­­ERÉK A “VÖRÖS HERING” MUTOGATÁSÁT HASZNÁLJÁK. NEM VÁRNAK A SUPREME COURT DÖNTÉSÉRE. WASHINGTON — Mind tisztábban látható, hogy Eisenhow­er elnök a kongresszus előtt tartott beszédében azért helyezett olyan nagy súlyt a kommunizmussal való ijesztgetésre, hogy az­zal elterelje az amerikai nép figyelmét arról, hogy az amerikai gazdasági fejlődés megállt és a hadirendelések beszüntetése már­is látható depressziót okozott. Ez tette szükségessé, hogy *--------------------------------------­Eisenhower még a jelenlegi túl­ságosan szabadságtipró törvé­nyek kiterjesztését követeli. A kongresszus előtt tartott beszé­dében azt követelte, hogy “az Egyesült Államok polgáraitól, — legyenek bár benszülöttek, avagy polgárosít bevándorlók, — meg kell vonni a polgárjogot, ha a kormányt erőszakos mó­don akarják megdönteni”. Ezen nagyon laza fogalom alá persze bevehetnek, amit éppen akarnak. A bevándoroltakból lett polgárokra már úgyis van ilyen törvény, nem is egy, de kettő is: A Smith törvény, mely alapján a Kommunista Párt tag­jai közül már számost elitéltek, vagy fogtak pörbe és a McCar­­ran-Walter törvény, amely mint­egy kiegészítője az előbbinek. Ezen törvény azonban ki­mondja, hogy mily esetekben kell megvonni a polgárjogot. Ilyenek: idegen hadseregbe való beállás, idegen állampolgárság szerzése, idegen államok szava­bizottai is, mig más országok, már mint Dánia, Hollanda, Fin­­ország, stb. még a múlt év de­cemberébe kötöttek megegye­zést. Ezek a kereskedelmi megbí­zottak jórésze, vagy más meg­bízottak, Moszkvából Kínába utaztak, hasonló tárgyalásokra. Viszont a Free Európa lapja, az “Iron Curtain” nagy szomo­rúan jelenti, hogy a legutolsó hónapokban Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést Anglia, India, Idonézia, Egyip­tom, Izrael, Argentina, Brazília és Paraguay. Csehszlovákiával Indonézia, India, Finland, Egyiptom, Fran­ciaország kötött szerződést. Ugyan igy Románia és Bulgá­ria is több országgal lépett ke­reskedelmi összeköttetésbe. Ezek mindennél jobban iga­zolják, hogy a bojkot megtört és a fenti országokat mások fog­ják követni, mert egy sem akar elmaradni attól a lehetőségtől, hogy jó üzleteket kössenek. Magyarország a következő árukat szállítja a szerződések értelmében: Rizsát, cukrot, ba­romfit, gyógyszert, biciklit, mo­torkerékpárt, mezőgazdasági gé­peket, üvegárut, lokomotivokat, személy és teherkocsikat, Diesel motorokat, kábel és más villany­felszereléseket, traktort, látcsö­veket, szerszámgépeket, villany­fejlesztő generátort, kerámia cikkeket. , Ezekért kap bőrt, olajat, gya­potot, kávét, fűszerárut, gumit, bádogot, golyós gyapágyat, do­hányt, déligyümölcsöt, tűzi és épület fát. Érdekes az, hogy Argentíná­ba és Braziliába szakembereket is küld, a villanytelepek felsze­relésének a vezetésére. zásában való résztvétel, a hade­rőből való szökés háborúban, so­rozás elől való szökés háborús időkben, stb. De soha arra még nem volt törvény az Egyesült Államokban, hogy itt született embert fosztottak volna meg polgárjogától'. SZAVAZAT FOGDDOSAS Ezért a Homer Ferguson (R. Mich.) szenátor vezetése alatt álló kongresszusi bizottság he­tek óta tartó tárgyalás után sem tudta megszerkeszteni azt a törvényjavaslatot, mely Eisen­hower kérésének eleget tenne. Egyes demokrata szenátorok hi­vatkoznak arra is, hogy várni kellene addig, amig a Supreme Court végleges döntést hoz a McCarran törvényre, amit al­kotmányellenesnek tartanak. Nyilvánvaló, hogy Eisenhow­er tanácsadói a közelgő kong­resszusi választásoknál még mindig a vörös hering mutoga­tással remélnek győzelmet arat­ni. A vörös mumussal való ijesztgetéssel már annyira elbo­­íonditották az amerikai népet, hogy mindkét párt azzal dicsek­szik, hogy melyik üldözte erélye­sebben a kommunistákat és ez­ért követel magának érdemet és szavazatokat. Közben azonban be kellett fe­jezni a “koreai rendőrakciót”, mire egyszerre megállt az ipa­rok további terjeszkedése, ami felszívná az iskolákból kikerült ifjúságot és a haderőből hazaté­rő veteránokat. Leon Keyser­ling, —< a Truman adminisztrá­ció volt gazdasági fő-tanácsadó­ja azt mondja, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági színvonalát csak úgy lehet fen­­tartani, ha évenként egy millió uj munkaalkalmat teremtünk. Ehelyett azonban az utolsó év­ben a munkaalkalmak száma nemhogy emelkedett volna, de esett egy millióval. Nem nehéz tehát megjövendölni, hogy ha ez igy halad tovább is, akkor ha­marosan beáll a nagy depresszió. Eisenhower azért rántotta elő a vörös heringet, hogy az ame­rikai nép figyelmét elterelje er­ről a közelgő gazdasági veszély­től, — legalább is a választások­ig-BETEG A PÁPA RÓMA — Vatican városból jövő hírek szerint a 78 éves XII. Pius, római pápa, a Katolikus Egyház feje, komoly beteg és orvosi vizsgálat alatt áll. A be­tegség lényegéről eddig még nem adtak ki részletes értesí­tést, csak annyit, hogy a pápán nagy csuklási rohamok vesznek erőt, amelyek nagyon kimerítik. Természetesen a katolikusok mindenütt imádkoznak a pápa felgyógyulásáért, még az Egye­sült Államokban is, ahol nagy a remény arra, hogy a pápa halá­la esetén a new yorki Francis Spellman kardinális kerülne a helyére. Ebben az esetben per­sze a pápai székhelyet áthelyez­nék Amerikába, amit az ameri­kai nép igen nagy örömmel!?) fogadna, miután Olaszország­ban a kommunisták már úgyis veszélyeztetik a helyzetét. A megijedt jósasszonyok (Vi.) A General Motors ked­venc íródeákja Henry J. Taylor, nagyon megijedve jósolja, hogy Olaszország lesz az egyedüli, il­letve a legelső ország, amely úgy rendje-módja szerint “kom­munista országgá szavazza ma­gát”. Ez a Taylor, aki a G.M. Folks cimü havi propaganda ké­pes magazinban sokszor a vezér­cikket irta, amit a G.M. olyan nagyszerűnek talált, hogy meg­dicsérte Taylort. Sok évekig csa­vargót Taylor Olaszországban és nagyon meg van ijedve, azaz nagyon megakarja ijeszteni az amerikai tőkésosztályt, hogy ké­szüljön a harcra Olaszország­ban. “Menj le a nép közé, amint én tettem. Bejártam Olaszországot teljesen. Elmentem kommunista gyűlésekre az ország minden részén és találtam nagyon sok okot ezen állításomra.” Ezt irta Mr. Taylor, tehát kémkedett ott a kommunisták ellen. De amint megírja, nem ta­lált bűncselekményt, amelyért akár az olasz, akár más kor­mány eltudná őket ítélni. Azért azt tanácsolja, hogy hozzanak olyan törvényeket, mielőtt na­gyon késő. Persze most azt reméli, hogy valamilyen langymeleg reform­mal, majd meg tudják a kom­munista előnyomulást állítani. Persze elfelejti, vagy elakarja felejteni, hogy a kommunisták túl erősek, hogy az ilyesmiktől befolyásolhatók legyenek. Azt ugyan megjegyzi, hogy a kom­munista ellenes pártok nagyon össze vannak törve és egymás ellen harcolnak. Azt elhallgatja, hogy a pápai pártban, illetve a Christian Demokraták pártjá­ban három szárny van amely egymással harcol, de fejük nin­csen. Azért bukott meg Pela is, mert a jobbszárny ellenezte azt, hogy a földreformot és más re­formokat megszavazzanak.. Ez a balszárny a pápai pártban, a földesurakat, bankárok, gyáro­sokat jelenti, akiknek nem kell reform. De ugyan, akkor, mint Taylor is irta, ha nem kapnak a munkások, földművesek refor­mot ,akkor mindent elvesznek és köztulajdonná teszik. Azt is írja Mr. Taylor — pe­dig már ő csak tudja — hogy négy millió munkanélküli van Olaszországban, nem szólva ar­ról, hogy a téli hónapok alatt a földmunkások máskor sem dol­gozhatnak és igy nem is köny­velik el őket munkanélküliek­­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents